A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszékén a 2000/2001. tanévtől – reméljük, ezentúl már folyamatosan – indult meg a képzés a könyvtárostanár szakirányon. A szakirány hallgatói természetesen két szakosok, a könyvtár szak mellett egy tanári szakkal is rendelkeznek. Ez a szakirány elsősorban az iskolai könyvtárak számára képez munkatársakat, akik egyben könyvtárostanárok is, tehát vállalhatják/vállalják a könyvtárhasználati ismeretek oktatását általános-, esetleg középiskolában.
A szakirány megindításának természetesen tantervi vonzata is van, a hallgatók olyan jellegű tantárgyakat tanulnak, amelyek lehetővé, illetve könnyebbé teszik számukra az iskolai könyvtárosi/könyvtárostanári feladatok ellátását.
Ugyanakkor a hallgatónak ismernie kell a közoktatásban érvényben levő tantervek előírásait, hisz saját tevékenységét is csak ezek ismeretében tervezheti és végezheti.
A könyvtárostanár szakirány hallgatói féléves stúdium keretében ismerkednek meg a könyvtárhasználati ismeretek oktatásának tartalmával, annak módszertani kérdéseivel. Igaz, ez nem túlságosan nagy órakeret, a félév folyamán 30 óra, de a megelőző félévben, a könyvtárpedagógiai ismeretek keretében is végezhetnek a témához előtanulmányokat.
Az oktatás célja nem más, mint a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása, az információszerzés folyamatának megismertetése és gyakoroltatása, és nem burkolt könyvtárosképzés! (Tehát csak – annyi – a könyvtári munka területéhez kapcsolódó ismeret elsajátítása/elsajátíttatása szükséges, amely lehetővé teszi a használó számára a könyvtári eszköztár igénybevéte-
lét.)
Az ismeretanyag kialakításánál azonban külön kérdésként vetődik fel, milyen viszonyban van egymással a könyvtárhasználati ismeretek oktatása, és a használóképzés. A szélesebb kategória – véleményem szerint – mindenképpen a használóképzés, ugyanis az különféle csoportokra vonatkozik, különféle megnyilvánulási formái vannak, míg a könyvtárhasználati ismeretek oktatása – ebben a formában – elsősorban az iskolarendszerű oktatásban, azon belül is a közoktatásban jellemző.
Ennek alapján a használóképzésnek – melynek egy kis szelete a könyvtárhasználati ismeretek oktatása – különféle megnyilvánulási formái a következők:
a szakirodalmi ismeretek oktatása a felsőoktatásban résztvevők számára, akár műszaki, akár természettudományi, akár humántudományi, esetleg pedagógusképzésről van szó;
a könyvtárhasználók különféle csoportjainál azon ismeretek elsajátítását jelenti, amelyek segítik az információszerzést, a könyvtár használatát;
ugyanakkor a könyvtárhasználati ismeretek a használóképzés egy kis szelete, amely az iskolarendszerű általános- és középfokú oktatásban teszi lehetővé az információ megszerzését, feldolgozását, alkalmazását.
Ennek az ismeretanyagnak is helyet kell kapnia a mindenkori tanítás-tanulás folyamatában. Ez tulajdonképpen már a tananyag szervezésének, közvetítésének folyamatában is jelentkezik, amikor a tananyag elrendezése során egy új megközelítési formával találkozunk, a kulturált eszköztudás fogalmával.
Az eszköztudás – a teljes tudásnak az a része, amely az önálló ismeretszerzés és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé.
Más szóval: az eszköztudás az önálló tanulás eszközeinek ismerete és alkalmazása.
A tanulás tanítása, az önálló tanulás a permanens nevelés egyik fontos feltétele a pedagógiának.
Az eszköztudás – tantárgyi értelemben – tantárgyak közötti vagy tantárgyak feletti tudás; ilyen a NAT-ban a könyvtárhasználati ismeretek is, amely 4 témakör köré csoportosítható:
általános könyvtárhasználati ismeretek:
a könyvtár rendje, használata, a könyvtári rendszer;
dokumentumismeret, a dokumentumtípusok tartalmi és formai megismerése, az ezzel kapcsolatos technikák elsajátítása;
a könyvtári tájékoztató eszközök használatának elsajátítása a dokumentumok gyors eléréséhez;
a szellemi munka technikája: a különböző forrásokból szerzett információk feldolgozásának, alkalmazásának műveletsora.
Az ismeretanyag legfontosabb területei:
Az általános könyv- és könyvtárhasználati ismeretek, amelyek segítik a különböző információhordozókban, illetve a könyvtárban való tájékozódást, eligazodást. Ezen ismeretek megszerzését a könyvtárostanár segíti.
Az ismeretanyag speciális része az egyes tantárgyakhoz, szakterületekhez kapcsolódó ismeretek, szakmai információk megszerzése, melyben a mindenkori szaktanár nyújt segítséget.
Az előbb említett témakörök nemcsak a NAT-ban szerepelnek, de helyet kaptak a kerettantervekben is.
Nincs ugyan módunk kitérni mindazon változásokra, amelyek a kerettantervekben megfogalmazódtak, a legfontosabbakat mégis megpróbáljuk röviden összefoglalni:
A 2001. szeptemberében életbe lépő kerettanterv újabb változást hoz a NAT-hoz képest, eszerint ugyanis az önművelés, az önálló tanulás, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tananyaga 1-4. osztályban a Magyar nyelv és irodalom részeként fogalmazódik meg. Alsó tagozatban a magyar mellett még a környezetismeret tantárgy az, amely komolyabban épít a könyv- és könyvtárhasználati ismeretekre.
Felső tagozatban ismét a Magyar nyelv és irodalom a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatásának fő bázisa. Ez a legfontosabb változás, hisz a NAT-ban a könyvtárhasználati ismeretek még az informatikához kapcsolódnak. Itt azonban csökken az informatika órakerete, ez az oka annak, hogy a könyvtárhasználati ismeretanyag is visszaszorul a magyar nyelv és irodalomhoz.
Meg kell állapítani, hogy a kerettantervek minden egyes tantárgyának célkitűzéseiben megfogalmazódik az információszerzés, a könyv- és könyvtárhasználat, ez azonban korántsem vonul végig ilyen következetességgel az egész tananyagon.
Ez év tavaszán jelent meg egy segédlet, melyet az oktatási miniszter adott ki, a könyvtárhasználathoz. Ez nemcsak vezérfonalat ad a tanítandó tananyag összeállításához, de óratervi kereteket is megad. Ezt azért tartom fontosnak, mert lehetővé teszi az egyes iskolákban a megfelelő tananyag kialakításánál, az órakeretek kialakítását.
Egyébként a tananyag kiválasztása nagyon fontos kérdés.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a könyv-és könyvtárhasználat ismeretanyagát minden esetben össze kell hangolni a helyi tantervekkel, hisz csak így tudja szolgálni az adott iskola elvárásait. Ebben a folyamatban legfontosabb a magyar nyelv és irodalom, valamint az informatika tantárgyának, tananyagának figyelembe vétele.
Végül, de nem utolsósorban a könyv- és könyvtárhasználati ismeretanyag tulajdonképpen a tanulás eszköztárának része, módszerbeli és ismeretszerzési segítséget nyújt a tanulás folyamatában.
Az iskolai könyvtárosnak ezt kell képviselnie, és ezt kell megismertetnie/elfogadtatnia kollégáival is.
Mint az előbbiekben már említettük, az ismeretanyag oktatása könyvtári órán és szakórán egyaránt történhet, ehhez a feltételrendszert a mindenkori iskolai könyvtárnak, forrásközpontnak kell biztosítania.
Az iskolai könyvtárosnak, könyvtárostanárnak tisztában kell lennie tehát a mindenkori feltételrendszer megteremtésének és biztosításának feladataival, tehát gyarapítania és működtetnie kell egy olyan iskolai könyvtárat, amely alkalmas a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítására, elsajátíttatására, s tisztában kell lennie ezen ismeretanyag tartalmával, oktatásának módszereivel is.
szintér: iskolai könyvtár (ritkábban szakterem, ha csak bizonyos eszközöket használunk)
alkalmazott módszerek:
tanári magyarázat, frontális munka
csoportos munka – csoportfoglalkozás kérdései
tanulói kiselőadás
egyéni munka
tanít: iskolai könyvtáros/könyvtárostanár
Könyvtárhasználati ismeretek alkalmazása a szakórán
szintér: iskolai könyvtár (az iskolai könyvtáros csak a helyszínt és az eszközöket biztosítja)
tanít: a szaktanár, aki megfelelően felkészült a könyvtárhasználati ismeretekből
alkalmazott módszerek: az előbbiek
Az oktatás folyamatában az egyéni és csoportos munka értékelése fontos!
A pedagógusokat fel kell készíteni az ismeretanyag oktatására, ez az
iskolai könyvtáros feladata.
Ezeket az ismereteket külön tantárgy, a szakmódszertan keretében sajátítják el a könyvtárostanár szakirány hallgatói, s az elméleti ismeretanyagot gyakorlati ismeretekkel is kiegészítik.