Budapest egyik belső kerületi gimnáziumának százhuszonegy 11. és 12. osztályos tanulója válaszolt arra az egyetlen kérdésre: Milyen könyvet kapott karácsonyra?
A minta kicsi, nem is reprezentatív, a könyvcímeken kívül szinte semmi egyéb információ nem áll rendelkezésre. Mégis milyen következtetések vonhatók le? Megtudhatjuk, milyen könyveket olvasott,olvashatott 121 fővárosi diák 2008 téli szünetében. Pillantást vethetünk a jelenlegi könyvajándékozási szokásokra. Villanásnyi képet kaphatunk arról, melyek voltak az u. n. „sikerkönyvek” 2008 karácsonyán a 17-18 évesek (és persze az ajándékozók) körében.
Kezdjük néhány adattal:
Válaszoló: 121
Nem kapott könyvet: 33 (vagyis több mint 1/4!)
Egy könyvet kapott: 37 (ez még több 1/4-nél!)
Legtöbb kapott könyv: 12, 10 és két esetben 7-7
Könyvek száma összesen: 178 darab
Könyvekről szólva, természetesen a „darab” igen rossz megközelítés, hiszen a legfontosabb kérdés: milyen az a könyv? Egy majdnem 200-as könyvlista azonnal arra készteti a vizsgálódót, hogy kategóriákat állítson fel. A hagyományos megközelítés (klasszikus-modern, magyar-külföldi, szépirodalom-ismeretterjesztő) jelen esetben nem használható.
Valami más csoportosításra lesz szükségünk, ami nem a műveket sorolja egy-egy kategóriába, hanem a „használat/érdeklődés/divat” vonalon próbál eligazodni. Álljon itt egy kis kitekintés. Nagy Attila olvasásszociológus 2001-ben kisvárosi középfokú tanintézetekben végzett reprezentatív (kérdőíves, interjús) vizsgálódást olvasási és művelődési szokásokról (a minta 1207 diák volt). A felmérés eredményei 2003-ban jelentek meg. Néhány gondolatébresztő megállapításra a továbbiakban hivatkozni fogunk.1
Nagy Attila vizsgálatának néhány számunkra fontos adata:
1. Az olvasmányok beszerzésének forrása 7-9%-ban ajándékozás.2 A 15-19 éves diákok könyveik közel 10%-át ajándékba kapják.
2. A gimnazisták 36%-a könyvekről kortársaival beszélget.3 Egymásnak ajánlják az olvasottakat, a „menő” könyveket illik ismerni.
3. A legolvasottabb művek listáján „a domináns szólam a tantervi követelményeké, s alig-alig önkéntes ’boldogság-tapasztalatokat eredményező’ választás.”4 Vagyis a kötelezők!
E három szempontot figyelembe véve térjünk vissza 2008 karácsonyára. Jelen esetben minden könyv ajándék. Hogyan is ajándékozunk? Megkérdezzük a gyermekünket, unokákat, barátokat: milyen könyvet szeretnél? Vagy a magunk ízlése szerint választunk? Esetleg ezzel befolyásolni akarjuk őt? Jól ismerjük az érdeklődését, ízlését és eszerint választunk? Vagy csak megveszünk a könyvesboltban egy tetszetős (és valószínűleg drága) művet?
Kis felmérésünkben minderre akad példa, ha nem is mindig egyértelmű. A művek többsége láthatóan a gyerek választása. (Fantasztikus, vámpíros, szerelmes-vámpíros: egyszóval „menő”).
A szülő, nagyszülő ízlése: 12. évfolyamos lány válasza: „Jókai Mór kötet a címét nem tudom, antikváriumból van”. Nem nagyon érdekelheti a mű, de bántja, hogy nem új. A befolyásolás egyik jó példája: heten kaptak Biológia érettségire felkészítő könyvet. Szép-szép, de talán nem karácsonyra. Ismerjük őt. Valószínűleg lovagol, mert három művet kapott a Lovasiskola sorozatból. Szeret sütni (vagy csak az édességet?) 500 legjobb muffinrecept, fontos számára a szépség Sminkeskönyv, talán súlyproblémája van: Tuti-fogyi. Vannak ennél komolyabbak is. Barcsay Jenő: Művészeti anatómia könyvét (6800 Ft.!) nyilván olyan kapta, aki a művészet felé szeretné venni útját. A Mélytengerek titkai, oceanográfiával foglalkozó mű is ilyen.
A drága és szép kategória. A világ legszebb helyei, ez egy könyvsorozat címe: Párizs, London, Indonézia stb. a kötetek, vajon melyiket ajándékozták neki, ha címére sem emlékszik. Vagy Magyar várak, Magyar várkastélyok, többen is kapták ezeket, de csak a címet említették, sokféle kapható. Egy válasz: Lexikon, na de milyen? És még egy példa: A Világ Történelme (így!), vajon ez mi lehet? Az ajándékozói jó szándék látszik, a fogadói nem nagyon.
Nagy Attila idézett megállapításai közül a „kortársi beszélgetés” bizonyítható a legbőségesebb anyaggal. Olvastam, „tök jó”, kérd te is! Ide sorolható jó néhány sikerkönyv. Rowling: Bogar bárd meséi (hatan kapták), Meyer: Alkony (7) és egyéb vámpíros könyvek. Christopher Moore: Mocskos meló és Vérszívó démonok című könyvéről biztos nem az irodalom órán hallottak. Paulo Coelho és Stephanie Meyer könyveinek gyakori előfordulása (összesen 20 körül!) is erre utal. Persze ezek ma divatkönyvek is. A Libri könyváruház sikerlistáján első helyen a Bogar bárd meséi áll (felmérésünkben 6 alkalommal szerepel), másodikon Meyer: Twilight-Alkonyat című szerelmes-vámpíros könyve (nálunk 7), harmadik ugyancsak Meyer: New Moon-ja, ami még csak angolul jelent meg, de ezt is hárman kapták.
A „tantervi követelmény dominanciája”, na ez nincs. Szerencsére vagy nem? A néhány Biológia érettségire felkészítőn kívül nyoma sincs, hogy középiskolások a válaszadók. Ez persze nem baj, önkéntes választás, boldogság-tapasztalatok, jó olvasmányok.
A kép azonban nem ilyen derűs, sőt nagyon is borús. Ha egy lépéssel közelebb megyünk a kapott könyvekhez, elszomorodhatunk.
Miért is vetettük el a hagyományos kategóriákat? Mert nincs mit besorolnunk. Klasszikus magyar irodalom? Egy Kölcsey Ferenc művei, egy Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül, két Jókai Mór Az aranyember, a másiknak nem tudja a címét az ajándékozott; két Szabó Magda: Abigél, A pillanat, Wass Albert (címre nem emlékszik!), és (soroljuk ide?) Rejtő Jenő: A tizennégykarátos autó. Ennyi!
Klasszikus külföldi irodalom? Jane Austen két művel szerepel: Szerelem és barátság, Meggyőző érvek; van egy Cyrano (ennyit árul el a válaszadó), vajon hogy érzi magát a nagyorrú és nagylelkű lovag a Mocskos meló és a Vérszívó démonok társaságában? Bűn és bűnhődés (csak remélhetjük, hogy Dosztojevszkij, mert szerzőt nem említ), a következő válaszolónál ez szerepel: Tyldesley: A fáraó ítélete. Bűn és bűnhődés az ókori Egyiptomban. Lehet, hogy mindketten ugyanazt kapták?
Modern külföldi. Salinger: Zabhegyező, Eco: A rózsa neve, García Márquez: Szerelem a kolera idején és önéletrajzi műve, Süskind: Parfüm, Hermann Hesse: Klingsors letzer Sommer und andere Erzählungen (az egyetlen német nyelvű könyv).
Versek? A már említett klasszikus Kölcseyn kívül két nem hagyományos versgyűjtemény: Tim Burton amerikai filmrendező Rímbörtön, avagy az Osztrigasrác mélabús halála és más történetek, abszurd humorral megírt és a szerző rajzaival illusztrált, kiváló magyar fordítású kis kötete. És ÁKOS (Kovács Ákos) A hűség könyve – magyar és angol dalszövegek, filmlevelek, versek című összeállítása.
A többi szép(?)irodalom? Sok fantasztikus regény, inkább fiúk kapták: pl. Marianne de Pierres: Nejlonangyal, Adams Douglas: Galaxis – útikalauz stopposoknak, Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége. Érdekes, hogy sokan kaptak angol nyelvű fantasztikus könyvet. Egy fiatalember Robert Jordan regényciklusának 7 kötetét kapta angolul, vagy Mervyn Laurence Peake: Titus Groan szintén angolul. Lehet, hogy így könnyebb a nyelvgyakorlás?
Néhány szerelmes regény, inkább lányoknak és főleg nőíróktól: Sokonyai Edit: Mocsok csillag, Cecily von Ziegesar: Bady girl, Meg Cabot: Jinx – A balszerencse átka stb.
A témák között szerepel még ezoterika pl. Rhonda Byrne: A titok stb. vámpirológia, élen Drakula gróf válogatott rémtetteivel, színész életrajz: Dr. House, Arnold Schwarzenegger, egy képregény: Marjane Satrari: Persepolis, ahogy egy kislány az iráni forradalmat látja. Feltűnően kevés a hagyományos krimi, lehet, az már nem elég izgalmas?
Az ajándéklistán szereplő könyvek között sok (9) olyan mű van, amelyből filmváltozat is készült. Többnyire előbb a film volt látható. Ez a korosztály általában naprakészebb a filmkínálatban, a könyvek iránti érdeklődést is befolyásolja, hogy amit már láttak, szívesebben elolvassák. Érdemes a címeket végignézni: Alkonyat, A parfüm, A rózsa neve, Az arany iránytű, Persepolis, Galaxis – útikalauz stopposoknak, A Dűne, Szerelem kolera idején, Battle Royal.
Nem szépirodalom (az ismeretterjesztő nem szerencsés kifejezés). Itt jól érzékelhető az egyéni érdeklődés jelenléte. Már említettük a lovaglással, a tengerkutatással foglalkozó könyveket, de van Mandalák, National Geographic fotóiskola, ugyancsak National Geographic folyóirat-előfizetés, egy mű a Kennedy gyilkosságról.
Legérdekesebb egy 11. osztályos fiatalember ajándéklistája. Tizenkét könyvet kapott, valamennyi a Karpatia kiadónál jelent meg. Hat Kárpát Z. Dániel írása, ilyen címek: EU-tanázia, A civilizáció romjai, Gének harca, Háborúk a vízért a XXI. században, Demokrácia halála, A Nagy Testvér mindent lát? A másik hat a kiadó Temetetlen múlt című reprint sorozatában jelent meg, a magyar őstörténettel foglalkozó művek, példaként két cím: Etruszkok és Magyarok, Édes anyanyelvünk szumír eredete. Érdemes lenne elbeszélgetni a fiatalemberrel érdeklődéséről és a kapott könyvekről.
Százhúsz fiatal, száznyolcvan karácsonyi ajándékkönyve valóban csak egy pillanatkép bemutatására alkalmas. A divatról, a sikerkönyvekről, az ajándékozásról tudtunk meg néhány figyelemreméltó adatot. Azt hiszem nem szükséges messzemenő következtetések levonása, a könyvkínálat magáért beszél. A téma megérdemelne egy részletesebb, nagyobb mintával, alaposabban előkészített vizsgálatot – talán 2009 karácsonyán.
Jegyzetek
1. Nagy Attila: Háttal a jövőnek? Bp. OSzK–Gondolat, 2003.
2. i. m. 59. p.
3. i. m. 72. p.
4. i. m. 83. p.