A Reading Today az International Reading Association (IRA), azaz a Nemzetközi Olvasástársaság kiadásában megjelenő kéthavi folyóirat. Az állandó rovatokban a cikkek az olvasás témakörét teljes egészében lefedik, egyúttal képet kaphatunk a társaság tevékenységéről is. A hírek/aktualitások, kongresszusi felhívások és beszámolók mellett tájékozódhatunk az olvasástanítás illetve az olvasóvá nevelés különböző projektjeiről, módszereiről és eredményeiről is. Pl. az "Írás és olvasás a kritikai gondolkodás kifejlesztéséért" vagy a "Helyi örökségünk" (Local legacy) programok az Egyesült Államokban.
Külön rovatot kaptak az iskolai beszámolók, a szülő-, gyermek és az olvasás kapcsolatáról szóló írások is. Jó néhány ötletük nálunk is megvalósítható lenne. Számos cikket olvashatunk még az oly divatos-, és mindannyiunkat érdeklő témákról is, mint pl. a "Mit olvasson a gyerek?" vagy a könyv és a számítógép ill. az Internet kapcsolata, életkori sajátságok az olvasás terén, drámapedagógia, vagy akár a teljesítménymérés.
Nem maradnak ki a lapból az IRA könyvajánlatai, köztük az elmaradhatatlan Harry Potter sem, és érdemes átfutni a könyvismertetéseket, hirdetéseket, reklámokat is. Ezek nemcsak, tájékozódási-, kitekintési lehetőségeinket növelik, hanem hasznos információkat is nyerhetünk belőlük. Pl. ingyenes online újság (www.readingonline.org) Esetenként, pl. a Gutenberg millennium kapcsán, történeti témákkal is foglalkoznak.
A 2000 novemberi és 2001 decemberi számból megtudhatjuk azt is, hogy az irodalomtudomány kiemelkedő személyiségei szerint az elkövetkezendő években melyek lesznek majd az olvasáskutatás divatos témái, és melyek veszítenek majd népszerűségükből. De nem kevésbé érdekes az a cikk sem, mely egy amerikai interaktív irodalmi játékról számol be, ahol kétezer módon kívánták megindokolni, hogy miért olvassanak az amerikaiak (www.2000reasons.org). A honlap mintegy 1000 látogatója közül az első díjat Katie Johnson nyerte meg a következő szöveggel. "Akárhányszor a napom kezd kissé nyomasztóvá válni, veszek egy könyvet, lemegyek a parkba és elolvasom az egészet" A többi javaslat a fenti címen megtekinthető.
Érdemes tehát olvasni ezt a lapot bárkinek, nyomtatott változata az Országos Pedagógiai Könyvtárban, Interneten pedig a www.reading.org címen érhető el.
A Stiftung Lesen, a németországi Olvasás Alapítvány honlapján közzétett tevékenységek az iskolai és a felnőttkori olvasás és olvastatást szorgalmazzák.. Projektjeik nagymértékben igazodnak a multimédiás kor lehetőségeihez, megragadva a technika kínálta lehetőségeket arra, hogy a film a video, a számítógép használata és élvezete az olvasással, olvasástatással haladjon kéz a kézben.
A Stiftung Lesen 2000-es évi tevékenységéből csak egy párat sorolunk fel.
26 Grimm mese újbóli megfilmesítésében vettek részt. Ezeket 28.000 óvoda kapta meg és az akciót nagy előolvasási kampány előzte meg. Hasonlóképpen jártak el a Szentivánéji álom újbóli megfilmesítésekor, mely Shakespeare olvastatására szolgált ürügyül. Olvasási kampányok színhelyei lesznek az iskolák 2001 tavasza, ősze és 2002 tavasza körül is, amikor Tolkinen regényének, A gyűrűk urának filmesített változata elkészül.
A „Tedd a gyermekkort élőbbé” című mozgalomban 6500 gyermekorvost és kereskedőt vontak be. Megnyerték a Mitsubichi Motors Deutschland támogatását, s a gyermekorvosok előszobáját varázsolták át igényes gyermekirodalommal kecsegtető olvasóteremmé.
Korunk egészségi problémái az egészséges táplálkozás, a szív és érrendszeri megbetegedések témában készítettek 40.000 példányban ingyenes könyvajánlót. 14 könyvet recenzáltak a Gesundheitsmagazin Praxis folyóirattal karöltve és Irodalmi Quartett címmel adták ki.
A mesék iránti érdeklődés felkeltésére indítottak kampányt a 3.-4. osztályos gyermekek körében. 20.000 általános iskola ingyen kapta meg azt a kiadványt, melyben Tesalino és Tesalina, a két ismert mesefigura egy viszontagságos történetben számtalan sok mesekönyv szereplőjével találkozik. A kiadványt oktatási tanácsok, valamint vetélkedő szervezéséhez szükséges segédanyag kísérte.
A könyv világnapjára, április 23-ára szervezték meg a „Teljes szívvel az olvasásért” akciót. Részben gyermekeknek, részben felnőtteknek szóltak az ismert szerzők barátságról, szerelemről írt történetei. 17.000 iskolába juttatták el ingyenesen a köteteket.
Három nagyvárosban (Dessauban, Magdeburgban, Hannoverben) médiaklubot hoztak létre, ahol Internet használat, CD-ROM-ok, filmek, fényképezés képezik a foglalkozásokat. Tanári felügyelet van, de a választás szabad. A kihasználtság maximális.
Az olvasáspedagógia eszköze az a Mozgófelolvasó, mellyel 2 olvasószakértő járja Németországot gyakorlati tevékenységgel (felolvasások, előadások) és módszertani munkával (tanároknak, tanítóknak, szülőknek szólóan) szolgálják az olvasás ügyét.
A legifjabb projekt A német vasút története címet viseli és jól példázza azt, hogy egy közérdekű technikatörténeti téma hogyan képezheti az olvasásfejlesztés tárgyát. A mozgalomba 2000 őszén 17.000 iskola kapcsolódott be. A kampányt lezáró akció egy széles iskolástömeget megmozgató Ki mit tud lehet.
Az Alapítvány címe:Stiftung Lesen Fischortplatz 23. 55116 Mainz
http://www.stiftunglesen.de
A külföldi pedagógiai irodalomból
Jorgen Frost Az 'Epilingviszikától' a 'Metalingvisztikával' a tökéletes elsajátításig: azaz egyensúlyteremtés a jelentés és a készség közt a korai olvasástanításban
== Scandinavian Journal of Educational Research, 2000. 44. No.2. 125-144.p.
Kisiskolás szinten az olvasás- és helyesírástanítás kezdeti szakaszának megkönnyítésére egy pszicholingvisztikai elméleti keretet dolgoztak ki. Ez egy olyan, a Karmiloff-Smith és Gombert metalingvisztikai fejlődéselméletén alapuló háromlépcsős modell, ahol a tanítási szintek párhuzamosan futnak a metalingvisztikai fejlődés kritikus szintjeivel. A módszertan elve Gombertnek az a feltevése, hogy egy gyerek minél jobb szinten használja a hétköznapi nyelvet, annál valószínűbben válik majd metalingvsztikailag tudatossá. A gyerek tehát hatékonyan tudja használni a nyelvet a kommunikációban anélkül, hogy szükségszerűen képes lenne ezt visszatükrözni a nyelvben (=epilingvisztikai kontroll). Azért tehát, hogy az általános nyelvkészségük fejlődését elősegítsék, ismerős szöveget kapnak. Ez megkönnyíti az olvasást, és így jobban fenn tudják tartani a szöveg nyelvezete feletti ellenőrzést, kevésbé zavarodnak bele és a dekódolási képességüket is javítja. Mivel a tartalom már ismert, a gyerek teljes figyelmével kocentrálhat a hangjelek és a betűjelek közti kapcsolatokra. A szóazonosítási és a szóelemzési készségek fejlesztésével növelik a metalingvisztikai tudatosságot. Azzal, hogy egyensúlyt teremtenek a jelentés központi szerepe és a készségek központi szerepe közt, elméletileg és gyakorlatilag képesek áthidalni a teljes nyelv és a fonetika tanítása közti szakadékot. Gyakorlati példákkal igazolják, hogy az elméleti keretben javasolt elemek az oktatásfejlesztésben már hatékonynak bizonyult oktatási programokban is megtalálhatók.
A Baden-Württemberg tartományban lévő Böblingen Kereskedelmi Iskolaközpontjában (KSZB) néhány munkatárs kezdeményezésére formálódott ki és valósult meg a tanulási központ gondolata. Ez a koncepció és gyakorlat a hagyományosnál sokkal fontosabb szerepet tulajdonít az iskolai könyvtárnak és a benne lévő "jó öreg" információhordozóknak, a könyveknek. A tanulási központhoz ugyanakkor a könyvtárral egyenrangú helyiségekként hozzátartoznak a számítógépes munkaszobák több multimédiás személyi számítógéppel, melyek a szövegfeldolgozáshoz, az Interneten való böngészéshez és a CD-ROM-ok használatához szükségesek. Található itt még egy kis hangstúdió is, továbbá szemináriumhelyiségek, valamint egy külön terem a bemutatók, előadások tartására. Mindez együtt alkotja a böblingeni tanulási centrumot, amelyhez hasonló Németországban sem igen létezik. Źgy H. Burkhardt cikke egyben az első olyan tudósítás is, amely egy ilyen intézmény fölépítéséről és a tanítási folyamatba való beillesztéséről saját tapasztalat alapján számol be. A tanulási központ különböző követelményeknek kell, hogy megfeleljen: ilyenek a szervezeti, az adminisztratív-technikai, a koncepcionális, az anyagi és a személyi feltételek. Tanulságosak a szerző módszertani megfontolásai, amelyek egy - a kérdve-kifejtő, frontális oktatástól, tanulástól sokban eltérő - szemléletet népszerűsítenek. E cselekvésorientált, szabad és önálló tanulást biztosító, csoportmunkán alapuló munkaformák a konvencionális tanulói- és tanárszerepek feladásával járnak. Fontos szerephez jut a könyvtár személyzete a tanulási központ információhordozóit és azok használatát bemutató foglalkozásokon, és másfajta felkészülésre van szüksége a tanároknak is. Számos körülmény (pl. az elméleti alapvetés hiánya, a fenntartó és felügyeleti szervek hatáskörének tisztázatlansága, a munkaerő-és pénzhiány stb.) rontják a tanulási központok elterjedésének esélyeit. Ezen segítendő a szerző elsősorban a továbbképzéseket, valamint az oktatási koncepciók és módszerek fejlesztését szorgalmazza az írását záró rövid összegzésében.
Suzanne De Castell Alfabetizáció, technológia és a könyvtárak jövője az "információ korában"
== Journal of Curriculum Studies, 2000. 32. No.3. 359-376.p.
Egy intézmény fennmaradási képessége a megváltozott körülmények közt mindig az adaptációs készségeitől függ. De az már korántsem mindegy, hogy csak a szükséges mértékben alkalmazkodunk az új feltételekhez, vagy hagyjuk magunkat irányítani. Így van ez a könyvtárakkal is. Johannes Trithemiusnak, a kritikusok és nyomdászok védőszentjének "három uj módszerét" felhasználva értekezik a szerző a könyvtárosok és könyvtár múltjáról, jelenéről és jövőjéről, azért, hogy fellépjen a könyvtárak jövőjéről kialakult szemlélettel szemben, ami már standard-nek állítja be az "információ", és az "alfabetizáció" hajszolását, elfeledve, hogy az írni/olvasni tudás ill. az információkból szerzett műveltség korántsem individuális teljesítmény, hanem olyan társadalmi gyakorlat, ami mindig és mindenhol társadalmi kapcsolatok által épül, és csak közösségben tud érvényesülni. Ebből a szempontból a könyvtár nemcsak gépesített információtároló és továbbító hely, hanem egy olyan szerepvállalási lehetőség, amelyben a társadalom széles rétegei szólíthatók meg. Meg kell tehát találni a könyvtári munka lényegét, azaz azt, melyek azok a célkitűzések, tényezők, amelyek nélkül az intézmény nem képes fennmaradni. Tehát mi az a "három uj" a könyvtárosságban ill. az írásbeli műveltségben, ami fennmaradását és szerepének jelentőségét ilyen hosszú távon biztosította, míg számos más dolog erre nem volt képes. A szerző javaslata szerint ez a megőrzés, köröztetés és a közösség. Ha ezek megtartásáról gondoskodunk, akkor bármely gazdasági, ill. technológiai változás mellett a fennmaradás biztosítva van. Ez tulajdonképpen a jelenlegi könyvtárnak és látogatóinak legnagyobb kihívása.
Ruth H. Yopp, Hallie K. Yopp Informális szöveg az olvasástanításban
== The Reading Teacher, 2000. 53. No5. 410-423.p.
Az olvasástanítás során nemcsak szépirodalmat használnak fel, hanem egyéb, informális anyagokat is. Ezek között vannak reklámkiadványok, kézikönyvek, magazinok, újságok. Ezek az anyagok háttérismeretet nyújtanak, és olyan nyelvezetet használnak, amelyet egyébként csak sok könyv elolvasása után ismernének meg. A pedagógus által választott témák hatással vannak a tanulók olvasási igényére, és lehetővé teszik, hogy önállóan tudjanak olvasnivalót választani. Rendszerint hangos olvasás keretében foglalkoznak az informális anyaggal. Vannak olyan órák, ahol a szépirodalmi szöveg feldolgozásához veszik elő a kézikönyveket. Az informális anyagot csoportosítani lehet a tankönyvi szövegek témáihoz kapcsolódóan, s akkor az illusztrációként szolgál. Eltérő szövegezésük miatt segítenek az olvasási készség fejlesztésében, és gazdagíthatják az osztály könyvtárát.
Válogatta és összeállította: Dömsödy Andrea