Az információs társadalomban egyre fontosabbnak tartjuk azoknak a módszereknek megismerését, megismertetését az iskolai oktatásban, amelyek széles körben, és az eszközök, valamint információhordozók sokféleségét figyelembe véve teszik lehetővé az információk megszerzését, bővítését, széleskörű felhasználását.
Ezt szolgálja a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatása, amelyre fokozottan fel kell készíteni az iskolai könyvtárosokat/könyvtárostanárokat.
A témát 3 kérdéskör köré csoportosítottam, ezek a következők:
Előzmények
Az oktatás elvárásai
Az oktatandó tananyag kialakítása
Az első lépések e terület kutatásában közel 25 éve kezdődtek tanszékünkön.
A szombathelyi BDTF Könyvtári Tanszékének égisze alatt már 1976–1984 között folytattunk egy kísérletet1 a Bólyai János Gyakorló Iskolában, melynek során olyan programot dolgoztunk ki és valósítottunk meg az általános iskola 1-8. osztályában, amely beépült az oktatás folyamatába, segítette a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítását.
E folyamatnak hozadéka volt az is, hogy sikerült összegyűjteni és kipróbálni az ezen ismeretanyag elsajátításához, elsajátíttatásához felhasználható módszereket, s ezen eredményeket folyamatosan beépítettük az Olvasáspszichológia, könyvtárpedagógia tantárgy oktatásába, a könyvtáros hallgatók képzésébe.
A ’80-as évek végén és ’90-es évek elején kettős igény alakult ki ezen ismeretek elsajátíttatására:
Az oktatás elvárásai ebben az időszakban differenciáltabbá váltak, s ez különösen a NAT, és ma a kerettantervek követelményei alapján fogalmazhatók meg, ugyanakkor ezen követelmények között már legálisan, tantárgyközi jelleggel helyet és szerepet kapott a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek köre, az információszerzés folyamata.
A ’90-es évek végén főiskolánkon a könyvtárosképzés is differenciáltabbá vált. Ez egyrészt a TEMPUS, ill. PHARE pályázatunk eredményeként – külföldi partnerintézmények ajánlására – alakult ki, másrészt az információs társadalom fokozott elvárásai alapján az iskolában bekövetkezett változások hatására. Ez azt jelenti, hogy tantervünk szerint az V. félévtől a képzés szakirányok szerint folyik, tehát a hallgató az 1-4. félévben alapozó ismereteket tanul, majd az 5. félévtől szakirányt választ. Ez a lehetőség figyelembe veszi az egyre differenciálódó szakma és munkaerőpiac sajátos igényeit, ugyanakkor az egyénre bízza, hogy a tantervünkben szereplő 3 szakmai elmélyülés és készségfejlesztés közül melyiket választja.
Ezt azért tartottam szükségesnek hangsúlyozni, mert ezek között szerepel a könyvtárostanár szakirány is. Az itt végzett hallgatók elsősorban iskolai könyvtárakban/forrásközpontokban helyezkedhetnek el könyvtárosként, könyvtárostanárként. Ugyanakkor a szakirány hallgatójának elengedhetetlen valamely másik szakon a tanári diploma korábbi vagy egyidejű megszerzése.
Ebben a vetületben különösen oda kellett figyelni a NAT-tal kapcsolatos munkálatokra, hisz fel kellett készíteni a jövendő könyvtáros-
tanárait is az ezzel kapcsolatos feladatokra. Mint említettük, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek részben tantárgyközi tananyagként, részben pedig az Informatika tantárgy részeként fogalmazódott meg. Ez azt jelenti, hogy végig kellett gondolni, mi az az ismeretanyag, amely ebből az általános és a középiskolában megtanítható, illetve hogyan, milyen módon integrálható az oktatás folyamatába. Így külön kellett választani az iskolai könyvtárosok és pedagógusok feladatait, meg kellett jelölni azoknak az ismereteknek körét, amelyek a legfontosabbak az ismeretszerzés szempontjából. Ennek első lépése az olvasástanítás, melynek során jól alkalmazhatóak bizonyos gyermekirodalmi alkotások, és ez elősegítheti a szépirodalom megkedveltetését.
Abból indultunk ki, hogy már a NAT is meghatározta: a könyv- és könyvtárhasználati tananyag feldolgozását 4 témakör köré célszerű csoportosítani, s ettől természetesen az oktatás folyamatában sem kívánunk eltérni. Ezek a következők:
Az általános könyvtárhasználati ismeretek, melyek elsősorban a könyvtár rendjére, használatára, és a könyvtári rendszerre vonatkozó tudnivalókat tartalmazzák.
A dokumentumismeret, mely az információszerzéshez szükséges olyan ismereteket és készségeket tartalmazza, amelyek a dokumentumok tartalmi és formai megismerését, az ezekkel kapcsolatos technikákat foglalja össze.
A könyvtári tájékoztató eszközök használatának elsajátítása, amely szükséges a dokumentumok gyors eléréséhez, megtalálásához.
A szellemi munka technikája, amely a különböző forrásokból szerzett információk feldolgozásának, alkalmazásának, újraalkalmazásának műveletsorát, technikai elemeit tartalmazza.
Az első 3 témakör elsajátíttatása az iskolai könyvtáros/könyvtárostanár feladata, hisz ő rendelkezik azokkal az ismeretekkel, azzal a szaktudással, amelynek birtokában a feladat megoldható.
Amikor azonban valamely tantárgyban, valamely szakterületen szeretnénk ismereteinket bővíteni, akkor már szakmai információk szerzéséről és feldolgozásáról van szó, ez pedig a mindenkori szaktanár feladata, aki mindenkinél jobban ismeri saját szakterülete belső logikáját, sajátos nyelvi világát, ezért ő tudja ellátni a tanulóit olyan feladatokkal, amelyek segítségével megismerhetik az adott tantárgyban az információfeldolgozás sajátosságait, és ezzel is bővítik a szaktárgyi tudás körét.
A szaktanár azonban csak akkor képes ezen feladat ellátására, ha tisztában van a könyv- és könyvtárhasználat, az információszerzés alapjaival. (Meg kell jegyeznünk azonban, hogy e területen a pedagógusképzésnek komoly hiányosságai vannak. A legegyszerűbb út talán az lenne, ha a tanulmányait kezdő hallgató használóképzés keretében szerezné meg/mélyítené el a könyv- és könyvtárhasználattal kapcsolatos ismereteket, s az egyes tantárgyak szakmódszertanai ezen alapokra épülve folytatnák a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek integrálását az oktatás folyamatában. Ettől azonban ma még nagyon messze vagyunk!)
Mindenesetre a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tantárgyközi követelményként különösen két területen játszik jelentős szerepet:
felkészít a folyamatos önművelésre, így a tanítási-tanulási folyamat meghatározó tényezője;
és alapvető szerepet játszik az információs és kommunikációs nevelésben.
Az oktatandó tananyag kialakítása
Néhány probléma a tananyag kialakításával kapcsolatban:
Ki lehetne térni arra a kérdésre a tantervben, milyen órakeretben, illetve milyen tantárgyak bevonásával lehet elsajátíttatni ezt a tananyagot, ezzel foglalkozni azonban jelenleg nem feladatunk. Mégis ide kívánkozik egy megjegyzés: a kerettantervek más megközelítésben tartalmazzák ezt az ismeretanyagot, mint annak előtte a NAT. Bár nincs még teljes képünk ennek megvalósulásáról, azonban bizonyos, hogy ezen ismeretek ismét elsősorban az anyanyelv és a magyar irodalom keretein belül kaptak helyet. Ezt azért érezzük problémának, mert ezzel megint azt húzzuk alá, hogy a humán tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretszerzési folyamatról van szó, holott a könyvtár az egyetemes ismeretek tárháza, valamennyi tudományághoz kapcsolódóan gyűjt, rendszerez és szolgáltat ismereteket, így valamennyi tantárgy vonatkozásában tud újat nyújtani. És akkor még nem beszéltünk a hagyományos információk mellett az elektronikus és egyéb információkról, amelyeket a könyvtár ugyancsak képes szolgáltatni. Azt tartjuk fontosnak, hogy a tanulók az információk széles körével, sokrétűségével éppúgy megismerkedjenek, mint a különféle információhordozókkal, azok használatával.
Felmerül az a kérdés is, hogy az elsajátítandó ismeretanyag milyen mélységig ölelje fel a könyv- és könyvtárhasználati ismereteket. Ebben a témában az utóbbi időben jó tankönyvek születtek2, a gond inkább az, hogy az órakeret lehetővé teszi-e a tananyag elvégzését. Ez minden esetben az iskolai könyvtáros/könyvtárostanár felelőssége.
Ha összeáll az a szakmódszertan, amely alapjaiban, nagy vonalakban kialakult, lehetővé válik, hogy a leendő könyvtárostanárok a téma több problémáját megismerjék, és elsajátítsák az információszerzés, problémakezelés módszereit. Ennek egyik útja egy olyan szakmódszertan kidolgozása, melynek a következő ismeretköröket kell tartalmaznia, hiszen ezek az ismeretkörök az oktatásban is kiemelt szerepet kapnak:
Olvasás- és könyvtárpedagógiai alapok.
Az olvasás- és könyvtárpedagógiai ismeretek oktatásához szükséges módszerek alkalmazása az iskolai könyvtárban.
A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatása:
könyvtári órán
könyvtárban tartott szakórán.
Az iskolai könyvtár működésének feltételrendszere:
az állomány és problémái
anyagi-tárgyi feltételek
a könyvtárostanár feladatai
könyvtári órán
szakórán használóképzés
Az itt ismertetett tananyag kialakítása jelenleg folyik.
Az idei tanévben indul tanszékünkön először a könyvtárostanár szakirány, így 2 év múlva e program oktatásáról már tapasztalatokkal is rendelkezünk.
1 A kísérletekről készült publikációk közül néhány:
Kovács Mária: Az olvasás, a könyv és a könyvtár szerepe és lehetőségei a nevelő-oktató munka folyamán. In: Könyv és Nevelés, 1984. 4–5. sz. 143–150. p.
Kovács Mária – Tóth Gyula – Rétfalvi Gábor – Pálvölgyi Mihály: Többkönyvű oktatás az általános iskolában. In: A felnőttkori alapműveltség és önművelés általános és szakmunkásképző iskolai megalapozottságának összefüggései, továbbfejlesztési irányai. [Kiad.] a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. Szombathely, 1985. 134–181. p.
Kovács Mária: A 6-14 éves gyermekek olvasóvá neveléséről egy kísérlet tükrében. In: Könyvtári Figyelő, 1986. 3. Sz. 279–287. p.
2 Homor Tivadar – Mészáros Antal: Az információ és az ember. Tankönyv. Könyvtárhasználati ismeretek 13-18 éves tanulók számára. Szeged, 1999. Mozaik Oktatási Stúdió, 143. p.
Homor Tivadar – Mészáros Antal: Az információ és az ember. Munkafüzet. Könyvtárhasználati ismeretek 13-18 éves tanulók számára. Szeged, 1999. Mozaik Oktatási Stúdió, 55. p.
Kokas Károly: Könyvtárhasználat 7-10. Tankönyv. 2. Kiad. Szeged, 1999. Mozaik Oktatási Stúdió, 69. p.