Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) a Könyv és Nevelés című folyóiratának tematikus számával kíván tisztelegni a százötven éve elhunyt báró Eötvös József munkássága előtt. Eötvös a sokat kutatott történelmi személyiségek közé tartozik, hiszen olyan szerteágazó tevékenységet tudhat magáénak, amelyből a politikai gondolkodó képe mellett kirajzolódik a jogi, az igazgatási, a közéleti és a művészetekkel, közelebbről az irodalommal is foglalkozó, alkotó ember alakja. Másfél évszázad múltán is hatással van ez az életmű intézményünk tevékenységére: a sokirányú munkásságból mindennapi munkánkat leginkább a vallás- és közoktatási miniszterként 1868-ban meghozott népiskolai közoktatásról szóló – a tankötelezettséget, a tanszabadságot, valamint az iskolaállítási kötelezettséget előíró – törvény érinti. Szűk egy évtizede annak, hogy Eötvös születésének bicentenáriuma alkalmából az utókor megemlékezett az író-politikus szellemi hagyatékáról, így joggal merül fel a kérdés, hogy maradt-e még olyan terület, amelyről személye kapcsán tudunk újat mondani, tudjuk-e az eddig megismerteket árnyalni.
A folyóirat e számához a történelem-, az irodalom, a könyvtár- és a neveléstudomány tíz neves tudósát kértük fel, hogy az eötvösi életmű azon részleteit kutassák fel, és osszák meg olvasóinkkal, amelyek ez idáig ismeretlenek voltak a tudóstársadalom és a nagyközönség előtt.
Így olvashatnak Eötvösnek a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztereként kifejtett tevékenységéről; a nevelésről, oktatásról vallott nézetei mellett megismerhetjük, hogy miként kívánta azt a gyakorlatba átültetni, és miként jelentek meg az elvek saját gyermeke, Loránd nevelésében. De a pedagógiai munkásság számbavétele ezzel még nem ér véget, ugyanis gazdagodik a kép a népoktatási törvény egy dunántúli egyházmegyére gyakorolt hatásával, valamint Eötvös emlékezetének a pedagógiai szaksajtóban való megjelenésével. Sokszínű munkásságába engednek betekintést a folyóiratban megjelenő további tanulmányok. Megvizsgálhatjuk Eötvös reformellenzékkel kapcsolatos konfliktusának részleteit, miniszteri tevékenységének a magyar katolikus egyház általi fogadtatását; az 1868/69-es budapesti zsidó kongresszussal kapcsolatos tevékenységét; valamint a városok ügyeit érintő országgyűlési beszédeit. Végezetül plasztikusan jelennek meg előttünk temetésének apró mozzanatai.
A Pedagógiai Múzeum munkatársai az év folyamán írásaikkal hajtottak fejet az Eötvös-életmű előtt. Ezek az írások az intézményi oldalon olvashatók, és többek között Eötvös és a forradalom viszonyát, az első napok történéseit, első miniszteri kinevezését, a Kisfaludy Társaság újjászületését, Eötvös és a Füvészkert kapcsolatát, valamint az emlékét megörökítő pesti szoborállítás történetét mutatják be.
A lapszámot színesíti az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum gyűjteményében található három fontos, Eötvöshöz kapcsolódó tárgyegyüttes, amely a borítón látható. Szívet melengető olvasni a nagymama, Eötvös Ignácné imakönyvében fellelhető bejegyzést, amelyben hírt ad unokája születéséről. A numizmatikai gyűjteményben található bronzérem a gondolkodó Eötvös alakját rajzolja meg. A hátsó borítón megjelenik az Ercsiben található Eötvös József Emlékház enteriőrje, ahol Székely Bertalannak a házaspárról, Eötvös Józsefről és feleségéről készített portréi láthatók.
Intézményünk az ismeretterjesztés jegyében saját fejlesztésű városi séta keretében Budapest belvárosában mutatja meg az érdeklődőknek az Eötvös József életéhez és tevékenységéhez kapcsolódó helyszíneket. A séta során felidézzük a magyar oktatásügy nagy reformerének személyiségét, politikájának legfontosabb alapvonásait, a hozzá fűződő legérdekesebb történeteket, irodalmi és művészetpártoló tevékenységét. Utánajárunk annak, hogy mennyire lehetett sikeres egy kisebb csoport élén álló „lebegő értelmiségi” a XIX. század közepének politikai küzdelmeiben. Egy, az ország polgári átalakulásáért küzdő, vagyonát vesztett arisztokrata, aki szerint „Magyarország jövőjének kérdése kultúra kérdés”. Akit közeli munkatársa, Falk Miksa úgy jellemzett, mint „hazáját hőn szerető magyar államférfiú, egy német bölcsész eszével és egy világköltő kedélyével".
Ajánljuk ezt a kötetet Pechó Zoltánné Bálind Mártának, aki megalapozta az OPKM Eötvös József kollekcióját. Muzeológiai munkájának eredményeit ma is láthatjuk az Emlékház kiállításában.
Ezúton mondok köszönetet Csík Tibornak, a folyóirat főszerkesztőjének kitartó munkájáért, valamint Bogdán Melindának, a Pedagógiai Múzeum vezetőjének, aki ötletgazdája volt e számnak és az emlékév méltó megünneplésének.
Kívánom, hogy az olvasó is akkora örömét lelje az olvasásban, mint szerzőink és szerkesztőink is lelték az alkotásban.
Péterfi Rita
főigazgató
Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum