Csekő Györgyi – Hollóssy Zsolt: Suliszleng

A szerzőkről és a tanulmányról

Az alábbi két részből álló tanulmányt Csekő Györgyi magyar szakos középiskolai mestertanár, illetve Hollóy Zsolt angol és magyar szakos középiskolai tanár írta. A közös munka célja az iskolai szlenghasználat minden szempontú feltérképezése, mind a diákok, mind a tanárok szlenghasználatát figyelembe véve. A tanulmány első, a diákszlengről szóló helyzetelemző részét Csekő Györgyi, a második, tanárszlengről készített kutatást leíró részét Hollóy Zsolt írta. A szerzők rendkívül hálásak minden adatközlőnek, diáknak, külső támogatónak, akik segítették a tanulmány létrejöttét.

Csekő Györgyi magyar szakos mestertanár, Budapest VI. Kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium

Hollóy Zsolt magyar-angol szakos középiskolai tanár, Budapest VI. Kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium

_______________________

Szeretnék választ kapni arra, vajon milyen jellemzői vannak ennek a fiatalok által kedvelt nyelvhasználatnak. Kik beszélik, és kik azok, akik értik a diákszlenget? Hányan lehetnek azok, akik nem értik, de nap mint nap hallva ezt a beszédet, maguk is szlenghasználóvá válnak? És vajon vannak-e olyan tanárok, felnőttek, akik a diákokon kívül megértik a mai suliszlenget? Miért oly népszerű, kedvelt ez a nyelvváltozat? Mennyire jellemzi az adott közösséget? Ez a kérdéskör az, amire a tanulmányt építettem.

A szlengkutatás nehézségei

A szleng sok szempontból igen nehezen kutatható jelenség. Összetett jellege miatt nyelvészeti, pszichológiai, szociológiai oldalról is vizsgálható és vizsgálandó. Habár számos nyelvész hosszú évtizedekig elvi alapon ítélte el a szleng nyelvváltozat vizsgálatát, a 20. század második felétől fogva egyre több és több a szleng lényegével foglalkozó tanulmány jelent meg. Ugyan a legtöbb tanulmány igyekezett a szlengre valamilyen definícióval előállni, ezek a meghatározások mindig csak a szleng egyes részleteit tudták körülhatárolni.

Ennek az az oka, hogy a szlenget meglehetősen nehéz teljeskörűen definiálni. Ez részben köszönhető folyton változó jellegének. A szleng kifejezések jelentős része kérészéletű csupán: míg egyes kifejezések egy adott generáció divatos szleng kifejezései lehetnek, a következő generáció nagyon gyakran nem használja, sőt, kínosnak érzi ugyanazon kifejezések használatát. Éppen ezért állandó szleng szókincs nem létezik, így végérvényesen lejegyezni a szleng nyelvváltozatot lehetetlen. Emellett a szleng kifejezések végtelenül változatosak is. Minden a köznyelvben is ismeretes és használatos szóképzési eljárás használható szleng kifejezések alkotására, így a szleng kifejezések létrehozásának számtalan módja van. A szleng minden esetben a lexémák szintjén jelenik meg, így semmilyen egyedi grammatikai struktúrát nem kapcsolhatunk a szleng szavak születéséhez. Mégis, miben különbözik akkor a szleng a köznyelvtől?

A szleng kifejezéseknél az egyik legfontosabb faktor a nyelvhasználó azon attitűdje, amely a szleng szavak használatát kíséri. Ez az attitűd sokféle lehet: a beszélő igyekezhet humorosnak tűnni, vagy kreatívnak. Feszegethet normákat, próbálhat kapcsolatot teremteni, egy csoporthoz való tartozását megerősíteni, egy formális szituációt kissé informálisabbá tenni. Egyes, akár a köznyelvben is előforduló szavakat ezek az attitűdök tehetnek szleng kifejezéssé, és pontosan a szleng ezen tulajdonsága teszi vizsgálatát nehézzé. A szleng kifejezéseknél rendkívül gyakran a hogyan válik fontossá, nem a mi.

Annak ellenére, hogy a szlenget hagyományosan a köznyelvvel szemben negatív értékítélet illeti, a 21. században a szleng határozottan terjed. Ez nagyrészt köszönhető a tévé, rádió, majd pedig az internet megjelenésének, illetve a médiaszereplők hatásának az emberek mindennapi nyelvhasználatára. Felmerül a kérdés, hogy a nyelvnek ez a típusú változása milyen hatással van az iskolai nyelvhasználatra, az oktatás nyelvére?

Az anyaggyűjtésről

Az általam összeállított gyűjtemény anyagát a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium jelenlegi és közelmúltban végzett diákjai, valamint a tantestület pedagógusai, barátok, ismerős kollégák és az ő diákjainak a szókincséből merítettem. Ugyan ismerem, de szándékosan nem veszem fel a már meglévő szlengszótárak anyagát. Ezzel azt a feltevésemet kívánom igazolni, hogy folyamatosan változó, kreativitást igénylő csoportnyelvvel van dolgunk, méghozzá olyannal, amelyik közösségfüggő. Az igazi nyelvi lelemények zárt kisközösségekben formálódnak. Ellátogatva egy másik iskolába, azt tapasztaltam, hogy van átfedés bizonyos szavak között, ugyanakkor ott is meglesz az a magszókincs, amely specifikusan az adott közösségre mutat. Ezt a feltevést saját tapasztalatom alapján gondolom.

A szlengkutatást 2013-ban kezdtem el, és napjainkra érett meg az az anyag, amelyet itt közrebocsátok. Rendelkezésemre állnak korábbi diákszlenggyűjtemények, szlengszótárak, szlenglevelek, úgynevezett korszótár-gyűjtemények – egytől egyig diákmunkák –, amelyek az iskolai belső diákpályázatra készültek 2013-ban és 2017-ben. Természetesen köztük is meglehetősen nagy a szókincsbeli eltérés. A trágár szavak külön nagy csoportot alkothattak volna. Kutatásomnak nem célja, hogy ezeket részletezzem, általánosságban említem csak meg az előfordulókat. Középiskolás közegben úgy tűnik, ez is válogatottabb, mint az utcán. Nem zártam ki e szavakat, mivel ismerjük, milyen mértékben részei a köznapi nyelvhasználatnak.

A kérdőíves felmérés teljesen friss, a 2018. évi gyűjtést tartalmazza, amelyben közel 110 diák és kb. 20 tanár vett részt. Szándékosan nem kértem be az adatközlők e-mail-elérhetőségét, bízva abban, hogy a Google Drive kínálta lehetőségeket használva (kérdőív, statisztika, ábrák, grafikonok stb.) rendezhetem a beérkezett anyagot.

A grafikonok megmutatják a nemek megoszlását, rápillantást engednek a válaszadók szociokulturális környezetre, az aktuális szakszókincsre, az egyes nyelvi leleményekre, sőt a nyelvi humorra is. A kérdőív a mindennapok leggyakrabban előforduló elemeit, a sztenderdet kívánja megmutatni, a válaszok alapján igyekszem hipotézisemet alátámasztani. Szükséges még azt is tudni, hogy tanulócsoportok, osztályközösségek tanulói egyenként válaszolták meg a feltett kérdéseket.

Ennek a tanulmánynak nem célja sem a morfológiai-, jelentésbeli-, hangalaki elemzés, sem az attitűdvizsgálat; mindössze a válaszadók „itt és most” felmért nyelvállapotát igyekszik megmutatni. Bízom benne, hogy a közölt nyelvi adatok, mintavételek elég meggyőzőek, és segítik az érdeklődőket, az olvasókat, a fiatal kutatókat e szociolektus (csoportnyelv) mind teljesebb feltárásában és nyomon követésében. Mintegy öt évvel ezelőtt olyan jóslat is elhangzott, hogy a szleng kifullad, nem fog fennmaradni. Manapság már másképp látjuk, sokat változott, teret nyert ez a diáknyelv, olykor a közérthetőség határát súrolja. Számomra ez volt az a pillanat, amikor elkezdtem gyűjteni.

Suliszleng a mindennapokban

Három parányi szöveg, amelyet szinte bármely középiskolás meg tudna írni, még akkor is, ha nem használja ezeket a kifejezéseket. Az a tanulók stílusán érezhető, hogy lány vagy fiú írását olvassuk. A lánytanulók szlengje jóval szelídebb a fiúkénál. Például kircsi, szimpi, pill alatt, tanci stb. – ilyenféle szavakat a fiúk nem használnak. Érdekes, hogy mindkét szövegben előfordul a „dzsal” ige, amely feltehetően a kárpáti cigányok nyelvéből átvett szó, ’megy’ ,’utat tesz meg’ jelentéssel. Az Egy laza szombat este című írás a 2017-es diákpályázat gyöngyszeme. Nemcsak a szlengre, hanem ennek a nyelvezetnek a humorára, nyelvi leleményére is ráirányítja az olvasó figyelmét. Az ilyen szombatokon a fiatalok tényleg így beszélnek egymás között, míg az iskolában nem, legfeljebb a folyosón hallható tőlük némi szleng. Tehát határozottan jól működtetik a nyelvi kódváltást, jól tudják, ki előtt mit lehet kimondani.

Egy történelemlecke paródiája – (10. osztályos diáklány tollából)

Hunyadi Mátyás rulez

Hunyadi Mátyás egy bejövős góré volt. Totál rég, 1443. február 23-án született. Jól nyomhatta a kiscsávó, mert elég korán adta a főnököt, 15 évesen király lett. Nem semmi. Pulyaként az ország legmenőbb arcai tanították, nem csoda, hogy ilyen swag csávó lett belőle.

Penge agya volt. A magyar mellett simán tolta a latint, a csehet és a németet is. De nem volt kóser az a világ, mert politikai okokból, szegény csórikámat gyerekként sittre vágták. Az volt a mázlija, hogy az akkori király feldobta a pacskert és kiszabadítatta őt. Sőt, gyorsan meg is választották kircsinek. A főurak, meg a csuhások csak egy kis csicskát akartak belőle faragni, aki azt csinálja, amit mondanak neki. De Mátyás kúl csávó volt, gyorsan offolta őket és megmutatta, hogy ki a jani. Azaz a Matyi. Nem spúroskodott az energiával, pikk-pakk gatyába rázta az országot. Nagyon adom ezt a figurát, nem arcoskodott, hanem egy pill alatt lezúzta a rajoskodó huszitákat, meg a nem szimpi nemeseket. Agyas volt, összehozott egy bazi erős zsoldoshadsereget, ami csak neki táncolt. Ezek voltak a schwarczok. Velük aztán jó sok balhét megnyert, háborúzott itt is, meg ott is, még Bécset is elbugázta a labancok elől.

De ahogy mondtam, penge csávó volt, mert nem csak balhézott, de támogatta a művészeteket, tudományokat is. Udvarában egy csomó híres tudóst, művészt hédereltetett, és egy akkora böszme nagy könyvtárat hozott össze, hogy messzi földről jártak rá nyálat csorgatni.

Szegény fószer, még sem élt sokáig, pedig fullos élete volt! 50 éves kora előtt hirtelen bekrepált, azt feldzsalt a mennybe. Volt Mátyás, nincs Mátyás. Oda az igazság is. :(((

Szómagyarázat:

swag = (ang.) menő, gizda, menő cucc; itt „sikeres”

elbugázta = elcsen, ellop valamit; bekebelezte, brékel (a mozdulat utal a jelentésre), bugázik (cig.) ... elbugázik vmit („megfújja; elszáll, mint a nád bugája”), elcsakliz

hédereltetett = (jiddis) semmit tesz, tartózkodik valahol; itt „otthont adott” jelentésben szerepel.

Egy random sulinap – (9. osztályos diáklánytól)

Alfréd el akart dzsalni a suliba, de sajnos a metró meghibásodása befigyelt. Miközben a pótlóbuszra várt, volt ideje puskát írni, hogy szkippelje a karót. Gáz lett volna, ha cink jegyeket szerez, mert amúgy se állt full ötösre. Gány jegyei lesznek vagy puskázik. Az fel sem merült benne, hogy ezerrel tanuljon. Még volt ideje burkolni a maradék szendvicsét és bepuszilni egy minyont. Az első órát passzolva ért be a suliba.

– Pacek puska lett – nyugtázta. Azok, akik nem tudták megírni, paráztak emiatt.

Tanci belépett a cellába. – El fog maradni a dolgozat. – Csak ennyit szólt és kiment. Meggárgyult! – mondta Alfréd.

– Adom – mondta József, Alfréd haverja.

– Nagyon adom – vágta Gizella.

– Én is adom – mondta egy random csaj.

– Kajás vagyok – sóhajtott random József.

– Zsa! És már ott sem voltak.

Szómagyarázat:

random = (ang.) véletlen, véletlenszerű

szkippelje = (ang.) itt „törölje”

gány = Eredeti jelentése: valamit sövénnyel bekerít. Kertet gányolni. Itt a rossz jegyekre utal.

paráztak = Eredeti jelentése: 1. Argó: Nagyon fél, elmebeteg módjára retteg, aggódik, gyanakszik. Itt „hisztizik”.

pacek = jó, remek stb. Ma a legnépszerűbb szlengek egyike a jó kifejezésre, például a „király” helyett.

Egy laza szombat este – (Írta és szómagyarázattal ellátta: Gonzálen Dávid Gergő, 11. D osztály)

– Szoszi, dylo! Hallod, kár, hogy múlt szombaton nem jöttél velünk a bárba! Olyan pacek este volt, sírsz rajta!

– Na, mesélj, bástya!

– Felkaptam a partiszerkót (ing, aranylánc, óra, meg minden), aztán elindultam. Fél óra múlva már nagyba’ ott voltam. Mondom hamar ideértem, kezit csókolom. Nagy tömeg volt, Tibiék meg sehol. Gondoltam, elszívok egy cigit, addig ők is megérkeznek. Eltelt 10 perc, semmi. Aztán még 10 perc, és még mindig semmi. Közben már a harmadik szál bagót szívtam és olyan ideges voltam, azt hittem, ott helybe’ kap el az idegroham. Mondom: ilyenkor kell késni, amikor „alkesz mixes bebaszombat” van? Végül meguntam a várakozást, és felhívtam őket; erre nem a hátam mögött csörög a telefon? Megfordultam, és ott voltak. Mondom hol voltatok már eddig, haló?

– „Bocs, nagy volt a forgalom.”

– Telefon is van ám a világon! – „A zaj is nagy volt.”

– Jó, legyen úgy. Na, menjünk, mert már kell a benzin a májamnak! Bementünk, kikértük a piát, aztán leültünk. Nem mondom, ütős volt az a mix, tesóm! De nem borított meg túlzottan, szóval kikértünk még két sört – attól már jobban lettünk. Iszogattunk, cigizgettünk, sztorizgattunk, majd átmentünk a diszkóba, és hajnalig táncoltunk!

– Zsíros! És csajok nem voltak?

– Hát, nem annyira, de majd ketten beadjuk!

– Alap!

– Amúgy mennem kell, később beszélünk!

– Oké, csáó!

– Csokesz, sittesem!

Szómagyarázat:

Az egyes kifejezések értelmezése eltérő lehet, tehát jelen szómagyarázat egyéni nyelvváltozaton alapul.

szoszi = (El)köszönési forma; stílusát tekintve egyenlő a „szevasszal”.

dylo = (ejtsd diló) Megszólítás (haver) – leggyakrabban előforduló szinonimái: tesó, bátya, bástya, fater, főnök. Többféleképpen írják, pl. dili, diló. Kiejtése értelemszerűen az írásmódtól függ.

pacek = (nagyon) jó. Leggyakrabban előforduló szinonimái: zsír(os), király, sirály.

sírsz rajta = „Sírva nevetsz rajta.” Akkor is szokták használni, amikor valaki egy klassz történetet vezet be (ilyenkor valami olyasmit jelent, hogy „tetszeni fog”).

bástya = Vö. dylo.

partiszerkó = Bulizáshoz viselt ruha. (Az, hogy pontosan milyen ruhadarabok tartoznak ebbe a kategóriába, egyénfüggő; tehát nincs konkrétan meghatározva.)

kezit csókolom = Ez a köszönési forma akkor illik bele a szlengbe, ha a megszokottól eltérő módon használják. Nem tartozik a gyakori szleng köszönési formák közé. (Humoros stílusárnyalata van ebben a szövegben.)

bagó = A cigaretta szinonimája.

alkesz mix = Egyszer az egyik belvárosi kocsmában volt egy ilyen nevű szeszesital-keverék. Ez a találó kifejezés illeszkedik itt a szövegbe. Egyébként nem számít elterjedt szleng kifejezésnek.

bebaszombat = „Berúgós szombat.” Szóösszetétel; a bebaszás (berúgás) és a szombat szavak összerántásából keletkezett. Ez a kifejezés arra utal, hogy a szombat az ivás/bulizás napja.

haló = A „hé” felkiáltó szó szinonimája.

benzin = Ebben az esetben szeszes ital. Nem elterjedt kifejezés.

ütős = „Erős” (általában szeszes ital), – „Jó” (vö. pacek).

megborít = Illuminált állapotot idéz elő (pl. szeszes ital).

zsír(os): „Jó” – vö. pacek.

alap = természetes(en), mindenképpen

csáó = (El)köszönési forma, vö. szoszi.

csokesz = (El)köszönési forma, vö. szoszi.

sittes = „haver” – vö. dylo.

bead = (meg)csinál valamit, pl. – „Zsíros! És csajok nem voltak? – Hát, most nem annyira, de majd ketten beadjuk!” – „Majd ketten együtt csajozunk”.

Jobban lettünk = Ebben az esetben: „lerészegedtünk/jobban berúgtunk”.

Statisztikai, szociokulturális adatok

A kérdőívet kitöltők száma közel százhúsz fő. A kérdőív jelenleg is nyitva van, hogy szélesebb legyen a merítés. A nyelv folyamatosan változik, így az elküldött kérdőívet kitöltők is jelezhetik éppen aktuális nézetüket, attitűdjüket a szlenggel kapcsolatban. A válaszadók körének egyharmada férfi, kétharmada nő. Ez a tény nem meglepő, megszokott, hogy az élet több területén ezzel az aránypárral találkozunk.

1. ábra: A válaszadók aránya, nők-férfiak elosztásban

Látható a 2. ábrán, hogy fiatalok jelentkeztek zömmel, igaz, elsősorban az ő diáknyelvváltozatukat mértem. Látszik, hogy a diák–tanár kötődés 17–18 éveseknél már jóval erősebb. Ugyanakkor öröm volt látni, hogy a felnőtt korosztály, a gyakorló tanárok és egykori volt diákok is szívesen formáltak véleményt.

2. ábra: A válaszadók életkor szerinti megosztása

A kérdőívkitöltőktől nem kértem be az e-mail-címüket, bízva abban, hogy névtelenül sokkal őszintébben és nyitottabban fognak válaszolni a kérdésekre. Azt mindenképp látni szerettem volna, milyen elosztásban jelentkeztek a fiatalok, mivel a gyűjtött szókincs az ő mindennapi beszédükből ered. A válaszadók életkori mutatójának széles skáláját adtam meg, így helyet kaptak a felnőttek, a középkorúak, sőt, a szépkorúak is. Mindössze két felnőtt tájékoztatott külön levélben, hogy teljesen elhatárolódik ettől a nyelvváltozattól, nem látja értelmét ezzel foglalkozni, nincs semmiféle köze hozzá.

A lakóhelyre kérdezve a kérdőívet kitöltők nagy része, 92%-a fővárosi vagy városi, kisvárosi lakos; községben, faluban élő mindössze 7,8%. A válaszadók szociokulturális környezetét nézve az apa foglakozására kérdeztem rá. A kapott adatok alapján 22-22% százalékot mutat az alkalmazottak, vállalkozók és a vezetők aránya, kevés a munkanélküli, a közmunkás a szakmunkás és a háztartásbeli apa, sőt a nyugdíjasok köre is. Az apa nélkül élők száma viszont 10%, amelyet meglehetősen magasnak vélek.

Hogyan határozható meg a szleng? Ki mit gondolt erről a fogalomról?

Meglehetősen szórt volt a definíciót adók válasza, mivel a szabatos, tudományos nyelvi megfogalmazástól a legegyszerűbb szinonimáig, kreatív ötletig minden megtalálható volt. A legigényesebb válasz szerint: „Olyan szociolektus, amely egyes csoportok belső nyelvhasználata. A szleng erősíti a csoportkoherenciát, identitást is adhat. Származhat a tolvajnyelvből, az argo köznyelvbe áramlása is hozhat létre szleng kifejezéseket, bár jellemzően ezek nem durva stílusértékű szavak (szókapcsolatok), viszont a képi lelemény, a metaforisztikus gondolatalkotás jellemző rájuk.”

Ehhez a gondolatmenethez kapcsolható: „Azt értem szlengen, hogy szavak, kifejezések, szimbólumok jelentésüktől eltérő, valamilyen átvitt értelemben válnak használatossá. Általában életkori csoportokra, de akár szakmai közösségekre is jellemző a használatuk.”

Mindkét adatközlő kiemeli a csoporthoz való kötődést, az adott közösség belső nyelvhasználatát, ami csoportkoherenciát, sőt identitást is adhat tagjai számára. Rámutatnak e nyelv igazi lényegére, a metaforikus, képi leleményre és az aforisztikus gondolatalkotásra. Elhatárolódnak a trágár kifejezésektől. Ezt igazolja a szleng kifejezések kedveltségét mutató 3. és a 4. ábra is. A fiatalok többsége jóval egyszerűbben definiálta a szleng szót:

Mai fiatalok beszéde, laza, menő nyelvváltozat.

A köznyelvitől eltérő csoportnyelv.

Kifejezetten jellemzi az adott közösséget. Például diákszleng, sportszleng.

Nem hivatalos beszédnyelv, amit főként a fiatalok használnak a mindennapi beszédben.

A köznyelvtől eltérő, humoros, kreatív diáknyelv.

Van, aki frappánsan utcanyelvről, menő szóhasználatról, fiatalok rétegnyelvéről beszél, vagy a köztudatban elterjedt pongyola kifejezésekről, de legtöbben a diáknyelvvel azonosítják; noha tudjuk, hogy nemcsak a diákok beszédének jellemzője ez a nyelvhasználat. Értékes elemnek tartom, hogy egyéni és társadalmi jelenségnek is tartják, a köznyelvi normától eltérő és mondjuk ki, dinamikusan változó nyelvhasználatot, amelyet a nyelvi divat is befolyásol. Ezek a jegyek a szleng továbbélésére, alkalmazkodóképességére mutatnak rá. Mert arra a kérdésre, hogy Mely témában figyelt föl a szleng kifejezésekre? – teljes lefedettséggel találkoztam. Néhányan elhatárolódtak a kérdéstől, valószínűleg nem értették meg. Megoldásként a leggyakoribb és tipikus válaszokat emelem ki. Az ismétlődéseket nem összegeztem, többnyire ezek variálódnak:

Bármilyen. Iskolai élet, család, étkezés, közlekedés, vásárlás.

Hétköznapi élet, diákélet. A köznyelvben, hétköznapi beszédben.

Pénz, vásárlás, iskola, hölgyek, férfiak elnevezése, informatika.

Politika, oktatás. Szórakozás.

Káromkodás.

Baráti beszélgetések. Párkapcsolatok.

Élménybeszámoló. Chat. Számítógépes játékokban.

Főleg a gyerekek beszédében és időnként a médiában is, szinte bármilyen témában.

Drogdealerek.

Öregek, akik fiatalnak akarnak tűnni, de nem sikerül. J

Internet, videók anyagában.

Majdnem mindenben, mindenhol.

Manapság már minden témában hallható szleng kifejezés.

Ezt követően a szleng témakörébe már úgymond beavatott embereknek fel mertem tenni a kérdést: Ön használ szleng szavakat, kifejezéseket?

A válaszadók őszinte megnyilvánulása szerint: százból kilencvenegy ember szlenghasználó.

3. ábra: A szlenghasználók aránya

És Ön, aki most ezt olvassa? – kérem, Ön is válaszolja meg a feltett kérdést!

Ha már ilyen sokan mondják magukról, hogy szlenghasználók, nézzük meg, hogy Hol lehet szleng szavakat hallani? Hol találkozik ilyen beszéddel leginkább az ember?

Az alábbi válaszok voltak tipikusak:

Mindenhol. Az iskolában, a suliban.

Az iskolában, az utcán, a közlekedési eszközökön.

Diáktársaim társaságában, utcán, iskolában, edzésen, szórakozóhelyen.

Bárhol, nem köthető ma már helyszínekhez, vagy életkori csoportokhoz.

Iskola, utca, közlekedés, bevásárlás, szinte mindenhol.

Mindenhol. Környezet, média világában.

Hétköznapi beszédben.

Baráti társaságban.

Otthon, moziban.

Amikor barátokkal beszélek, chatalek.

Tizenéves gyerekeknél.

Munkahelyen, tömegközlekedési eszközökön, otthon.

Manapság mindenhol.

Valóban, kint és bent, utcákon és intézményekben, de még otthon a családban sem ritka, tehát nem csak diáknyelv: beszélik mások is. Azt már más kérdés, hogy mit és hogyan.

Felnőttektől inkább a mára már elkoptatott szlengeket lehet leginkább hallani, például Szevasz tavasz! Ki az a csóka? Na, ennek lőttek…, Mákod van! Kérsz egy lónyálat? Gyíkhús van vacsorára. Már megint majrézik. Nyomja a sódert. Ez olyan nyüzsis nap volt. Nagyban utazik a csávó. Ezeket nem kell lefordítanom, mindenki érti, napjaink elkoptatott, rossz, közhelyszerű szlengjeivé váltak. Korábban felnőttől hallva az igénytelenség, a primitívség gondolata támadt fel az emberben, mára ez az attitűd változóban van. A diákok szókincsében ezek ma már nincsenek jelen, ezt már csak az idősebb, 50 feletti korosztály használja.

Arra a kérdésre, hogy Általában kitől hall szleng kifejezést? – az alábbi válaszok érkeztek:

barátaimtól, ismerősöktől, osztálytársaktól, fiataloktól, kollégáktól, hallgatótársaktól, diáktársaktól, a fiatalabb korosztálytól, testvértől, családtagoktól, főként gyerekeimtől, edzéstársaimtól, celebektől, velem egykorúaktól, az öcsémtől és más emberektől, akik nap mint nap körbevesznek, szakmunkásoktól, néha felnőttektől is, ritkán a tanároktól…

A legtöbb szavazat a barátok, az osztálytársak és a testvérek közt oszlott meg. De a családtagok, a felnőttek és elvétve a tanárok is szóba kerültek.

Ezt követő kérdésre, hogy Kiktől nem hallanak szleng kifejezést? – a következőket írták:

A szüleimtől, idősebbektől, felnőttektől, tanároktól, a magyartanáromtól, a férjemtől, az oktatóimtól, idősebb emberektől, a pénztárosoktól, a banki alkalmazottaktól, az ügyvédektől, íróktól ritkábban.

Mindenkitől hallok, igaz, csak a korosztályára jellemzőt. Pl. szüleim korosztálya 60–65 évesek a jó frizurára azt mondják: „De jó a tollad!” :-)

Nagyszülőktől, tanároktól, családtagoktól.

Leggyakrabban ezek a kifejezések variálódtak. A legtöbb szavazatot az idős emberek, a szülők és a tanárok kapták.

Családi körben szokott-e szlenget használni? – természetesen megoszlottak a válaszok az igen, a nem, a ritkán vagy időnként között; de még köztes adatként a nem igazán is ide tartozik. A többség azonban szokott! – azaz szlenghasználó. És mivel erre már rákérdeztem egyszer, kijelenthetjük: a válaszadók nagy többsége szlenghasználó, akik az iskolában elsősorban társas érintkezésre használják a maguk teremtette nyelvváltozatot. Nagyon kevesen adtak nemleges választ, vallották azt, hogy sohasem használnak szlenget. Az egyik ilyen elhatárolódó a társának ezt a kérdést tette fel: „Jössz kajálni?”

A válaszadók lehetőséget kaptak, hogy bemutassák az általuk gyakorta használt, kedvelt szleng kifejezéseket. Mivel mindenki több szóval válaszolt, így most csak a legkülönlegesebbeket, az eredetinek érezhetőket fogom kiemelni. Ilyenek:

adom

alap

ari

baba

bástya

bepuszil

birlak

bótolás

bratyó

bró

btw

bubu

bubuka

bugáz

chill

cringe

cucuka

csá

csaje

csapassuk

csávó

csok

csokesz

dhögh

dikaz

dikk

dikszó

dilo

döge

durca

dyly

dzsesszelni

dzsuva

edgy

face

fenyítős

fezén

figyuszka

flash

fleó

fotocellás

fullkicsekk

füles

füstől

gang

gáz

geccc

gomba

google-izni

góré

grasszálni

hasgitár

haver

he!

hesszelni

idc

idk

imo

insta

kajak

kiégek

király

kockul

kolesz

koli

kost

kys

lajti

like-olni

imao

lóg

lol

lúzer

macskajancsi

majer

megdurrant

menci

micsi

mié

mint

Mizu?

mokk

more

nagyban

nani

nope

nyomi

oki

oks

ólommadár

ótvar

pacek

parázni

rágcsa

random

rárepül

rizzsa

sicc

sirály

skipp

slepp

snap

spanok

stuk

sufni

susu

szambázik

szasz

szentem
(=szerintem)

szétadom

szitu

szó

szokerstill

szoszi

szoszkero

szutyok

te$$

telcsi

teló

tesa

tetya

tom

trollkodás

uccsó

ütős

vágod

veréb

vloggerek

vok

XD

zizi

zsa

zsa(ljunk)

zsatar

zsernyák

zsír

zsírsejt

Nem tudom, nem jut eszembe egy se, (kétszer), nem használok! (hatszor!) Nem használok túl sok szlenget, őszintén, nem tudok jelenleg írni, ritkán használok – mindössze 14-en éltek nemleges válasszal.

Továbblépve megtudhatjuk, ki, mire hivatkozott.

4. ábra: A szleng pozitív tulajdonságai

A válaszok 22,9%-a a humor mellé áll, a lényegre törő tömörségét emeli ki 20,7%, frappáns, találó kifejezésnek véli 15,4%, az újszerűségét emeli ki 15% és a közösségteremtő erejét 8,3%, szellemes nyelvi leleményét 6%. A válaszadók 3,8%-a mondja, hogy nincs olyan tulajdonsága a szlengnek, amely miatt megszűnnének kedvelni azt. A frappáns kifejezés alatt a nyelvi lelemény rejtőzhet.

5. ábra: A szleng negatív megítélése

Az 5. ábra, jól alátámasztja a 4. ábra igazságát, a szleng kedveltségét. Sokan vallják azt, hogy a trágársággal, a durvasággal nem tudnak azonosulni. Egyes kutatók szerint a trágár kifejezések nem képezik a szlengszókincs részét. Az meg különösen figyelemre érdemes, hogy a válaszadók magas számban a szleng kedveltségére voksolnak.

Szleng kifejezéssel nevezze meg az osztályzatokat!

Az érdemjegyek közül kiemelkedik a karó, amely szinte valamennyi adatközlőnél előfordul. Az elégtelennek a leggyakoribb a szlengudvara. E kategóriában jelentek meg a szitokszavak, a káromlatok, magánhangzó-harmóniáját tekintve pedig a mély hangrendű szavak. Az elégséges érdemjegyhez a bélás (feltehetően a valamikor 2 Ft-os nyomán) és a görbült kifejezések kapcsolódtak leginkább. A közepes és a jó jegy megnevezése kevésbé választékos, talán a kétszer görbült és a jó, okés, a legtöbbször előforduló. Nagy szóhalmaza van a jeles érdemjegynek, amelyik király, sirály, bunda, pacek, cool, szavakkal érzelmi hangoltságot is mutat. A válaszadók közül tíz fő nem tudott, illetve nem írt osztályzatot jelölő szleng szavakat.

Milyen a jó és a rossz a szlengben?

Érdekes módon az ürülékkel való megnevezés gyakori, de valamennyi közül még mindig a szar vezet. A jók tekintetében úgy tűnik a zsír király, király, sirály megnevezéseket a pacek – jelenleg divatszó – váltja fel napjainkban. Csak négyen nem válaszoltak a kérdésre. A válaszok között sok volt az ismétlődés, ezeket a szavakat kiemeléssel jelöltük.

Az iskola életében előforduló szlengek

Leginkább az osztálytárs kifejezés változott, míg a többi szócsoportban lévő szavak stabilnak mutatják magukat hosszú idő óta. A régebbi időkben a szülők ősökként való megnevezése humoros stílusárnyalatként mutatkozott, mára ez a hangulat lekopott róla. A tanári-képzős rövidült alakjai tanci, tancsi kedveskedő formulák, míg a mély hangrendű tannyanya, tanbanya alakok egyértelműen a nem kedveltségről árulkodnak.

Adja meg az alábbi szleng szavak magyar köznyelvi változatát!

A 112 válaszadóból 40 fő másként tudta, másként tippelte meg a fenti szavak jelentését, és 27-en nem válaszoltak. Az szavak eltérő értelmezésével az is igazolódott, hogy mennyire közösségfüggő a szókincs. Bizonyos fogalmak, például a füst szó a dohányzók körében teljesen más jelentést hordoz. A fiatalok többsége divatszóként használja: „Olyan füst sztorim van!” (Olyan durva sztorim van!)

Hogy ment a matekdoga?

Hagyjuk, füst. (Hagyjuk, rosszul.)

Hasonló divatszóvá vált a gyász = rossz, hülyeség jelentéssel.

Mi ez a gyász óra?

Mekkora gyász volt ez a dolgozat!

A kérdőív utolsó feladata volt: Búcsúzzon el néhány szleng kifejezéssel!

Igazán választékos, leginkább újszerű köszönési formák ezek! Csattognak a cs-betűk, a legtöbb köszönés általuk cuppan. Iskola előtt, folyosón haladva ezeknek mi is nap mint nap fültanúi vagyunk.

A diákszleng helyzetképét ezekkel a formulákkal zárom:

Ádiosz, eriggyé, cshő!

Csá!

Csá dilom, cscs, csácsá!

Csá haver!

Csa, majd kesőbb toljuk!

Csá tesa!

Csá! Szasz ! Csá csuri! Cső! Szoszi van!

Csa, good bye!

Csákány! Csálinger! Cső! Csumi!

Csá csajszi! Pusszantalak!

Csáó, majd tali!

Csáo, cshooooo, cső!

Csók széptestvérem!

Csokesz!

Csoki!

Csoki, jók legyetek, szevasztok!

Csókk, majd tala!

Cső csumi csá csokoládés csőtészta!

Cső, csá!

Cső, csákány, majd ütközünk!

Cső, csövi, puszi!

Cső, helo!

Cső, na hali, csövi!

Csövi! Csumi! Csá!

Csumeszmo!

Csumi, csá, puszi!

Csummándáré tetya!

Hali, csók, pápá!

Kajak, szoszi, adom!

Kajak, zúzzuk!

Majd tala!

Na majd legközelebb is írok, csőváz!

Na pusszancs!

Na sorry, de zsalok játszani, csumi!

Na szasz tes, sirály volt a quiz adnám máskor is!

Na zsatár, csók!

Pusza, csoki csókok!

Szasz, majd ütközünk!

Szevasz diló!

Szevasz, csákány, majd holnap tali!

Szevász, pá!

Szoszi, csá!

Szosztámángé!

Tala holnap srácok!

Tavesz testverem! Vigyázzatok magatokra!

Viszlát, Hali!

Zsa, én leléptem!

Részösszegzés

Kimondhatjuk, hogy akarva vagy akaratlanul bárki szlenghasználó lehet. Leginkább a fiatalok nyelvhasználatára jellemző beszédstílus ez. A frissen gyűjtött korpusz igazolta, hogy dinamikusan változó, képlékeny, nagy variabilitással bíró, használatban lévő szókincsről van szó. Már csak az lenne érdekes, hogy a szlenget használó fiatalok vajon mikor formálják át, vagy hagyják el ezt a nyelvet? Tehát ennek a felnövekvő generációnak a nyomon követése is izgalmas lehetne. Nehezen tudom elképzelni róluk, hogy hivatását gyakorló felnőttként majd így köszöntik egymást: Cső csákány, majd ütközünk!

Kérdésfelvetés

Az iskolai közegben történő szlengkutatás azonban nemcsak a diákszleng feltérképezésére ad lehetőséget. Habár az eddigi kutatások sokkal inkább fókuszáltak a fiatalok, a diákok nyelvére, a szleng általános használatának terjedése felveti a kérdést, hogy vajon csak a tanulók használnak-e a tanórán szlenget? Illetve, ha a tanárok nyelvhasználatában is megjelennek szleng kifejezések, annak mi lehet az oka, és milyen hatása lehet a tanórára?

Korábbi kutatásaim során pontosan ezekre a kérdésekre kerestem a választ. Megvizsgáltam, hogy valóban megjelenik-e a szlenghasználat a tanárok tanórai kommunikációjában, és ha igen, milyen mértékben, és hogyan. Elemeztem azt is, hogy miért jelenhet meg a szleng a tanárok kommunikációjában, illetve, hogy mely tanárok lehetnek hajlamosabbak a tanórai szlenghasználatra.

A kutatás módszere

A tanárok tanórai kommunikációjának vizsgálata kihívás, hiszen alapvetően minden pedagógus egyedül tanít, így nem könnyű valódi mintát gyűjteni. Azért, hogy megfelelő korpuszhoz jussak, tíz, videóra rögzített magyarórát jegyeztem le a BUSZI módszer segítségével, így a tanórai kommunikációból valódi szöveg keletkezett. Ezekben a lejegyzésekben megjelennek mind a tanárok, mind a diákok mondatai, így könnyen kiszűrhetők a tanárok által használt szleng kifejezések.

A 10 tanóra alapján egy összesen 35.334 szavas korpusz állt össze, melyből 230 szleng kifejezést sikerült feljegyezni. A vizsgálat kísérleti alanyai maguk a pedagógusok voltak, akik ezeket az irodalom, illetve anyanyelvi órákat megtartották.

Eredmények

A szókincs

A videóra rögzített órák lejegyzése sokféle hasznos adattal szolgál. Részben, ahogy a kérdőív a diákok által használt szleng szókincset örökíti meg, úgy a felvett órák lejegyzéseiből szintén szószedet készíthető, azonban ezúttal a tanárok szleng kifejezéseiről. Az alábbi táblázatban egy rövid kivonat olvasható a felvett tanórákon elhangzott tanári szleng szavakból.

A táblázat elemeit vizsgálva látható, hogy a tanárok által használt szleng kifejezések listája is igen sokféle. Mint ahogy minden szleng kifejezés, úgy a pedagógusok szleng kifejezései is számos szóalkotási móddal jöhetnek létre. Megfigyelhető például, hogy az idegen nyelvekből átvett kifejezések, különösen az angol szavak jelentős szerepet játszanak a tanárok szlenghasználatában. A fitfty-fiftyhez, okéhoz, vagy a szuperhez hasonló viszonylag közismert angolból átvett szleng kifejezések mellett megjelennek egészen újszerű, jóval kevésbé ismert szavak is, mint például a buffol, vagy a debuffol (jelentése erősít, vagy gyengít – számítógépes nyelvezet). Az angol kifejezések megjelenése a tanári szlengben nem meglepő, hiszen a 20. és a 21. században az angol nyelv használatának jelentős terjedése miatt rengeteg nyelvre hatással van, mely alól, úgy tűnik, hogy a magyar sem kivétel. Az idegen kifejezések mellett számos rövidítés is látható, mely szintén gyakori szóalkotási mód a szleng kifejezések megteremtésénél. Ilyenek például az izgi, bocs, infó, kábé stb. Az igeképzés is fontos, különösképpen a ma termékeny be igekötős alakok, például bevágja a durcást, bedobja a kérdést. Fontosak még továbbá a szinonimás cserék, melyek során egy elfogadott köznyelvi kifejezés helyett a nyelvhasználó egy másik, szokatlanabb szinonimát használ valamilyen hatás érdekében. Ilyen például a fickó a férfi helyett, a gőzerővel keres a nagyon keres helyett, vagy a sikítson, akinek nincs lapja a szóljon, akinek nincs lapja helyett. Ezen szleng kifejezések használatakor gyakran előfordulhat, hogy a nyelvhasználó igyekszik szellemes lenni, hiszen az ilyen szokatlanabb szinonima használatok könnyen humoros hatást érhetnek el.

A diákok által használt szlengekkel összehasonlítva látható, hogy a tanárok által használt szleng többnyire kissé konzervatívabbnak, ismertebbnek, köznyelviesebbnek hat. Egy-egy példát leszámítva a táblázatban található kifejezések ugyanúgy a társadalom idősebb tagjainak is érthető lehet, ahogy a fiatalabbaknak is. Ez a jelenség természetes, hiszen a pedagógusok és a mai tinédzserek közötti generációs különbség a szlenghasználatukban is megjelenik. Mivel a szleng szavak rövid életűek, illetve mindig újabbak és újabbak születnek belőlük, ahogy a generációk változnak, így a mai tinédzserek már az ő generációjuk szlengjét beszélik. A kutatás izgalmas további dimenziója lehetne megvizsgálni, hogy a pedagógusok mennyire ismerik az olyan, diákok által jól ismert szleng kifejezéseket, mint a swag, fullos, adom, szkippel, zsa, sittes, megborít stb.

A válaszadó személyek szlenghasználatának miértjei

A korpuszból nyert szleng szószedet mellett megvizsgálható az adatokból továbbá az is, hogy egyes pedagógusok vajon miért hajlamosabbak a szleng használatra, mint más kollégáik. A tanórai nyelvhasználatot számos, úgynevezett személyi és dologi tényezők befolyásolják. A személyi tényezők lehetnek például a pedagógus születési helye, életkora, tanítási kultúrája, hobbijai stb., a dologi tényezők pedig a tanórán használt munkaformák és módszerek, a tanóra típusa, célja, eszközei stb. Ezeket megvizsgálva válaszokat találhatunk a kérdésre, miszerint miért használnak bizonyos pedagógusok szlenget a tanóráikon.

A pedagógus nyelvhasználata nagymértékben függ személyétől. Habár az olyan jellemzők, mint a nem, életkor, születés helye, iskolázottság elvileg befolyásolja, hogy ki használ inkább szlenget (a prototipikus szlenghasználónak egy fiatal, városi, kevésbé művelt férfit gondolhatnánk), a gyakorlatban úgy tűnik, hogy ezek csak faktorok lehetnek. A megvizsgált 10 óra közül valóban egy fiatal városi férfi pedagógus használta egy órán a legtöbb szleng kifejezést, azonban mind a 10 pedagógus szlenghasználatának átlagát összevetve nem jelenthető ki, hogy kifejezetten a fiatal, városi, férfi pedagógusok használnának szlenget. Ellenben arra a megfigyelt órák során is bizonyítékot lelhetünk, hogy mennyire fontos lehet a szlenghasználatban az érdeklődési kör, hobbi, és így a különböző csoportokba tartozás. A már a táblázatban is feltüntetett, buffol, debuffol és gamerek szavakat szintén a már említett fiatal férfi pedagógus használta. Ezek a szavak kifejezetten a számítógépes játékok nyelvéhez fűződnek, melyeket a tanár az Odüsszeiában megjelenő istenek viselkedésére használt: Igen, tehát azt látjuk, ez egy jó irány lesz, hogy az egyikben sakkbábúk csak az emberek és így megy a küzdelem, másikban pedig szintén ilyen support szerepet töltenek be, ugye buffolnak, debuffolnak ugye, gamerek kedvéért... [osztály nevet]. Logikus következtetés, hogy ez a pedagógus ismeri, sőt, aktív tagja is az online számítógépes játékosok csoportjának, hiszen ezek a kifejezések nem idegenek számára, sőt, aktívan használja is őket.

A személyi tényezők mellett igen fontos dologi tényezők is befolyásolhatják a tanári szlenghasználatot. Amennyiben az említett fiatal tanár úr irodalomóráját tovább vizsgáljuk, fiatal kora és érdeklődési köre mellett egyéb tényezőket is találunk, amelyek közrejátszhatnak gyakori szlenghasználatában. Homérosz eposzait igen izgalmas, innovatív módon dolgozza fel óráján: egy antik talk show keretén belül készít interjút Odüsszeusszal és Akhilleusszal – vagyis diákjaival. Ez a progresszív módszer az órai nyelvhasználatra is komoly hatással van: ahogy a talk show fiktív tere eltávolítja az irodalomórát a klasszikus tanórai keretektől, így a hagyományosan iskolai nyelvhasználat is változik. A tanár talk show hostként gyakran használ szleng kifejezéseket, és diákjainak is engedi ezen kifejezések használatát (pl. Öné a pálya, kedves Akhilleusz). A hagyományos, frontális munkaformák és az ahhoz kapcsolódó tanítási módszerektől eltávolodva nem csak a tanítás-tanulás folyamatának jellege változhat, hanem a tanórai nyelvhasználat is.

A munkaformák és módszerek mellett más dologi tényezők is befolyásolhatják a tanórai nyelvhasználatot. A már fentebbi táblázatban is megjelenített elfekvőben van, fickó, kiiktat, kattan a bilincs kifejezések mind a bűnözői nyelvhez kapcsolhatók. A gengszterek nyelve rendkívül fontos forrása a szleng kifejezéseknek, számtalan szleng szavunk eredeztethető a tolvajnyelvből. Ezek a szavak mind egy Oidipusz király történetét vizsgáló irodalomóráról származnak. A művet ezen az órán krimiként vizsgálták, amely úgy tűnik, aktivizálta a pedagógus ilyen jellegű szleng szótárát. Ez kiváló példa arra, hogy a tanórai tematika mint dologi tényező hogyan befolyásolhatja a tanári nyelvhasználatot a szleng kifejezések megjelenésének szempontjából.

A kutatás alapján kijelenthető tehát, hogy a pedagógusok használnak szleng kifejezéseket tanóráikon. A 35.334 szavas korpuszból 230 szleng kifejezés volt kiválasztható. Ezek a kifejezések sokféle, színes szócsokrot alkotnak.

A tanárok sokféle okból használhatnak szlenget. Szerepet játszhat nemük, koruk, élethelyük, azonban úgy tűnik, ezen szempontok nem sorsdöntőek a szlenghasználatnál. Fontosabb lehet inkább a személyiség, a nyelvhasználatot követő attitűdök, az érdeklődési körök, a hovatartozás, a tanítási kultúra. A tanórák dologi tényezői, például a használt munkaformák és módszerek, vagy az óra témája könnyen aktivizálhatja a pedagógusok szleng szókincsét.

Annak ellenére, hogy az oktatásban napjainkig hagyományosan kizárólag a sztenderd nyelvváltozat uralkodott, ma már számos törekvés irányul arra, hogy a köznyelven kívül más nyelvváltozatok megismerése is helyet kapjon az anyanyelvi órákon. A szociolingvisztikai szemlélet terjedésével a magyartanárok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a köznyelvtől eltérő nyelvváltozatokat is megismertessék a diákokkal, a szlenget is beleértve. Ennek rendkívül sok haszna van, hiszen ahogy tanulmányunk is mutatta, a szleng virágzó nyelvváltozata a fiataloknak, de a pedagógusok nyelvhasználatában is határozottan jelen van.

Írásunk csupán pillanatképet vázolt fel a mai középiskolai diákok, illetve egyes pedagógusok szlenghasználatából. Nem volt célunk átfogó körképet festeni a 21. századi tinédzserek szlengjéből, csupán betekintést akartunk nyújtani a fiatalok nyelvhasználatára ebből az izgalmas szempontból.

A pedagógusok, különösképpen a magyartanárok rendkívül fontos nyelvi példaként szolgálhatnak a diákjaik számára. Az ő nyelvhasználatuk, anyanyelvi attitűdjük óhatatlanul is ragadhat diákjaira, amely igen komoly felelősséget jelent. Ez nem azt jelenti azonban, hogy a megfelelő elméleti és módszertani megalapozottság mellett nem kaphatna helyet az anyanyelvi órákon egy olyan nyelvváltozat is akár, mint a szleng. A nyelv nyelvváltozataiban él, és ezen nyelvváltozatok alapos megismerése csak szélesíti, színesíti, teljesebbé teszi a diákok anyanyelvükről alkotott képét.

_______________

Irodalom:

Allen, I. L. (1999): Szleng — szociológia. In: Fenyvesi Anna – Kis Tamás – Várnai Judit Szilvia (szerk.): Mi a szleng? Tanulmányok a szleng fogalmáról. (Szlengkutatás 3.) Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 261–272. p. http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/szl_kut/03miaszl/miaszl.pdf

Antalné Szabó Ágnes (2003): Az anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvőr. 127. 4. 407–427. p. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127405.pdf

Antalné Szabó Ágnes (2006): A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Budapest, Magyar nyelvtudományi társaság

Drake, G. F (2002): A szleng társas szerepe. In: Várnai Judit – Kis Tamás (szerk.): A szlengkutatás 111 éve. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 293–302. p. http://mnytud.arts.unideb.hu/szleng/szl_kut/04_111ev/index.php

Haas, Adelaide (1979): Male and Female Spoken Language Differences: Stereotypes and Evidence. Psycological Bulletin. 86. 3. 616–626. p. https://pdfs.semanticscholar.org/0d20/2e5e05600222cc0c6f53504e046996fdd3c8.pdf

Kis Tamás (2016). Alapismeretek a szlengről. http://mnytud.arts.unideb.hu/szleng/szleng.php

Kis Tamás (2006): Nyelvi univerzálé-e a szleng? http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/tanulmanyok/szluniv_hun.htm

Kis Tamás (2001): „Szleng az, amit a beszélő annak szán”. (Válaszol Kis Tamás szlengkutató, nyelvész). HVG. 43. 2. (2001. január 13.) 45–46. p. http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/egyeb/vajnahvg.htm

Kövecses Zoltán (1997): Az amerikai szleng. In: Kis Tamás (szerk.): A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1). Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó.

Partridge, Eric (1999): Szleng. In: Fenyvesi Anna – Kis Tamás – Várnai Judit Szilvia (szerk.): Mi a szleng? Tanulmányok a szleng fogalmáról. (Szlengkutatás 3.) Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 213–218. p.

Péter Mihály (1999): „Húsz év múlva” (Régebbi és újabb gondolatok a szlengről). In: Fenyvesi Anna – Kis Tamás – Várnai Judit Szilvia (szerk.): Mi a szleng? Tanulmányok a szleng fogalmáról. (Szlengkutatás 3.) Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 25–39. p.

Roberts, Paul (2002): A szleng és rokonai. In: Várnai Judit – Kis Tamás (szerk.): A szlengkutatás 111 éve. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 131–140 .p. http://mnytud.arts.unideb.hu/szleng/szl_kut/04_111ev/index.php

Tolcsvai Nagy Gábor (2004): Nyelv, érték, közösség. Budapest, Gondolat.

Wardhaugh, Ronald (1995): Szociolingvisztika. Budapest, Osiris – Századvég. 1995.

______________________

Györgyi Csekő – Zsolt Hollóy: School slang

A general phenomenon among students is the use of a vocabulary and a way of speaking which is out of the ordinary written or spoken language. The aim of the study is to make a survey of the use of slang both the students and the teachers in a secondary school. The method of the survey was to complete a questionnaire voluntary and anonymous. The number of students completing this questionnaire is about 110, their age is 16–19 year, while the number of the participating teachers is about 20. The survey covered the vocabulary used by them (especially for the words used for the marks, or to name good and bad, etc.), the context of storywriting and the possible causes of slang use, too. The school slang is closely related not only to the community, but also characterizes the period uniquely, which was used in. (In this case year 2018.) So this survey can also be considered as a „snapshot”.

_______________________