A könyvtár-pedagógiai munkámban fontosnak tartom, hogy minden hónapban legyen valamilyen külön esemény, program a könyvtárban, ami felkelti a tanulók figyelmét.
Szakmári Klára könyvtárostanár, Budai Nagy Antal Gimnázium, Budapest
______________________
Szeptember elején az új osztályok egy osztályfőnöki órán megismerkednek a könyvtár tereivel és alapvető szolgáltatásaival, megtörténik a beiratkozás, és az első látogatás során már többen kölcsönöznek is. Szeptember végén kerül sor a Népmese napjára, amikor kiállítással készülök és mesékkel segítem a kollégákat, hogy az adott napon és órában minden osztályban elhangozzék egy mese. Már augusztusban, a tervezéskor bekerülnek a világhónapi rendezvények a munka- és ütemtervbe. Figyelemmel kísérem az International Association of School Librarianship (IASL) honlapját: mi az idei téma, mi hogyan tudunk kapcsolódni ehhez, milyen ötletek merülnek fel? Az idei szlogen: „Az iskolai könyvtár kultúrákat kapcsol össze.” Október elsején kiteszem az IASL plakátját több helyre, a könyvtár facebook oldalán felhívom a világhónap indulására a figyelmet. Dokumentum-összeállítást, ajánlót készítek az adott év szlogenjének megfelelően. A világhónap kiemelt, nemzetközileg szervezett programja a könyvjelző csereprogram, melybe megindulása óta minden évben részt veszünk. (http://www.ktep.hu/konyvjelzo2017) Így évek óta hagyomány, hogy az új osztályok közül a jelentkező-vállalkozó osztályfőnökkel egyeztetve jelentkezünk, majd kapunk partneriskolákat. Olyan népszerű lett a dolog, hogy az idén már minden új osztály diákja készített könyvjelzőt! Egyben ez az első kézműves foglakozásuk a könyvtárban, amikor a gyerekek papírmárványozással elkészítenek 2-3 könyvjelzőt. Az egyiket a cserepartner kapja, a másikat pedig a diák megtartja magának, használatba veszi. Így észrevétlenül újabb kötődés alakul ki a könyvtárral. Az idén Horvátországból, Litvániából, Portugáliából, Romániából, Szlovéniából kaptuk a cserepartnereket, de voltunk már kapcsolatban izraeli, spanyol, német iskolákkal is. A festés közben van mód beszélgetésre, a könyvtárban való böngészésre, olvasásra, felfedezésre – máris otthonosabban mozognak a könyvtárban! A hónap elején pedig megindul a várva-várt „csúcsprogram”, a könyvtári éjszaka előkészítése.
A könyvtári éjszakáról
Negyedik alkalommal rendeztük meg gimnáziumunkban a könyvtári éjszakát. Amikor először megszerveztem, még nem gondoltam, hogy ilyen sikere lesz!
Több célt is kitűzünk:
A megszerzett tapasztalatokkal az évek során egyre profibban tudom megszervezni az éjszakát – de szeretném hangsúlyozni, hogy ezt csak a kollégák és az iskolavezetés támogatásával tudom véghezvinni. Már a tanév tervezésekor bekerül a könyvtár munkatervi javaslataiba és a kibővített iskolavezetési értekezleten döntés születik az időpontról is, mely kapcsolódik októberhez – az iskolai könyvtári világhónaphoz. Az első alkalommal még nem volt központi téma, csak sokféle programot és tevékenységet kínáltunk. Tanulságos volt, hogy még a szabad programnál is kellenek keretek, mert 40–50 diák esetén kitörhet az anarchia… Olyan nagy siker volt, hogy még a ballagáson is emlegették ezt az estét, az ott megesett kalandokat, a (nem)alvást a polcok között. Azóta mindig van valamilyen központi téma, ami köré felfűzöm a programokat. Megkérem a diákokat, javasoljanak ők is, és én is keresek ötleteket. Nagy segítséget jelentett a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár honlapja, ahol sok éjszaka programja olvasható és a kvízek egy része letölthető. Könyvtárostanár kollégák beszámolói, honlapjai is inspirációt adhatnak. A beérkezett diákjavaslatokat kiegészítem az én ötleteimmel, majd általában öt témát teszek fel szavazásra a potenciális résztvevőknek. Tehát a diákok választanak, a legtöbb szavazatot kapó témát valósítjuk meg: így volt már boszorkányos éjszaka és Harry Potter-éjszaka. Az idén a nyomozás és a krimi „aratott”. Áttekintem a könyvtári állományt a téma szempontjából,; sok-sok résztémára ötlete merül fel, és a közreműködő kollégák is javasolnak vagy választanak az ötletek közül. Számíthatok a DÖK vezető tanárra, az érintett osztályok osztályfőnökeire, az igazgató helyettesre, érdeklődő, lelkes szakos kollégákra, sőt a büfésre és a szülőkre is! Az „állomások” programját vagy maga dolgozza ki a kolléga, vagy én készítem elő, összeállítom a mini forgatókönyvet, kvízt, beszerzem-összeállítom a kellékeket és átadom a munkatársnak. Menet közben is jönnek a jó ötletek, újabb szempontok, játékok. Közben az osztályfőnökök segítenek eljuttatni a szülőkhöz a jelentkezési lapot, hiszen a szülőnek tudnia kell (és jóvá is kell hagynia), hogy gyermeke az estét és az éjszakát a könyvtárban tölti. Nagy a tülekedés, hogy ki jöhet el, mivel a létszám sajnos korlátozott, de eddig még mindenki befért, úgy, hogy a könyvtár mellé újabb termek és folyosórészek nyíltak meg. Mindig részletes forgatókönyvet készítek, aminek vannak állandó elemei:
Előző napokban, illetve kora délután a könyvtár átrendezése, minden kellék előkészítése, bevásárlás, pékhez szaladás, meglepetésfalatok elkészítése… majd a gyülekezés, a meglepetésfalatkák kínálása (pl. bosziszem vagy varázspók), aztán megnyitó, fanfárok. Állandó, nagyon népszerű programpont a könyvdominó megépítése az iskola bejáratától a könyvtárig, majd eldöntése, és a könyvek összegyűjtése egy oldalsó folyosóra… (másnap rendezés és visszapakolás tesiórás fiúkkal…, nekem is kemény edzés). Mindig nagyon élvezik a résztvevők a közös vacsorát, ebből is látszik, hogy sok családban nincsenek közös étkezések. Ebben a diákönkormányzatos segítők és a büfés oroszlánrészt vállal! Ezt követően megalakulnak a csapatok, nevet húznak vagy választanak és elindul a forgószínpad! Minden csapat szerezhet pontokat, van lehetőség egyéni elfoglaltságokra: olvasásra, netezésre, filmnézésre, böngészésére, könyvek örökbe fogadására, könyvajánló írására, könyvszelfikre és mindenféle mókára is. Mindig van teaház, ahová a szülők küldenek be süteményeket.
Az idei állomások:
Mindezt nagyon interaktívan, a diákok tudására, élményeire, információk keresésére és megosztására, igazi csapatmunkára alapozva – jókedvűen, bizonyos mértékig kötetlenül.
Az idén elmaradt az akadályverseny a könyvszállító kocsival, mivel már nagyon közeledett az éjfél, de összesítettük a pontokat és eredményhirdetésre került sor: „csokieső” hullott. Ezután a helyfoglalás, a matracok elhelyezése a polcok között, a raktárban és az olvasóteremben, illetve a kis tornateremben (a nagy létszám miatt nem fértünk el a könyvtárban!!!), gyors fogmosás és cicamosdás, majd esti „rémmese”. Fél egyre sikerült mindenkinek megtalálni a matracát, a tanerők kidőltek, de a diákok nem… a történteket fedje éji homály! Másnap reggel ébresztő, gyors tisztálkodás az öltözőkben, személyes holmik összepakolása, majd közös reggeli után – sajnos – be kellett menni tanórákra. A részt vevő diákoknak aznap felmentésük volt felelésből és dolgozatírásból, de némelyek órai aktivitása is minimális volt, szerencsére a kollégák megértőnek bizonyultak. Nagyon jól éreztük magunkat, sok diák megköszönte a szervezést. Remélem, örök élmény marad számukra ez az este és pozitív érzésekkel kapcsolódnak a könyvtárhoz! Eddigi tapasztalataim szerint a résztvevők többsége általában a későbbi években többet jön a könyvtárba, aktív használóvá válik.
___________