Dömsödy Andrea a Könyvtárostanárok Egyesülete alelnöke, iskolai könyvtári referens, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest
Kámán Veronika a Könyvtárostanárok Egyesülete nemzetközi kapcsolatok felelőse, iskolai könyvtáros, Óbudai Árpád Gimnázium, Budapest
____________________________________________
Az IFLA (International Federation of Library Associations, Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége) Iskolai Könyvtári Szekciója félévi értekezletét és az IFLA–IASL (International Association of School Librarianship, Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Szervezete) közös bizottsági értekezletét tartotta Zágrábban, Horvátországban 2016. április 21-23-án. Az esemény második napján nyílt szakmai délutánt tartottak, ahol bemutatták a fogadó ország és több meghívott ország iskolai könyvtárainak, könyvtárostanárainak helyzetét.
A Könyvtárostanárok Egyesülete az IASL tagja, így értesültünk az eseményről. A földrajzi közelség pedig lehetővé tette számunkra a nyílt programokon való részvételt, amelyeken a bizottsági tagokon és meghívottakon kívül 20-30 horvát iskolai könyvtáros vett részt. A szakmai délután angol nyelven zajlott.
Az IFLA szekció és munkája
2015 augusztusában látott napvilágot szakmánk egyik legfontosabb dokumentumának, az IFLA iskolai könyvtári iránymutatásának átdolgozott kiadása. A Barbara Schulz-Jones és Dianne Oberg által vezetett szakmai bizottság szerkesztette dokumentum megjelenését követően szerte a világon megkezdődött az egyes nyelvekre történő átültetés is. A horvát fordítás is készül, melyről rövid beszámolót hallhattunk is.
Az országok iskolai könyvtárügyét bemutató előadások
A horvát kollégák – Vanja Jurilj gyakorló iskolai könyvtáros, a helyi iskolai könyvtári egyesület (Hrvatska udruga školskih knjižničara) elnöke, az IFLA-szekció vezetőségi tagja és Ivanka Stričević, a zadari egyetem docense – büszkén mondták el, hogy náluk megvalósul az IFLA/UNESCO iskolai könyvtári irányelvek közül az egyik legfontosabb: minden iskolának van könyvtára, melyben szakképzett iskolai könyvtáros dolgozik. Kihívásaik, problémáik jelentősen hasonlóak a mieinkhez, még ha a beszámolóból úgy is tűnt, hogy tárgyi és személyi ellátottságuk jobb a magyarországinál. A kihívások között első helyen említették, hogy két minisztérium irányítása alá tartoznak (kulturális és oktatási), így a szabályozások előkészítése hosszadalmas a szükséges egyeztetések lefolytatása miatt, továbbá a gyakorlati megvalósítás is okoz gondokat. Kiszámíthatatlan a finanszírozás, túl sokféle könyvtári szoftvert használnak, magasak az előképzettségi elővárások kiegészítő képzés esetén, nincsen egységesen megszervezve a számítógépekkel való ellátás. Egyenlőtlen az iskolai könyvtári ellátás, amit részben személyi együttműködési okokra tudtak visszavezetni.
Erősségükként említették, hogy országukban van a könyvtáraknak hagyománya, van egyetemi szintű könyvtárosképzésük, megfelelő a jogszabályi hátterük. Jók az országon belüli és a nemzetközi tudástranszfer adta lehetőségek felhasználásában, rendszeresen rendeznek konferenciákat. Van iskolai könyvtári egyesületük, a könyvtáros egyesületükön belül iskolai könyvtári szekciójuk, emellett pedig egy iskolai könyvtári hálózatuk (knjiznicari.hr). A 2015/2016. tanév a tantervi reformról szól náluk. A könyvtárhasználat tananyag az IKT és a tanulás tanulása kereszttantervi területeken jelenik meg. Hangsúlyozták, hogy ennek megvalósítása szoros együttműködést igényel.
Az USA-ból két előadót is hallgathattunk. Karen Gavigan a Dél-Karolinai Egyetem docense prezentációjában az iskolai könyvtárak és a tanulói teljesítmények közötti összefüggéseket vizsgáló kutatásukból villantott fel adatokat (scasl.com). Következtetésként azt állapították meg, hogy a jobb könyvtári mutatók jobb tanulási teljesítményekkel járnak együtt.
Lesley Farmer a Kaliforniai Egyetemről az ALA (American Library Association, Amerikai Könyvtárosok Egyesülete) iskolai könyvtárakra vonatkozó statisztikai adatain keresztül mutatta be az USA iskolai könyvtárügyét. Előadása szerint például az iskolák 93%-ában van könyvtár, kétharmadukban főállású könyvtárostanár. Az iskolai könyvtárak negyede nyilvános könyvtár is. A könyvtárosok képzése és a könyvtárossal való ellátottság is államonként eltérő, nagyon nagy az egyes országrészek (például a keleti és a nyugati országrész) közötti különbség. Az egy iskolai könyvtárosra jutó tanulólétszám is 300 és 7 000 között ingadozik. A gyűjtemények nagysága átlagban 10 ezer kötet körüli. Az állományokra, szolgáltatási statisztikákra vonatkozó adatokból azt a következtetést vonta le, hogy egyre több használót kell ellátni egyre kevesebb pénzből.
A franciaországi iskolai könyvtárak történetéről Valerie Glass lyoni gyakorló könyvtárostanártól, a francia könyvtárostanárok egyesületének elnökségi és az IFLA Iskolai Könyvtári Szekció vezetőségi tagjától hallhattunk. Évszámokon keresztül mutatta be az ország iskolai könyvtárügyének fejlődését, a névváltozásokat, szabályozó dokumentumokat. Jelen kihívásként említette az iskolai könyvtárak definiálását, a kevés szakképzett alkalmazottat, a tantervi hiány hátrányát és a 2016-os középiskolai reformot.
Kanada iskolai könyvtári sokféleségéről Dianne Obergtől, az Albertai Egyetem professzorától, több kanadai és nemzetközi szervezet meghatározó szakemberétől és Joanne Plante-től, az ontariói francia katolikus tankerület vezető könyvtárosától tudtunk meg információkat. Országukban az oktatási és a könyvtári rendszer is nagyon különböző tartományonként, és az egyes tartományokon belül is sokféle iskolai könyvtári szervezet működik. A szakképzett dolgozóval való ellátottság is nagyon különböző, a könyvtárat kinyitó iskolatitkártól a szakképzett főállású könyvtárostanárig, de szülői önkéntesek is előfordulnak. Az elmúlt években egyes tartományokban iskolai könyvtárakat is zártak be anyagi okok miatt. Kihívásuk, hogy a sok működő iskolai könyvtári egyesületeik közösen országos szintű irányelveket dolgozzanak ki az iskolai könyvtárosokra vonatkozóan.
A norvég iskolai könyvtárakról Annike Selmertől, az oslói városi könyvtár gyermek-, ifjúsági és iskolai részlegének vezetőjétől hallottunk. A norvég iskolák 90%-ában van iskolai könyvtár. Az országot jellemző kistelepüléseken ezek többnyire kettős funkciójúak. Az együttműködés azonban nem mindig felhőtlen. A könyvtárostanároknak könyvtárosi és pedagógus vagy célirányosan iskolai könyvtári végzettséggel kell rendelkezniük az előírások szerint, de az általános iskolában dolgozók közül keveseknek van könyvtáros szakképzettségük. A jelenlegi közoktatást szabályozó törvény 1998-as, ebben egy mondat szerepel az iskolai könyvtárakról, mely szerint annak működtetése kötelező. Kiemelt feladatuknak érzik az olvasás népszerűsítését és az olvasásfejlesztést, ez utóbbira pedig nemcsak a nyelvi, hanem minden más tárgyban is hangsúlyt fektetnek.
A németországi helyzetről Irina Nehme, egy gimnázium könyvtárának vezetője nyújtott interaktív bepillantást. A hallgatóság között kiosztott szakmai kihívásokat, problémaköröket, és azt kérte, hogy mondjanak néhány gondolatot saját országuk gyakorlatáról a témában. Majd ehhez kapcsolódóan számolt be a német helyzetről. Így megtudhattuk, hogy az iskolai könyvtárügyben nincs egységesség Németországban. Nincs könyvtárostanárképzésük, nincs szakfolyóiratuk. Kihívásként említette, hogy a nem túl jó iskolai könyvári ellátottságra születik olyan „megoldás” is, hogy a nagyobb szabású olvasásnépszerűsítő kampányokat úgy tervezik meg, hogy iskolai könyvtár nélkül is megvalósíthatóak legyenek.
A dél-karolinai kutatás
A Dél-Karolinai Iskolai Könyvtárosok Egyesületének megrendelésére 2013-ban végeztek egy kutatást az iskolai könyvtárak és a könyvtárostanárok tevékenységének hatásáról. Céljuk az volt, hogy megvizsgálják, milyen az az iskolai könyvtár, amely hozzájárul a tanulói sikerességhez. A kutatás első szakaszában az állam 787 iskolájának iskolai könyvtári (infrastrukturális, személyi és statisztikai) adatait vetették össze az angol nyelvi összetett szövegértési és szövegalkotási mérési eredményekkel (PASS és HSAP).
A korábbi kutatásokkal összhangban arra a megállapításra jutottak, hogy a tanulók iskolai teljesítménye több iskolai könyvtári jellemzővel is összefügg. Kiemelten a következőkkel: szakképzett alkalmazottak, a könyvtárostanár pedagógiai tevékenysége, költségvetés, kölcsönzések száma, állomány nagysága, csoportos könyvtárlátogatások száma. Az összefüggések kis és közepes erősségűek voltak, de mindenképpen pozitív és statisztikailag szignifikáns összefüggést mutattak.
Az általános és középiskolákban egyaránt kiemelkedőek a PASS írás és szövegértés teszteredményei a következő iskolai könyvtári jellemzőkkel mutattak összefüggésben:
Ezeken túl csak az írásteszt-eredményeknél mutattak ki pozitív összefüggést a legalább heti négy csoportos könyvtárlátogatással. A szövegértési teszt eredményei pedig kiemelkedőbbek azokban az iskolákban, ahol a könyvtárostanár heti 20 vagy több könyvtárhasználati órát (információs műveltséget fejlesztő órát) tart és a nyomtatott állomány nagyobb, mint 13 ezer dokumentum (szemben a 7500-nál kisebb állományú könyvtárakkal).
Az eredményeket több háttérváltozó mentén is elemezték. A fogyatékkal élő tanulók eredményeire pozitívan hat, ha a könyvtárostanár hetente 25-nél több könyvtárhasználati órát tart és a kölcsönzések száma magasabb mint 20 ezer. Ez utóbbi meghatározó a szociálisan hátrányos helyzetű diákok teljesítményében is. Ez utóbbi csoportnál még kiemelt hatást mutat a legalább 7 500 $-os költségvetés és a könyvtárostanár és könyvtári asszisztens közös alkalmazása. A leghátrányosabb rétegek diákjainak teljesítményét pedig a könyvtárhasználati órák magas száma is befolyásolja.
A High School Assessment Program (HSAP) méréseiben viszont azok a középiskolák tudtak jó eredményt elérni, amelyekben a fentiekhez képest még több a könyvtáros, akár 2+1, eléri a költségvetés a 12 500 $-t, jelentős e-könyvgyűjteményük van, de a nyomtatott dokumentumaik száma is legalább 11 ezer, és a csoportos foglalkozások száma jóval magasabb.
A kutatás második szakaszában a teszteredményeket az iskolavezetésben dolgozók, a pedagógusok és a könyvtárosok által kitöltött kérdőív adataival vetették össze. Emellett iskolai könyvtári sikertörténetek leírását is kérték.
A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy az iskolai könyvtár az alábbi módon járul hozzá a diákok tanulmányi sikereihez.
A megkérdezettek egyetértettek abban is, hogy a könyvtárosok és a pedagógusok együttműködésére alapozott szemlélet szükséges. Azt a megközelítést nem tartják jó iránynak, mely szerint a könyvtáros dolga a pedagógusok kiszolgálása. Az együttműködés pedig szerintük nem korlátozódhat csak a tanításra. Ennek részét képezi a rugalmas nyitvatartás, mely lehetővé teszi a tanórai egyéni használatot és a könyvtári foglalkozások szervezését is, továbbá a kettős óravezetésű órákat akár a tanteremben is. Emellett számít a könyvtárostanárra abban is, hogy a pedagógusokat támogatja információs műveltségük fejlesztésében. Mindezek mellett fontosnak tartják, hogy a könyvtárossal való együttműködés legyen része a pedagógusok értékelésének.
A kérdőív részeként rangsorolni kellett a könyvtáros szerepeit, feladatait. A lista elejében és végében egyetértett mindhárom megkérdezett csoport. Egyformán fontos szerepként értékelik az olvasásnépszerűsítést és a tanításhoz szükséges információforrások, segédanyagok kezelését. A technika használatának oktatását közepesen fontosnak értékelték. Egyaránt a végére sorolták a veszélyeztetett tanulók támogatását, a tantervfejlesztést és a honlapfejlesztést.
Az eltérően értékelt feladatok között az iskolavezetők a pedagógusokhoz és a könyvtárosokhoz képest sokkal előrébb sorolták az együttműködést és a belső továbbképzések támogatását. Ezzel ellentétben szerintük a technikai problémák megoldásában betöltött szerep fontosabb, mint a vezetők szerint. A könyvtárosok és az iskolavezetők középre sorolták az iskolavezetési feladatokat, míg a pedagógusok sokkal lejjebb.
A három csoport véleményét figyelembe véve a jó könyvtárhasználat tanítása a következő könyvtárosi szerepekkel függ össze: együttműködés a pedagógusokkal, tantervfejlesztés, tanításhoz szükséges információforrások kezelése, olvasásnépszerűsítés, iskolavezetés, technikai eszközök használatának tanítása.
A három megkérdezett csoport jelentősen eltért a teszteredmények vonatkozásában. Amely iskolavezetők a könyvtár-pedagógia program hatását fontosnak tartják, azok iskolájában a szövegalkotási és a szövegértési tesztek is jobb eredményűek. Azokban az intézményekben, ahol a könyvtáros úgy értékeli, hogy van hatása az eredményekre, ott csak az egyik teszten jók az eredmények. Azon pedagógusok iskolájának eredménye, akik szerint a könyvtár befolyásolja a tanítás hatékonyságát, nem mutat összefüggést a teszteredményekkel. Feltehetően azért, mert munkájuk, gondolkodásuk hatása csak a tanított osztályokban van, és ők pedig nem reprezentálják eléggé a tantestületet.
A kutatásról készült infografika (http://www.scasl.net/assets/scasl_infographic.jpg) röviden így fogalja össze a kutatás következtetését: A Dél-Karolinai iskolai könyvtárosok az iskolákat erősebbé teszik. A hatékonyság képletét így adják meg: jó gyűjtemény + információs műveltség fejlesztése (könyvtárhasználat tanítása) + kölcsönzés + könyvtárostanár és asszisztens = tanulói sikerek.
Tapasztalataink
Az előadásokat hallgatva az a kép alakult ki, hogy a világ számos pontján hasonlóak a problémák. A hozzászólások között elmondtuk, hogy úgy látjuk, hogy Magyarországon a tantervi helyzet jobb, mivel minden évfolyamra kiterjedően meghatározottak a könyvtárhasználati követelmények. Emellett jó gyakorlatként említettük, hogy nálunk működik országos könyvtárhasználati tehetséggondozó verseny. Felajánlottuk a horvát kollégáknak, hogy a földrajzi közelséget kihasználva keressük az együttműködési lehetőségeket.
A 2017-es IFLA kongresszus
2016-ban az IFLA World Library and Information Congress-e (WLIC) Ohióban lesz. Ennek keretében tartják a következő IASL–IFLA iskolai könyvtári bizottsági ülést. A 2017-es WLIC viszont Wroclawban kerül megrendezésre, mely egy következő hazánkból könnyebben elérhető helyszín lesz, ahol reményeink szerint ismét tudjuk képviselni a magyar iskolai könyvtárügyet. A zágrábi értekezlet jegyzőkönyve szerint 2017. augusztus 19-25. között a lengyel iskolai könyvtárosok be fogják mutatni az IFLA iskolai könyvtári útmutató implementálását és jó gyakorlatokat is megismerhetünk majd. Terveznek egy webináriumot is, melyben az útmutató egyes fejezeteit ismertetik majd, de egy webes felületen keresztül lesz lehetőség visszajelzésekre, a jó tapasztalatok, gyakorlatok megosztására is.
__________________________________________
Források:
Lance, Keith Curry – Schwarz, Bill – Rodney, Marcia J.: How Libraries Transform Schools by Contributing to Student Success: Evidence Linking South Carolina School Libraries and PASS & HSAP Results, Columbia South Carolina, SCASL, 2014., 78 p., URL: http://www.scasl.net/assets/phase%20i.pdf Utolsó letöltés: 2016.06.21.
Lance, Keith Curry – Schwarz, Bill – Rodney, Marcia J.: How Libraries Transform Schools by Contributing to Student Success, Evidence Linking South Carolina School Libraries and PASS & HSAP Results, Phase II, Columbia South Carolina, SCASL, 2014, 52 p., URL: https://scasl.memberclicks.net/assets/phase%202.pdf Utolsó letöltés: 2016.06.21.
A horvát szervezők fényképes beszámolója elérhető honlapjukról: Održan sastanak IFLAine Sekcije za školske knjižnice u Zagrebu, HUSK, 2016.04.30 URL: http://www.husk.hr/odrzan-sastanak-iflaine-sekcije-za-skolske-knjiznice-u-zagrebu/ Utolsó letöltés: 2016.06.21.
