Pozsa Réka: A könyvtárostanárok egyesületének XIV. Nyári Akadémiája Egerben

Még a nagy iskolai év végi hajsza (a tankönyvek bekérése, a könyvtári könyvek visszakönyörgése, az év végi beszámolóírás, számvetés stb.) kellős közepén érkezett e-mail a kerületi munkaközösség-vezetőtől, hogy a könyvtárostanároknak nyári akadémiát szerveznek Egerben, július első három napján. Jó lehetőség ez a kollégákkal való találkozásra (akiket egyébként sem ismerek) és tudásom bővítésére, érdemes lenne tehát jelentkezni – gondoltam magamban. A műhely a jó gyakorlatok tudástranszfere lesz, ami eléggé felcsigázott, hiszen úgy gondolom, jó gyakorlatokból még nincs elég a képzeletbeli tudástarsolyomban, nem árt bővíteni ismereteimet. Nem hezitálhattam sokáig, hiszen legfeljebb 70 fő regisztrálhatott, és a jelentkezés sorrendjében fogadták a résztvevőket.

A könyvtárostanárok XIV. Nyári Akadémiáját a TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 Köznevelési reformok operatív megvalósítása című kiemelt projekt keretein belül rendezték meg. A kiemelt projekt célja a tudását és módszertani felkészültségét folyamatosan megújítani képes pedagógusok támogatása, innovációs készségük fejlesztése. A projektcélok elérése érdekében szervezte meg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) az Eszterházy Károly Főiskolával (EKF) és a Könyvtárostanárok Egyesületével (KTE) együttműködve a workshopot. A workshop az iskolai könyvtárban rejlő tudásmegosztási lehetőségeket és a könyvtár-pedagógiai jó gyakorlatok azonosítását, fejlesztését kívánta körbe járni. A háromnapos rendezvényen a résztvevők megismerkedhettek a jó gyakorlat fogalmával, dokumentálásával, a megosztás és a megtalálás lehetőségeivel, valamint sokféle megközelítésű, konkrét jó gyakorlatokkal is. Tapasztalatokat szerezhettek továbbá az elektronikus források és szolgáltatások olvasóvá nevelésbe való beépítéséről.

A rendezvényt megnyitó orgonajátékot követően elsőként Dr. Liptai Kálmán rektor szólalt fel, és köszöntött bennünket. Tetszett a beszéde, mert elmesélte nekünk, hogyan lett a sakk területén sikertelen fiúból, azaz belőle, jó sakkozó és egyben könyvtárlátogató kiskamasz.^[1] Utána meghallgattuk az OFI küldöttét és Szakmári Klárát, a KTE elnökét. Szintén érdekes volt Lengyelné Dr. Molnár Tünde tanszékvezető előadása is, melyben szólt a könyvtárosképzésben adódó nehézségekkel. 2011-ben a felvételihez megkövetelték az emelt szintű érettségit. Ennek köszönhetően 80 %-kal esett vissza az informatikus könyvtáros szakra jelentkezők aránya. Előtte sosem volt a főiskolán a jelentkezők számával probléma. Összefoglalta azt is, hogy jelenleg 4+1 éves a szak, s hogy gyerekekkel már az első főiskolai évben is találkoznak a hallgatók. A könyvtárostanárok képzésében pedig négy félévben szakmódszertani ismereteket sajátítanak el. Mindez újdonság volt számomra, mert a gyakorlati idő alatt és a gyermekkönyvtári munka idején mi is találkoztunk gyerekekkel, de az erre fordított időt a képzésünkben nem tartottam elegendőnek.

Az első jó gyakorlat, amellyel megismerkedtünk, a Dobj el mindent és olvass! címet viselte. Mindenki kapott egy könyvet a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalomból.^[2] Az első jó gyakorlat lényege az volt, hogy bárhol is vagyunk, legyen nálunk könyv, és ha elhangzik a vezényszó, mindent tegyünk félre, dobjunk el és olvassuk azt! Kicsit furcsának tűnt ez a gyakorlat, de tettem amit kellett, belemerültem a könyvem olvasásába. A tapasztaltak alapján úgy döntöttem, szeptemberben ki fogom próbálni ezt a jó gyakorlatot.

Ezután Vida Júliával, az OFI referensével próbáltuk egy közös ötletelés alapján megfejteni a jó gyakorlat definícióját. Szerintünk a jó gyakorlat: újszerű, követendő, helyi adottságokra épít, adoptálható, élvezetes a tanár és a diák számára egyaránt. Az, ami bevált a gyakorlatban, és ami hasznosítható. A TÁMOP-os előadó szerint a jó gyakorlat az, ami működik, s egyéni szinten, intézményi szinten és hálózati szinten is beszélhetünk jó gyakorlatokról, de fejlettségi szintek szerint is kategorizálják őket. Tőle hallhattunk a Promethean Planet tudásmegosztó, angol nyelvű oldalról is. A jó gyakorlatok megjelenítési módjairól, leírásáról is esett szó, a névjegy, az adatlap elkészítéséről.

A jó gyakorlatok börzéjén 7 kolléga jó gyakorlatát ismerhettük meg alaposabban, kiscsoportokban együttműködve. Milyen témák kerültek elő?

1. Tabletes kísérlet a szövegértés fejlesztésére.

2. Család az iskolai könyvtárban.

3. Könyvtár-pedagógiai célok megvalósítása a felsőoktatásban kurzusok közötti együttműködéssel.

4. Iskolai könyvtár mint tudásmenedzsment-központ.

5. WEB 2 az iskolai könyvtárak népszerűsítésére.

6. Könyvtárostanári munkaközösség szervezése.

7. Más szakos kollégák könyvtári szakórára való motiválása.

Érdekes ötletnek tartom azt a gyakorlatot, melyben a diákok segédanyagokat készítenek egy-egy tantárgyhoz, azokat a könyvtárban elraktározzák, hogy majd a következő évfolyam is használni tudja. Szintén jó gyakorlatként hallottuk a tanár kollégáknak tartott könyvtárhasználati foglalkozást. Egy másik jó gyakorlat szerint kérjük meg kollégáinkat, hogy ők maguk ajánlják kedvenc gyerekkönyveiket a diákoknak. Ezeket a könyvajánlókat a tanár fényképével együtt ki lehet tenni a blogoldalunkra és a faliújságra egyaránt. Ezzel is fel lehet kelteni a gyerekek olvasás iránti vágyát. – Engem kamaszként nagyon motivált kedvenc sztárom olvasmánylistája, így olvastam el 17 évesen Joyce-tól az Ulyssest vagy Blake verseit.

A második nap két szekcióban folyt tovább a munka. Én a Web-es alkalmazások és mobil eszközök címűben vettem részt, melyet a Líceum csodálatosan felújított és felszerelt, alagsori laboratóriumában tartották meg. Számomra több, most megismert alkalmazás is nagyon érdekes volt. Az Azolo: az olvasás órája (www.azolo.hu) azért tetszett meg, mert az aktuálisan olvasott könyvekhez kérdéssorokat szolgáltat. Ha jól válaszolunk, megajándékoz a jól megérdemelt sikerélménnyel. Könyvtárosokként megtehetjük, hogy megjelöljük az Azolo címkével azokat a könyveket a gyűjteményükből, melyekhez ilyen feladatlap van az Azolón. A Picasa webalbumokat lehet például arra használni, hogy feltöltsük legextrémebb olvasási helyzeteinket. Az eTwinning ingyenes IKT-tanfolyamokat is tart, a Pinterest írástörténethez képgyűjtésre is jó, a Sketch Up révén például online lemérhető egyes épületek hossza, ami történelem vagy földrajz tanításánál jól jöhet stb. A LearningApps és a Redmenta, két feladatkészítő alkalmazás megismerése után az volt a feladatunk, hogy csapatmunkában készítsünk mobil eszközökön megoldható online feladatokat, amelyeket majd a másik csoportban levő kollégák oldanak meg.

A harmadik napon szintén 2 szekcióba jelentkezhettünk. Én a csoportommal az online forrásokkal, lelőhelyekkel ismerkedtem meg az olvasóvá nevelésben. A honlapok vizsgálata előtt fontos tisztázni a szempontsort, amely alapján végigpásztázzuk azokat; vagyis: a kereshetőség, a frissítés, a hasznosság a fontos. Szó esett az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum honlapjáról, a Magyar Pedagógusok Háza Portálról. Itt bővebben elidőztünk, mert a cikkek alapján össze kellett írnunk megfigyelési szempontokat, hogy mi hogyan választanánk ki a házi olvasmányokat? Ehhez találtam egy cikket is.^[3] Összefoglalva fontosnak tartjuk a közérthető és színvonalas nyelvezetet, a megfelelő terjedelmet, a kortárs műveket, a gyerekekhez közel álló témákat felhozó könyveket, korosztálynak megfelelő tipográfiát, betűméretet stb. Felmerült egy ötlet, miszerint érdemes lenne a gyerekeket is megkérdezni, hogy ők milyen szempontok alapján állítanák össze a saját kötelező irodalom listájukat.

A Kevin a Zolvasó youtube csatornán Kevin főként kamaszoknak szóló könyveket ajánl a maga egyéni stílusában, érdemes néhány felvételt meghallgatni tőle. Meglátogattuk a Gyermekirodalmi Adatbázist (elérhető a HUNRA oldaláról is), ahol korcsoportok és műfaj szerint lehet szelektálni, s „lányos” és „fiús” könyvek között is keresgélni. Meglátogattuk az az OFI Pedagógiai Könyvtár Olvasás Portálját is, és figyelmünkbe ajánlották az Iskolatáska weboldalt, ahol jó gyakorlatok adatlapjához férhetünk hozzá. A Tanárblog oldalon két tanár az IKT-eszközök és a digitális tábla használatát és egyéb 21. századi eszközök, módszerek alkalmazását teszik elénk közérthető formában. A csoportban elhangzó többi oldal neve megtalálható a fenn említett KTE honlapon.^[4]

Összegzésképpen elmondható, hogy nagyon hasznos volt számomra ez a három nap. Jól hasznosítható ötleteket kaptam, megismerkedtem új weboldalakkal, alkalmazásokkal, életemben először tartottam a kezemben tabletet. Látok fantáziát a QR-kód könyvtári használatában is.

Ilyen technikai környezetben könnyen kaptunk ihletet, de utána mégis eszembe jutott, hogy nem tabletekkel és okostelefonokkal ellátott könyvtárban kezdjük az új tanévet. Az új megjelenéséhez persze feltétel a megfelelő technikai háttér. Bár nem szükséges minden alkalmazáshoz okostelefon vagy tablet, néha elég egy internetes számítógép is.

Én megköszönöm, hogy részt vehettem ezen a három napos Nyári Akadémián Egerben. Ez volt számomra az első , de nem az utolsó ilyen alkalom. Másokat is biztatok a részvételre.