Barátné Hajdu Ágnes − Cs. Bogyó Katalin − Eigner Judit (2013, szerk.): Könyvtárhasználati óravázlatok (Kis KTE könyvek, 7.), Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 334 p., ISBN 978-963-88046-4-8
_______________________________
2013 végén jelent meg a Könyvtárhasználati óravázlatok című kötet a Kis KTE Könyvek sorozat 7. részeként. A kötet a könyvtár-pedagógiával foglalkozó szakemberek, közülük is elsősorban a könyvtárostanárok számára nyújt részben vagy egészben adaptálható óravázlatokat a könyvtárhasználat tanításának megkönnyítéséhez. A könyvtárhasználat iskolai tanítását a Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv írja elő. Az informatika-tantárgyban könyvtári informatika néven szerepel megadott óraszámokkal, de befogadó tantárgya még a magyar nyelv és irodalom is. Ezek az órák elsősorban a könyvtárhasználati céltudás gyakorlatorientált megszerzését szolgálják, ami a többi tantárgy tanulása során már eszköztudásként jelenik meg. Erre az eszköztudásra alapozhatnak a szaktanárok, s ez az alapja az önálló, majd később az élethosszig tartó tanulás támogatásának, az információs műveltség kialakításának is. Az általános, illetve a középiskolákban rendszeressé váló könyvtárhasználati órák, könyvtárhasználati szakórák hívták létre a könyvtárostanárok fokozott igényét a módszertani jellegű kiadványok iránt.
A Kis KTE Könyvek sorozatot a Könyvtárostanárok Egyesülete adja ki, az első kötet 2006-ban jelent meg. A 7. kötet közvetlen előzményének tekinthető a sorozat több része is, amely az imént említett cél-, illetve eszköztudás korszerű pedagógiai módszerekkel történő kialakításával, elmélyítésével, gyakoroltatásával foglalkozik. Ilyen például Pappné Vőneki Erzsébet: Természetes, Természettudományi ismeretszerzés könyvvel − könyvtárral. 5−8. évfolyam − Kalauz és feladatgyűjtemény. (Kis KTE könyvek, 1.); Ilyés Renáta − Melykóné Tőzsér Judit: Könyvtárhasználati feladatok, Módszertani segédanyag és óravázlatok hagyományos (nyomtatott) és elektronikus források használatához (Kis KTE könyvek, 3.); Dömsödy Andrea (szerk.): Iskolai könyvtári projektek, programok. (Kis KTE könyvek 4.). Az igény azonban jóval nagyobb a módszertani jellegű kiadványokra, mint amit az eddig megjelent kötetek ki tudnának elégíteni, így nagy várakozás előzte meg a 7. kötet megjelenését.
A kötetben található óravázlatok szerzője húsz gyakorló könyvtárpedagógus, közülük tizenegyen voltak a szegedi könyvtárpedagógia-tanár MA szak levelező tagozatos hallgatói. A kötet szerkesztői, a tanulmányok szerzői elismert szakemberek: Barátné dr. Hajdu Ágnes tanszékvezető egyetemi docens, a SZTE és az ELTE oktatója, Cs. Bogyó Katalin szakvezető könyvtárostanár, iskolai könyvtári szakértő, az SZTE szakmetodikusa, dr. Eigner Judit könyvtárvezető, iskolai könyvtári szakértő.
A kötet markánsan három részre különül el. Az első rész bevezető tanulmány, amely az óravázlatok módszertani alapját részletezi Rövid módszertani összefoglaló címmel. A tanulmány szerzője, Cs. Bogyó Katalin leszögezi: „Tanulmányom nem vállalkozhat komplex módszertani összefoglalásra, elsősorban az iskolai könyvtárak sokszínű nevelő-oktató tevékenységének egy szeletére, a könyvtárhasználati órákra összpontosít. Szerepe a következő fejezetek óravázlatai előtti rendszerezés, keretbe foglalás, a fogalmak tisztázása, néhány gyakorlati alkalmazás bemutatása azzal a céllal, hogy segítse a továbbiak minél teljesebb körű felhasználását” (11p.). Ennek megfelelően elsőként a könyvtár-pedagógiai munka tervezésének lépéseit ismerteti a Nemzeti alaptantervtől kezdődően a Kerettanterven és a Könyvtár-pedagógai programon át az óravázlatokig. Ezt követően a könyvtárhasználati órákon, szakórákon alkalmazható tanulásszervezési módokra, tanítási-tanulási stratégiákra tér át. Kiemelten foglalkozik az RJR (Ráhangolódás – Jelentésteremtés – Reflektálás) modellel, olyan módszereket, eszközöket ismertetve, amelyeket a modell különböző fázisában lehet eredményesen alkalmazni a könyvtárhasználati órákon (pl. dominó, feladat- és kérdésküldés, fürtábra, kilépőkártya stb.). Az IKT-alkalmazás során kitér a tanulói notebook-ok iskolai könyvtári használatára is, amelyet a SMART Classroom Suite osztálytermi szoftvercsomag tesz teljessé. A szerző – utalva a tanulók lehetséges internetfüggőségére – kiemeli: „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulónk felismerjék: az információkeresés során nem az információ hordozója, hanem maga az információ a lényeg!” (31.p.). A bemutatott módszerek, eszközök nem egy helyen visszaköszönnek (elsősorban a hallgatói) óravázlatokban is.
A második rész azokat a pályaműveket tartalmazza, amelyek a Könyvtárostanárok Egyesületének 2011-es, az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjához kapcsolódó, Így tanítom a katalógus használatát című pályázatára érkeztek. A beadott pályaművek célközönsége a 3.-tól a 12. osztályig terjedt, s – a pályázat címének megfelelően – egy tananyagegységet járnak körül, de más-más megközelítésben. A pályaművek elé írott bevezetőjében dr. Eigner Judit, aki Vincze Mária mellett a pályázatok bírálója is volt, ismerteti a pályázat célját, az értékelési szempontokat (kidolgozottság, szakszerűség, tanuló-központúság, könyvtárhasználóvá nevelés), majd a zsűri összegző véleményét. Kiemeli, hogy „Az átnézett pályaművek egyik legfőbb erőssége a tanuló-központúság volt. A jó gyakorlatok leírásából számos könnyen megvalósítható, a helyi viszonyokhoz jól adaptálható ötlet vehető át vagy fejleszthető tovább. Jellemező volt az új pedagógiai módszerek, korszerű tanulásszervezési módok beépítése a tervezett órákba.” (37 p.) A teljesség kedvéért az erények mellett az általánosnak mondható hiányosságokra is kitér. Az első három helyezett pályázó munkájáról részletes értékelés, a többiekéről rövid áttekintés, értékelés szerepel a bevezetőben. Az óravázlatok egységes szerkezetűek (bemutatkozás, a foglalkozás tantervi keretei, a foglalkozás menete, tapasztalatok, tanácsok, felhasznált irodalom), azonos szempontrendszer szerint készültek, azaz az egyes elemek kiemelhetők, átalakíthatók, cserélhetők az adaptáló kolléga számára, de nem egységes színvonalúak sem kidolgozottságukat, sem tartalmukat tekintve. Ettől függetlenül valamennyi rendelkezik olyan elemmel, amely értékessé, illetve felhasználhatóvá teszi.
A harmadik részben a Szegedi Tudományegyetem könyvtárpedagógia-tanár mesterképzésében részt vevő levelezős hallgatók óravázlataiból válogattak a szerkesztők. Barátné dr. Hajdu Ágnes A könyvtárhasználati órák helye a könyvtárpedagógia-tanárképzésben címmel írt tanulmányt az óravázlatok elé, amelyben a szak alapításának körülményeit, a felvetődő kérdéseket, a képzés kurzusait és hálótervét ismerteti, elhelyezve benne a tanítási gyakorlatot. A könyvtárpedagógia-tanár MA szak elindulása rendkívüli jelentőségű a könyvtárostanárok számára, ugyanis mindezidáig nem létezett olyan képzési forma, amely direkt módon adott volna lehetőséget az iskolai könyvtárban szükséges végzettség eléréséhez. A szerző, aki jelentős szerepet vállalt a szak alapításában, ezt írja a körülményekről: „Váratlan szerencsés fordulat, vagy még inkább a hosszú évek jogszabályi véleményezései során kinyilvánított szándék és kívánság talált meghallgatásra, amikor a 18/2007. (III. 19.) OKM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló rendelet kiegészítése során lehetőség nyílott arra, hogy a könyvtárpedagógia-tanár MA második tanárszak alapítási dokumentumait elkészíthessük.” (169 p.) A képzés három egyetemen indulhatott el a 2008/2009-es tanévben, köztük a Szegedi Tudományegyetemen 11 hallgatóval. A hallgatói létszám a 2013/2014-es tanévre 32-re emelkedett a levelező tagozaton. A 2010/2011-es tanévtől második tanárszakként a nappali tagozatos mesterszakos hallgatók is felvehetik a könyvtárpedagógia-tanár szakot, az ő létszámuk a 2013/2014-es tanévben Szegeden 5 fő volt. A tanítási gyakorlat a SZTE-n folyó képzésben kiemelt jelentőségű, erről A hallgatói óravázlatokról címmel Cs. Bogyó Katalin írt. Röviden ismerteti a gyakorlatot megelőző módszertani kurzusok tartalmát, a gyakorlat menetét, bemutatja a szakvezető könyvtárostanárokat, valamint azt a két gyakorlóiskolai könyvtárat, ahol az óravázlatok szerzői tanítási gyakorlatukat végezték. Míg az előző részben a pályázó könyvtárostanárok a pályaművük részeként mutatkoztak be, ebben a részben külön fejezet szól a szerzőkről. Mindkét esetben elhivatott könyvtárpedagógusok képe bontakozik ki az olvasók előtt. A hallgatói óravázlatok is azonos felépítésűek (alapadatok, az óra célja, fejlesztendő kompetenciaterületek, az órán használt segédanyagok, eszközök, az óra menete, felhasznált irodalom, mellékletek, tapasztalatok és gyakorlati tanácsok), az RJR-modell alapján készültek, tartalmukat tekintve több, egymásra épülő tananyagegységet érintenek 5.-től 9. osztályig. Érdekes megfigyelni, hogy ugyanazt a tananyagegységet (pl. a kézikönyvek használatát) a spirális felépítés eredményeképpen hogyan tanították meg a hallgatók az 5., illetve a 9. évfolyamon. Az óravázlatok egységesen kidolgozottak, kipróbáltak, részben vagy egészben kiválóan adaptálhatók.
A könyvet a Könyvtárhasználati óravázlatok a szaksajtóban címmel bibliográfia zárja, amely további segítséget nyújt a könyvtárostanároknak a tájékozódáshoz.
A kötet igényes megjelenésű, tipográfiája a sorozat korábbi köteteit követi. Az illusztrációk fekete-fehérek, de a színvonalas nyomdai kivitelezés eredményeként jól láthatóak. Egyedüli nehézséget az alcímek sötét alapon fehér színnel való megjelenítése okoz.
A könyvtárhasználati óravázlatok című kötetet forgatva a könyvtárostanárok új inspirációkat kaphatnak a szakmai megújuláshoz, az ötletek kipróbálása, gyakorlattá válása módszertani sokszínűséget eredményezhet számunka, amelynek legfőbb haszonélvezői tanítványaik lehetnek.
(A kötet kiadását az NKA támogatta, melyet ezúttal is köszönünk. Kereskedelmi forgalomba nem került, azok kaphatták meg, akik a KTE-nek 2014-ben tagjai voltak. Egyes pedagógiai szakkönyvtárakba ajándékként eljutatta az egyesület, így az OFI-PKM állományában is megtalálható.)