Csík Tibor: Elektronikus könyv és könyvkultúra

Marshall Mcluhan döbbentette rá igazán a művelt világot az 1960-as években arra, hogy a nyom­tatás az ismeretközlésben elveszítette az egyeduralmát, vagy ahogy ő megfogalmazta: vége a Gutenberg-galaxisnak^[2]. Ugyancsak Mcluhanra szokás hivatkozni, amikor az információt közvetítő médium gondolkodásra, kultúrára, sőt, a társadalom egészére gyakorolt hatását vizsgáljuk.^[3]

Az elmúlt évtized egyik legígéretesebb médiuma az elektronikus könyv. A kötet három szerzője arra vállalkozott, hogy bemutatja ezt az új médiumot és annak társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásait. A mű címe kettős nyelvi játékkal hívja föl magára a figyelmet. Egyrészt kibővíti a könyvészet hagyományos jelentését, amely kifejezés a bibliográfia szó magyarításaként született meg, így hagyományosan könyvek rendszerezett leírását és jegyzékét jelöli^[4]. Másrészt utal a könyv és a digitális kultúra^[5] problematikájára. A monográfiától tehát joggal várjuk el, hogy üzenete intellektuális masszázs legyen.

Az elektronikus könyv fogalmának tartalma még nem egységes, vannak terminológiai különbségek^[6]. Az angolszász fölfogás az „ebook” két alapvető vonását hangsúlyozza^[7]. A tartalom tekintetében a könyv jelleget, mert ilyen terjedelmű a közlés, valamint azt hogy szöveg, esetenként kép alkotja. A formája pedig digitális, tehát számítástechnikai céleszköz alkalmazásával válik olvashatóvá a tartalom. Az elektronikus vagy digitális könyv elnevezés az általánosan ismert, de ezek mellett létezik az online-könyv kifejezés is, amely arra utal, hogy a könyv számítógépes hálózaton férhető hozzá.

A társadalmi jelenségek vizsgálatának nélkülözhetetlen eleme a történeti áttekintés. Az e-könyv előzményeinek hosszas taglalása azonban szétfeszítené a recenzió kereteit. Ezért célszerű az eszköz társadalmi elterjedtsége és használata alapján meghatározni az indulását. Az elektronikus könyvek kiadása a 2000-es években indult meg igazán, és az évtized második felében vált tömegessé az elterjedtsége az angolszász világban.

Az Egyesült Államok könyvkiadóinak bevételei jól mutatják a terjedés folyamatát a gazdaság oldaláról. 2002-ben az e-könyvekből származó haszon aránya még igen alacsony, 2012-re viszont már az összbevétel több mint ötödét teszi ki^[8]. A növekedés természetesen nem volt lineáris, 2010-ben emelkedett meg ugrásszerűen az arányszám. A gazdasági siker teljesen egyértelmű még akkor is, ha számolunk azzal, hogy az új termék iránt mindig nagyobb az érdeklődés, vagy hogy a már meglévő tartalmat adták el újból, más formátumban stb.

A folyamat jól megfigyelhető a használat felől is. Elég csak arra utalnunk, hogy 2010 novembere és 2011 májusa között az Egyesült Államokban az e-könyv-olvasóval vagy táblagéppel (tablet) rendelkezők aránya a kétszeresére emelkedett – 6%-ról 12%-ra – a felnőtt lakosság körében^[9]. A 2014. januári fölmérés^[10] tanúsága szerint a felnőtt amerikaiak többségének van e-könyv olvasására használt eszköze. És nemcsak a kütyü a kelendő, hanem a használják is a tulajdonosok! Ugyanis az e-könyvek olvasóinak száma is jelentősen nőtt, a 2011-es 17%-ról 2014-re 28%-ra.

A siker elsődleges tényezői tehát adottak a piacon: megvan a termék és a fogyasztási igény is. Bár az e-könyvnek számos különböző formátuma létezik, és a terjesztés üzleti modelljéből is több eltérő gyakorlat van. Jóllehet ezek a problémák elvileg nem lényegbe vágóak, mert a technológiai fejlesztés, illetve az egységes szabályozás könnyen adhatna megoldást, ha azt a piac szereplői hajlandók volnának elfogadni. A gazdasági sikerre alapozott pozitív előrejelzések azonban nem mindig szoktak beválni. Ahogy azok az értelmiségiek várakozásai sem, akik abban hittek, hogy a súlyos társadalmi kérdéseket új eszközök, technológiai fejlesztések fogják megoldani^[11]. A túlzott optimizmusra példa Nicholas Negroponte a Massachusetts Institute of Technology’s Media Lab alapítójának vélekedése, aki 2010-ben azt jósolta, hogy 5 éven belül a nyomtatott könyv halott lesz és az e-könyv válik uralkodóvá.^[12]

Mindez egyértelműen mutatja, hogy az elektronikus könyv mint új médium még a születés állapotában van. Az átfogó előrejelzések tehát nem állnak kellően biztos alapokon, messzemenő következtetéseket pedig kockázatos levonni. A kötet célkitűzése is az volt, hogy az elektronikus könyveknek az aktuális jellemzőit, gazdasági, társadalmi hatásait mutassa be interdiszciplináris megközelítésben. A szerzőhármas az aktuális jellemezők szerint járja körül témakörét, a hangsúlyt a jelenségek leírására, a legfontosabb elemek és a társadalmi vetületek meghatározására helyezi. Részterületenként változik, hogy a cél miként volt elérhető: a naprakész információk adásával vagy a téma elemző tárgyalásával. A fejezetek között egyaránt olvasható tudományos igényű tanulmány és informatív, tájékoztató írás.

A nyitott kérdésekre keresve sem találnánk jobb példát, mint az e-könyvek és a könyvtárak viszonyát. Az American Library Association (ALA) az Egyesült Államok könyvtárairól szóló 2014-es helyzetjelentésében a kiadók és a könyvtárak közötti évek óta tartó konfliktusról szól. Az óriási tekintéllyel és befolyással rendelkező szervezetnek 2013-ban sikerült megegyeznie a legnagyobb kiadókkal az e-könyvek könyvtári kölcsönzéséről.^[13] A jelentésben a válság végéről írnak, pedig nem sikerült egységes, hosszú távon is elfogadható gyakorlatban megegyezni. De ez valódi győzelem ahhoz képest, hogy Európában az European Bureau of Library, Information and Documentation Associations csak egy állásfoglalás kiadásáig jutott 2013-ban, Jogunk van az e-olvasáshoz címmel az e-könyvek és a könyvtárak ügyében^[14]. Az ellentét feloldását sokan digitális tartalmakkal kapcsolatos szerzői jogok, illetve a terjesztési jog kimerülése szabályozásában látják. A kötet külön is foglalkozik a szerzői jogi vonatkozásokkal.

A monográfia szól az e-könyvek hazai lelőhelyeiről, köztük a magyar szellemi alkotások tárairól. Mindig lelkesítő azt látni, hogy milyen számosak és értékesek szellemi javaink. A könyvtárakról szóló külföldi statisztikáknak már szerves része a gyűjteménye e-könyv-állományára és az e-könyvek kölcsönzésére vonatkozó adat. Amikor a kötet az e-könyvekre irányítja a figyelmet, akkor tulajdonképpen a könyvtárak jövőjét is láttatja. És ha a magyar könyvtárak e-könyv-állományát vagy -kölcsönzését nézzük, ez a jövő nem sok jót ígér.

Az e-könyv kapcsán újra fölvetődött, hogy a könyvtárak mennyiben részei a Gutenberg-galaxisnak, és ahogy a tipográfiai emberen, úgy a könyvtáron is átlép-e az idő. Magyarázkodás helyett hadd utaljunk az angol könyvtárosszervezet, a CILIP weboldalán megjelent cikkre, mely a „könyv nélküli” digitális könyvtárak működését mutatja be^[15]. A könyvtár ugyanis nem porszagú könyvraktár, hanem közösségi tér és – most divatos szóval – tartalomszolgáltató.

A kötet a könyvtártudományi képzés számára foglalja össze az e-könyvről elsajátítandó ismereteket. De a szakmai közéletnek is segítséget jelenthet a könyvtár küldetésének újragondolásában és a digitális kultúrában elfoglalandó helyének megtalálásában. A monográfiát a jobb áttekinthetőség érdekében célszerű lett volna tárgymutatóval kiegészíteni. Ugyancsak fontos szempont egy ilyen vállalkozás esetében az egységes írásmód alkalmazása^[16]. A monográfia a témáról szóló irodalom teljességre törekvő bibliográfiáját tartalmazza, amely alapul szolgál a további tudományos munkáknak.

http://www.pewinternet.org/2014/01/16/a-snapshot-of-reading-in-america-in-2013/