Tulner Gábor: Az egri vár 3D-ben

A technológia használata Gárdonyi tanításában

Eger várával először az általános iskolában, történelem- és irodalomórán találkozhattunk. A vár története sokkal több annál, mint amit e két tantárgyból megismerhetünk róla, alapvetően mindenkinek az 1552-es ostrom és az azt megelőző események jutnak eszébe róla. A történelemkönyvekben is javarészt ezt tanítják, és 1552 kiemelkedő eseményét tette halhatatlanná Gárdonyi Géza is az irodalomban, legismertebb művében, az Egri csillagokban. Gárdonyi történelmi és egyben ifjúsági regényét azok is olvassák, akik nem feltétlenül tartoznak a fent említett két tantárgy kedvelői közé, ez a mű ugyanis az általános iskola hatodik osztályában kötelező olvasmány. Természetesen, aki vagy az egyik vagy a másik, jobb esetben mindkét tantárgyból (történelem és irodalom) megszerette a témát, ha tehette, meglátogatta a várat is.

Nekem is személyes élményeim közé tartozik a vár, először szüleim jóvoltából, általános iskolás koromban látogattam meg. Kedvenc várammá vált és maradt azóta is. A regénynek − és később a filmnek (Várkonyi Zoltán 1968-s rendezésében)[1] is − köszönhetően az ott olvasott, majd később látott jelenetek megjelentek az ember szeme előtt.

Tudtam, hogy a filmben egy megépített várat „használtak”, nem az eredeti helyszínen játszódik, mégis el kell ismerni, tökéletesen lemásolták, teljesen olyan, mintha az eredeti várban forgattak volna. Ami tény az tény. Ott álltam az egri helyszínen többször is, és beazonosítottam a különböző helyszíneket. A panoptikum teljes mértékben visszaadta a regénybeli szereplők általam elképzelt kinézetét, de a kazamaták is teljes mértékben visszatükrözték a filmben látottakat. A történelem tanításakor igyekszem megkülönböztetett figyelmet szentelni az egri várról és annak 1552-es ostromáról. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a mai technikai eszközökkel túltelített és csaknem kizárólag a látványra építő világunkban a történelem tanításakor is elengedhetetlen ma már a képi és egyéb vizuális elemek (animációk, videók, filmek) használata. Tapasztalatból tudom, hogy ezek az eszközök beválnak, a kevésbé motivált vagy a történelem tantárgya iránt csak mérsékelten, illetve egyáltalán nem érdeklődő diákot is „megfogja” a vizuális élmény. Kiemelten öröm tanár s diák számára egyaránt az a tény, pláne a történelmi hátteret alaposan ismerő tanár és kutató számára, hogy az egykori várat a 3D-s (3 dimenziós) technológia segítségével „rekonstruálták”. Mintha az eredeti várat láthatnánk, vagyis pontosabban a várat eredeti állapotában. A tanárok számára komoly segítség, hogy még pontosabban, még részletesebben tudják szemléltetni a várat magát, a diákok pedig plasztikusabban élhetik át a csaknem ötszáz évvel korábbi viszonyokat, könnyen el tudják képzelni, hogy a kiránduláson látott (részben) várrom milyen is volt, lehetett fénykorában.

A technológia természetesen felhasználható az adott anyagrész tanításakor történelemórán ugyanúgy, mint Gárdonyi regényének feldolgozásakor irodalomórán.

Hol törtek be a törökök? Melyik volt a vár legerősebb és leggyengébb pontja? Milyen típusú bástyák vannak a váron? Csupán pár, a számtalan feltehető kérdésből, amit igaz, hogy eddig is feltehettünk, de ezzel a technológiával most szemléltethetünk is. Nincs az a tanár és diák, akinek a képanyag[2] és a videó anyag[3] ne segítene a tanításban, tanulásban, hiszen az általuk már adott esetben többször is meglátogatott vár most eredeti valóságában jelenik meg előttük, a 3D-s technológia képvilágában.

Gárdonyi halhatatlan hősei, a nagyszerű regény vitathatatlanul közel hozta számunkra ezt a szép magyar várat, a 3D-s technológia pedig „tálcán kínálja” egyfelől a még szemléltetőbb oktatás, másrészt a még sikeresebb tananyag-elsajátítás lehetőségét.