A pedagógiai folyóirat-irodalom reformkori próbálkozásai után Eötvös József ezen a téren is új helyzetet teremtett. A népoktatási törvénnyel párhuzamosan egységes pedagógiai társadalmat kívánt megteremetni, és ehhez fontosnak érezte egy központi szándékot tükröző, „hivatalos” folyóiratot megjelentetni. Szándéka, törekvése egyértelmű volt: eljutni minden tanítóhoz. Ma már kevesen tudjuk − pedig még politikai szempontból is jelentős −, hogy a Néptanítók Lapja a soknemzetiségű Magyarország, a sok nyelvet beszélő tanítók számára hét nyelven jelent meg.
Mindezek bemutatása hosszú tanulmányt igényelne, e helyen mi csak az Új Köznevelés kapcsán örömmel és érdeklődéssel szeretnénk rögzíteni, hogy az ország oktatáspolitikájának megértéséhez, elfogadásához alapvetően szükséges egy „hivatalos” folyóirat kiadása.
A „hivatalos” kifejezés talán sokak számára ellenszenves lehet, de mégis megfogalmazzuk, hogy egy minisztérium által kiadott folyóiratnak tükröznie kell a − félreértés nélküli és pontatlan információktól független − központi szándékokat. Mindezzel együtt természetesen lehetőséget kell adni kritikára, ellenvéleményre, vitára is. (Valamikor a minisztérium által kiadott Néptanítók Lapját közel száz pedagógiai folyóirat kísérte figyelemmel.) Tudjuk, hogy mindezt nem könnyű egy folyóiraton belül realizálni.
De voltak elődök, így például Benedek Elek, a Néptanítók Lapjának egykori szerkesztője, aki kinevezésekor világosan megfogalmazta a célt, amikor ezt írta: „Az én hívatásom ez, hogy a Néptanítók Lapjában szövetkezvén a jók legjobbjaival, a nagy nemzeti feladatok szolgáltatására szellemi táplálékot nyújtsanak a magyar a tanítóságnak.”
Az Új Köznevelésnek a többség által elfogadott oktatáspolitika számára kell szellemi táplálékot nyújtania, s egyben tág teret nyitni a vitára, eltérő vélemények közlésére.
A fentiek alapján örömmel, érdeklődéssel figyelünk a Könyv és Nevelésnél lényegesen jelentősebb és nagyobb példányszámban megjelenő „nagy testvérre”, s ígérjük, hogy minden olyan kérdésben, mely folyóiratunk tematikáját érinti, törekszünk a megerősítésre, de ha kell a vitára is. Örülünk a lap megjelenésének, s bízunk a szellemi együttműködésben.