A magyar gyermektanulmányi mozgalom története címmel hézagpótló könyv jelent meg ez évben dr. Deák Gábor miskolci nyugdíjas gimnáziumi és szakközépiskolai igazgató tollából. A könyvet a Fővárosi Pedagógiai Intézet, a Magyar Pedagógiai Társaság és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum közösen adta ki. Trencsényi László, az MPT főtitkára ajánlásában arra mutat rá, hogy a hazai gyermektanulmányozás – élén Nagy Lászlóval – a XIX. században világszínvonalra emelte a magyar pedagógiát.
A könyv szaktársak, pedagógus tízezrek, bírák, orvosok, társadalomkutatók, ifjúságvédelmi szakemberek és szülők érdeklődésére tarthat számot.
A könyv előszavában Deák Gábor vázolja a gyermektanulmányi mozgalmat, helyét a magyar pedagógiában. Ezt követően 10 fejezetben mintaszerű pedagógiai, pszichológiai, történeti tudományos, könyvészeti hozzáértéssel az olvasó elé tárja a magyar gyermektanulmányi mozgalom történetét úgy, hogy kitér külföldi mozgalmakra, pedagógiai és pszichológiai rokon törekvések bemutatására is. A fejezetek címeinek felsorolása érzékelteti a részek gazdagságát, teljességét.
Bevezetés: A gyermektanulmányozás fogalma, történeti kialakulása (9–31. p.).
I.: A XIX. századi magyar lélektani irodalom. (33–43. p.)
II.: Az első tisztaelvű gyermektanulmányi munkák. (43–63. p.)
III.: A kísérleti lélektan és a gyermektanulmányozás érvényesülése a magyar pedagógiában a századfordulóban. (65–84. p.)
IV.: A gyermektanulmányi mozgalom szervezése és megindulása Magyarországon. (85–93. p.)
V.: A gyermektanulmányozás módszereinek érvényesülése a magyar gyermektanulmányi mozgalomban. (95–113. p.)
VI.: A magyar gyermektanulmányozás fő problémái. (A témában jártas olvasók érdeklődését felcsigázza a fejezetben olvasható „szereplők” neve: Nagy László, Répay Dániel, Ballai Károly, Nemes Lipót, Éltes Mátyás. Nógrády László, Ranschburg Pál, Jablonkay Géza, Révész Géza, Hamvai Vilmos, Vértes O. József, Schuschnig Henrik, Grosz Gyula és mások. Ebben és a későbbi fejezetekben is különös érdeklődésre tarthat számot a gyermeki képességek, érdeklődés, hajlamok kutatása. E fejezetben kapott helyet a magyar iskolaorvosi tevékenység bemutatása is.)
VII.: A magyar gyermektanulmányi mozgalom intézményes szervezete. (181–206. p.)
VIII.: Az Első Magyar Országos Gyermektanulmányi Kongresszus. (207–221. p.)
IX.: Gyermektanulmányozás az I. világháború alatt. (Jellemző, hogy e szakaszban a háborús idők korlátai ellenére fejlődik a tehetség kérdéseivel való foglalkozás.) (223–239. p.)
X.: A Második Országos Gyermektanulmányi Tanácskozás. Központi kérdése a tehetségkutatás. (243–251. p.)
A könyv értékét gazdagítja, hogy minden egyes fejezethez irodalmi források csatlakoznak. E könyv orientációt keresők, művelődni vágyók, gyermektanulmánnyal ismerkedők, pedagógiát és pszichológiát kapcsolataiban vizsgálók számára szellemi kincsestár. Felvonulnak benne a szakágazatok rokonkapcsolatainak tudósai, dicsérvén dr. Deák Gábor kitűnő bibliográfiai munkásságát is. A könyv világos, érthető, stílusa, a részek bibliogrláfiai közlései izgalmas olvasmánnyá formálták a művet.
Dr. Deák Gábor a nagyszerű témához méltó könyvet alkotott.