E számunkban is kiemelten foglalkozunk az olvasás kérdéseivel. Az olvasás öröme összefoglaló címen öt tanulmányt közlünk, majd mintegy ezek zárásaként 19 kollégánkat kértük meg, hogy röviden írják le első találkozásukat az olvasással, a könyvekkel. Ezt követően több mint 200 magyar író visszaemlékezését közöljük arról, hogy mit jelentett számukra gyermek- és fiatalkorukban az olvasás.
Az olvasásra fordított idő csökkenése bizonyosan szoros összefüggésben van a televízió megjelenésével. Hogy nem vagyunk elfogultak ebben a kérdésben (sem), egy interjút közlünk a televízió egyik szerkesztőjével, Nagy Györggyel, bizonyítva azt, hogy az igényes televíziós műsorok nem ellenségei az oktatásnak.
A fentiekkel összefüggésben egy részletet közlünk Kósa András professzor könyvéből, mely kritikusan ítéli meg irodalomtanításunkat.
Egy korábbi Mustrában már jeleztük, hogy a jövőben szeretnénk olyan írásokat is közzétenni, melyek kritikus hangvételűek, és megállapításaik – reményeink szerint – vitára serkentenek. Az abszolút igazságot – ha egyáltalában van ilyen – mi sem ismerjük, de ez nem ment fel a gondolkodás és az igazságkeresés felelőssége alól.
A Tankönyv, Taneszköz rovatban közöljük Nádasi András rendkívül időszerű írását. A gyors változások, melyek a technikai lehetőségek módosulásából éppúgy erednek, mint a közoktatás irányítóinak változó elképzeléseiből, (tanterv, kerettanterv, nat stb.) indokolják a pedagógiai és a taneszközrendszerek kapcsolatának mélyreható elemzését.
A magyar felsőoktatás és tudomány fellegvára, az Eötvös József Kollégium idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból közöljük Bencédy József, egykori kollégista írását az intézmény könyvtáráról, ahol számos tudósunk kapott életre szóló indíttatást a tudomány világába.