A braunschweigi Georg Eckert Institut für Internationale Schulbuchforschung (Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet) a tankönyvkutatás fellegvára, a tankönyvkutatók paradicsoma. Az intézet nemcsak Európa-, de világszerte ismert és elismert, egyedülálló intézmény. Egyfelől rendkívül magas színvonalon működő tudományos kutatóközpontja, másfelől felbecsülhetetlen értékű tankönyvgyűjteménnyel rendelkező könyvtára érdemel figyelmet. Tudományos tevékenységének központjában a történelem, a földrajz és a társadalomismeret tankönyvek nemzetközi összehasonlító vizsgálata, elemzése áll. Mindenekelőtt az önkép és az ellenségkép, valamint a tankönyvek és az oktatási folyamat társadalomba integráló vagy épp kirekesztő hatásai azok a témák, amelyeket az intézet kutatói előnyben részesítenek. Az intézet eredeti célja az oktatásban, a tankönyvekben megjelenő ellenségképek és előítéletek feltárása és lebontása volt. Bár kutatási és tevékenységi köre folyamatosan bővül, mégis ezen eredeti cél érdekében is bőven akad még tennivaló, itt Európában is… Az intézet nemcsak maga végez ilyen jellegű kutatásokat, illetve tankönyv-korrekciókat, de közvetítőként is szerepet vállal bi- vagy multilaterális tankönyvegyeztető fórumokon.

Az intézet, illetve tevékenységének eredete az első világháborút követő időkre nyúlik vissza. A háború borzalmas tapasztalatainak és annak a felismerésnek köszönhetően, hogy az ellenségkép kialakulásáért a tankönyvek messzemenően felelősek, a Népszövetség nemzetközi tankönyvkorrekciós akciót hirdetett meg. A 30-as évek egyre feszültebbé és ellenségesebbé váló közegében ez a kezdeményezés elakadt.

A második világháború után Georg Eckert nevéhez fűződik az – unesco által is fölkarolt – tankönyvkutatás és a nemzetközi tankönyvegyeztetés és korrekció újjáélesztése. 1974-ig, haláláig dolgozott a népek közötti megbékélés előmozdításán a tankönyvek és a történelemoktatás reformja által. Két- és többoldalú tankönyvegyeztető tárgyalásokat szervezett elsősorban Németország és egykori háborús ellenfelei, Franciaország és Lengyelország között. A „tankönyvdiplomácia” a második világháborút követő időkben a vesztes államok – és elsősorban a náci múlttól megtisztulni vágyó Németország – egyik eszköze volt a külpolitikai elszigeteltség feloldására és a nemzeti önkép újraértelmezésére.

1933 februárjában egy 20 éves egyetemista, név szerint Georg Eckert, a berlini egyetem szocialista diákszövetségének elnökeként a következő sorokat jelentette meg: „A humán tantárgyakat, elsősorban a történelmet komolyan fenyegeti a fasizálás veszélye.” A fiatalember tanulmányait Bonnban folytatta. A második világháború után, 1946-tól – a fogolytáborból hazatérve – a braunschweigi főiskolára kapott meghívást, ahol szónoki képességével, személyisége meggyőző erejével, őszinteségével, toleranciájával azonnal elbűvölte a hallgatóságot. Ekkor jelentette meg 33 füzetben Adalékok a történelemtanításhoz – források és dokumentumok tanároknak (Beiträge zum Geschichtsunterricht – Quellen und Unterlagen für die Hand des Lehrers) című sorozatot, mely a tanároknak és a hallgatóknak is segített a történelemhamisító náci tankönyvek helyes értékelésében, másrészt a források tanulmányozásán keresztül a saját történelemszemlélet kialakításban. A füzetekért kapott honoráriumot Georg Eckert arra használta fel, hogy megalapítsa a Tankönyvkorrekció Nemzetközi Intézetét (Internationale Instituts für Schulbuchverbesserung), melyet 1953-tól már Nemzetközi Tankönyv Intézetnek (Internationale Schulbuchinstitut) hívtak. Az intézetet szó szerint a semmiből hozta létre, támogatók, anyagi háttér, alkalmazottak, helyiség és felszerelés nélkül. Az intézet első „bázisa” Georg Eckert piciny főiskolai irodája volt.

A háború alatti ellenálló tevékenységével Georg Eckert kivívta a megszálló brit és francia szervek elismerését is. Velük való kapcsolatai révén már 1949-ben sikerült megszerveznie egy angol–német történelemtanári konferenciát. Szintén e kapcsolatoknak köszönhető, hogy a hadifogolytáborokban lefoglalt tankönyveket, kölcsönzött teherautón sikerült Braunschweigbe szállítatnia. Ezek képezték a Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet könyvtárának alapját.

Az 1950-es, 60-as években – személyiségének is köszönhetően – munkájával egyre nagyobb elismerést aratott, nemcsak az nszk-ban, de nemzetközi szervezetekben (pl. unesco) és külföldön is. Amennyire a körülmények engedték, kapcsolatot ápolt a keleti blokk történészeivel is. A vasfüggönyön túlról menekültek segítésére baráti kört hozott létre – ebből alakult meg később a mai napig is működő Georg Eckert Intézetet Támogatók Baráti Köre (Verein der Freunde und Förderer des Georg-Eckert Instituts). Georg Eckertnek sikerült nemcsak a tudós- és a tanártársadalom, de a politika, a média és a közvélemény figyelmét is ráirányítani a problémára, ami nélkül aligha akadt volna megfelelő támogató az intézet létrehozásához, melynek tényleges – formális – megalapításra csak halála után, 1975-ben kerülhetett sor.

Az intézetnek 1981 óta a késő-klasszikus Bülow-villa ad otthont. A népnyelv (az épület tömege által kirajzolt kép után) „fejre állított komódnak” nevezte el. 1839-ben a híres német építész és festő, Friedrich Schinkel tanítványa, Carl-Theodor Ottmer tervei alapján építették. A kis kastély, a hozzá tartozó terasz, a park, az ősöreg fák, a folyópart varázslatos, nyugodt környezetet biztosítanak a kutatómunkához. A könyvtár az épület legszebb termeiben kapott helyet.

A Georg Eckert Intézet könyvtára az intézet lelke. Világszerte egyedülálló gyűjteményében történelem, földrajz, társadalomismeret, állampolgári ismeretek és német (mint idegen nyelv) tankönyveket és olvasókönyveket őriznek mind az öt kontinens országaiból (összesen 157 országból!). Elsősorban 1945 után megjelent köteteket találunk, de a német történelemkönyvek esetében jelentős történeti gyűjtemény is rendelkezésre áll, egészen a xvii. századig visszamenően.

A tankönyvállomány jelenleg 171 ezer kötetre rúg (ebből 24 ezer németországi tankönyv az 1945 előtti időkből, 77 ezer németországi tankönyv az 1945 utáni időkből, 70 ezer külföldi tankönyv). Nemritkán találnak külföldi kutatók olyan köteteket itt, amelyek saját hazájukban nem lelhetők fel, vagy amiknek létezéséről nem is tudtak. (Valóban, amikor 2009 őszén ott jártunk, egy brazil kutató dél-amerikai, köztük brazil tankönyveket is vizsgált az olvasóteremben, bevallása szerint ezekhez hazájában nem férne hozzá.) A tankönyvek mellett tantervek, tanári kézikönyvek, munkafüzetek, elektronikus taneszközök és egyéb oktatási segédanyagok is helyet kapnak.

A tankönyvkutatással kapcsolatos szakkönyvek száma 68 ezer. A könyvtár állománya évente mintegy 4000 publikációval bővül. Az eligazodást online katalógus (http://www.gei.de/bibliothek/online-kataloge-und-datenbanken.html) segíti, de a munkatársak segítőkészségéről és kedvességéről is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.

A kezdeti időken a kutatás fő célja a második világháború utáni béke fenntartása, a nemzetek közötti megértés, a tolerancia előmozdítása volt a bilaterális tankönyvegyeztetések által. 1951-ben a német–francia, 1976-ban a német–lengyel és 1985-ben a német–izraeli tankönyvajánlások dokumentumai bizonyítják ezt. A kezdeti kétoldalú megbeszéléseket később felváltotta a multilaterális együttműködés, első ilyen a német–izraeli–palesztin munkacsoport volt.

A Georg Eckert Intézet kutatásainak középpontjában ma a tankönyvekben és taneszközökben megjelenő értelmezési minták, tudásszerkezetek és a kompetenciafejlesztés nemzetközi összehasonlító elemzése áll. Emellett a kutatók a már hagyományosnak mondható témákat, a képzés során kialakuló ön- és ellenségképeket, valamint az integráció és a kirekesztés kérdéskörét is vizsgálják. A tankönyvek mindezekhez tudományos, politikai és oktatásgyakorlati szempontból is releváns vizsgálati anyagok, mivel nemcsak „legitimált tudást” és elvárt kompetenciákat, hanem államilag és társadalmilag preferált identitásmintákat is közvetítenek. A tankönyvek egyfelől etnikai, kulturális, vallási vagy politikai konfliktusokat tükröznek, sőt váltanak ki, másfelől lehetnek a konfliktuskezelés és a megértés, megismerés eszközei is. A gei épp ezért a kutatási eredményeit mediátorként, közvetítőként rendelkezésre bocsátja a konfliktuskezelés eszközeit kereső országok számára. Ezzel hozzájárulnak az ellenségképek és előítéletek lebontásához, ajánlásaik segítségével a taneszközök tárgyilagosabbá tehetők.

A „Konfliktus” munkacsoport a tankönyvekben megjelenő konfliktusokat tárja fel és elemzi, az „Európa” munkacsoport a politikai terek, történelmi konstrukciók és kulturális identitások vizsgálatát végzi, a „Képek” elnevezésű munkacsoport az ön- és ellenségképek megjelenését vizsgálja, jelenleg a muszlim társadalmak és Európa viszonyát elemzi. A „Globalizáció” munkacsoport az iskolai taneszközöket vizsgálja a globalizáció időszakában. Az intézet vezetésének tervei szerint a jövőben intenzívebben fordulnak a taneszköz kutatás története, elmélete és módszertana, továbbá az empirikus recepció-, hatás- és evaluációkutatás irányába.

Az intézetben dolgozó tudományos munkatársak számos német és külföldi egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, alapítvánnyal, könyvtárral, nemzetközi szervezetekkel, valamint tudósokkal: történészekkel, geográfusokkal, szakdidaktikusokkal és pedagógusokkal is együttműködnek. A kutatások eredményeit nemzetközi konferenciákon, az intézet folyóiratában és periodikájában mutatják be az érdeklődőknek.

A Georg Eckert Institut több szakkönyvsorozatot, folyóiratot is kiad. Ezek közé tartozik az Eckert. Die Schriftenreihe. Studien des gei zur internationalen Bildungsmedienforschung című tanulmánykötet-sorozat, melyben a tankönyv és oktatási médiakutatás legújabb eredményeit mutatják be. A sorozat tematikai súlypontja az oktatási segédanyagok által konstruált emlékezetminták, identifikációs lehetőségek és kódolt jelentéstartalmak, valamint az e médiumok által tükrözött konfliktusok, feszültségek és a valóságérzékelésben tapasztalható eltérések, különbözőségek bemutatására helyeződik. A gei honlapjáról a tanulmánykötetek teljes terjedelmükben letölthetők!

A Journal of Educational Media, Memory and Society (jemms) az intézet legújabb (helyesebben: új névvel és formában) megjelenő folyóirata, mely a korábbi Internationale Schulbuchforschung című folyóiratot váltja fel (ez utóbbi 30 évfolyamot ért meg). A folyóirat taneszközöket és az iskolai tanulási folyamatokat, valamint ezek társadalmi beágyazottságát elemzi. A címbeli változás is mutatja, hogy a kutatóintézet nyit a nem könyvalapú taneszközök kutatásának irányába, így az egyéb „taneszközök”, mint a film, a múzeum, az emlékhelyek stb. elemzése is megjelenik. Különösen nagy szerepet játszanak a kollektív emlékezet, a tudás kialakításának folyamata és a térkoncepciók vizsgálatai a jelenlegi kutatásokban. A kiadványt az oxfordi és New York-i székhelyű Berghahn Journals jeleníti meg, így biztosítva a Georg Eckert Intézet kutatásainak még nagyobb nemzetközi publicitást.

Az intézet félévente megjelenő információs brosúrája, az Eckert. Das Bulletin nemcsak a szűkebb szakmának szól, hanem a nagyobb nyilvánosság számára kívánja bemutatni az intézet tevékenységét, véleményét az aktuális tudományos és oktatáspolitikai kérdésekről.

Mindezek mellett tankönyveket (pl. francia–német közös történelemtankönyvek) és más, önálló szakkönyveket, monográfiákat is megjelentetnek.

A kutatóintézet nemcsak hagyományos nyomtatott kiadványokkal jelentkezik, hanem internetes portálokat is üzemeltet. A www.eurviews.eu egy többnyelvű internetes adatbank, ahol a „Mi is Európa?” kérdésre keresik a választ. Az oldal európai történelemkönyvekből vett xx. századi szövegekkel, térképekkel és képekkel áll az érdeklődők rendelkezésére. Megmutatja, hogy ezek milyen képet közvetítenek Európáról és az európaiakról. A források eredeti nyelven, valamint angol és német fordításban jelennek meg jegyzetekkel, kommentárokkal ellátva. A nemrég üzembe helyezett www.edumeres.net portál a nemzetközi tankönyvkutatás számára jelent új, virtuális fórumot. Angol és német nyelven megjelenő publikációknak, szakmai fórumoknak és műhelyeknek ad otthont ez a honlap, mely alkotói reményei szerint csakhamar pezsgő tudományos diskurzus színterévé válik.

Jó hír a téma iránt érdeklődők számára, hogy a Georg Eckert Institut évente ír ki pályázatot (szeptember közepéig lehet pályázni a következő évre) kutatók, tankönyvszerzők számára, hogy lehetőséget biztosítson a könyvtár használatára és a nemzetközi kapcsolatteremtésre. A támogatás élvezői minden kötöttség nélkül kutathatnak saját témájukban, munkájukat az gei munkatársai szakmai tanácsokkal segítik. Az ösztöndíj időtartama 4-6 hét lehet, a támogatottak ezalatt szállást is kapnak a könyvtár épületének közvetlen szomszédságában, az intézet vendégházában, kellemes, barátságos környezetben. A cikk szerzői különösen élvezték a színes, nemzetközi társaságot, ami a vendégházban fogadta őket: akkor épp tatár, brazil, izraeli és magyar kutatók laktak ott.

Személyesen készített interjú a gei igazgatőnőjével, prof. dr. Simone Lässiggel

F. Dárdai Ágnes: A tankönyvkutatás alapjai. Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2002.

A szerzők a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának konferencia támogatási pályázata keretében tettek látogatást a Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézetben.

F. Dárdai Ágnes: Tankönyvek a társadalmi-politikai érdekek kereszttüzében. In: Uő: Történelmi megismerés – Történelmi gondolkodás ii. elte-btk–mtt, Pécs, 2006. Internationale Verständigung. 25 Jahre Georg Eckert Institut für Internationale Schulbuchforschung in Braunschweig. Hannover, Verlag Hahnsche Buchhandlung, 2000.

^{^[1]}
Az intézet kutatási profiljáról, jelenlegi projektjeiről, távlati terveiről Prof. dr. Simone Lässig igazgató adott tájékoztatást. Ezúton fejezzük ki köszönetünket, hogy kérdéseinket személyesen tehettük fel.

Dévényi Anna: A tankönyvkutatás fellegvára

A Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet