Nyírő Gizella: Egy gyakorlóiskola tehetséggondozó tevékenységrendszere

I. Bevezetés

Huszonkét éve vagyok a pedagógus pályán, de abból csak hat éve dolgozom főállású könyvtárosként. Ez a néhány év rengeteg munkát, örömet, más jellegű emberi kapcsolatokat hozott mind a gyerekekkel, mind a kollégákkal, hallgatókkal és a szülőkkel, nagyszülőkkel. Hihetetlen jó dolog egy gyakorló iskola könyvtárosának lenni. Rengeteg feladat áll évről évre az ember előtt, amelyeket meg kell oldani, és lehetőségek sora nyílik a tanulási nehézségekkel, hátrányos helyzettel küzdő tanulók felzárkóztatására és a tehetséggondozásra egyaránt. 

Az ember viszonyát a könyvekhez sok esetben a könyvtárral, könyvtárossal való első találkozás egy életre meghatározza. A könyvtári szolgáltatások megismerése, a könyvtárhasználati szokások alakítása, az olvasóvá nevelés sajátos kommunikációs folyamatban alakul ki, melyben a könyvtáros teljes személyisége jelen van, értéket közvetít, tájékoztat vagy „csak” figyelmesen hallgat, segít és válaszol.

A tanórán elmondott ismeretekkel felébreszti a jó pedagógus a gyerekek érdeklődését a tantárgy vagy annak egy része iránt. A további, bővebb ismeretszerzés már önállóan történik, és ennek legjobb helyszíne a könyvtár. Itt a szakrend, az ETO, a tudományok összefüggéseiben mutatja meg a keresett dokumentumokat és bennük az információk rendszerét.

A könyvtár iskolánk 1976-os kapunyitásával egy időben kezdte meg működését. A meglévő állomány bizonyítja, hogy a könyvtárat jól átgondolt, tervszerű fejlesztéssel bővítették. Minden igényt kielégítő kézikönyvtári állományunk van. Minden tantárgy anyagának mélyebb szintű feldolgozásához ismeretterjesztő könyvek sora áll a diákok, kollégák és a hallgatók rendelkezésére. A szépirodalmi állományrész az általános iskolai tananyagnak megfelelő kötelező, ajánlott és a korosztálynak megfelelő egyéb műveket tartalmazza. A gimnáziumi osztályok hat évvel ezelőtti megjelenésével továbbfejlesztettük állományunkat, szépirodalmi műveket, szakirodalmi könyveket, CD-ket, DVD-ket, informatika tagozatos osztályainknak szoftvereket vásároltunk. Nagyban bővült az elmúlt években tankönyv állományunk is, teljes tankönyvsorozatokat gyűjtöttünk össze minden évfolyamon.

A könyvtári élet sokat változott az utóbbi néhány évben. Régebben mindig lelkes kollégák vállalták a könyvtár vezetését az órarendjük függvényében. Így mind délelőtt, mind délután néhány órában mindennap nyitva volt a könyvtár. Az egyre bővülő könyvtári igényeket nehéz volt így megoldani, hiszen nálunk három különböző korosztály tanul. Így került sor arra, hogy főállású könyvtáros vette át a felszaporodott munkákat. Kiemelt feladat volt az elmúlt években a teljes könyvtári állomány integrált könyvtári rendszerbe való felvitele. Ebből az adatbázisból már csak a tankönyvek egy kis része hiányzik. A Szirén nevű rendszert 2004 őszén vettük meg, azóta ezzel folyik a kölcsönzés, folyóirat érkeztetés, statisztikakészítés, állomány nyilvántartás, keresés. A hagyományos katalógusainkat lezártuk a gépi rendszer használatba vételekor. Régi anyag visszakeresésére, katalógushasználat tanítására még használjuk, de a teljes adatbázisunkat már a Szirénből keressük ki.

Régi adataink a kölcsönzések számáról nincsenek, de az elmúlt hat évben folyamatos növekedés figyelhető meg. Ugyanez vonatkozik a beiratkozott, illetve a tényleges könyvtárhasználók számában is. Beiratkozottnak számít nálunk az iskola minden tanulója, az összes kolléga, egyéb dolgozóink és a nálunk gyakorlatukat teljesítő hallgatók.

Könyvtárunk teljes állományával, bővülő szolgáltatási körével szervesen kapcsolódik azt iskola oktató – nevelő munkájához.

II. Könyvtár-pedagógiai lehetőségek

Mi is a tehetség, és hogyan lehet felismerni? Ehhez a lehető legjobb megfogalmazásokat próbáltam összeszedni a szakirodalomból.

1. Fogalom-magyarázat

A tehetség legnépszerűbb és tudományosan is elfogadott definícióját Renzulli, amerikai pszichológus alkotta meg: szerinte a tehetség az értelmi képesség (az intelligencia), a kreativitás (az eredetiség) és a feladat iránti elkötelezettség (szorgalom, kitartás) egybeesése. És ha ez a szerencsés konstelláció még produkcióra, teljesítményre is vezet, az a tehetség fényes bizonyítéka. Pszichológusok és pedagógusok jelentős része egyetért abban, hogy a tehetség mint adottság a gyermek- és a serdülőkorban teljesedik ki, majd lassan apad el, differenciálódik és individualizálódik az egyedfejlődés során. A tehetséggondozás komplex pedagógiai feladat, amely minden gyermekre egyaránt irányul. Az igazi nagy feladat, a különleges képességek, adottságok megtalálása és fejlesztése. Az igazi pedagógus nem csak a teljesítményre figyel (vagy elsősorban nem arra figyel), hanem a feltételezett képességekre és személyiségvonásokra, vagyis a teljesítmény előzményeire. Elsősorban a szülők és a pedagógusok felelőssége a gyermeki tehetség korai felismerése, gondozása, óvása és fejlesztése. Következésképpen a modern tehetséggondozás optimális környezete a jó család és az óvoda, az iskola, az egyetem, az első munkahely. Vagyis a tehetséggondozás társadalmi feladat és társadalmi szükséglet. A tehetség fogalmát nem szabad ritka "természeti kincsnek" feltételezni. Olyan embereket is a tehetségek csoportjába sorolunk, akik értelmesek, jók a személyiségvonásaik, de koherens teljesítményre nem, vagy még nem képesek. Ők a műfaj nélküli tehetségek, akik a vágyott művet sohasem hozzák létre, de részképességeikben azért kiválóak (miközben más részképességeikben akár hátrányosak is lehetnek).

2. Tehetséggondozási Programunk bemutatása

Programunk három nagy területet foglal magába, ezen belül többféle foglalkozás, tevékenység található meg.

Nevelési területek:

2.1. Olvasóvá nevelés

2.2. Művészeti nevelés

2.3. Könyvtárhasználatra nevelés

Az ezekben futó tevékenységek, programok egy része évről évre megvalósul, néhányuk két-háromévente kap ismét hangsúlyt.

2.1. Olvasóvá nevelés

Az olvasóvá nevelés könyvtár-pedagógiai munkánk egyik kiemelt feladata nemcsak a tehetséggondozás területén, de a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink esetében is.

Ehhez már hagyományossá vált programjaink, foglalkozásaink a következők:

a) Olvasókör szervezése

Igényes, a csoport életkori sajátosságainak és érdeklődési körüknek megfelelő olvasmányok ajánlása, közös feldolgozásuk kötetlen beszélgetéssel, dramatizálással, bábozással, feladatlap kitöltésével vagy rajzolással. A könyvajánlásokat én, vagy a gyerekek végzik, érdekes részek hangos felolvasásával, meséléssel. Nagyobb diákok az írók életének, munkásságának bemutatását is szívesen vállalják.

A csoport vegyes életkorú: vannak alsósok igen nagy számban, felsősök és gimnazisták körülbelül egyenlő arányban. Természetesen más és más időpontokban találkozunk, hiszen más az órarendi elfoglaltságuk.

b) Olvasási verseny

A versenyen egyénileg vagy csapatokban mérik össze olvasottságukat a gyerekek. Az egyéniben évről-évre részt veszünk a szegedi Jonatán klub Könyvmolyképzőjének levelezős olvasási versenyében, több tucat tanulóval. Nagyon jónak tartom az olvasásra kiválasztott könyveket, bár a beszerzésük néha nehézséget jelent, ötletesek, gondolkodtatóak a feladatok, és ami a legjobban tetszik benne, a gyerekek szabadon, kényszer nélkül választhatnak, hogy a kis ízelítő olvasmányrész után belevágnak-e az egész könyv kiolvasásába.

Csapatban zajló olvasási versenyeket évfolyam szinten szoktunk rendezni elsősorban az alsós diákoknak a „Népmese napján” vagy az „Iskolai könyvtári világnapon”. Előfordult már az is az elmúlt években, hogy egész tanéven át folyt a verseny, a zárás és eredményhirdetés májusban, a gyereknapi programjainkba illesztve történt meg. Három éve Verne műveiből folyt a versengés, de csak 4-6. évfolyamosokkal. Tavaly gyerekkori kedvenceimet emeltem ki az állományból, a Delfin könyveket. A 2 – 7. minden évfolyamnak megtaláltam a megfelelő regényeket, örömmel olvasták ezeket a könyveket annak ellenére, hogy már megviselte őket az idő. Idén egy író, Szabó Magda munkásságát vettem témául. Művei között kicsiknek, nagyoknak, sőt gimnazistáimnak is találtam érdekes olvasmányt. Még néhány kolléga is jelentkezett versenyen kívül az olvasgatásra, mivel kedvet kaptak a Szabó Magda-világ megismerésére.

c) Meseíró verseny

Ebben igazi partnereim a tanítók. Ők azok, akik a programról, határidőkről folyamatosan értesítik a gyerekeket, szülőket, így legnagyobb számban ez a korosztály nevez a versenyre. A mesék egy iskolai Mesetárban jelennek meg. Ez a programunk szintén a „Népmese napjának” programját színesítik.

d) Mesemondó verseny

A gyerekek örömmel mondanak mesét. A mesék témája vagy típusa általában kötött egy adott évben. Nincs minden évben ilyen versenyünk, mivel városi, megyei szinten sok hasonló versenyt rendeznek, túlterhelni a gyerekeket nem szeretnénk, de a felkészülésüket támogatjuk a könyvtár eszközeivel, akárhol is lesz a megmérettetés.

e) Kérdezz! – Felelek! Kvízjáték

Minden év májusában tartjuk az évfolyamoknak. Négyfős csapatok küzdenek tudásban, gyorsaságban (lehet kérdést, feladatot rabolni), leleményességben, problémamegoldó képességben, kézügyességben, és ének- és tánctudásban.

A csapatok menetlevelet készítenek előzőleg, és az összetartozásukat egy maguk készítette kitűzővel, nyaklánccal, kiskendővel jelképezik. Rendkívül jó hangulatú szokott lenni a verseny, amire volt diákjaink is vissza szoktak látogatni, és vállalnak egy-egy állomást, oklevelek megírását.

2.2. Művészeti nevelés

a) Kézműves foglalkozások

Különféle technikák mellett megismerkednek a résztvevők a naptári időszak jeles eseményeivel, és az azokhoz kapcsolódó, kötődő tárgyak készítésével. Amíg a gyerekek dolgoznak, zenét hallgatnak, a jeles napokhoz tartozó népszokásokról mesélek én, hallgatóm vagy gimnazista segítőim.

b) Zenehallgatási Program

A Pécsi Városi Könyvtár Várkonyi Nándor Fiókkönyvtárának Zenetárában, vagy a saját könyvtárunkban tartjuk. Zenei Világnapi rendezvényünkkel nyitom meg minden évben a programot, és heti rendszerességgel vannak a zenehallgatási félórák. Ilyenkor szoktunk megemlékezni az adott évben valamilyen kerek évfordulót ünneplő zeneszerzőkről, művészekről, népzenegyűjtőkről…

2.3. Könyvtárhasználatra nevelés

Olyan speciális ismereteket kapnak ezeken az órákon, foglalkozáson a gyerekek, amelyeket használva a mindennapi munkájuk, a tanulási technikájuk javul, sokszor gyökeresen átalakul. Eredményes versenyzésüket elősegíti, képességeiket fejleszti.

Ezeket szakköri óráknak nevezem, de nem szakköri keretek között működik! Adott ideig futnak (amíg a verseny tart), évente változó létszámmal (nem kötelező rajta a részvétel).

a) Szakköri órák I.

A könyvtári ismeretek és munkák iránt mélyebben érdeklődő tanítványok részére szervezett kis csoportos foglalkozások. Ezzel készülünk a Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyre.

Évek óta jó helyezést érnek el diákjaim a megyei versenyben. Idén megyei harmadikként került az országos fordulóba egy nyolcadikos kislány, és országos 20.-ként végzett.

b) Szakköri órák II.

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken induló diákoknak nem kötelező jelleggel indítom évről-évre ezt a felkészülési formát.

Anyaggyűjtés technikái, bibliográfia készítés saját és digitálisan elérhető könyvtáraink állományából a saját választott témához, idézetek, utalások pontos feltüntetése, utalók készítése szerepel a tematikámban.

Minden évben egy csoportom jön össze. Idén külön is segítettem egy művészettörténeti munka elkészülését, mely Pécs egy reneszánsz kori épületét mutatta be, illetve annak stílusbeli és funkcióbeli változásait.

A fent leírtakon kívül együtt meglátogattuk az adott épületet, a reneszánsz kőtárat, ezeken a helyeken fotóztunk is. Voltunk anyagot gyűjteni a városi, megyei és egyetemi könyvtárban, a teológia könyvtárában, levéltárban. Segítettem az irodalmak feldolgozásában, súlypontozásban, és az egyes fejezetek egymáshoz viszonyított méretének optimalizálásában.

Pártfogoltam dolgozatával sikeresen túl jutott az OKTV első fordulóján, a „Tehetség hete” című rendezvényen előadást tartott róla, most pedig egy publikálhatósági átdolgozását készítjük elő a dolgozatnak.

c) Szakköri órák III.

Egyéb tanulmányi versenyek segítése. Idén a „Danube box” versenyen indult három 12-es diákunk, akiknek a felkészülését irányítottam. Országos 7. helyezést hoztak el Budapestről.

Az információszerzést segítette a Duna ismerettár CD, de rengeteget böngészgettünk az interneten, a város más könyvtárainak állományában. A jegyzetelés technikájának elsajátítása sokat segített a verseny alatt a képi anyag felszínre hozásában.

d) „Nemzeti évfordulóink” könyvtári órák

A Nemzeti Évfordulóink című kiadványból válogatok ki évfordulókat, évfordulós személyeket és egy-egy könyvtári órát az ő személyük köré tervezek meg. Ha délelőtt van az óra, az egész osztály részt vesz rajta, ha délután, akkor csak az érdeklődő gyerekek.

2004-ben Balassi Bálint, Jókai Mór, Károlyi Gáspár, Széchényi Ferenc, Bálint Sándor került kiválasztásra a kötetből.

2005-ben József Attila, Csokonai Vitéz Mihály, Madarász Viktor, Orlai Petrich Soma, Rejtő Jenő, a 950 éve alapított Tihanyi bencés apátság, a 300 éve indult első magyarországi hírlap, a Mercurius Hungaricus szerepelt az óráim anyagában.

2006-ban Bartók Béla, Latinovits Zoltán, Zichy Mihály, valamint nem hazánk szülötte, de kiemelkedő művészete miatt Wofgang Amadeus Mozart is bekerült a tanév témái közé.

2007-ben Batthyány Lajosról, Kodály Zoltánról, Árpád-házi Szent Erzsébetről kerestek bővebb információkat az órákon résztvevő diákok.

2008-ban Hunyadi Mátyásra és a reneszánszra, Babits Mihályra, Gundel Károlyra, Juhász Gyulára, Victor Vasarelyre, Wass Albertre emlékeztünk.

2009-ben a Janus Pannonius, a Vikár Béla, az Angster József munkásságára tervezett órákat már megtartottam az év első felében, tervben van Benedek Elek szeptemberre, Haydn októberre, Árva Bethlen Kata novemberre.

3. A hallgatók képzésében megnyilvánuló tehetséggondozás

A 2008/2009-es tanév mindkét félévében iskolai könyvtári gyakorlaton öt harmadéves könyvtári-informatikus hallgató volt nálunk a PTE FEEK Könyvtártudományi Tanszékéről.

Az első félévben 60 órában megismerkedtek az iskolai könyvtár legfontosabb dokumentumaival, általam tartott bemutató órákon hospitáltak, délutáni könyvtári programok lebonyolításában segítettek, és maguk is tartottak kötetlenebb foglalkozásokat. Az iskola nem könyvtári rendezvényeire is eljöttek. Az első félévben ketten vállalták könyvtári óra tartását, amelyek nagyon jól sikerültek. A kezdeti izgalom, feszültség érezhető volt a hallgatókon, előre nem tervezett eseményeknél kis megtorpanás, bizonytalanság érezhető volt. Az egyik őszi népszokásokat feldolgozó játékos, táncos óra volt 4. osztályban, a másik a „Biblia éve” alkalmából 3. osztályosoknak tartott remek hangulatú és témájú óra volt. A sikeren felbuzdulva megismételtettem hallgatómmal 5. évfolyamon is.

A második félévben 30 órás gyakorlaton vettek részt, amit többen túl is teljesítettek azzal, hogy eljöttek a könyvtár egyéb rendezvényeire is. Ezeket a gyakorlati naplójuk részletesen tartalmazza.

Ebben a félévben már mindenki tanított. Könyvtári órát nem csak az iskolai könyvtárban, de a Csorba Győző Megyei Könyvtárban is tartottak a Bod Péter Könyvtárhasználati versenyen továbbjutott tanulónknak. Az iskolai könyvtárban tartott órákat részletesebben leírom, mivel tanulságosak voltak mindannyiunk számára. Minden olyan dolgot, ötletet, helyzetet, amiről az előző félévben beszéltünk akár az én óráim, akár a hallgatók óráinak elemzésekor, akár szakirodalom feldolgozása kapcsán, figyelembe vettek a tervezésnél és az óra megtartása közben is. Elméleti tudásuk megvolt az órák megtartásához, inkább a tanítási módszerek, eszközök használatának gyakorlata hiányzott, a rejtett képességeiket kellett felszínre hozni ahhoz, hogy az órák alatt felmerülő helyzeteket gyorsan, határozottan meg tudják oldani. Konkrét neveket nem írnék, csak a változást, a fejlődést, a tanítási képességeik fejlődését emelném ki.

• Egy fantasztikusan átgondolt és kidolgozott óravázlatot mutatott be az első hallgatóm, amit oldott hangulatban, hihetetlen rutinosan vezetett le. A  7. osztályosoknak tartott óra témája bevezetés az Európai Unióba volt, szűkebben Franciaország és Párizs nevezetességei, valamint híres franciák bemutatása. A könyvtárhasználatra épülő földrajzórája mindannyiunknak élményt jelentett! Vidám hangulatú, felszabadult óravezetése, Franciaországban töltött élményei egyedivé tették az órát.

• A következő hallgatóm 2. osztályban tartott két órát a „Csillagászat éve” alkalmából. Tökéletesen megtartott óráját alapos felkészülés előzte meg. Átgondolt és ezekre a kisgyerekekre tervezett óravázlata mellé csillagrendszerünk makettjét is elkészítette, amit órán a gyerekek használtak is, minden gyereknek csillagászati könyvjelzőt készített, amit órán egészítettek ki a kikeresett adatokkal, jellemzőkkel, és óra végén mindenki haza is vihette a sajátját. A csoportból ő az, aki mélyebben is érdeklődik az iskolai könyvtári munka iránt. Szeretne jövőre is jönni hozzánk a mesterképzés keretében, amennyiben ez lehetséges, szakköri foglalkozások tartásában gondolkodik, amit örömmel támogatok. Tapasztalatainak összegzését egy újabb szakdolgozat vagy publikáció formájában segíteném is.

• A harmadik hallgatóm a 130 éve született Móra Ferencet választotta témájául 4. osztályban. Nemcsak a kézikönyvek használatát gyakorolták, de a könyvtárban meglévő Móra műveket megkeresték, majd egyszerűsített bibliográfiai leírást készítettek kis cédulákra, azokat különféle szempontok szerint rendezték is (cím abc szerint, kiadási év szerint, leltári szám szerint,). Az óra végén még egy Móra mesét is felolvasott a gyerekeknek. Személyiségéhez illett a téma és a foglalkoztatási forma megválasztása.

• A negyedik hallgatóm volt az első, aki vállalt gimnáziumi könyvtári órát. Egy remek ötletet dolgozott ki óravázlatában: VIII. Henrik hat felesége „szólalt meg” napjainkban népszerű, „sztorizós” stílusban. A VIII. Henrik életét feldolgozó filmekből apró jeleneteket vágott össze, prezentációt állított össze érdekes képanyaggal, és a feleségek életrajzait is különféle lexikonokból válogatta össze. Más könyvtárakból is gyűjtött könyveket a témához, amelyeket magával is hozott. Óráját egy 10. évfolyamos osztályban tartotta, mivel ők történelemből ebben az évben tanulták ezt a korszakot, és VIII. Henriket. A fegyelmezésük kicsit nehéz volt, de ez semmit sem von le munkájának értékéből. Ő egy rendkívül halk szavú, kedves, értelmes és olvasott lány, olyan emberi értékekkel, melyet sajnos ennek az osztálynak egy csoportja még csak észrevenni sem tudott.

• A csapat egyetlen férfi tagja már az előző félévben is megmutatta tanításra termettségét, amit most is kamatoztatott. Ő is gimnáziumi osztályban tartott könyvtári informatika órát. Idén ünnepli a katolikus egyház Szent Pál apostol születésének 2000. évét, így ez lett az óra témája. A kézikönyvtári állomány többféle lexikonjával és értelmező kézi szótárával indították az adatgyűjtést, amit internetes kereséssel bővítettek, valamint a Bibliából keresett Páli leveleket egy csoport. Digitális könyvtárral is megismerkedtek, a keresés formáit gyakorolták. Felszabadultan, könnyedén vezényelte az órát, egy a témát rögtön magáévá tevő, érdeklődő, fegyelmezett 9-es osztálynak. Ők angol tagozatos tanulóink, akik élvezhették a hallgató egyedi stílusát, a témát fiatalosan kezelő személyiségét.

A két félév munkáját, a közösen eltöltött órákat nagyon értékesnek tartom a gyerekek szempontjából, akik nemcsak sok új ismeretet, de öt érdekes fiatalt is megismerhettek. Nekem ők voltak az első hallgatóim, sokat dolgoztam, hogy értelmes, érdekes munkákkal, órai ötletekkel tanítsam őket tanítani. Óratartásaik visszaigazolták munkámat, és ez a legnagyobb elismerés, amit kaphat egy tanár. Ők persze még ezt is meg tudták koronázni egy búcsúajándékkal és kedves szavaikkal.

III. Összegzés, tervek

Amikor tavaly ősszel az OPKM-től könyvtári szakfelügyeleti ellenőrzést kaptam, és a munkámról beszélgettünk, először csak a szigorúan könyvtári munkákat említettem, azokhoz kapcsolódó dokumentációimat mutattam meg. Aztán lassan felsoroltam ezeket az egyéb tevékenységeinket, amelyeket elismeréssel hallgatott látogatóm. Az a fajta elismerés, amit az ő részéről kaptam mind szóban, mind írásban megerősített abban, hogy jól szervezem és rendezem ezeket a tevékenységeimet is. Erőt adott ahhoz, hogy tovább gondoljam és továbbra is csináljam ezeket a programokat. A gyerekek, szülők és kollégák is támogatják elképzeléseimet, munkámat, ahogy én is mindenben segítem őket.

Sokszor fáradt vagyok, úgy érzem, már megint túlvállaltam saját magamat, de aztán az elért eredmények, a gyerekek szeretete mindig újabb és újabb ötletek megvalósítására serkent.

Idén őszre tervben van a Népmese napjának az Iskolai Könyvtári Világnapnak a megünneplése. Folyamatban van egy kulturális projekt szervezése egyetemünk három gyakorló iskolájának közös koncertje a Zene Világnapjára. Maga a koncert este lenne, de egész napos zenehallgatási, zenei totós, táncos programok futnának az iskolában.

Remélem, hogy ötletbörzének jó volt megismerkedni iskolai könyvtárunk Tehetséggondozási Programjával.

Végezetül kívánok minden kollégának jó erőt és egészséget a további munkához.

Felhasznált irodalom