Olvasás Portál

lovári  |  english

Eseménynaptár

       
 
 
 
 
H K SZ CS P SZ V
1
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
2
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
3
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
4
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
5
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
6
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
7
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
8
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
9
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
10
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
11
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
12
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
13
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
14
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
15
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
16
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
17
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
18
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
19
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
20
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
21
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
22
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
23
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
24
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
25
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
26
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
27
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
28
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
29
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
30
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
31
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
 
OPKM OFI

Gondolatok az olvasásról

Gondolatok az olvasásról

2012.07.05. 13:47

Kovács Imre

Az utolsó békeévben születtem és amikor tudatosan kezdtem szemlélni magam körül a világot, már a nagy háború és elvetélt forradalom hullámai mozgatták az embereket és alakították – kinek hogy –, a „világnézetét”.

A pusztán, ahol nevelkedtem és iskolába jártam, látszólag minden nyugodt volt. A cselédek baromi nyomorúsága állati közönnyel fogadta a háborút, forradalmat, ellenforradalmat és mindegyikből kivették a részüket, mert történetesen egyszer ezt, másszor azt parancsolták nekik. Én jó ideig természetesnek tartottam ezt az állapotot és amikor felkerültem a fővárosba, nem tartottam illőnek pusztai szemléletem összehasonlítani a városéval, tehát szorongva hallgattam iskolai ünnepélyeken, önképzőkörökben, szobrok előtt a nagy hazafiak szónoklatát és fiatal titánok szavalását.

Mit tagadjam, tetszett a háború utáni költészet hazafias költészetének terméke és sokáig elbódított az ifjú évek obligát Jókai és Verne kurzusa mellett.

A kiábrándulás azonban bekövetkezett és ez volt életem első nagyobb csalódása. Az üres dörgedelmek mögött még nagyobb üresség tátongott és ezt nem tudtam sokáig megbocsátani.

Sokáig tétlenül tévelyegtem és csak a középiskola „kötelező” olvasmányait lapozgattam meglehetős undorral és közönnyel. Még Az Ember Tragédiájától is irtóztam, de amikor színpadon láttam, olyan hatással volt rám, hogy azóta állandó olvasmányom lett. De komolyan olvasni is akkor kezdtem. Elővettem azokat a könyveket, amelyeket régebben csak átfutottam. Nagyon megszerettem Kemény, Eötvös, Mikszáth, Gárdonyi regényeit. Rendszertelenül összeolvastam mindent. Mély hatással volt rám abban az időben a külföldiek közül Robinson, Don Quixote, Cooperfield Dávid, Pickwick Club, Monte Christo, A bolygó zsidó.

 

 

Kovács Imre (1913-1980) szociográfus.

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: