Féja Géza

Első, s nagyon megrázó irodalmi élményem, melyre mindmáig egészen tisztán emlékszem, még jóval az elemi iskola előtt ért. A Szentivánéji álom meséjét olvasták fel egy meséskönyvből, hetekig tartó belső izgalmat nyertem tőle.

A másik másodikos elemi iskolás koromban ért. Magántanuló voltam, s vizsgára egy verset kellett betanulnom. A tanítóm rám bízta, hogy válasszak az olvasókönyvemből, de nekem egyik vers sem tetszett. Egy könyvben rátaláltam az „Esztergom megvételéről” szóló kuruc balladára. Nagyon tetszett, meglepően gyorsan megtanultam s velem élt azután is, táplált sokáig.

Az új magyar irodalom felé Móricz Zsigmond volt a kalauzom és Juhász Gyula. Ady-hoz lassabban jutottam el, s a Halottak élén tett rám döntő hatást. Az Ady nemzedékből Ady, Móricz és Juhász Gyula mellett Kaffka Margitot szerettem, s szeretem leginkább, főleg a Színek és éveket, melyet számtalanszor elolvastam, s a novelláit.

Féja Géza (1900-1978) író, publicista, szociográfus.