Dénes Zsófia

Én már négyéves koromban olvastam a nagybetűs meséskönyveket, és palatáblára írtam ákombákom betűimet. Tízéves sem voltam, amikor anyám könyvtárából gyakran leemeltem a Hatszáz magyar nemzeti dalt és Jókai Mór meséit. Ezeket máig sem felejtem el.

Anyai ágon nagyapám német ajkú, nagyanyám francia. Amikor megszólaltam, két nyelven mondtam az első szavakat. Anyámmal, mert az ő anyanyelve már magyar volt, magyarul beszéltem, nagyanyámmal csak franciául. Majd mire az értelmem megérett, választottam a kettő közül. Magyar szülőföldem győzött, mert az anyám így akarta. Őt magyarrá – a szó teljes értelmében – magyartanára Révai Ferenc nevelte. Évek múltán is ellátogatott hozzánk, gyakran megtette.

Szaladtam elébe és nem tágítottam karszéke mellől.

Az Andrássy úti állami leánygimnázium felsőbb osztályában megszerettem a poétikát; tanárunk doktor Hoffmann Frigyes költészettani magyarázatait. A nagy magyar költők, írók és a népköltészet szeretete áradt szavaiból. Tanítását négy éven át szomjasan ittam.

Dénes Zsófia (1885-1987) író, újságíró.