Olvasás Portál

lovári  |  english

Eseménynaptár

       
 
 
 
 
H K SZ CS P SZ V
1
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Kovács Marianna: Az olvasástól az élőszóig
2
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
3
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
4
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
5
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
6
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Patak Márta: Enyhítő körülmények között - könyvbemutató
7
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
8
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Arany János a Margitszigeten – irodalmi séta extra programokkal
9
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
10
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Arany János a Margitszigeten – irodalmi séta extra programokkal
11
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
12
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Könyvtári Nap 2017. - Budapest
13
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
14
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Könyvtári Nap 2017. - Budapest
15
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Ingyenes Arany előadás a Kelló Kódexben
16
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Olvasás éjszakája 2017.
17
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
18
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Harminc év napsütés - Grecsó Krisztián új kötetének premierje
  • Alföld - Arany 200
19
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Antik és kortárs
20
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
21
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
22
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • XIII. Országos népmese-konferencia
23
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • XIII. Országos népmese-konferencia
24
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
25
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
26
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
27
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
28 29
  • DOKK - Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás
30
  • DOKK - Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás
 
OPKM OFI

Az olvasás a legjobb oktatás

Az olvasás a legjobb oktatás

2012.03.07. 11:33

„Ki volt az a mafla, aki kinyomtatta azt a rengeteg fájlt?” – még anekdotának sem rossz ez a kérdés, amellyel dr. Steklács János, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar dékánja jellemezte a mai fiatalok logikáját egy hagyományos könyvtár láttán. A mondat a „Nevelési Tudásdepó az olvasóvá neveléshez és a digitális kompetenciák fejlesztéséért” című projekt (TÁMOP 3.2.4-08/2-2009-0001) záró rendezvényének egyik beszélgetésén hangzott el. A programmal olyan módszereket dolgoztak ki, amelyekkel meg lehet szerettetni a gyerekkel az olvasást. (Cikkünk címe idézet, szerzője Puskin.)

A 2009. októberében kezdődött program az idén februárban zárult 30 olvasásfejlesztő program kidolgozásával, amelyeket ezen a honlapon lehet majd megismerni. A támogatás 210 millió forint volt, általa a többi között megtarthattak 113 könyvtár-használatot, illetve olvasást és információs műveltséget népszerűsítő rendezvényt az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPMK) rendezésében. Összeállították a WEB Iskolai Könyvtárat, több mint négyezer kötettel, amely elérhető az iskolák számára. Dr. Jáki László tudományos főmunkatárs az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum részéről „Gondolatok az olvasásról” címmel több száz közéleti személyiség véleményét gyűjtötte össze, s ezt is megjelentették az olvasásportálon. Ő idézte fel azt is, hogy a mai könyvkiadásban megjelenő kötetek kétharmadát a hatévesnél fiatalabbaknak szánják, és csak a maradék jut a nagyobbaknak.

 

Lesújtó állapotban van az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.

 

Dr. Hámoriné Váczy Zsuzsa közoktatási tanácsadó emlékeztetett rá: ahhoz, hogy egy szót megfelelően tudjunk használni, kétezerszer meg kell ismételni. De a mai iskolai élet erre nem ad elég alkalmat. Az sem véletlen, hogy a 10 évesnél fiatalabbak olvasási és szövegértési színvonala nagyon jó a nemzetközi mezőnnyel összehasonlítva, a nagyobbaké, a felső tagozatosoké már több tanár és több tantárgy hatása alatt gyengébb olvasási színvonalat mutatnak.

 

Ez még mindig az Lesújtó állapotban van az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.

 

És ez is az az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. A lépcsőház: a hajdani fényes palotát idézi.

 

Dr. Csík Tibor „A digitális bennszülöttek és az olvasás” címmel végzett kutatást az olvasás és a könyvtár-használat tükrében. Utalt a 2009-i PISA-vizsgálat eredményeire, amely az OECD-országokban tapasztaltakat foglalja össze. Ebből kiderült, hogy a hazai iskolák több mint 91 százalékának van könyvtára – ez az Egyesült Királyság szintjének felel meg, és jobb az ausztrii és csehországi állapotnál.

Egy másik felmérés szerint a magyar diákok szövegértése azok körében, akik kedvtelésből olvasnak a könyvtárban a Dánia és az Egyesült Államok alkotta élbolyban van. Az elemzés szerint a magyar iskolai könyvtárak többre hivatottak, mint hogy a kötelező olvasmányok és kézikönyvek raktárai legyenek. A digitális technológia révén modern forrásközponttá válhatnak, hálózattá szerveződve megújíthatják szolgáltatásaikat, és rendelkezésre tudják bocsátani a digitális bennszülöttek tanulásához és a szabadidő eltöltéséhez szükséges információkat.

A program záró rendezvényének helyszíne az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épülete volt. Aki belépne az 1908-ban átadott, hajdan szépséges palotába, nagyon szomorú képet láthat. Omló vakolat, rozsda, rom. Az épület balkonja fölött bánatosan leng a magyar és az uniós zászló. A házat majdnem felújították: 2009-ben 600 millió forint támogatást nyert az intézmény el a Norvég Alapból, de kellett volna még 70 millió önrészesedés. Nem jutottak hozzá, pedig hónapokig kilincseltek érte. De ha mégis belép a látogató, egészen más világot talál. Tiszta falakat, termeket. Itt, belül őrzik a hazai pedagógia értékeit. Itt működik az a múzeum, amelyben több mint 200 ezer tárgyat lehet megismerni – a régi iskolai eszközöket, szabályzatokat, kísérleti tárgyakat és padokat. Meg csaknem százezer dokumentum értékű fotót is.

 

Munkácsy Gyula bemutatóórát tart.

 

A záró-rendezvény alkalmábólMunkácsy Gyula, a múzeum vezetője bemutató órát tartott a pedagógusoknak arról, miként tanították hajdan az írást az iskolákban. Ámulatba ejtő dolgokat lehetett megtapasztalni. Például azt, milyen lehetett, amikor lúdtollal vagy nádtollal kellett írni, milyen volt a palatábla, amit nyúllábbal töröltek le, ha éppen nem volt spongya. Meg lehetett ismerni, hogy szóltak még a múlt század 30-as éveiben is érvényes fegyelmezési szabályok, amelyeknek első fokozata a rosszalló tekintet volt, és szerepelt köztük a szelíd ütés is, vagyis, amikor nem rúgták meg a földön a nebulót, és nem húzták a haját – amit ugyancsak megengedett a korabeli szabályzat. Az iskolák számára tartandó bemutató órákon a gyerekek és tanáraik megismerhetik különböző korok kísérleteit és eszközeit.

A múzeumról ezen az oldalon szíveskedjenek tájékozódni.

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: