A sárkányok olyanok, mint a csokoládé, mindegy, hogy kerekded avagy szögletes, hogy édeskés, netán keserű, hogy vékonyka vagy kimondottan testes, mindenképpen – ha nem is feltétlenül szeretnivaló, de legalábbis – érdekes és csábító. Sárkányok léteznek, akkor és addig, ameddig az emberek mesélnek róluk, történeteinkben laknak, riogatnak, védelmeznek, barátkoznak. A sárkányok talán legkiismerhetetlenebb teremtményeink: ha minden mese róluk szólna, talán az is kevés lenne.

Te is kitaláltál már kedvedre való sárkányt? Megtapasztaltad már, hogy ha mesélsz vagy olvasol, más világokba is bepillanthatsz? Szeretnél életre kelteni egy szelíd vagy nagyon is harcos kedvű bestiát? Szívesen megmutatnád saját sárkányos történetedet a nagyvilágnak (de legalábbis Magyarország sárkány-rajongóinak)?

Akkor jelentkezz, a Petőfi Irodalmi Múzeum Sárkányok márpedig vannak! című pályázatára, és írj ötletes, hosszú, kacskaringós, rövid, rettentő vagy nevettető mesét, egyetlen kikötés van csak: a sárkányt ki ne felejtsd!

A pályázatról ide kattintva lehet részletes és pontos információkhoz jutni.

Jó meseírást, jó rajzolást!