Hogyan olvasunk a táblagépeken?
2012.10.25. 15:10
Ma már befejezett tényként emlegetjük, hogy az internet a mobileszközökre költözik. Ideje tehát többet megtanulnunk a mobilos tartalomfogyasztásról.
Ma mindenki arról beszél, hogy a tartalomfogyasztás egyre inkább a mobil platformokra terelődik át. Egymást követik az ezt bizonyító felmérések, a változásokat elemző tanulmányok és természetesen ez volt az idei Internet Hungary egyik vezető témája is.
Általában "mobileszközökről" beszélünk, de közben tudatában kell lennünk, hogy nagyon eltérően használjuk az okostelefonokat és a táblagépeket. Az utóbbi jellemzően otthon a kanapén, vagy az ágyban használt eszköz, amivel máshogy, másfajta tartalmakat teszünk magunkévá, mint az állandóan magunknál hordott mobil segítségével.
Sok mindent megtanultunk tehát a mobil tartalomfogyasztásról, de azt is tudnunk kellene végre, hogyan kell ezekre az eszközökre tartalmat tervezni. Az iPad 2010-es premierjét követően ugyanis mindenki igyekezett a lehetős leggyorsabban megjelenni saját táblagépes tartalmával, de sok tudományos tervezésre ekkor nem volt idő. Egyeseknél az ipades tartalom a táblagépre "ragasztott" hasonmás pdf kiadvány jelentette, mások fantasztikus interaktív, multimédiás kiadványokkal rukkoltak elő, a legtöbben pedig valahol a kettő között próbálták megtalálni az optimális megoldást. Az eredmény ismert. A kezdeti lelkesedés után sok kiadvány forgalma drámaian visszaesett. A 10. csilli-villi kiadványt már nem fogadta olyan érdeklődés, mint a Wired magazin azóta is emlegetett próbaszámát. Az első év felemás tapasztalatait Jakob Nielsen (a webergonómia "pápája") terjedelmes tanulmányban foglalta össze.
Másik oldalról, de legalább ilyen izgalmas módon közelíti meg a témát a Poynter Institute csapata. A napokban Poyter Eyetrack research szemkamerás vizsgálatok alapján térképezte fel a táblagép-felhasználók olvasási szokásait.
A Poynter kutatói alapvetően kétféle felhasználótípust aznosítottak. Az egyik folyamatosan és erősen tapad a készülékéhez, figyelme akkor sem lankad, ha éppen tapizza a készülékét (lapoz, nagyít, elhúz-eltol), a másik viszont előbb akkurátusan beállítja a megfelelő tartalmat és csak azután kezdi azt magáévá tenni. (Ez a második csoport csak egy 29 százalékos kisebbséget élvez.)
A kutatók vizsgálatukhoz 3 prototípus-kiadványt állítottak elő. Az első hagyományos online hírportál megjelenést imitálta, a második - "körhinta" dizájn - valamennyi témát kis képekkel pakolta ki a címoldalra, a harmadik (flipboard) csak a legfontosabb rovatok vezető képeit rakta ki a kezdőoldalra. A tesztalanyok 50 százaléka a második, 35 százalékuk a hagyományos megoldást részesítette előnyben.
A felhasználók átlagosan 18 elemet néztek meg (néhányat többször is), mielőtt belevágtak volna az olvasásba. A tesztalanyok elég sokk cikket végigolvastak, az átlagos olvasási idő 98,3 másodperc volt. A cikkeket félbehagyók átlagosan 78,3 másodpercnél dobták be a törölközőt.
Fontos információ, hogy a vizsgált felhasználók 70 százaléka álló helyzetben szereti használni készülékét és csak akkor fordítja fekvő helyzetbe, ha azt a tartalom (fotó, videó) megköveteli.
A felhasználók többsége számára az oldalirányú lapozás a természetes, navigálásra pedig még akkor is inkább a böngészőt használja, ha a program (tartalom) navigációs eszközöket kínál fel a számára.
(Nagyjából ennyit árul el ingyen a Poynter, mivel az elmúlt évekhez hasonlóan idén is konferenciákon és fizetett kiadványokban lehet csak hozzájutni a részletes adatokhoz.)
Érdemes még elolvasni mit ír blogjában Mario Garcia a világ egyik legismertebb újság- és magazintervezője a Poynter anyagáról. (Pécsi Ferenc)
Hozzászólások: