Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Varga Katalin, Dömsödy Andrea: Vezető szakfelügyelői jelentés az iskolai könyvtárakban végzett 2009-es könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatról

Nyomtatási nézet

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából 2009-ben (ötödik alkalommal) is elvégezte az iskolai könyvtárak könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatát.

1. A vizsgálat célja, az iskolai könyvtárak kiválasztása

Az iskolai könyvtári szakfelügyelet célja, hogy a könyvtári és közoktatási jogszabályok előírásainak megfelelve, ellenőrizzük a könyvtári jogszabályok érvényesülését, a könyvtári szolgáltatások minőségét, tervszerű vizsgálatok sorával képet kapjunk az iskolai könyvtárak könyvtári rendszerben játszott szerepéről, felszínre hozzuk a legjobb gyakorlatokat, illetve segítő javaslatokkal hozzájáruljunk a problémák megoldásához, az iskolai könyvtárak fejlesztéséhez. Ezt a célkitűzést, ars poeticát valamennyi szakfelügyelő figyelembe vette, a vizsgálatok erre épültek. A 2009. évi szakfelügyeleti vizsgálat az iskolák két csoportját érintette.

A vizsgálat a legnagyobb számban az általános iskolai könyvtárakat érintette. A választás szempontja az volt, hogy minél hamarabb teljes képet kapjunk egy-egy iskolatípus könyvtárairól. 2010 januárjában Magyarországon 2344 közoktatási intézmény látott el általános iskolai feladatokat. Mivel ekkora mennyiségű iskolai könyvtár a jelenlegi költségvetési keretszámok duplájára növekedése mellett sem vizsgálható meg az elkövetkezendő öt évben, ezért az adatok többoldalú hasznosulása érdekében ezt az iskolatípust több, jól elkülöníthető szempont mentén tervezzük vizsgálni. Így kívánjuk biztosítani, hogy a vizsgálat eredményeként reprezentatív adatokat kapjunk. 2008-ban a választás a városi önkormányzatok által fenntartott, kizárólag általános iskolai feladatot ellátó iskolák könyvtáraira esett. Ezek száma a Közoktatási Információs Rendszer 2008. szeptemberi adatai szerint országosan 187, ezek közül 68 iskola könyvtári szakfelügyeletét bonyolítottuk le 2008-ban. Ezt a számot 2009-ben további 52 intézménnyel növeltük. Így összességében a választott iskolatípus 64 százalékában folytattunk az elmúlt két évben könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatot.

A könyvtárak második csoportját a gyakorlóiskolai könyvtárak alkották. Az iskolai könyvtárak között a gyakorlóiskolák könyvtárai különös jelentőségűek, hiszen egyaránt kiemelkedő szerepük van a könyvtáros-, a pedagógus- és a könyvtárostanár-képzésben. Könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatot folytattunk 2009-ben minden olyan gyakorlóiskolában (pontosabban azokban, melyek nevében szerepelt a „gyakorló” kifejezés), amelyben a 2008-as évben nem. Ezek két részhalmazt tartalmaztak: az egyházi fenntartású gyakorlóiskolákat (5 intézmény) és az olyan gyakorló középiskolákat, amelyek nem látnak el általános iskolai feladatot (18 intézmény szervezési okokból) egy általános iskolai feladatot is ellátó gyakorlóiskola vizsgálata 2009-ben történt meg. Így összesen 24 gyakorlóiskola vizsgálata folyt 2009-ben.

 

Megyénkénti eloszlás

(5. kérdés)

Intézmények székhelyei

Ebből városi ált. isk.

Ebből gyakorlóisk.

Baranya megye

2

 

2

Bács-Kiskun megye

 

 

 

Békés megye

 

 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

 

 

 

Budapest

13

 

13 (+2)

Csongrád megye

3

1 (+1)

2

Fejér megye

2

2

 

Győr-Moson-Sopron

megye

4

3 (+1)

1

Hajdú-Bihar megye

10

8 (+1)

2

Heves megye

 

 

 

Jász-Nagykun-Szolnok

megye

4

4 (+3)

 

Komárom-Esztergom

megye

4

3

1

Nógrád megye

1

1 (+2)

 

Pest megye

22

22 (+1)

(+2)

Somogy megye

1

1 (+1)

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

1

1 (+1)

 

Tolna megye

1

 

1

Vas megye

3

2 (+1)

1

Veszprém megye

4

3

1

Zala megye

2

2 (+1)

 

összesen

77 (+17)

53 (+13)

24 (+4)

1. ábra A vizsgált intézmények megyénkénti eloszlása (zárójelben a további telephelyek száma)

Összességében 77 intézményben végeztünk iskolai könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatot, amiből 1 utóvizsgálat volt. A telephelye(ke)t is fenntartó intézmények tagiskoláival együtt a vizsgált könyvtárak száma összesen: 94. Valójában csak 91, mert 3 intézményben nem működik könyvtár. Ebből adódik, hogy az adatsorok időnként eltérő elemszámra vonatkoznak, hiszen egy intézmény nem feltétlenül egy könyvtárat jelent. Mivel a vizsgált intézményekben nem jellemző a telephelyek és a tagintézmények könyvtári együttműködése, az adatokat elsősorban a könyvtárakra és nem az intézményekre vetítjük.

Az 1. ábrából látható, nem egységes a vizsgált iskolák területi eloszlása, hiszen ez a teljes célcsoport egyharmada. Másrészt pedig az ország település- és iskolaszerkezete megyénként eltérő.

2. Az iskolai könyvtári szakfelügyelet lebonyolítása

A 2008/2009-es tanév tavaszi félévében 54 intézményben és azok további 49 telephelyének könyvtárában terveztünk vizsgálatot. Ennek során viszont kiderült, hogy a jogszabályok ellenére csak 11 telephelyen működik könyvtár vagy könyvtárszoba, így az őszi félévben további 23 intézmény 30 iskolai könyvtárának szakfelügyeleti vizsgálatára nyílt anyagi lehetőség.

Az előkészületek 2009 februárjától folyamatosan zajlottak: az iskolák körének kijelölése, a szakfelügyelők kiértesítése, a szakfelügyelők számára a vizsgálandó iskolák kijelölése, szakfelügyelői értekezleten a vizsgálat szempontjainak és a kérdőív végleges változatának rögzítése, a szakfelügyelők megbízása, az iskolák kiértesítése.

A vizsgálatokat a közoktatási intézmények szakmai ellenőrzéséről szóló rendelkezések betartásával végeztük 2009 májusában és novemberében is. A lebonyolítás menete:

•  Tájékoztató levél a vezető szakfelügyelőtől az intézmény igazgatójának

•  A szakfelügyelő felveszi a kapcsolatot az iskolával

•   elkéri a vizsgálathoz szükséges iskolai dokumentumokat

•   elküldi a szakfelügyeleti kérdőívet

•   időpontot egyeztet a személyes látogatáshoz

A szakfelügyelő a dokumentumok, az iskolai honlap és a kitöltött kérdőív alapján felkészül

•  Szakfelügyeleti ellenőrzés a helyszínen

•  Szakfelügyeleti jelentés készítése

•  Intézményi visszajelzések

•  A szakfelügyeleti vizsgálat értékelése

A szakfelügyelet valamennyi szakfelügyelő és a megbízó okm Könyvtári Osztálya által elfogadott egységes kérdőív segítségével történt (kérdőíves felméréssel, majd az azt követő személyes látogatás során).

3. A vizsgálatok elemző értékelése

Mivel a 2009-es vizsgálatok két részhalmaza nagyon különböző iskolatípusok könyvtáraiból áll, a következőben ezekre nézve külön elemzést adunk.

3.1. Városi fenntartású általános iskolák

A 2009. év folyamán az összesen 187 városi önkormányzat által fenntartott csak általános iskolai feladatot ellátó intézmények közül 52 könyvtáraiban folyt könyvtári szakfelügyeleti vizsgálat. Ez a vizsgálatban részt vevő intézmények 28 százaléka.

Ezen elemzés keretében csak a 2009. évi vizsgálatokra térünk ki. Terveink szerint a következő évi vizsgálatok során az összes ebbe a csoportba tartozó vizsgálat lefolytatható lesz. Így teljes körű elemzést a három év adatai alapján lehet majd készíteni.

A vizsgálat alá vont intézmények megyei eloszlása (1. ábra) egyenetlen. Ez három okra vezethető vissza. Egyrészt a vonatkozó körbe tartozó iskolák 36 százalékában 2008-ban volt a vizsgálat. Másrészt megyénként eltérő jellegű az iskolaszerkezet, más a több feladatot ellátó és az összevont intézmények száma. Harmadrészt az iskolai könyvtári szakértők lakhelyük szerint nem egyenletesen fedik le az országot.

Szerkezetét tekintve tíz iskolának van tagintézménye, közülük két székhelyiskolához két-két tagintézmény tartozik, továbbá a balmazújvárosi iskola két egyenrangú tagintézmény összevonásával jött létre. A vizsgálatba bevont intézmények megoszlása: 52 székhelyiskola, 14 tagintézmény, összesen 66 könyvtár.

Csak 3 intézményben kevesebb a tanulócsoportok száma 8-nál, vagyis iskolai könyvtár működtetése törvényi előírás. A 8 tanulócsoportnál kisebb méretű intézmények közül 2 tagintézmény (39 fő 2 tanulócsoportban, 28 fő 3 tanulócsoportban) és 1 székhelyiskola (44 tanuló 5 tanulócsoportban) működik.

3.1.1. Könyvtár működtetése

A vizsgálat alá vont 52 iskola összesen 60 könyvtárat és 6 könyvtárszobát működtet.Három intézmény pedig egyáltalán nem működtet könyvtárat. Az alapító okiratok szerint viszont csak 23 (36%) könyvtár létezik (2. ábra).

2. ábra: A könyvtár működési dokumentumai, N=63 könyvtár

Működési dokumentumok

A 2. ábra mutatja, hogy a dokumentumokat általában véve rendben találták a szakfelügyelők a vizsgálatok során. Viszonylag ritka a munkatervek és beszámolók készítése (51, illetve 65%), pedig erre nagy szükség lenne a könyvtári munka elismertetése miatt is.

A könyvtárhasználati szabályzat 54 intézményben (83%) megfelel az elvárásoknak, általában a felhasználó számára hozzáférhető helyen van.

A könyvtárak 88 százalékában munkaköri leírás alapján dolgozik a kolléga, létezik könyvtári szmsz és gyűjtőköri szabályzat (80% feletti arány). Úgy látszik, a fenntartók ezeket szigorúan megkövetelik. Ugyanakkor csak körülbelül minden második gyűjtőköri szabályzatot véleményezett szakértő. Szintén van még tennivaló a minőségirányítási programban való részvétel tekintetében. Elgondolkodtató, hogy csak az iskolák 44 százaléka gondol a könyvtári munka minőségének értékelésére.

Összefoglalva elmondható, hogy a napi működéshez legfontosabb alapdokumentumok (szmsz, gyűjtőköri szabályzat, munkaköri leírás, használati szabályzat, pedagógiai programban való megjelenés) általában megvannak; de a tervszerűséget (alapító okirat, munkaterv, beszámoló) és a minőséget (minőségirányítási program) biztosító dokumentumok túl sok helyen hiányoznak.

3.1.2. Személyi feltételek

Munkaidő

A 15 településen minden vizsgált intézményben egységesen alacsonyabb a könyvtárra fordítható óraszám a kívánatosnál, vagyis a heti 11 óránál. Ezeken kívül még további 2 létező könyvtár egyáltalán nem tart nyitva, összesen 23 intézményben biztosan nem megfelelő a könyvtári nyitva tartás (3. ábra).

3. ábra: Az alkalmazott iskolai könyvtárosok száma szerinti  eloszlás (23. kérdés), N=63 könyvtár

A szakképesített könyvtárostanár alkalmazásának feltételei egyébként a munkaidő szempontjából problémás iskolák közül 14 helyen meglennének, vagyis középfokú (sőt 9 esetben felsőfokú) könyvtárosi végzettséggel és felsőfokú pedagógusi végzettséggel rendelkező kollégát alkalmaznak minimális óraszámban. A többi helyen az alacsony óraszám mellett a végzettség sem megfelelő.

Örvendetes, hogy az intézmények döntő többségében legalább a munkaidő szempontjából elfogadható minimum óraszámban alkalmazzák a könyvtárostanárt (ez a legalább félállású foglalkoztatást jelenti).

A képzettséget illetően elmondhatjuk, hogy 40 intézményben alkalmaznak megfelelő szakképesítésű könyvtárostanárt (4. ábra).

4. ábra: A könyvtárostanár végzettségének megfelelősége  szerinti megoszlás, N=63 könyvtár

A könyvtárak közül 7 helyen nincs pedagógus végzettsége, 18 helyen pedig semmilyen könyvtárosi végzettsége az alkalmazott kollégának. A hiányzó lehetőségekre és/vagy anyagi háttérre és/vagy motivációra utal a továbbképzési alkalmak alacsony száma is, a legutóbbi tanévben mindössze az intézmények 24 százalékában vett részt a könyvtárostanár továbbképzésen és 28 százalékuk szakmai rendezvényen. A képzettség és a továbbképzéseken való részvétel is összefügg. A továbbképzéseken négy eset kivételével a legalább félállásban alkalmazott kollégák vettek részt. Értékelés szinte nem is létezik, mindössze három könyvtárban fordult elő. Szaktanácsadást pedig egyetlen városban, Sárváron vettek/vehettek igénybe a könyvtárostanárok. Mindez azonban érthető, hiszen a megyék jelentős részében hiányzik, vagy csökkentett létszámmal működik a pedagógiai szolgáltatás.

Összesen 26 olyan intézményt vizsgáltunk, amelyben az alkalmazás legalább heti 11 órás nyitva tartást tesz lehetővé, és a szakképesítés is megfelelő. Ez a vizsgált intézmények 41 százaléka (5. ábra).

5. ábra: A képzettség és a nyitva tartás együtt járása, N=63 könyvtár

Egyértelműen a fenntartó szándéka tükröződik az iskolák személyi ellátottságában: ahol a fenntartó ezt fontosnak tarja (és megvan rá a lehetősége), ott az általa működtetett iskolák mindegyikében a feladat elvégzéséhez elegendő óraszámban dolgozik a könyvtárostanár, ahol ez nem szempont, ott a munkaidő nem teszi lehetővé érdemi munka végzését. A szakfelügyeleti vizsgálatok feljegyzéseiben leggyakrabban ez a probléma köszön vissza, hiszen erre vezethető vissza az iskolai könyvtárak működőképessége.

3.1.3. Anyagi feltételek

A teljes költségvetés az állománygyarapításra, az állományvédelemre, a bútorzatra, a technikai berendezésekre fordított összeget jelenti. A legtöbb könyvtár 500 ezer és 1 millió forint között költött könyvtárfejlesztésre (25%) (6. ábra). 10 könyvtár (16%) fejlesztésére egyáltalán nem jutott pénz, ez azt jelenti, hogy majdnem minden ötödik változatlan körülmények között működött. Arról nincs adatunk, hogy a korábbi években tudták-e fejleszteni ezeket a könyvtárakat.

6. ábra: Költségvetés (37.1-4. kérdés), N=63 könyvtár

A vizsgált könyvtárakban a költségvetés szempontjából (7. ábra) legkevésbé volt „fontos” (nem jutott rá pénz) az állományvédelem (100%), ezt követte a bútorzatra fordított összeg (98%), majd a technikai eszközökre (86%), végül az állománygyarapításra (17%). Erre a könyvtárba kerülő tartós tankönyvek nagy aránya az éves beszerzés darabszámában és összegében ad magyarázatot.

7. ábra: 0 Ft a költségvetésben a következő  feladatokra, N= 63 könyvtár

Állománygyarapításra a költségvetésből (8. ábra) 11 helyen nem fordíthattak pénzt (17%). Legalább 1 millió forintot költöttek 12 könyvtárban, ez a vizsgált minta 19 százaléka, ezt mutatja az ábra.

8. ábra: Állománygyarapításra fordított Ft (37.1. kérdés), N=63 könyvtár

3.1.4 Tárgyi feltételek

A szakfelügyelők értékelése szerint az ötfokú skálán a közepesnél rosszabb minősítést csak az eligazító táblák kaptak. Ezen leginkább a könyvtáros tud változtatni, s ehhez legkevésbé szükséges a pénz, a fenntartói hozzájárulás vagy az intézményvezetői szándék. Leginkább a megvilágítással elégedettek a kollégák. Helyi világítás nem jellemző az iskolai könyvtárban, pedig a zsúfolt polcok között, az eldugott asztaloknál szükséges lenne. A szakfelügyelői javaslatok között egy alkalommal szerepel a világítás javításának ösztönzése.

Az olvasóhelyek számával való elégedettség is nagyarányú, bár a számok azt mutatják, hogy a könyvtárak többségében nem tudnak egyszerre leültetni az osztálynyi gyereket – a könyvtáraknak csak 44 százalékában több a hely, mint az átlaglétszám.

A könyvtári szolgáltatások céljaira szolgáló helyiség jellemzői

Kizárólag könyvtári célra használatos (és alkalmas) helyiség 53 iskolában van, ez a vizsgált minta 80,3 százaléka. Egy iskolában van ugyan kizárólag könyvtári célra használatos helyiség, de a szakfelügyelő szerint az nem alkalmas a megfelelő működtetésre.

Nincs kizárólag könyvtári célra használatos helyiség 12 iskolában. Közülük 8 intézményben (12%) a szakfelügyelők szerint változtatni kell ezen a tényen, további 4 iskolában (6%) a szakfelügyelő véleménye alapján az adott iskolákban ez a helyzet még elfogadható.

A vizsgált intézmények könyvtárainak átlagos alapterülete 66,3 négyzetméter a legkisebb 19 négyzetméter (átlagos osztálylétszáma: 24, az olvasóhelyeinek száma: 14), a legnagyobb 149 négyzetméter (átlagos osztálylétszáma: 17, az olvasóhelyeinek száma: 26). A nyilvánosan használt terek mérete átlagosan 62,94 négyzetméter. A kettő közötti különbség a könyvtárosi munkahelyet, raktárat, egyéb nem nyilvánosan használt területet jelenthet. Átlagosan ez alig 3 négyzetméter. A valóságban azt jelenti, hogy a legtöbb helyen nincsenek is ilyen terek a könyvtárakban. Az átlagos alapterület iskolai könyvtári célra elfogadható. Az iskoláknak 39 százalékában kisebb a tér 50 négyzetméternél (9. ábra). Más tekintetben, ha számításba vesszük, hogy az iskolai oktatásban szinte alapkövetelmény a csoportmunka alkalmazása, akkor (az átlagos osztálylétszám figyelembevétele mellett) legalább 76 négyzetméter alapterület szükséges az iskolai könyvtár számára is. Ekkora területtel a vizsgált könyvtárak 38 százaléka rendelkezik.

9. ábra Alapterület m2 (24.2. kérdés),  N=63 könyvtár

A vizsgált 63 könyvtárból akadálymentesen megközelíthető 30 (48%), a szolgáltatások igénybevétele a belső térben 54 helyen akadálymentes (86%). Úgy tűnik, hogy az iskolák akadálymentesítésével párhuzamosan nem javul a könyvtárak akadálymentesítése. Nincs adatunk arról, hogy az integrált nevelés elterjedésével milyen mértékben változik például a mozgássérült tanulók könyvtári szolgáltatáshoz jutásának esélye.

Olvasóhelyek

Az olvasóhelyek száma átlagosan 21,8 (10. ábra), ugyanakkor a vizsgált mintában az átlagos csoportlétszám 22,3 fő, vagyis egy átlagos csoport számára egyszerre nem lehet foglalkozást tartani. Ennél természetesen árnyaltabb a kép. Az olvasóhelyek száma 29 iskola könyvtárában több mint az iskolai tanulói átlaglétszám, ez az iskolák 44 százaléka.

10. ábra: Olvasóhelyek száma  (24.5. kérdés), N=63 könyvtár

Szabadpolcos elhelyezés

Szabadpolcon található a teljes állomány a vizsgált intézmények közel felében (46%) (11. ábra). Az állománynak legalább háromnegyed része szabadpolcon van a könyvtárak 89 százalékában. Ez az arány elfogadható, sőt az esetek többségében elvárható, hiszen a nem szabadpolcos állományrészek közé tartoznak a muzeális értékű dokumentumok, a tantermi és tanári letétek, tartós tankönyvek, nagyobb értékű dokumentumok (elektronikus, av).

11. ábra: Szabadpolcos arány (53. kérdés), N=63 könyvtár

3.1.5. Eszközellátottság

Technikai eszközök megléte

A technikai eszközökkel való felszereltség hatékonyan segíthetné a korszerű, a minőségi munkavégzést (12. ábra). A legegyszerűbb eszközök közül, például telefont csak 20 könyvtárnál jelez az adatlap (32%), fax 1 helyen működik. E-mailen 20 könyvtár érhető (32%) el és weboldala 5 könyvtárnak van. Az 5 honlap egyike sem könyvtári, hanem vagy az iskola oldala vagy a fiókkönyvtárhoz tartozó városi könyvtári. Közülük is csak 3 tartalmaz ténylegesen információkat a könyvtári szolgáltatásokról.

12. ábra: A könyvtár technikai felszereltsége (46-47. kérdés), N=63

A különböző dokumentumtípusok használatához szükséges eszközök közül legtöbb cd-lejátszóból van (65%), de hogy csak hangfelvétel lejátszására vagy cd-rom-ok használatára is alkalmasak, azt nem tudjuk; ahogy azt sem, hogy ezek önálló asztali készülékek vagy a számítógépek által nyújtott lehetőség. A könyvtárosok 36 videomagnetofont és 26 egyéb képmegjelenítőt használhatnak még. Kérdéses, hogy a meglévő képi és hangdokumentumok használatát az iskolák más tereiben meglévő eszközök tudják-e biztosítani (hordozhatók-e, rendelkezésre állnak-e a szükséges időben stb.).

A 63 iskolai könyvtárban összesen 14 fénymásoló és csak 8 szkenner használható, miközben az iskolai tantervek egyre több könyvtárban megoldható/megoldandó feladatot igényelnek.

Ha azt vizsgáljuk, hogy hány könyvtárból hiányoznak az egyes technikai eszközök, akkor megállapíthatjuk, hogy a legtöbb helyen a faxkészülék hiányzik, ami más eszközökkel pótolható, illetve az iskola más helyiségeiben használható. Az azonban, hogy a könyvtárak 87 százalékában hiányzik a szkenner, az már több problémát okozhat (pl. számlamásolatok, feladatkészítés). Nincs fénymásoló a vizsgált könyvtárak 77 százalékában. A szkenner és a fénymásoló együttes nagyarányú hiánya a könyvtári ügyvitelt jelentősen nehezíti. Nincs nyomtató 18 könyvtárban, ez az iskolák 29 százaléka, hiányzik a cd-lejátszó 22 helyen (35%), a könyvtárak 43 százalékában nincs videomagnetofon sem.

Számítógépek száma

A könyvtárosok munkáját nem segíti számítógép 9 intézményben, ez a vizsgált minta 14 százaléka, ami azt jelenti, hogy minden 5. könyvtárban biztosan nincs számítógépe a könyvtárosnak. A könyvtárak 51 százalékában nincs sem könyvtári szoftver (14. ábra), sem számítógépes adattárolás; hiszen még saját készítésű program vagy egyszerű Excel táblázat sincs. Azokban a könyvtárakban, ahol van számítógépe a könyvtárosnak, csak 5 kivétellel nincs internet.

Az olvasói számítógépeket tekintve rosszabb a helyzet (13. ábra), annak ellenére, hogy az olvasói számítógépek legtöbbje internettel együtt használható, 3 könyvtárban van internet nélküli gép (5%). 30 iskolában (47%) pedig egyáltalán nincs olvasói számítógép, ami azért is nagyon szomorú, mert városi, többnyire nem kisiskolákat vizsgáltunk és legtöbbjük a Közép-magyarországi régióban található.

13. ábra: Olvasói számítógépek száma, N=63 könyvtár

Azt is láthatjuk, hogy a legtöbb helyen, ahol van, csak 1 olvasói gép van (24%), 1-nél több gépet is csak 18 könyvtárban tudnak használni a gyerekek. 3 vizsgált könyvtárban egyszerre ülhet gép mellé egy osztály fele, szintén három iskolában az osztálynak legalább negyede egyszerre kaphat könyvtárinformatikai feladatot.

Egyáltalán nincs (sem olvasói, sem könyvtárosi) számítógép 9 könyvtárban, ez a vizsgált intézmények 14 százaléka. Az informatizáció területe jelentős fejlesztést igényel, ezt a szakfelügyeleti javaslatok is hangsúlyozzák.

Szoftverek alkalmazása

A kérdőív csak könyvtári szoftverek alkalmazására kérdez. A vizsgált könyvtárak 50 százalékában nincs integrált könyvtári rendszer. A használt szoftverek gyakorisága a 14. ábrán látható. A vizsgált intézményekben a Szirén szoftver a legelterjedtebb.

14. ábra: A használt könyvtári szoftver  (39.5. kérdés), N=63 könyvtár

A tárgyi feltételekről összességében elmondható, hogy a meglévő hiányok ellenére az elmúlt években sok helyen javult a helyzet. Az iskolák egyéb irányú – elsősorban pályázati támogatásokból megvalósuló – fejlesztéseinek köszönhetően a helyiség kialakítása, a számítógépek száma, a technikai felszereltség, ha lassan is, de javul. Tovább nem halasztható a könyvtári szoftverek szélesebb körű alkalmazása – amelyhez jelenleg a fenntartói támogatáson túl például a tiop- és támop-projektekhez való csatlakozást is igénybe lehet venni. Az informatikai fejlesztések elmaradása súlyos, a későbbiekben nehezen korrigálható kárt okoz az iskolai könyvtárak működésében, a tanulók és a pedagógusok könyvtári ellátásában.

3.1.6. Az állományra vonatkozó adatok

Az állomány nagysága

Az állományok méretére jellemző az 5000-20 000 kötetnyi állomány. A vizsgált könyvtárak közel háromnegyed része ebbe a tartományba sorolható. Az adatlapok szerint 1 könyvtárnak nincs állománya, de a valóságban (a szöveges jelentés alapján) mintegy 10 000 kötetre lehet becsülni az iskolában lévő dokumentumok számát.

Az egy tanulóra jutó dokumentumok száma átlagosan: 35,9. A legkevesebb: 0,66 (tagiskola, 296 kötet, 16 tanulócsoport, 447 gyerek), a legtöbb: 332,2 (tagiskola, 13 ezer kötet, 2 tanulócsoport, 43 gyerek), illetve 75 (székhelyiskola, 16 ezer kötet, 8 tanulócsoport, 222 gyerek).

Átlagosan nyolcféle folyóirat jár a könyvtárakba. Az adatlapokon rögzített adatok szerint 8050, 540 és 250 is van. Ezek a számok a szöveges jelentésben foglaltak szerint biztosan nem címeket jelentenek. A 250-nél nagyobb értékeket elhagyva számított érték az átlag.

Az av-dokumentumok átlagos száma: 322, 21 iskolatörténeti gyűjtemény van, ez a könyvtárak 32 százaléka.

Az állomány összetétele

Az állomány összetételéről azt tudjuk, hogy megközelítően harmadrész a tananyaghoz kapcsolódó szakirodalom, harmadrész a tananyaghoz kapcsolódó szépirodalom. A további harmad tartalmazza a tankönyveket.

Muzeális dokumentuma nincs egyik vizsgált könyvtárnak sem, de muzeálisnak tekintendő iskola- és várostörténeti dokumentumok egy helyen vannak. Hosszabb távon ezek megfelelő gyűjtéséről, raktározásáról és feldolgozásáról gondoskodni kell minden iskolai könyvtárban.

Az állomány mérete és összetétele tekintetében kell mielőbb javulást elérni, hiszen ez a terület az, ahol hamarosan a legnagyobb hiányt okozza az évek óta kitartóan csökkenő fejlesztési összeg. A csökkenő könyvtárostanári státusok ellenére az állományok mielőbbi elemzésére van szükség, hiszen a gyarapításra fordítható pénzt optimálisan kell felhasználni.

Állományfejlesztés

Korábban (8. ábra) láthattuk, az állománygyarapításra fordított költségvetési eszközöket. Az éves gyarapítást segíthetik költségvetésen kívüli összegek is.

Az állománygyarapítás minőségét a gyarapításra fordított összegből (15. ábra) nehéz megállapítani, hiszen jelentős torzítást jelenthet a tartós tankönyvek könyvtári jelenléte. Abban az 57 könyvtárban vizsgáltuk a tankönyvek arányát, ahol volt gyarapítás, és ahol választ is kaptunk a kérdésre.

15. ábra: Éves gyarapodás értéke Ft-ban (30.1. kérdés), N=60 könyvtár; Az éves gyarapodási értékből  tankönyvre eső % (30.1. és 30.2. kérdés alapján), N=57 könyvtár

A gyarapítás nem tartalmaz tankönyvet a könyvtárak 19 százalékában. A beszerzés legalább egynegyedét a tankönyvek teszik ki a vizsgált könyvtárak 18 százalékában, legalább felét 28 könyvtárban (44%). A vásárlás háromnegyed része tankönyv 19 százaléknál. Az intézmények 5 százalékában pedig a gyarapodást csak tankönyv jelenti.

A könyvtárak több mint felében nem volt törlés (ami szinte hihetetlen, hiszen ha a gyerekek kölcsönöznek, gyakran el is veszítenek könyvet).

16. ábra: Éves gyarapodás (30. kérdés) / törlés (31. kérdés), N=62 könyvtár

Az intézményvezetőkkel, fenntartókkal mindenképpen tudatni kell, hogy a gyarapítás elmaradása az iskolai pedagógiai munka minőségét is rontani fogja. Az új pedagógiai törekvések (kompetencia alapú képzés, nem szakrendszerű oktatás, a projektfeladatok, projekthetek számának növekedése) eredményes megvalósításának alapfeltétele a jó összetételű, folyamatosan használható könyvtár. A meglévő állományt a korszerű segédeszközökkel kell frissíteni, csak így lehet eredményes a könyvtár-pedagógiai és az iskolai munka is.

Állományellenőrzés

A vizsgált intézmények 29 százalékában még nem volt állományellenőrzés (17. ábra) – vagy a könyvtárostanár nem tud róla, nem találkozott erre utaló dokumentummal. A legtöbb említés (38%) az elmúlt három évre vonatkozik. A szak-2004-es vizsgálattal indult újra az iskolai könyvtári szakfelügyeleti vizsgálat. Jól látható a diagramon, hogy a vizsgálat utáni időszakban jelentősen megszaporodott a végrehajtott állományellenőrzések száma. Valószínűsíthető, hogy a várható vizsgálatokon való megfelelési szándéknak köszönhető ez a tendencia. A jó színvonalú működéshez ennyi természetesen nem elég, de egy mozzanat, ami jelzi, hogy a szakfelügyeletnek mérhető eredménye lehet!

17. ábra: Utolsó állományellenőrzés éve (40. kérdés) N=63 könyvtár

3.1.7. Könyvtári szolgáltatások

Nyitva tartás

A törvényi előírás a nyitva tartásra vonatkozóan az, hogy a pedagógusok és a tanulók számára megfelelő módon és időben tartson nyitva a könyvtár. A heti 21-25 óra átlagos körülmények között elvárható, hiszen a könyvtárostanár kötelező óráinak száma heti 22 óra, mely idő alatt nyitva tartja a könyvtárat és könyvtárhasználati órákat tart.

Törvényi előírás az is, hogy ha nem kötelező a könyvtárostanár alkalmazása, akkor is „kettőszáz tanulóig legalább heti öt órát (napi egy órát), kettőszáz tanuló felett heti tíz órát (napi kettő órát) a kötelező óra terhére biztosítani kell az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásához.” (1993. évi lxxix. törvény a közoktatásról 1. sz. melléklet, 3. rész).

Fentiekből következik, hogy a nyitva tartás minimum heti 5 óra, optimálisan pedig 20-22 óra.

A vizsgált intézmények 95 százalékában kötelező könyvtárostanárt alkalmazni, a nyitva tartás is az intézmények 95 százalékában legalább 22 óra kellene, hogy legyen. Ezzel szemben csak az intézmények 29 százaléka (18 könyvtár) tart nyitva legalább 22 órán át hetente (18. ábra).

18. ábra: Nyitva tartás, heti óra (28. kérdés),  N=63 könyvtár

Az is észrevehető, hogy van 2 olyan könyvtár, amely nem tart nyitva (pedig könyvtár van, hiszen a statisztikai elemzés nem tartalmazza a könyvtárat nem működtető iskolákat). Ezek közül csak az egyik 8 tanulócsoportnál kisebb. A másikban (Pécel) 17 tanulócsoport ellátásáról van szó.

Az intézmények 24 százaléka legfeljebb heti 5 órát tart nyitva. Ez azt jelenti, hogy az intézmények közel harmadában átlagosan csak napi 1 órában vehetik igénybe a könyvtár szolgáltatásait.

Könyvtárhasználat

Az iskolai könyvtár alapfeladatai közt van a kölcsönzés. Mivel az adatok (19. ábra) szórása (középértéktől való eltérés) igen nagy, 2065, ezért általános megfogalmazásokkal nem elemezhető ez a szempont. Az természetesen elmondható, hogy ott, ahol nagyobb munkaidő fordítható könyvtári munkára, a kölcsönzések száma is magasabb, viszont nem arányosan. A megfelelő szakképesítésű és legalább félállásban foglalkoztatott könyvtárosok átlagosan mintegy 2700 kölcsönzést bonyolítanak le. Ettől jelentősen nem tér el sem a szakképesítés nélküli, de legalább félállásban; illetve a szakképesítéssel alacsony óraszámban foglalkoztatott kollégák kölcsönzési átlaga sem (2623 és 2350). Ám a legrosszabb helyzetben lévő könyvtárostanárok kölcsönzési átlaga 690. Ez azt mutatja, hogy a kollégák igyekezetükkel pótolni tudják a feltételek hiányának egy részét, de természetesen ennek is van határa.

A tartós tankönyvek kiadása jelentős terhet ró a könyvtárostanárra, ez az éves könyvtári kölcsönzések számának körülbelül 28 százaléka, ráadásul igen rövid idő, általában egy hét alatt kell megvalósítani.

A helyben használat és az internethasználat, egyéb foglalkozások tartása egyértelműen a munkaidő függvénye, míg a pedagógiai szempontból sokkal fontosabb területek mutatói, mint a könyvtárhasználati és egyéb szakórák inkább a szakképesítéssel mutatnak megfelelést.

Régi probléma, hogy alacsony a könyvtárközi kölcsönzések száma. Ezt a lehetőséget is inkább csak a szakképzett könyvtárostanárok alkalmazzák.

Mindazonáltal az iskolák nagyrészt fontosnak tarják a könyvtár pedagógiai szerepét, hiszen az iskolai könyvtár 57 helyen szerepel a pedagógiai programban.

19. ábra

Átlagok

A szakképesítés, óraszám megfelel

Egyik sem felel meg

Csak a szakképesítés felel meg

Csak az óraszám felel meg

43.1. kölcsönzések száma

(dokumentum kölcsönbe adása)

2700,1

689,9

2350,4

2622,8

43.2. tankönyvek tartós használatba adása

688,7

129,1

659,1

907,1

43.3. könyvtárközi kölcsönzés (kérés), másolatkérés száma

8,1

0,3

0

1,2

43.4. könyvtárközi kölcsönzés (adás), másolatküldés száma

0,1

0

0

0,5

43.5. helyben olvasás, használat száma

2271,4

689,5

510,2

1439,7

43.6. tájékoztatás, referensz kérdések száma

709,7

17,3

377,4

312,8

43.7. internethasználat száma

554,2

3,2

186,1

411,8

43.8. könyvtárhasználatra építő szaktárgyi óra előkészítése

35,6

2,1

30,9

22,4

43.9. könyvtárhasználati óra előkészítése

65,4

8,8

26,2

15,1

43.10. egyéb

12,1

5,1

5,8

13,9

 

Könyvtárhasználati statisztikai adatok megoszlása a könyvtárostanár szakképesítésének tükrében
(az utolsó teljes tanévben)

Könyvtári munkát támogató szolgáltatások igénybevétele

A külső szolgáltatótól igénybe vehető szolgáltatások közül viszonylag keveset ismernek a könyvtárosok: pedagógiai intézet: 59 százalék, opkm: 57 százalék, lelőhelynyilvántartás: 22 százalék, úmft-s lehetőségek 37 százalék. A kérdőív konkrétabban a pedagógiai intézetek útján igénybe vehető lehetőségek használatára kérdez rá: tájékoztatás (29%), könyvtárhasználati verseny (24%), szakmai pályázat (14%). A legtöbben a tájékoztatás kategóriát jelölték meg ismertként, valószínűsíthető, hogy ez a rendszeres, országos szoftverbemutatókat jelenti. A könyvtárhasználati verseny 18 előfordulással a harmadikként említett, összesen 15 intézményben (22,7 %). A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyen kívül megyei, városi versenyeket is több helyen említenek a kollégák.

A felsorolt szolgáltatásokból semmit nem vett igénybe 29 könyvtár, ez a vizsgált intézményeknek majdnem fele (44%). A szöveges jelentések szerint a legtöbb könyvtárostanár magára hagyottan dolgozik, kevés külső szakmai segítséget tud igénybe venni – tájékozottság és lehetőség hiányában.

A könyvtárak 16 százalékában (10 könyvtár) van Országos Dokumentum-ellátó Rendszer (odr) propaganda. 10 könyvtárban van adat legalább 1 dokumentum könyvtárközi kölcsönzésére. Egyik könyvtár sem regisztrált tagja az odr-nek. A kimagasló 153 kért és 4 küldött dokumentum egy városi könyvtár fiókkönyvtáraként működő szolgáltató helyé. A vizsgált összesen 63 könyvtár együtt 10 dokumentumot küldött (2 könyvtár) és 239-et kért az elmúlt tanév folyamán.

Az iskolákban dolgozó könyvtárostanárokra egyre több feladat hárul. Ha a közvetlen környezetükben elérhető könyvtárszakmai segítséget nem használják ki, ha nem építenek központi szolgáltatásokra, a napi munkát minimális szinten sem fogják tudni ellátni. Ésszerű együttműködési formákat kell kialakítani, ki kell használni (és országosan népszerűsíteni kell) a központi szolgáltatások nyújtotta lehetőségeket (odr, opkm, Könyvtári Intézet stb.). A pedagógiai szakmai szolgáltatók lehetőségei erősen beszűkültek. A regionális hálózatépítő központok (támop-3.2.2 projekt) jó gyakorlatokat gyűjtő adatbázisainak kialakítására (az abban való részvételre), a referenciaiskolák könyvtári (könyvtárostanári) vonatkozásaira figyelni kell, központilag is meg kell keresni a kapcsolódási pontokat.

3.1.8. Az iskolaigazgatók visszajelzései

Az igazgatók általában egyetértettek a szakfelügyeleti feljegyzés megállapításaival. Mindössze hét intézmény vezetője fűzött ehhez megjegyzést. Remélhetően ez nem a vizsgálattal kapcsolatos érdektelenséget, hanem valódi egyetértést fejez ki. Azt azonban, hogy milyen hasznos, hatásos volt a szakfelügyelői vizsgálat igazában majd a következő vizsgálat, a két állapot összevetése fogja megmutatni.

Két igazgató kifejezetten kiemelte a szakfelügyeleti vizsgálat segítségét. Kettő az önkormányzattól kapott költségvetési forrásokra, egy az előző vezetésre vezeti vissza a szakfelügyelet által kifogásoltakat. A szakfelügyelet által megfogalmazottakkal azonban mindhárman egyetértenek.

Mindössze két helyen volt problematikus a szakfelügyelő és a látogatott intézmény vezetője közti véleménycsere. Az egyik általános iskola igazgatója, aki egyébként szintén a helyzetből fakadó kényszerre hivatkozik, felülbírálja a szakfelügyelő szakmai megállapítását, például a raktári renddel, a használt könyvtári programmal kapcsolatban. Véleménye szerint a könyvtárban rend van, mert „a tanulók, pedagógusok mindig megtalálják azt, amit keresnek”.

Egy iskola könyvtári szakfelügyeleti jelentésére a fenntartó reagált. A szakfelügyelő egyik, a státus növelésével kapcsolatos, megállapításával a közoktatási törvényre és a 11/1994. mkm rendeletre hivatkozva nem értett egyet, de a másik hiányosság megszüntetése érdekében (a főállású könyvtáros heti munkaideje 22 óra volt) véleményt kért a minisztériumtól, majd intézkedési tervet dolgoztatott ki az iskola vezetőjével.

Egyébként örvendetes, hogy ezen kívül még három településen (összesen öt intézményben) készült intézkedési terv, amelyet a szakfelügyeleti jelentéshez csatoltak.

3.2. A gyakorlóiskolák könyvtárainak speciális jellemzői

Az iskolai könyvtárak között a gyakorlóiskolák könyvtárai különös jelentőségűek, hiszen kiemelkedő szerepük van a könyvtáros-, a pedagógus- és a könyvtárostanár-képzésben is. Így a 2008-as és 2009-es ütemtervbe bekerült minden olyan közoktatási intézmény, amelynek nevében szerepel a „gyakorló” kifejezés.

A vizsgálatok két szakaszban folytak, 2008-ban került sor az általános iskolát is működtető gyakorlóiskolák könyvtárainak szakfelügyeletére és 2009-ben a fennmaradó intézményekére (gimnáziumok, szakképző intézmények, kollégiumok). Ez így összesen 48 intézmény 54 könyvtárának szakfelügyeleti vizsgálatát jelentette. A több mint 48 könyvtárat a több telephellyel rendelkező intézmények adták ki.

Mivel ezen iskolatípus könyvtári szakfelügyeleti vizsgálata teljeskörűen lezajlott, készült egy teljes összefoglaló elemzés, így a 2009-es részadatokat itt nem közöljük, a teljes összefoglaló pedig egy későbbi önálló publikációban lesz olvasható.

3.2.1. Egyházi fenntartású gyakorlóiskolák könyvtárai

A gyakorlóiskolák 10 százaléka, vagyis öt intézmény egyházi fenntartású iskola. 2006-ban ugyan elindult az egyházi és felekezeti könyvtárak szakfelügyelete is, de a vizsgálat az egyházi oktatási intézmények könyvtáraira nem terjedt ki, így ez az összefoglalás úttörő vállalkozásnak tekintendő ebben a témában.

A vizsgált 5 intézmény közül 4-ben még nem volt iskolai könyvtári szakfelügyelet, a református gyakorlóiskolában 2006-ban volt szakfelügyeleti vizsgálat.

A vizsgált iskolák különböző országrészekben vannak: kettő a Dunántúlon, kettő a középső országrészben található, az egyetlen református felekezetű gyakorlóiskola pedig az Alföldön, Debrecenben. A helyszínek ugyan esetlegesek, de észre kell vennünk, hogy mindegyik vizsgált iskola egy-egy nagy múltú, történelmi városhoz tartozik, ahol régóta természetes a különféle egyházi intézmények jelenléte, és ahol folyamatos és komoly igény van a keresztény-konzervatív szellemű nevelésre.

Az öt gyakorló általános iskola közül két intézményben gimnáziumi tagozat valamint alapfokú művészetoktatás is működik, további egy helyütt diákotthon, másutt pedig szakközépiskolai képzés is választható.

 

tanuló létszám

tan.csop.

kvt. alapterülete m²

heti nyitva tartás

állomány-nagyság

Átlag

563,8

23

117,6

27,6

27 173,6

 

20. ábra:  Az egyházi gyakorlóiskolák néhány jellemző adata

Az iskolák többsége „mamutintézmény”, 700-900 fős tanulólétszámmal, egy intézmény működik 80 fő alatt, s egy átlagosnak mondható a maga közel 400 fős adatával.

Az állomány nagysága mindenütt 30 000 közeli vagy e fölötti. Egyetlen iskola van, ahol a dokumentumok száma az előírt 3000-ret sem éri el, de – kis létszámú intézmény lévén – az egy főre jutó könyvtári egységek száma még így is átlagosan 25 egység, ami már nem is tűnik olyan kevésnek.

A vizsgált állományoknak csak alig több mint fele található szabadpolcon, átlagban 63 százalék. Különösen nehézkes a kölcsönzés ott ahol alig 10 százalék a szabadpolcos állományrész, de ott is, ahol a könyvek kétharmada zárt szekrényekben található.

Meglepő, de muzeális értékű dokumentumokkal ezek az egyházi iskolák egyáltalán nem rendelkeznek, iskolatörténeti gyűjtemény is csak egy helyen található. Vajon akkor hol őrzik, ki gondozza ezeknek a nagy múltú intézményeknek a kortörténeti dokumentumait?

A legtöbb könyvtárban teljes munkaidőben dolgozik egy főállású könyvtáros. A kiskönyvtárban negyedannyi nyitva tartással foglalkoztatják negyed állásban a megbízott könyvtárost, akinek jelenleg nincs semmiféle ezirányú végzettsége. Ettől eltekintve, mindenhol felsőfokú szakképesítésű könyvtáros dolgozik az egyházi gyakorlóiskolákban.

A heti nyitva tartás átlaga 27 óra, amely érték jóval meghaladja a kötelező 22 órát. A kisiskolai könyvtárszoba heti 10 óráján kívül a többi vizsgált iskola közel 30 vagy afölötti óraszámban tart nyitva, az egyik heti 40 órában fogadja az olvasókat!

Az egyes könyvtárak alapterülete 100 négyzetméter fölött van, a kisiskolai helyiség – a maga 20 négyzetméterével – csak könyvtárszobának minősül. Ám a nagy alapterületről két helyen is kiderül, hogy a valóságos, az olvasók számára is igénybe vehető hasznos tér 20-20 négyzetméterrel (egy-egy belső raktárral) kevesebb. A legnagyobb alapterületű könyvtár 215 négyzetméter, de 12 kisebb-nagyobb, az épület különböző pontjain és emeletein található helyiség között oszlik meg.

Az adatok szerint a könyvtárközi kölcsönzést egyik könyvtár sem használja, bár többnyire ismerik az odr rendszerét.

Könyvtárhasználati órákat és könyvtárhasználatra épülő szakórákat kivétel nélkül mindenhol tartanak, az előbbi átlaga 23, az utóbbié több mint 40 óra volt egy tanévben.

Az állományfeltárás eszköze már többnyire a számítógépes katalógus. Három helyen a hagyományos cédula- és a számítógépes katalógus egyaránt megtalálható, egy helyen csak számítógépen tartják már nyilván az állományt, egy intézményben pedig nincs ilyen. Online egyik könyvtár katalógusa sem érhető el, pedig többen is a Szirén Integrált Könyvtári Rendszert használják, amelyben ez a funkció már könnyen megoldható. Az öt könyvtár négyféle könyvtári szoftvert használ: a Szirénen kívül s-lib, koha és egy saját fejlesztésű Access programok futnak.

Olvasói számítógép – internet lehetőséggel – mindössze két könyvtárban van. Weboldalt viszont minden iskola működtet, azokon keresztül mindenütt elérhető a könyvtár és annak szolgáltatásai.

A szöveges beszámolókból – sajnos – az derül ki, hogy a gyakorlaton lévő hallgatók többsége nem használja az iskolai könyvtárat. Könnyen elképzelhető, hogy a gyakorlati idejét töltő jelölt nem is találkozik az iskolai könyvtár szolgáltatásaival.

Ahol mégis kölcsönöznek a hallgatók, rendszerint a vezetőtanár nevére veszik ki a tanításhoz szükséges könyvtári könyveket, tankönyveket, szemléltető anyagot, a könyvtáros pedig a vezetőnek adja le a könyvtartozási listát, hogy segítségével vissza is tudja szerezni a kikölcsönzött – nem egyszer értékes, nagyméretű, szemléltetésre alkalmas dokumentumokat, albumokat.

A vizsgálatok elemzése alapján úgy tűnik, hogy az egyházi fenntartású gyakorlóiskolák nem térnek el nagyobb mértékben az átlagtól, hasonló problémákkal küzdenek, mint 42 társuk. A példaértékű működés még nem jellemző, a feltárt hiányosságok – sajnos – nemcsak anyagi okokra vezethetők vissza. A jogszabályoknak és egyéb előírásoknak való megfelelés egyetlen intézményben sem 100 százalékos.

4. A vezető szakfelügyelő javaslatai

A 2009. évi szakfelügyeleti jelentésekben is a szakfelügyelők részéről a fenntartó, az iskolavezetés, illetve a könyvtárostanár kollégák számára megfogalmazott javaslatok szerteágazóak, számos kisebb-nagyobb hiányosságra felhívják a figyelmet. A javaslatok között (21. ábra) kimagaslóan sok vonatkozik a működést biztosító, szabályozó iskolai és könyvtári dokumentumokra, szabályzatokra. Ez az arány még akkor is magas, ha tudjuk, hogy a vizsgálatok ezeket a dokumentumokat, mint kézzelfoghatóan vizsgálható forrásokat kiemelten kezelik.

 

témakör

javaslatok száma

tárgyi feltételek

218

személyi feltételek

129

anyagi feltételek

80

működési dokumentumok

502

könyvtári munkafolyamatok

355

szolgáltatások

89

olvasóvá nevelés

63

egyéb

31

21. ábra: A városi általános iskolák vizsgálati jelentésében szereplő szakfelügyelői javaslatok tematikus megoszlása

Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján elmondhatjuk és javasoljuk:

1) A tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy az iskolai könyvtárak sikeressége szempontjából a legfontosabb tényező a könyvtáros személye. A jó gyakorlatokat szolgáltató iskolai könyvtárak könyvtárostanárai a szakma élenjáró szakemberei, akik az adott kor lehetőségei között mindig megtalálják annak a módját, hogy előbbre vigyék iskolájuk és könyvtáruk ügyét. Fontos lenne tehát, hogy ezek a jó gyakorlatok minél szélesebb körben ismertek legyenek. Ehhez a jövőben az opkm nagyobb segítséget, több fórumot fog nyújtani.

2) A könyvtárosoknak nagyobb súlyt kell fektetniük arra, hogy az intézményben és azon kívül is a munka, a tevékenységek szerves része legyen az iskolai könyvtár és annak szolgáltatásai. Fontos feladat tehát, hogy fokozottabban felhívjuk az iskolafenntartók figyelmét az iskolai könyvtár és szolgáltatásainak szerepére a közoktatás prioritását jelentő feladatok megoldásában (pl. tanulási-tanítási forrásokkal való ellátás, olvasásfejlesztés, szövegértés fejlesztése, szocializáció, közösségformálás, tantárgyi integráció, kompetenciafejlesztés stb.).

3) Jobban ki kell használni az iskolákban rendelkezésre álló feltételeket az iskolai könyvtári munka népszerűsítése és fejlesztése érdekében. A könyvtárostanár hatékony partnere lehet az informatikatanárnak a könyvtári információkeresés tanításában, akár a nevelőtestület érdeklődő tagjainak ezirányú továbbképzésében is. Az iskolákban működő jól felszerelt számítógéptermek könyvtári célokra is hasznosíthatóak.

4) Az általános iskolákban működő könyvtárak vizsgálata fokozottan felhívja a figyelmünket arra, hogy a jelenleginél jóval nagyobb szükség van az iskolai könyvtári szaktanácsadók munkájára. Ezen a területen visszaesés tapasztalható az elmúlt években. Az iskolai könyvtárakban dolgozó munkatársak elmagányosodnak, kiesnek a szakmai vérkeringésből, és adott esetben nem ismerik fel maguk sem a fejlődés lehetőségeit. Erősíteni és bővíteni szükséges a nekik szánt szakmai szolgáltatásokat, segíteni kell az együttműködést.

5) Minden magyar iskolában megfelelő mennyiségű és minőségű állománnyal rendelkező iskolai könyvtárnak kell lennie. Szükséges egy országos állományelemzés az iskolai könyvtárakban, az állományellenőrzési szabályok sokkal szigorúbb betartása, az állományvédelmi feladatok hangsúlyosabb kezelése, állományi együttműködés, lelőhelynyilvántartások és az odr-szolgáltatások igénybevételének ösztönzése.

6) A gyakorlóiskolák tekintetében teljes mintás adatokkal rendelkezünk a könyvtári működés tekintetében. Ezt a helyzetet kihasználva széles körű szakmai egyeztetést kell szervezni a feltárt problémák mélyebb elemzésére, megoldási stratégia, ajánlás, útmutató kidolgozására.

5. Az eddig publikált iskolai könyvtári szakfelügyeleti jelentések

A 2004-es vizsgálat

celler Zsuzsanna–csík Tibor: Az iskolai (kollégiumi) könyvtárakban 2004-ben végzett könyvtári szakfelügyeleti vizsgálat. In: Könyv és Nevelés, 2005., 4. sz. p. 16–28. [online]

Kérdőív az iskolai könyvtári szakfelügyeleti vizsgálathoz. In: Iskolakönyvtáros, 2004., 3–4. (26.) sz. p. 21–27.

A 2006-os vizsgálat

balogh Mihály: Jelentés az iskolai (kollégiumi) könyvtárakban 2006-ban végzett szakfelügyeleti vizsgálatról. In: Könyv és Nevelés, 2007., 2. sz., p. 7–22., [online]

balogh Mihály: Jelentés az iskolai (kollégiumi) könyvtárakban 2006-ban végzett könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatról. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2007., 1. sz. p. 35–46.

csík Tibor–celler Zsuzsanna: Jelentés az iskolai könyvtárak 2006-os szakfelügyeleti vizsgálatáról In: Könyv és Nevelés, 2007., 3. sz., [online]

A 2007-es vizsgálat

balogh Mihály–dömsödy Andrea: Jelentés az iskolai (kollégiumi) könyvtárakban 2007-ben végzett könnytári szakfelügyeleti vizsgálatról. In: Elektronikus Könyv és nevelés, 2008. 4. sz. [online]

A 2008-as vizsgálat

varga Katalin–dömsödy Andrea: Vezető szakfelügyelői jelentés az iskolai könyvtárakban végzett 2008-as könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatról. In: Könyv és Nevelés, 2009. 4. sz. p. 10–25. [online]

Az opkm honlapján elérhető további információk

a)     Iskolai könyvtári szakfelügyelők listája, elérhetőségeik;

b)     Szakfelügyeleti kérdőív;

c)     Publikált információk bibliográfiája.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: