Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Kis-Tóth Lajos: Veterán könyvtáros - Z-generációs szellemmel

Nyomtatási nézet

A hazánk könyvtári gépesítésének előmozdításában élen járó, s a közelmúltban elhunyt Dr. Horváth Tibornak a könyvtári munkafolyamatok magyarországi gépesítésének kiépítése érdekében tett lépéseit, megfogalmazott szándékait, elképzeléseit és célkitűzéseit úgy érthetjük meg igazán, ha először egy nemzetközi kitekintés keretein belül is képet kapunk az informatika és a könyvtár összekapcsolódásának és mindinkább szerves egybefonódásának kezdeti időszakát jellemző folyamatokról. Minderre a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (mke) volt elnökének, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (opkm) nyugalmazott főigazgatójának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (elte) Könyvtártudományi Tanszéke, az Eszterházy Károly Főiskola Informatika Tanszéke professzorának, a nevelés- és informatikatudomány kandidátusának, dr. Horváth Tibornak gazdag életpályája és munkássága előtti tisztelgésként 2011 júniusában megrendezett „Törzs és az ágak”, Könyvtár – információ – tudomány című emlékkonferenciáján elhangzott Veterán könyvtáros – Z-generációs szellemmel című előadás tükrében került sor. A konferenciakötetben megjelent alábbi előadáson elmondottak közreadásának legfőbb célja – kapcsolódva az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban az intézmény egykori főigazgatója tiszteletére összehívott emlékkonferenciához és az ott elhangzott előadások anyagaiból összeállított emlékkötethez – a könyvtártudomány és a xx. századi magyar könyvtárügyünk közelmúltban elveszített kiemelkedő egyéniségének munkássága előtti tisztelgés és emlékezés.

Mérföldkövek a hetvenes években

Horváth Tibor Tanár Úr munkásságának egyik legmeghatározóbb vonását – az emlékkonferencián elhangzott jelen sorokban publikált előadás témáját – a könyvtári gépesítés kiépítésének s Horváth Tibor e célért tett lépéseinek és törekvéseinek problematikáját fémjelzi az az alábbi idézet, melyet egy ismeretlen szerző állapított meg még egykoron: „A gyakorlatias tudós a holnap problémáját a tegnap számítógépén próbálja megoldani. A számítástechnikusok gyakran fordítva csinálják.”

A könyvtári gépesítés tehát nem volt egyszerű feladat, ahogyan ezt az idézet – mint a gépesítés, a számítástechnika általános térhódításáról, a különböző tudományok gyakorlati munkafolyamataiba való beintegrálódásáról – is kifejezi, hiszen sokszor ütköztek nehézségbe, és mint Horváth Tibornál is olvashatjuk, elsősorban a 70-es években, a kompromisszumok korában „a gyengébb technikával bonyolultabb feladatok kötöttek kompromisszumot.”[1]

Ha az idézetben a gyakorlatias tudóst behelyettesítenénk a könyvtárossal, s konkrétan a könyvtárak tekintetében vizsgálódnánk, így továbbértelmezve gondolhatnánk még Amerika és vele szemben Európa, s benne Magyarország helyzetére, az amerikai fejlettség és az itteni kreativitás, a túlélésért való küzdelem ellentettségére, kettősségére és mérlegére.

A téma körüljárásához elengedhetetlen az 1970-es években kitörő negyedik számítógépes forradalom, az informatika tudományában az 1970-es évek időszakára jellemző és a későbbiekben méginkább kibontakozó technológiai újítások és az ezek eredményeként letett mérföldkövek áttekintése, melyek legnagyobb eredménye a világ első mikroprocesszorának, az Intel 4004-nek a megjelenése volt 1974-ben. Ezek a legújabb technológiával ellátott számítógépek már kisebbek voltak, mint elődeik, ugyanakkor fokozódott a megbízhatóságuk és már az átlagemberek is használták őket. A szoftvergyártás mindezzel párhuzamosan korábban soha nem tapasztalható méretűvé vált, áraik pedig elérték, egyes esetekben pedig meg is haladták a hardverét. Új, magas szintű programozási nyelvek jelentek meg, mint 1968-ban a pascal, 1971-ben a logo nyelv, később pedig a C, C++[2].

Mindezen felvezető után megállapíthatjuk, hogy a kor informatikai fejlődésének főbb szakaszai, amely a későbbi gépesítést megelőzte, továbbá az eszmerendszer és a szintén kialakulóban lévő és éppen aktuális trendek jelentős szerepet játszottak tehát a hazai könyvtárügyben is. A mikroprocesszorok létrehozása mellett döntő jelentőségű az első hálózatra szerveződő, számítógépek közötti kommunikációt lehetővé tevő, kezdetben négy csomópontot összekötő[3] kísérleti csomagkapcsolt hálózat, az arpanet 1969-es kiépítése volt, mely az internet közvetlen előfutáraként katonai célokból született. A hálózat és az internet megkönnyítette a közös tudásmegosztást, a tartalmi szolgáltatást, amely az eszközök és az informatikai infrastruktúra fejlődése és idővel egyre nagyobb fokú terjedése miatt lassanként új alapokra helyezte azt. A könyvtárügyben is további eszköztár bővülésként jelentkezett a flopi lemezek 1971-es megjelenése, amely az adattárolást tette egyszerűvé. Szintén 1971-ben született meg az első email üzenet és a címzésben a @ jel is. A könyvtárügy gépesítésének tükrében folytatott vizsgálódásunkat továbbvezetve a kor informatikai fejlődéséről, megállapíthatjuk, hogy a fejlesztés és fejlődés következő állomását az Apple ii-es és Commodore pet számítógépek megjelenése jelentette, amely egyben az asztali számítógépek és az otthoni számítógép-használat korának kezdete is lett. A számítógépes alkalmazások palettáján ekkor jelent meg a ViSiCalc, az első széles körben elterjedt táblázatkezelő-program. 1981-ben már az első hordozható számítógép, az Osborne i. is piacra került, amellyel egy esztendőben jelent meg az ibm pc[4], aminek leszármazottai mai életünk meghatározó elemei. Ezen utóbbi asztali pc-ket már óriási siker övezte, hiszen bővíthetőek voltak, alkatrészeik pedig csere-kompatibilisek. Elterjedésüket csak fokozta, hogy három évvel később megjelent a Windows, ami a felhasználók számára már egy grafikus felületet biztosított. A siker és használhatóság, alkalmazhatóság mértékéről tanúskodik a Time amerikai magazin 1982-es kitüntetése is, amelyben a számítógépet jelölte az év gépének.[5] Ami az informatika 1970-es és 80-as évek alatti fejlődésének rövid áttekintésében a szűken vett témánk, vagyis Horváth Tibornak a könyvtárak gépesítésében folytatott törekvései tekintetében fontos lehet, az az Apple Machintos 1984-es bemutatása és a www, vagyis a web szolgáltatás 1990-es megjelenése.[6] Előbbi, vagyis a Machintosh néven híressé vált számítógép lett az asztali pc-k közül az első, melyek ára már megfizethető volt széles tömegek számára is, és amelyben a vezérlés menükkel, grafikus felületen, immáron egér segítségével történt. A www megjelöléssel befutó webes szolgáltatás eredeti célja pedig az volt, hogy az egymástól távol dolgozó kutatók számára is lehetőség nyíljon arra, hogy kölcsönösen hozzáférjenek egymás kutatási eredményeihez.


Könyvtári helyzetkép az 1970-es években

 

A könyvtári gépesítés a nemzetközi viszonylatban

A könyvtári gépesítés kezdetei – a nemzetközi és hazai viszonylatban is – mindezen fentebbiekben bemutatott informatikai fejlesztéseknek a korszakában, az 1960-as évekig nyúlnak vissza[7], amikor ugyanis a számítógépek a könyvtári munkában humán oldalról a könyvtárosok és munkájuk, technikai és szakmai megközelítésben pedig a könnyebb, gyorsabb adattárolás és adatkezelés elősegítésére jelentek meg. Az első könyvtári rendszereknél ekkor azonban még a második és harmadik generációs számítógépeket használták a munkához. A könyvtárakban a marc-hoz (Machine Readable Cataloging), azaz géppel olvasható katalógusformátumhoz vezető első lépéseket szintén ebben az időszakban tették meg, egy évtizeddel később pedig már – a negyedik generációs számítógépek megjelenésével és a korai hálózatok kialakulásával egyidejűleg – a számítógépes katalogizálás nemzeti szabványait is elkezdték kidolgozni. Ekkor jelent meg a modularitás és integritás elve is, így innentől beszélhetünk mai értelemben vett integrált rendszerekről. A második generációs nagygépes könyvtári rendszerek legfőbb jellemzője volt, hogy egy központi számítógépből és hozzá kapcsolódó terminálokból álltak, melyekben a terminálok önállóan nem voltak használhatók, csak a központi számítógéppel együtt, arra kapcsolódva voltak képesek a működésre.

A könyvtári gépesítés következő állomása az online elérésű nyilvános katalógusok megjelenése volt, melyek hazai szorgalmazásában élen járó szerepet töltött be Horváth Tibor. Ennek korszakolására szintén generációkat különböztet meg a szakirodalom, melynek időhatáraiban azonban a számítógépek fejlődéséhez képest némi eltoldás tapasztalható, hiszen a gépek használata nem ezen a területen, hanem a hadiiparban és a műszaki tudományok terén bontakozott ki. Így ennek megfelelően, az első számítógépes, online elérésű nyilvános könyvtári katalógusok az 1970-es évek közepétől jelentek meg, melyek még csak a megjelenési formájukban különböztek a cédulakatalógusoktól, mintegy azok gépesített változatai voltak, megegyező adatokkal és visszakeresési lehetőségekkel. Az 1980-as évek közepére új keresési lehetőségek alakultak ki (kulcsszavas keresés, Boole-operátorok használata – összetett keresés, böngészés), melyek megjelenésével kialakultak az opac-ok. A könyvtári rendszerek harmadik generációjaként pedig – az 1990-es évek közepétől napjainkig – létrejött a mai könyvtári rendszerekben használatos webfelületű online katalógus, a számítástechnika s elsősorban a hálózatok fejlődésének eredményeként.[8]

A könyvtári gépesítés hazánkban

„A műszaki fejlesztés nem áll szemben a könyvtárakkal, nem idegen test egy gép a könyvtárban, hanem azoknak a demokratikus könyvtárpolitikai eszméknek a megvalósítását szolgálja, amelyek az évezredes könyvtári hagyományokból maradandóan élnek tovább napjainkban és élnek a jövőben is.”[9] – jelent meg az alábbi gondolat az Együtt című folyóiratban még 1985-ben. Ez a megállapítás is fémjelzi, hogy a gépesítés mint az egyik legelső és kiemelkedő műszaki fejlesztés napjaink könyvtáraiban, azok eszmei, társadalmi, könyvtárpolitikai céljait szolgálja, hiszen használatuk által az információhoz való szabad hozzáférés mindenki számára biztosított.

Hazánk könyvtári gépesítésének több évtizedes folyamatában – Horváth Tibor Könyvtárgépesítés a magyar közművelődési könyvtárakban című tanulmánya tükrében – három korszakot különböztetünk meg, melyek közül az első az 1960-as évtizedet jelöli, ezt az álmodozások korának nevezzük. Ebben az időben jelentek meg az első számítógépek az Amerikai Egyesült Államokban és a nyugati országokban, valamint automatizált indexkészítési eljárással Hans Peter Luhn létrehozta a Key Word In Context, azaz kwic indexet. A fejlesztés prioritásai és a fókuszpontja meghatározására pedig kidolgozták a fejlesztési tervet, amelynek legfőbb céljaként a géppel olvasható bibliográfiai tételek cseréje állt.

Az 1970-es éveket jellemző időszak megnevezés, a kompromisszum kora már az egyre inkább kiépülő kezdetleges könyvtári gépesített rendszer sajátossága, melynek elnevezése ugyanis a gyengébb technikával végezhető bonyolultabb feladatok megoldására utal. A Commodore 64-es személyi számítógépek vásárlása ebben az időben futott fel, melyek köré annak mítosza kezdődött kirajzolódni, hogy „a számítógép mindenható.” Az adatbáziskezelő szoftverek és az integrált könyvtári rendszer szoftverét fejlesztették, ezek eredménye pedig a kölcsönzés automatizálása és a számítógép-kezelés alapjainak elsajátítása lett. Magyarország vezetett a kölcsönzési szoftverek terén, az egyetemi könyvtárak és a szakkönyvtárak pedig számítógépes szolgáltatásokat – ekkor még mágnesszalagon, amire sdi-t építettek – vásároltak külföldről (pl. Chemical Abstracts, metadex, inis, inspect).

Az 1980-as évek magyarországi könyvtárgépesítésének legfőbb jellemzője – Horváth Tibor előzőekben megnevezett tanulmánya alapján – a magukra hagyott könyvtárak küzdelmének korszaka volt. Az egypártrendszer utolsó éveiben, miután a centralizált irányítás szétesett, a könyvtárigazgatók nagyobb szabadságot kaptak, ámbár mindez nagyfokú koordinálatlanságot is eredményezett. Mivel a fejlesztés egyre inkább szétesett, olyan helyzet alakult ki, amely technikai, technológiai inkompatibilitást eredményezett, s egy ettől való félelmet, tartózkodást.

Ezt követően azonban a közös, egybehangolt fejlesztés első lépései következtek, a megyei könyvtárak (köztük a fővárosi könyvtár) egyesülni kezdtek a közös fejlesztésre, melynek legfontosabb céljai egy fejlesztési alap létrehozása, valamint egy adatbázis-kezelő szoftver, a textar kidolgoztatása voltak. A számítógépek alkalmazása a közművelődési könyvtárakban komoly fázisba lépett, a kormányzat pedig létrehozott egy adatátviteli hálózatot, az iifp-t. Az iifp az egyetemi, tudományos intézetek és közgyűjtemények közötti online kapcsolatként épült ki, amelyben a nemzetközi kapcsolatok is lehetségessé váltak. Nagyon fontos azonban megjegyezni – melyre Horváth Tibor külön is felhívta a figyelmet –, hogy a könyvtárügy legégetőbb problémája nem a komputerizáció, hanem az állomány, hiszen dokumentumok, könyvek, folyóiratok nélkül – ebben a vonatkozásban – a számítógép sem ér semmit.[10]

Az olajozottan működő információszolgáltatás és ellátási rendszer eléréséhez (a központi funkciókat ellátó intézményekben tárolt információk távoli hozzáférhetőségének biztosításával) a korszerűen működő könyvtári rendszer kiépítésének fontosságát hangsúlyozta egy, a
Magyar Nemzet 1991. évi áprilisi számában adott interjújában is, amelyben úgy fogalmazott, hogy a „fejlesztés súlypontja tehát a könyvtári kapcsolatok kiépített rendszerén van.”[11]

Horváth Tibor munkásságának későbbi szakaszaiban is vizsgálta a könyvtár- és informatikatudomány összekapcsolódását, összekapcsolási lehetőségeit. Erről tanúskodik számos, az egykori intézetvezető gazdag életművéből származó publikációja is, melyek közül egy, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros hazai szakfolyóirat 1999. évi 9. évfolyamának 11. számában  A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái címet viselő írásában igyekezett – a rá jellemző tiszta, érhető fogalmazásmóddal és rálátással – körüljárni és a nagyobb szakmai közönség előtt is újra tisztázni a könyvtár- és információtudomány (amely megállapítása szerint hagyományosan a könyvtártudomány, dokumentáció, szakirodalmi informatika nevet is viseli) tartalmi értelmezhetőségét, s annak problémáit.

Ezen tanulmányában körüljárta annak a problematikáját, hogy az informatika elnevezés miként kapcsolódik olyan szervesen – miért nevezik informatikának is, miért veszik bele az informatikába az információtudományt és dokumentációt – az információtudományhoz, így a könyvtárakhoz, amelyre a választ a következőkben találta meg. Egyrészt „a könyvtártudományból kinőtt ismeretágunk nem más, mint az alkalmazott szakinformatikák egyike”, másrészt pedig az informatika – mely kifejezést a franciáktól és az oroszoktól vettük át – az oroszoknál is olyasmit jelent, amit nálunk (és máshol is) a dokumentáció. Az informatika tehát mindinkább egybefonódni látszik az információtudománnyal, amely szintén az informatika könyvtárügyben történő egyre fokozódó térhódításának és szerepnövekedésének az eredményeként datálható.[12]

A „korszerű könyvtár” eszméje

A könyvtárak gépesítése, informatikai alapokon nyugvó berendezkedése természetszerűleg változásokat hozott a világ könyvtárügyében. A gépesítésnek, s az annak eredményeként létrejövő „korszerű könyvtáraknak” kialakultak és léteznek mind szervezeti és mind technikai feltételei, amelyek az alábbiakban foglalhatóak össze.

Szervezeti oldalról lényeges szempont, hogy nem autonóm könyvtárak együttesére, hanem könyvtári rendszerre van szükség. „...a könyvtár [...] egy gigantikus organizmus helyi sejtjeként az információ megszerzésének, kezelésének, hasznosításának szervezését végzi.” A „korszerű könyvtár” eszméjében a filosz könyvtáros szerepét egyre inkább felváltja a szervező informatikusé.

A technikai feltételek sorában elsőként magának a technikai, informatikai háttérnek a megléte szükséges, amely az információk kezelését teszi lehetővé a számítógépek könyvtári alkalmazása által. Kulcsfontosságú továbbá az információ eljuttatása a felhasználókhoz az adatátviteli technikával. Fontos kérdés és kívánalom lehet a reprográfia kérdése, melynek során a dokumentációkról különböző másoló eljárásokkal kópiák készülnek.[13] Szintén jelentős a számítógépes hálózatok kiépítésével az átfogó ellátási rendszer kidolgozása, valamint súlyponti a könyvtári kapcsolatok kiépített rendszerének megléte. Mindezek mellett sem szabad azonban elfelednünk, hogy a számítógép csak egy eszköz, amely a könyvtár, a könyvtáros és az olvasó klasszikus modelljének munkáját segítve teszi lehetővé az információk feldolgozásának, tárolásának és szolgáltatásának szabad, gyors és sokoldalú biztosítását. Mindez magával vonja a szervező informatikus, információs mérnök – tudós könyvtáros megjelenését is, melyek meglétét egyidejűleg fontosnak tartotta és használta elnevezéseiket a neves könyvtárpedagógus.

A könyvtár szerepeinek újradefiniálása jegyében a következőket állapította meg Horváth Tibor: „A mai könyvtár pedig a tudásgazdálkodásnak, ismeretgazdálkodásnak az intézménye.” A társadalmi fejlődés húzó ereje az információ, mindennek megfelelően a könyvtár nem egy dokumentumtár, hanem a tudományos és szakmai információk áramoltatásának felelős intézménye. Egy olyan szervezet, amely a társadalom meghatározó folyamataiban kapja meg a szerepét. „Könyvtárat fenntartani nem gesztus, hanem kötelesség; jól felismert érdekeink szerint hozott döntés következtében létrehozott intézmény.” „Nem dísz, nem kulturális jótétemény, nem luxus, nem státusszimbólum, hanem szükséglet.” Horváth Tibor ezen idézett megállapításaiból is világosan kirajzolódik: a mai, modern, korszerű könyvtár szerepében sokkal inkább előbbre valónak látta a társadalmi szükségletek kielégítését (a tudásgazdálkodáson és ismeretgazdálkodáson keresztül), amely életre hívja és fenntartja.

A könyvtár újradefiniálásán túl azonban szintén kulcsfontosságú a feladatainak a meghatározása is, melynek három legfőbb területét a következő célok köré csoportosította. Egyrészt biztosítani kell a társadalom irányításával, a társadalmi cselekvésnek és a társadalmi folyamatok előrejelzésével kapcsolatos tudományos információt. Másrészt az információt szintén biztosítania kell a kutatás és fejlesztés céljaira és a tudományok fejlődésére vonatkozóan, harmadrészt pedig – ugyancsak az információbiztosítás, mint legfőbb könyvtári feladat tükrében – feladata biztosítani az állampolgárok tudás- és ismeretszerzési jogának megvalósulásával összefüggő és a társadalmi demokratizmus gyakorlásához szükséges szakmai információkat. Fő feladat tehát az informálódás lehetőségének megteremtése, mindennek alapja pedig a megfelelően működő könyvtári rendszer.[14]

 

„[...] A jövő könyvtára a szemünk előtt formálódik.”[15]

Az Országos könyvtárfejlesztési stratégia 2008–2013 című, 2008-ban kiadott portál programban a könyvtárak jövőképét a következőképpen fogalmazta meg: „A könyvtári rendszer egésze alkalmas a nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki számára a lakóhelytől és településtípustól független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére, elősegítve ezzel a különböző területek versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, és segítve a leszakadó térségek és csoportok felzárkózását.” Mindez a jövőkép, és az alábbiakban még ismertetett, szintén a 2008–2013-as Országos könyvtárfejlesztési stratégiából származó könyvtárakra vonatkozó első két célkitűzés a témánk szempontjából azért érdekes különösen is, mert Horváth Tibor mindezeket már látta és megfogalmazta A korszerű könyvtár és a műszaki fejlesztés című 1985-ös tanulmányában.

A már említett stratégiai tervben a könyvtárak jövőjére vonatkozó konkrét célok közül az első azt emeli ki, hogy a könyvtáraknak minden nyilvánosságra került információt és adatot közvetíteniük, elérésükhöz a hozzáférést biztosítaniuk kell, határainkon innen és túl egyaránt, annak kívánalmával, hogy vegyék figyelembe a határon túli magyarság felhasználói igényeit.

A második legfőbb cél pedig szintén ennek szándékát mondja ki, amely már magában foglalja a könyvtári épülettől és nyilvántartási időtől független, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez való hozzáférés biztosítását is.[16]

Dr. Horváth Tibor 1991-ben, a Magyar Nemzet napilapnak adott – a korábbiakban már idézett – interjújában így összegezte a gépesített könyvtári munka helyzetképét:

„Lehetséges, hogy a számítógépek, a telexek és faxok kora a könyvtárszakmában is egészen új – »információs aggyal« bíró embereket kíván, de nem táplálhatjuk be a könyvtár és a könyvtáros összes tudományát kis kazettákba és klippekbe. A »filosz könyvtáros« szaktudása, gondolatmenete, hozzáértése ugyanúgy elmaradhatatlan »tartozéka« a tudást közvetítő könyvtáraknak. Így rájuk, a szó klasszikus értelmében vett könyvtárosokra, a helyettünk gondolkodó gépek világában, ha lehet, még nagyobb szükség van, mint valaha.”[17]

 

[1] Horváth Tibor: Könyvtárgépesítés a magyar közművelődési könyvtárakban. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 1993. 2. évf. 4. sz. p.

[2] Számítógép-generációk. [online] http://www.machines.hu/adatok/generaciok.htm A letöltés ideje: 2011. szept. 2.

[3] A katonai célokból létrehozott első hálózat, az arpanet az alábbi négy csomópontot kötötte össze: ucla (University of California at Los Angeles), sri (Stanford Research Institute), ucsb (University of California at Santa Barbara), és University of Utah. [online] http://www.inf.unideb.hu/~bodai/internet/internet_tortenete.html A letöltés ideje: 2011. szept. 2.

[4] A személyi számítógépek megjelenése [online] http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/szemelyi.html A letöltés ideje: 2011. szept. 2.

[5] The Computer, the machine of the year. [online] http://www.time.com/time/covers/0,16641,19830103,00.html A letöltés ideje: 2011. szept. 3.

[6] Az internet története. [online] http://www.inf.unideb.hu/~bodai/internet/internet_tortenete. A letöltés ideje: 2011. szept. 2.

[7] Horváth Tibor: Könyvtárgépesítés a magyar közművelődési könyvtárakban. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 1993. 2. évf. 4. sz. p. 8.

[8] Karácsony  Gyöngyi: Közös katalógusok felhasználói felülete a weben. In: Könyvtári Figyelő. 2001. 47. évf. 4. sz. p. 659.

[9] A korszerű könyvtár és a műszaki fejlesztés. In: Együtt. 1985. 16. évf. 1. sz. p. 67.

[10] Horváth Tibor: Könyvtárgépesítés a magyar közművelődési könyvtárakban.  In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 1993. 2. évf. 4. sz. p. 8–12.

[11] Horváth Tibor: Tudós könyvtáros és információs mérnök. [Riporter] Schranz Edit. In: Magyar Nemzet.
1991. ápr. 8. p. 5

[12]Horváth Tibor: A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái. In: Könyv,

Könyvtár, Könyvtáros. 1999. 9. évf. 11. sz. p. 10.

[13] Reprogárfia. [online] http://www.kislexikon.hu/reprografia.html A letöltés ideje: 2011. szept. 4.

[14] A korszerű könyvtár és a műszaki fejlesztés. In: Együtt. 1985. 16. évf. 1. sz. p. 67.

[15] Uo.

[16] Országos könyvtárfejlesztési stratégia 2008–2013: portál program. [közread. az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Könyvtári Intézet]. Budapest: okm–ki, 2008.

[17] Horváth Tibor: Tudós könyvtáros és információs mérnök. [Riporter] Schranz Edit. In: Magyar Nemzet. 1991. ápr. 8. p. 5

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: