Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Haszonné Kiss Katalin: Valóságos könyvtár – könyvtári valóság

Nyomtatási nézet

Könyvismertetés

Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2016. Szerk. Kiszl Péter, Boda Gáborné Köntös Nelli. Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. 2017.

Haszonné Kiss Katalin, régióvezető, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest

____________________________________

A tanulmánykötet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete, valamint Könyvtártudományi Doktori Programja szervezésében a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében szervezett VALÓSÁGOS KÖNYVTÁR – KÖNYVTÁRI VALÓSÁG II. című konferencia[1] tematikáját követve, az ott elhangzott előadásokat tartalmazza.

A kötetet Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatójának előszava után Szalay Péter, az ELTE tudományos ügyek rektor­he­lyet­te­sé­nek bevezető szavai indítják.

Tudósok a valós és virtuális könyvtárakról című első fejezetben az egyetem professzorának, Frank Tibornak (A könyvtáraktól az internetig)? és Déri Balázsnak (Mentem-é a könyvtárak által előbb?) személyes hangú írásai olvashatóak. Mindkét előadás hangsúlyozza a könyvtárak, a könyvtárosok és az információkhoz való hozzáférés fontosságát. Frank Tibor az USA könyvtárainak mintájára felhívja a figyelmet a nyitva tartási idő, a szabadpolcos rendszer és az egységes szakrend használatára, mely az amerikai rendszer sikeres működésének kulcsa.

Hazai és határon túli könyvtári alternatívák fejezetben Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója (Változó könyvtár. Probléma – elemzés – mérlegelés – cselekvés) a korszerű könyvtár működéséről, a vele szemben megfogalmazott elvárásokról és a lehetséges megoldásokról ír. A könyvtári munkafolyamatokat, a szolgáltatásokat, a dokumentumközpontú szemléletet érintő változásokat helyezi felsőoktatási környezetbe Székelyné Török Tünde, az ELTE Egyetemei Könyvtár, Gyűjteményszervezési Osztály vezetője (Változások, irányok a magyarországi felsőoktatási könyvtárakban). Silvia Stasselová, a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár főigazgatójának angol nyelvű tanulmánya (The modern architecture of university library buildings – an effective marketing tool) négy nemzetközi példával mutat rá, hogyan válhat az egyetemi könyvtár épülete az egyetemek hatékony marketingeszközévé. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke (A Délvidéki Magyar Tudástár létrehozása) a vajdasági magyar közintézmények adatbázisain alapuló, a digitális kor kihívásainak is megfelelő Tudástár tervét vázolja fel. Kiszl Péter, az ELTE BTK KITI igazgatójának tanulmánya (Könyvtár – és Információtudomány az új felsőoktatási szakstruktúrában) ismerteti a könyvtári képzést érintő legújabb változásokat, a képzés jövőbeli kereteit és a további feladatokat. Ezt követően Gurka- Balla Ilona, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanársegédje mutatja be Az erdélyi magyar nyelvű könyvtárosképzés történetét. Barátné Hajdu Ágnes, az ELTE BTK KITI tanszékvezetője (Könyvtáros életpálya, tudatos karrierépítés) tanulmányából megismerhetjük a Könyvtáros Életpályamodell Bizottság munkáját és javaslatait, melyek mellett kitér a tudatos karrier építés fontosságára, és a teljesítmény kérdésére is.

A következő fejezetben, Oktatóink kutatásaiból, az BTK Könyvtár – és Információtudományi Intézet oktatónak tanulmányait olvashatjuk Dippold Péter, a FSZEK Központi Könyvtára igazgatójának bevezetőjével. A tanulmányok sokszínűsége és alapossága jól példázza a tanszéken folyó munkát. Bíbor Máté János tanársegéd (Kettő az egyben: a Száz vers első kiadása) kutatásai révén rábukkant Szerb Antal Száz vers cím kötetének „legelső” kiadására, mely részben eltér a mindenki által ismert változattól. Bella Katalin tanársegéd révén („Kérem, ne legyen túl érzékeny”. Irodalompolitika és könyvkiadás Révai József minisztersége idején) betekintést nyerünk Révai József miniszterségének irodalompolitikájába, a „kézi vezérlés” hatására az irodalmi művek megjelenésére. Németh Katalin, adjunktus tanulmánya (A tárgyszavak fogalmi és megjelenítési problémái az egyházi gyűjtemények katalógusaiban: Esettanulmány a Domonkos Könyvtár állományának tartalmi feltárása kapcsán) az egyházi gyűjtemények katalógusaiban jelenlévő tárgyszavak fogalmi és megjelenési problémáival foglalkozik. Boda Gáborné Köntös Nelli adjunktus (Könyvári minőségirányítás – a minőségszemlélet alkalmazása a dokumentum leírásban) tanulmánya rávilágít a minőségszemlélet – ezen belül a folyamatmenedzsment alkalmazására – fontosságára dokumentum leírásban. Fodor János adjunktus (Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében) tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a világhálón a könyvtári digitalizált állományok beleolvadnak az információtömegbe, személytelenné válnak. Ezzel együtt háttérbe szorult a könyvtáros alkotó, kreatív, szakértői munkája. Tószegi Zsuzsanna, címzetes egyetemi docens ismerteti a „big data” jelenség jellemzőit, majd a mai hálózati aktivitást biztosító felhő alapú szolgáltatások előnyei és hátrányai mellett, azok adatvédelmi és szerzői jogi kérdéseivel is foglalkozik. Kerekes Pál, címzetes egyetemi docens (Könyvtári e-book: kölcsönzés és/vagy terjesztés?) tanulmánya a nemzetközi és hazai kitekintés után joggal teszi fel a kérdést merre tovább? E-book kölcsönzés vagy az ingyenes hozzáférés kereteinek bővítése? Senkei-Kis Zoltán adjunktus (A hallgatók percepciója a könyvtáros hivatásról) a tanszék hallgatónak a könyvtáros hivatásról alkotott véleményére volt kíváncsi, mint például, hogyan viszonyulnak a választott hivatáshoz, milyen pályaválasztási motivációval érkeztek, milyen jövőképpel rendelkeznek. Sebestyén György pofessor emeritus összefoglalójában bemutatja az Intézetben folyó kutatásokat, kiemelve az e-könyvészet, a kulturális örökség és a digitális kultúra, valamint a közösségi média és a könyvtárak kapcsolat és kölcsönhatását. Fodor János adjunktus tanulmánya (A tudományos digitalizásálás példatára az egyetemi könyvtártudományi képzés tükrében) összefoglalja a konferencia Tudományos rétegzettség és interaktivitás – gyűjteményi digitalizálás előadásait. Mátyás Melinda, az ELTE Egyetemi Könyvtár könyvtárosa (Jezsuita tudósok digitalizált kéziratgyűjteményei az ELTE Egyetemi Könyvtárban és lehetséges kutatási témái) bemutatja a könyvtárában megtalálható három jezsuita tudós kéziratállományának digitalizálását és az integrált könyvtári rendszerben történt feldolgozása mellett javaslatokat tesz, mely területeknek lehet forrása a létrejött gyűjtemény.

A kötet záró fejezetében a ELTE BTK Könyvtártudományi Doktori Program hallgatóinak kutatási eredményeit olvashatjuk, melyet Bényei Miklós címzetes egyetemi tanár személyes hangú bevezetője nyit meg. Bilicsi Erika, az MTA Könyvtár és Információs Központ osztályvezetője (A tudományos kommunikáció története – a Journal des sçavans-tól az open access-ig) áttekinti a tudományos kommunikáció történetét a kezdetektől az open acces-ig, mely alapjaiban változtatja meg a tudományos közlésekhez való hozzáférést. Kovácsné Koreny Ágnes, a FSZEK főigazgató-helyettesének tanulmánya (Hozzáférés és újrahasznosítás – TEL és az Europeana a tudományos kutatás szolgálatában), a hozzáférés kulcsát a TEL és az Europeana esetében a szemantikus web alkalmazásainak fejlődésében látja. Amberg Eszter, a Csorba Győző Könyvtár igazgatóhelyettese (Kölcsönzés-e az e-kölcsönzés? Az elektronikus kölcsönzési jog természetéről) számba veszi az e-kölcsönzés jogi kérdéseit, a 2006/115/EK irányelvét a szerzői jogról szóló törvény tükrében, valamint ismerteti az Európai Bizottság véleményét. Takács Dániel, a Budapesti Ügyvédi Kamara szolgáltatási igazgatója (Felhasználóazonosítás a könyvtári digitális szolgáltatásokhoz) tanulmányában a digitális környezetben történő azonosítás egységesítésére a kormányzati portált ajánlja, mely megoldást jelenthet távoli elérésekkel kapcsolatos jogi és technológiai problémákra és személyre szabott szolgáltatásokkal várná felhasználóit. Hazánkban eddig három könyvtári stratégiai tervdokumentum készült, melyek elemzését olvashatjuk Sörény Edina (A könyvtári stratégiai programok osztályozásának lehetőségei) NKE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatójának tanulmányában. Nemes László, a Magyar Információtudományi Alapítvány elnöke (Egyetemek, magánszektor és a könyvtárak) a Tallinni, Tartui és a Lett Állami Egyetem oktatóval végzett interjúk tükrében vizsgálja az információáramlást a versenyszféra és az egyetemek valamint a könyvtárak között. Juhász Éva MKEK, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény munkatársa (Könyvtáros coach szerepben – coaching a könyvtárban) a coachingot, mint a menedzsment eszközét mutatja be írásában. Vass Johanna, a Magyar Művészeti Akadémia Szakkönyvtárának osztályvezetője (Resource Description and Access (RDA): eszköz a könyvtárak jövőbeli információközvetítő feladatainak ellátásához) ismerteti az új könyvtári leíró szabványt, az RDA-t, mely a szemantikus web technológia révén könnyebb hozzáférést biztosít az információkhoz. Dávid Adrienn, a FSZEK Budapest Gyűjtemény munkatársa (A képek, mint „jelentésbeli felületek”: képi dokumentumok osztályozáselméleti kérdései) a képi dokumentumok tartalmi feltárásának hatékonyabbá tételéhez az ontológiai alapú technológia alkalmazását ajánlja tanulmányában.

A tanulmánykötet a könyvtári szakmát ma foglalkoztató aktuális kérdéseket – a könyvtárak szerepének változása a mindennapokban és a virtuális térben, a menedzsment új eszközeit, a könyvtárosképzés és a könyvtárosi életpálya változását; a szemantikus web jelentőségét a feltárásban és a hozzáférésben – vizsgáló tanulmányokat gyűjtötte össze, köztük három nemzetközi kitekintéssel teljessé téve.




[1] A konferenciára 2015. november 23–24. került sor Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegytemen.

_________________________

Értékelés

Átlag: 5 (1 értékelésből)

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: