Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Csík Tibor: TÓTHNÉ KÖRNYEI MÁRTA (1949–2018)

Nyomtatási nézet

Amikor a tudósokra gondolunk, hajlamosak vagyunk csak a nagy felfedezőkre, a korszakos jelentőségű eredményeket elérőkre gondolni. Pedig a tudományok műveléséhez nélkülözhetetlen azon tudós szakemberek munkája is, akik az új paradigmák kidolgozásában vesznek részt, a gyakorlati megvalósítás útjait kutatják fel és a felsőfokú képzésben, a tudományos fórumokon adják át a legújabb ismereteket. A magyar könyvtártudomány megújításában, az információtudományi paradigma meghonosításában ilyen szerepe volt Környei Mártának.

Csík Tibor PhD, főkönyvtáros, Eszterházy Károly Egyetem OFI Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest

______________________

Környei Márta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végezte el az orosz-könyvtár szakot, diplomamunkáját a katalogizálás témaköréből írta. Tanárai nemcsak szorgalmára és műveltségére figyeltek föl, hanem tudása alapján alkalmasnak tartották arra, hogy oktatóként is részt vegyen a könyvtárosképzésben. Az 1970-es évek második felében, amikor bekapcsolódott az egyetemi oktatásba már mutatkoztak a hazai könyvtári rendszer modernizálásának eredményei. A műszaki és természettudományok területén a dokumentációhoz és a referáláshoz kapcsolódó kutatásoknak, fejlesztéseknek politikai támogatottsága is volt. A fejlesztések tudományos hátterét az ELTE Könyvtártudományi Tanszéke mellett az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja és az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár biztosította. Környei Márta számos olyan ismeretkör oktatásába kapcsolódott be, amelynek még nem vagy alig voltak hazai előzményei, tehát a nemzetközi szakirodalom alapján neki kellett kidolgoznia a képzés tartalmát és módszereit (pl. tudománymetria). Visszatekintve az előadások és szemináriumok tematikájának kialakítására, nem a nehézségekre emlékezett, hanem hogy igazi szellemi kihívást jelentett, és hogy milyen új ismeretekkel gyarapodott általa.

A tudományos érdeklődése a könyvtári osztályozás és az információkereső nyelvek elmélete felé fordult. A magyar könyvtárosképzésben ez az ismeretkör a szovjet-orosz Jevgenyij Ivanovics Samurin (1889–1962) korszakos művén[1] nyugodott, mely bemutatta a könyvtári-bibliográfiai osztályozás fejlődéstörténetét a kezdetektől a XX. század közepéig. A kétkötetes monográfia egyrészt a teljesség igényével, részletekbe menően tárgyalta az osztályozásokat és feltárta a filozófiai hátterüket, másrészt értékelte is azok társadalmi szerepét a marxista-leninista társadalomelmélet felfogása szerint. A kurzus gyakorlati részének középpontjában az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) felépítésének és alkalmazásának elsajátítása állt. E stúdium tekintetében is alapvető változást hozott a gépi információkeresés (information retrieval) technológiájának és az információkereső nyelvek elméletének megjelenése. A filozófiai alapú, az ismeretek társadalmi elérhetőségét középpontba állító felfogás mellett ugyanis egyre nagyobb teret nyert a tartalmi reprezentálás matematikai-logikai modellezhetősége és a visszakeresés hatékonyságának mérése. A könyvtárakban folyó tartalmi feltárás elméletének és gyakorlatának megújítását tehát nem lehetett elkerülni. Ebben a megújításban, a magyar könyvtártudományi képzés továbbfejlesztésében Környei Márta úttörő szerepet vállalt. Arra törekedett, hogy az egyetemi oktatás számára meghatározza azokat az alapokat, melyből a történeti kutatások felé éppúgy vezet út, mint tezaurusztechnológia, vagy az automatikus osztályozás-indexelés tanulmányozásához. Messzemenőkig osztotta Horváth Tibor (1935–2011) elképzelését: a tudományt szolgálni csak tudományos eszközökkel és módszerekkel lehet. Ezen elv mentén egységbe foglalta a szigorú tudományos felépítést és a gyakorlati megvalósításhoz szükséges ismeretek, készségek átadását. Az elért eredményeinek egyik vetületét mutatja a főiskolásoknak készített, a könyvtári osztályozásról szóló összefoglalója.[2]

Környei Márta nemcsak az egyetemi, hanem több főiskolai képzésben is részt vett. Talán a leghosszabban az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán (Eger) oktatott. Akiket tanított, megerősíthetik, hogy az óráit mindig jól építette fel, magyarázatai alaposak és legendásan logikusak voltak. Arra törekedett, hogy a hallgatók jól értsék a tananyagot, ezért szívesen vette a hozzászólásokat, akár az ellentétes véleményeket is. Azok közé a tanárok közé tartozott, akik nagy súlyt helyeztek az érvelésre és az ellenmondások feloldására, de tudott nemet is mondani a helytelen fölvetésekre. Leginkább a bölcsészek körében volt szokás, hogy az egyéni felfogás hangoztatásával vagy kritikai észrevételekkel bizonyítsák kreativitásukat. És persze a sajátos „látásmód” bemutatásával nem egy szakon el lehetett terelni a vizsgáztató figyelmét a tárgyi tudás hiányosságairól. A jól bevált gyakorlattal – természetesen – voltak, akik az ő tantárgyainál is próbálkoztak. Ha hibás volt a deszkriptorok közötti reláció vagy a téma nem a megfelelő helyére került az ETO tudományrendszerében, akkor jöhetett az „eltérő megközelítés”. Az általában hosszúra nyúló magyarázatot Környei Márta nagy türelemmel hallgatta végig, majd egy-két mondattal válaszolt. Válaszai egyszerűek voltak, de mindig a kérdés lényegét ragadták meg. Olyan meggyőző és logikus tudott lenni, hogy a bevett gyakorlat ellenére kevesen hoztak föl további érveket, mintegy megbeszélve a tanárral a problémát.

Környei Márta nemcsak tudós szakember volt, hanem a gyakorlatba is át tudta ültetni ismereteit, ahogy ezt számos fejlesztésben, projektben való részvétele bizonyítja. Közreműködött a Közlekedéstudományi Intézet tezauruszának elkészítésében, a Medicor News című folyóirat permutált indexének[3] összeállításában. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) is bevonta 1985-ben a pedagógiai tárgyszójegyzék[4] fejlesztési munkálataiba. Már az OPKM munkatársaként vett részt az iskolai könyvtárak számára készülő tárgyszójegyzék[5] kidolgozásában. A magyar általános tárgyszójegyzék[6] kialakításának ügye mellé is odaállt, de az, abban a formában, sajnos, nem valósulhatott meg. A pedagógiai kutatást tárgyaló kézikönyvben[7] az amerikai szakirodalmi adatbázis, az Education Resources Information Center (ERIC) példáján összefoglalta a bibliográfiai adatbázisok legfontosabb ismérveit, a számítógépes keresés menetét, és bemutatta az OPKM szakirodalmi adatbázisát.

Az ELTE Könyvtártudományi Tanszékéről 1986-ban került az OPKM-be, 1987-től a könyvtári főosztály vezetője, 1992-től főigazgató-helyettes. A hazai könyvtárak közül elsők között, az OPKM-ben indult meg a könyvtárgépesítés, még az 1980-as évek második felében. A Horváth Tibor dolgozta ki az országos pedagógiai információs rendszer[8] tervét, amely az oktatás – mint stratégiai ágazat – információellátását volt hivatva számítógépes hálózat segítségével megoldani. Ugyancsak ő kezdeményezte – már mint az intézmény főigazgató-helyettese – a Preserved Context Index System (PRECIS) nevű számítógépes indexelési eljárás bevezetését. A pedagógiai információs rendszer tervei – melyekhez hasonló az elmúlt harminc évben sem született hazánkban – mintaként szolgálhattak volna más ágazatok információgazdálkodásának is. Környei Márta e rendszer kiépítéshez szükséges kutatásokat, fejlesztéseket koordinálta és a könyvtári innovációt irányította (pl. a számítógépes adatbázis kialakítását, az indexelés magyarítását, a pedagógiai tárgyszójegyzék[9] folyamatos revízióját). A fejlesztések eredményeként 1988 végén indult el a könyvtárban a számítógépes feldolgozás, mely magában foglalta a könyvtári katalogizálást és a magyar neveléstudományi bibliográfia rekordjainak elkészítését. Az országos pedagógiai információs rendszert, sajnos, a történelem elsodorta. A könyvtár adatbázisai (OPAC, Pedagógiai Adatbázis, Pedagógiai Tárgyszójegyzék stb.) máig az akkor kialakított elvek alapján épülnek. S úgy alakult a helyzet, hogy az intézmény azóta is a munkatársai fejlesztette könyvtári szoftvereket használ, nem vásárolt külföldi integrált könyvtári rendszert. A könyvtár a vezetése alatt valóban oktató intézménnyé vált a neveléstudományi tájékoztatás területén. Bekapcsolódott az ELTE pedagógiai képzésébe, számos felsőoktatási intézmény hallagatóinak tartott foglalkozásokat a könyvtárhasználattól, a tájékoztató és kutatás-módszertani foglalkozásokon át egészen az adatbázisokban való keresést bemutató kurzusokig (pl. ERIC, PsycINFO, AV Online). Az OPKM folyóiratának, a Könyv és Nevelésnek az 1999-es újraindítását támogatta, s ezzel sikerült teljessé tenni az országos tudományos szakkönyvtár tevékenységét.

Környei Márta nemcsak elsőrangú szakember, hanem a szó legnemesebb értelmében emberséges és kiváló vezető volt. Ösztönözte a munkatársakat, hogy tanuljanak, képezzék magukat, magasabb szintű diplomát szerezzenek. A tudományos témák iránt érdeklődőknek lehetőséget biztosított a kutatásra, az oktatási és fejlesztési felkéréseket feltétel nélkül támogatta. Felfogása szerint ugyanis mindez csak növeli az intézmény elismertségét és rangját. Határozott vezető volt, de a munkatársak ügyeit nagy beleérző-képességgel intézte, és vállalta a döntéseit, még akkor is, ha azokra a körülmények kényszerítették. Nem szerette, ha személye bármilyen vonatkozásban előtérbe került. Még segítséget is úgy adott, hogy az érintettek csak később ismerték föl, kinek is tartoznak hálával. Az országos szakkönyvtárak lehetőségeinek szűkítését valamennyi szakmai és fenntartói fórumon próbálta lassítani, s óriási erőfeszítéseket tett, hogy kivédje az OPKM-et érintő negatív hatásokat.

Akik ismerték, tudják, milyen remek embert vesztettünk! Őrizzük meg legjobb emlékezetünkben!

 


A kép 1994-ben készült a Györffy István emlékülésen, Karcagon, Horváth Tibor, az OPKM főigazgatója és Czine Mihály irodalomtörténész társaságában (Forrás: oszk.hu).


[1] Samurin, Evgenij I. (1977): Geschichte der bibliothekarisch-bibliographischen Klassifikation. München, Verlag Dokumentation. I-II.

[2] Környei Márta (1990): Könyvtári osztályozás. Tanárképző főiskolák. Egységes jegyzet. Budapest, Tankönyvkiadó

[3] Medicor News Index 1968–1982. Szerk. Csaba Gabriella, Horváth Tibor és Környei Márta. Készült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékén. Budapest, 1983. Egyetemi Ny.

[4] Pedagógiai tárgyszavak az országos pedagógiai információs rendszer számára. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. 1988.

[5] Dán Krisztina (szerk.) – Ládi László (összeáll.) – Környei Márta (összeáll.) (1996): Tárgyszójegyzék iskolai könyvtárak részére. Budapest, FPI.

[6] Környei Márta (1992): A magyar nyelvű általános tárgyszójegyzék munkálatai. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 39. 10. sz. 455–456.

[7] Falus Iván (szerk. 1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest, Keraban

[8] Horváth Tibor (1988): A pedagógiai információs rendszer. In: Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum évkönyve [szerk. Balázs Mihály]. Budapest, OPKM. 45–51.

[9] Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzék. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1997. és az újabb kiadások

_______________________

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: