Olvasás Portál

lovári  |  english

Eseménynaptár

       
 
 
 
 
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15
  • Újraolvasva - Kukorelly
16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30
 
OPKM OFI

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Pallos Zsuzsanna [1]: Olvasásmotiváció, e-könyv az iskolában, a közkönyvtárban és az e-könyv-kereskedelem

Nyomatási nézet

Friss tapasztalatok az Egyesült Királyságban

____________________________________

Friss kutatási eredmények igazolják, hogy azok a gyerekek, akik szívesen és gyakran olvasnak, nemcsak az iskolában teljesítenek jobban, hanem későbbi pályájuk során is általában sikeresebbek, mint az olvasni kevésbé szerető társaik. Ugyanakkor az is közismert, hogy a mai gyerekek előnyben részesítik a technológiát és szívesebben olvasnak elektronikus eszközön az iskolában és a szabadidejükben egyaránt. A National Literacy Trust azt kutatja, milyen hatással van mindez a gyerekek és a serdülők (8-16 év) olvasási szokásaira, készségeire és motivációjára, és hogyan lehetne mindezt az olvasás népszerűsítésében és a műveltség emelésében hasznosítani. 2014-ben tehát az RM Books cég közreműködésével azt vizsgálták, hogyan hat az e-könyv olvasása a gyerekek és fiatal felnőttek (8-16 év) olvasási készségeire és motivációjára. A felmérés eredményei szerint az elektronikus olvasást kedvelők száma a projekt alatt szignifikánsan nőtt. Ezért megvizsgáltuk, milyen az oktatási e-könyvek piaca és milyen formában veszik meg, illetve szolgáltatják ezeket a köteteket az iskoláknak és a közkönyvtáraknak az Egyesült Királyságban. Egyúttal arra is kitértünk, milyen (globális) problémák merülnek fel a jelenlegi, megváltozott viszonyok közt.

____________________________________

[1] Pallos Zsuzsanna doktorandusz, könyvtáros, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pedagógiai Könyvtár, Budapest

____________________________________

Friss kutatási eredmények igazolják, hogy a kedvtelésből végzett olvasás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy segítsünk a gyerekeknek kihozni magukból a lehető legjobbat. A kedvtelésből olvasó gyerekek nemcsak az értő olvasásban, hanem a matematikában is jobban haladtak, és későbbi pályájuk során is lényegesen többen töltöttek be közülük professzori vagy vezető menedzseri pozíciót, mint az olvasni kevésbé szerető társaik.[2] A National Literacy Trust (NLT) szervezet célja, hogy segítse az Egyesült Királyság műveltségi szintjének emelését. A szervezet – felismerve az elektronikus eszközök (táblagépek, okos telefonok stb.) használatának elterjedtségét és központi szerepét a gyerekek, illetve a fiatal felnőttek (8-16 év) életében – most azt vizsgálta, milyen hatással van mindez a gyerekek és a serdülők olvasási szokásaira, készségeire és motivációjára.

2014-ben egy előzetes vizsgálatuk során már a résztvevők 88,6%-a, (több mint 30.000 tanuló) válaszolta azt, hogy iskolán kívül szívesebben olvas elektronikus eszközön, míg 10-ből csak egy mondta, hogy csak papírformátumot olvas.[3] Az elektronikus szövegek szabadidős olvasásának ez a népszerűsége a fiatalok körében több kérdést is felvet, például azt is, hogy nem lehetne-e vele népszerűsíteni az olvasást iskolai környezetben is, persze az iskolai költségvetést és a megfelelő iskolai személyzet létszámát stb. is figyelembe véve. A kérdés megválaszolására a 2014/15. tanévben az NLT az RM Books segítségével nagyszabású vizsgálatba kezdett,[4] és több mint 250 jelentkező iskolának hozzáférést biztosított az RM Books e-book-platformjához[5] szerte az Egyesült Királyságban. A részt vevő iskolákat megkérték, hogy a műveltségi célkitűzésiekkel és a rendelkezésre álló forrásaikkal (hardver, munkaerő-kapacitás és költségvetés) összhangban tervezzék meg a saját projektjüket. Ettől a módszertől azt várták, hogy a lehető legtöbb és legváltozatosabb információt szerezzék meg a tanulók e-könyv-olvasási szokásairól. Az intézményeket ellátták a kutatáshoz szükséges eszközökkel, hogy tanulmányozhassák és nyomon követhessék a gyerekek olvasásbiztonságát, a szövegértésük szintjének változását a projekt kezdetén, folyamán és végén. A gyerekek és a serdülők (8–16 év) ezreit kérdezték, mit gondolnak a könyvekről és az olvasásról. Sajnos az első pár hónapban az iskolák jelentős hányadának – technikai problémák (hardver, szoftver, wifi) vagy munkaerőhiány miatt – vissza kellett lépnie. De még így is több mint 70 részletes projekttervet és több mint 1.000 projekt előtt tanulmányozott tanuló felvett adatát fogadták el.[6] Később, hasonló okok miatt újabb iskoláknak kellett visszalépniük. Ennek ellenére elegendő volt az iskolák száma ahhoz, hogy a több mint 800 tanulótól megfelelő mennyiségű adatot nyerjenek. A projekt végén egy tanárokból és tanulókból válogatott fókuszcsoport révén további minőségi információkat gyűjthettek, lehetővé téve ezáltal az eredmények mélyebb elemzését.

A vizsgálatban részt vevő iskolák különböztek a tanulók összetételében és a csoportok nagyságában is. Volt 9, de 196 gyerekből álló csoport is, és egy fókuszcsoporthoz átlag 35 gyerek tartozott. A projektek időtartama is 2 és 8 hónap között szóródott, az átlagos időtartam 4,2 hónap volt. A legtöbb iskola azonban projektjében egy specifikus tanulócsoportot állított középpontba, úgymint az olvasást kevésbé szerető és bizonytalanul olvasó tanulók, esetleg hátrányos helyzetű (szegény) diákok, de előfordult nagyon magabiztosan olvasó és olvasni szerető tanulócsoport is. Mások viszont osztályokban vagy évfolyamokban gondolkodtak. Megint mások arra voltak kíváncsiak, hogy a képernyőről való olvasás lehetősége növeli-e az olvasási motivációt, illetve hogy az online/offline olvasási lehetőségek biztosítása növeli-e az olvasási kedvet azoknál a tanulóknál, akik otthon vagy az iskolában a nyomtatott könyvhöz csak nehezen és ritkán jutnak hozzá. Bár a legtöbb iskola az olvasási szint emelését jelölte meg fő célkitűzésének, a prioritások közt leggyakrabban az olvasás megszerettetése és az olvasás gyakoriságának növelése állt.[7]

A felmérés során a diákokat arról is megkérdezték, mit szeretnek az eszközeiken olvasni. A weblapok vitték a prímet (84,2%), de csak kissé előzték meg a közösségi médiumokat (83,8%). Bár sokan közülük szívesen olvasnak regényeket, ismeretterjesztő anyagokat vagy akár híreket is elektronikusan. Durván, a harmaduk válaszolta azt, hogy regényeket ilyen formában olvasnak: 39,8% táblagépen, 34,3% számítógépen és 30,6% okostelefonon. Az e-könyvek olvasása 2010–2014 közt megháromszorozódott (5,6%>15,35%), a gyerekek és a serdülők által olvasott regények és ismeretterjesztő művek többsége (57,1%) mégis papíralapú maradt. Ugyanez vonatkozik a magazinokra is. Bár a hírlapoknál ez a minta megfordul, 26,2% olvassa a híreket papíron és 34,1% elektronikusan.[8] Azt is vizsgálták, hogy milyen hatással vannak az e-könyvek az olvasásértésre és visszaemlékezésre (recall). Nagy érdeklődés mutatkozik az olvasás különböző típusai iránt is – mint például hyper, skim (böngésző/átfutó) és deep (mély, belemerülő) olvasás, függetlenül a szöveg hordozójától.

A legfontosabb megállapítások a következők:[9]

  • Az átlagosnál jobb volt a diákok olvasási előmenetele a projekt időszakában (8 hónap). A fiúk szignifikánsan nagyobb fejlődést értek el (8,4 % havi átlag) a vizsgálat folyamán, mint a lányok (7,2% havi átlag).
  • A gyakran olvasó tanulók közül azok, akik RM-könyveket olvastak a gyakoribb olvasás céljából, jobban haladtak, mint a többiek.
  • A kedvtelésből olvasók számaránya is szignifikánsan növekedett a projekttevékenységek során, különösen az elektronikus olvasás terén. A projekt indulása előtt a tanulók 59,4%-a szeretett meglehetősen vagy nagyon olvasni. Ez az arány a projekt végére 64,1%-ra emelkedett. Az olvasást elektronikus eszközön a projekt kezdetén 68,1% kedvelte, mely arány a projekt végére 74,3%-ra emelkedett. A napi olvasók száma is megnőtt.
  • A projekt végén kétszer annyi tanuló vélte az olvasást menőnek, mint az elején, és többen nyilatkoztak úgy, hogy előre örülnek az osztálytermi olvasásóráknak. Megfeleződött azoknak a számaránya is, akik nehéznek találják az olvasást, és a projekt végére azoknak az aránya is jelentősen csökkent, akik korábban nem találtak eléggé érdekes olvasnivalót (37%>19,7%).
  • Attitűdbeli pozitív változás elsősorban a fiúkra volt jellemző. A projekt során 11%-kal növekedett azoknak a fiúknak a száma, akik szívesen olvastak valamely elektronikus eszközön. A naponta elektronikusan olvasók száma 25%-kal, míg azoknak a száma, akik elektronikusan legalább egy órát vagy annál is hosszabban olvastak 22%-kal emelkedett. A lányok a hosszabb szövegeket továbbra is inkább papíron szeretik olvasni.
  • Az olvasás öröme azoknál a fiúknál nőtt különösen, akik a legkevésbé szerettek olvasni a projekt elején. Érdekes eredmény, hogy míg az elektronikus olvasást előnyben részesítők aránya 49,2%-ról 64,2%-ra emelkedett, addig a papíron történő olvasást kedvelők számaránya viszont négyszeresére nőtt (10%-ról 40%-ra)!
  • A tanulók jó része (45,2%) előnyben részesítette a technológia használatát, ugyanakkor a legtöbbjüknek mindegy volt a hordozó. A nyomtatott könyvet csak kevéssel több mint a negyedük (27,8%) szerette jobban, ugyanakkor 5-ből egynek (21,2%) mindegy volt, hogy milyen formában (nyomtatott vagy elektronikus szöveget) olvasnak.
  • A tanárok nagy része (84,6%) szerint az e-könyv-projekt jelentősen növelte a tanulók olvasásszeretetét és motivációját, 10-ből 7-en gondolták úgy, hogy az olvasási készségük is jobb lett.

1. ábra Az olvasásbeállítódás eredményei a projekt előtt és után[10]

 

Az eredmények láttán felvetődik a kérdés, miért szeretnek ennyire digitálisan olvasni? Megválaszolására számos fókuszcsoportot képeztek, ami lehetővé tette, hogy a gyerekekkel folytatott beszélgetések során mélyebben elemezhessék a projekteredményeket és jobban megérthessék az olvasással kapcsolatos attitűdjeiket és betekintést nyerhessenek abba is, hogy befolyásolja-e a formátum az olvasási motivációt. Megkérdezték, hogy mit szeretnek, illetve nem szeretnek a papíron és a képernyőn való olvasásban. Néhány tipikus és reprezentatív válasz:[11]

 

1.) Mit szeretsz benne?


PAPÍRALAPÚ

DIGITÁLIS

– Megérintheted, kezedbe foghatod, könnyebben lapozgathatsz benne, hogy visszakeress egy részt vagy egy fejezetet (ha nem tudod hányadik oldalon van). Képernyőn nehezebb megtalálni, hol tartottál.

– Könnyebben magad elé képzelheted a cselekményt vizuálisan, ha papírt érintesz.

– Így inkább érzed úgy, hogy a történések részese vagy.

– Szeretem a könyvek illatát.

– Nagyobb teljesítménynek érzem, ha nyomtatott könyvet olvasok.

– Kicsit unalmas papíron olvasni, mert csak azt lehet csinálni, ha táblagépen olvasok, közben akár sms-ezhetek is valakivel.

– A nyomtatott könyvet mindig cipelni kell magaddal, míg az iPad könnyű. Mióta megkaptam, sokkal szívesebben olvasok azon.

 

 

 

2.) Van ezen kívül valami különös előnye is ennek a formátumnak?

PAPÍRALAPÚ

DIGITÁLIS

– Nincs szükséged wifire vagy bármilyen digitális eszközre, papíron bármikor olvashatsz.

– A nyomtatott könyvnél, például egy hosszú utazás alatt, nem számít, hogy nincs wifi ott, ahol vagy, netán lemerült az eszközöd vagy az elemed, vagy éppen véletlenül nincs nálad tartalék.

– Éjszaka sokkal kényelmesebb nyomtatott könyvet olvasni.

– A szememnek jobb a papír.

– A nyomtatott könyv jobban kikapcsol.

– Változtathatom a betű méretét – nem szeretem a kisbetűs könyveket, és ez az oka annak is, hogy kevés könyvet olvasok.

– Ha olvasási gondjaid vannak zoomolhatsz is.

– A nyomtatottban meghatározott a látvány, csak szó szó hátán, míg az elektronikusban úgy változtatod, görgeted a szöveget, ahogy neked tetszik.

– A világító képernyő könnyebbé teszi az olvasást.

– Megváltoztathatod a háttér színét.

– A képernyőn csak begépeled a jelszavadat és nem kell menned sehova.

– Sötét helyen is tudsz olvasni, visszaveheted vagy éppen fokozhatod a fényerőt, és máris olvashatsz.

 

 

3.) Mi az, amit nem szeretsz benne, amiért kevésbé választanád ezt a formátumot?

PAPÍRALAPÚ

DIGITÁLIS

– Unalmas, nem tudom miért, de úgy tűnik, hogy csak húzza a kezemet.

– Nem tudok koncentrálni, ha nyomtatott könyvet olvasok, néha a szavak keresztbe állnak vagy összemosódnak.

– Túl sok szó van egy oldalon, és túl hosszú is, csak belezavarodsz.

– A táblagépnél esetleg várnod kell arra, míg feltöltődik, és az bizony időbe telik, nem tudsz rögtön olvasni.

– Az e-könyvnél be kell gépelni a jelszavadat.

– Nagyon nem bírom, mikor könyvolvasás közben egyszerre csak kiírják, hogy lejárt az időd (your session has run out).

 

Mindazonáltal sok tanulónak teljesen mindegy volt, hogy milyen formában – nyomtatott vagy elektronikus – olvas. A következő megjegyzést, akár tipikusnak is tekinthetjük: „Teljesen mindegy, amíg olyat olvasok, ami érdekel.”[12]

Néhány téma, például a szem megerőltetése és a koncentrálási képtelenség váltották ki a legnagyobb vitát a fókuszcsoport tanulói közt. Többen említették, hogyha sokáig olvasnak képernyőn, könnyezni kezd a szemük vagy fájni a fejük, esetleg fárasztóbbnak, kimerítőnek érezték azt. A telefonokon és táblagépeken található sok app is megosztotta a társaságot. Némelyek kifejezetten élvezték, hogyha az olvasást megunva, rögtön átkapcsolhattak például valami játékra, másokat viszont zavart, mondván csak elvonja a figyelmüket stb. Előtérbe kerültek a számítógépes játékok és a közösségi média is. Fontos dologra világít rá a következő megjegyzés: „Az én korosztályom szereti használni az internetet, így sokan közülünk nem szeretnek nyomtatott könyvet olvasni, hiszen nincs köze az internethez. […] Az e-könyveket jobban szeretjük, hiszen jobban hasonlítanak ahhoz.”[13]

A felmérés tanulságait összegezve megállapítható, hogy a technológia előnyeként a fókuszcsoportban gyakran olyan praktikus szempontokat említettek, mint a betűméret és az egy oldalon olvasható szavak számának, vagy épp a képernyő fényerejének, háttérszínének változtathatósága. Hátrányként jelölték meg ugyanakkor a technológiafüggőséget, tehát, hogy mindig szükség van még valamire (wifi, hardver, elem vagy jelszó). A többosztatúság egyaránt jelentett előnyt és hátrányt is: többen említették, milyen klassz, hogy az online szótárban rögtön utánanézhetett a szónak, amit nem értettek. Mások viszont azt emelték ki, hogy miközben telefonon vagy táblagépen olvastak, többször futottak be értesítések a közösségi médiából, ami elvonta a figyelmüket, és ezután már kevésbé tértek vissza az olvasáshoz. A fentiekkel összhangban a papíralapú könyv nagy előnye az állandó rendelkezésre állás, nem kell hozzá semmi, könnyebben megtalálják, hol tartottak, és hogy könnyebben beleélték magukat a történetbe; hátránya viszont, hogy a képe rögzített, nem változtatható. A legfontosabb talán az, hogy az e-könyv-projekt keretében mindenki egyértelműen pozitívan állt hozzá a választható formátummal kínált plusz olvasási lehetőségekhez. És ez, néhány hátrányos helyzetű iskolai könyvtárban vagy családban szinte egyedüli megoldást jelentett az olvasási lehetőség növelésére.[14]

Használjunk e-könyveket az iskolában? A vita tovább gyűrűzik, érvek és ellenérvek jelennek meg újra és újra kiadói és oktató körökben. A legtöbben azonban egyetértenek azzal, hogy az e-könyvek,  legalábbis a belátható jövőn belül, biztos fennmaradnak. Ez az, ami a technológiai fejlődés korában biztosan megjósolható. Egyre több tanuló egyre több e-könyvhöz fér hozzá. Célszerű tehát megvizsgálni, milyen az oktatási e-könyvek piaca és milyen formában veszik meg, illetve szolgáltatják ezeket a köteteket az iskoláknak és a közkönyvtáraknak napjainkban az Egyesült Királyságban.


Az iskolai könyvtárak és az e-kereskedem

A kiadók kimaradnak az iskolai e-könyvek kereskedelméből, mert hiányzik az az üzleti modell, illetve platform, amely alapján az iskolák kölcsönözhető e-könyveket vásárolhatnának. „A kihívást itt az jelenti, hogy több címről is elérhetők legyenek az e-könyvek és a licencük is rugalmas legyen. [Az iskolák] sok-sok kereskedelemben kapható e-könyvet vennének meg a könyvtáraik számára és több az iskolában használható Kindle olvasót is beszereznének a gyerekeknek, de az egy könyv egy olvasó modell számukra nem megfelelő. A Rising Stars [könyvek, oktatási források és szoftverek kiadója] számos olyan kiadóval dolgozik együtt, amelyek többszörös licenccel árulják az iskoláknak az e-könyveiket. A digitális fejlődés az osztálytermi tanítást is átrajzolta az általános iskolákban, ahol a tankönyvek korszaka egyre inkább leáldozóban. A Rising Star ezenkívül számos új programmal és tanulási segédlettel jelent meg a piacon, amelyeket már 650 iskolában alkalmaznak.” – nyilatkozta Andrea Carr a Rising Stars ügyvezető igazgatója.[15] Steve Berrieman, a Brown Books for Students könyvtári ellátó cég marketing és IT menedzsere is megerősítette, hogy hatalmas az iskolák igénye az e-könyvek iránt, de ez az érdeklődés inkább az iskolai könyvtárosoké, mint a tanároké.[16] A Brown cég megállapodott a kiadókkal, hogy az iskolák megvásárolta e-könyvek elérhetővé válnak az intézmény virtuális tanulási környezetében, és többször is ki lehet kölcsönözni azokat, az áruk pedig az e-könyvek átalányárával lesz összevethető. A könyvek számítógépen, mobilon egyaránt olvashatók lesznek, sőt e-könyv-olvasóra is letölthetik. Mivel az e-kereskedelmet saját szerverükről bonyolítják, ezáltal a cég saját maga szabályozhatja, hogyan nézhetik majd a megvásárolt könyveket. – tette hozzá Berrieman.[17]

Miles Stevens-Hoare, a Raintree könyvtárellátó menedzser igazgatója szerint a Brown kezdeményezése megadhatja a „kezdőrúgást” az iskolai e-könyvek piacának. „Az iskolák folyamatosan érdeklődnek, hogy a könyveink elérhetők-e elektronikus formában is, de használatuk számukra továbbra is kihívást jelent. Úgy érzik, be kéne építeniük az osztálytermi munkába és az iskolai könyvtárakba is, de nem tudják hogyan.” – folytatta a menedzser igazgató.[18] Egy másik vélemény szerint, (nevének elhallgatását kérő pedagógiai kiadó), az iskolai e-olvasó-eszközök hiánya tartotta eddig vissza a piacot. Szóvivőjük állítása szerint az iskola virtuális tanulói környezete kész platformot kínál az e-tankönyvekhez, mivel ezek előfizetéssel értékesíthetők, és a tanárok is, a tanulók is csak online módon olvashatják azokat. Az Apple közben megpróbálja uralni az e-tankönyvek piacát, a saját „magánkiadói” és tankönyvi alkalmazásaival. A szerzők a cég applikációival készített e-könyveiket azonban csak az Apple intelligens könyváruházain (Apple's iBookstore) keresztül értékesíthetik.[19]

 

Közkönyvtárak – e-könyvek

A brit kiadók egyesülete (Publisher's Association) 2 városi és 2 vidéki könyvtárral (Vivacity Peterborough, Newcastle, Royal Borough of Windsor and Maidenhead (londoni külváros) és Derbyshiree) együttműködve 2014-ben azt vizsgálta, hogy milyen hatással vannak a közkönyvtári e-kölcsönzések a szerzőkre, a kiadókra és más könyvtári szolgáltatásokra, köztük a hagyományos kölcsönzésekre. Az eredmények alapján tervezik kidolgozni a valamennyi érdekelt fél számára megfelelő és fenntartható modellt.[20]

A vizsgálatot a British Library Trust szponzorálta (£40.000), ami lehetővé tette a részt vevő könyvtáraknak, hogy egy olyan 893 címet tartalmazó speciális katalógusból is kölcsönözhessenek, amely címek többsége különben nem volt elérhető számukra. A műveknek ez a száma nagynak mondható, hiszen a brit e-könyv-piac sokkal „vérszegényebb”, mint az amerikai.[21] Az eredmények mindenhol az e-kölcsönzések számának szignifikáns növekedését mutatták, és a kölcsönzések nagy részét a vizsgálat keretében felajánlott könyvek letöltése képezte. A hosszabb kölcsönzési időtartam (21 nap), több cím kölcsönzését hozta magával, és több olvasónak kellett előjegyzést kérnie. Az e-kölcsönzések számának növekedése ugyanakkor nem járt a nyomtatott könyvek kölcsönzésének csökkenésével. A kezdeti eredmények azt sugallták, hogy az e-könyvet kölcsönzők egyúttal vásárlók is lesznek, például Derbyshire-ban az első monitoring időszakban 464 e-könyvet kölcsönöztek ki, és ezekből kb. 20-t meg is vettek az olvasók.[22]

Janene Cox, a Főkönyvtárosok Társaságának elnöke (Society of Chief Librarians – SCL) megállapítása szerint az olvasók nagy része azért vette meg a könyvet, mert nem tudta elolvasni azokat a lejárat határideje előtt.[23] „Mindkét fél számára előnyös volna, ha a kiadók és a könyvtárak együttműködve, partnerkapcsolatban dolgoznának. Hiszen így több embert (és ezáltal nagyobb vásárlóerőt) nyernének meg az olvasásnak. A kiadóknak a könyvtárakkal együttműködve annyi könyvet kéne elérhetővé tenniük, amennyi csak lehetséges. A vizsgálat egyik legkevésbé nyilvánvaló célkitűzése az volt, hogy megmutassa a kiadóknak, hogy ők is profitálhatnak az e-könyvek kölcsönzéséből. Nem tudom, így lesz-e, de ez egy olyan álláspont, amit érdemes bizonyítani. Az SCL úgy véli, a Nyilvános Kölcsönzési Jognak (Public Lending Right) az e-könyveket is tartalmaznia kellene és nem csak azokat, amiket könyvtárak kölcsönöznek.”– tette hozzá Cox.[24] A vizsgálatot és eredményeit élénk érdeklődés és vita kísérte.

Tim Godfray, a Könyvkereskedők Társaságának (Bookselleres Association) vezérigazgatója egyetértett azzal, hogy a könyvesboltoknak, a könyvkiadóknak és a könyvtáraknak együtt kellene működni, hogy a közös irányítással ki tudják kerülni az e-könyvek kölcsönzésének negatív hatásait. „A könyvesboltok és a könyvtárak egyaránt fontosak a közösségi élet számára, és sok közös vonásuk is van. Ha együttműködnek, közösen biztosíthatják, hogy egyikük se járjon majd rosszul az e-könyvek fejlődése során.” – fűzte hozzá.[25] Godfray egy olyan „fair” e-kölcsönzési rendszerért lobbizik, amelyben megfelelő a felügyelet és a helyi ellenőrzés. Mert ahogy máskor is kifejtette távoli e-kölcsönzés komoly aggodalomra adhat okot. Korábbi felmérések ugyanis kimutatták, hogy az e-könyvet kölcsönzők 39%-a már sokkal kevésbé tartja valószínűnek, hogy könyvesboltba menjen, 37%-uk azt, hogy nyomtatott könyvet vegyen, míg 31% már e-könyvet sem vásárolna.[26] A Penguin Random House (PRH) kiadó egy éven át fogja vizsgálja az e-kölcsönzés hatásait, kölcsönözhetővé téve a könyvtárlátogatók számára a kiadó teljes e-könyv-állományát [bár az általa megadott feltételekkel!], hogy a könyvtárak megtarthassák jelentőségüket (stay relevant) és lépést tudjanak tartani a digitális váltással (keep pace with digital change). Godfray elégedett a PRH kínálta licencfeltételekkel, amelyek szerint a könyvtárak csak három hónappal a megjelenés után szerezhetik majd be az e-könyveket ingyenes kölcsönzésre, a művek csak EPUB formátumban tölthetők le, és egyszerre csak egy olvasó kölcsönözheti, a licencet pedig évente meg kell újítani.[27]

A Simon & Schuster cégnek más a felfogása:[28] a teljes e-book-kínálatát (mintegy 14.000 kötet) elérhetővé tette az Egyesült Királyság valamennyi könyvtára számára e-kölcsönzésre. Hasonló programot futtat az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új Zélandon is, s ennek köszönhetően e-könyvei világszerte elérhetők, beleértve a nyílt piaci területeket is. A könyvtár minden egyes megvásárolt művet a vásárlás dátumától számított egy éven belül korlátlan alkalommal adhatja kölcsön. Egy könyve azonban egyszerre csak egy személynél lehet kölcsön, legfeljebb 21 napra. A cég összes régi és új könyve egyaránt elérhető és jogosult a programra, még az új könyvek is megjelenésükkel egy időben! Ian Chapman a cég vezérigazgatója így nyilatkozott erről: „A könyvtárak az oktatást és a művelődést támogató alapvető kulturális intézmények, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a szerzők eljuthassanak az olvasókhoz, és ez a kezdeményezés kifejezése elkötelezettségünknek az általuk játszott fontos szerep iránt.”[29] Hat hónap elteltével azt tapasztalták, hogy a könyvtárak távoli e-kölcsönzéseinek száma szignifikánsan nőtt, a könyvek eladása viszont nem.[30]

A Publisher's Association vizsgálatát lezáró tanulmány szerint sem bizonyítható egyértelműen, hogy az e-könyvek kölcsönzésének vásárlásösztönző hatása is van.[31] Nate Hoffelder könyvtáros és blogger szerint ennek oka valószínűleg az, hogy a felmérés túl kicsi volt, továbbá nem úgy állították össze, hogy ténylegesen mérni lehessen vele, hat-e egymásra a kölcsönzés és a vétel, és ha igen, hogyan.[32] Jóllehet megkérdezték az olvasókat, hogyan befolyásolná vásárlói szokásaikat a nagyobb választék a kölcsönözhető e-könyvekből, de számos más, fontos, a vásárlói szokásokat jobban megvilágító kérdés viszont kimaradt a tanulmányból. A záró tanulmány megállapításának gyakorlatilag az az egy kétségbevonhatatlan tény volt alapja, hogy csak igen kevesen éltek a kölcsönzött könyvek megvásárlásának felkínált lehetőségével. Fontos tudni, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhető információkból hiányzott, mely áruházak weboldalán vásárolhatók meg a vizsgálatban elérhető könyvek, és azt sem említették, hogy nem kínáltak fel más, az olvasói és vásárlói igényeknek esetleg jobban megfelelő vásárlási lehetőségeket. – tette hozzá Nate Hoffelder.[33] „Utánanéztem a felkínált katalógusból pár tucat könyvcímnek, és egyedül csak a Kobo kínált kiskereskedelmi vásárlási lehetőséget, miközben a címek felénél egyáltalán nem volt vásárlási lehetőség. Bár tudom, hogy néhány olvasó kifejezetten szereti a Kobo céget, ugyanakkor az is széles körben ismert, hogy a Kindle áruházak uralják a brit e-könyv-piac háromnegyedét. Még ha ez nincs is teljesen így, a felmérésnek ez a része tökéletes időpocsékolás, tengernyi pénzt dobtunk ki az ablakon. Ugyanis ha nem kínálunk fel olyan kiskereskedelmi opciókat, amilyent az olvasóink szeretnének, akkor gyakorlatilag nem kínáltunk semmit. És ez már csak azért is kínos, mivel a koncepciót, hogy könyvtári weblapokon keresztül ösztönözzük a kereskedelmet, valóban érdemes lenne megvizsgálni. De, sajnos még nem láttam ennek az ötletnek érvényes tesztelését. Az OverDrive sem használható a briteknél úgy, mint az Egyesült Államokban. Az én helyi könyvtáramban, például a Simon & Schuster cég öt címe közül háromra csak a kiskereskedelmi vétel lehetőségét ajánlotta fel, és azokat is olyan oldalon, amiről még csak nem is hallottam – folytatta a könyvtáros blogger.[34] Majd a következő megállapításokkal zárta elemzését: „Míg az Egyesült Államokban gyakran panaszkodnak amiatt, hogy a legtöbb kiadó magas árat számít fel a lejáró e-könyvek után, a helyzet itt még sokkal rosszabb.”[35] Az e-könyvek helyzete az Egyesült Királyságban az USA 2011-2012-es állapotához hasonlítható, amikor a Penguin megjelent a piacon és a Simon & Schuster, illetve a Macmillan épp csak elkezdte árusítani az e-könyveket a könyvtáraknak – összegzi a helyzetet Nate Hoffelder.[36]

A nagy tekintélyű könytárosszervezet, a The Chartered Institute of Library and Information Professionals (CILIP) is összefoglalta álláspontját az e-kölcsönzéssel kapcsoltban. A szervezet elnöke, Barbara Brand szavai szerint: „A könyvtáraknak alapvető szerepe van abban, hogy mindenkinek lehetősége legyen az olvasásra, informálódásra, művelődésre nyomtatott vagy elektronikus formában egyaránt. Szükségünk van a digitális kor követelményeinek is megfelelő szerzői jogi szabályozásra és a szerzőknek és a kiadóknak is méltányos díjazást biztosít. Már van pozitív előrehaladás különböző felmérések révén az e-kölcsönzések számának gyarapítására, de még mindig nem használjuk ki az e-könyvekben rejlő előnyöket – fejleszteni az alapvető olvasási készségeket, minél több ember érdeklődését felkelteni az olvasás iránt, és ezáltal egy jól képzett, tájékozott, hálózati társadalmat (connected society) építeni. A könyvtáraknak ugyanolyan törvényes joggal kellene rendelkezniük az e-könyvek kölcsönzésére, mint a nyomtatott könyvek (physical books) esetében.”[37] A Shelf Free brit könyvtári e-könyvekkel foglalkozó érdekvédelmi szervezet szerint csak 3 főbb kiadó (HarperCollins, Random House és a Hachette) ad el e-könyveket a brit könyvtáraknak. Ugyanakkor az e-könyvek 85%-a 2013 februárjában nem volt elérhető a közkönyvtárakban. 2012-ben a legtöbbet kölcsönzött 50 felnőttregényéből csak 7 volt e-formátumban kölcsönözhető, és ezeknek a választéka is attól függött, hogy milyen céggel állt a könyvtár üzleti kapcsolatban. Egy beszállítótól csak két cím volt elérhető. „A CILIP támogatja az e-olvasáshoz való jogokért folyó európai kampányt, amely az Európai Unió közkönyvtárai számára törvényes jogokat kér, hogy az e-könyveket megvásárolva kölcsönözhessék is azokat, s ez legyen része a felülvizsgált európai szerzői jogi keretnek, amelyről jelenleg is folynak a konzultációk az EU-ban.[38]

Már ebből a pár hozzászólásból is látható, hogy az óhajtott együttműködés, érdekegyeztetés megoldása, kivitelezése korántsem lesz egyszerű feladat. Nemcsak azért mert az e-könyvek[39] más sajátosságokkal bírnak és ezért másképp kell kezelni őket, mint a hagyományos dokumentumokat, hanem elsősorban azért, mert más filozófia és más érdekek mozgatják a feleket. Jóval többről van  tehát szó, mint egyszerű technikai kérdésekről vagy szolgáltatói modellekről. Valójában a könyvtárak társadalmi szerepvállalásáról és arról a jogról van szó, hogy a könyvtárak mindenki számára ingyen biztosíthassák az információt. A nonprofit könyvtárak egyensúlyozó szerepe nélkül a kereskedelmi szektor fogja majd az árpolitika révén meghatározni, hogy ki és milyen információhoz juthat hozzá. Elképzelhető tehát, hogy az e-könyvek (sőt széleskörű elterjedésük révén a könyvek) kölcsönzése a nem is olyan távoli jövőben már korántsem lesz ingyenes, még ha jelképes lesz is az összeg. Ugyanakkor a kiadóknak és a terjesztőknek is esélyt kell adni, hogy profitra tehessenek szert. Természetesen több fontos könyvtári szervezet (EBLIDA,[40] IFLA,[41] NAPLE[42]) is felfigyelt és reagált a disszonáns és a könyvtárak számára aggasztó helyzetre.

Az IFLA 2012-ben egy független tanácsadó szervezetet kért fel, hogy készítsen egy gondolatébresztő tanulmányt az e-kölcsönzés és a digitális tartalmak könyvtári nyilvános szolgáltatásának jövőbeni lehetőségeiről,[43] mely a következő konklúzióra jutott: „[...] a licencmodellek nem feltétlenül vagy szükségszerűen becsülik le a könyvtárak mint közszolgáltatók szerepét a digitális tartalomszolgáltatásban. Mi több, ha megfelelően implementálják őket, jól eső rugalmasságot és széles választékot tapasztalhatunk az árstruktúrákban és a lehetőségekben. Egy olyan környezetben, ahol a hozzáférés valamennyi digitális tartalomhoz biztosított és a címek is rögzítve vannak, a könyvtárnak nem feltétlenül szükséges biztosítani a tulajdonjogot a tartalomra.”[44] Ez azonban ideális helyzetben működik, a valóságban ez a licenc számos hátránnyal is járhat. Ha például a könyvtár nem rendelkezik tulajdonjoggal az adott dokumentum fölött, azt a címet a jogtulajdonos bármikor visszavonhatja, vagy eltávolíthatja a digitális terjesztést végző adatbázisból indoklás nélkül. Ugyanakkor hiányzik a könyvtárak számára fontos kontroll lehetősége is, melynek révén garantálni tudják a semlegességet és az ingyenes és korlátlan hozzáférést az információhoz. A semlegesség és a társadalmi felelősségvállalás a könyvtárak alapvető értékei. A könyvtárak mindig kiegyensúlyozott gyűjteményt próbálnak építeni, amelyben az olvasók kötöttségektől mentesen kereshetnek, hogy szabadon fogalmazhassák meg álláspontjukat. Ahhoz, hogy a könyvtárak ezt biztosítani tudják, szükségük van arra, hogy kézben tarthassák, tehát maguk építhessék és ellenőrizhessék állományukat. A jelenlegi licencmodellek azonban nem feltétlenül tükrözik ezeket az értékeket. A szolgáltató által követelt DRM (Digital Rights Management) kényszere teljesen ellentétes a könyvtári szellemmel és a könyvtárosi etikával. A könyvtárak nemcsak gyűjtemények, hanem szolgáltatók, segítők is. Információszolgáltatás közben értéktöbbletet teremtenek, melyek elsősorban saját, és a többi könyvtárak gyűjteményén, illetve más forrásokon alapul. Ehhez szükségük van arra, hogy másolhassák, összegyűjthessék, tömöríthessék vagy formálhassák a nyilvánosságra hozott dokumentumot vagy információt.[45]

Természetesen a kiadóknak és a terjesztőknek is esélyt kell adni, hogy profitot termeljenek és nem szabad elfelejtkezni a szerzőkről sem. Az EBLIDA szerint megoldást a szerzői jog e-könyvekre is vonatkozó újragondolása jelentené, melyben a szerzői jogi keretek egyértelmű szabályozásával lehetőségek adnának a könyvtáraknak e-könyvek beszerzésére és ingyenes szolgáltatására, ugyanakkor a szerzők, kiadók, terjesztők és más jogtulajdonosok megfelelő díjazásban részesülnének.[46] Kiegészítésképpen IFLA-tagok ezt még egy nemzeti és nemzetközi szintű kampányakcióval egészítenék ki: legyen joga könyvtáraknak,[47] hogy bármikor saját tulajdonú e-könyveket vehessenek, amikor csak akarnak és a DRM elvárásainak is kompatibilisnek kell lennie a hatékony olvasói használat feltételeivel. Az azonban megfontolandó, hogy valóban szükséges-e minden könyvtárnak tárolni az eredeti fájlokat, vagy esetleg hatékonyabb lenne, ha maga a könyvtári hálózat lenne a dokumentum tulajdonosa és ő rendelkezne a szétosztás jogával a tagkönyvtárak számára. Az árképzés modelljeit is meg kéne vitatni. Szükséges lenne állami forrásokat is igényelni az e-könyvek vásárlásához és kölcsönzéséhez. Ez kihívást jelentő de ígéretes útnak tűnik, és lehetővé tenné, hogy a könyvtárak megőrizzék alapvető etikai értékeiket a digitális hálózatok világában is, azaz ingyenes hozzáférést biztosítani az információhoz, megfelelve ezáltal demokrácia elveinek az információ, a tudás és az oktatás területén egyaránt.

Törekedni kell tehát az együttműködésre, de fontos lenne minél alaposabban és szélesebb körben átgondolni a véleményeket, lehetőségeket. De semmiképpen sem szabad szem elől téveszteni a cikk elején ismertetett tanulmány (Picton és Clark, 2015.) eredményeit sem, miszerint az e-könyveket ingyenesen biztosító program keretében felére csökkent azoknak a tanulóknak a száma, akik nehéznek tartották az olvasást, és a tanárok közül 10-ből 7 gondolta úgy, hogy az olvasási készségeik is jobbak lettek, s végül néhány hátrányos helyzetű iskolai könyvtárnak és családnak ez jelentette az egyetlen megoldást az olvasási lehetőségek növelésére. Biztosítsuk tehát, hogy ne csak felmérések keretében juthassanak hozzá könyvekhez, olvasnivalóhoz.



[2] Kirsch, Irwin et al.: Reading for change: Performance and engagement across countries OECD (2002, 2009) https://www.oecd.org/edu/school/programmeforinternationalstudentassessmentpisa/33690904.pdf Sullivan, A. – Brown, M. (2013) Social inequalities in cognitive scores at age 16. The role of reading. London. Institute of Education. http://www.cls.ioe.ac.uk/shared/get-file.ashx?itemtype=document&id=1719

[3] Clark, Christina (2015): Children’s and Young People’s Reading in 2014. Findings from the 2014 National Literacy Trust’s annual survey. London. National Literacy Trust.

[4] Picton, Irene and Clark Christina (2015): The impact of ebooks on the reading motivation and reading skills of children and young people. A study of schools using RM Books. Final report. London. National Literacy Trust.

[5] Az RM Books piacvezető az e-könyv-szolgáltatók területén és az első olyan e-könyv-platform, melyet kifejezetten az iskolák számára terveztek. További előnyei, a kedvező ár, a CMS rendszer és hogy online (bármely internetalapú eszközzel) és offline (táblagépen, okostelefonon, applikációval vagy IOS-en) is egyaránt olvashatók. Használatuk ingyenes és nem igényel előzetes beruházásokat. Nagyon jó minőségű, a tantervi előírásoknak is megfelelő olvasmányokat kínálnak. A könyveket bérelni is lehet, rugalmas időszakokra, egyedi, költségkímélő megoldással.

[6] Picton and Clark, 2015. 10.o.

[7] Uo.

[8] Picton and Clark, 2015. 10.o.

[9] Uo. 5-6. és 11-13.o.

[10] Picton and Clark, 2015. 13.o.

[11] Picton and Clark, 2015. 14.o.

[12] Picton and Clark, 2015. 15.o.

[13] Ua. 16.o.

[14] Picton and Clark, 2015. 29.o.

[15] Horn, Caroline (2012): Publishers 'missing out' on school e-book sale. The Booksellers. July 12, 2012. http://www.thebookseller.com/news/publishers-missing-out-school-e-book-sales

[16] Horn, Caroline (2012): Schools' e-book enquiries 'through the roof'. The Booksellers. February 20, 2012. http://www.thebookseller.com/news/schools-e-book-enquiries-through-roof

[17] Uo.

[18] Uo.

[19] Uo.

[20] Pilot study on remote e-lending. The Publishers Association. Policy and News. 5 June, 2015. http://www.publishers.org.uk/policy-and-news/news-releases/2015/pilot-study-on-remote-e-lending/ A weboldalról letölthető a vizsgálatról készült jelentés.

[21] Hoffelder, Nate (2014): An incomplete report flawed pilot program suggests library ebook loans don't drive sales. The Digital Reader. 24 Nov, 2014. http://the-digital-reader.com/2014/11/24/incomplete-report-flawed-pilot-program-suggests-library-ebook-loans-dont-drive-sales/

[22] Hoffelder, Nate (2014): UK library ebook pilot shows library loans drive sales. The Digital Reader. 13 April, 2014. http://the-digital-reader.com/2014/04/13/uk-library-ebook-pilot-shows-library-loans-drive-sales/

[23] Uo.

[24] Uo.

James, Anna (2014): E-lending trial leads to click-trough sales. The Bookseller. 11 April, 2014. http://www.thebookseller.com/news/e-lending-trial-leads-click-through-sales

[25] Cowdray, Katherine (2015): 'Assurances' for booksellers in wake of PRH e-lending trial. The Bokkseller. 8 Dec, 2015. http://www.thebookseller.com/news/assurances-booksellers-wake-prh-e-lending-roll-out-318281

[26] Uo.

[27] Uo.

[28] Campbell, Lisa (2014): S&S UK permits library e-lending for all titles. The Bokkseller. 22 Dec, 2014. http://www.thebookseller.com/news/ss-uk-permits-library-e-lending-all-titles

[29] Uo.

[30] Uo.

[31] The Society of Chief Librarians and the Publishers Association report on the remote e-book lending pilots. Leading & Managing Public Libraries, The Publisher Association. http://www.swrls.org.uk/assets/files/Misc/E-lending_pilot_report.pdf Lásd még a 20. hivatkozást!

[32] Hoffelder, Nate (2015): New report on UK library ebook pilot says nothing that is new or useful. The Digital Reader, 6 June, 2015. http://the-digital-reader.com/2015/06/06/new-report-on-uk-library-ebook-pilot-says-nothing-that-is-new-or-useful/

[33] Uo.

[34] Hoffelder, Nate (2014): An incomplete report on a flawed pilot program suggests that library e-book loans don't drive sales. The Digital Reader 24 November, 2014. http://the-digital-reader.com/2014/11/24/incomplete-report-flawed-pilot-program-suggests-library-ebook-loans-dont-drive-sales/

[35] Uo.

[36] Hoffelder, Nate: UK library ebook pilot shows library loans drive sales. The Digital Reader 13 April, 2014. http://the-digital-reader.com/2014/04/13/uk-library-ebook-pilot-shows-library-loans-drive-sales/

[37] Strict limits on library ebook lending must end. The Chartered Institute of Library & Information Professionals 6 March 2014. http://www.cilip.org.uk/news/strict-limits-library-ebook-lending-must-end

[38] Uo.

[39] Az e-könyvek kérdéskörének áttekintésére lásd: Kerekes Pál – Kiszl Péter – Takács Dániel (2013): E-könyvészet. A digitális könyvkultúra alapvonásai.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Budapest. Csík Tibor (2014): Elektronikus könyv és könyvkultúra. Könyv és Nevelés. 16. 3. 109-112. o. http://olvasas.opkm.hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles/elektronikus_konyv_es_konyvkultura

[40] The right to e-read – An e-book policy for libraries in Europe. EBLIDA. 13 June, 2013. http://www.eblida.org/about-eblida/the-right-to-read-task-force-on-e-books.html

[41] Background paper on e-lending (2012) Last update 28 June, 2013. – IFLA Principles for library e-lending. 16 September, 2014. és IFLA Statement on public lending right Updated to include ebooks. 1 February, 2016. http://www.ifla.org/publications/background-paper-on-e-lending-2012

[42] Public library e-lending models research project in NAPLE (National Authorities on Public Libraries in Europe) Blog https://napleblog.files.wordpress.com/2014/06/140526-public-library-e-lending-models-concept-paper-dmv4.pdf

[43] The thinkpiece „Libraries, e-lending and the future of public access to digital Content”. Prepared by Civic Agenda. November 2012. http://www.ifla.org/files/assets/hq/topics/e-lending/thinkpiece-on-libraries-elending.pdf

[44] Uo.

[45] Colomb, Philippe – Rösch, Hermann – Vallotton Preisig, Amélie (2012): Thinkpiece „libraries, e-lending and the future of public access to digital content” Prepared by Civic Agenda and presented to IFLA in the Hague Nov. 2012. Comment from FAIFE- Perspective. 2.o. http://www.ifla.org/files/assets/faife/publications/spotlights/2013/thinkpiece-on-libraries-elending-phc-hr-avp.pdf

[46] Lásd a 40. hivatkozást!

[47] Lásd a 45. hivatkozást!

___________________________

 


____________________________________

Zsuzsanna Pallos: Reading motivation, ebooks in schools, in public libraries and e-commerce: Recent experiences in the UK

Research shows, that children and young people who enjoy reading and do it often, usually perform better academically. At the same time it is also well known, that most of the children and young people prefer technology and read on devices frequently in and out of school. Recognising this, the National Literacy Trust wanted to explore how this might impact on children's literacy attitudes, in order to find ways to support literacy and promote reading in schools. So in 2014 with RM Books surveyed the impact of ebooks on pupils' reading skills and motivation. Results shows that reading enjoyment increased in particular with regard to reading using technology. So we take a look at where the educational e-book market stands today and how those titles are being purchased and used by school and public libraries in the UK and what (global) problems arises under current and changed conditions.

____________________________________

Értékelés

Átlag: 5 (1 értékelésből)

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: