Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Gráberné Bősze Klára: Nőnevelő intézmények a 19. század végétől a 20. század végéig - a Wlassics-kollégium

Nyomtatási nézet

„Igaz, hogy a tudomány megszerzése sok fáradságot, kitartást és átvirrasztott éjeket vesz igénybe, mely áldozatok meghozása különösen az ifjúkorban nem szokott ízleni; azonban ott áll előtte a jövő, mely állással, hírrel és dicsőséggel kecsegteti, mint szorgalmának jutalmaival.”

Veres Pálné Beniczky Hermin

_________________________________

Veres Pálné Beniczky Hermin (1815–1895) a 19. század második felében a nőnevelés ügyének úttörője volt. A lányneveléssel országunkban az orsolya-rendi apácák és az angolkisasszonyok intézetei kezdtek foglalkozni az 1700-as években. Több nagyszerű asszony – mint Karacs Teréz, Teleki Blanka és mások is – sokat tett a nőnevelésért, de a sikeres kezdeményezések sem tudtak hosszú távon fennmaradni. Az 1860-as évektől Veres Pálnénak komoly és intenzív harcot kellett folytatnia a nők tanulása és leányiskola létrehozása érdekében. 900 hölgy sorakozott mögé, és kitartó, áldozatos munkájukkal segítették az ügyet.

A Veres Pálné alapította Országos Nőképző Egyesület (ONE) – amelynek jelszava Haladjunk! volt – révén indult 1869. október 17-én az első felsőfokú leányiskola első évfolyama, Gyulai Pál igazgatásával, tizenkét, 13 éves leánnyal. Veres Pálné vezéreszméje szerint „Vár reánk, magyar nőkre, egy nagy és hálás feladat, kötelesség és jog, melyet nekünk feladni nem szabad: a nők művelődésén és nemesbítésén munkálkodni.”

A kétosztályos felső iskola pár év múlva már háromosztályos, és a diákok tanítónői vizsgát is tettek. Néhány évvel később elemi és polgári leányiskola, valamint tanítónőképző intézet is működött az ONE égisze alatt. Veres Pálné több külföldi utazása során tájékozódott a leányok gimnáziumi oktatásáról. Tervezte leánygimnázium megnyitását is, de sajnos engedélyezését már nem érhette meg. A lányok csak fiúgimnáziumokban érettségizhettek,[1] illetve engedélyt kaphattak, hogy mint magántanulók „magánérettségi vizsgálatra” jelentkezzenek, de fontos volt, hogy „a leányok vizsgálatai a fiúk vizsgálataitól elkülönítve tartassanak meg.”


Rendelet a nők egyetemi tanulmányairól

Wlassics Gyula,[2] a kultusztárca vezetője A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek a közoktatás állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett huszonötödik jelentése[3] III. A felsőbb tanintézetekről című szakaszában így ír: „A felső oktatás terén az 1895. évben történtek között első sorban, mint legfontosabb, a női nevelést mélyen érintő azon kormányintézkedés említendő, mely a nőknek a szorosabb értelemben vett tudományos pályákra való bocsátását szabályozza. […] Erősen hangsúlyoztam, a nő igazi hivatását én is a családban találom. Viszont azonban helytelennek tartottam azt, hogy a nőket már elvben zárjuk ki a tudományos pályákról s azt mondjuk, hogy a nő a tudományos pályára in principio nem való. Ezt tartottam mindig egy nagy társadalmi igazságtalanságnak. […] czélul csak azt tűztem ki, hogy azon nőt, kit szellemi képességei arra jogosítanak, hogy tudományosan kiképezze magát […] a tudományos pályán való boldogulás lehetőségétől el ne zárassék. Ily irányú előterjesztésemre Ő […] Felsége 1895. évi november hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározásával […] megengedni méltóztatott, hogy a nőknek – a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti pályákra való léphetésök czéljából a felsőbb tanintézetekre leendő felvételre – a mennyiben a szabályszerű feltételeknek megfelelnek – az illetékes felsőbb tanintézet meghallgatása alapján esetről-esetre engedély adassék és részükre, miután tanulmányaikat a fennálló szabályok értelmében sikerrel befejezték, a képesítő oklevél kiadassék. […] Remélem, hogy a nők tudományos emancipatiója […] csak előnyére fog válni a magyar közművelődés ügyének. […] A magyar nők szellemi tehetség, akaraterő és szorgalom tekintetében pedig legalább is egyenlő helyet foglalnak el a művelt külföld nőivel. Hogy az írói és művészi pályán a nők egyaránt nagy sikereket képesek felmutatni, köztudomású és úgy a múltban, mint a jelenben számos kiváló példa bizonyítja. Hasonlókép alaptalannak bizonyult, hogy a nőknek a férfiakkal együtt-léte az egyetemi tanulmányok alatt erkölcsi és tanügyi szempontokból káros következményű leend.”


Az első leánygimnázium

Veres Pálné halála után munkáját leánya, Rudnay Józsefné Veres Szilárda és gróf Teleki Sándorné vezetésével folytatta az ONE vezetősége. Amikor a leánygimnázium létesült, ugyanazon évben nyitotta meg a kormány a tudományegyetem kapuit a nők előtt. 1896. október 3-án nyílt meg Nagymagyarország első leánygimnáziuma felmenő rendszerben, I. és V. osztállyal. Az ünnepélyen megjelent Wlassics Gyula miniszter is feleségével. A megnyitó beszédet Rudnay Józsefné Veres Szilárda, az ünnepi beszédet Beöthy Zsolt mondta, üdvözölte az új intézményt Wlassics Gyula is. A század utolsó éveiben megnyílt leánygimnáziumban kezdetben csak férfi tanárok oktattak. Az első egyetemet végzett tanárnők, akik még magántanulóként fiúgimnáziumban érettségiztek, az 1900/1901-es tanévtől kezdenek tanítani. Felsoroljuk, kik voltak ők, akik Magyarország első leánygimnáziumában oktattak, mert egyik pedagógiai lexikonunk sem említi nevüket: dr. Láng Margit latin–magyar szakos tanár, dr. Schmidt Mária[4] magyar–történelem szakos tanár. Az V. osztály növendékei az 1899/1900-as tanévben lettek VIII. osztályosok, osztályfőnökük mind a négy évben dr. Beke Manó volt.[5] 1900 júniusában tartottak lányoknak, leánygimnáziumban először érettségi vizsgát hazánkban. Az első, itt érettségizett lányok közül a tanári pályát választotta 13, orvosi pályát 8, gyógyszerésznek készült egy leány. Tehát egyetemen folytatták tanulmányaikat – részben a bölcsészkaron, részben az orvosi egyetemen.


A Wlassics-kollégium

Az ONE Wlassics-kollégiuma 1901. szeptember 9-én nyitja meg kapuit az egyetemista leányok előtt. A Wlassics-kollégium vezetősége: elnöki képviselő Emich Gusztávné Tormay Etelka, kurátor: dr. Beöthy Zsolt , igazgató: dr. Láng Margit 1901–1906., a kollégium vezetője 1906-tól Posztoczky Lajosné Szijártó Margit. A vezetőség felett az ONE elnöksége gyakorolt felügyeletet: özv. gr. Teleki Sándorné, gr. Teleki Jozefin elnök, Rudnay Józsefné Veres Szilárda, Emich Gusztávné Tormay Etelka, Csiky Kálmánné Gönczy Etelka alelnökök. A kollégium nyolc férőhelyes, „két nagy, világos dolgozószoba áll könyvtárral és külön iróasztallal minden egyes tag részére. Azonkívül van még a tagoknak nagy, közös hálószobájuk, öltözőszobájuk s az igazgatónak külön két szobás lakosztálya.” A felvételi követelmény: „évi 800 korona (kedvezményes hely 600 korona), bizonyitvány arról, hogy a felveendő tag eddigi tanulmányait szabályszerűen végezte.” Dr. Láng Margit[6] a kollégium első igazgatója írja a kollégium első évkönyvében a Tájékoztatóban: „… a czélt tisztán világosan látjuk: testileg-lelkileg egészséges, hasznos és boldog nőket nevelni a családnak, a társadalomnak, a hazának. Ebben egyetért a sok ellenkező egyéni nézet, mert ez mindenki meggyőződésével megfér, visszhangra talál mindenki szivében; ezt az elméletet igazolja az élet, mert neki is ilyen nőkre van szüksége, ebben érintkezik a mult és jövő; erre törekedett a régi nevelés a maga utján s a maga eszközeivel, erre kell törekednie a modern nevelésnek is a maga utján s a maga eszközeivel.[…].”[7] Az ONE vezetői az első érettségi vizsga után a büszkeség mellett szorongató érzéssel búcsúztak: „idáig vezettük, gondoztuk, szerettük őket, s most bocsássuk el őket ridegen: boldoguljatok a magatok módján. Az iskolába ’haza’ jártok, de az egyetem már az élet, a küzdelem. Ennek az intézménynek kettős célja van: otthont nyújtani az egyetemre járó lányoknak s egyúttal támogatni őket egyetemi tanulmányaikban.”[8]

A kollégium szeptember 9-én kezdte meg működését 5 bölcsész- és 3 orvostanhallgatóval. Az ünnepélyes megnyitó 1901. december 2-án volt az ONE dísztermében, „előkelő közönség” részvételével. Az egyesület részéről jelen volt özv. gróf Teleki Sándorné elnök, Rudnay Józsefné, Csiky Kálmánné, Emich Gusztávné alelnökök, Hellebronth Jánosné, Zipernovszkyné és még sokan mások. Zsilinszky Mihály a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára, Beöthy Zsolt miniszteri tanácsos, az ONE leánygimnáziuma és a Wlassics-kollégium kurátora, Vécsey Tamás az egyetem rektora, az egyetem dékánjai, Alexander Bernát és Beke Manó egyetemi tanárok, úgy is mint az ONE leánygimnáziumának volt tanárai, Bartoniek Géza az Eötvös-kollégium igazgatója és Pályi Sándor, az ONE leánygimnáziumának igazgatója. Emich Gusztávné mondott megnyitó beszédet: „Egyesületünk elhatározta, hogy „a budapesti királyi tudomány-egyetem azon nőtanulói részére, kik budapesti tartózkodásuk ideje alatt a családi tűzhely oltalmát nélkülözni volnának kénytelenek, otthont létesít, melyben e nők […] nemcsak lakást és ellátást, hanem egyszersmind egyetemi pályájuk ideje alatt tanulmányaikban is támogatást nyernének s ezen új intézetét […] a nők főiskolai képzésének úttörő bajnoka iránt érzett köteles mély hálájának szerény jeléül és az ő tiszteletére minden időkre Wlassics-kollégiumnak nevezi el. […] Midőn pedig egyesületünk ezen kollégium létesítésével a magyar nők művelődése ügyének egy hiányzott hatalmas oszlopát állította fel és hivatásának megfelelően egy újabb jelentékeny lépést tett a nőképzési intézmények betetőzése felé, akkor […] egyesületünk egyszersmind erkölcsi tartozást rótt le lánglelkű megalapítója és megteremtője, Veres Pálné Beniczky Hermin irányában is, a kinek előrelátó bölcsessége már fejletlen viszonyok közepette éles szemmel felismerte, mennyire szükséges a nőképzés színvonalát fokozatosan emelni, s az ezen czél szolgálatában álló intézményeket az élet követelményeihez képest következetesen fejleszteni.” [9]

Az európai nemzetek közt a magyar nemzet az első, mely otthont teremtett ama kiváló tehetségű nők számára, akik a magasabb tudományokban jártasságot szerezve a közéletben érvényesülni akarnak. „Az Országos Nőképző-Egyesület megalakulása óta nőnevelésünk terén nemcsak hasznos, szükséges, hanem többnyire úttörő munkát is végzett. […] főérdeme az, hogy felismerve a kor követelményeit, régibb intézményeit mindig a haladás szellemében fejlesztette s […] a gyakorlati élet szükségének megfelelően újakat létesített. Alig nyernek a rendszeres egyetemi tanulásra engedélyt a nők, megnyitja az egyesület a leánygymnasiumot, s alig hagyja el az első ’érett’-nek nyilvánított leánycsapat a gymnasiumot, … megnyílik az egyetemi leányok otthona, a Wlassics-kollégium.” írja dr. Láng Margit a kollégium első évének végén beszámolójában. Így Magyarország első leánygimnáziumában 1900 júniusában – hazánkban elsőként – érettségiző leányok előtt már nyitva állt az egyetemek kapuja. A Wlassics-kollégium lakói, „tagjai” az első leánygimnázium, az ONE leánygimnázium első érettségit tett osztályából kerültek ki. Valószínűleg azok, akik korábban is az ONE internátusában laktak, de természetesen az ország más részein, fiúgimnáziumokban magántanulóként érettségizett, tudásvággyal és szorgalommal megáldott leányok is – beiratkoztak az egyetemre. Ezeknek a lányoknak is segítségére sietett a Veres Pálné által alapított ONE elnöksége a kollégium alapításával, megszervezésével és működtetésével. Többen, akik tudomással bírtak a kollégium alapításáról, létezéséről, ide kérték felvételüket, így oldva meg egyetemi tanulmányaik alatt a családias, nyugodt életet, tanulást. Sajnos, a 20. században kiadott három magyar pedagógiai lexikon közül egyik sem említi a Wlassics-kollégiumot. Pedig megérdemelte volna, hogy egy szócikk erejéig említést tegyenek a kollégiumról.

A kollégium fennállásának 13 éve alatt minden tanévben adott ki értesítőt. Ez az első öt évben egy-egy programértekezést tartalmazott. Minden évben közölték az adott tanév történetét, kiemelkedő eseményeit és az „elnöki képviselő” Emich Gusztávné Tormay Etelka beszámoló beszédét, amelyet az ONE közgyűlésén mondott a kollégium működéséről, eredményeiről. A következő fejezet az ONE elnöksége és a Wlassics-kollégium vezetőségének névsora. Ezt követte a Wlassics-kollégium tagjainak névsora, az első években féléves bontásban. Majd a tagok „alapvizsgai kimutatása”, illetve tanulmányi eredménye. Végül a 3. értesítőtől (1903/04.) olvasható „Kivonat a Wlassics-kollégium szabályzatából.

Az első és második értesítőben közlik a kollégium könyvtárának jegyzékét – sorszám, szerző, cím, kötet – háromféle bontásban:

1901/02. „philosophiai fakultás” 92 féle mű 168 kötetben (irodalom, történelem, természettudományok, szótárak, stb.), „orvosi könyvtár” 33 mű és végül a kor jelentős folyóiratai közül 12 féle.

1902/03. „philosophiai fakultás” 130 mű 296 kötetben, „orvosi könyvtár” 33 mű, kb. 50 kötet és „szaklapok és folyóiratok” – 13 cím, ezek a következők: Philologiai Közlöny, Magyar Nyelvőr, Nyelvtudományi Közlemények, Archeológiai Értesítő, Mathematikai és Természettudományi Értesítő, Akadémiai Emlék, Akadémiai Értekezések, Akadémiai Értesitő, Középiskolai Tanáregyelet Közlönye, Nemzeti Nőnevelés, Magyar Orvosok Lapja, Gyermekgyógyászat, Beilage der Allgemeine Zeitung.

A könyvek és folyóiratok közül több mai is megtalálható a Veres Pálné Gimnázium könyvtárában.

Az 1902/03. tanévről szóló második értesítőben Láng Margit Az egyetem és a nők címmel írt értekezést. Majd a tanév történetében részletesen beszámol a tagok tanulmányairól, munkájáról. Beszámol arról is, hogy Wlassics Gyuláné „több előkelő hölgy társaságában intézetünket magas látogatásával szerencséltetni kegyeskedett.” Megemlíti a többi látogatót is, név szerint. Közli Emich Gusztávnénak az ONE közgyűlésén a kollégium működéséről szóló beszámolóját. Ebben olvashatjuk, hogy „megkönnyítette a kiadásokat az a 200 korona adomány, amelyet dr. Schmidt Mária gimnáziumi tanár és dr. Láng Margit igazgató […] adtak a kollégiumnak, különösen könyvtári beszerzésekre.” Említést tesz egy jótékony hölgyről, aki névtelen akart maradni. Megköszöni „dr. Ritoók Zsigmond, egyetemi tanársegéd úrnak, ki a kollégium háziorvosi tisztét önzetlen jószívűséggel, díjtalanul elvállalta és buzgón teljesítette.”

Az 1903/04. tanévi értesítőben Uj feladatok címmel, „de amelyek mégis régiek” értekezik dr. Láng Margit. Beszámolójában Emich Gusztávné elnöki képviselő a következőképpen értékelte az iskolaév munkáját: négyen befejezik egyetemi tanulmányaikat, közülük hárman egyesületünk leánygimnáziumában érettségiztek. „Ezen esztendő nevezetes határkő az ő életükben s a mi alkotásunkban egyaránt. Rájuk nézve az egyik iskola bezárul s ezután egy másikba, nehezebbe, az élet iskolájába kerülnek. […] Tanulmányaikban helyüket mindig derekasan megállták […]. Mint gyermekek jöttek hozzánk, s mint céltudatos, komoly munkások távoznak tőlünk. Azt reméljük, hogy nemcsak szakképzettséget visznek magukkal útravalóul, hanem ennél még becsesebb dolgokat: munkakedvet, kötelességtudást, lelkesedést mindenért, ami szép, jó és igaz!” Felsorolják a „nagylelkű adakozók” nevét és adományaikat.

Az 1905/06. tanévi értesítő 3-21. oldalán Popper Stefánia doktori értekezését olvashatjuk: A zsombolyai német nyelvjárás. Történetéről Emich Gusztávné számolt be az ONE májusi közgyűlésén. Mint mondotta, az egyesületet alapítók egyik célja az volt, hogy a férfiakéval egyenlő értékű tudás megszerezhető legyen a nőknek is, „hogy a közös nagy társadalmi munkából ő is kivehesse a maga részét, saját boldogulására és a társadalom hasznára […] de nemcsak a maguk munkája után élő nőkre vonatkozik, hanem minden nőre rangkülönbség nélkül. […] A másik fontosabb, nemesebb cél, az egyenlő műveltség a családi körben hozza meg áldásos gyümölcsét … hogy a nő családjának […] okos, erős irányítója is legyen […]. Első csapatunk, melyet mi neveltünk fel a kollégiumban […] tavaly fejezték be egyetemi tanulmányaikat. Mindegyik jól boldogul, ki állásban, ki tanulmányúton, ki a férjhezmenés útján. Kettő közülük már boldog asszony; az egyik e mellett gimnáziumi tanár […]. A másik szakirodalmi, tudományos munkásságot fejt ki; férjének – kinek ugyanaz a szaktudománya – buzgó avatott munkatársa.” A jelenlegi tagok szintén szép eredményeket produkálnak. Sajnálattal közli, hogy a Wlassics-kollégium igazgatója, dr. Láng Margit állásától megválik, mert a jövő tanévben tudományos munkásságát külföldön folytatja. Hálásan emlékeznek meg eddigi lelkiismeretes, ügyszerető, példás kötelességtudással végzett munkájáról, „akit erre széleskörű tudásán kívül fennkölt gondolkodása és a növendékek irányában megkülönböztetések nélkül mindig tanúsított szeretetteljes bánásmódja kiválóan képesítettek.” Hálásan köszönik munkáját. Ugyanakkor nehéz feladatnak tekintik, hogy megfelelő utódot találjanak. Köszönetet mondanak dr. Ritoók Zsigmondnak, az intézet orvosának. Sajnos a könyvtár új beszerzéseit már nem sorolják fel tételesen, de hálásan köszönik id. Emich Gusztáv és özv. Pulszky Ágostné könyvadományait.

Az 1906/07. tanévtől özv. Posztoczky Lajosné Szijártó Margit vezette a kollégiumot. „Finom lelkével igazi anyai szeretettel veszi körül kollégistáinkat.” – írja Emich Gusztávné beszámolójában. Ismerteti az év eseményeit, eredményeit. Két egyetemi tanár szívességből segítette a hallgatókat: Dr. Beke Manó egyetemi tanár matematikai tanulmányokban, Bezard Lucien, dr. francia nyelv és irodalomban.

Olvashatjuk Tillinger Istvánka és Jakubek Mária Emich Gusztávnéhoz intézett levelét. Az utolsó 1913/14. évi értesítőből megtudjuk, hogy „az előző évek hagyományainak megfelelően, ebben az évben is csendes, komoly munkásságban telt el. A kollégium tagjai mind szorgalmasan dolgoztak […] szép eredménnyel colloquáltak és vizsgáztak […]. Elnökünk, özv. Emich Gusztávné […] hosszas betegsége miatt nem jelenhetett meg a közgyűlésen és a kollégiumot egész évben nem látogathatta.” Ez évben az ONE elnöksége: özv. Rudnay Józsefné Veres Szilárda elnök, özv. Emich Gusztávné, özv. Csiky Kálmánné, Grúz Albertné társelnökök, özv. Hellebronth Jánosné, özv. Lónyay Sándorné, özv. Sebestyén Gyuláné, Zsilinszky Mihályné alelnökök.


A magyar társadalom véleménye a nők egyetemi tanulmányairól – és a Wlassics-kollégiumról

A Magyarország című újság 1895. november 26-i száma (II. évf. 324.sz.) „Saját tudósítónktól” – Dr. P. J. – Nők a magyar egyetemen című vezércikkben Wlassics Gyula  fentebb idézett rendeletét elemzi/idézi: „Az a mozgalom, mely nemrég indult meg nálunk nagyobb erővel, hogy a nők polgár jogot nyerjenek az egyetemen: immár teljes diadalt aratott. […] Ez a diadal pedig Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter nevéhez fűződik. Ő volt az, aki a mozgalom iránt mindjárt tárczája átvételekor kellő érdeklődést tanúsított. […] Magyarország királya helyeseknek ismerve el a kultuszminiszter előterjesztésében felsorolt nézeteket: immár megengedte, hogy a nők beiratkozhatnak a magyar egyetemekre. A legilletékesebb helyen szerzett informácziónk szerint ez a királyi elhatározás nem vonja maga után azt, hogy most már külön női középiskolákat állítsunk. […] A jövő tanévtől ennélfogva már női gyógyszerészek, női orvostanhallgatók és női bölcsészek látogathatják a budapesti és a kolozsvári egyetemet, ha addig lesznek, kik az érettségi vizsgát leteszik.” Közöttük volt dr. Láng Margit és dr. Schmidt Mária.

Jókai Mór, aki már a tanintézet elindításában is segítségére volt Veres Pálnénak – verset írt Bölcsészhallgató nők címmel. „E költeményt Jókai a bölcsészethallgató nők november 9-én tartott jótékony czélú hangversenye bevezetőjéül írta.” A vers a Nemzeti Nőnevelés című folyóirat 1902. évi XXIX. kötetében jelent meg (364-365. p.)

Bölcsészet a nőknek! vakmerő nagy eszme,

Mely mindent, a mi csak női, ellenezne.

Hisz eddig a nőrül azt hitte a világ,

Hogy az csak gyönyörre teremtett bájvirág,

Hisz a tudatlanság a nő legszebb éke,

Abban a megnyugvás, abban van a béke.

Hogy a nő lelke is bir szellemerővel

Versenyt küzdeni az új emberöltővel,

Hogyha a bölcsészi s tudományos pálya

Csarnokát előtte szabadon feltárja,

Nevelni eszesnek az új nemzedéket

Miveltté, okossá képezni a népet;

Azért a nő nem fog sorsától eltérni,

A szív nőé marad: csak az ész lesz férfi.

 

[…] Ez a hivatása női bölcsészetnek,

Nemes nagy feladat, kik reá születnek

Kisérje hő áldás őket e pályára,

Magaslatán hála, dús koszorú várja!

A Budapesti Hírlap 1901. július 11. (188. sz.) számában a 3-4. oldalon Alfa [Alexander Bernát] írja le gondolatait, véleményét A Wlassics-kollégium címmel. „Az Országos Nőképző-Egyesület csöndben, szerényen, uj intézményt alapított, kollégiumot egyetemre járó nők számára, kik ott ellátásban részesülnek, tanulmányaikban támogatást és vezetést találnak, felügyelet alatt állanak, és a nehéz egyetemi évek alatt otthont lelnek, mely némileg a családi kör hiányát pótolja nekik. […] Wlassics a nőképzés terén talán legszebb érdemeit szerezte, mert modern lelke itt érvényesült legjobb tulajdonságaival. Látta a dolog velejét, gyorsan cselekedett, nem riadt vissza az akadályoktól és költségektől és következetesen haladt a maga útján. Most öt éve kieszközölte, hogy a nők mint rendes hallgatók az egyetemre mehessenek […]. De kiváló munkatársa akadt az Országos Nőképző-Egyesületben. Ennek a vezető géniuszait nem szokás az ujságban földicsérni, de hazánk kulturai történetében föl fogják jegyezni Rudnay Józsefné, Emich Gusztávné s a többiek nevét. Ezek a nők, kik nem szerepelnek, csak dolgoznak, azonnal fölfedezték, hogy új tér nyílik számukra, hogy nem elég, ha a nőket egyetemre bocsátják, hanem szükséges, hogy egyetemre elő is készítsék őket. És ők […] megalapították a nőgimnáziumot. […] A nőgimnázium virágzik. […] Ha jól tudjuk, Németországban sincsen még ily következetes és jól szervezett nyilvános nőgimnázium. Nagy része van a sikerben Beőthy Zsoltnak […]. Mert ő kurátora is az egész intézetnek, részt vett alapításában, szervezésében és lelke, szelleme az egész intézménynek. Miért, mi végett? Csak az ügy érdekében. Hogy a nőkérdés megoldását előrevigye. […] A Nőképző még eddig minden intézményét helyesen alkotta meg és vezette tovább. Jó nevet választottak ezúttal. Wlassics rendkívül sokat tett a nőnevelés érdekében. Új eszméket adott, új szükségleteket keltett, régi hiányokat pótolt. Hisszük, hogy itt két jó erő került össze: a tevékeny miniszter és a lelkes magyar nők egyesülete.”

Számos tanulmány és cikk jelent meg az intézményről a különböző pedagógiai lapokban, főleg a Nemzeti Nőnevelés hasábjain és az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében, A Magyar Középiskola lapjain. A Wlassics-kollégium működést általános elismerés övezete.

A Wlassics-kollégium tagjainak bemutatása a folyóirat elektronikus változatában olvasható.



[1] Az 1883. XXX. tv. 15.§-a és a Wlassics Gyula 1895-ös miniszteri rendelte alapján.

[2] Wlassics Gyula (Zalaegerszeg, 1852. márc. 17.– Bp. 1937. márc. 30.) jogász, az MTA tagja, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, egyetemi tanár. „Ő cs. és ap. Kir. Felsége 1895. jan.15-én” nevezte ki miniszterré. Sokat köszönhet neki az Országos Nőképző Egyesület és a nőnevelés ügye.

[3] Wlassics (1896); Egyetemi nyomda, Budapest. 14-22. p.

[4] Schmidt Mária (Bp. 1877– ?) bölcseleti doktor, tanár. Az ONE leánygimnáziumában magyart, ókori irodalmat, filozófiát és francia nyelvet tanított 1900–1910-ig. Szinnyei (1981) 12. köt. 494. h.

[5] Beke Manó (Pápa, 1862. ápr. 24.– Bp. 1946. jún. 27.) tanár, matematikus, egyetemi tanár, akadémikus.

[6] Láng Margit, dr. (Bajna, Komárom vm., 1865. okt. 20. – Bp.1943. ápr. 13.) a Veres Pálné gimnázium, majd az evangélikus leánygimnázium tanára. A budapesti VII. ker. állami főgimnáziumban érettségizett 1897. decemberében. A nők között elsőként szerzett latin–magyar szakon bölcsész és középiskolai tanári diplomát. Ld. Gulyás és Viczián 17. (1995), 965. h. ; Gráberné Bősze Klára (2006) 1. köt. 179‑180. p.

[7] Az Országos Nőképző-Egyesület Wlassics-Kollégiumának […] évi értesítője az 1901/02. tanévről. 3. p.

[8] Ua. 1901/02. 7. p.

[9] Az Országos Nőképző-Egyesület évkönyve az 1901–1902. évről. 9-10. p.

__________________

IRODALOM

Az Országos Nőképző Egyesület Wlassics-kollégiumának […] évi értesítője. 1–13. 1901/02-1913/14. tanévről.

Az Országos Nőképző Egyesület leánygimnáziumának […] értesítője. 1896/97–1913/14.

Gulyás Pál – Viczián János: (1990): Magyar írók élete és munkái. 1–19. köt. Argumentum, Budapest.

Gráberné Bősze Klára (2006): A Veres Pálné Gimnázium története 1906–1909. 1–2. köt. Veres Pálné Gimnázium, Budapest.

Kenyeres Ágnes (főszerk., 1969) Magyar  életrajzi lexikon. Akadémiai, Budapest.

Nagy Ferenc (főszerk., 1997): Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Better–MTESZ–OMIKK, Budapest.

Nagy Sándor (szerk., 1979): Pedagógiai lexikon I–IV. Akadémiai, Budapest.

Pukánszky Béla (2013): A nőnevelés története. Gondolat, Budapest. http://www.pukanszky.hu/eloadasok/ELTE_PhD_A%20noneveles%20tortenete/Segedanyagok/03_Pukanszky_Noneveles_vegso.pdf (2017. 01. 25.)

Rudnay Józsefné. (1922): Emlékeim 1847–1917. Légrády testvérek, Budapest.

Rudnay Józsefné – Szigethy Gyuláné (1902): Veres Pálné Beniczky Hermin élete és működése. Országos Nőképző Egyesület, Budapest.

Szinnyei József (1981): Magyar írók élete és munkái. 1-14. köt. Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, Veszprém

_____________________________

Veres Pálné Beniczky Hermin (1815–1895) a 19. század második felében a nőnevelés ügyének úttörője volt. A lányneveléssel országunkban az orsolya-rendi apácák és az angolkisasszonyok intézetei kezdtek foglalkozni az 1700-as években. Több nagyszerű asszony – mint Karacs Teréz, Teleki Blanka és mások is – sokat tett a nőnevelésért, de a sikeres kezdeményezések sem tudtak hosszú távon fennmaradni. Az 1860-as évektől Veres Pálnénak komoly és intenzív harcot kellett folytatnia a nők tanulása és leányiskola létrehozása érdekében. 900 hölgy sorakozott mögé, és kitartó, áldozatos munkájukkal segítették az ügyet.

A Veres Pálné alapította Országos Nőképző Egyesület (ONE) – amelynek jelszava Haladjunk! volt – révén indult 1869. október 17-én az első felsőfokú leányiskola első évfolyama, Gyulai Pál igazgatásával, tizenkét, 13 éves leánnyal. Veres Pálné vezéreszméje szerint „Vár reánk, magyar nőkre, egy nagy és hálás feladat, kötelesség és jog, melyet nekünk feladni nem szabad: a nők művelődésén és nemesbítésén munkálkodni.”

A kétosztályos felső iskola pár év múlva már háromosztályos, és a diákok tanítónői vizsgát is tettek. Néhány évvel később elemi és polgári leányiskola, valamint tanítónőképző intézet is működött az ONE égisze alatt. Veres Pálné több külföldi utazása során tájékozódott a leányok gimnáziumi oktatásáról. Tervezte leánygimnázium megnyitását is, de sajnos engedélyezését már nem érhette meg. A lányok csak fiúgimnáziumokban érettségizhettek,[1] illetve engedélyt kaphattak, hogy mint magántanulók „magánérettségi vizsgálatra” jelentkezzenek, de fontos volt, hogy „a leányok vizsgálatai a fiúk vizsgálataitól elkülönítve tartassanak meg.”

Rendelet a nők egyetemi tanulmányairól

Wlassics Gyula,[2] a kultusztárca vezetője A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek a közoktatás állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett huszonötödik jelentése[3] III. A felsőbb tanintézetekről című szakaszában így ír: „A felső oktatás terén az 1895. évben történtek között első sorban, mint legfontosabb, a női nevelést mélyen érintő azon kormányintézkedés említendő, mely a nőknek a szorosabb értelemben vett tudományos pályákra való bocsátását szabályozza. […] Erősen hangsúlyoztam, a nő igazi hivatását én is a családban találom. Viszont azonban helytelennek tartottam azt, hogy a nőket már elvben zárjuk ki a tudományos pályákról s azt mondjuk, hogy a nő a tudományos pályára in principio nem való. Ezt tartottam mindig egy nagy társadalmi igazságtalanságnak. […] czélul csak azt tűztem ki, hogy azon nőt, kit szellemi képességei arra jogosítanak, hogy tudományosan kiképezze magát […] a tudományos pályán való boldogulás lehetőségétől el ne zárassék. Ily irányú előterjesztésemre Ő […] Felsége 1895. évi november hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározásával […] megengedni méltóztatott, hogy a nőknek – a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti pályákra való léphetésök czéljából a felsőbb tanintézetekre leendő felvételre – a mennyiben a szabályszerű feltételeknek megfelelnek – az illetékes felsőbb tanintézet meghallgatása alapján esetről-esetre engedély adassék és részükre, miután tanulmányaikat a fennálló szabályok értelmében sikerrel befejezték, a képesítő oklevél kiadassék. […] Remélem, hogy a nők tudományos emancipatiója […] csak előnyére fog válni a magyar közművelődés ügyének. […] A magyar nők szellemi tehetség, akaraterő és szorgalom tekintetében pedig legalább is egyenlő helyet foglalnak el a művelt külföld nőivel. Hogy az írói és művészi pályán a nők egyaránt nagy sikereket képesek felmutatni, köztudomású és úgy a múltban, mint a jelenben számos kiváló példa bizonyítja. Hasonlókép alaptalannak bizonyult, hogy a nőknek a férfiakkal együtt-léte az egyetemi tanulmányok alatt erkölcsi és tanügyi szempontokból káros következményű leend.”

Az első leánygimnázium

Veres Pálné halála után munkáját leánya, Rudnay Józsefné Veres Szilárda és gróf Teleki Sándorné vezetésével folytatta az ONE vezetősége. Amikor a leánygimnázium létesült, ugyanazon évben nyitotta meg a kormány a tudományegyetem kapuit a nők előtt. 1896. október 3-án nyílt meg Nagymagyarország első leánygimnáziuma felmenő rendszerben, I. és V. osztállyal. Az ünnepélyen megjelent Wlassics Gyula miniszter is feleségével. A megnyitó beszédet Rudnay Józsefné Veres Szilárda, az ünnepi beszédet Beöthy Zsolt mondta, üdvözölte az új intézményt Wlassics Gyula is. A század utolsó éveiben megnyílt leánygimnáziumban kezdetben csak férfi tanárok oktattak. Az első egyetemet végzett tanárnők, akik még magántanulóként fiúgimnáziumban érettségiztek, az 1900/1901-es tanévtől kezdenek tanítani. Felsoroljuk, kik voltak ők, akik Magyarország első leánygimnáziumában oktattak, mert egyik pedagógiai lexikonunk sem említi nevüket: dr. Láng Margit latin–magyar szakos tanár, dr. Schmidt Mária[4] magyar–történelem szakos tanár. Az V. osztály növendékei az 1899/1900-as tanévben lettek VIII. osztályosok, osztályfőnökük mind a négy évben dr. Beke Manó volt.[5] 1900 júniusában tartottak lányoknak, leánygimnáziumban először érettségi vizsgát hazánkban. Az első, itt érettségizett lányok közül a tanári pályát választotta 13, orvosi pályát 8, gyógyszerésznek készült egy leány. Tehát egyetemen folytatták tanulmányaikat – részben a bölcsészkaron, részben az orvosi egyetemen.

A Wlassics-kollégium

Az ONE Wlassics-kollégiuma 1901. szeptember 9-én nyitja meg kapuit az egyetemista leányok előtt. A Wlassics-kollégium vezetősége: elnöki képviselő Emich Gusztávné Tormay Etelka, kurátor: dr. Beöthy Zsolt , igazgató: dr. Láng Margit 1901–1906., a kollégium vezetője 1906-tól Posztoczky Lajosné Szijártó Margit. A vezetőség felett az ONE elnöksége gyakorolt felügyeletet: özv. gr. Teleki Sándorné, gr. Teleki Jozefin elnök, Rudnay Józsefné Veres Szilárda, Emich Gusztávné Tormay Etelka, Csiky Kálmánné Gönczy Etelka alelnökök. A kollégium nyolc férőhelyes, „két nagy, világos dolgozószoba áll könyvtárral és külön iróasztallal minden egyes tag részére. Azonkívül van még a tagoknak nagy, közös hálószobájuk, öltözőszobájuk s az igazgatónak külön két szobás lakosztálya.” A felvételi követelmény: „évi 800 korona (kedvezményes hely 600 korona), bizonyitvány arról, hogy a felveendő tag eddigi tanulmányait szabályszerűen végezte.” Dr. Láng Margit[6] a kollégium első igazgatója írja a kollégium első évkönyvében a Tájékoztatóban: „… a czélt tisztán világosan látjuk: testileg-lelkileg egészséges, hasznos és boldog nőket nevelni a családnak, a társadalomnak, a hazának. Ebben egyetért a sok ellenkező egyéni nézet, mert ez mindenki meggyőződésével megfér, visszhangra talál mindenki szivében; ezt az elméletet igazolja az élet, mert neki is ilyen nőkre van szüksége, ebben érintkezik a mult és jövő; erre törekedett a régi nevelés a maga utján s a maga eszközeivel, erre kell törekednie a modern nevelésnek is a maga utján s a maga eszközeivel.[…].”[7] Az ONE vezetői az első érettségi vizsga után a büszkeség mellett szorongató érzéssel búcsúztak: „idáig vezettük, gondoztuk, szerettük őket, s most bocsássuk el őket ridegen: boldoguljatok a magatok módján. Az iskolába ’haza’ jártok, de az egyetem már az élet, a küzdelem. Ennek az intézménynek kettős célja van: otthont nyújtani az egyetemre járó lányoknak s egyúttal támogatni őket egyetemi tanulmányaikban.”[8]

A kollégium szeptember 9-én kezdte meg működését 5 bölcsész- és 3 orvostanhallgatóval. Az ünnepélyes megnyitó 1901. december 2-án volt az ONE dísztermében, „előkelő közönség” részvételével. Az egyesület részéről jelen volt özv. gróf Teleki Sándorné elnök, Rudnay Józsefné, Csiky Kálmánné, Emich Gusztávné alelnökök, Hellebronth Jánosné, Zipernovszkyné és még sokan mások. Zsilinszky Mihály a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára, Beöthy Zsolt miniszteri tanácsos, az ONE leánygimnáziuma és a Wlassics-kollégium kurátora, Vécsey Tamás az egyetem rektora, az egyetem dékánjai, Alexander Bernát és Beke Manó egyetemi tanárok, úgy is mint az ONE leánygimnáziumának volt tanárai, Bartoniek Géza az Eötvös-kollégium igazgatója és Pályi Sándor, az ONE leánygimnáziumának igazgatója. Emich Gusztávné mondott megnyitó beszédet: „Egyesületünk elhatározta, hogy „a budapesti királyi tudomány-egyetem azon nőtanulói részére, kik budapesti tartózkodásuk ideje alatt a családi tűzhely oltalmát nélkülözni volnának kénytelenek, otthont létesít, melyben e nők […] nemcsak lakást és ellátást, hanem egyszersmind egyetemi pályájuk ideje alatt tanulmányaikban is támogatást nyernének s ezen új intézetét […] a nők főiskolai képzésének úttörő bajnoka iránt érzett köteles mély hálájának szerény jeléül és az ő tiszteletére minden időkre Wlassics-kollégiumnak nevezi el. […] Midőn pedig egyesületünk ezen kollégium létesítésével a magyar nők művelődése ügyének egy hiányzott hatalmas oszlopát állította fel és hivatásának megfelelően egy újabb jelentékeny lépést tett a nőképzési intézmények betetőzése felé, akkor […] egyesületünk egyszersmind erkölcsi tartozást rótt le lánglelkű megalapítója és megteremtője, Veres Pálné Beniczky Hermin irányában is, a kinek előrelátó bölcsessége már fejletlen viszonyok közepette éles szemmel felismerte, mennyire szükséges a nőképzés színvonalát fokozatosan emelni, s az ezen czél szolgálatában álló intézményeket az élet követelményeihez képest következetesen fejleszteni.” [9]

Az európai nemzetek közt a magyar nemzet az első, mely otthont teremtett ama kiváló tehetségű nők számára, akik a magasabb tudományokban jártasságot szerezve a közéletben érvényesülni akarnak. „Az Országos Nőképző-Egyesület megalakulása óta nőnevelésünk terén nemcsak hasznos, szükséges, hanem többnyire úttörő munkát is végzett. […] főérdeme az, hogy felismerve a kor követelményeit, régibb intézményeit mindig a haladás szellemében fejlesztette s […] a gyakorlati élet szükségének megfelelően újakat létesített. Alig nyernek a rendszeres egyetemi tanulásra engedélyt a nők, megnyitja az egyesület a leánygymnasiumot, s alig hagyja el az első ’érett’-nek nyilvánított leánycsapat a gymnasiumot, … megnyílik az egyetemi leányok otthona, a Wlassics-kollégium.” írja dr. Láng Margit a kollégium első évének végén beszámolójában. Így Magyarország első leánygimnáziumában 1900 júniusában – hazánkban elsőként – érettségiző leányok előtt már nyitva állt az egyetemek kapuja. A Wlassics-kollégium lakói, „tagjai” az első leánygimnázium, az ONE leánygimnázium első érettségit tett osztályából kerültek ki. Valószínűleg azok, akik korábban is az ONE internátusában laktak, de természetesen az ország más részein, fiúgimnáziumokban magántanulóként érettségizett, tudásvággyal és szorgalommal megáldott leányok is – beiratkoztak az egyetemre. Ezeknek a lányoknak is segítségére sietett a Veres Pálné által alapított ONE elnöksége a kollégium alapításával, megszervezésével és működtetésével. Többen, akik tudomással bírtak a kollégium alapításáról, létezéséről, ide kérték felvételüket, így oldva meg egyetemi tanulmányaik alatt a családias, nyugodt életet, tanulást. Sajnos, a 20. században kiadott három magyar pedagógiai lexikon közül egyik sem említi a Wlassics-kollégiumot. Pedig megérdemelte volna, hogy egy szócikk erejéig említést tegyenek a kollégiumról.

A kollégium fennállásának 13 éve alatt minden tanévben adott ki értesítőt. Ez az első öt évben egy-egy programértekezést tartalmazott. Minden évben közölték az adott tanév történetét, kiemelkedő eseményeit és az „elnöki képviselő” Emich Gusztávné Tormay Etelka beszámoló beszédét, amelyet az ONE közgyűlésén mondott a kollégium működéséről, eredményeiről. A következő fejezet az ONE elnöksége és a Wlassics-kollégium vezetőségének névsora. Ezt követte a Wlassics-kollégium tagjainak névsora, az első években féléves bontásban. Majd a tagok „alapvizsgai kimutatása”, illetve tanulmányi eredménye. Végül a 3. értesítőtől (1903/04.) olvasható „Kivonat a Wlassics-kollégium szabályzatából.

Az első és második értesítőben közlik a kollégium könyvtárának jegyzékét – sorszám, szerző, cím, kötet – háromféle bontásban:

1901/02. „philosophiai fakultás” 92 féle mű 168 kötetben (irodalom, történelem, természettudományok, szótárak, stb.), „orvosi könyvtár” 33 mű és végül a kor jelentős folyóiratai közül 12 féle.

1902/03. „philosophiai fakultás” 130 mű 296 kötetben, „orvosi könyvtár” 33 mű, kb. 50 kötet és „szaklapok és folyóiratok” – 13 cím, ezek a következők: Philologiai Közlöny, Magyar Nyelvőr, Nyelvtudományi Közlemények, Archeológiai Értesítő, Mathematikai és Természettudományi Értesítő, Akadémiai Emlék, Akadémiai Értekezések, Akadémiai Értesitő, Középiskolai Tanáregyelet Közlönye, Nemzeti Nőnevelés, Magyar Orvosok Lapja, Gyermekgyógyászat, Beilage der Allgemeine Zeitung.

A könyvek és folyóiratok közül több mai is megtalálható a Veres Pálné Gimnázium könyvtárában.

Az 1902/03. tanévről szóló második értesítőben Láng Margit Az egyetem és a nők címmel írt értekezést. Majd a tanév történetében részletesen beszámol a tagok tanulmányairól, munkájáról. Beszámol arról is, hogy Wlassics Gyuláné „több előkelő hölgy társaságában intézetünket magas látogatásával szerencséltetni kegyeskedett.” Megemlíti a többi látogatót is, név szerint. Közli Emich Gusztávnénak az ONE közgyűlésén a kollégium működéséről szóló beszámolóját. Ebben olvashatjuk, hogy „megkönnyítette a kiadásokat az a 200 korona adomány, amelyet dr. Schmidt Mária gimnáziumi tanár és dr. Láng Margit igazgató […] adtak a kollégiumnak, különösen könyvtári beszerzésekre.” Említést tesz egy jótékony hölgyről, aki névtelen akart maradni. Megköszöni „dr. Ritoók Zsigmond, egyetemi tanársegéd úrnak, ki a kollégium háziorvosi tisztét önzetlen jószívűséggel, díjtalanul elvállalta és buzgón teljesítette.”

Az 1903/04. tanévi értesítőben Uj feladatok címmel, „de amelyek mégis régiek” értekezik dr. Láng Margit. Beszámolójában Emich Gusztávné elnöki képviselő a következőképpen értékelte az iskolaév munkáját: négyen befejezik egyetemi tanulmányaikat, közülük hárman egyesületünk leánygimnáziumában érettségiztek. „Ezen esztendő nevezetes határkő az ő életükben s a mi alkotásunkban egyaránt. Rájuk nézve az egyik iskola bezárul s ezután egy másikba, nehezebbe, az élet iskolájába kerülnek. […] Tanulmányaikban helyüket mindig derekasan megállták […]. Mint gyermekek jöttek hozzánk, s mint céltudatos, komoly munkások távoznak tőlünk. Azt reméljük, hogy nemcsak szakképzettséget visznek magukkal útravalóul, hanem ennél még becsesebb dolgokat: munkakedvet, kötelességtudást, lelkesedést mindenért, ami szép, jó és igaz!” Felsorolják a „nagylelkű adakozók” nevét és adományaikat.

Az 1905/06. tanévi értesítő 3-21. oldalán Popper Stefánia doktori értekezését olvashatjuk: A zsombolyai német nyelvjárás. Történetéről Emich Gusztávné számolt be az ONE májusi közgyűlésén. Mint mondotta, az egyesületet alapítók egyik célja az volt, hogy a férfiakéval egyenlő értékű tudás megszerezhető legyen a nőknek is, „hogy a közös nagy társadalmi munkából ő is kivehesse a maga részét, saját boldogulására és a társadalom hasznára […] de nemcsak a maguk munkája után élő nőkre vonatkozik, hanem minden nőre rangkülönbség nélkül. […] A másik fontosabb, nemesebb cél, az egyenlő műveltség a családi körben hozza meg áldásos gyümölcsét … hogy a nő családjának […] okos, erős irányítója is legyen […]. Első csapatunk, melyet mi neveltünk fel a kollégiumban […] tavaly fejezték be egyetemi tanulmányaikat. Mindegyik jól boldogul, ki állásban, ki tanulmányúton, ki a férjhezmenés útján. Kettő közülük már boldog asszony; az egyik e mellett gimnáziumi tanár […]. A másik szakirodalmi, tudományos munkásságot fejt ki; férjének – kinek ugyanaz a szaktudománya – buzgó avatott munkatársa.” A jelenlegi tagok szintén szép eredményeket produkálnak. Sajnálattal közli, hogy a Wlassics-kollégium igazgatója, dr. Láng Margit állásától megválik, mert a jövő tanévben tudományos munkásságát külföldön folytatja. Hálásan emlékeznek meg eddigi lelkiismeretes, ügyszerető, példás kötelességtudással végzett munkájáról, „akit erre széleskörű tudásán kívül fennkölt gondolkodása és a növendékek irányában megkülönböztetések nélkül mindig tanúsított szeretetteljes bánásmódja kiválóan képesítettek.” Hálásan köszönik munkáját. Ugyanakkor nehéz feladatnak tekintik, hogy megfelelő utódot találjanak. Köszönetet mondanak dr. Ritoók Zsigmondnak, az intézet orvosának. Sajnos a könyvtár új beszerzéseit már nem sorolják fel tételesen, de hálásan köszönik id. Emich Gusztáv és özv. Pulszky Ágostné könyvadományait.

Az 1906/07. tanévtől özv. Posztoczky Lajosné Szijártó Margit vezette a kollégiumot. „Finom lelkével igazi anyai szeretettel veszi körül kollégistáinkat.” – írja Emich Gusztávné beszámolójában. Ismerteti az év eseményeit, eredményeit. Két egyetemi tanár szívességből segítette a hallgatókat: Dr. Beke Manó egyetemi tanár matematikai tanulmányokban, Bezard Lucien, dr. francia nyelv és irodalomban.

Olvashatjuk Tillinger Istvánka és Jakubek Mária Emich Gusztávnéhoz intézett levelét. Az utolsó 1913/14. évi értesítőből megtudjuk, hogy „az előző évek hagyományainak megfelelően, ebben az évben is csendes, komoly munkásságban telt el. A kollégium tagjai mind szorgalmasan dolgoztak […] szép eredménnyel colloquáltak és vizsgáztak […]. Elnökünk, özv. Emich Gusztávné […] hosszas betegsége miatt nem jelenhetett meg a közgyűlésen és a kollégiumot egész évben nem látogathatta.” Ez évben az ONE elnöksége: özv. Rudnay Józsefné Veres Szilárda elnök, özv. Emich Gusztávné, özv. Csiky Kálmánné, Grúz Albertné társelnökök, özv. Hellebronth Jánosné, özv. Lónyay Sándorné, özv. Sebestyén Gyuláné, Zsilinszky Mihályné alelnökök.

A magyar társadalom véleménye a nők egyetemi tanulmányairól – és a Wlassics-kollégiumról

Magyarország című újság 1895. november 26-i száma (II. évf. 324.sz.) „Saját tudósítónktól” – Dr. P. J. – Nők a magyar egyetemen című vezércikkben Wlassics Gyula  fentebb idézett rendeletét elemzi/idézi: „Az a mozgalom, mely nemrég indult meg nálunk nagyobb erővel, hogy a nők polgár jogot nyerjenek az egyetemen: immár teljes diadalt aratott. […] Ez a diadal pedig Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter nevéhez fűződik. Ő volt az, aki a mozgalom iránt mindjárt tárczája átvételekor kellő érdeklődést tanúsított. […] Magyarország királya helyeseknek ismerve el a kultuszminiszter előterjesztésében felsorolt nézeteket: immár megengedte, hogy a nők beiratkozhatnak a magyar egyetemekre. A legilletékesebb helyen szerzett informácziónk szerint ez a királyi elhatározás nem vonja maga után azt, hogy most már külön női középiskolákat állítsunk. […] A jövő tanévtől ennélfogva már női gyógyszerészek, női orvostanhallgatók és női bölcsészek látogathatják a budapesti és a kolozsvári egyetemet, ha addig lesznek, kik az érettségi vizsgát leteszik.” Közöttük volt dr. Láng Margit és dr. Schmidt Mária.

Jókai Mór, aki már a tanintézet elindításában is segítségére volt Veres Pálnénak – verset írt Bölcsészhallgató nők címmel. „E költeményt Jókai a bölcsészethallgató nők november 9-én tartott jótékony czélú hangversenye bevezetőjéül írta.” A vers a Nemzeti Nőnevelés című folyóirat 1902. évi XXIX. kötetében jelent meg (364-365. p.)

Bölcsészet a nőknek! vakmerő nagy eszme,

Mely mindent, a mi csak női, ellenezne.

Hisz eddig a nőrül azt hitte a világ,

Hogy az csak gyönyörre teremtett bájvirág,

Hisz a tudatlanság a nő legszebb éke,

Abban a megnyugvás, abban van a béke.

Hogy a nő lelke is bir szellemerővel

Versenyt küzdeni az új emberöltővel,

Hogyha a bölcsészi s tudományos pálya

Csarnokát előtte szabadon feltárja,

Nevelni eszesnek az új nemzedéket

Miveltté, okossá képezni a népet;

Azért a nő nem fog sorsától eltérni,

A szív nőé marad: csak az ész lesz férfi.

 

[…] Ez a hivatása női bölcsészetnek,

Nemes nagy feladat, kik reá születnek

Kisérje hő áldás őket e pályára,

Magaslatán hála, dús koszorú várja!

A Budapesti Hírlap 1901. július 11. (188. sz.) számában a 3-4. oldalon Alfa [Alexander Bernát] írja le gondolatait, véleményét A Wlassics-kollégium címmel. „Az Országos Nőképző-Egyesület csöndben, szerényen, uj intézményt alapított, kollégiumot egyetemre járó nők számára, kik ott ellátásban részesülnek, tanulmányaikban támogatást és vezetést találnak, felügyelet alatt állanak, és a nehéz egyetemi évek alatt otthont lelnek, mely némileg a családi kör hiányát pótolja nekik. […] Wlassics a nőképzés terén talán legszebb érdemeit szerezte, mert modern lelke itt érvényesült legjobb tulajdonságaival. Látta a dolog velejét, gyorsan cselekedett, nem riadt vissza az akadályoktól és költségektől és következetesen haladt a maga útján. Most öt éve kieszközölte, hogy a nők mint rendes hallgatók az egyetemre mehessenek […]. De kiváló munkatársa akadt az Országos Nőképző-Egyesületben. Ennek a vezető géniuszait nem szokás az ujságban földicsérni, de hazánk kulturai történetében föl fogják jegyezni Rudnay Józsefné, Emich Gusztávné s a többiek nevét. Ezek a nők, kik nem szerepelnek, csak dolgoznak, azonnal fölfedezték, hogy új tér nyílik számukra, hogy nem elég, ha a nőket egyetemre bocsátják, hanem szükséges, hogy egyetemre elő is készítsék őket. És ők […] megalapították a nőgimnáziumot. […] A nőgimnázium virágzik. […] Ha jól tudjuk, Németországban sincsen még ily következetes és jól szervezett nyilvános nőgimnázium. Nagy része van a sikerben Beőthy Zsoltnak […]. Mert ő kurátora is az egész intézetnek, részt vett alapításában, szervezésében és lelke, szelleme az egész intézménynek. Miért, mi végett? Csak az ügy érdekében. Hogy a nőkérdés megoldását előrevigye. […] A Nőképző még eddig minden intézményét helyesen alkotta meg és vezette tovább. Jó nevet választottak ezúttal. Wlassics rendkívül sokat tett a nőnevelés érdekében. Új eszméket adott, új szükségleteket keltett, régi hiányokat pótolt. Hisszük, hogy itt két jó erő került össze: a tevékeny miniszter és a lelkes magyar nők egyesülete.”

Számos tanulmány és cikk jelent meg az intézményről a különböző pedagógiai lapokban, főleg a Nemzeti Nőnevelés hasábjain és az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében, A Magyar Középiskola lapjain. A Wlassics-kollégium működést általános elismerés övezete.

A Wlassics-kollégium tagjainak bemutatása a folyóirat elektronikus változatában olvasható.


[1]     Az 1883. XXX. tv. 15.§-a és a Wlassics Gyula 1895-ös miniszteri rendelte alapján.

 

[2]     Wlassics Gyula (Zalaegerszeg, 1852. márc. 17.– Bp. 1937. márc. 30.) jogász, az MTA tagja, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, egyetemi tanár. „Ő cs. és ap. Kir. Felsége 1895. jan.15-én” nevezte ki miniszterré. Sokat köszönhet neki az Országos Nőképző Egyesület és a nőnevelés ügye.

 

[3]     Wlassics (1896); Egyetemi nyomda, Budapest. 14-22. p.

 

[4]     Schmidt Mária (Bp. 1877– ?) bölcseleti doktor, tanár. Az ONE leánygimnáziumában magyart, ókori irodalmat, filozófiát és francia nyelvet tanított 1900–1910-ig. Szinnyei (1981) 12. köt. 494. h.

 

[5]     Beke Manó (Pápa, 1862. ápr. 24.– Bp. 1946. jún. 27.) tanár, matematikus, egyetemi tanár, akadémikus.

 

[6]     Láng Margit, dr. (Bajna, Komárom vm., 1865. okt. 20. – Bp.1943. ápr. 13.) a Veres Pálné gimnázium, majd az evangélikus leánygimnázium tanára. A budapesti VII. ker. állami főgimnáziumban érettségizett 1897. decemberében. A nők között elsőként szerzett latin–magyar szakon bölcsész és középiskolai tanári diplomát. Ld. Gulyás és Viczián 17. (1995), 965. h. ; Gráberné Bősze Klára (2006) 1. köt. 179‑180. p.

 

[7]     Az Országos Nőképző-Egyesület Wlassics-Kollégiumának […] évi értesítője az 1901/02. tanévről. 3. p.

 

[8]     Ua. 1901/02. 7. p.

 

[9]     Az Országos Nőképző-Egyesület évkönyve az 1901–1902. évről. 9-10. p.

 

The institutions of women's education from the end of the 19th century to the end of the 20th century – The Wlassics College

The National Association for Woman’s Education, which was founded by Mrs. Pál Veres born Hermine Beniczky (1815–1895) contributed significantly to the Hungarian women's education. From 1869 the Association maintained a higher school for girls, then an elementary and a higher elementary school for girls and later a teachers’ training-college, too. In 1896 the first girls’ grammar school of Hungary (today’s name is Veres Pálné – Mrs. Pál Veres) was opened by them. First, in this school, in 1900 sat girls for the final examination. (So far, girls could only take a maturity test as a private student in the grammar school for boys.) In 1901 started The Wlassics College its operation with the support of the Association, which provided accommodation for girls studying at the university and helped them with its library. The College was named after Gyula Wlassics (1852–1937) Minister of Religion and Public Education, who initiated numerous political reforms, among other things, he passed a law that allowed women to study at Hungarian universities. The Wlassics College has been operated 13 years, and always could rely on the help of the Association and the assistance and donations of the supporters of woman’s education.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: