Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Dienes Éva: Kortárs gyermekirodalom és "Tsai"

Nyomtatási nézet

„A mai jelenségeket, tendenciákat többféleképpen értelmezhetjük. Egyesek számára katasztrófát jelent, mások lehetőséget látnak benne, hogy reformok, kreativitás és fantázia segítségével a jövendő generációk javára fordítsák.”

(Dr. Georg Ruppelt)

 

Az olvasási szokások elmúlt években tapasztalható változásait 2011-től visszamenőleg vizsgálva megállapítható, hogy a multimédia világában felnövekvő nemzedéket másképp kell és lehet megszólítani.


Könyvkiadás, könyvforgalom

A gyermek és ifjúsági könyvek száma a 2009-es és 2010-es könyvforgalmazási adatok alapján visszaesett: a 2010-es forgalom 16,65 százalékkal alacsonyabb volt, mint az azt megelőző esztendőben. A gyermekkönyvek a 2010. évi összforgalom 12,4 százalékát adták (7 633 134 000 Ft), míg 2009-ben a könyvforgalmazás 14,3 százalékát tették ki (9 157 576 000 Ft). Érdekes azonban, hogy miközben évek óta stagnál vagy alig észrevehetően változik a könyvpiac, ennek ellenére a gyermekkönyvek forgalma 2009-ben jelentősen javult, majd 2010-ben sajnos romlott. [1]

A piaci ingadozások ellenére a gyermekkönyvkiadásnál jelentősen megnőtt a kiadott könyvek mennyisége, azaz egyre több gyerekeknek szóló történet születik. Az ismeretközlő művek aránya növekedett, miközben továbbra is jellemző a szépirodalom dominanciája. Örvendetes tény, hogy az utóbbi években létrejöttek különböző kezdeményezések az olvasás népszerűsítésére: Olvasás Éve, könyvfesztiválok, gyermekkönyvhetek, Nagy Könyv program, Aranyvackor, Magyar Mese Napja, Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár. A szerzők nemzetisége egyre változatosabb. 2005-től kedvező változások figyelhetők meg: majdnem minden korosztály számára egyre több mű, egyre növekedő példányszámban jelenik meg. [2]

A Móra, a General Press, a Holnap, a Ciceró, a Scolar mellett az elmúlt tíz év során új gyermekkönyvkiadók jelentkeztek, többek közt a Cartaphilus, a Csimota, a Csodaceruza, a Kalligram, a Könyvmolyképző, a Naphegy, a Noran, a Pagony, és a Pongrác kiadványai is gazdagítják a kínálatot.

A gyermek(b)irodalom új helyszíneken vált hozzáférhetővé. Idén ünnepelte tizedik születésnapját a Pozsonyi Pagony, Budapest első gyermekkönyvesboltja, pár évvel ezelőtt megjelent az Anno Mesebolt, a Két Egér Könyvesbolt és Budakeszin, a Betűtészta. Ezeken a helyszíneken a könyvek nézegetésén, olvasgatásán túl gazdag programkínálattal, kézműves foglalkozásokkal várják a leendő és lelkes olvasókat.


Oktatás

Az egyik nagy problémaforrás, hogy a szülőkhöz, pedagógusokhoz nem jut el a megfelelő információ, tájékoztatás. Alapvető kérdés, hogy megfelelő módon képzett szakemberek, pedagógusok kerülnek-e a nevelési intézményekbe. A kortárs gyerekirodalom-oktatás nem jelenik meg kellő súllyal a felsőoktatási képzésben, de egyre több helyen oktatják már. Az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán (TÓFK) ennek ellensúlyozására a hallgatók néhány perces olvasmányajánlásokat tartanak társaiknak a szemináriumokon. Hozhatnak könyvet saját ötlet alapján, de segítséget is kapnak egy bőséges ajánlólista formájában. A kortárs írók meg-megjelennek ezekben az ajánlásokban és az órákon is , de ahhoz, hogy nagyobb súlyuk legyen, mindenképpen szükség volna az óraszám emelésére, érthető okokból nem lehet ugyanis kihagyni a műfaji alapokat és a klasszikusokat. A kortárs szerzőkkel, budapesti könyvtárakkal, kiadókkal szorosabb kapcsolat kialakítására törekszenek. Közös együttműködés kidolgozásán fáradoznak a Magyar Olvasástársasággal (HUNRA) is. Részt vettek az Aranyvackor keretei között megvalósult kerekasztal-beszélgetéseken, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) a kortárs gyermekirodalom jelenlegi helyzetéről, s vitát folytattak a szemináriumokon is. Pályázatok kiírására lenne szükség a pedagógiai főiskolai karok felé kortárs gyermekirodalmi témákban, vallja dr. Merényi Hajnalka és Bereczkiné Z. Anna, a két lelkes tanár. [3]


Szakmai szerveződések, rendezvények, fórumok, kiadványok

2011-ben Az ELTE TÓFK, a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete (GYIE) és a Pozsonyi Pagony Kiadó aktív közreműködésével létrejött a Kortárs Gyermekirodalom Kutatóműhely, főképp azzal a céllal, hogy összefogja az intézményen belüli és kívüli törekvéseket. Ez utóbbiak a kortárs gyermekirodalom közvetítését célozzák meg, egyrészt a gyerek felhasználókhoz szeretnének eljutni, másrészt a felhasználók olvasás- és befogadás-kultúráját meghatározó közegekkel közreműködni; beleértve ebbe a tevékenységbe a téma iránt érdeklődő és tehetséges hallgatók kutatói munkára ösztönzését, kutatásuk segítését. [4]

Az IBBY Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyarországi Tagozata minden évben megrendezi szakmai konferenciáját, ahol a kortárs gyerekirodalom szerzői, illusztrátorai mutatják be egy-egy adott téma kapcsán műveiket. A Nemzetközi Könyvfesztivál keretében és más szervezetek által alapított díjak emelik a kortárs művek nívóját.Egyre több fórumot találunk ebben a témában, a Csodaceruza és a Fordulópont folyóiratok rendszeresen friss hírekkel számolnak be e terület érdekességeiről, újdonságairól. A Prae.hu és a Meseutca internetes oldalain megjelent cikkeken keresztül képet kaphatunk a minket érintő kérdésekről. Komáromi Gabriella Gyermekirodalom és Lovász Andrea Navigátor című összefoglaló műveiből átfogóan, részletesen tájékozódhatunk.


Olvasási szokások

Az információs társadalomban az olvasási szokások is megváltoztak. „A mai gyerek többet olvas, csak szépirodalmat olvas kevesebbet – szögezte le Gombos Péter gyermekirodalom-kutató arra utalva, hogy az internetezés, csetelés és sms-ezés is olvasás. Ugyanakkor az is tény: az olvasás a szövegértéssel sem egyenlő, hiszen hazánkban minden negyedik ember funkcionális analfabéta, azaz nem tud információt szerezni az olvasott szövegből. Ennél frissebb és ijesztőbb az adat, mely szerint a teljes magyar lakosság 65 százaléka egyetlen könyvet sem olvas el évente.” [5]

Gereben Ferenc és Nagy Attila olvasás felméréseiből kiderül, hogy a szépirodalom olvasással töltött idő, mint szabadidős tevékenység, egyre inkább háttérbe szorul.

A lányok nyitottabbak, a fiúknak szánt irodalmat is kézbe veszik, a fiúk evvel szemben jóval kevesebb szépirodalmat olvasnak, jobban érdekli őket az ismeretterjesztő irodalom. [6] Alsó tagozatos tanulók tévénézéssel, felső tagozatban internetezéssel töltik idejük jelentős részét a diákok.

Utoljára 1998-ban mérték fel részletesen az olvasási szokásokat. Háromévente PISA kompetenciamérés zajlik hazánkban is, ezen belül a szövegértést vizsgálják. Háromévente, romló eredmények, de a 2009-es felmérés szerint valamivel az átlag fölött teljesítettünk. Alsó tagozatban még jobbak az eredmények. 2010-ben 1000 embert megkérdező reprezentatív felmérés készült, az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében.

A legfrissebb felmérés szerint a kedvenc írók Top 10-es listáját még mindig Jókai Mór vezeti, de az öt évvel ezelőtti 22 százalék helyett már csak a megkérdezettek 9,2 százalékánál. Őt Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán és Rejtő Jenő követi, egyetlen külföldiként Agatha Christie szerepel a klasszikusok uralta élmezőnyben. A legfrissebb olvasási élményeknél már jóval szélesebb a toplista skálája. Lőrincz L. László vezet (3,8 százalék) Danielle Steel előtt, de ott van Dan Brown, J. K. Rowling (Harry Potter-sorozat), Dallos Sándor és Stephenie Meyer (Alkonyat-trilógia) is. A kedvenc olvasmány továbbra is az Egri csillagok, megelőzve a Harry Potter-sorozatot és A Pál utcai fiúkat.


Könyvtár és kortárs irodalom

A könyvpiac óriási kínálata és az olvasással kapcsolatos igények, tapasztalatok leginkább a könyvtári gyakorlat során ismerhetők meg. Gombos Péter utal rá, hogy a tanárok gyakran adnak fel klasszikusokat, kevéssé ismerik a kortárs szerzőket és a gyerekek kedvenc olvasmányait. Ajánlott irodalmat is segédanyagok alapján választanak az általa megkérdezett pedagógusok válaszai alapján. A kérdőívekre adott válaszokból kiderült, hogy a pedagógus és könyvtáros közötti párbeszéd ritka.

A pedagógusok és a könyvtárosok szorosabb együttműködésére van szüksége ahhoz, hogy a befektetett energia, tudás megtérüljön, pontosabban megsokszorozódjon. Ugyanez vonatkozik a könyvkiadókra, lásd Kortárs Gyermekirodalom Kutató Műhely.

Másik nagyszerű kezdeményezés az Aranyvackor-díjhoz kapcsolódó Kortárs Gyerekirodalmi Napok, amikor szakmai konferencián vehetnek részt az érdeklődők. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések fő témái a kortárs magyar gyerekirodalom, illusztráció és könyvkiadás legfontosabb kérdéseit érintik. Kiadói kerekasztal, könyvtáros kerekasztal, felsőoktatási intézmények kerekasztala, gyakorlati tapasztalatok-, pedagógusok kerekasztala. Meghívott előadók többek közt: Berg Judit, Paulovkin Boglárka, Lackfi János, Nagy Attila, Gombos Péter, Kucska Zsuzsa, Fenyő D. György, Kovács Eszter, Szigethy Katalin. 2011-ben a harmadik napon színes programkavalkád várta a gyerekeket. A konferencián elhangzottak a gyermekirodalommal foglalkozó kiadók, tanárok, pedagógusok, könyvtárosok együttműködésével kapcsolatos javaslatok. A könyvkiadók egy része, most szembesült az iskolák, könyvtárak sanyarú helyzetével és konkrét felajánlások születtek többek közt a gyie és a Pagony Kiadó jóvoltából, azaz jóval nagyobb kedvezménnyel vásárolhatják meg tőlük ezen intézmények a kiadványaikat.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában a beiratkozás évről évre nő és egyre többet kölcsönöznek a felhasználók. Ezen belül a gyermekkönyvtári részlegekbe egyre több kisgyerekes család érkezik, a statisztikákból kiderül, hogy a legkisebbeknek kölcsönöznek a legtöbbet. A Központi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyerekkönyvtárában a kölcsönzési statisztika első négy helyén képeskönyvek, meséskönyvek találhatóak, az ötödik helyet foglalja el a Harry Potter. A klasszikusok, mint például Gárdonyi, Jókai, az első húsz helyen belül vannak, de itt található Ende Végtelen története és a Momo, továbbá C. S Lewis Narnia krónikái, valamint J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című műve is.

Nagy kedvenc Geronimo Stilton sorozata, és Berg Judit Ruminijét is állandóan keresik. Janikovszky Éva, Csukás István, Lázár Ervin, Szabó Magda történeteit örömmel is örömmel kölcsönzik olvasóink. Örvendetes tény, hogy egyre gyakrabban keresik Louis Lowry Emlékek őrét ajánlott olvasmányként.

 

A könyvtárhasználati órák során, felfedezzük az adott témához kapcsolódó „kincseket” az osztállyal. A pedagógusnak lehetősége nyílik a tantervben szereplő téma felvezetésére, több helyen keresgélünk, kutatunk a könyvtárban egy bemelegítő játék után, majd megbeszéljük a tapasztalatokat. Ilyenkor lehetőség nyílik kötetlen beszélgetés formájában az aktuális könyv- és filmélményeket feleleveníteni, megosztani, amiből a tanár is meríthet ötleteket.

A könyvtár ideális helyszín író és olvasó találkozókra. Kortárs szerzők és illusztrátorok játékos bemutató keretében hozzák közel az olvasókhoz a legújabb műveket, így válik a könyves közeg természetessé a gyerekek számára. Más programokon is (mint például: bábelőadás, drámajáték, gyerekszínház, kézműves foglalkozás) betekintést nyerhetnek az érdeklődők a kortárs irodalom széles tárházába. A könyvtáros segíthet, ötletet adhat az olvasmányválasztásban, vannak diákok, akik konkrét kérdésekkel fordulnak a szakemberhez: „most olvastam a Ruminit és ehhez hasonló könyvet keresek”, „nagyon tetszett a Harry Potter, de már mindegyik részt olvastam, valami varázslással kapcsolatos történetet szeretnék,” és/vagy „nagyon tetszett a Harry Potter és valami hasonlót keresek” ez utóbbi kérés a kiadó könyveire vonatkozott. A fiúk kedvelik a lovagokról, kalózokról, harcosokról, autókról, repülőkről szóló ismeretterjesztő könyveket, a különböző detektívtörténeteket, a lányok szívesen forgatják a lovas történeteket, lányregényeket.

A könyvtárosok, pedagógusok álma: a sokat és jót olvasó diák is rendszeresen keresgél a polcok között. Ezekre a gyerekekre jellemző, hogy jól tájékozottak, rengeteget olvasnak, „egy halom könyvet kölcsönöznek”, szívesen mesélnek könyvélményeikről. Sőt sokszor, ha meghallják egy kortársuk kérdését, beszélgetésbe elegyednek vele és ők is ajánlanak könyvet. A cél, hogy minél több ilyen olvasó gyerek forduljon meg a könyvtárban, hogy könyvélményeikről szívesen, lelkesen, bátran beszélgessenek. Ezzel a kiemelkedő teljesítménnyel azok a gyerekek rendelkeznek, akik otthon is ezt látták, a szülők is olvasnak, vagy mesélnek nekik a könyvtárban, vagy megbeszélik az olvasottakat.


Varázslóiskola

Mindenki találkozott már szülőként, pedagógusként, kiadóként, olvasáskutatóként, oktatóként a Harry Potter jelenséggel. Annak idején, sokat törtem a fejemet, hogy mit tehetnék ez ügyben, hogyan használhatnám ki a hirtelen támadt olvasási kedvet. Olyan könyvklubról álmodtam, ahol varázslás ürügyén értékes magyar, illetve külföldi szépirodalmat ajánlhatok olvasóinknak. Így született meg a Varázslóiskola elnevezésű programsorozat évekkel ezelőtt, mely elnevezés Michael Ende azonos című művére utal. Célunk, a gyermekirodalom minél szélesebb körű bemutatása, ajánlása „varázs-köntösben”.

Hasznos tudnivalók ismertetésével indult a programsorozat, mely minden alkalommal előadás, gyakorlati feladat és kézműves foglalkozás együtteséből állt össze:

A Varázslóiskola pontos helyét homály fedi egyelőre, de egyre inkább láthatóvá válik a varázserejű vágyerő által” – nyilatkozta a Reggeli Prófétának Arany Alfréd, a nagymúltú iskola egyik alapító tagja.

Az intézmény évszázadok óta készíti fel a varázsló- és boszorkányjelölteket a nehézségekkel és buktatókkal teli életpályára, irányt mutatva minden varázserővel bíró lénynek.

Minden varázslás központja, azaz minden más mágikus oktató tanintézménnyel közvetlen kapcsolatban áll, többek között: a Roxforti Boszorkány és Varázslóképző Szakiskolával, az Ír Mágusképző Intézettel és a Varázs-parázs Tanáccsal.

Itt tanult Albus Dumbledore, Csilicsala bácsi, a Nagy Rododendron, Szilber Rozmarinó és természetesen a híres-nevezetes Irma néni is.

A Varázslóiskola jelenlegi kihelyezett tagozata a Sárkányos könyvtárban működik, mivel ez a képzéshez megfelelő hátteret biztosít és a szakirodalom jelentős része megtalálható itt.

Minden alkalommal előadás – csoportos feladat és gyakorlati (kézműves) foglalkozás követi egymást. Nyitott képzést nyújt, azaz bárki részt vehet a foglalkozásokon, de a »Varázslótanonc Oklevél« megszerzése feltételekhez kötött.”

Sikeres vizsga esetén, Sárkányos Mesenapon, ünnepélyes keretek között vehették át oklevelüket a varázslótanoncok.

(Albus Dumbledore – J. K. Rolling: Harry Potter; Csilicsala bácsi – Török Sándor: Csilicsala csodái; Nagy Rododendron – Békés Pál: A kétbalkezes Varázsló; Szilber Rozmarinó – Michael Ende: A Varázslóiskola; Híres-nevezetes Irma néni – Békés Pál: A kétbalkezes Varázsló)

Első alkalommal, minden résztvevő kapott egy speciálisan erre a célra összeállított jegyzetet. (A színes, vidám borítóban a jelentkezési lappal együtt kapott helyet a varázslap és a varázsirodalom.) A foglalkozások mintegy másfél órát vettek igénybe, harminc-harminc perces bontásban. (Az előadásokhoz kapcsolódó „szakirodalmat” egy-egy tablóval együtt jól látható helyre készítettük ki.) Előadónk volt többi között: Békés Pál (író), Boldizsár Ildikó (mesekutató) és Emőd Teréz (PIM-munkatárs).

Varázsszótárt állítottunk össze, recepteket találtunk ki boszorkányosan, Luca búzát ültettünk, legendás lényeket tanulmányoztunk. Kézműves foglalkozások keretében: eredeti boszorkarecept alapján varázslatos ételt főztünk, továbbá varázsmécses, egyéni jelkép tervezése, varázspálca-, varázssüveg készítése is feladat volt.


Egy konkrét óra, a boszorkánytan bemutatása

Előadó: Boldizsár Ildikó „boszorkányológus”

Előadástéma: boszorkánytan

Csoportos munka: boszorkányosan jó receptek kitalálása

Gyakorlati feladat: eredeti boszorkányrecept alapján, varázslatos étel készítése.

 

Az első fél órában Ildikó felvázolta a boszorkányok általános tulajdonságait, hozott példát a jó és a rossz boszorkányokra, és bemutatta Amáliát, a szomorú boszorkányt, Lázár Ervin Tünkányát, P. L. Travers csudálatos Maryjét, valamint Preussler kis boszorkányát. Ezután a tanulók csoportokban az elhangzottak nyomán, a megadott szakirodalom és saját fantáziájuk segítségével jobbnál jobb bűbájos recepteket állítottak össze. Készült ott „tengeri gyikfark leves”, szerelmi bájital, „rémes-rumos pancs” vagy „olajos macskaszőr saláta, varázslótanonc módra”.

Az utolsó félórában Gabrielle Bickel Boszorkánykonyha című művéből a „pikáns, fűszeres túrót” készítettük el, mely annyira jól sikerült, hogy mind az utolsó morzsáig elfogyott. A buzgó tanulókat, akik annyira belelkesedtek a munka hevében, a fűszerezés terén alig lehetett visszafogni.

Az egész rendezvénysorozatot az ünnepélyes oklevélátadás tette teljessé. Sárkányos Mesenapon ugyanis, személyesen, a Varázslóiskola igazgatójától vehették át a jelöltek Varázslótanonc oklevelüket, könyvjutalom kíséretében. Néhány diák teljes díszfelszerelésben: varázsló-köntösben és varázs-süvegben jelent meg e jeles eseményen.

A résztvevők számos magyar és külföldi szépirodalmi művel ismerkedtek meg örömteli, élménygazdag foglalkozások keretében. Például Békés Pál A kétbalkezes varázsló, Boldizsár Ildikó Amália álmai, Michael Ende Varázslóiskola, Lázár Ervin Tünkány, Leövey Nóra Boszorkányos lakótelep, Preussler A kis boszorkány, Szunyogh Szabolcs Boszorkányszombat, J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura, Török Sándor Csilicsala csodái, P. L. Travers A csudálatos Mary stb.

A hozzájuk közel álló történeteket részben vagy teljesen elolvasták, élvezettel ajánlották egymásnak, és eközben észrevétlenül önálló könyvtárhasználókká váltak. A párbeszédek és szituációs játékok során gyakorolhatták a kritikus gondolkodást és egyben az önálló véleményalkotást is.


Együttműködés

Közös programokat szervezünk más intézményekkel együtt. A Diadal utcai Általános Iskola minden évben olvasóversenyt hirdet, melynek díjazottjai a Sárkányos Gyerekkönyvtárban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban részt vehetnek egy kalandos-játékos irodalmi utazáson. A „kul-túra élmény” pályázat keretében, egész napos programot szerveztünk a Nemzeti Múzeummal és a Szépművészeti Múzeummal közösen. Délelőtt a múzeumokban játékos foglalkozásokon vehettek részt az osztályok, délután a látottakhoz, hallottakhoz kapcsolódóan a könyvtárban kutattak a diákok.

 

Író, illusztrátor és olvasó

A kortárs irodalom rendhagyó könyvbemutatói nagy népszerűségnek örvendnek. Finy Petra A csodálatos szemüveg című könyvének bemutatóján Herbst László, a kötet illusztrátora közösen rajzolt a gyerekekkel. Az élvezetes foglalkozást zenei kíséret színesítette. Paulovkin Boglárka és Kőszeghy Csilla kézműves foglalkozást tartottak.

Pozsonyi Pagony Parádé címmel Dávid Ádám–Rubik Anna A Virág utcai focibajnokság, Finy Petra–Szegedi Katalin Maja tizenkét babája és Szakács Eszter–Takács Mari Habakuk királyfi című könyvek bemutatóját szerveztük meg. A szerzőkkel és illusztrátorokkal Lackfi János beszélgetett. Dávid Ádám interaktív bábozással, Takács Mari kézműves foglalkozással várta a gyerekeket. A kötetek illusztrációiból kiállítás készült.

 

Könyvtárhasználati órák

Az iskolai csoportok látogatásakor egy adott osztály számára szervezünk játékos, dramatikus könyvtárhasználati órákat. A tanárokkal egyeztetve egy adott téma köré építjük az órát. A gyerekek az adott témában keresgélnek „kincseket” a polcokon, majd közösen megbeszéljük, hogyan találtunk rá a dokumentumokra, milyen lehetőségeket, segítséget használtunk közben, hogyan segítenek a különböző jelzetek az eligazodásban. Közben észrevétlenül megtanulják, hogy mi a különbség a kézikönyvek és a kölcsönözhető kötetek között, milyen témák szerint kereshetik a szépirodalmat, hányféleképpen kutathatnak a katalógusban, mi a különbség az interneten megszerzett információ és a könyvben található ismeret között. Mire kell vigyázni?

A játékos, intenzív, vidám légkörben zajló foglalkozások része az olvasmány- és filmélmények megosztása. Sokszor beszélünk arról is, mi a különbség a filmen látott történet vagy olvasott élmény között. Könyvek keresésével, nézegetésével zárulnak ezek az alkalmak, ahol a beiratkozás, kölcsönzés lehetőségei mellett a gyerekprogramokról is tájékoztatjuk a csoportot.

 

***

 

Az információs társadalomban a gyerekek, multimédiás környezetben nőnek fel. A könyvpiac változásai ellenére elmondható, hogy évente egyre többféle gyermekkönyv jelenik meg. Sok új tehetséges íróval, illusztrátorral bővül a kínálat, tehát lehet válogatni a gyerekeknek szánt értékes, izgalmas, érdekes történetekből. A mai gyerekek ugyanúgy vágynak a mesékre és történetekre, de őket másképp lehet megszólítani: játékos, élményközpontú foglalkozásokkal lehet felkelteni az érdeklődésüket. Érdemes a programokat az interneten is megosztani, hogy azokat a gyerekeket is elérjük, akik idejük nagy részét a számítógép előtt töltik. Célszerű lenne kidolgozni egy hatékony módszertant, hogyan szólítsuk meg a különböző médiafelületeken ezt a lehetséges olvasói réteget.

Egy biztos: a könyvszakma területén dolgozó valamennyi szakember érintett a kérdésben, tehát a jövőben erőteljesebb összefogás szükséges a könyvtárosok, a pedagógusok, a kiadók és az oktatók között.




1. A magyarországi könyvforgalom 2010-ben. In: Csodaceruza. 2011. március 3. [online] http://csodaceruza.hu/?p=3446

2. Varga Kornélia: Gyermekkönyvkiadás és gyermekkönyv-kereskedelem a rendszerváltozás után. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2007. 16. évf. 1. sz. [online] http://epa.oszk.hu/01300/01367/00132/98.htm

3. Mit tanulnak, akik tanítanak? Gyermekirodalom-tanítás az elte Tanító- és Óvóképző Karán. In: Pozsonyi Pagony blog. [online] http://www.pagony.hu/mit-tanulnak-akik-tanitanak A letöltés ideje: 2010. márc. 31.

4. Kortárs gyermekirodalom kutatóműhely. [online] http://www.tofk.elte.hu/kutatokozpont/node/17 A letöltés ideje: 2011.okt. 19.

5. Füleki Tímea–Varga Andrea: Mondatfrászban vérfarkasra cserélik az egri hősöket a lányok. In: Sonline.hu. [online] http://w3.sonline.hu/somogy/kozelet/mondatfraszban-verfarkasra-cserelik-az-egri-hosoket-a-lanyok-334278 A letöltés ideje: 2010. okt.19.

6. Gereben Ferenc–Nagy Attila: Nemi szerepek és olvasási szokások. Kultúra és Közösség. 1984. 3. sz. p. 7–22.

7. Magyar olvasási szokások 2010-ben. In: Olvasóterem.com. [online] http://olvasoterem.com/index.php/2010/12/magyar-olvasasi-szokasok-2010-ben/ A letöltés ideje: 2010. dec. 11.

8. Gombos Péter: „Ó, mondd, te mit választanál!” A tanár felelőssége és lehetőségei a kötelező olvasmányok kiválasztásában. In: Könyv és Nevelés.2009. 2. sz. [online] http://www.tanszertar.hu/eken/2009_02/gp_0902.htm

9. Kortárs gyermekirodalom kutatóműhely. [online] http://www.tofk.elte.hu/kutatokozpont/node/17 A letöltés ideje: 2011. okt. 19.

10. Balázs Eszter Anna: A gyerekirodalom hasznára és kárára. Kortárs Gyermekirodalmi Napok. In: Prae.hu. [online] http://prae.hu/prae/articles.php?aid=3279 A letöltés ideje: 2011. február 25.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: