Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Gráberné Bősze Klára: GÖNCZY PÁLNÉ ÉS CSIKY KÁLMÁNNÉ GÖNCZY ETELKA

Nyomtatási nézet

Anya és leánya a nőnevelésért

„Nemzeti létünk egyik alapföltétele,
hogy nőink magyarok legyenek”

Veres Pálné

 

A 19. század második felében számosan csatlakoztak Veres Pálné Beniczky Herminhez, ahogy a célt abban az időben megfogalmazták: „a nőnevelés hiányain segíteni.” A magyar nőnevelést létrehozó, az azt támogató mozgalom jelentős alakjairól azonban keveset tudunk. Közéjük tartoznak a Gönczy család hölgy tagjai, akik nagyon sokat tettek a leányok oktatása, képzése érdekében. Célunk a korabeli források alapján bemutatni Gönczy Pálné és leánya, Csiky Kálmánné Gönczy Etelka nőnevelésben betöltött szerepét.

Gráberné Bősze Klára, nyugalmazott könyvtáros, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest

______________________

Egy családanya, háziasszony bármilyen sok társadalmi munkát is végzett – amellett, hogy jó feleség és gondos édesanya volt – a 19–20. század lexikonaiban nem kapott helyet. Jó esetben a férjről szóló részben találni némi adatot, de inkább csak a hitves nevét említik meg, semmi többet. Az adatok és az ezeket feldolgozó tudományos közlemények hiányának máig ható következményei vannak. A Nemzeti évfordulóink 2017[1] című kötetben olvashatunk Gönczy Pál tanárról, politikusról, aki 1817-ben 200 éve született és 125 éve halt meg. Abban az évben azonban Gönczy felesége, Végh Jozefa is évfordulós volt; ő tíz évvel később, 1827-ben, 190 éve született. Leányuk, Csiky Kálmánné Gönczy Etelka viszont 1937-ben, tehát 80 évvel ezelőtt hunyt el.

Gönczy Pálné Végh Jozefa (1827 – Karácsond, 1895. augusztus 24.) kezdetektől tagja az Országos Nőképző Egyesületnek (továbbiakban ONE), amely az első értekezletét, „egyesülés czéljából”1867. május 24-én tartotta Veres Pálné Beniczky Hermin vezetésével. 1868-ban az „igazgató tagok” között olvasható a neve, mint aki részvényét befizette.[2]

Az ONE jubileumi évkönyvében így emlékeznek vissza alakjára és szerepére: „Gönczy Pálné, az igaz magyar asszony tipusza, ki az okos gazdálkodás és háztartás kormányrúdjával a kezében egyesíti a páratlan szülői szeretettől áthatott, meleg családi kört a társadalmi előkelő élettel. – Konyhája, karácsondi gazdasága messze földön híres; míg nagynevű férjének az , a oldalán maga körül gyűjti a politikai, tudományos, irodalmi és zenei élet korifeusait. […] szalonja állandó gyülekező helyévé válik olyan nagyságainknak, mint Deák Ferenc, Arany János, Csengery Antal […] s ki tudná most már elősorolni mindazokat, kiket Gönczy Pál tudása, bölcsessége, barátsága, párosulva a háziasszony eszességével, találó szellemességével, közéleti műveltségével, magyaros vendégszeretetével és […] pompás konyhájával évtizedeken át hétről-hétre ellenállhatatlanul e meleg családi körbe vonzott. Ott vívta meg Gyulai Pál […] híres nyelvészeti és irodalmi harczait, […] Erkel Ferencz itt hallgatta Etelkának (immár özv. Csiky Kálmánnénak) mesteri zongorajátékát […].

Hogyne ragadta volna meg Gönczy Pálné előkelően nemes és csodálatosan eszes magyar lelkületét Veres Pálné forradalmi szózata, midőn kilenczezer úriasszony aláírását gyűjtötte egybe az elhanyagolt, lenézett nőnevelés feltámasztására […]. Gönczy Pálné is szívvel-lélekkel odaállott a többi autodidakta nagyasszony közé, a törhetetlen erélyű, nagy műveltségű apostol, Veres Pálné oldalára […]. 1895 nyarán távozott „karácsondi tuskulánumából az egyenes lelkű, eszes magyar nő tipusza: Gönczy Pálné.”[3]

Bihari Végh Jozefa 1845-ben kötött házasságot Gönczy Pállal. „Házassági szövetségüket Isten hat gyermekkel áldotta meg.” Két gyermekét, Gyulát és Ilonát korán elvesztette. „A gyermekek közül a legnagyobbik, Etelka, dr. Csiky Kálmán műegyetemi tanár, volt országgyűlési képviselő, s jogtudományi író boldog hitvestársa. Házassági szövetségüket Isten hat gyermekkel áldotta meg. […] Az ifjabb Gönczy Pál a pesti Hazai Takarékpénztár tisztviselője […], Gönczy Béla tehetséges, vasúti mérnök.”[4] Nemcsak a szülők, hanem a gyerekek is aktívan támogatták az ONE áldásos munkáját.

Gönczy Pálné az ONE legelső évétől alapító és rendes tagja, valamint „igazgató” tagja, de szerepe korlátozódott protokolláris feladatokra. 1871-től 1890-ig látta el az egylet pénztárnoki teendőit, ami nem kevés munkát jelenthetett. Az egyesület évkönyveiben minden évben pontos elszámolást találunk az ONE pénzügyeiről. Kacziány Géza A Nőképző-egyesület negyedszázados története című művében így ír róla: „A harmadik hölgy, kinek működése még zajtalanabb volt, de fontosságára nézve szintén elsőrangú tényező, az egylet pénztárosnője, Gönczy Pálné, a leghűségesebb sáfár, ki nemcsak megőrizte a fáradságon vett vagyont, de azt megszerezni is segített.”[5]

Az 1872/73. tanévben az első osztályba járó Németh Ilona „földrajzi feleletéért egy földgömböt” kapott Gönczy Pálnétól. Férje, Gönczy Pál is megajándékozta az iskolát: „egyletünk intézete több becses taneszközt nyert” tőle. A következő tanévben „az intézet gyűjteményeit több becses természettudományi képpel és térképpel gazdagította.”

1888. május 16-án az ONE házfelavató ünnepet tartott. Az egylet „most már teljesen kiépített intézeti palotáját” avatták fel. A meghívott nagy számú közönség délelőtt 11-re megtöltötte a nagy gyűléstermet. Meghívott vendégek: Berzeviczy Albert és Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkárok, Ballagi Mór, Bogisich Mihály prépost, Vadnay Károly, Mikszáth Kálmán és még sokan mások, valamint az intézeti tanárok és az egylet választmánya: Gönczy Pálné, Rudnay Józsefné, Csiky Kálmánné, Zirzen Janka és a többiek, a növendékek szülei, az intézet több volt tanítványa. Veres Pálné üdvözölte a megjelenteket, felolvasta azt az iratot, „...mely mintegy a mostani elnökség és választmány rendelkező akaratát foglalja magában az ötven év múlva következő utódok számára.” Ez után Zichy Antal a „nőnevelésről” értekezett, dr. Csiky Kálmán Visszapillantás cím alatt tartott előadást. Majd a folyosó oldalfalába beillesztették a zárkőt és a falüregébe tették a vasládát az iratokkal, melyet fekete márványtáblával befalaztak, rajta arany betűkkel. „[…] Szíveskedjék 1938. május hó 7-dikén […] kiemeltetni, s az akkori iskolai viszonyokat a mostaniakkal összehasonlítani.”[6]

Gönczy Pál[7] (Hajdúszoboszló, 1817. december 26. – Karácsond, 1892. január 10.) pedagógus, író, államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ONE életében a kezdetektől jelen volt. Az ONE kezdeményezésére 1868-ban „az alapszabályokban czélúl tűzött nőképzésnek megfelelő tanterv kidolgozására jeles szakférfiak tanácsa kéretett fel. […] Mely munkálkodás eredménye lőn, hogy a tanterv iránti végleges megállapodásra összehívott választmányi gyűlés az utóbb következő tantervet fogadta el, melynek alapjául szolgált Gönczy Pál tanácsos úr terve.”[8] Nemcsak a tanterv kidolgozásával támogatta a nőképzést, hanem „Az intézet gyűjteményeit több becses természettudományi képpel és térképpel gazdagította...”[9] Az 1883/84-es tanévben sikerült megnyernie Trefort Ágost vallás- és közoktatási minisztert az intézetben tett közös látogatásra.[10]

Gönczynek a köznevelésért és az egyesület munkájának támogatásáért folytatott tevékenységét az ONE kitüntetéssel ismerte el, amiről az1887–1888. évről szóló jelentés így tudósít:

„Bejelenti a választmány a mélyen tisztelt közgyűlésnek, hogy Gönczy Pál vallás- és közoktatásügyi államtitkár úrnak a tan- és nevelésügy terén való működésének emlékére, f. évi máj. 6-án tartott jubileumán küldöttségileg részt vett, s Gönczy Pál államtitkár úrnak az Orsz. Nőképző-Egylet tanintézet felépítése körül szerzett érdemeiért hála és elismerése jeléül emléket nyújtott át, egyúttal az Orsz. Nőképző-Egylet tanintézetében az ő nevére s emlékére egy bentlakó növendék részére örökalapítványt tett, s az erre vonatkozó alapítási okiratot kiállította s a jubileum alkalmával átadta.” [Hová lett vajon ez az örökalapítvány?] Ebben az iskolai évben „Magyarország legújabb, nagy fali térképével ajándékozta meg intézetünket.” Az év jelentős eseménye volt Berzeviczy Albert államtitkár látogatása is.[11]

Gönczy nemcsak a nőnevelés terén lépett föl kezdeményezőleg, hanem elsőként indítványozta a Magyar Földrajzi Társaság megalapítását és „határozta el egy Országos Tanszermúzeum alapítását. […] Gönczy kezdeményezése […] teljesen újszerű volt.”[12] Ennek az intézménynek az utódja a mai Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.

Csiky Kálmánné Gönczy Etelka (Budapest, 1851. – Budapest, 1937.) természetesen az egyik alapító tagja volt az ONE-nak. 1868/69-ben – lánykori nevén mint Gönczy Etelka – ott szerepel „A Nőképző egylet tagjainak névsora”-ban, az alapító tagok között, mint aki 100 alapítványi összeget és az 5 forint kamatot is befizette.[13]

Az 1931-ben megjelent Magyar asszonyok lexikona[14] azt írja róla, hogy „[...] Zenei tehetségét édesanyjától örökölte, aki már egészen kicsi korában megkezdte zenei művelését. Már 6-7 éves korában járt filharmóniai hangversenyekre és hallgatta Sarasate, Joachim, Liszt, Erkel, Bartalus művészetét. 12 éves korában Beethoven műveiből volt önálló hangversenye. Iskoláit a Janisch-leánynevelő intézetben végezte. Szépen induló zenei karrierjét 1874-ben házassága törte ketté. [...] Alapításától kezdve tagja és társelnöke az Orsz. Nőképző Egyesületnek, központi választmányi tagja, a magyar Vöröskereszt Egyesületnek. Alelnöke a Nagypénteki Református Társaságnak és a Lorántffy Zsuzsanna Egyesületnek stb.”

Gönczy Etelka az 1871/72. évben az ONE választmányi tagja, ugyanakkor az alapító tagok névsorában is szerepel, mert az 1869/70–1871/72. évekre a 3x5 forint kamatot befizette.[15] Az 1872/73 és 1873/74 évi évkönyv szerint választmányi tag, és ezekben az években is befizette a kamatot mint alapító tag.[16] Édesanyja az egylet pénztárnoka és igazgató tag. Édesapja „több becses taneszközt” ajándékozott az intézetnek. Jövendő férje az iskola történelemtanára.

Rudnay Józsefné Veres Szilárda – Veres Pálné leánya –, akivel már 1868 óta, de lehet, hogy már előbb is ismerték egymást – Emlékeim című művében említi, hogy „Engem mindig nagyon érdekeltek a felolvasások és irodalmi ünnepélyek […] Úgy gondolom, hogy 1872-ben volt Tóth Kálmán jubileuma. […] nagyon élveztem. Gönczy Pál leánya, Etelka volt velem, aki szintén nagy élvezetet talált az ilyen irodalmi ünnepeken.”[17]

1874-ben ment férjhez Csiky Kálmánhoz, aki akkoriban az ONE tanintézetének tanára volt. Férjhezmenetele után 1876/77-ben már mint Csiky Kálmánné továbbra is szerepel az alapító tagok és választmányi tagok között. Fizetési kötelezettségének ez évben is és a későbbiekben is rendben eleget tett.

Az ONE házfelavató ünnepét 1888. május 16-án tartotta. „Szép ünnepéllyel avatta föl […] most már teljesen kiépített intézeti palotáját.” A meghívott vendégek között volt Berzeviczy Albert és Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkárok, Bogisich Mihály prépost, Vadnay Károly, Mikszáth Kálmán és még sokan mások. Az intézet részéről jelen volt Vámossy Mihály az iskola igazgatója, Janischné intézeti igazgató és a tanári kar. Az ONE választmányának tagjai közül említsük meg: Gönczy Pálné „az egyletnek eleitől fogva pénztárnoka”, özv. Szathmáry-Király Pálné, Hollán Ernőné, Rudnay Józsefné Veres Szilárda, Csiky Kálmánné Gönczy Etelka – a névsor természetesen nem teljes. Az ünnepély a Szózat eléneklésével kezdődött. „Majd Veres Pálné elnök üdvözölte az összegyűlt közönséget, előadta az ünnepély czélját, s fölolvasva azt az iratot, mely mintegy a mostani elnökség és választmány rendelkező akaratát foglalja magában az ötven év múlva következő utódok számára.”[18] Ezután Zichy Antal olvasta fel a nőnevelésről szóló értekezését. Dr. Csiky Kálmán egyetemi tanár, aki az ONE tanintézetének sok éven át volt tanára, emlékezett Visszapillantás című tanulmányában „az intézet újabb élettörténelmét, különösen az intézeti épület régibb részének fölavatása óta lefolyt hat év eseményeit.” Ezt követően Ábrányi Emil szavalta el A nő című költeményét. Végül a Himnuszt énekelték el.[19]

1893 őszén Erzsébet királyné budapesti látogatásán meg akarta tekinteni az ONE nőnevelő intézetét; azt kérte, hogy Veres Pálné kalauzolja. A lánya, Rudnayné írja visszaemlékezésében, hogy egész éjjel írták a meghívókat a választmányi tagoknak. Egy másik emléke, amikor „Jókai-jubileumot rendezett a nemzet. Édesanyámat kérték fel, üdvözölné őt a magyar nők nevében, de ő ezt betegsége miatt nem tehette. […] Az üdvözlő beszédet a magyar nők nevében Csiky Kálmánné tartotta oly sikerrel, hogy Mikszáth ebből az alkalomból nevezte őt el a Nőképző Egyesület Apponyijának. Jókai saját kezű aláírásával arcképét küldte nekünk köszönete mellett.”[20]

Csiky Kálmánné levelezésben állt Mikszáth Kálmánnal, az ő levelét nem ismerjük, de Mikszáth válaszát igen. Kapcsolatuk közvetlenségét jól mutatja az 1898. május közepén íródott a levél a következő megszólítással: „Tisztelt nagyságos Asszonyom, Illetőleg kedves Komámasszonyom!” Végül „Addig is kezeit csókolja tisztelő szolgája és komája Mikszáth Kálmán”. A másik „1903 körül” írt levél „Méltóságos Asszonyom! Kedves Komámasszony!” „Kézcsókkal maradtam tisztelő komája Mikszáth Kálmán”. A magyar irodalmi folyóiratok lehetettek az egyik témája Csiky Kálmánné Mikszáthnak íródott levelének, mert a válaszában az író megállapítja: „Irodalmunk olyan szegény az ilyenfajta folyóiratokban […].”[21]

Az ONE „kebeléből indult ki Mikszáth Kálmán jubileuma,” mellyel az író 40 éves működését kívánták megünnepelni. Rudnayné és Zsilinszky Mihályné vezette az ügyeket, de a kezdeményező Csikyné volt. Rudnayné így eleveníti fel a történteket: „Kívántunk még egy […] az országos nagy Mikszáth jubileumi ünnepet megelőző kedves ünneplést rendezni az Uránia-színházban húsvét táján, mely Mikszáth egyik rajongó tisztelőjének, Csiky Kálmánnénak eszméje volt, amely minden várakozást felülmúló módon sikerült, sőt még 2000 koronát is jövedelmezett a gyermekszanatórium javára, melyből két alapítványt tettek Mikszáth és Mikszáthné nevére.” Az alapítványi okiratot, „amely pergamenen igen díszesen kiállítva, s függő pecséttel volt ellátva”, özv. gróf Teleki Sándorné elnök, Rudnay Józsefné Veres Szilárda alelnök, Emich Gusztávné és Csiky Kálmánné alelnökök írták alá.[22] A jubileum történetéről külön könyvet is kiadott a jubileumi bizottság.[23] E könyvből megtudhatjuk, hogy külön „hölgybizottság” alakult a Beöthy Zsolt vezetésével alakult bizottság mellé, a jubileum megrendezésére. A hölgybizottság tagjai között nagy számban szerepelnek az ONE tagjai, akik közül említsünk néhány nevet: Rudnay Józsefné elnök, özv. Teleky Sándorné, özv. Csiky Kálmánné, Emich Gusztávné, Zsilinszky Mihályné társelnök és még nagyon sokan mások. A „a hölgybizottság megkereste Nógrád vármegye törvényhatóságát Mikszáth Kálmán szülőhelye nevének, Szklabonyának, illetve Kürtabonynak -ra való megváltoztatása iránt, amit a vármegye meg is valósított. […] Április 25. és 26-án voltak az Uránia-színházban a hölgybizottság által rendezett Mikszáth-esték. […] A magyar nők Mikszáth-bizottsága hódolatát Zsilinszky Mihályné fejezte ki.”[24]

Csikyné részt vett a „II. Országos és egyetemes tanügyi kongresszus” nőnevelési szakosztályának munkájában 1896 júliusában. A szakosztály elnöke Wlassics Gyuláné, az ONE tagja. A férje a vallás- és közoktatási miniszter volt, akinek egyik korszakos intézkedése nyitotta meg az egyetemek karait a nők előtt. A kongresszus tagjai között találjuk Rudnay Józsefnét és Csiky Kálmánnét is.[25]

Csikyné az ONE évkönyve szerint 1896/97-től az egyesület alelnöke: „Hálás köszönettel adózik a választmány Emich Gusztávné és Csiky Kálmánné alelnökök, valamint Hellebronth Jánosné vál. tagnak a millenniumi kiállítás körüli buzgó fáradozásukért.”[26]

Az új évszázad első választmányi ülésén „Csiky Kálmánné alelnök ékes beszédben emlékezett meg Veres Pálnéról:” „...visszatekintvén a múlt század képére s egyesületünknek a letűnt századba eső történetére, megemlékezhessem annak megalkotójáról, Veres Pálnéról. […] Sokan vannak ujabb tagok, […] kik a halhatatlan érdemeket szerzett nagy kezdeményezőt személyesen nem is voltak szerencsések ismerni. Annál kevesebben vagyunk mi, a kik őt és művét, a kezdet első éveiben, még ifjan, rajongással vettük körül. […]” Ugyanígy megemlékezik tanulmányában gróf Teleki Sándornéról, akivel „egyek voltak ők küzdelemben, munkában és dicsőségben!” Majd Rudnay Józsefné érdemeit méltatta, mint olyan lányét, aki a „kitűnő anyának méltó folytatása.”[27]

Az ONE vezetősége az 1900-as évek elején elhatározta, hogy fokozatosan megszünteti tanítónőképzőjét, mivel nagyszámú állástalan tanítónő volt hazánkban. Ezzel egy időben a továbbképző és polgári leányiskolát sem fejleszti tovább. Mindezek után Rudnay Józsefné Veres Szilárda 1904-ben „nagyjelentőségű reform-gondolattal lép az egyesület elé”, hogy állítson egy nyolc osztályú felsőbb leányiskolát, az elemi iskola fölé. „A tervet Csiky Kálmánné alelnök fejtette ki és az új iskola elnevezéseként, a hála és kegyelet jeléül czímet ajánlotta elfogadásra, mely arany betűkkel az iskola homlokán is hirdesse a nagy alapító dicsőségét.” Az iskola első hat osztálya az állami felsőbb leányiskolák tanterve szerint működött, a VII. és VIII. osztályban a „tanítás akadémiaszerű; a növendékek választhatnak a tanulandó tárgyakban. Különös gondot fordítanak a művészetek, […] nyelvek, zene és magasabb irodalmi ismeretekre, de kötelező a főzés és szabászat is.”[28] Az intézet elismertségét mutatja, hogy az új iskola megnyitóján megjelent a közoktatásügyi miniszter is.

Csikyné 1905-ben elvesztette férjét, akiről az ONE évkönyv 1904/05. a 20–21. oldalon emlékszik meg. Leánya, Csiky Etelka „megboldogult atyja, dr. Csiky Kálmán emlékére 200 kor.” alapítványi tőkét fizetett be. Ugyanakkor alsócsernátoni Csiky Etelka 200 koronával új, alapító tag lett az ONE-ban (20. o.) A család „Néhai Csiky Kálmán emlékére” kiadott egy megemlékező kiadványt (Budapest, 1905. 23, [1] p), amelyben az elhunyt fia, ifj. dr. Csiky Kálmán ír édesapja életéről és munkásságáról. A 6. oldalon található az ONE-ban végzett munkája. A feleségről, illetve az édesanyjáról, Csiky Kálmánné Gönczy Etelkáról a 9. és 11. oldalon ír.) A Kerepesi temetőben van a sírja, a könyvecske utolsó oldalán a sírkövének feliratát olvashatjuk: „A nemes és nagy lélek áldott emlékezetét bánatos szívökben őrzik szerető hitvese és gyermekei.”

Az ONE működéséhez közvetlenül nem kapcsolódik, de mint érdekesség megemlítendő, hogy Csikyné 1907-ben A hit és babona címmel írt tanulmányt A budapesti Bethlen Gábor Kör emlékkönyvébe.[29]

A Veres Pálnéról elnevezett intézmény működését az ONE tisztviselői folyamatosan figyelemmel kísérték. Az 1908/09. tanévben az ONE képviseletében Rudnay Józsefné, Emich Gusztávné és Csiky Kálmánné alelnökök több ízben meglátogatták a leánygimnáziumot. (Ért. 5. o.) Az ezt követő tanévekben is rendszeresen látogatták az iskolákat, a leánygimnáziumot, illetve az érettségi vizsgákon is gyakran megjelentek. Csikyné az 1910/11. tanévben is meglátogatta a leánygimnáziumot. (Ért. 17. o.)

Az 1910. november 5-én tartott választmányi ülésen özv. gróf Teleki Sándorné „az elnöki tisztségről gyengélkedése miatt lemond.” Özv. Rudnay Józsefné szomorúan veszi tudomásul a lemondást. Majd özv. Csiky Kálmánné emelkedik szólásra: „nem beszédet óhajtok ma mondani, csak pár lelkemből fakadó szót” – és méltatja Veres Pálné és Teleki Sándorné munkásságát, „a két női apostolt”. (ONE évk. 1909–1911. 92–96. o.)

Az ONE életében az 1911-es év igen mozgalmas volt. „Az Egyesület küldöttségileg képviseltette magán azon ünnepségen, melyet néhai Gönczy Pál, [...] szobrának leleplezése alkalmával a hajdumegyei tanítók egyesülete és Hajdúszoboszló városa 1910. szept. 4-én rendezett nagynevű szülötte emlékének. Az Egyesület, mely a szervezésben oly sokat köszönhet a nagy paedagogusnak, hálás elismerésének óhajtott ez által is kifejezést adni. Gönczy Pál carrarai márványból készült mellszobrát az Egyesület díszterme számára leánya Csiky Kálmánné ajándékozta, mely tényért a nagylelkű ajándékozónak hálás köszönetet mondunk.” […] „Ugyancsak hálás kegyeletének adóját óhajtotta az Egyesület leróni, amidőn legrégibb tanárai egyikének, hűséges barátjának és önzetlen tanácsadójának, néhai dr. Csiky Kálmán egyetemi tanárnak is emlékét megörökítette tanintézetében azáltal, hogy nevére alapítványt tett egy ingyenes bejáró növendék részére.[30]

1912-ben volt Rudnay Józsefné 70. születésnapja, melyet az egyesület is megünnepelt. Visszaemlékezéseiben így ír erről: „a szeretett választmányi tagok […] meleg ünneplésben részesítettek. Mindenikük hozott egy-egy bokrétát a gyűlésterembe. […] A választmányi ülésen, amelyen első ízben jelent meg mint elnök, özvegy Csiky Kálmánné, született Gönczy Etelka üdvözölte a nagyasszonyt.”[31]

1915. október 31-én gróf Teleki Sándorné, szül. Teleki Josefin, az ONE díszelnöke emlékére az ONE ünnepélyt rendeztek az intézet dísztermében. Az 1915. január 21-én elhunyt díszelnök tiszteletére Csiky Kálmánné mondott emlékbeszédet, majd emléktáblát lepleztek le és koszorúztak meg.[32] Az ONE képviseletét egyre inkább ő vállalta. A Ferenc Józsefről megemlékező gyászülésen 1917-ben Rudnayné betegsége miatt nem vehetett részt, elnöktársának, Csiky Kálmánnénak mond köszönetet, „hogy engem ezen kötelesség alól feloldott s az ülést kimagasló beszéddel megnyitván, azt oly tapintatosan vezette.”[33]

Amikor 1918. június 2-án az egyesület megalakulásának ötvenedik jubileumát ünnepelték, a rendezvényen Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök és Csiky Kálmánné társelnök mondott emlékbeszédet.[34]

A két világháború között egyre inkább visszavonul a közvetlen irányítói munkától. Az ONE Veres Pálné leánygimnáziuma 1927/28. tanévi értesítője szerint „az Országos Nőképző Egyesület tiszteletbeli örökös társelnöke”. (14. o.) 1932-ben a gimnázium új igazgatójának hivatalos beiktatásán – az ONE mint fenntartó hatóság részéről – részt vett az elnök, gróf Szapáry Lajosné és az elnökség három tagja: Csiky Kálmánné, Vigh Albertné, Zsilinszky Mihályné. „A beiktató ünnep folytatásaként Csiky Kálmánné őméltósága idézte fel az O.N.E. egykori elnökére, gr. Teleki Sándornéra vonatkozó, s éppen időszerű emlékeit.”[35]

Csiky Kálmánné Gönczy Etelka 1937. április 20-án hunyt el. Az ONE Veres Pálné Leánygimnáziuma 1936/37. tanévi értesítőjében közöl rövid nekrológot közölt róla Az iskolai év lefolyása című részben: „Rövid beszámolónk nem volna teljes, ha végül meg nem emlékeznénk arról az újabb gyászról, mely intézetünket 1937. április 20-án özv. Csiky Kálmánné Gönczy Etelka úrnőnek, Fenntartó Hatóságunk tiszteletbeli örökös társelnökének elhunytával érte. A Gondviselés hosszú élettel és ritka emberi értékekkel áldotta meg őt. Széles látókörű, nagyműveltségű, fennkölt lelkiségű nagyasszony volt, otthonában hűséges feleség és melegszívű családanya, a közpályán erős akaratú, fáradhatatlan vezető egyéniség. Tiszta értelmének, átfogó gondolatainak termékenyítő hatása a művelt társadalmi élet sokféle vonatkozásában érvényesült és maradandó emlékű.”[36]



[1] Estók János (főszerk. 2017): Nemzeti évfordulóink 2017. Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest. 47.

[2] A Nőképző-egylet évkönyve 1868/69. Pest, 1869. 16.

[3] -la[Karla Béla?]: Gönczy Pálné Végh Jozefa. In: ONE 1906/07. évi jubiláris évkönyve 41–46.

[4] Kiss Áron (1888): Gönczy Pál életrajza XXIII. In: Gönczy Pál (1888): Tanulmányok. Budapest.

[5] Emléklap az Országos Nőképző-Egyesület negyedszázados örömünnepéről. 1893. márczius 25. Budapest, 1893. 22. – Összeáll. Kacziány Géza, „munkatárs: Rudnay Józsefné Veress Szilárda és dr. Csiky Kálmánné Gönczy Etelka” – Dr. Csiky Kálmánné Gönczy Etelka aláírásával; arcképe a választmányi ülésről készült képen Veres Pálné mellett látható; a jubileumrendező bizottság tagjai között is.

[6] Az Országos Nőképző-Egylet házfölavató ünnepén 1888. május 16-dikán tartott beszédek és felolvasások.

[7] Sokat írt és róla is sokat írtak. Gráberné Bősze Klára (2006): A Veres Pálné Gimnázium története. 1. köt. Budapest; Szilágyi Erzsébet (2009): A Budapesti Református Gimnázium, a „Lónyay” története. 2. köt. Budapest, 191–192.; Szinnyei József (1894): Magyar írók élete és munkái. 3. köt. Budapest.; Gulyás Pál és Viczián János (1992): Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest, 239–240.; Új magyar életrajzi lexikon. 2. Budapest, 2001. 1070.; „A budapesti református gimnáziumok újraindításáért. A Gönczy Pál református iskola-alap (1986/88–1998)” című mű borítóján Gönczy Pál és a Gönczy Pál-díj plakettjének képe. 112.

[8] Gönczy Pál (Hajdúszoboszló, 1807. december 26. – Karácsond, 1892. január 10.) In: Nemzeti évfordulóink 2017. 47. ; A Nőképző-Egylet évkönyve. 1868/69. 3.

[9] ONE évk. 1872–1874. 22.

[10] ONE évk. 1883/84. 24.

[11] ONE évk. 1887–1888. 12., 25–26.

[12] Droppánné Debreczeni Éva (2005): Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum története. I. Budapest, 13–16.

[13] A Nőképző-Egylet évkönyve. 1868/69. 11.

[14] Magyar asszonyok lexikona. […] összeáll. Bozzay Margit. Budapest, 1931. 211–212., arck. 161.

[15] Ua. 1871/72. 9., 20.

[16] Ua. 1872–1874. 38.

[17] Rudnay Józsefné Veres Szilárda [1922]: Emlékeim 1847–1917. Légrády, Budapest. 103. http://mtdaportal.extra.hu/books/rudnay_jozsefne_emlekeim.pdf

[18] Az Országos Nőképző-Egylet házfelavató ünnepén 1888. május 16-dikán tartott beszédek és fölolvasások. Budapest, 1888. 31.

[19] Emléklap az Országos Nőképző-Egyesület negyedszázados örömünnepéről. 1893. márczius 25. Budapest, 1893.

[20] Rudnayné: Emlékeim 175.

[21] Mikszáth Kálmán levelezése: text – Intra Text CT.

[22] Rudnayné: Emlékeim. 228–230.

[23] A Mikszáth-jubileum története. Közrebocsátotta az író negyvenéves jubileumára alakult országos bizottság. Budapest, 1910. 68.

[24] Uo. 17.

[25] A második Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus naplója. Franklin Ny. Budapest, 1898. 1. köt. 1879–1255. – Az ONE tagjai és iskoláinak tanárai aktívan vettek részt a kongresszus munkájában.

[26] Az ONE évkönyve az 1896/97. évről. 7., 14.

[27] Ua. 1900/1901. 11., 14–15.

[28] A magyar „Orsz. Nőképző-Egyesület” Budapesten. Az első magyar leánygimnázium és az első főzőiskolával egybekötött nyolczosztályu felsőbb leányiskola. 1867–1907. Budapest, 1908. 15.

[29] Budapest, 1907. 148–150.

[30] ONE évk. 1909–1911. 102–103.

[31] Rudnayné: Emlékeim. 235.; ONE évk. 1911/12. 43.

[32] ONE leánygimn. ért. 1915/16. 14. ; Ország-Világ. 1915. 46. sz. 622.

[33] Ua. 269.

[34] Ua. 272–274.; Ország-Világ, 1918. 26. sz. 316–318.

[35] ONE Veres Pálné leánygimn. ért. 1931/32. 8.

[36] Ua. 1936/37. 16.

______________________

Klára Gráberné Bősze: Mrs. Pál Gönczy and Etelka Gönczy (later Mrs. Kálmán Csiky) –

mother and daughter for the women's education

In the second half of the 19th century a lot of people joined Mrs. Pál Veres born Hermin Beniczky's initiative and supported the cause of women's education. In 1868 The National Association for Women's Education was founded and the predecessor of today's Veres Pálné secondary grammar school was also opened by them. There are more women of the supporters, or the officials of the Association, whose name and work are not well known in the professional literature of educational history. Just mention among them Mrs. Pál Gönczy born Jozefa Végh (1827–1895) and her daughter, Mrs. Kálmán Csiky born Etelka Gönczy (1851–1937). The aim of the study is to represent their work using the written historical sources, first of all yearbooks of the Association, school reports and memoirs.

_____________________

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: