Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Gráberné Bősze Klára: Emlékezzünk Bod Péterre születésének 300. évfordulóján

Nyomtatási nézet

Bod Péter a XIX. és XX. századi magyar irodalomban

 

Magyar Athenas

Bod Péter (Felsőcsernát, 1712. február 22. – Magyarigen, 1769. március 2.) református lelkész, könyvtáros, bibliográfus, irodalomtörténész, művelődéstörténész, egyháztörténész. Erdély Kazinczyja volt. Sok könyvet írt, valamennyit magyarul „szabatos szép tiszta nyelven”. „Szent azért az ő emléke minden magyar előtt, nagy ő, oly nagy, minőt keveset tud felmutatni irodalomtörténetünk, egy fény-csillag ő nemzetünknek borús egén.” – írja róla Orbán Balázs[1].

Bod Péter születésének 300. évfordulóján is azt kellene éreznünk, hogy szent az ő emléke, és minden magyarnak tudnia kellene róla, ismernie életét, munkásságát. Ápoljuk ennek az igaz, okos, szorgalmas magyar embernek az emlékét!

Nehéz élete volt. Önéletírásában[2] számol be sorsáról, munkásságáról, problémáiról és nehézségeiről. „Én, Bod Péter, Erdélynek abban a részében, amely Moldvára tekint, [ … ] Felsőcsernáton községben, Kézdiszékben, a székelyek között születtem 1712-ik évi február hó 22-ik napján.” Édesapja ugyan nemesi családból származott, de Bod gyermekkorában 1718-ban éhínség, 1719-ben pestis pusztított a Székelyföldön. Két testvére és édesapja is meghalt ebben a járványban. Bod Péter is megbetegedett, „de Isten kegyessége által visszaadatván az egészségem, felgyógyultam.” 1718-ban kezdte meg tanulmányait, de az említett események miatt nem folytathatta a tanulást, csak az 1720-as években. 1724-ben a Nagyenyedi kollégiumba iratkozott be, de itt is éhezéssel kellett küszködnie.

1729-ben „Felsőbányára meghívást kaptam [ … ] gyermekek tanításával megbízottan 3 évet töltöttem el ott, magam pedig közben elolvasván a könyveket, amelyekre szert tehettem valamelyes tudományos kincset gyűjtöttem. Végül ruhát és egy kevés pénzt szerezvén [ … ] újból Enyedre jöttem.” Itt bölcseletet, teológiát és nyelveket tanult. „Bethlen Kata grófnő alumniát ajánlott fel, évenként harminc forintot. Viseltem a kollégium kebelében néhány tisztséget is. Így az 1736. évben a kollégium könyvtárának gondozásával voltam megbízva [ … ].” Mindemellett ebben az időben voltak tanítványai is.

1740 májusában – Bethlen Katalin grófnő segítségével – Leidenbe ment egyetemi tanulmányokat folytatni. Debrecen, Pest, Székesfehérvár után Mór községben „kényszerültünk megállni, és ott vesztegzárban maradni. Itt tizenkét napi késedelmet szenvedtünk.” [Bécsben] meglátogattuk a császári könyvtárat és más megtekintésre érdemes helyeket.” Részletesen leírja útját: Nürnberg, Würzburg, Frankfurt, Köln, Utrecht, Amsterdam után „1740. évi augusztus 23-án felvétetvén, lelkem legnagyobb gyönyörűségével három évet töltöttem el tanulmányok közt.” Ez időben elsősorban teológiai és történelmi ismereteit gyarapította. Héber, arameus (azaz szír és kaldeus) és arab nyelvet is tanult. Kimagasló eredményeket ért el. Önéletírásában tanárait is név szerint említi.

1743-ban tért vissza hazájába. Ezt a sok nehézséggel tarkított útját is részletesen ismerhetjük meg életrajzából. Részben kocsin, részben pedig gyalog tették meg a hazafelé utat. „… november 29. napján könyveimmel együtt épen Enyedre értem, ahonnan három évvel azelőtt távoztam.” Hét mázsa súlyú könyves ládát hozott haza magával. Hazaérkezésekor elfogadta árva Bethlen Kata grófnő meghívását, és Fogaras várában (Olthévízen) a grófnő udvari lelkésze lett. Nemcsak papi szolgálatot teljesített itt, de rendezte Bethlen Kata könyvtárát is, összeállította annak katalógusát. (Később a grófnő halálakor − 1759-ben − a temetésen ő mondta a búcsúztató beszédet. Közben felajánlották számára a marosvásárhelyi kollégium tanári állását, de nem vállalta el, mert a tudományos munka vonzotta. 1749 decemberében átköltözött Magyarigenbe, ahová szintén meghívást kapott. „Akkor nyilvános hitszónoklattal kezdtem el működésemet.”

A továbbiakban is részletesen elmeséli életét, házasságait, gyermekei születését, munkásságát, találkozásait, ír az időjárásról, könyvei kinyomtatásáról, ennek pénzügyi vonatkozásairól stb. 1768. április 9-ig tart a napló, amikor is baleset történik a szőlőjében: „a bal kezemet erősen megvágám”. Ez okozta aztán halálát is. „Temetése a magyarigeni papi temetőben zajlott le, 1769. március 12-én, amelyen a nagyenyedi szolgatársa hirdette az igét. Sírja ma a magyarigeni templomkertben látható.”[3]


Bod Péter az irodalomtörténetben

 

XIX. század

A továbbiakban a hazánkban megjelent irodalomtörténetekből idézek Bod Péterre vonatkozó részeket, szócikkeket. Természetesen sokan írtak életéről, munkásságáról rövidebb, hosszabb könyveket, tanulmányokat, cikkeket – nem csak irodalomtörténészek. Ezek közül az alábbi válogatás nem teljes, csak néhányat elevenítek fel például a XIX. század második feléből: Mikó Imre Bod Péter élete és munkái című műve Pesten jelent meg 1862-ben[4]. Sámuel Aladár Felsőcsernátoni Bod Péter élete és művei című könyvét Budapesten, 1899-ben adta ki[5].

E két mű értékét és hibáit elemzi Dáné Hedvig (a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem doktorandusza) tanulmányában: „Összegezve megállapítható, hogy Mikó sokkal rövidebben, többnyire a művek tartalmára koncentrálva, idealisztikusan mutatja be az egyes alkotásokat, Sámuel Aladár pedig a tartalom és szerkezet bemutatása után a hibákat, tévedéseket, mintakövetését, de az egyedi jellegzetességeket is kiemeli. Mikó Imre csak a nyomtatott műveket mutatja be részletesen, a kéziratos műveket csak megemlíti, a lappangó irodalmat nem tárgyalja; Sámuel Aladár viszont kitér a kéziratos és elveszett művekre is, a kéziratos műveket is részletesen tárgyalja.”[6]

Az alábbiakat is Orbán Balázstól idézzük, nála szebben és pontosabban kevesen írtak Bodról. „Bod Péter Erdély Kazinczyja volt, sőt még annál is több, ő a Nagy és méltán ünnepelt Kazinczynak mestere, előfutója volt, mert Kazinczy még gyermek volt midőn Bod Péter egy csomó könyvet össze írt, és pedig irt magyarul, szabatos szép tiszta nyelven akkor, midőn Mária Therézia mindent eldiákosító és németesítő korszakában édes anyanyelvünk csaknem a holt nyelvek sorába jutott volt, midőn az ugy a politika, és vallás, mint a társadalom teréről számüzve volt, magyarul írt ő akkor, midőn honunk értelmisége annyira megfeledkezett nagy multjáról, hazafias kötelmeiről, hogy szégyenleni kezdette nemzeti viseletét, leborotválta hagyományos bajuszát is, írt magyarul akkor, midőn a Kárpátok közt alig hallatszott magyar szó másutt, mint a szegény földész kunyhójában, midőn a nemzeti szellem elnyomva, a nemzet-műveltségi törekvés nevetségessé volt téve.” [ … ] Bod Péter, ki Bethlen Katának volt udvari papja, ki a magyar irodalomnak első legtevékenyebb munkása, a magyar tudományosság fölkent apostola volt. [ … ] Bethlen Kata [ … ] Hévízre visszavonulva vallásának, jótéteményeknek, a tudományoknak és nemzete felemelése nagy munkájának élt [ … ] szegény gyermekeket növeltetett, melyek közt volt a halhatatlan Bod Péter is. [ … ] »Udvara – mond Bod Péter – olyan volt, mint jól rendezett klastrom, élete mások előtt példa és világos tükör.« Több jeles magyar munkát, mint Bod Péterét, – ki hat évig volt udvari papja – [ … ] saját költségén adta ki [ … ]. Szép könyvtárát az enyedi iskolának hagyta [ … ] Sirja felett – mely feledve van ma – a nagy Bod Péter tartott bucsúszónoklatot.”[7] Beöthy Zsolt, aki Rudnay Józsefnével (Veres Pálné leánya) és másokkal szervezője, irányítója, kurátora, tanára volt a Veres Pálné Gimnáziumnak, illetve jogelődjének, az Országos Nőképző Egyesület leánygimnáziumának, s akit „a nőnevelés fontos ügyének szolgálója”-ként tartottak számon, az 1800-as évek végén így fogalmaz: „Ez időszakba esnek [1700-as évek] az első magyar irodalomtörténeti kutatások. [ … ] Főhelyen érdemel [ … ] említést felső-csernátoni Bod Péter [ … ] nem darabos stilusáért s ki nem mívelhetett ízléseért, hanem fáradhatatlan buzgóságáért a magyar mívelődés emlékeinek összegyűjtése körül, és egész írói munkásságának lelkes, hazafias irányáért. [ … ] Buzgó lélekkel áldozta nemzete és egyháza érdekeinek rendkívüli munkásságban töltött életét. A tudományoknak sok ágát mívelte [ … ] Halhatatlan érdemet szerzett magának irodalomtörténeti búvárlatai által, felkutatván, megjegyezvén, összegyüjtvén és megbírálván minden adatot, melyhez a régibb és egykorú magyar irodalomra vonatkozólag csak hozzájuthatott. Ma már nem egy régi irónk nevét [ … ] csak az ő közléséből ismerjük. [ … ] Szent Polykárpusában az erdélyi ref. püspökök életrajzát adja [ … ] Legnevezetesebb és ismertebb munkája a Magyar Athénas [ … ] Bod Péter mindenesetre egyike volt ama keveseknek, kik a magyarság múlt századi megpróbáltatásának napjaiban az utódok hálájára méltólag állták meg helyöket.”[8]

 

XX. század

A XX. század elején Révész Imre Bod Péter mint történetíró[9] címen írt róla. Pintér Jenő magyar irodalomtörténetében is olvashatunk méltatást Bodról: „Bod Péter református lelkipásztor is méltó a nemzet hálájára. Szegénysorsú ifjú volt [ … ] égve-égett a tudományokért. [ … ] Itthon Erdély egyik szegény gyülekezete, magyarigeni református eklézsia, hívja meg papjának. Nevezetes munkája: a Magyar Athenas [ … ].”[10]

Kosáry Domokos is a Művelődés a XVIII. századi Magyarországon[11] című munkájában sok helyen emlegeti Bod Péter tevékenységét. Olvashatjuk nála is például, hogy Bethlen Kata könyvtára fejlesztése kapcsán többek között Bod Péter tanácsaira is támaszkodott, a könyvtár katalógusát is Bod Péter állította össze. Bod Péternek magának is volt saját könyvtára, ennek jegyzékét[12] Radvánszky Béla publikálta 1884-ben.[13] Majd a továbbiakban így fogalmaz: „Az egyháztörténettől a világi történethez vezető út református változatának további szakaszát [ … ] az erdélyi Bod Péter munkái jelzik. Bod sokrétű tudományos tevékenységén belül a historia litteraria kapta a legjelentősebb helyet. De emlékezetesek történeti művei is. Részben egyháziak, mint magyar nyelvű egyetemes egyháztörténete [ … ] Részben világiak, mint kéziratos műve a székelyekről [ … ] és az erdélyi románok történetéről.”[14]Református részről ezt a világi műfajba torkollást [ … ] húsz évvel később, viszont fejlettebb szinten Bod Péter szépirodalmi kísérlete (Szent Hilarius, 1760) jelezte. Alapvetően Bod felfogása is saját egyházának ortodoxiájára épült. Az a sok kis kerek, csattanós történet [ … ] szatirikus, humoros megfogalmazásával és ízes, néhol népnyelvi fordulataival [ … ] világiasabb, rokokó ízű életbölcsességet képviselt.”[15]

Benedek Marcell így emlékezik meg Bod Péterről: „És végül nem akarom elfelejteni a háromszéki Bod Pétert. Aki először gyűjtötte össze magyar nyelven a magyar írók életrajzi adatait. Vagy ötszáz életrajz van a Magyar Athénás-ban. Gondolják meg: milyen munka lehetett ezt összeállítani 1766-ban!”[16]

De regényes életrajzot írt róla Iványi Ferenc író, újságíró, riporter (1888–) A virrasztó. Bod Péter életének regénye 1712-1769 címmel két kötetben.[17]

Szerb Antal szerint „A [XVIII.] század közepén megjelenik az első magyar nyelvű irodalomtörténeti könyv, Bod Péter (1712–1769) Magyar Athénása. Bod Péter erdélyi kálvinista pap volt, hosszú ideig az önéletrajzíró Árva Bethlen Kata szolgálatában állt. Gyűjtő és polihisztor természet, Magyar Athénása (Nagyszeben, 1766) talán a legrövidebb műve, vele inkább a publikumot akarta szolgálni, azért is írta magyarul. Neki már volt érzéke a magyar nyelvű irodalom iránt is. Régi költőinkről szép, közvetlen szavakkal nyilatkozik, bár az irodalom az ő számára is a tudományt jelenti.”[18]

Két piarista paptanár is foglalkozott Bod Péter munkásságával. Perényi József (Pest, 1871. – Bp., 1938.) a nagykanizsai, majd sátoraljaújhelyi, budapesti piarista gimnázium tanára Irodalomtörténetírásunk első munkásai. (Adatgyűjtők.) című tanulmányában részletesen foglalkozik Bod Péter munkásságával.[19] A tanulmány szerint „Az irodalomtörténet az ifjabb tudományok közé tartozik. [ … ] Majd kétszáz esztendeje, hogy Czvittinger Dávid megkezdte az adatgyűjtés fárasztó munkáját, hogy megalapítsa vele irodalomtörténetünket. [ … ] Egészen Bod Péter fellépéséig nem is jelent meg nyomtatásban irodalomtörténeti munka. Valamennyi kéziratban maradt.” A szerző Bod Péter rövid életrajza után öt főbb munkáját ismerteti, majd a „kézirati munkák”-at is. Alaposan elemzi a műveket, írja, hogy Bod Péter pontosságra és teljességre törekedett, de a fogyatékosságokat és hibákat is felsorolja.[20]

Fekete Antal (Bp., 1911.–Bp., 1994.) piarista magyar-német szakos gimnáziumi tanár Keresztneveink nyomában. Bod Péter névjegyzékének vizsgálata című művében[21] Bod névjegyzékét vette górcső alá. Könyvében a Bod névjegyzékben szereplő neveket egyenként vizsgálja és hasonlítja össze mások magyarázataival.

Műve 5 fejezetre oszlik:

I. Kiindulás: Tibor nyomában. „Tulajdonképpen és eredetileg csak egyetlen keresztnevünk nyomában indultam el a Tibor-énak. [ … ] Azt kell vizsgálnunk, hogy Bod Péter milyen módszerekkel és forrásokból állította össze névjegyzékét [ … ]”;

II. Bod Péter (1712–1769) „A névjegyzék, amely Bod Péternek az életében az utolsó nyomtatásban megjelent műve [ … ] nem előzmény nélküli. Ez a tüzes magyar lelkületű, szorgalmas és nagy tudású lelkipásztor ugyanis erdélyi és református párja a magyar irodalom és művelődés [ … ] katolikus munkásainak. [ … ] Bod tudományos munkásságában és érdeklődésében úgyszólván egyensúlyban van és egymást kölcsönösen átjárja [ … ] az egyházias tartalom, a történészi szempont és a magyar szellem.”;

III. Egy és más a névsorról általában;

IV. A Bod névjegyzékében szereplő nevek egyenként való tárgyalása. „Külön-külön vizsgáljuk az egyes neveket […] aszerint osztályozva, hogy Bod Péternek milyen szerepe, alkotó közreműködése van az egyes nevek tekintetében. […]” Több csoportba osztja a neveket. „Az első csoportot a Bod korában élő, használatos magyar nevek alkotják.” Agnes-sel kezdődik és Wolfgangus-sal végződik. „A második csoportba a névjegyzék olyan tagjait soroljuk, amelyek becéző neveknek tekinthetők. Feltételezzük, hogy ezek Bod korában mint ilyenek voltak használatosak, és ő kora élő névhasználatából ismerte meg és gyűjtötte össze őket.” A 3. csoportba „azok a nevek kapnak helyet, amelyek Bod korában nem voltak ugyan széles körben használatosak, de ő ismerte őket, mégpedig mint keresztneveket.” A negyedik csoportba azok a nevek kerültek, amelyek „a Bod előtti időben legalább egy-két példa akad.” 5. csoportba kerültek azok a nevek, amelyek Bod korában teljesen újaknak számítottak. És így tovább, még 6-9. csoportot alkot.

V. Bod Péter névjegyzékének jelentősége. Összefoglalás. Megállapítja: „az utókorra tett hatásában a legfontosabb volt Bod Péter művének szelleme: hogy a magyar nevekre fordította a figyelmét, és a jellegzetesen magyar nevek felkutatására szentelte fáradozását.” A mű utolsó mondata: „A magyar névtudomány kezdeteinél jártunk; a kezdeményező pedig egy sokoldalú, szorgalmas és lelkes magyar tudós: BOD PÉTER.” (Így!) Személynevek betűrendes mutatója és részletes forrásjegyzék egészíti ki a kötetet.

Függelék: Petri Bod Nomina propria apud Hungaros usitata. [hasonmás] Torda István: Bod Péter, és A hazára tartozó dolgok címmel írt utószót Bod Péter Magyar Athenas című művéhez[22]. De válogatta, sajtó alá rendezte a művet, és a jegyzeteket is ő írta. Véleménye szerint „Bod Péter neve kiszorult az irodalmi köztudatból. Műveinek alig van modern kiadása, s ha van, nem hozzáférhető. [ … ]”[23]

A mű a Magyar Athenason kívül tartalmazza még Bod Önéletírás, Szent Heortokrátes, a Szent Hilárius és Levelek című rövidített írásait is. Fekete Bod Péter életének ismertetése után még más műveit is bemutatja.

Nemeskürty István a következőket írja: „… Bod Péter székely református lelkész magyarul írta meg ötszáz író életrajzát; ez a gondos munka ma is fontos irodalomtörténeti forrás: MAGYAR ATHÉNÁS (Nagyszeben, 1766.) Szerény óvatossággal írja a három Telekihez – József, Sámuel, Ádám – írott ajánlásában: »ez inkább jó igyekezet, mint könyv«. [ … ] Tud Czvittingerről, becsüli is [ … ] Rövid életrajzaiban van valami száraz humor, mely oldja a pedáns és megbízható adat-halmaz egyhangúságát.”[24]

Czigány Lóránt Nézz vissza haraggal! Államosított irodalom Magyarországon 1946-1988.[25] című művében is megemlíti Bod Péter Magyar Athenas című munkáját. A címből adódóan csak egy mondattal, a magyar életrajzi lexikonok között.

Az Erdély rövid története című műben Trócsányi Zsolt és Miskolczy Ambrus írása szerint „A korszak legjelentősebb erdélyi tudósa Bod Péter református lelkész, kegyetlenségig kemény hitű teológus, egyháztörténész (terjedelmes magyar egyháztörténetet ír), egyházjogász. A magyar kultúra történetébe azonban elsősorban irodalom- és kultúrtörténeti munkásságával kerül be. Megírja az első magyar irodalmi lexikont [ … ]. A magyar akadémia gondolatának [ … ] első hirdetője. [ … ] 1760-ban már kifejezetten »tudós emberekből álló magyar társaság« létrehozását sürgeti [ … ]”.[26]

Erős Zoltán Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig[27] című műve a helységnevek betűrendjében lexikonszerűen mutatja be a különböző helységben élt neves íróink, költőink ott tartózkodásának eseményeit. Bod Péter több helyen is szerepel:

A 12. oldalon „Alsócsernáton (Cernat). Románia. Kovászna m. (Háromszék vm.) Bod Péter irodalom-történet-író, a 18. századi erdélyi művelődés jeles alakja itt, a mai Alsó-csernátonhoz tartozó egykori Felsőcsernáton községben született 1712. február 22-én.”

A 251. oldalon ír Fogarasról, de itt csak annyi szerepel, hogy „Árva Bethlen Kata [ … ] sírja a református templom bejárata előtt áll, sírkövén udvari papja, Bod Péter verses felirata olvasható.”

319 oldal: „Leiden Hollandia. − ösztöndíjasként 1740-43-ban tanult az itteni egyetemen.”

327. oldal: „Magyarigen (Ighiu) Románia. Fehér m. (Alsó-Fehér vm.) − a községben lelkészkedett 1749-től haláláig 1769. március 3-ig. Sírja a falu templomának kertjében van.”

345. oldal: „Mór. – 1740 nyarán, Erdélyből Hollandiába utazva, pestisvesztegzár miatt két hetet a községben volt kénytelen eltölteni.”

352. oldal: „Nagyenyed [ … ] Itt volt diák  1720-26-ban Bod Péter.”

375. oldal: „Olthévíz (Hoghiz) Románia. Brassó m. (Nagy-Küküllő vm.) – 1743-tól 1749-ig Árva Bethlen Kata udvarában lelkészkedett.”

Bethlen Kata könyvtárának rekonstrukciója címmel 1997-ben jelent meg Simon Melinda és Szabó Ágnes műve[28]. Szabó Ágnes ebben így ír:

„Ezen összefoglalás alapját a Bod Péter által írt, illetve neki tulajdonított könyvjegyzékek (1747 és 1752) adják.” (VII. p.)

„[Bethlen Kata]… kitűnő segítőtársra találván a XVIII. század középső évtizedének legnagyobb erdélyi tudósában, Bod Péterben, aki 1743-1749 között udvari papja volt.” (VIII. p.)

„Bod Péter 1762-ben Kolozsvárt kiadott »Tiszta, fényes drága bíbor« című könyvében patrónájának és annak könyvtárának is szép emléket állított versével. »Más idő töltése Könyvek olvasása: / Imádsága után ez az ő szokása / … / Jó magyar könyveket valahol kaphata, / Nagy áron magának mindjárt fel-váltata. / A jó könyvek számát maga is bővité / … / Könyveit egy formán mind bé is köttette, / Nevét A.B.K.ával sarkára jedzette, / …«” (XV-XVI. p.) A kilenc strófából álló versből csak ezt a néhány sort idézem.

Deé Nagy Anikó bevezető tanulmánya − Könyvgyűjtő asszonyok a XVIII. században − szerint „Bod Péternek köszönhető, hogy kortársak és utókor elég jól informálódhatott Bethlen Kata bibliográfiájáról […] alkalma volt közelről látni, hogyan gyűjti össze könyveit.” (XXV. p.)

A könyvjegyzék az 1-112. oldalon található. A művet személy- és helynév mutató, nyomdászok és kiadók mutatója egészíti ki.

 

XXI. század

Gudor Kund Botond magyarigeni lelkész és tudós Istoricul Bod Péter címmel a történész Bod Péterről írt – sajnos – román nyelven 584 oldalas művet.[29] Művében a bevezetés után a Művelődés, egyház és társadalom Erdélyben a korai-felvilágosodásban; Bod Péter élete és tevékenysége; Bod Péter történetírásának általános és sajátos jellemzői; A korai felvilágosodás történetírása Bod Péternél: kontextus, szöveg és szemantika; Bod Péter történelmi diskurzusának tipológiai összetevői fejezetek következnek.

Erdélyben többen is kutatják, ismertetik Bod Péter életművét: Egyed Ákos, Egyed Emese, Dáné Hedvig[30], Deé Nagy Anikó, és lehetne még folytatni a sort.

Említeni kell a Bod Péter írásaiból, írásairól című művet, mely Ugrin Gáborné (1934–2008), a Veres Pálné Gimnázium volt könyvtárostanára szerkesztésében két kiadást is megért. A Bod Péter Társaság és a Püski Kiadó adta ki 2000-ben, a 2. kiadást 2002-ben. Az előszóban reméli, hogy Bod Péter „munkásságát, életét megismerve és értékelve készülhetünk méltón 2012-re, Bod Péter születésének 300. évfordulójára.”[31] A könyv összeállításában közreműködtek: Bellágh Rózsa, Bod Péter Ákos, Hubert Ildikó, Korompay Bertalanné, Ladányi Sándor, Monok István. A Magyar Athenas, a Szent Hilárius, Bod Péter egyházi jellegű műveiből és önéletírásából olvashatunk részleteket és ismertetésüket.

A Szent Hiláriusból csak egy kérdést-feleletet emelnék ki: „Ki a jó tanító? Akinek még a lépése is tanít: élete, öltözete, beszéde mind tudományt hirdet a népnek. [ … ] A jó tanítómester hol esmérszik meg? A nap az ő sugáriban fényeskedik, a tűz szikráiban láttatik, a rózsa illatjában éreztetik, a jó tanító tanítványiban esmértetik meg.”[32] (72–73. p.)

Sok előadást tartott és cikket, tanulmányt írt Bellágh Rózsa tudományos kutató is Bod Péter életéről, munkásságáról. Legutóbb a Könyvtári Levelező/lap 2012. 3. számában jelent meg Háromszáz évvel ezelőtt született Bod Péter (1712–1769) címmel. Úgyszintén több tanulmányt olvashattunk Balogh Mihály, Dömsödy Andrea, Hock Zsuzsa, Oporné Fodor Mária és mások tollából a könyvtári szakfolyóiratokban.

 

Bod Péter minden máshol

Néhány könyvtáros szakkönyvben is szerepel Bod Péter: „…a könyvnyomtatás következtében nagyobb lehetőségeket kap a magánkönyvtárak létesítése is, elég itt csak Bethlen Gábor [ … ] vagy a nem főrangúak közül Zsámboki János, Bod Péter nevét említeni.”[33]

A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig című műben is említik Bod Pétert. A magyar bibliográfia nagy alkotásai című fejezetben van róla szó: „A magyar irodalom történetének megírásában [ … ] több tekintélyes tudósunk, mint Bod Péter [ … ] dicséretes buzgósággal s irodalmunk akkori állásához képest nevezetes sikerrel fáradozott.”[34]

Teleki Sámuel és a Teleki-téka[35]: „Az egyetlen, aki bízik képességeiben [Teleki Sámuelében], kitartásában, az Bod Péter…”[36] Teleki Józsefet pedig „Magyarigenben Bod Péter három éven keresztül oktatja…”[37]

A 2001–2002-ben kiadott Könyvtárosok kézikönyve[38] 2. és 4. kötetében is találhatunk egy-egy mondatot: „Bod Péter – Bethlen Kata udvari papjának és könyvtárosának – Magyar Athenasát [ … ] kell megemlíteni, amely már 500 személy adatait közli betűrendben.”[39]A kevésbé tehetős nemesek, írók és tudósok is bekapcsolódtak a könyvgyűjtésbe, például a Bethlen Kata könyvtárát gyarapítani segítő Bod Péter is közéjük tartozott.”[40]

A kiváló tudós emlékét őrzi hazánkban az Ugrin Gáborné Majoros Márta által alapított Bod Péter Társaság és az általános és középiskolás diákok számára általa elindított országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny. A Bod Péter Társaság szakmai tevékenysége című tanulmányban olvashatjuk: „Társaságunk munkáját Bod Péter (XVIII. század) gondolata határozza meg, melyet a megalakulásakor idéztük: »Mert valamiképpen a hazának ártani nem szabad, azonképpen annak nem használni, mikor lehetne, nagy vétek.« E gondolat jegyében tettük dolgunkat 1988-tól. Célunk az emberi igényesség és önzetlenség fokozása, a bizalom felkeltése. [ … ] 1993 májusában kezdeményeztük és a tagság megszervezte az első országos Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyt. A verseny felelőse és szervezője Ugrin Gáborné volt. [ … ] 1999. június 9-én, Bod Péter halálának 230. évfordulója alkalmából rendeztünk ünnepi ülést a Deák téri evangélikus gimnázium dísztermében.”[41]

Mindnyájan közvetett vagy közvetlen tanúi lehettünk annak az ünnepségnek, megemlékezésnek 2008. november 14–15-én is, amikor megemlékeztünk a Bod Péter Társaság megalakulásának 25 éves évfordulójáról és Bod Péter életéről, munkásságáról is. Ez volt „Ugrin Márta” hattyúdala. Nagyon sokat dolgozott a szervezésével, de sajnos halálos betegsége miatt ő már nem tudott részt venni az eseményen. Másnap hajnalban ment el, a Bod Péter Társaság alelnökére és tagjaira hagyva a további munkát. Úgy hiszem, nekünk, könyvtárosoknak és Bod Péter leszármazottjainak, szellemi örököseinek nagy örömet jelentett életművének megismerése, sokoldalú értékelése, emléktáblájának megkoszorúzása a róla elnevezett utcában. Az emléktábla a 4. számú ház falán található Budapesten, a XI. kerületben. A ház lakói is örömmel ápolják a nagy magyar tudós emlékét.

Bod Péter műveinek részletes bibliográfiája és a róla szóló irodalom megtalálható Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című művében, továbbá Gudor Botond fentebb már többször idézett művében, valamint Zoványi Jenő egyháztörténeti lexikonjában.[42] Bod Péter születésének háromszázadik évfordulóján, 2012. október 25-én több megemlékezést tartottak Erdélyben és Budapesten.

Végül ismét Orbán Balázst idézem: „…mindnyájunknak kötelességünk – hacsak egy homokszemet is – odavetni a nemzeti műveltségünk pompás épületéhez.”[43]

_____________________________________________

Az OFI Pedagógiai Könyvtár és Múzeum gyűjteményéből.

"A' szava bé-vehető hiteles Irókból [ ... ] közönséges haszonra..."

" ... magyarra fordíttatott [ ... ] egy Bújdosó Magyar Bód Péter által 1757. esztendőben."

 



_______________________________________________________________________

[1] Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Pest.: 1868. I. köt.; Orbán Balázs (1829–1890) író, néprajzi gyűjtő, történész.

[2] A következő idézetek forrása: Bod Péter: Magyar Athenas. (Válogatta, sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót írta Torda István.) Bp.: Magvető, 1982. p. 7–79.

[3] Gudor Kund Botond: Istoricul Bod Péter (1712-1769). Kolozsvár: 2008.

[4] Gróf Mikó Imre: Bod Péter élete és munkái. Pest: Emich Gusztáv, 1862.; e-könyv: [online] [2012.11.27.]
http://books.google.hu/books?id=AWI6AAAAcAAJ&pg=PP9&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false; Mikó Imre (1805–1876) emlékíró, művelődéspolitikus.

[5] Sámuel Aladár: Felsőcsernátoni Bod Péter élete és művei. Bp.: Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomdája, 1899.; Sámuel Aladár (1869–1926) református lelkész, irodalomtörténész.

[6] Dáné Hedvig: A Bod Péter-kutatás történetéből. Mikó Imre és Sámuel Aladár Bod-képe. In: RODOSZ konferencia kötet. Kolozsvár: 2009. p. 49–57.

[7] Orbán, i. m. p. 196-197.

[8] Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. Bp.: 1890. p. 91-93.; Beöthy Zsolt (1848–1922) író, egyetemi tanár, irodalomtörténész, esztéta

[9] Révész Imre: Bod Péter mint történetíró. Kolozsvár: 1916.; Révész Imre (1889–1967) református püspök, egyháztörténész

[10] Pintér Jenő: A magyar irodalom története. Bp.: Franklin-Társulat, 1928. 1. köt. p. 59.; Pintér Jenő (1881–1940) tanár, akadémikus.

[11] Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp.: Akadémiai Kiadó,1980.; Kosáry Domokos (1913–2007) történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke.

[12] Radvánszky Béla: Bod Péter könyvtárának jegyzéke. In. Magyar Könyvszemle. 1884. p. 58-86.

[13] Kosáry, i. m. p. 136.

[14] Uo. p. 149.

[15] Uo. p. 193.

[16] Benedek Marcell: Délsziget avagy a magyar irodalom története. Bp.: Új Idők Irodalmi Intézet Rt., 1948.; Benedek Marcell (1885–1969) tanár, irodalomtörténész, esztéta, író.

[17] Iványi Ferenc: A Virrasztó − Bod Péter életének regénye (1712-1769) I.-II. Bp.: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, 1942.; Iványi Ferenc író, újságíró, riporter (1888–?)

[18] Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Bp.: Magvető Kiadó, 1978. p. 125-126. p.; Szerb Antal (1901–1945) tanár, író

[19] Értesítő a kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló nagykanizsai katholikus főgymnasiumról az 1900/01. tanévben. p. 3–38.

[20] Uo. p. 8-18.

[21] Fekete Antal: Keresztneveink nyomában. Bod Péter névjegyzékének vizsgálata. Bp.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1991. 191. sz. kiadv.

[22] Bod Péter: Magyar Athenas. Bp.: Magvető Kiadó, 1982.

[23] Uo. p. 489.

[24] Nemeskürty István: Deák, írj magyar éneket. Bp.: Gondolat, 1983. 1. köt. p. 295.; Nemeskürty István (1925–) irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár

[25] Czigány Lóránt: Nézz vissza haraggal! Államosított irodalom Magyarországon 1946-1988. Bp.: Gondolat Kiadó, 1990. p. 122.; Czigány Lóránt (1935–2008) könyvtáros, irodalomtörténész, a British Museum szakreferense, a BBC munkatársa

[26] Erdély rövid története. (Köpeczi Béla-Barta Gábor szerk.) Bp.: Akadémiai Kiadó, 1989. p. 376-377.

[27] Erős Zoltán Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. 2. bőv., átd. kiad. Bp.: Kis-lant Kiadó, 1993.

[28] Simon Melinda és Szabó Ágnes: Bethlen Kata könyvtárának rekonstrukciója. Szeged: Scriptum Kft, 1997. A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai sorozat 2. kötete; Ezt megelőzően Boldizsár Kata Piroska és Benczur Gyuláné adta ki 1911-ben: Gr. Bethlen Kata a maga számára gyüjtögetett bibliothekájának lajstromát. Összve irta Bod Péter.

[29] Gudor, i. m.; A magyar nyelvű kivonat címe A történész Bod Péter (1712-1769) a 491-533. oldalakon található. Angol nyelvű kivonat, névmutató és részletes, 557+20 tételes bibliográfia egészíti ki a kötetet.

[30] Dáné Hedvig: Bod Péter és az erdélyi farsang. In: Hagyománykezelés. Kolozsvár: 2011.; Dáné, 2009. i. m.

[31] Bod Péter írásaiból, írásairól. (Ugrin Gáborné szerk.) Bp.: Püski Kiadó, 2002.; az Előszó [online] [2012.11.27.] http://www.libri.hu/konyv/bod-peter-irasaibol-irasairol.html

[32] Bod Péter: Szent Hilárius. 1760. p. 72-73. [online] [2012.11.27.] http://mek.oszk.hu/01800/01853/html/pages/hub1_123076_bod_p_szt_hilarius_0000.htm

[33] Sallai–Sebestyén: A könyvtáros kézikönyve. Bp.: 1956. p. 31.

[34] A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig. (Összeáll. Kovács Máté) Bp.: 1970. p, 189; 192; 194.

[35] Vál., bev., jegyz. Deé Nagy Anikó. Bukarest, 1976.

[36] Levele Teleki Sámuelhez, melyben könyveket ajánl megvételre. i. m. p. 159–162.

[37] Uo. p. 17.

[38] Szerk.: Horváth Tibor–Papp István

[39] Uo. 2. köt. p. 34.?

[40] Uo. 4. köt. p. 105.

[41] Iskolakönyvtáros, 2000. évf. 2. sz. p. 21-22.

[42] Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp.: 1977. (3. jav. és bőv. kiad.)

[43] Orbán Balázs: Utazás keleten. Kolozsvár: 1861.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: