Olvasás Portál

lovári  |  english

Eseménynaptár

       
 
 
 
 
H K SZ CS P SZ V
1
  • Mesés bábok - bábos mesék
2
  • Mesés bábok - bábos mesék
3
  • Mesés bábok - bábos mesék
4
  • Mesés bábok - bábos mesék
5
  • Mesés bábok - bábos mesék
6
  • Mesés bábok - bábos mesék
7
  • Mesés bábok - bábos mesék
8
  • Mesés bábok - bábos mesék
9
  • Mesés bábok - bábos mesék
10
  • Mesés bábok - bábos mesék
11
  • Mesés bábok - bábos mesék
12
  • Mesés bábok - bábos mesék
13
  • Mesés bábok - bábos mesék
14
  • Mesés bábok - bábos mesék
15
  • Mesés bábok - bábos mesék
16
  • Mesés bábok - bábos mesék
17
  • Mesés bábok - bábos mesék
18
  • Mesés bábok - bábos mesék
19
  • Mesés bábok - bábos mesék
20
  • Mesés bábok - bábos mesék
21
  • Mesés bábok - bábos mesék
22
  • Mesés bábok - bábos mesék
23
  • Mesés bábok - bábos mesék
24
  • Mesés bábok - bábos mesék
25
  • Mesés bábok - bábos mesék
26
  • Mesés bábok - bábos mesék
27
  • Mesés bábok - bábos mesék
28
  • Mesés bábok - bábos mesék
29
  • Mesés bábok - bábos mesék
30
  • Mesés bábok - bábos mesék
 
OPKM OFI

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Barátné Hajdu Ágnes: Diákok olvasási szokásai két szegedi középiskolában

Nyomtatási nézet

Első rész: A minta és a szabadidős tevékenységek

Az olvasás vizsgálatának újra és újra felmerülő igénye nem csupán az aktuális tényezők[1] vagy a folyamatos követés elvárásának kizárólagos okán jelentkezik időről időre, hanem ezek dinamikus keresztmetszetében merül fel megkérdőjelezhetetlenül.

Szegeden – adódóan egyetemi város státusából is – az átlagost jóval meghaladó minőségű és mennyiségű könyvtári szolgáltatás érhető el. A középiskolai tanulók olvasási szokásait felmérő vizsgálatunk elsősorban a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumát célozta meg, kontrollcsoportként pedig egy másik középiskolát vontunk be. Célunk az volt, hogy a vizsgálat adatainak elemzésével pontos és részletes helyzetképet adjunk.

Az olvasásvizsgálat „Módszerül az önkitöltős kérdőíveket választottuk, melyet az intézmények könyvtárosai, könyvtárostanárai juttattak el iskolai órák keretei között a mintába került osztályokhoz 2011 áprilisának végén. Ívünk 38 kérdést tartalmazott – ezek 176 változó formájában kerültek rögzítésre –, amelyek között voltak nyitott és zárt kérdések vegyesen (benne asszociációra épülő, alternatív, szelektív, rangsoroláson és intenzitási skálán alapulók egyaránt).[2] Az adatgyűjtés a társadalomtudományos kutatások etikai normáit tiszteletben tartva folyt, önkéntes válaszadás és az anonimitás biztosítása mellett.”[3]

A kérdések elsősorban a szabadidős tevékenységekre, az otthoni kulturális környezetre és az olvasással kapcsolatos szokásokra, véleményekre irányultak. A kutatásunk alapvetően leíró jellegű, s mint ilyen, bizonyos elemeiben tudatosan alkalmaz országos kutatásokban rendszeresen használt kérdéseket, kérdéstípusokat is.

1. A minta

A felmérést két középiskolában végeztük el: a központi fekvésű és kiemelkedő tanulmányi eredményeiről, tehetséggondozásáról ismert Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban, valamint a város központjától kissé távolabb fekvő, jelenleg elsősorban szakirányú ismereteket adó, de kimenő gimnáziumi osztályokkal is rendelkező Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Széchenyi István Tagintézményben (továbbiakban: gyakorlógimnázium, ill. kontrollcsoport vagy gimnázium és szakközépiskola).

A gimnáziumban a 9., 10. és a 12. évfolyamon két-két, a 11. évfolyamon három osztály vett részt a felmérésben. Összesen 257 diák töltött ki kérdőívet, de az elemzés során eggyel kevesebbet, 256-ot vettünk figyelembe.

 

1. táblázat A kitöltők megoszlása a gyakorlógimnáziumban

 

Összehasonlítási céllal, tájékozódásunkat kiegészítendő választottuk a másik közép­iskolát. A gimnáziumi képzést is folytató középfokú oktatási intézményből összesen 113 főt vontunk be a vizsgálatba, 9. és 10. évfolyamos, környezetvédelem, vízgazdálkodás szakos szakközépiskolai osztályokat, valamint 11. és 12. évfolyamos, gimnáziumi osztályokat. Az iskola a 13. évfolyamtól még pedagógiai asszisztens; sportszervező, menedzser; települési környezetvédelmi technikus, természet- és környezetvédelmi technikus képzésnek is helyet ad. Az intézménynek hagyományosan jó a kapcsolata a szegedi sportegyesületekkel, s ennek hatása megmutatkozik a tanulók érdeklődésében is.

 

2. táblázat A kitöltők megoszlása a kontrollcsoportban

 

Tehát nemcsak az iskola típusában, fekvésében és feltételezhetően gyerekanyagában állapítható meg eltérés, hanem a tanulók érdeklődése és irányultsága is különbözhet.

2. Személyes adatok

A diákok személyes adatai közül a kérdőív elején a megkérdezettek nemére, édesanyjuk és édesapjuk legmagasabb iskola végzettségére voltunk kíváncsiak – melyeket később független változóként kívántunk alkalmazni az elemzések során –, a kérdőív végén pedig érdeklődtünk a megcélzott foglalkozásról. A 369 fő nemek szerinti megoszlása: 58% lány, 42% fiú.[4]

A szülők iskolai végzettsége – a várakozásnak megfelelően – szignifikánsan magasabb a gyakorlógimnáziumban, mint a kontrollcsoportként választott másik közép­iskolában. Kétszer annyi a diplomás a szülők aránya a gyakorlógimnáziumban, míg ötször–hatszor magasabb a szakmunkás-végzettségűek aránya a gimnázium és szakközépiskolában.

 

3. táblázat A szülők iskolai végzettségének megoszlása

 

A válaszmegtagadás csak az édesapák esetében fordult elő mindkét intézményben; az édesanyjukkal élőket sejthetjük a háttérben. Az édesanyák és az édesapák iskolai végzettsége az országos átlagot reprezentálja, mindkét csoportban az édesanyák iskolázottsága egy kicsivel magasabb. Ez különösen akkor fontos, ha tudjuk, hogy a korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a gyerekek olvasási szokásai, motiváltsága közvetlen összefüggésben áll a szülők és főleg az anya iskolai végzettségével és foglalkozásával. „Az anyák iskolázottsági befolyásának […] (kognitív stílusának, beszélési, viselkedési, olvasási szokásainak) több nemzedéken átütő, meghatározó erejét” igazolják Nagy Attila 2003-as felmérései is.[5]

Tanulmányaikkal, terveikkel kapcsolatos volt a 35. kérdés. A válaszadók 41%-a még tanácstalan jövőbeli foglalkozását illetően, 4% pedig nem válaszolt a kérdésre. A gyakorlógimnáziumban valamivel tudatosabban készülnek jövendőbeli pályájukra a diákok: 59%-nak van elképzelése, míg 38% még nem tudja mit fog választani az érettségi után. A kontrollcsoportban 45 %-nak van jövőképe, 49%-nak viszont nincs. Természetesen a 12. évfolyamhoz közeledve mindkét iskola diákjai körében egyre nagyobb a választott pályára készülők aránya. A gyakorlógimnázium végzős diákjai közül csupán 4 volt még bizonytalan (8%), míg a kontrollcsoportban 11 tanuló (39%) nem tudott határozni. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy ez az iskola további 1-2 éves képzéseket is kínál a hallgatók számára, és így nem érzik a pályaválasztás kényszerét a diákok. A megcélzott hivatások különösen az alacsonyabb osztályokban igen széles skálán mozogtak, de a végzősök esetében sem volt feltétlenül egysíkú. Volt olyan 12-es diák, aki a mérnök informatikus, tanár vagy a bárzongorista hivatást egyaránt elképzelhetőnek tartotta.

 

4. táblázat A gyakorlógimnázium 12. évfolyamának választott hivatásai

 

5. táblázat A gimnázium és szakközépiskola 12. évfolyamának választott hivatásai

2.1 A tanulás eredményessége

Természetesen adódik az előfeltevés, hogy a tanulmányi eredmények, különösen az irodalomjegyek egyenes összefüggésben vannak a könyvolvasás gyakoriságával.

 

6. táblázat: Az irodalomjegy és a szabadidős könyvolvasás kapcsolata

 

Érdekes, hogy a pozitív kapcsolat mindenképpen igazolható a kapott eredmények alapján, de a másik irányú reláció nem áll fent. Különösen nem a legrosszabb jegy esetén, tehát az olvasási gyakoriságot, kedvet szerencsére ez a tény nem befolyásolta. Itt valószínűleg a serdülőkor vagy más egyedi okok vezettek az elégtelenhez.

A tanulmányi átlag és a szabadidős olvasás közötti kapcsolatot a két iskolában összevontan vizsgálva a várt eredményt kapjuk.

 

7. táblázat A tanulmányi átlag és a szabadidős könyvolvasás kapcsolata

 

Ahogy arra már többen rámutattak az olvasási készség, az irodalom szeretete és a szülők – elsősorban az anya – iskolázottsága, a családi könyvtárak nagysága között szoros összefüggés áll fenn, s a nemek között is eltérés van.

 

8. táblázat Az édesanya legmagasabb iskolai végzettsége és az irodalomjegy összefüggése

2.2 A műveltséghez való viszonyulás

A műveltség és más emberi értékek megítélésére és kapcsolatára külön kérdéscsoport vonatkozott (28. és 29. kérdés). Szerettünk volna arról is tájékozódni, hogy az olvasásnak milyen szerepet tulajdonítanak a műveltség megszerzésének folyamatában. Először arra kértük a diákokat, hogy az öt felsorolt értéket rangsorolják saját preferenciáik szerint. Eltekintve attól a pár embertől, aki minden értékhez 1-es vagy 2-es számot írt, értékelhető lett a válaszok összesítése. Ez az öt érték alábbi sorrendjét eredményezte: család (1,58), egészség (1,84), műveltség (3,04), gazdagság (3,85), hírnév (4,52).

A részletes kimutatástól jelen esetben eltekinthetünk, hiszen az eredmények az általános várakozást mutatják és azok számából sem vonhatunk le következtetést, akik a családot, egészséget az utolsó, a hírnevet pedig az első helyre helyezték (mert feltehetően páran félreértették a számok hozzárendelésére vonatkozó kérésünket).

A rangsor – mely a kérdésben felsorolt értékekre adott „osztályzatokból” alakult ki – azonos a kontrollcsoportban és a gyakorlógimnáziumban. Az átlagok némileg eltérnek: család (1,42), egészség (2.04), műveltség (3,34), a gazdagság (3,73), a hírnév (4,44).

A lányok mindkét csoportban egy árnyalattal előrébb helyezték a családot, a fiúk közül többen hátrább. A műveltséget előkelő helyre, a család és az egészség mögé rangsorolták a tanulók, de a fiúknál itt is többen sorolták hátrább ezt az értéket. Összességében elmondható, hogy a gyakori olvasók még ennél a kitüntető átlagnál is fontosabbnak tartják a műveltséget, míg a ritkábban olvasóknál ez fordítva érvényesül.

 

9. táblázat A könyvolvasás gyakoriságának és műveltség értékelésének kapcsolata

 

Amikor a diákok véleményét kérdeztünk az olvasás szerepéről a műveltség megszerzésében, akkor az előző táblázat mutatóihoz hasonló eloszlásra számítottunk. A gyakorlógimnáziumban – azon az egy főn kívül, aki szerint nincs és azon a kettőn túl, aki szerint kicsi – mindenki elismeri az olvasás jelentőségét a műveltség megszerzésében. 14% úgy látja, hogy nem feltétlen az összefüggés, 35% nagy szerepet tulajdonít neki, a diákok fele pedig nélkülözhetetlennek tartja.

A kontrollcsoportban egy fő szerint nincs, kettő szerint kis szerepe van az olvasásnak a műveltségben. A többiek – akárcsak a gyakorlóban – elismerik az olvasás fontosságát. 10%-al többen látják úgy, hogy az összefüggés nem feltétlen (24–14%), itt 55% tulajdonít nagy szerepet neki, és 17% szerint nélkülözhetetlen (miközben a gyakorlóban a tanulók fele nyilatkozott így). Tehát egy fokkal tudatosabban kapcsolják össze a gimnáziumban tanulók a műveltség és az olvasás fogalmát. Ugyanakkor az előző, 9. táblázat ismeretében úgy tűnik, hogy az előkelő helyen pontozott műveltséghez vezető rendszeres olvasást többen egyelőre még a jövőben kívánják elkezdeni.

Az egészséget egyértelműen a fiúk értékelték többre (első helyen 27–31%, második helyen 63–52% aránypárokkal leírhatóan) a két iskola vonatkozásában.

Ehhez a kérdéscsoporthoz soroltuk – mint személyes jellemzőt – az írással való próbálkozást/foglalkozást. A gyakorlógimnáziumban többen maguk is próbálnak időnként vagy rendszeresen irodalmi jellegű művet létrehozni. Az előfordult már csoportban szinte teljesen azonos értékek születtek (51–52%). Bár valamivel több a lány a közöttük, de ez egyáltalán nem mutat – ellentétben talán a várakozással – statisztikailag jelentős eltérést. A rendszeresen írók között azonban már érezhető a gyengébbik nem körében való fokozottabb népszerűség.

A gimnázium és szakközépiskola diákjainak esetében a legkevésbé kedvelt szabadidős tevékenységek között van az olvasás. Így azt feltételezzük, hogy saját maguk sem kifejezetten kísérleteznek versek vagy prózai művek írásával. És a számok jelentősen mást is mutatnak, mint a ságváris diákok esetében. Az itteni diákok fele nem, másik fele már legalább alkalmanként kipróbálta magát irodalmi jellegű szöveg írásában. Jelentősebb különbség a két szélső válasz százalékos arányában van, mert a Ságváriban 15%, míg a Széchenyiben csak 3,5% foglalkozik ilyesmivel rendszeresen. Mindezek ellenére a különbségek nem égbekiáltóak és megfelelnek az előzetes várakozásoknak.

 

10. táblázat Próbálkozott-e önállóan verses vagy prózai mű/szöveg írásával?

 

Nem tekintettük irodalmi műfajnak a napló internetes változatát, ám tagadhatatlan, hogy összefüggést találtunk a két tevékenység között.

 

11. táblázat A blogírás és verses vagy prózai mű/szöveg írásának kapcsolata

 

A középiskolások 12%-a ír vagy írt már valamilyen blogot (13% a gyakorlóban, 9% a kontrollcsoportban), közülük 82% már próbálkozott vagy rendszeresen ír szépirodalmi műveket. A blogolók 67% lány, 33%-a fiú, ami megerősíteni látszik azt a közvélekedést, hogy a nők extrovertáltabbak. Ez különösen annak fényében tűnik igaznak, hogy a blogok jellegüket tekintve leginkább személyesek (19–20), témájukat tekintve a második helyre a szépirodalmi próbálkozásoknak helyet adó, valamint a filmekről szóló internetes napló került (3–3). A diákok további választott blogtémái: sztárok, divat, internet, számítógépes játékok, zene, művészet, sport, sőt egyikük járatosabb lévén a blogszerkesztésben, még a tumblr[6] szakkifejezést is használja.

További összefüggésekre is fény derült a statisztikai elemzések alkalmával. Így pl. határozottan többen jelöltek meg kedvenc olvasmányt a blogozók közül, valamint nagyobb arányban használják az internetet és a közösségi, a filmes, valamint a letöltő­oldalakat is többször látogatják, s kicsit otthonosabban látszanak mozogni a világhálón.

Érdekes összefüggés mutatható ki a könyvtárhasználat és a blogírás között.

 

12. táblázat A blogolás és a könyvtári tagság kapcsolata

 

Vagyis a blogolók 73%-a könyvtári tag, szemben a tevékenységet nem végzők 65%-os tagságával. Különösen szembetűnő a többszörös tagság kiemelkedő aránya az internetes naplót írók közösségében. Hozzátehetjük, hogy ennek a társaságnak – függetlenül attól, hogy mennyi időt tölt internetezéssel – az olvasmányválasztási szokásait fele-fele arányban az jellemzi, hogy internet hatására választ olvasnivalót.

A blogolók internethasználati szokásaikban eltérnek a nem blogolóktól, arányaiban többet használják, a Milyen gyakran használod az internetet? kérdésre a blogolók 64%-a (29 fő) a „naponta több órán át” választ jelölte, 28% (13 fő) pedig naponta-kétnaponta használja. A nem blogolóknak viszont mindössze 51%-a használja naponta több órán át a netet, 37% pedig naponta-kétnaponta. A eltérés oka nyilvánvalóan a blogírással járó többletmunka is lehet, ugyanakkor kimutathatóan többet olvasnak más blogokat is. A blogok potenciális olvasói valószínűleg szintén bloggerek, erre utal, hogy a blogger diákok 24%-a (11 fő) rendszeresen, 20%-a (9 fő) pedig sokszor olvassa mások blogjait. Ugyanakkor meglepő az az eredmény, hogy az internetes naplót vezetők több mint fele (56%) nem vagy csak ritkán olvassa mások blogjait. Összehasonlítva az előző táblázatban látható könyvtári tagsággal különösen érdekes, akár derűlátásra okot adó következtetéseket is levonhatunk.

 

13. táblázat A blogolás és blogok olvasásának kapcsolata

 

Szignifikáns eltérés van a bloggerek internetes elfoglaltságait tekintve a chatelésben, a blogírók több mint fele (51%) rendszeresen chatel, míg a nem bloggereknél ez az arány 40%. A bloggerek többet használják rendszeresen a letöltő oldalakat (49–31%) és a filmes oldalakat (42–35%) is valamivel nagyobb arányban látogatják. Nincs kiemelt kapcsolat az online vásárlásánál (6,6–6%) és a zenei oldalak esetében (51–49%), amelyek látogatásában a bloggerek egy árnyalattal aktívabbak. Levelezőprogramokat a blogolók és a nem ebbe a csoportba tartozók egyforma mértékben használnak (27–27%).

A blogolók szabadidős szokásai nem sokban térnek el a nem blogolókétól, nem szignifikáns eltérések olvashatóak ki általában a felmérésből. Így egy kicsivel többet játszanak számítógépes játékot (nagyon szeretem: 20–18%), több szépirodalmat olvasnak (nagyon szeretem: 35–20%), és kicsivel több képregényt (nagyon szeretem: 8–5%, de inkább igen: 6–9%; ebben az esetben a két érték kiegyenlíti egymást), újságot (nagyon szeretem: 20–15%). Egyetlen szignifikáns eltérés az internetezésben van (ld. fentebb).

Érdemes a bloggerek korosztályi megoszlását is áttekinteni.

 

14. táblázat A bloggerek korosztályi megoszlása

 

Az internetes naplót vezetők általában az osztályok 11%-át alkotják, összesen 11-ben látunk egy minimális növekedést, majd 12-ben egy hajszálnyi csökkenést e tevékenység reprezentációjában.

3. Szabadidős tevékenység

Kérdőívünkön – a korábbi országos eredményekkel való összehasonlíthatóság érdekében – 20 szabadidős tevékenység szerepelt és a diákoknak kedveltség szempontjából ötfokú skálán kellett azokat osztályozni.

A zenehallgatás, a barátokkal töltött idő és az internetezés a három leginkább kedvelt szabadidős tevékenység a vizsgált tizenévesek körében, mely mögé a gimnazistáknál a 4. helyre került a lánnyal/fiúval történő együttjárás. Ezeket a sportolás, mozi, majd a DVD-nézés, a kirándulás és a házibuli követi. Ezt követően a gimnazisták az újságok, a szépirodalom olvasásának, a koncertlátogatásnak és a színházi programoknak is 3.5 feletti átlagos skálaértéket adtak. A gyakorlógimnáziumban az újság- és a szépirodalom-olvasás a középmezőnyben (10. és 11.) kapott helyet.

A szabadidős tevékenységek és azok kedveltsége 5 fokú skálán az alábbi eredményeket hozták:

 

15. táblázat A szabadidős tevékenységek kedveltségének átlaga a Ságvári Endre Gimnáziumban

 

Ehhez hasonló a sorrend a kontrollcsoportban is, azzal az eltéréssel, hogy ott a szépirodalom és ismeretközlő irodalom olvasásához, koncert- és színházlátogatáshoz, újságolvasáshoz még alacsonyabb értékeket rendeltek a megkérdezettek (míg pl. Ságváriban 3,08, a Széchenyiben 2,3 volt az ismeretközlő irodalom olvasására adott válaszok átlagos értéke).

A szabadidős tevékenységek közül legkevésbé kedveltnek a képregények, mangák olvasását jelölték meg a középiskolások. Mindkét csoport egyértelműen az utolsó helyre sorolja ezt a foglalatosságot. A nemek szerinti megoszlásban: a lányok (55%) utasítják el jobban ezt a műfajt, de a fiúk 38%-a egyáltalán nem kedveli. Az inkább nem válaszok arányai is 20% és 27%.

3.1 Televíziózás

A szabadidős tevékenységeken belül külön kérdések vonatkoztak a televíziózásra, melyből most csak a tévénézés rendszerességére vonatkozó kérdés válaszait emeljük ki.

 

16. táblázat A tévézés gyakorisága

 

Átlagosan a diákok 65,5%-a tekinti magát rendszeres tévénézőnek. A két középiskolába járó fiatalok szinte teljesen megegyező mértékben vallották magukat ebbe a csoportba tartozónak. A fiúk és lányok között nincs statisztikailag jelentős különbség (de a fiúk 6%-kal többen vannak a tévézők között). A tévéműsortípusok kedveltsége az alábbi sorrendet mutatja a gyakorlógimnáziumban:

 

17. táblázat A különböző tévéműsorok kedveltsége

 

A középiskolás diákok körében az ismeretterjesztő filmek népszerűsége a fiúk esetében duplája a lányokénak (28‒13%). A hírműsorokat tekintve azzal találkozunk, hogy bár a fiúk többen adták a nagyon szeretem választ (12‒2%), de azok is többen vannak közöttük, akik egyáltalán nem szeretik ezeket a műsorokat (9‒5%).

A rajzfilmeket – és valószínűleg a meséket – a lányok kedvelik jobban (16‒9%), és még határozottabb a fiúk elutasítása az egyáltalán nem válaszoknál (14‒26%). Teljesen hasonló az eloszlás a sorozatok esetében: a lányok 31%-a nagyon szereti, szemben a fiúk 15%-os kedveltségével. Az elutasító lányok 5%-val szemben a fiúk 16%-a áll.

A vígjátékot és a romantikus filmeket a fiúk 10%-a (feltehetően a műfaj miatt), a lányoknak viszont a 2%-a nem vagy nemigen kedveli, míg az ilyen típusú műsorokat a lányok több mint fele (53%), a fiúnak azonban csak 23% szereti nagyon, míg az inkább igen kedveltségi kategória közel megegyező mértékű (29% lány – 28% fiú).

A várakozásoknak megfelelően a krimik, sci-fik, horrorfilmek kedveltsége a fiúk körében magasabb, 28% szemben a lányok 21%-os nagyon kedvelem szavazataival, de a másik végén is egyértelműbb a lányok tartózkodása: 12%-uk egyáltalán nem kedveli ezt a műfajt, szemben a fiúk 5%-ával.

Váratlan eredményt hozott a zenei műsorok kedveltségének nemek szerinti megoszlása. A lányok lényegesen magasabb mértékben nézik a zenei műsorokat, 32%-uk nagyon kedveli ezeket, míg a fiúk csak 11%-ban. De az inkább szereti kategóriában is a lányok a meghatározóbbak (36–27%), és a fiúk 12%-a egyáltalán nem szereti a zenei tévéműsorokat, szemben a lányok 3%-ával.

A valóságshow egyértelmű kedveltsége a fiúknál meglepő módon megegyezik a zenei műsorokkal (11%), a lányoké közel azonos mértékű (13%), viszont az elutasítás a fiúk esetében kategorikusabb (41%), szemben a lányok 30%-ával. Érdekességképpen meg­vizs­gáltuk a valóságshow-k kedveltségének kapcsolatát a könyvolvasás rendszerességével.

 

18. táblázat A könyvolvasás rendszeressége és a valóságshow-k kedveltségének kapcsolata

 

A ritkán vagy soha nem olvasók valamivel jobban kedvelik a valóságshow-k világát az átlagnál, ugyanakkor a hetente, havonta, de különösen a gyakran olvasók sokkal határozottabban utasítják el ezt a műfajt.

3.2 Internethasználat

Mielőtt az olvasással kapcsolatos információkra térnénk át, feltétlenül említést kell tennünk még egy szabadidős tevékenységről, mely az utóbbi idők ifjúság-, szabadidő- és olvasáskutatásának kiemelt vizsgálódási területe lett: ez az internethasználat. Szinte már természetesnek tekintjük, hogy minden fiatalnak lehetősége van otthon a hozzáférésre. Ezt a feltételezést igazolják nagyjából a mi eredményeink is, de 6-an jelezték (ez a teljes minta alig 1,6%-a), hogy jelenleg nincs otthon internetet elérő számítógép, bár két diáknál ez rövidesen várható. Közülük is csak 2-en olyanok (a gyakorlógimnáziumból), akik heti rendszerességnél ritkábban ülnek gép elé. Az egyikük ellentmondásosan elég aktív internethasználatot definiált magának: közösségi, zenei és egyéb oldalak rendszeres látogatása, chatel, letölt, blogo(ka)t olvas; sokszor használja a levelezőprogramokat, a filmes- és könyvtári oldalakat; viszont ritkán látogatja az online játékokat és üzleteket, és házi feladatai megoldásánál sem nyúl az internethez.

 

19. táblázat Az internethasználat gyakorisága

 

Az elsődlegesen vizsgált gimnázium diákjai 48%-ban használják napi több órán át az internetet. Lényegesen megelőzik őket a másik középiskolába járók, akiknél 65%-ot tesz ki ez az arány. Az iskolák tanulóinak válaszait összegezve és a közöttük mutatkozó különbségeket statisztikailag elemezve kiderül, hogy minden internetes tevékenység esetében szignifikáns különbségek tapasztalhatóak az iskolák között. Van, amikor az életkorhoz, van, amikor az iskolatípushoz, háttérhez köthető az eltérés. Nézzünk pár példát!

A közösségi oldalakon gyakoribb látogatók a középfokon tanulók. A ságvárisok 72%-a, a széchenyisek 80%-a rendszeresen keresi fel ezeket az oldalakat.

A levelezőprogramok használata érdekes eredményt hozott. A ságváris diákok 30%-ban rendszeresen használják ezt a szolgáltatást, tőlük 10%-kal elmaradnak a kontrollcsoportként bevont intézmény tanulói.

A internetes beszélgetés ‒ chat ‒ lehetőségével legnagyobb arányban a széchenyis diákok élnek, a letöltő-, zenei és filmes oldalaknak is ők a leggyakoribb látogatói.

A középiskolások negyede soha nem járt könyvtári internetes oldalakon.

A gyakorlógimnáziumban tanuló diákok ötöde használja rendszeresen az internetet házi feladatainak elkészítéséhez, további 40% is sokszor megteszi ezt. A másik intézmény diákjai ezen mutatóktól elmaradnak.

Az online üzletek leggyakoribb látogatói a kontrollcsoport középiskolásai, akiknek negyede sokszor vagy rendszeresen keresi fel ezen oldaltípusokat.

 

Az internetre vonatkozó arányok is elsősorban az olvasási szokásokkal összefüggésben érdekeltek bennünket: a leggyakoribb könyvolvasók azok, akik heti egy-két alkalommal használják az internetet, 66%-uk legalább hetente könyvet is olvas e mellett. A könyvolvasás gyakorisága innentől az internethasználat növekedésével arányosan csökken.

 

20. táblázat Az internethasználat és a könyvolvasás rendszeressége

 

Hasonló következtetésre jutott Ábrahám Mónika is: „Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a számítógépezésnek, ahogyan a televíziózásnak is, lehetnek pozitív, akár személyiségfejlesztő hatásai. A számítógép, az internet használata ugyanis elvezethet a könyvek iránti érdeklődés felkeltéséhez. Ezt az utóbbi könyvtárosi és pedagógusi tapasztalatot erősíti meg a Nagy Attila által 2001-ben középiskolások körében végzett olvasás- és művelődésszociológiai felmérés is. A vizsgálat eredményei ugyanis azt bizonyították, hogy a rendszeres olvasók legnagyobb számban a mérsékelt intenzitású géphasználók köréből kerülnek ki.”[7]

3.3 Könyvolvasás gyakorisága a Ságvári Endre Gimnáziumban

Mivel vizsgálatunk elsősorban a Szegedi Tudományegyetem gyakorlóiskolájára irányult, ezért a könyvolvasás gyakoriságát elsősorban most a Ságvári Endre Gimnáziumban vizsgáljuk. Úgy találtuk, hogy a könyvolvasás gyakoriságának kapcsolati hálója árnyaltan leírja a gyakori olvasók érdeklődését, jellemzőit, és felvázolja az általuk képviselt értékeket, ezért a következő részben ezeket a relációkat igyekezünk nyomon követni.

Nem olvasóknak azokat nevezzük az alábbiakban, akik soha vagy csak ritkán olvasnak könyvet. Ők 65-en vannak, ez a ságváris dákok negyede.

Gyakori olvasóknak tekintjük azokat, akik könyvet hetente többször vagy naponta olvasnak. Számuk 102 a 256 fős gimnáziumi mintában, ami 40%-os arányt jelent.[8] Az ő jellegzetességeik, különbözőségük a szabadidős tevékenységek terén:

A zenehallgatást egy kicsit jobban kedvelik.

Koncertet szívesebben látogatnak. A gyakori olvasók 45%-a nagyon szereti a koncerteket, míg a ritkán olvasók csupán 12%-a.

A színházlátogatás területén is aktívabbak a gyakori olvasók, 39%-uk színházrajongó, és csupán 3%-uk zárkózik el ettől a tevékenységtől, míg ez az érték a ritkán olvasók
esetében 12%.

Tévénézésben azok térnek el az átlagtól, akik egyáltalán nem vagy csak ritkán olvasnak könyvet. Ők társaikhoz képest kiemelten érdeklődnek a tévénézés iránt (26%), és közöttük csupán 1 fő az (1,5%), aki az egyik tevékenységet sem szereti.[9] Azok, akik mégis rendszeresen televízióznak a gyakori könyvolvasók közül, nagyjából hasonló preferenciákkal rendelkeznek a tévéműsorok terén, mint a többiek. Egyedül a valóságshow-val szemben elutasítóbbak.

Értelemszerűen jobban kedvelik az ismeretközlő irodalmat. Az arányaiban viszonylag szerényebb helyett elfoglaló szabadidős tevékenységet összesen 17-en (7%) sorolták a legkedveltebb kategóriába, de ezeknek 71%-uk (12 diák) a gyakran olvasók csoportjából kerül ki.

Lényegesen többen kedvelik a szépirodalmat. A gyakori olvasók 56%-a nagyon szereti ezt a típust. A pozitív viszonyt kifejezők együttes aránya még meggyőzőbb 82%, szemben a gyakori olvasók 2%-ával, akik egyáltalán nem kedvelik a szépirodalmat. A ritkán olvasók markánsan lemaradnak, közülük csupán 3% az, aki kedveli a szépirodalmat.

A gyakori olvasók valamivel szívesebben kirándulnak szabadidejükben, mint a ritkábban olvasók. A gyakran olvasók 41%-a nagyon szereti a kirándulást, míg ez az arány a ritkán vagy soha nem olvasóknál csak 26%.

 

Úgy tűnik, a gyakori olvasáshoz egy sokkal tudatosabb életvitel, egészségesebb életmód is társul.

Nincs lényegi különbség a disco, házibuli, számítógépes játékok, dvd-nézés, mozilátogatás, újságolvasás, képregények olvasása, internetezés, együttjárás, barátokkal való együttlét, hobbi, sport, házimunka kedveltsége között aszerint, hogy ki milyen gyakran olvas.

A gyakori olvasók további jellemzői:

Az asszociációs kérdésnél a gyakori olvasók jellemzőbben társítottak pozitív gondolatokat az „olvasás” kifejezéshez.

Közel 60%-uknak naponta olvasott valaki kisgyermekként, míg a többi diáknál ez 40% alatt marad.

Több mint 80%-uk maga is próbálkozott már szépírói tevékenységgel, szemben a többiekkel, akiknél ez az arány nem haladja meg az 56%-ot.

A gyakori könyvolvasók és az internetes blogot vezetők közötti összefüggés az átlagossal megegyező, 17% vezet/vagy vezetett internetes blogot, így statisztikailag nem szignifikáns ez a kapcsolat.

Értelemszerűen egy mű filmes változatánál jobbnak, ill. nagyobb arányban találják jobbnak a könyveket a többieknél. A gyakori olvasók 83%-a tartja jobbnak a könyvet, míg a soha vagy ritkán olvasóknak csupán 51%-a.

A kötelező olvasmányokkal elégedettebbek, ugyan csak 14%-uk mondja őket érdekes, értékes műveknek, de 51% még pozitívan áll hozzájuk és a többségét érdekesnek minősíti. Hasonló értékeket látunk a hetente, havonta olvasók táborában is (8‒53%), míg a soha vagy ritkán olvasók szignifikánsan elutasítják a kötelező olvasmányokat (1,5‒26%). A kötelező olvasmányok esetében a legtöbben közülük is néhányat lecserélnének, ha módjukban állna. Eltérés a többiektől abban van, hogy a kötelezők számát a nem olvasók közül többen csökkentenék; az olvasók között olyan is akad, aki növelné vagy nem változtatna.

Jobban szeretik a regényt és novellát, míg a többi műfaj esetében nem nincs erős kapcsolat a könyvolvasási gyakoriság és a preferenciák között.

A gyakori olvasóknál jellemzőbb forrás a vásárlás és az otthoni könyvtár, míg azok, akik ritkán vagy soha nem olvasnak, többen kapnak könyvet ajándékba vagy töltenek le internetről.

Csak 5-en jelölték a gyakori olvasók közül, hogy sokszor fordulnak az iskolai könyvtárhoz, ha a maguk örömére akarnak olvasni és a települési könyvtárakat sem használják gyakrabban a többieknél.

55%-uknál több mint 500 könyv van otthon. Ez az arány a heti-havi rendszerességgel olvasóknál 44%, a ritkán vagy sohasem olvasóknál 35%.

A gyakori olvasással a jobb rögzítés, a lényeg kiemelése, az azonosítási készség fejlettsége is párosítható, pl. nagyobb arányban nevezték meg, ill. nevezték meg helyesen az általuk legutóbb olvasott könyvek szerzőjét.

A sohasem vagy ritkán olvasók harmada nem beszél senkivel olvasmányairól. A gyakori olvasók pedig minden felsorolt csoporttal gyakrabban beszélnek, mint a többiek. A könyvtárost, könyvtárostanárt összesen 5 ságváris diák jelölte meg a megkérdezettek közül.

Valamivel többen olvasnak idegen nyelven, de itt nem kiugróak az eltérések.
Ebben nyilván szerepe van annak, hogy a nyelvi osztályok reprezentáltsága magas a megkérdezett mintában.

Többen tagjai párhuzamosan több könyvtárnak (43%), ez 10%-kal több, mint a heti-havi rendszerességgel olvasóknál, és 20%-kal több a nem olvasóknál.

Nem meglepő, hogy a nem vagy csak ritkán olvasók negyedének van csak kedvenc olvasmánya, míg a gyakrabban és rendszeresen olvasóknál ez az arány 65% feletti.

A nem olvasók sokkal ritkábban hallgatnak a szüleikre olvasmányok tekintetében (csak 15%, míg a többieknél ez 35%), de még a barátaikra is csak 50%-ban (a többiek 68%-ban), a tévé viszont nagyobb hatást gyakorol rájuk.

A gyakori olvasók közül 14-en első helyen jelölték meg az értékek közül a műveltséget, és többen sorolták utolsó helyre a gazdagságot.

A műveltség megszerzésében az olvasás szerepét kiemelten fontosabbnak tartják a többieknél a gyakori olvasók (már magát a műveltséget is).

Napi több órán át leginkább a nem olvasók használják az internetet. Náluk ez az arány 65%, míg a gyakrabban olvasóknál ez 43-44%.

A különböző internetes oldalak közül az alábbiak esetében van különbség:

online játékokat a nem olvasók játszanak gyakrabban, a gyakran olvasók fele soha;

kicsit többet leveleznek, kevesebbet chatelnek a gyakran olvasók;

könyvtári oldalakat a nem olvasók 40%-a soha nem látogat, a leggyakrabban a gyakran olvasók teszik meg;

a könyvet nem olvasók kevesebbet gyűjtenek anyagot neten a házi feladataikhoz rendszeresen, de a különbségek nem jelentősek.

A közösségi oldalak könyves alkalmazásait a gyakran olvasók ismerik a legtöbben, 23%-uk használta is, míg a nem olvasók a legelutasítóbbak a témában (felük nem tud róla, és nem is érdekli, a többieknél csak 15% nyilatkozott így).

A könyvolvasás gyakoriságának nemek szerinti eloszlása az ismert összefüggésekre mutat. A lányok szignifikánsan többet olvasnak szabadidejükben, a nem olvasó fiúk (7%) kétszer annyian vannak, mint a lányok (3%). Csak ismételni tudjuk a számos helyen már megfogalmazott feladatot, amely mind a pedagógusok, mind a könyvtárosok számára a fiúk körében alkalmazott speciális olvasási és olvasásnépszerűsítési stratégia kialakítását teszi nélkülözhetetlen feladattá.

 

21. táblázat Milyen gyakran olvas szabadidejében könyvet kérdés válaszainak nemek szerinti megoszlása



[1] Az aktualitást számos tényező indokolta: az internethasználók számának növekedése és az otthoni internethasználat elterjedése; az új médiatörvény esetleges hatása; a könyvtárügy 2008-2013 közötti stratégiai tervének előkészítése és megvalósításának folyamatos ellenőrzése; az internetes olvasás módszerének hatása az egyéb hordozókon megjelenő dokumentumok használatára, az olvasási technikák átalakulása; az aktuális PISA-felmérések eredményei stb.

 

[2] Köszönetet mondok Bozsó Renátának az SPSS adatbázis definiálásáért és hasznos tanácsaiért, valamint az SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet kutatócsoportjának a közös munkáért. A kutatás kérdőívét lásd a folyóirat elektronikus változatában. http://olvasas.opkm.hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles2

 

[3] Olvasási szokások a tizenévesek körében Szegeden 2011-ben (szerk. Viskolcz Noémi) Szeged, SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet Könyvtár és Múzeumpedagógiai Szakcsoport, 2011. 19. p.

 

[4] A gyakorlógimnáziumban 55-45%, a kontroll középiskolában 63-37 % volt az arány a lányok többségével.

 

[5] Nagy Attila (2003) Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata. OSZK – Gondolat Kiadó, Budapest, 15. p.

 

[6] A 2007-ben David Karp és Marco Arment által kifejlesztett, mikroblogok írására alkalmas felület, mely egyszerűen alkalmas szövegek, fényképek, videók, linkek, idézetek és hangfelvételek megosztására.

 

[7] Ábrahám Mónika: 12-14 éves gyerekek olvasási, könyv -és könyvtárhasználati szokásai. Új Pedagógiai Szemle, 2006, 1. szám. http://www.ofi.hu/tudastar/1214-eves-gyerekek

 

[8] A Széchenyiben ezek az arányok teljesen másként alakulnak: a 113 főnek 66%-a ritkán vagy sohasem olvas könyvet a saját szórakoztatására, és csak 15% azok aránya, akik ezt megteszik rendszeresen.

 

[9] Érdemes megjegyezni, hogy a kontrollcsoport tagjainál ez az összefüggés ennyire nem mutatkozik meg. Náluk a soha vagy csak ritkán olvasók 16%-a szereti nagyon a szabadidő eltöltésnek ezt a formáját. Ha azonban a pozitív válaszokat együtt vizsgáljuk, akkor a ságvárisok 60%-a, míg a széchenyis diákok ­68%-a kedveli a tévénézést.

 

 

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: