Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Goda Beatrix: Brit fiatalok az olvasásról

Nyomtatási nézet

A National Literacy Trust több éve méri Nagy-Britanniában a gyermekek és fiatalok olvasási, fogalmazási és beszédkészségét. Az összefoglaló ennek a széles spektrumú vizsgálatnak egy szegmensét mutatja be. Az olvasással kapcsolatos kérdések az alábbi témaköröket ölelték fel: a fiatalok mennyire lelik kedvüket az olvasásban, saját bevallásuk szerint mennyire jól, milyen gyakran és milyen hosszú ideig olvasnak, milyen típusú műveket vesznek kézbe az iskola falain kívül, havonta hány könyvet olvasnak, mennyi könyvü van otthon, valamint, hogy hogyan viszonyulnak az olvasáshoz.

 

 

A vizsgálat

 

A felmérés 2010. november 15. és december 10. között, 111 iskola 18.141 tanulójának bevonásával zajlott le. A diákok önállóan, egy on-line kérdőív kitöltésével szolgáltattak adatot magukról. A 111 iskolából 100 Angliában, három Walesben, három Skóciában és három Észak-Írországban található.

 

A tanulók 48,2 % fiú, 51,8% leány volt. Három korcsoportot különítettek el. Az elsőbe a 7-11 évesek (a mintasokaság 22%-a), a másodikba a 11-14 évesek (a mintasokaság 63%-a), a harmadikba pedig a 14-16 évesek (a mintasokaság 15%-a) tartoztak.

 

A kutatás csoportképző szempontként kezelte az ingyenes iskolai ebéd igénybevételét mint szocioökonómiai szempontot. A tanulók között 13,8% volt azoknak az aránya, akik ilyen ellátást kapnak. További szempont volt, hogy a tanulók részt vettek-e iskolai korrepetáláson: 25,7%. A diákok etnikai hovatartozásuk szerint jellemzően három nagyobb csoportba és több kisebbhez tartoztak. A három nagyobb csoport, a vizsgálat szóhasználatában a következő: fehér britek 72,3%; ázsiai vagy pakisztáni származásúak 5,6% és egyéb fehér etnikumúak 3%.

 

 

A kutatás főbb megállapításai

Az olvasás szeretete

A tanulók kevesebb mint fele tartja az olvasást kifejezetten élvezetes elfoglaltságnak. Közel ugyanennyien vallják azt, hogy egy kicsit szeretnek olvasni, 10%-uk pedig, hogy egyáltalán nem. A nemek közötti megoszlást tekintve jelentősen több lány 55%, mint fiú élvezi az olvasást. Az olvasás szeretete szignifikánsan csökken az életkor előrehaladtával.

 

A válaszok szerint az ingyenes iskolai étkeztetésben részesülők kevésbé szeretnek olvasni, mint azok, akik nem veszik igénybe ezt a juttatást. A különböző etnikumok eltérően nyilatkoznak arról, hogy szeretnek-e olvasni. A kutatás eredményeként kijelenthető, hogy a fehér fiatalok szeretnek a legkevésbé olvasni.

 

Az olvasás szeretete és az iskolai korrepetálás között nem lehet összefüggést kimutatni. Az olvasási készség és az olvasás szeretete között azonban szoros összefüggés mutatkozik. Azok, akik szeretnek olvasni, a korosztályi átlag feletti olvasási készséggel rendelkeznek.

 

 

Olvasási készség

A legtöbb fiatal önmagát az átlagos (40%) vagy a nagyon jó képességű (49%) olvasók közé sorolja. A lányok jobb olvasónak tartják magukat, mint a fiúk. A 7-11 évesek inkább gondolják magukról, hogy jó olvasók, mint idősebb társaik. Azok a fiatalok, akik nem kapnak ingyenes iskolai étkeztetést jobbnak minősítették önmagukat, mint azok, akik kapnak.

 

Az ázsiai és vegyes családi háttérrel rendelkezők valamivel jobb olvasónak tartják magukat, mint a fehér vagy fekete szülők gyermekei. Az iskolai korrepetáltak közül majd kétszer annyian vallják magukat gyengébb olvasónak, mint akik nem kapnak segítséget. A tanulók véleményét a saját olvasási készségükről erősen befolyásolja a mindenkori aktuális olvasási tapasztalat.

 

 

Az olvasott szövegek típusai, műfaja

A szöveges üzenetek, e-mailek, weboldalak, blogok, chat oldalak (technology-based materials) a legnépszerűbbek a fiatalok körében, ha a szabadidős olvasásról van szó. Szépirodalmat az iskolán kívül a tanulók kevesebb mint fele olvas. Elektronikus könyveket havonta maximum egyszer olvasnak. A fiúk és a lányok olvasmányai között számos különbség figyelhető meg. Inkább a lányok, mint a fiúk olvassák a fenn említett szöveges üzeneteket, e-maileket stb., éppúgy, mint a magazinokat, szépirodalmat, dalszövegeket és a verseket. A fiúk ezzel szemben újságot, képregényeket és kézikönyveket olvasnak.

 

Az idősebb gyerekek több szöveges üzenetet, e-mailt stb., olvasnak mint a fiatalabbak. A kisebbek általában a képregényeket, szépirodalmat, verseket és szakirodalmat részesítik előnyben. Azok közül a tanulók közül, akik nem kapnak ingyenes iskolai étkeztetést tízből öten havonta legalább egyszer olvasnak szépirodalmat az iskolán kívül. Míg az ingyenes étkeztetésben részesülő tíz diák közül csupán négyen olvasnak szépirodalmat az oktatáson kívül.

 

A fehér tanulók magazinokkal, szöveges üzenetekkel és chat oldalakkal foglalkoznak inkább. A fekete tanulók jobban vonzódnak a versekhez, elektronikus könyvekhez és az újságokhoz. Azok a diákok, akik nem kapnak iskolai korrepetálást többféle dokumentumot vesznek a kezükbe. Általánosságban elmondható, hogy azok, akik havonta legalább egyszer olvasnak valamit az iskolán kívül, nagyobb olvasási tapasztalattal rendelkeznek.

 

 

Az olvasás gyakorisága

Iskolán után a tanulók 29%-a olvas minden nap, 26%-a hetente pár alkalommal. Csak 7%-uk nem olvas egyáltalán az iskolai kötelezettségein felül. A lányok – saját bevallásuk szerint – gyakrabban olvasnak, mint a fiúk. Az olvasás gyakorisága csökken az életkor előrehaladtával. Az ingyenes iskolai étkeztetést kapó tanulók ritkábban olvasnak, mint azok, akik nem kapnak.

 

Kevesebb ázsiai és fehér diák mondja magáról, hogy naponta olvas, mint a fekete vagy vegyes etnikumúak. Akik nem kapnak iskolai korrepetálást, többet olvasnak mint társaik. Akik a legtöbbet olvasnak az iskolán kívül is, azok a korukhoz képest magasabb olvasási készséggel rendelkeznek.

 

 

Az olvasás időtartama

A válaszok alapján a legtöbben legfeljebb 30 percig olvasnak. A fiúk rövidebb ideig olvasnak, mint a lányok. Az olvasás gyakorisága az életkorral csökken, az olvasással eltöltött időtartam azonban növekszik. Az ingyenes iskolai étkeztetést igénybe vevők hosszabb ideig olvasnak, mint a többiek.

 

A fehér és ázsiai tanulók általában kevesebb időt fordítanak olvasásra, szemben a vegyes etnikumú vagy fekete tanulókkal. Az iskolai korrepetálást kapó diákok rövidebb ideig olvasnak, mint társaik. Az olvasási idő hossza és az olvasási készség együtt mozog.

 

 

Hány könyvet olvasnak egy hónap alatt

A legtöbb tanuló úgy nyilatkozik, hogy az elmúlt hónapban legalább egy könyvet elolvasott. Csaknem tízből egy tanuló több mint tíz könyvet olvasott el az elmúlt hónapban. A fiúk kisebb valószínűséggel olvastak el az elmúlt hónapban egy könyvet, mint a lányok. Az idősebb diákok sokkal nagyobb valószínűséggel állítják, hogy egy könyvet sem olvastak el az elmúlt hónapban, mint fiatalabb társaik.

 

A válaszok alapján az iskolai étkeztetésben részesülők gyakrabban olvasnak és több időt is fordítanak erre, mint mások. Az elolvasott könyvek számát tekintve azonban nem mutatkozott valódi különbség a két csoport között.

 

Valamennyi etnikai csoportot figyelembe véve, a fehér tanulók állítják leginkább, hogy nem olvastak egy könyvet sem az elmúlt hónapban. Az iskolai korrepetálásra járók közül kevesebben állítják, hogy nem olvastak egy könyvet sem az iskolán kívül. Inkább azt mondják, hogy több könyvet is elolvastak.

 

A diákok közlése alapján az adódik, hogy minél több könyvet olvas el valaki egy hónap alatt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy olvasási szintje meghaladja az életkorának megfelelőt.

 

 

Az otthoni könyvek száma

Csak a tanulók 3%-a vallja azt, hogy egy könyve sincs odahaza. A legtöbbnek több mint 50 könyve van. A fiúk esetében több mint kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy azt mondják, nincs egy könyvük sem. Összességében a lányok sokkal több könyvvel rendelkeznek mint a fiúk.

 

Az idősebb diákok lényegesen nagyobb valószínűséggel nem rendelkeznek egy könyvvel sem, mint a fiatalabbak. Az ingyenes iskolai étkeztetést igénybe vevő diákok kétszer gyakrabban állítják, hogy egy könyvük sincs otthon, mint társaik. Majdnem kétszer annyi ázsiai származású tanulónak nincs könyve odahaza, mint a vegyes vagy fehér tanulóknak.

 

Az iskolai korrepetálásban nem részesülők kisebb arányban állítják magukról, hogy iskolán kívül egy csomó könyvet olvasnak. Viszont, adatközlésük szerint sokkal több könyvvel rendelkeznek, mint társaik. Azok, akiknek több könyvük van otthon, nagyobb arányban rendelkeznek korukhoz képest magasabb olvasási készséggel.

 

 

Olvasási alkalmak

Tíz diákból ketten mondják azt, hogy még soha nem kaptak könyvet ajándékba. Tízből egy tanuló még soha nem volt könyvesboltban vagy könyvtárban. A fiúk között nagyobb azoknak az aránya, akik soha nem kaptak könyvet vagy nem voltak könyvesboltban, vagy könyvtárban.

 

A 14-16 évesek nagyobb arányban vallják azt, hogy még sosem kaptak könyvet vagy nem jártak könyvesboltban, könyvtárban, mint a fiatalabb korosztályok. Az ingyenes iskolai étkezésben részesülők közül többen állítják, hogy soha nem kaptak könyvet, nem jártak könyvesboltban vagy könyvtárban. A legkevésbé az ázsiai származásúak kapnak ajándékba könyvet.

 

Az iskolai korrepetáltak kevésbé kapnak könyvet, vagy jártak valaha könyvesboltban vagy könyvtárban, mint társaik.

 

 

Olvasási attitűd

A tanulók általában pozitívan viszonyulnak az olvasáshoz. Csak egynegyedük állítja, hogy hasonlóan a többi gyerekhez, ő sem olvas. Illetve csak akkor olvas, ha muszáj, és többnyire nem talál olyasmit, ami az érdeklődésének megfelelne. Ugyanakkor tízből két diák úgy érzi, hogy zavarba jönne, ha a barátai látnák őt olvasni az iskolán kívül.

 

A lányok pozitívabban állnak az olvasáshoz a fiúkhoz képest. Például, több fiú mondja, mint a lány, hogy szívesebben néz televíziót, mint olvas, hogy nehezen talál érdeklődésének megfelelő olvasmányt, és sokkal többen jönnének zavarba, ha a barátok olvasni látnák.

 

A fiatalabbak pozitívabban viszonyulnak az olvasáshoz, mint az idősebb korosztályok. A 7-11 és 11-14 évesek között még nagyobb az aránya azoknak, akik jó dolognak tartják az olvasást. Valamennyi korosztály egyetértett azonban azzal, hogy jobb dolog tévézni, mint olvasni. És csak akkor olvasnak, ha muszáj.

 

A szocioökonómiai szempontokat figyelembe véve nem tapasztalható eltérés az olvasási attitűd esetében. Leginkább a fehér tanulók állítják, hogy jobban szeretnek tévézni, mint olvasni. Ugyancsak a fehér tanulók vélik leginkább zavarba ejtőnek a barátaik előtt, ha olvasni látnák őket. Az ázsiai származású tanulók tartják a legkevésbé valószínűnek, hogy ne találnának olyasmit, ami érdekelné őket. Bár köztük voltak a legtöbben, akik soha nem kaptak könyvet ajándékba.

 

Az iskolai korrepetálásban részt vevők értenek leginkább egyet azzal az állítással, hogy minél többet olvasnak, annál jobbak lesznek benne. Az ő körükben vallják a legtöbben, hogy olvasni jó, de azt is, hogy az olvasás inkább a lányoknak való. És ők találnak a legkevésbé maguknak érdekes olvasnivalót. Úgy vélik, hogy éppúgy nem olvasnak, mint a többiek az osztályban. S csak akkor fognak hozzá, ha muszáj. Őket zavarná leginkább, ha a barátaik meglátnák őket olvasni.

 

A korukhoz képest jobb olvasási készséggel rendelkezők elismerték, hogy az olvasási készség gyakorlással nő, és azt vallják, hogy olvasni jó. Az életkorukhoz képest alulteljesítők nagyobb arányban állítják, hogy az olvasás helyett jobb tévézni, csak akkor olvasnak, ha kell, és nem találnak maguknak olvasnivalót, valamint zavarba is jönnének, ha olvasni látnák őket a barátok.

 

 

Összegzés

Összegezve elmondható, hogy a vizsgált tanulók fele szeret olvasni. Saját magukat a jobb képességű olvasók közé sorolják. A szöveges üzenetek, e-mailek, weboldalak, blogok, chat oldalak egyértelműen vezető helyet foglalnak el az olvasmányaik között. Tízből három gyereknél az olvasás mindennapi tevékenységnek tekinthető, és ugyancsak tízből három gyerek legalább 30 percig végzi ezt a tevékenységet.

 

Bár a többség azt állítja, hogy csak egy könyvet olvasott el az elmúlt hónapban, mégis legtöbbjének több mint 50 könyve van otthon. Összességében azok, akik gyakrabban olvasnak, több könyvet is kézbe vesznek és otthon több könyvvel rendelkeznek. A fiatalabbaknak általában pozitív az olvasáshoz való viszonyuk. Kisebb részük vallja, hogy csak akkor olvas, ha muszáj, hogy zavarba jönne, ha a barátai látnák őt olvasni az iskolán kívül is.

 

Tízből két tanuló mondja, hogy soha nem kapott könyvet ajándékba, és tízből egy soha nem volt könyvesboltban vagy könyvtárban. Teljesen egyértelműen kirajzolódik az a tendencia, hogy aki szeret olvasni, az gyakrabban és hosszabb ideig végzi ezt a cselekvést, az olvasásról pozitívan vélekedik és a korához képest magasabb olvasási készséggel rendelkezik.

 

A nemek tekintetében megfigyelhető, hogy a lányok jobban szeretnek olvasni és jobb olvasási készséggel rendelkeznek. Ők több szöveges üzenetet, e-mailt, weboldalt stb. olvasnak. A fiúk inkább az újságokat és a képregényeket kedvelik. A lányok esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy naponta és hosszabb ideig olvassanak. Így a lányok havonta több könyvet is elolvashatnak, és több könyvük is van odahaza. Összességében a lányok hozzáállása pozitívabb.

 

Az életkor figyelembevételénél az tapasztalható, hogy a 7-11 évesek nemcsak, hogy jobban szeretnek olvasni, mint idősebb társaik, hanem jobb olvasónak is tartják magukat. Ez a korosztály elsősorban szépirodalmat és szakirodalmat, valamint verseket olvas az iskolán kívül. Az idősebb diákok szélesebb körből választanak, beleértve a szöveges üzeneteket, e-maileket, weboldalakat stb. is. Bár a 7-11 évesek gyakrabban olvasnak, mint az idősebbek, ők azonban alkalmanként hosszabb ideig is képesek olvasni. A 7-11 éveseknek általában több könyvük van otthon és pozitívabb a hozzáállásuk az olvasáshoz.

 

Az ingyenes iskolai étkeztetésben részesülők és nem részesülők szerint vizsgálva a válaszokat a következő eredmények adódnak. Az étkeztetést igénybe nem vevők többet olvasnak és jobban is szeretik ezt a tevékenységet. Nagyobb arányban olvasnak szépirodalmat, szöveges üzenetet, e-maileket, weboldalakat stb. Az étkeztetésben részesülők viszont több verset olvasnak. Nem volt jelentős különbség az egy hónapban, az iskolán kívül elolvasott könyvek számában. Annak ellenére, hogy azoknak a diákoknak több könyvük van otthon, akik nem kapnak ingyen étkezést. Az olvasási attitűdben nagyon kis különbséget lehet felfedezni. Az ingyenes étkeztetést igénybe vevő diákok között nagyobb arányban fordult elő az a válasz, hogy soha nem jártak könyvesboltban vagy könyvtárban.

 

Az etnikai hovatartozás és az olvasási szokások között nincs egyértelmű összefüggés. A fehér családok gyermekei tartják a legkevésbé élvezetesnek az olvasást. A fekete tanulók sokkal rosszabb olvasóknak tartják magukat, mint az ázsiai és vegyes családi háttérrel rendelkezők. A fehér tanulók gyakrabban olvasnak magazinokat, szöveges üzeneteket vagy közösségi oldalakat. Főként a fekete fiatalok olvasnak verseket, könyveket és újságokat. A vegyes és a fekete családból származók nagyobb valószínűséggel olvasnak minden nap. A fehér tanulók kevesebb könyvet olvasnak, de az ázsiai származásúak esetében van a legkevesebb könyv otthon.

 

Az etnikum és az olvasási attitűd között a legkomplexebb az összefüggés. Leginkább a fehér tanulók részesítik előnyben a tévénézést az olvasáshoz képes, és ők azok, akik zavarba jönnének, ha a barátaik látnák őket olvasni az iskolán kívül is. Ezzel szemben az ázsiaiak vannak a legtöbben, akik soha nem kaptak könyvet ajándékba. A fekete tanulók értenek leginkább egyet azzal, hogy olvasni jó.

 

Nem volt jelentős különbség az olvasás szeretete és az iskolai korrepetálás között. A nem korrepetáltak olvasási készségüket a többiekhez képest jobbnak tartják, és többféle dokumentum olvasásáról számoltak be. A korrepetálásban részesülők kizárólag a versolvasás területén vannak előnyben. A segítségre nem szorulók gyakrabban, hosszabb ideig és több könyvet olvasnak. A korrepetáltak közül kerültek inkább ki azok, akik nem kaptak könyvet, vagy lettek volna könyvesboltban vagy könyvtárban.

Clark, Christina. Setting the Baseline: The National Literacy Trust’s first annual survey into reading - 2010. London: National Literacy Trust. <http://www.literacytrust.org.uk/assets/0001/0336/Omnibus_reading_2010.pdf>

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: