Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Sunyovszky Anna [et. al.]: Beszámoló az LdV–HU–09–VEP–3009 számú, „Szakképző iskolák könyvtári szolgáltatásainak tanulmányozása” című projekt tanulmányútjairól

Nyomtatási nézet

GRANADA (SPANYOLORSZÁG): 2009. OKTÓBER 25 – NOVEMBER 1. COSENZA – RENDE (OLASZORSZÁG): 2010. ÁPRILIS 4–11.

Írták:

Bíró Katalin

Borbásné Sajti Emese

Bujdosó Hajnalka

Pap Éva

Sunyovszky Anna

Sutka Irén

 

Szerkesztette:

Oros Sándor

I. Bevezetés

I.1. Az út célja

 

Szakképző iskolák könyvtári szolgáltatásainak tanulmányozása című program keretében tíz ma­­gyar könyvtáros szakmai tanulmányúton vehetett részt Spanyolországban, Gra­nadában, va­la­mint szintén tíz iskolai könyvtáros az olaszországi Cosenzaban. Mind a két or­szágban egy-egy hetet tölthettek a résztvevők. A hazai szervezők és a külföldi partnerek igye­keztek a le­he­tő legtöbbet megmutatni a szűkösre szabott időkorlátok között.

A projekt célja, hogy tanulmányutak szervezésével megismertesse a résztvevő szakiskolai könyv­tárosokat a külföldi könyvtárak szolgáltatásaival, struktúrájával, a könyvtárhasználók (ol­vasók) és könyvtárosok képzésének gyakorlatával, összességében egy eltérő kulturális kö­zeg­ben működő könyvtári rendszerrel, kiemelten a szakképzőiskolai könyvtárak helyzetével.

A tanulmányút keretében lehetőségünk nyílt közvetlen tapasztalatok szerzésére, kapcsolatok ki­alakítására, a spanyol, az olasz és a magyar könyvtárügy és könyvtári szolgáltatások össze­ha­sonlítására. A tanulmányunk célja, hogy – a magyar könyvtárügyet is érintő – ta­pasz­ta­la­ta­ink­ról beszámoljunk, egy kis betekintést nyújtsunk a spanyol és az olasz iskolai könyvtárak vi­lágába.

 

I.2. A kiválasztott országok

 

A szakirodalmat olvasva ritkán találkozunk a két országgal, így mindannyiunk számára szinte is­meretlen rendszert láthattunk. Mindkét célország könyvtárügye hasonló a ma­gyar­or­szá­gi­hoz. Mint a világon szinte mindenütt, hasonló problémákkal küzdenek a meglátogatott or­szá­gok könyvtárai is. Az általános gazdasági válság hatása, a kulturális politika szűkös anyagi ke­retei mostohagyermekké teszik a könyvtárakat, különösen az iskolai könyvtárakat.

Tapasztalataink azt mutatták, hogy az igen nehéz helyzetben lévő könyvtárakat a lelkes könyv­tárosok mozgatják. Általános a szakemberhiány, az (állománygyarapításra fordítható) anya­gi források és a megfelelő szabályozás hiánya, valamint a világban általánosan meg­fi­gyel­hető olvasási- és könyvtárhasználati változások is súlyos sebeket ejtenek a könyv­tár­ü­gyön. Ezen – itthon is nagyon ismert, s sok helyütt taglalt – súlyos problémák ellenére a könyv­tárak működnek, a könyvtárosok igyekeznek megújulni, megújítani önmagukat, könyv­tá­rukat.

 

I.3. A tanulmány felépítése

 

A projekt célcsoportja a szakképzőiskolai könyvtárosok voltak, így a meglátogatott in­téz­mé­nyek is elsősorban iskolai könyvtárak. A könyvtár mindenhol szerves részét képezi az is­ko­lá­nak, bár – mint látni fogjuk – ennek ellenére sok helyen küzdenek nehézségekkel a könyvtá­ro­sok.

A tanulmány első részében igyekszünk elhelyezni a spanyol, valamint az olasz oktatási rend­szer­ben a könyvtárakat, majd a meglátogatott intézményeket mutatjuk be röviden.


II. A spanyol oktatási rendszer[1],[2]

Spanyolországban az oktatás 6-16 éves kor között kötelező és ingyenes. Az iskola előtti ok­ta­tás (6 éves korig) nem kötelező. A gyerekek 70%-a az állami iskolákat, 30%-a az egyháziakat lá­togatja.

 

II.1. Iskola előtti nevelés (Educación Infantil)

 

Az iskola előtti oktatásban 6 éves korig lehet részt venni. Ez az időszak két részre bontható: 3 éves korig, illetve 3-6 éves korig. Ez az oktatási forma nem kötelező, a spanyol állam mégis szá­mos magas színvonalú intézménnyel rendelkezik. Az egyes csoportok maximális létszáma 20-25 fő között lehet. Spanyolországban az iskolai előkészítő nem olyan egyértelműen sza­bá­lyo­zott, mint a többi európai országban. Ez a forma önkéntes és díjtalan. A városokban böl­cső­de és óvoda áll rendelkezésre. Az államnak kötelessége elegendő helyet garantálni.

 

II.2. Általános iskola (Educacuón Primaria)

 

Az általános iskolai oktatás (másutt alsó tagozatnak nevezik) kötelező és ingyenes a 6-12 éves gye­­rekek számára és háromszor 2 éves ciklusra oszlik:

  • 1. ciklus: 6-8 éves korig
  • 2. ciklus: 8-10 éves korig
  • 3. ciklus: 10-12 éves korig

A minimum osztálylétszám 25 fő. Az oktatási rendszer e szintje általános ismeretek meg­szer­zé­­sét biztosítja a gyerekek számára (kultúra, kommunikáció, írás, olvasás és számolás). Az ide­­gen nyelvek oktatása 8 éves kortól kezdődik.

 

II.3. Középiskola (Educación Secundaria Obligatoria – ESO és Bachillerato vagy Formación Profesional)

 

Az alsó tagozat után a tanulók a felső tagozatba lépnek. Itt a már megszerzett ismereteket négy is­ko­laév folytatásával mélyíthetik el. A tantárgyak mellett idegen nyelv bővíti a ta­nul­má­nyokat, ami legtöbbször az angol. A diákok itt alapvető szakmai ismeretre is szert tesznek, ami­vel a szak­mai életre, ill. a felsőfokú továbbképzésre készítik fel őket.

Azok a diákok, akik a 10. osztályt nem, vagy vizsga nélkül fejezik be, egy ún. „szociális ga­ran­ciaprogram fiatalok részére 16 és 21 életév között” képzés keretében két éves előkészítőt lá­togatnak, ahol a szakmai életre vagy szakmunkásképzésbe való belépésre nevelik őket (ál­ta­lános képzettség, praktikum, szakmai tájékozódás).

 

II.3.1. Gimnázium

 

Gimnázium / érettségi (Bachillerato) vagy szakmai kiképzés (Formación profesional).

Az ESO sikeres befejezése után a fiatalok a továbbtanulás vagy a szakmai képzés között vá­laszt­hatnak. Általános műveltséget kínál a Bachillerato. Két évig tart. A diákok művészeti, ter­mészettudományi, szellemi és szociáltudományi vagy technikai irány között választhatnak. Min­den iskola köteles minimum két irányt ajánlani. A kétéves továbbképzés feladata az át­me­net biztosítása a magasabb fokú szakmai képzés vagy a felsőfokú iskola között. Az iskola a Ba­chillerato végzettséget adja.

A szakképzés iskolai ága is két évig tart (Formación profesional), befejeztével Técnico címet ad. Ez a lehetőség egy középfokú (Formación Profesional de Grado Medio) és egy magasabb fo­kú képzésre (Formación Profesional de Grado Superior) osztott, és lehetőséget ad egy első kép­zésre. A középfokú képzés elkezdéséhez a felső tagozat, a magasabb fokú képzés el­kez­dé­sé­hez a Bachillerato szükséges. A képzés 25%-át a kötelező üzemi gyakorlat (praktikum) te­szi ki, a tantárgyakat a munkaadóval egyeztetik. A képzés alatt a diákok nem kapnak fizetést, így a szülők támogatására szorulnak.

 

II.4. Felsőoktatás

 

Spanyolországban lényegében az egyetemek alkotják a felsőoktatási rendszert. A spanyol egye­temi rendszer 48 állami egyetemből, 7 magánegyetemből és 4 katolikus egyetemből áll. A képzések és végzettségek az intézmény típusától függnek. Az egyetemek háromféle képzést kí­nálnak:

  • 3 éves alapképzés
  • 2 éves specializációs (mester-) képzés
  • PhD-program

 

II.5. Felnőttoktatás

 

Felnőttoktatást állami vagy magán, általános és speciális iskolák végezhetnek a normális is­ko­la­látogatási vagy távoktatási formában. Néhány autonóm közösség (mint például Galícia, An­da­lúzia, Valencia és a Kanári-szigetek) hasonló módon szabályozza az iskolalátogatás mód­ját. Ez a rendszer azokat kívánja támogatni, akik valamilyen oknál fogva nem tudják fo­lya­ma­to­san látogatni az intézményt. Különböző médiumokon keresztül kapnak tanulási támogatást, hogy konzultációra, tanácsadásra járjanak, és részt vegyenek ezekben az oktatási le­he­tő­sé­gek­ben.

 

II.6. Oktatás kompetencia alapon

 

Az Európai Unió országaiban az oktatás kapcsán megkerülhetetlen fogalom a „kompetencia”. A gyerekek számára nyújtott ismereteket nagy halmazokba, kompetenciaterületekbe sorolják. Az iskola célja és feladata, hogy ne csupán ismereteket közöljön és hagyományozzon, hanem már meglévő képességeket és készségeket fejlesszen ezeken az ismereteken keresztül; hogy együtt­működést tanítson, hogy felelős, tevékeny állampolgárrá neveljen. Spanyolországban sincs ez másképpen. Az Unió ajánlásával, egyeztetve saját rendszerükkel, nyolc kom­pe­ten­ci­a­te­rületet jelöltek meg:

 

  • Nyelvi kompetencia (Competencia en comunicación lingüística)
  • Matematikai kompetencia (Competencia matemática)
  • A fizikai világgal kapcsolatos ismeretek és kapcsolatok kompetenciája (Competencia en el conocimiento y la interacción con el mundo físico)
  • Információkezelés és digitális kompetencia (Tratamiento de la información y com­pe­ten­cia digital)
  • Szociális és állampolgári kompetencia (Competencia social y ciudadana)
  • Kulturális és művészeti kompetencia (Competencia cultural y artística)
  • A tanulás elsajátításának kompetenciája (Competencia para aprender a aprender)
  • Önállóság és egyéni kezdeményezés kompetenciája (Autonomía e iniciativa personal)

 

Ez az új pedagógiai szemlélet, az új tartalmak megjelenése az iskolai könyves kultúra, a könyv­tárak működésére, használatára is hatással van (ld. lentebb).

 

II.7. Az oktatás és a könyvtárügy kapcsolata

II.7.1. A könyvtárosképzésről

A könyvtárosképzés történelmi előzményei Spanyolországban[3]

A könyvtártudományi képzés Spanyolországban 1856. október 7-én, a madridi Diplomáciai Fő­iskola megalapítását jóváhagyó királyi rendelettel kezdődött. Célja szerint azokat oktatta a szük­séges ismeretekre, akik a Királyi Levéltárban töltöttek be tisztségeket. Irattáros, könyv­tá­ros és archeológus címet kaptak. Ezt az intézményt 1900-ban számolták fel, az általa nyújtott is­mereteket a Filozófia és Társadalomtudományi Fakultás fogadta be.

A jelenlegi iskolák és fakultások közvetlen előzménye Barcelonában volt. 1915-ben Eugenio D’ors tett javaslatot egy olyan iskola létrehozására, ahol könyvtárosokat képeznek. A Katalán Ér­dekszövetség még ugyanebben az évben elfogadta a tervet, és Barcelona Tanácsa meg­te­rem­tette az iskolát. Kizárólag nőket képeztek hivatásos könyvtárosokká, hogy az alakuló ka­ta­lán könyvtári hálózatban dolgozzanak.

Az intézményt 1939-ben kezdték Könyvtártudományi Főiskolának nevezni. A képzés meg­ú­jult; a három év alatt elméleti és gyakorlati ismereteket is tanultak a hallgatók. 1973-tól mind­két nemet oktatják.

Az egyetemi szintté nyilvánításhoz, az önállósodáshoz egy sor rendelet és intézkedés vezetett. Ma mint Barcelona Központi Egyetemének Könyvtár- és Dokumentációs Fakultása működik.

 

Egyéb előzmények

A Navarrában 1952-ben az egyetemen létrehozott képzéssel elsősorban a saját intézményük könyv­tárosigényét és Navarra helyi, általános igényeit igyekeztek kielégíteni.

Az 1942-ben CSIC (kutatásfejlesztéssel foglalkozó intézmény) által beindított iskolákban is sa­ját igényeik számára képeztek szakembereket. Ez az intézmény 1973-ban megszűnt.

1952-ben Madridban teremtettek levéltáros, könyvtáros és régész szakmai képzést. A több át­ala­kuláson átesett intézmény 1968-ban kétféle végzettséget nyújtott:

  • Segéd-dokumentalista (azok kapták, akik középfokon végeztek és két évet töltöttek az is­kolában)
  • Dokumentalista (a Filozófia és Társadalomtudományi Fakultás végzettjei)

 

Hosszú ideig ez volt az ország egyetlen olyan intézménye, ahonnan a jövő könyvtárosai ki­ke­rül­tek. A 442/1981. március 6-i királyi rendelet értelmében ennek a központnak a hivatalos ne­ve: Centro de Estudios Bibliográficos y Documentarios (CEBID). A CEBID eltűnésével kezd­ték létrehozni a Könyvtártudományi és Dokumentációs Egyetemi Fakultást.

 

II.7.2. Saját tapasztalataink a mai helyzetről

 

A könyvtáros szakemberek képzése tehát Spanyolországban nem központosított, ahogyan az egész könyvtári hálózat sem az. A tartományok autonómiát élveznek (ld. Hegedüs Marietta: Spa­nyolország könyvtári rendszere[4]).

Granadai utunk során, az Hospital Real Könyvtár aligazgatója, José Luis Sánchez-Lafuente el­mondta, hogy egészen az 1980-as évekig nem volt a granadai egyetemen sem könyvtáros­kép­zés. Ekkor azonban elsőkként hozták létre ezt a fakultást. Ma is a közé a néhány (6-7) egye­tem közé tartozik az övék, amelyen elérhető ez az oktatás. A képzés beindulásakor nagy volt az érdeklődés, de a hallgatók száma azóta folyamatosan csökken. Az egyetemen töltött évek nem biztosítanak semmiféle specializációt, nincs informatikus-könyvtáros vagy régi köny­ves könyvtárosképzés. A feladatok elosztását és a munka szervezését a gyakorlat ala­kít­ja.

A könyvtáros álláshelyekre vizsgával lehet bekerülni.

Ezek a keretek teremtik azt a helyzetet, hogy kevés a végzett könyvtáros szakember az or­szág­ban. Legtöbbjük az egyetemi intézményeknél és a nagyobb nyilvános könyvtárakban he­lyez­kedik el, az iskolákba szinte egyáltalán nem jut belőlük.

 

II.8. Könyvtárhasználati ismeretek egyetemi kreditpontokért

 

Mindkét általunk meglátogatott egyetemi könyvtárban (Hospital Real és Colegio Máximo de Car­tuja) kiderült, hogy az intézménybe érkezett hallgatóknak kevés ismerete van arról, ho­gyan kell a könyvtárak által nyújtott temérdek információhalmazból a számukra fontosakat el­ér­ni. A probléma természetesen nálunk sem ismeretlen. A 18 évesen a felsőoktatásba kerülő di­ákok keveset tudnak arról, milyen egy könyvtár belülről. Sem a rendszer felépítményét, sem an­nak használatát nem ismerik.

A spanyol Granada Egyetem egészen a 2009/2010-es tanév kezdetéig nem szervezett for­má­ban igyekezett a hiányzó ismereteket pótolni. Az oktatók vagy a könyvtárosok saját szer­ve­zés­ben biztosították hallgatóik tájékoztatását. Ez évtől azonban a „könyvtárhasználati is­me­re­tek” az órarendben is felvehető, 3 kreditpont értékű óra. A tárgy bevezetésétől a könyvtár jobb ki­használását, a kutatásban és az oktatásban betöltött szerepének növelését várják.

 

II.9. Az iskolai könyvtárak és könyvtárosok. Az olvasásfejlesztés

 

Bár a két általunk meglátogatott középiskolai könyvtár (IES Diego de Siloé és IES Padre Su­a­rez) eltérő adottságokkal rendelkezik, az intézményükben betöltött szerepük és működésük ha­sonló.

A spanyol iskolákban nincs a könyvtáros állás betöltésére fenntartott státusz. Ezt a munkát az is­kolában dolgozó pedagógusok önkéntesen és ingyen végzik. Ebből a helyzetből számos prob­léma, nehézség fakad: az állomány nem szakszerű és nem rendszeres feldolgozása; a nyit­va tartás esetlegessége; a könyvtár kihasználtságának elégtelensége stb. Ahogyan ma Eu­ró­pában sok helyen, Spanyolországban is a kultúra őrzőinek áldozathozatalán múlik, hogy a fi­atalok örökösei lehetnek-e az iskoláik által felhalmozott értékeknek.

Az iskolai könyvtárak kihasználására, az olvasási kultúra fejlesztésére adhat esélyt az a prog­ram, amellyel mindkét intézményben találkoztunk, és amelyről mindkét helyen lelkesen be­szél­tek a tanár-könyvtárosok. Az olvasási kompetenciafejlesztés-program az Európai Unió ál­tal támogatott projekt. Az Unió ez esetben arra ad pénzt, hogy a spanyol gyerekek szö­veg­ér­té­si és kommunikációs kompetenciája fejlődjön, közvetett módon azonban ezzel lehetővé teszi az iskolai könyvtárak infrastrukturális fejlődését is. Éppen ezért várnak sokat az iskolák ettől a lehetőségtől.

Az IES Diego de Siloéban Francisco Jiménez Baena elmondta, náluk hogyan működik az ol­va­sásfejlesztés. Könyvtárhasználatot nem tanítanak sem órai keretek között, sem moduláris for­mában, de elszánt tanárok mindig szakítanak időt az alapvető tájékoztatásra. Ennek se­gít­sé­gé­vel, a könyvtárral való megbarátkozással együtt a diákok évfolyamonként megjelölt ol­vas­má­nyokat kapnak megismerendő irodalomként. Ezek az olvasmányok, könyvek, művek nem ki­zárólag szépirodalmi szövegek, lehetnek tudományosak és ismeretterjesztők is. Az ol­va­sot­tak feldolgozása játékos jellegű. Heti két órát szánnak rá, nem kizárólag irodalomórán, hogy tesz­teket töltsenek ki, egymásnak felolvassák, közösen megbeszéljék a műveket. A program mi­nimum követelménye havonta egy könyv elolvasása ebben az iskolában.

Az IES Padre Suarezben ugyanennek a programnak más elemei vannak. Heti egy órát ol­va­sá­si órán töltenek a gyerekek tanári vezetéssel; az olvasmányokból származó kulcsszavak alap­ján esszéket írnak (a legjobbakat nyomtatásban is megjelentetik); rendszeresen látogatják a Bib­lioteca de Andalucíát; háromhavonta változatos programokat szerveznek.

 

II.10. A kommunikációs kompetencia fejlesztésének lépései[5]

 

  • Az időfaktor – Ennek a kompetenciának a fejlődése lassú és progresszív folyamat. Az is­kolában növelni kell azokat az időket, amelyekben a tanulók világosan a kom­mu­ni­ká­ciós kompetenciának szentelnek figyelmet (ami nem jelenti az órarend bővítését, ha­nem minden tárgy bevonását e kompetencia fejlődésének felelősségébe).
  • Integrációs faktor – A tantervi tartalmak és a nyelvoktatás integrációja nemcsak azért po­zitív, mert növeli a diákok kommunikációs kompetenciájára fordított időt, hanem mert a tantervben szereplő egyéb tantárgyak elsajátítását és megértését is elősegíti.
  • Kommunikációs faktor – Kognitív erő, ha nemcsak megérteni akarunk, hanem ha meg­értve lenni is szeretnénk, ha bizalommal lépünk másokkal kapcsolatba, ha részt ve­szünk különböző közösségek kommunikációs tevékenységében. A kérdés így már nem a „lyukak betömése”, hanem a megértés és a részvétel vágya.
  • Az interakciós és a kooperációs faktor – A kommunikációs kompetencia nem csak azt en­gedi meg, hogy nyelvi kapcsolatba kerüljünk másokkal, de integrációs me­cha­niz­mus is, a szociális építkezés eszköze, a létező legnagyobb erő a személyek közötti kap­csolódásra. Az interakció és a kooperáció nem pusztán jobb beszélőkké tesz ben­nün­ket, hanem érettebb személyiségekké is változtat.

 

Ha ezeket a lépéseket szem előtt tartjuk, nagy valószínűséggel segítjük tanulóink kom­mu­ni­ká­ci­ós kompetenciájának fejlődését. Erre természetesen nem egyetlen eszköz áll a rendel­ke­zé­sünk­re. Segítőink lehetnek: kétnyelvű központok, az elektronikus oktatás használata, ko­o­pe­rá­ci­ós módszerek alkalmazása az oktatásban, nemzetközi projektek, iskolai könyvtárak, mun­ka a családokkal stb.

 

II.11. „Sajátunknak érezni a könyvtárat”[6]

 

Az alábbi gondolatokat azon az internetes oldalon olvashatjuk, ahol iskolai könyvtárakban dol­gozó pedagógusok osztják meg tapasztalataikat, kérdéseiket, gondolkodnak közösen a le­he­tőségeikről, feladataikról. A megszólalások kiegészítik és támogatják az általunk Gra­na­dá­ban tapasztaltakat.

 

„Azért, hogy az iskolai könyvtár a mindennapi olvasási gyakorlat része legyen, először is kapcsolatban kell, hogy legyen a tanítással, a vezetéssel. Közvetítőkre van szükség a ta­nulók és a könyvtár között.”

„Az iskolai könyvtár lehetséges eszköze annak, hogy kapcsolatot teremtsen a ta­ná­rok­kal, hidat képezve a tantermek és önmaga között. Részt vesz abban, hogy tudatosítsa, a könyv­tár barátságos hely, ami alkalmas a saját szakmai hozzáértés fejlesztésére is.”

„A vezetőségnek látnia kell, hogy milyen anyagokkal rendelkezik iskolájának könyvtára; hogy a rendelkezésre álló mennyiség kielégíti-e a tanulói csoportok igényeit, hogy a könyv­tár kijelölt helye alkalmas-e a feladata betöltésére vagy megfelelőbbet kell ke­res­ni; hogy a kölcsönzési rendszer segíti-e a dokumentumok forgását és hogy olvashatóak le­gyenek; hogy a szervezési feladatok egyensúlyban vannak-e a könyvtár pedagógiai és kul­turális feladataival stb.”

„Hogy az iskolai könyvtár a pedagógia és kulturális gyakorlat nélkülözhetetlen és is­me­rős terévé váljon, hagyni kell, hogy mindenki, aki kapcsolatba kerül vele érezze, ez kö­zös ügy.”

„A könyvtár fizikai hely a könyvek őrzésére és a dokumentumok rendszerezésére. Szo­ci­á­lis intézmény. A használók gyakori kérdései: hogyan kell legyőzni a félelmet, hogy be­lép­jek egy könyvtárba? hogyan kerülhetek kapcsolatba egy könyvvel? hol vannak a köny­vek? hogyan kell őket kérnem? megengedik, hogy keressek és magyarázatot adnak, ho­gyan kell megtalálnom? hogyan keressek?”

„Szükségünk van a könyvtáros alakjára kivetni a hálót.”

„A könyvtáros az iskola szíve.”

 

III. Az olasz oktatási rendszer

Olaszországban az állami és magán iskolák feletti felügyeletet az Oktatási Minisztérium (Mi­nist­rero della Pubblica Istruzione) látja el.

 

 

III.1. Iskola előtti nevelés

 

Az iskola előtti időszak nem tartozik az olasz oktatási rendszerbe, az iskola előtti in­téz­mé­nyek­ben (3-5 éves korig) való részvétel fakultatív. Az állami és magánintézmények általában té­rítés ellenében vehetők igénybe. Az állami tulajdonú intézményekben a tandíj a szülők be­vé­teléhez igazodik.

 

III.2. Általános iskola (scuola primaria)

 

Minden hatodik életévét betöltött gyermek tanköteles. A tankötelezettség 14 éves korig tart. A di­ákok öt évet járnak általános iskola alsó (scuola elementare) és három évet a felső ta­go­za­tá­ba (scuola media inferiore).

Olaszországban az alapszintű oktatás ingyenes, és a kötelező oktatás alatt a tankönyveket is a he­lyi hatóságok biztosítják a diákoknak. Az általános iskola két szakaszra oszlik a gyermekek fej­lődésének megfelelően. Egységes tantervi szabályozás az első 8 osztályra érvényes. Az olasz nemzeti alaptanterv nem tartalmazza a könyvtárhasználat oktatását.

Alsó tagozaton a diákok életútja:

  • személyiségfejlesztés
  • egyéni különbségek tisztelete
  • alaptudás és készségek megszerzése, fejlesztése
  • kifejezési eszközök és formák megtanulása
  • egy EU-s idegen nyelv tanulása (angol)

Felső tagozaton a tanulók életútja:

  • a 2. idegen nyelv tanulása (francia)
  • az utolsó év megteremti a kapcsolatot a következő szintre
  • írásbeli vizsgával zárul (általános ismeretekből)

 

III.3. Középiskola

III.3.1. Gimnázium (liceo classico)

 

A gimnáziumi tanulmányok 5 évig tartanak, és érettségi vizsgával zárulnak. Ezt követi az egye­temi képzés.

A kétszer 2 éves ciklust követően az ötödik évben a részletekbe menő, elmélyítő, felkészítő sza­kasz következik. Az érettségi vizsgát követően bizonyítványt kapnak.

A gimnáziumok különböző területekre szakosodnak:

  • művészi
  • klasszikus
  • gazdasági
  • nyelvi
  • zenei
  • tudományos
  • műszaki
  • humán tárgyak


III.3.2. Szakképzés (instituto professionale / instituto technico)

 

A képzési idő 4-5 év. Az első minősítés a harmadik év végén a szakképesítés megszerzése (dip­loma di licenza media). Állami vizsga, érettségi megszerzése a 4. év végén lehetséges. Egye­temre csak speciális egy éves kurzus elvégzésével lehet jelentkezni.

Az oktatás a modul alapú tevékenységen alapul. A foglalkozások 80%-a gyakorlati jellegű, ahol a tanulók önálló munkát végeznek indirekt tanári irányítás mellett. Elméleti és műszaki-gya­korlati képzés közül választhatnak. Az átjárhatóság lehetősége biztosított.

A középfokú szakképzés állami és regionális területen zajlik. Tanoncság alatt a megfelelő tu­dás és képzés összehangolása, gyakorlása folyik. Szakmaalapú tanulóidő, a diploma meg­szer­zé­sével ér véget.

 

III.4. Felsőfokú szakképzés (IFTS)

 

Célja a magas fokú szakmai képzés. A képzés ideje minimum 2, maximum 4 szemeszter. El­mé­leti, gyakorlati és munkahely alapú tevékenységekből épül fel, bizonyítvány meg­szer­zé­sé­vel zárul. A képzésben részt vesznek: magánszervezetek, egyetemek, vállalkozások.

 

III.5. Felsőoktatás

 

Olaszországban több típusú felsőoktatási intézmény áll a diákok rendelkezésére. Az egyetemi in­tézmények egy részét az állam alapította, és kizárólagos állami támogatással működnek. Az egye­temek másik csoportját a magánegyetemek alkotják. Ezek általában nem részesülnek ál­la­mi támogatásban. Az egyetemi oktatás 5 éves (az orvosképzés hat éves), a nem egyetemi fel­sőoktatás pedig általában 3-4 éves.

Olaszországban a következő egyetemtípusok működnek:

  • tudományegyetem
  • műegyetem
  • egyetemi Intézet

 

Az intézmények három kategóriába sorolása nem jelent színvonalkülönbséget az oktatásban, és mindhárom intézmény egyenrangú diplomát nyújt.

Az egyetemi oktatás 4 szakaszra osztható:

  • diploma                      3 év, 180 kredit
  • szakdiploma               2 év, 120 kredit
  • mesterképzés               I. szint feltétele a diploma megszerzése, legalább 1 év, 60 kredit

II. szint feltétele a szakdiploma megszerzése, legalább 1 év, 60                                          kre­dit

  • doktorképzés              3 év, disszertációval zárul

 

Az egyetemi szakdiploma megszerzéséhez három nyelvvizsga szükséges, ebből két nyelv, az an­gol és a francia, kötelező, a harmadik nyelv választható: spanyol vagy német.

 

III.6. Felnőttoktatás

 

Olaszországban a felnőttoktatást rendeletek szabályozzák.

A felnőttek tanulási lehetőségei:

  • Felnőtt műveltségi kurzusok, melyek olyan oklevelet adnak, ami feljogosít a kö­zép­is­ko­lai tanulmányok elvégzésére
  • Felnőttek középiskolája
  • Felnőttoktatási kurzusok magasabb szintű oktatást biztosító középiskolákban
  • Analfabéták oktatására irányuló képzések

 

A területi központok alapműveltségi és posztgraduális programokat szerveznek a nyelv­ta­nu­lás­tól egészen az állampolgári nevelésig. A központoknak pedagógiai és adminisztratív ki­ren­delt­ségük van minden olyan kiválasztott intézményben, ahol a jövőben felnőttoktatási te­vé­keny­ségeket terveznek. A központok, főleg koordinátorok segítségével kapcsolatot tartanak azon különböző állami és magán szervezetekkel, amelyek érintettek az oktatás témájában.

 

III.7. Az olasz iskolai könyvtárak

 

Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye. Az UNESCO és az IFLA aján­lásainak kell megfelelniük. Az iskolai könyvtár a feladatok si­ke­res ellátásához, napjaink in­formációra és tudásra alapozott társadalmában való el­iga­zo­dás­hoz szükséges alapvető in­for­má­ciókat és elképzeléseket, gondolatokat biztosít.

Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel, és fejleszti kép­zelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek.

 

III.7.1. Az iskolai könyvtár missziója

 

Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, ame­lyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gon­dol­ko­dók­ká, valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá vál­ja­nak. Hozzáférnek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz, összhangban az UNESCO nyíl­vános könyvtárakról szóló nyilatkozatának az alapelveivel.

A könyvtári dolgozók segítik a könyvek és egyéb könyvtári információhordozók használatát, me­lyek sora a szépirodalomtól a szakirodalomig, a nyomtatott információhordozóktól az elekt­ronikus médiumokig terjed, a gyűjtemény akár helyben, akár távol található meg. Anya­gai kiegészítik és gazdagítják a tankönyveket, taneszközöket és módszereket.

Bebizonyított tény, hogy ha a könyvtárosok és a tanárok együttműködnek, akkor a tanulók az ed­diginél magasabb szinten képesek elsajátítani a szükséges olvasási, tanulási, probléma-meg­ol­dási, információs, kommunikációs és technológiai készségeket.

Az iskolai könyvtárak szolgáltatásait az iskolai közösség minden tagja számára egyformán biz­tosítani kell, függetlenül koruktól, fajuktól, nemüktől, vallásuktól, nemzetiségüktől, nyel­vük­től, szakmai vagy társadalmi státusuktól. Speciális szolgáltatásokat és dokumentumokat kell biztosítani mindazok számára is, akik valamilyen fogyatékosságuk miatt nem tudják fel­hasz­nálni az általános könyvtári szolgáltatásokat és anyagokat.

A szolgáltatásokhoz és a gyűjteményekhez való hozzáférés az Egyesült Nemzetek az Emberi Jo­gokról és Szabadságról szóló nemzetközi dekrétumán alapszik, és semmiféle ideológiai, po­­li­tikai vagy vallási cenzúra, vagy kereskedelmi nyomás nem hathat e jogra.

Az iskolai könyvtár az oktatási folyamat integráns része.

Alapvető iskolai könyvtári szolgáltatások az írni-olvasni tudás és eligazodás, az információs mű­veltség, a tanítás, a tanulás és a kultúra szempontjából a következők:

  • támogatja és erősíti az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében meg­fo­gal­mazott célok megvalósítását
  • fejleszti és fenntartja a gyermekekben az olvasás és a tanulás szokását és örömét, va­la­mint az egész életen keresztüli könyvtárhasználati szokásokat
  • felkínálja a lehetőséget az információ létrehozására és alkalmazására a gyermekek tu­dá­sának, értelmi képességeinek, képzelőerejének fejlesztése és szórakozásuk ér­de­ké­ben
  • segít minden tanulót a tanulásban, az információhasználat és értékelés készségeinek gya­korlásában – függetlenül az információhordozó típusától, formájától vagy hor­do­zó­já­tól, beleértve a társas érintkezés módjaira vonatkozó érzékenységfejlesztését is
  • hozzáférést biztosít a helyi, a regionális, az országos és a világ információforrásaihoz és azokhoz a lehetőségekhez, amelyek a tanulókat különféle gondolatokkal, tapasz­ta­la­tok­kal és véleményekkel szembesíti
  • szervezi a kulturális és társadalmi tudatosságot és érzékenységet fejlesztő te­vé­keny­sé­ge­ket
  • együttműködik a tanulókkal, a tanárokkal, az iskolavezetéssel és a szülőkkel, hogy az is­kola pedagógiai programját segítse
  • kinyilvánítja azt az alapelvet, hogy az intellektuális szabadság és az információhoz va­ló szabad hozzáférés nélkülözhetetlen a hatékony és felelős polgári lét és a demok­ra­ti­kus államban való részvétel szempontjából
  • biztosítja az olvasás lehetőségét, az információforrásokat és az iskolai könyvtári szol­gál­tatásokat az egész iskolai közösség számára és azon túl is

 

III.8. Az iskolai könyvtárak távlati terve

 

A terv szerint az iskolai könyvtárakat is integrálják az SBN-be. Az SBN (Servizio Bib­li­o­te­ca­rio Nacionale) Országos Könyvtári Szolgálat 1992-ben kezdte meg működését. A könyvtári há­lózathoz több ezer különböző típusú könyvtár csatlakozott, és ez a folyamat napjainkban is tart.

Az SBN-hálózat legfőbb célja, hogy biztosítsa a dokumentumokhoz való hozzáférést az ol­va­sók és a könyvtárosok számára egyaránt. A rendszer interneten elérhető, online formában is hoz­záférhető. A könyvtáros szakma számára is nagy segítség a napi munkában, hiszen a be­szer­zett dokumentumok bibliográfiai leírásait csak az első könyvtár végzi el, majd a többi könyv­tár átveszi a bibliográfiai leírást, illetve honosítja saját adatbázisában. Az együttműködő könyv­tárak azonos formátumban dolgozzák fel a bibliográfiai adatokat.

Az olasz könyvtárak informatikai hálózatának irányítása, szervezése az ICCU (Instituto Cent­rá­le per il Catalogo Unico delle Bibioteche = Egységes Könyvtári Katalógus Központi In­té­ze­te) feladata, bevonva minden könyvtárat, legyen az magán vagy állami intézmény.

A terv része a humán erőforrás biztosítása az iskolai könyvtárakban. Az iskolai könyv­tá­rak­ban olyan pedagógusokat kell alkalmazni, akiket felkészítettek arra, hogy képesek legyenek az elektronikus katalogizálás irányítására, a problémamegoldásra, illetve a könyvtár hasz­ná­la­tá­nak oktatására.

Az információs tevékenység célja a tanulók és tanárok segítése a tanulásban, ill. az oktató mun­kában.

A tervezet legfontosabb pontja, hogy saját honlappal képviselje magát az iskolai könyvtárak por­tálján. A portál fő feladata lesz, hogy közös hozzáférést biztosítson az iskolai forrásokhoz, így elérhető lesz az OPAC (és esetlegesen metaOPAC). Kéréseket és hibabejelentéseket to­váb­bít a könyvtárak regisztrációs irodájának virtuális terébe, és eseménynaplózási információt tá­rol, ezáltal ezek az információk mások számára is hozzáférhetővé válnak.

Az iskolai könyvtárak az oktatás kiemelt helyei. Olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek al­kalmasak a virtuális világgal való kapcsolathoz. Fontos az eszközpark fejlesztése és hasz­ná­la­tuk oktatása, hogy működni tudjon a DOI (Digital Object Identifier).

A könyvtáros segítségével hozzáférést biztosít az e-learning portálhoz és az internetes do­ku­men­tumokhoz is. A használóknak különböző jogosultságokat terveznek adni.


IV. A meglátogatott könyvtárak részletes bemutatása

IV.1. Spanyolország

 

IV.1.1. Hospital Real Könyvtára (a University of Granada könyvtárának központja)

 

A Hospital Real épülete

 

Tanulmányutunk első könyvtárlátogatásán találkoztunk Mr. José Luis Sánchez-Lafuentével, a Uni­versity Library of the University of Granada igazgatóhelyettesével, aki az Andalusian As­so­ciation of Librariens elnökhelyettese. Nagy segítségünkre volt Benkő Edina, aki a Hospital Re­al Könyvtárának magyar munkatársa, ő fordította az igazgatóhelyettes úr bemutatóját.

 

José Luis Sánchez-Lafuente és Benkő Edina

 

A könyvtárlátogatás elején az igazgató úr bemutatta a könyv­tár részeit, bejárhattuk a könyvtár részlegeit (köl­csönző pult, kölcsönző rész, olvasóterem), majd meg­tekintettük az asztronómia éve kapcsán készített „Ég és Föld” című csillagászati kiállítást, melynek anya­gát 500 antik könyvből válogatták össze.

 

 

 

 

A könyvtár kötetei eredetileg a Jogi Egye­tem Épületében voltak, 1970-ben került át je­lenlegi helyére.

 


Hospital Real könyvtára

 

Az épület a 16. században kasztíliai Izabella[7] királynő idejében kórházként valamint bo­lon­dok­ házaként működött. Itt tartották bezárva San Juan de Diost (Istenes Szent János)[8] is 1 évig.

A granadai egyetemi könyvtárakban 1,1 millió könyv található, ebből 80 000 régi (antik) könyv, legnagyobb része jezsuitáktól, a 19. századból származó egyházi témájú kötet itt a Hos­pital Realban van. Ebből mintegy 100 000 kötet nincs még digitalizálva, a többi elekt­ro­ni­ku­san az egyetemek fakultásainak megfelelő könyvtári oldalakon, adatbázisaikban le­tölt­he­tő­, hozzáférhető. Az adományok nincsenek még katalogizálva, az új könyvek feldolgozása fo­lya­ma­tos.

A Hospital Real Könyvtár kölcsönző és olvasótermi része 400 m2, itt 25-30 gépet helyeztek el a diákok részére, melyek elektonikus könyvek letöltésére is alkalmasak (ehhez érvényes be­i­rat­kozásra van szükség).

 

A könyvtár internetes portálja

http://www.ugr.es (Biblioteca Universitaria – Universidad de Granada).

A granadai egyetemen 25 fakultás működik (építészeti, orvosi, jogi, fordító és tolmács, ter­mé­szet­tudományi stb.), és mindegyiknek van külön könyvtára is.

 

Iskolák

  • Higher Technical School of Architecture
  • Higher Technical School of Civil Engineering
  • Higher Technical School of Computer Sciences and Telecommunications Engineering
  • University School of Technical Architecture
  • University School of Health Sciences
  • University School of Social Sciences in Melilla
  • University School of Nursing, Ceuta
  • University School of Nursing, Melilla
  • University School of Nursing (S.A.S. – Andalusian Health Service) „Virgen de las Ni­e­ves”
  • University School of Primary Education „La Inmaculada”
  • University School of Social Work

 

Fakultások

  • Faculty of Communication and Documentation
  • Faculty of Dentistry
  • Faculty of Economic and Business Sciences
  • Faculty of Education and Humanities in Ceuta
  • Faculty of Education and Humanities in Melilla
  • Faculty of Educational Sciences
  • Faculty of Fine Arts
  • Faculty of Labour Sciences
  • Faculty of Law
  • Faculty of Medicine
  • Faculty of Pharmacy
  • Faculty of Philosophy and Literature
  • Faculty of Physical Activity and Sports Sciences
  • Faculty of Political Sciences and Sociology
  • Faculty of Psychology
  • Faculty of Science
  • Faculty of Translation and Interpreting[9]

 

A diákoknak azonosak a jogai és a kötelezettségei bármelyik karra járnak is. Bármelyik könyv­tárból kölcsönözhetnek könyveket.

 

Katalógus

General Catalogue – szétválasztották a katalógusokat a fakultásoknak megfelelően.

A könyv­tár, így a könyvtári katalogizálás is részét képezi az Andalúz Egyetemi Könyvtári Szö­­vetségnek. Közös katalógusban dolgoznak, így alakítva ki egy egységes hálózatot (és ar­cu­­latot). A számítógépes katalogizálásban jelenleg a MARC21 formátumot követik a fel­dol­go­zás fo­lya­mán. Külön be lehet lépni az egyik és a másik kar könyvtárába.

 

Az egyetemi karoknak megfelelő könyvtárak listája [10]:

 

 

A könyvtár szolgáltatásai

  • információszolgáltatás, referencia
  • kölcsönzés
  • helyben olvasás
  • másolatok készítése (fénymásolás)
  • diákok oktatása (könyvtár-felhasználói képzés): a céljuk, hogy a könyvtári olvasók hasz­nálni tudják a könyvtári katalógusokat

 

A spanyol könyvtári rendszer egyik sajátosságával találkoztunk már az első könyvtárlátogatás al­kalmával. A könyvtári állományok egy jelentős része digitalizálva is van, így a diákok könnyeb­ben elérhetik a számukra szükséges információkat. Azt szeretnék elérni, mondta José Lu­is Sánchez-Lafuente, hogy a könyvtári számítógépes hálózat „minél jobban ki legyen hasz­nál­va”. Sok esetben negatívumként élik meg, hogy csak a tanulás miatt mennek a diákok a könyv­tárba, pedig a keresett dokumentumokhoz hozzáférhetnének digitális formában is. Ha szük­­sé­gük volna elektronikusan is megtalálhatnák a számukra szükséges kötetet, de nem tud­ják „ki­használni” a könyvtár e szolgáltatását. Elfogadhatatlan számukra, hogy a diákok ne hasz­­nál­ják a könyvtár ezen szolgáltatását, hiszen a könyvtár költségvetéséből jelentős össze­ge­ket köl­tenek erre.

Az egyetem és az összes egyetemi könyvtár is állami finanszírozású. Ezért is akarják, hogy „mi­nél jobban ki legyen használva” a hálózat, minél több professzorhoz és diákhoz eljussanak az információk. Ezért hoztak létre oktató programokat (könyvtári felhasználók képzése). Egy könyv­tárnak 1 millió euró a költségvetése és plusz 2, 5 millió eurót kapnak összesen az elekt­ro­nikus dokumentumok fejlesztésére. A legnagyobb részét ennek a költségvetésnek köny­vek­re költik. Kb. 50 000 példányt vásárolnak ebből a költségvetésből egy évben.

A diákok is küldhetnek, adhatnak javaslatokat a könyvtárak fejlesztésére, pl. milyen köny­ve­ket vásároljanak stb.

A granadai egyetemi könyvtárakban, így a Hospital Realban sincs beiratkozási díj a könyvtári ol­vasók, diákok részére, egyes szolgáltatások azonban költségtérítésesek. Így például a könyv­tárközi kölcsönzés. Az egyetemi hálózatnak van egy meghatározott díja (ezt fizeti a ku­ta­tó, vagy aki a kötetet igényelte). Példaként említették, hogy Madridból egy könyv meg­ké­ré­se Granadába kb. 4 euró (ez a postaköltség összege).

A Hospital Real Könyvtára, így a többi egyetemi könyvtár is nyilvános. Használhatják a la­kók, de nem kölcsönözhetnek az állományokból, ez alól a kutatók, professzorok kivételt ké­pez­nek.

Összesen 45-50 000 diák tanul a granadai egyetemen. A professzorok a tanszékeken keresztül igé­nyelnek és vásárolhatnak könyveket, nem a könyvtárakon keresztül. A könyvtár ál­lo­mány­fej­lesztésének irányát nem ők határozzák meg.

A dolgozói létszám 180 fő, ebből 60 könyvtáros dolgozik az egyetemi könyvtárakban és 120 fő az egyéb technikai dolgozó.

 

Könyvtári felhasználói képzés, könyvtárosképzés

Az 1980-as évekig nem volt felsőfokú (egye­temi) könyvtárosképzés. A könyvtári felhasználók kép­zésére elektronikus és ha­gyo­má­nyos oktatási programcsomag is létezik. Mr. José Luis Sán­chez-Lafuente hangsúlyozta, hogy nem a formát tartják fontosnak, hanem, hogy minél töb­ben részt vegyenek rajta, kiemelten fon­tosnak tartják a használóképzést.

Az oktatók az egyetemi könyvtárak dolgozói, ők szervezik meg a képzéseket is. Fa­kul­tá­son­ként eltérőek ezek a képzések.

 

 

 

Két típusa létezik:

  • professzorok kérésére, vagy a könyvtáros saját ötlete alapján rendes egyetemi órára men­nek be a könyvtárosok, és egy óra keretébe sűrítve tartanak könyvtári ismeretek órát
  • féléves tantárgyként; ezekért a könyvtár által meghirdetett egyetemi órákért 3 kredit­pon­­tot kaphatnak az egyetemisták (2009 óta létezik ez a megoldás)

­

IV.1.2. IES Diego de Siloé Szakképző Iskola Könyvtára (Íllora)

 

IES Diego de Siloé Szakképző Iskola bejárata az ud­var­ról

 

Találkoztunk Mr. Gerardo Rogerral, aki az IES Di­e­go de Siloé Iskola igazgatója és a könyvtár vezetője volt 2007–2009-ig, illetve Mr. Francisco Jiménez Bae­nával, aki az iskola igazgatóhelyettese és a könyv­tár vezetője 2009 szeptemberétől.

A program során beszélgettünk a könyvtár szakmai mun­kájáról, PR-tevékenységéről és megtekintettük a könyv­tárat.

 

Közepes méretű könyvtára van a szakképző iskolának. 12 000 kötettel rendelkeznek, ebből 8900 példány található a könyvtár kölcsönző és olvasótermi részében, a többi az osz­tály­ter­mek­ben és egyéb kisebb részlegekben (pl. szaktantermek stb.).

Nyilvános könyvtár, a település lakói is használhatják, igénybe vehetik a könyvtár szol­gál­ta­tá­sa­it. A problémát az jelenti számukra, hogy nincs állandó (szakos) könyvtárosuk, az ön­kor­mány­zat al­kalmazottjaként dolgozik egy könyvtári asszisztens. Nincs egy állandó munkatárs, így nem tud­nak megfelelő nyitvatartási időt biztosítani a könyvtár használói számára.

Az elmúlt 4-5 évhez képest javult a könyvtár pozíciója, akkor alig használták a könyvtárat. Két éve, 2007 óta vannak ebben az épületben, azóta megkezdődött a könyvtár katalogizálása is, ehhez az ABIES nevű szoftvert használják (kb. 13-17 másik régióban is).

Azért választották ezt a szoftvert, mert szakképzés nélkül is lehet használni, szakkönyvtáros nél­kül is tudnak dolgozni, katalogizálni. 2009 novemberéig mintegy 5900 példányt sikerült rög­zíteniük az adatbázisba.

Hétfőtől péntekig minden nap igénybe lehet venni a könyvtár szolgáltatásait, de csak hétfőn és csütörtökön vannak estig. A számítógépeket a település lakói is használják in­for­má­ci­óke­re­sés­re, -szerzésre.

 

Könyvtári kölcsönzés – „mini könyvtárak az osztályokban”

Minden osztályteremben vannak könyvek, atlaszok, ifjúsági regények stb., melyek az adott év­folyam tananyagához szükségesek. Egy osztályban kb. 50-60 könyv található, közöttük szak­könyvek (természettudományos könyvek) és szépirodalom (kortárs és klasszikus) is van.

Minden osztályban két diák „kiskönyvtárosként” dolgozik.

A „kis könyvtárosoknak” kétféle szerepük van:

  • tanév elején kicserélik a saját évfolyamuknak megfelelően azokat a könyveket, amely­re a tanév folyamán tananyag szerint szükségük lesz (ez egész tanév alatt az osz­tály­ban marad, elérhető bármikor)
  • ők azok, akik az egyes órákra szükséges könyveket (amely nincs az osztály­könyv­tár­ban) kikölcsönzik osztálytársaik számára és beviszik az órára

Ehhez készítettek a könyvtárban egy kölcsönző la­pot, melyet kitöltenek, és a könyvtáros ez alapján köl­csönzi ki számukra a könyvtári do­ku­men­tu­mo­kat.

 

Kölcsönző jegy az IES Diego de Siloé Szakképző Is­kola Könyv­tárában

 

IV.1.3. Collegio Máximo de Cartuja Egyetemi Könyvtára (A Kommunikációs és Do­ku­men­­tá­ciós, valamint a Fogorvosi Tanszék könyvtára)

 

Collegio Máximo de Cartuja Egye­tem bejárata

 

A csoportnak Mr. Rafael Olivares, az ol­vasószolgálat vezetője mutatta be az egye­temet és a könyvtárat.

Az épületet a XIX. század végén épí­tet­ték, a jezsuita rendé volt eredetileg. Ké­mia, fizika, csillagászat, teológia sza­koknak volt a központja.

Történelmileg híres és régi épület. Egy le­genda szerint minden könyvet régen fa­dobozokban tároltak, és az idők fo­lya­­mán annyi fadoboz gyűlt így össze, hogy azokból építették a könyvtár mostani bútorzatát.

 

 

 

Biblioteca del Colegio Maximo

 

1992 óta katalogizálják és digitalizálják az állományt. Minden egyes spanyolországi régió és könyv­táraik kezdetben külön-külön próbáltak könyvtári katalógust létrehozni. Andalúzia tíz egye­­temének könyvtára közös katalógust épít, egy rendszerre tért át, amelyet 60 000 hallgató hasz­­nál. Az egyetemtől (saját karuknak megfelelően) kapnak egy felhasználói jelszót, így a könyv­­tár­ból, az iskolából, a kollégiumból vagy akár otthonról is be tudnak lépni a könyvtárak ol­dalaira, és tudják használni a könyvtár szolgáltatásait. 54 számítógépe van ennek a könyv­tár­nak. Nem­csak könyvet, hanem laptopot is kölcsönözhetnek a hallgatók (az épületből, a könyv­­tár­ból nem vihetik ki).

Öt éve, 2004 óta van kiépítve a wifi, így a tanulók bárhol rá tudnak csatlakozni saját szá­mí­tó­gép­ükről is a könyvtár oldalaira.

 

 

 

Collegio Máximo de Cartuja Egyetemi Könyvtár internetes oldalának nyitólapja

 

Az informatikai szolgáltatás kiemelt feladat. Mr. Olivares küldetésének tekinti, hogy a könyv­tá­ri információkat az informatika, az internet segítségével a diákok, a könyvtári olvasók ren­del­kezésére bocsássa.

Az egyetemi könyvtárak hálózata a REBIUN, melynek elnöke képviseli a szakmai bi­zott­sá­gok­ban az intézményeket. Andalúziában 11 egyetemi könyvtár kapcsolódik egy hálózatba. Az egye­temi könyvtári felhasználók információszerzését segíti az a tájékoztató munka, melyet az adat­bázisok nyújtanak.

A Collegio Maximo de Cartuja könyvtára sokrétű tevékenységet folytat a következő te­rü­le­te­ken:

  • fenntartja, megőrzi a régi könyveket, tudományos könyvtárat
  • adatbázis-építést folytat különböző szakterületeken
  • online keresést folytat külföldi adatbázisokban
  • gyűjti és dokumentálja, digitalizálja a szakdolgozatokat és tudományos munkákat

 

A könyvtár is biztosítja a könyvtár olvasói, felhasználói számára, hogy ingyen és könnyen hoz­záférhessenek azokhoz a hírlapokhoz, folyóiratokhoz, szakdolgozatokhoz, tudományos mun­kák­hoz és könyvekhez, amelyekre szükségük lehet.

A Collegio Ma­xi­mo de Cartuja könyvtárban 3015 könyv van digitalizálva. A könyvtári felhasználók egész köny­veket tudnak így laptopra, PDA-ra vagy számítógépre letölteni, nem kell könyvet köl­csö­nöz­niük.. A könyvek tartalmában lehet keresni, lapozni, oldalakat és fejezeteket tudnak ki­nyom­tatni, kikeresni. Bizonyos könyvek pdf-formátumban letölthetők a könyv­tár honlapjáról, azonban ez egy térítéses szolgáltatás. Régi könyvek (1473–1700) is el­ér­hetők digitális formában.

Vendéglátónk néhány gyakorlati példán mutatta be a könyvtár elektronikus katalógusában a ke­resési lehetőségeket. Nemcsak spanyol folyóiratokat és könyveket kereshetünk, a spanyol ál­lam finanszírozásában (6 millió eurót költenek erre) lehetőség nyílik arra, hogy a leg­fon­to­sabb 8000 folyóiratot a vi­lág­ból el­érhessék.

Egy másik jól használható adatbázisuk: a szakdolgozat-kereső. Ebben tárgyszóra lehet ke­res­ni, az egész szakdolgozatot beadja, lapozhatunk és kereshetünk is benne. Andalúzia mind a tíz egye­temi könyvtárának katalógusában kereshetünk. Igyekeznek a web2-es szolgáltatásokat ki­használni.

A könyvtár egyik különleges szolgáltatása, hogy a könyvtáron keresztül könyvet lehet vá­sá­rol­ni. A könyvtári felhasználó megírja, milyen könyvre lenne szüksége, e-mailben értesítik a könyv­tárosok, ha megérkezett a könyv, és mehet érte a könyvtárba (kifizetni).

A könyvtári olvasó vissza tudja nézni, ellenőrizni, hogy mit kölcsönzött, aktuálisan mit köl­csön­zött, mi van nála, van-e előjegyzése stb.

A könyvtárosnak nincs joga látni visszamenőlegesen, hogy mit kölcsönöztek a könyvtári ol­va­sók, mert kitalálhatná, megismerhetné a személyiségét, gondolkodását stb.

Otthonról vagy egy külső számítógépről, a könyvtáron kívülről is meg lehet hosszab­bítani a könyv kölcsönzését, lejárati idejét.

Különleges szolgáltatása a könyvtárnak a laptop- és e-book-kölcsönzés. Az egyetem hallgatói nem­csak könyveket kölcsönözhetnek, a könyvtár egyik különleges szol­gál­tatása, hogy lap­to­po­kat is kölcsönöznek számukra. A hordozható számítógépeket vo­nal­kó­dok­kal látják el, így ezek segítségével történik a kölcsönzés és ennek regisztrációja. Az egye­tem és a könyvtár épü­letéből nem vihetik ki a laptopokat. Azt a célt szolgálják, hogy a diákok mi­nél könnyeb­ben hozzájuthassanak a számukra szükséges információkhoz. Ezek se­gít­sé­gé­vel könnyebben meg­kereshetik egy-egy könyvből a számukra nélkülözhetetlen fejezetet, részt, le tudják tölteni sa­ját adathordozójukra.

Nemcsak laptopot kölcsönöznek, hanem elektronikus noteszt (e-bookot) is, öt ilyen található a könyv­tárban. Az e-bookok előnye, hogy sok könyv tölthető rá, memóriájától függően. Nincs in­ternetcsatlakozása, ez csak könyvet tud olvasni.

A könyvtárosok egyetemi képzése is itt zajlik. 3 kredit értékben 40 tanuló járhat erre a kur­zus­ra egy félévben.

Virtuális kurzus a tananyag egy része (+ gyakorlati órák is vannak). A tananyag nem érhető el köz­vetlenül az egyetem honlapjáról. Csak az a 40 diák és tanár lát bele a tananyagba, akik er­re jelentkeztek, és részt vesznek a kurzuson.

A virtuális óra valóban 40 órát jelent (40 tanórát), de dupla energia a tanárnak és a diáknak (több előkészületet és munkát igényel).

 

Collegio Maximo de Cartuja könyvtárának rendszere három célnak tesz eleget:

  • kiterjeszti a tudást (többen hozzáférnek)
  • hipertextualitás (az információk között szabadon lehet keresni)
  • multimédiás (szöveg, kép, video)

 

 

 

Mr. Rafael Olivares 1992 óta alakítotja, fejleszti, formálja és terjeszti ezt az új mód­szert. Ta­nítási metódusnak nevezi, mert mind a tanároknak, mind a diákoknak hozzá kellett szok­ni­uk, hogy a dokumentumokat ne csak könyv vagy újság formájában keressék és érjék el, ha­nem elektronikusan is. Véleménye szerint a tartalom a fontos és nem a forma. Új típusú in­for­má­ciók ezek, a lényeg, hogy mindenkihez könnyedén eljussanak.

 

IV.1.4. IES (Instituto de Educación Secundaria) Padre Suárez Szakképző Iskola Könyv­tá­ra (Granada)

 

 

 

A Granada belvárosában fekvő nagy múltú iskola már épületével is ámulatba ejti a látogatót.

 

 

 

A tágas előcsarnokba lépve tovább csodálhatjuk a gyönyörű építészeti remekművet. Első utunk a könyvtárba vezetett, ahol a kölcsönös bemutatkozást követően asztalhoz ülve a ben­nün­ket fogadó tanárnő részletesen bemutatta a könyvtárat.

 

 

 

A Padre Suárez Szakközépiskola könyvtára tekintélyes régi könyves gyűjteményével a leg­ré­geb­bi és legnagyobb iskolai könyvtár Granadában. A könyvtárat csak az itt tanuló diákok és ta­náraik használhatják, tehát nem nyilvános könyvtár. Az állomány katalogizálását 2 éve kezd­ték el. A Diego de Siloé Szakközépiskolában látott gyakorlathoz hasonlóan ebben az is­ko­lában sincs könyvtáros, ezért több pedagógus látja el megbízás alapján a feladatokat (sza­bad­idejükben, szünetekben, esténként). Ez a nem túl szerencsés helyzet úgy alakult ki a tar­to­mány több iskolájában, hogy a korábbi könyvtárosok nyugdíjba vonulása után nem vettek fel új könyvtárost, az önkormányzat nem biztosít erre forrást, így a státusz megszűnt, az iskola ön­erőből pedig nem képes finanszírozni.

A könyvbeszerzések igen szerények, havi 5-6 könyvet vásárolnak. Európai Uniós pályázatok se­gítségével igyekeznek a szűkös saját forrásokat kiegészíteni. A kölcsönzés kártyás rend­sze­rű. Kérdésünkre válaszolva elmondták azt is, hogy a jelenlegi körülmények között könyv­tár­hasz­nálati órákat sajnos nem tartanak a tanulóknak.

Központi forrást csak az olvasásfejlesztési programra biztosítanak, felismerték ugyanis, hogy a szülők olvasási hajlandóságának csökkenése miatt a tanulók sem olvasnak, ezért szükséges ez­zel a programmal beavatkozni.

Az olvasást segítő programnak van egy koordinátora az iskolában, aki a munkát irányítja. Heti egyszer 1 órában tartanak minden osztályban olvasásórát, amelyeken a tanulók hol hangosan, hol némán olvassák el a kijelölt műveket, majd ezzel kapcsolatos feladatokat oldanak meg a ta­nári instrukciók alapján (pl. esszéírás kulcsszavak felhasználásával). Ebben a tanévben ver­senyt is hirdettek: 3 havi periódusban jutalmazzák a legjobbnak ítélt esszék szerzőit. A prog­ram kapcsán az osztályok több alkalommal is látogatást tesznek az Andalúziai Könyvtárban.

A könyvtár bemutatását követően Mr. Rafael Ibánez igazgató úr és helyettese társaságában az is­kola többi részében tehettünk sétát. Az oktatási rendszerrel kapcsolatban elmondták, hogy szak­középiskolába a tanulók 12-18 éves korukig járnak, amely sok probléma forrása tanárnak, di­áknak egyaránt. Ráadásul a tankötelezettséget kb. 10 évvel ezelőtt 14-ről 16 évre emelték. Ha ehhez még hozzávesszük azt az előírást, hogy 2 évenként csak egyszer bukhat a tanuló, ak­kor már sejtjük, milyen problémákkal küzdenek a pedagógusok a kevésbé motivált tanulók ese­tében. Vendéglátóink szerint ez azért még egy belvárosi jó hírű iskolának is problémát je­lent.

Megtudtuk azt is, hogy az iskolában komoly gyűjteménnyel rendelkező Természettudományi Mú­zeum működik, amelyet azonban nem tudtuk megtekinteni, mert a múzeum vezetője lá­to­ga­tásunkkor éppen nem tartózkodott az intézményben.

 

 

Végezetül igazgató úr saját irodájába invitált bennünket, ahol bizonyítékot is láthattunk arra, mi­lyen nagy múltú iskolában járunk. Előkerültek ugyanis két hajdani diák iskolai do­ku­men­tu­mai, akiknek a neve később világszerte ismert lett. Ebben az épületben, az akkor még Instituto Ge­neral y Técnico elnevezésű iskolában végezte középiskolai tanulmányait Federico García Lor­ca (1898–1936) spanyol költő, festő, zeneszerző, a legnagyobb 20. századi drámaírók egyi­­ke, valamint az egyik legjelentősebb kortárs spanyol irodalmárnak és gondolkodónak tar­tott, nem­régiben elhunyt Francisco Ayala (1906–2009) író, szociológus.

 

 

 

 

 

Az iskola csodálatos előcsarnokában készült búcsúzó csoportképünk.

 

 

IV.1.5. Biblioteca de Andalucía (Andalúziai Könyvtár, Granada)

 

Az Andalúziai Könyvtárban tett látogatásunk során Javier Álvarez, a könyvtár igazgatója, Pi­lar Tassara könyvtáros és Mari Ángeles Chacón, a Kulturális Osztály vezetője fogadott ben­nünket.

 

 

 

A fogadtatás nagyon barátságos volt. Először egy kisebb klubterembe invitáltak ben­nün­ket, ahol vendéglátóink bemutatkoztak, majd a könyvtárat bemutató angol nyelvű pre­zen­tá­ciót te­kint­hettünk meg, amelyhez részletes magyarázatot fűzött Mari Ángeles Chacón szin­tén angol nyel­ven.

 

 

A tájékoztató során felmerülő kérdéseinkre részletes válaszokat kaptunk. Ezután tekinthettük meg a könyvtárat. Először az Antonio Machado spanyol költő (1875–1939) tiszteletére ren­de­zett kiállítás egyik részét. Közben egy lépcsős színházterembe éppen óvodások és kis­is­ko­lá­sok vo­nul­tak be, ahol éppen egy színházi előadás kezdődött, amely a könyvtár által felvállalt kul­­tu­rá­lis programok sorába illeszkedik. A Machado-kiállítás egy hatalmas kiállítóteremben foly­­tatódott, ahol közben az igazgatóval és a könyvtárosokkal négyszemközt, illetve kis cso­por­tokban beszélgettünk.

 

A könyvtár földszinti részének központi he­lyén, a főbejárat közelében található a mé­diatár, rengeteg VHS-video, CD, CD-ROM, DVD gyűjteménye. Az ol­va­sók számítógéphez való hozzáférése is meg­oldott, bőségesen vannak szá­mí­tó­gé­pek, amelyek a katalógusban, illetve a vi­lághálón keresés mellett az elekt­ro­ni­kus dokumentumokba betekintést is szol­gálják.

 

 

 

A földszinten található a folyóirat-olvasó is tágas tér­ben, de ottlétünkkor szinte minden helyen ült ol­vasó.

A következő szinten további szabadpolcos ál­lo­mány­részeket és olvasói tereket találtunk, többek kö­zött itt helyezkedik el a nagyon hangulatosan ki­alakított gyerekkönyvtári részleg.

 

 

A speciális igényű olvasókat szolgáló berendezések is ezen a szinten vannak, továbbá a ma­gyar szerzők (Márai Sándor, Eszterházy Péter, Szabó Magda, Passuth László) művei, il­letve Magyarországról, Budapestről szóló útikönyvek is itt találhatók.

 

 

A legfelső szint a látogatók elől elzárt te­rü­let, de mi itt is körülnézhettünk. Itt ta­lál­ha­tó a digitalizáló műhely, az an­tik köny­vek gyűjteménye, valamint a fel­dolgozó mun­kát végző könyv­tá­ro­sok munkahelyei.

A könyvtárosokkal folytatott be­szél­ge­té­se­ink, az egyes szinteken tett sétánk, a tá­jé­koz­tató prezentációban szereplő ada­tok, va­lamint a könyvtár honlapján ta­lálható in­formációk alapján az An­da­lú­ziai Könyv­tár­ról az alábbiakat tudtuk meg:

Rövid könyvtártörténet

 

A kezdetek az 1983. évi könyvtári törvényre vezethetők vis­sza. Az 1983-as andalúziai könyvtári törvény 8. cik­ke­lye definiálta az andalúziai tartományi önkormányzat köz­ponti könyvtáraként. A könyvtár funkciói 1987-ben kör­vonalazódtak. A könyvtár 1988-tól a régi Ninas Nob­les Iskolában kapott helyet (az iskolát a 16. században ala­pították), amely nyilvános könyvtárként 1990-től mű­kö­dött. Mai, modern épületébe 1994-ben került.

Az utóbbi néhány évben a könyvtár eredeti struktúrája mó­dosult, feladatköre kiszélesedett, és alkalmazza az új in­formációs technológiákat.

 

A könyvtár feladatai

a)     Az andalúz bibliográfiai örökség gyűjtése, megőrzése, megóvása és hozzáférhetővé tétele. A gyűjtés minden olyan nyomtatott, audiovizuális és multimédia dokumentumra kiterjed, ame­lyet Andalúziában adtak ki, illetve Andalúziáról szól.

b)     Az andalúziai könyvtárak és információs központok hálózatainak központi könyvtáraként tech­nikai támogatást nyújt a hálózat összes könyvtárának. Az Andalúziai Nyilvános Könyv­tárak Hálózata 695 könyvtárból áll, az Andalúziai Speciális Könyvtárak és Do­ku­men­tációs Központok Hálózata pedig 99 könyvtárat tömörít.

 

Könyvtári részlegek

a) Bibliográfiai örökség osztály

Az andalúziai dokumentumok köteles példányként történő fogadása, védelme, a bennük rög­zített ismeretek terjesztése.

b) Folyóirat osztály

Az andalúziai folyóiratok és újságok kezelése, őrzése és terjesztése.

c) Tájékoztató, információs és dokumentációs osztály

Helyszíni és távoli kérések teljesítése, adatbázis-kezelés, weboldal karbantartása, a szabad hoz­záférésű gyűjtemény kezelése, a hivatalos kiadványok gyűjtése.

d) Nyilvános olvasószolgálati osztály

Technikai támogatást nyújt a hálózat könyvtárainak, terjeszti a katalogizálás és besorolás nem­zetközi szabványos előírásait, irányítja a könyvtárközi kölcsönzést.

e) Kommunikációs osztály

A könyvtár célja az, hogy kulturális centrummá és találkozási hellyé váljon a civil tár­sa­da­lom számára. Arra törekszik, hogy ingyenes kulturális programjain, könyvein és az ol­va­sást segítő programon keresztül kiterjessze befolyását az egész városra. A kommunikációs osz­tály városi szintű kulturális programokat szervez, propagál és dokumentál. Felelős a könyv­tár arculatáért, valamint koordinálja az Andalúziai Könyvtár kiadványait. A kul­tu­rá­lis programok a legkülönbözőbb embercsoportokat célozva meg, változatos formában és té­mák köré szerveződnek: színházi előadások, történetmesélés, író-olvasó találkozók, mű­hely­munkák, irodalmi utak, koncertek és kiállítások. 2009 első félévében a kulturális prog­ramokon 1400 felnőtt és 3500 gyermek regisztrált, de a szervezők szerint a tényleges részt­vevők száma ennél jóval több volt.


Gyűjtemények: a gyarapodás forrásai

  • köteles példányok
  • vásárlás
  • ajándék
  • csere

Gyűjtemények

a)     Andalúziai gyűjtemény

A könyvtár állományának vitathatatlanul legfontosabb része az Andalúziában bármilyen for­mában kiadott vagy készített munkák köteles példányaiból álló gyűjtemény. Ez köny­ve­ket, brosúrákat, folyóiratokat, zenei kottákat, grafikus anyagokat, térképeket és terv­raj­zo­kat, posztereket, postai levelezőlapokat, zenei lemezeket, videokat, mikroformátumú anya­gokat és számítógépes állományokat egyaránt magában foglal. Jelenleg ez a gyűj­te­mény teszi ki a könyvtár teljes állományának több mint felét.

b)     Kölcsönözhető állományrész

Ez a szabad hozzáférésű gyűjtemény a bárki által kölcsönözhető dokumentumokat tar­tal­maz­za, amely nagy számban tartalmaz andalúziai szerzők által írt munkákat.

c)     Nyilvános hivatalos dokumentumok

A könyvtár 2000 óta gyűjti az andalúziai közintézmények hivatalos kiadványait.

d)     Digitalizált folyóiratok gyűjteménye

Az összes andalúziai tartomány folyóiratait, újságait tartalmazza, beleértve a Sevillában 1929-től kiadott „ABC”, illetve a Granadában 1932 óta megjelenő „Ideal” nevű fo­lyó­ira­to­kat is.

e)     Magángyűjtemények
Az Andalúziai könyvtár két magángyűjteményt is megvásárolt:

  • Luis Rosales granadai születésű költő, esszéista (1910–1992) 17 ezer darabos gyűj­te­mé­­nyét, valamint
  • José Luis Cano spanyol író és irodalomkritikus (1912–1999) 10 ezer kötetet számláló kol­lekcióját.

f) Speciális gyűjtemények

  • Térképgyűjtemény, amely a 16. századtól 1930-ig tartó időszakból származó értékes tör­­té­nelmi térképeket foglal magába. A gyűjtemény anyaga CD-ROM-on érhető el.
  • Antik gyűjtemény: az 1901 előtt megjelentetett könyvek tartoznak ide. A legidősebb da­­rab egy 1478-as kiadású ősnyomtatvány (Séneca összes munkái). Az egész gyűj­te­ményt mik­rofilmen rögzítették, illetve digitalizálták annak érdekében, hogy ga­ran­tál­has­sák az ál­lo­mány megőrzését.

 

 

 

  • Kéziratgyűjtemény, amely csak egy kis ízelítő a kéziratokból. A legrégibbek egyi­ke egy magával ragadó kézirat 1529-ből Cordobából, amely a Cordobai Egyetemi Szö­vet­ség megajándékozottjairól szól. A könyvtár megszerezte néhány érdekes könyv, mint például a Códex Granatensis kéziratának hasonmás kiadását, hogy az ere­deti mű­vek gyűjteményét ezzel bővítse.

Szolgáltatások

a) Helyi szolgáltatások

  • hozzáférés az összes gyűjteményhez
  • ingyenes internethasználat
  • speciális igények
  • fénymásolás
  • folyóirat-olvasás

b) Távoli hozzáférés

  • „Kérdezd a könyvtárost!” szolgáltatás: az Andalúziával, az Andalúziai Könyvtárral kap­­cso­latos, a világ bármely részéről érkező valamennyi kérdést spanyolul meg­vá­la­szol­ja a könyv­tár „La Biblioteca Responde” szolgáltatása keretében. A kérdéseket e-mail­ben vagy az online felületen keresztül lehet eljuttatni a könyvtárnak.

 

 

 

  • Részvétel a „Kérdezz, a könyvtár válaszol” nemzeti programban, amelyet a Kulturális Mi­­nisztérium indított. Ezen szolgáltatáshoz is csatlakozott az Andalúziai Könyvtár, ak­kor ér­demes igénybe venni, ha nem Andalúziával kapcsolatos kérdésre vár választ a szol­­gál­ta­tást igénybe vevő.

 

Megjelenés a világhálón

  • saját weboldal

  • benne a saját elektronikus katalógus (ott jártunkkor az egyik könyvtári számítógép mo­ni­tor­ján és 2009. decemberében itthonról)

 

 

 

 

  • az andalúziai virtuális könyvtár weboldala
  • az andalúziai nyilvános könyvtárak portálja
  • interkulturális könyvtárak honlapja

 

Nyitva tartás

  • Hétfőtől péntekig:             9–21 óráig
  • Szombaton:                       9–14 óráig

 

Az Andalúziai Könyvtárban tett látogatásunk az igaz­­ga­tó irodájában ért véget, ahol mind­vé­gig na­gyon ba­rát­ságos vendéglátóink elbúcsúztak tőlünk.

 


IV.2. A meglátogatott olaszországi könyvtárak

 

IV.2.1. Látogatás az Universita della Ca­lab­ria Könyvtáraiban

 

A Calabria Egyetem 2001 óta működő új könyv­tára amerikai stílusban épült, több­szin­tes, és Dél-Itáliában a legnagyobb, 10 000 m2 alap­területű. Három fő könyvtárból áll: a Köz­gazdasági és Társadalomtudományi (Bib­lioteca di Area Economico „E. Taran­tel­li”), a Műszaki és Természettudományi (Bib­li­oteca di Area Tecnico-Scientifica), és a Hu­mán Tudományok Könyvtárából (Biblioteca di Area Umanistica „F. E. Fagiani”). Mind­ez a központi campusban található, s épp olyan jól működik, mint az Ágazatok-közti Ku­ta­tó­köz­pontok kis számú szakosodott könyvtára.

A Calabria Egyetem könyvtári gyűjteménye gazdag ismeretanyaggal és szolgáltatásokkal áll az egyetemi diákok, a személyzet, a tanárok, az adminisztrátorok és a kutatók rendelkezésére. Ma az egyetem gyűjteménye több mint 450 000 kötettel (köztük 600 ritkaság) és több mint 3300 előfizetéses folyóirattal büszkélkedik. Az elektronikus forrásaik is gyorsan gyarapodnak, je­len pillanatban több száz adatbázist és kb. 3000 elektronikus cikket tartalmaznak.

A Calabria Egyetemnek mintegy 40 000 hallgatója van.

Az egyetem mindhárom könyvtára közös katalógust épít (ALEPH és Metabib).

A könyvtárakat egy közös folyosó köti össze, ahol rendszeresen kiállításokat rendeznek.

 

IV.2.2. A Biblioteca di Area Umanisticat (BAU)

 

A humán tudományok könyvtárát 1986-ban ala­pították, és F. E. Fagianiról kapta nevét, aki a Calabria Egyetem etikaprofesszora volt.

A könyvtár tartalmát előzőleg hat különböző he­lyen őrizték. Művészetekkel, filozófiával, fi­lológiával, nyelvészettel, módszertannal és tör­ténelemmel foglalkozó műveket egyesít ez az új könyvtár a régi Központi Könyvtár egyéb könyveivel együtt.

Specialitásuk a médiakönyvtár, ahol egy­szer­re több film, DVD és CD nézhető meg. Ezt a gyűjteményt elsősorban a kom­mu­ni­ká­ci­ós tanszék használja.

Adományokból néhány speciális gyűjteménnyel is rendelkezik a könyvtár, ezek a kü­lön­gyűj­te­mények csak helyben használhatók.

A könyvtár kulcsszerepet játszik a kar programjaiban. A fő szerepe az, hogy információt biz­to­sítson mind a tanításhoz, mind a kutatáshoz. A könyvtár szabadpolcos rendszerű, az ol­va­só­ter­mekben lévő monográfiák ingyen igénybe vehetők. Minden látogatónak szabad a bejárása a könyv­tárba, a könyveket megnézheti bárki, de a nem be­iratkozott személyek nem köl­csö­nöz­het­nek.

A könyvtár hétfőtől péntekig 8,30-tól 20,30 óráig, és szombaton szintén 8,30-tól 13,30 óráig fo­gadja a látogatókat.

 

Minden diák és tanár számára elérhető a gyűjtemény. Külső felhasználóknak különleges en­ge­dély kell. Az UNICAL minden tagja rendelkezik egy elektronikus kártyával, ami a személyi szá­mukhoz kapcsolódik. Az elektronikus kártya a regisztrációs pultnál kiváltható.

A kártya használatával lehet:

  • könyvet kölcsönözni (kivéve folyóiratokat és speciális irodalmat)
  • ellenőrizni a kölcsönzési nyilvántartást a könyvtári katalógusban
  • meghosszabbítani vagy előjegyezni könyveket a könyvtári katalóguson keresztül
  • használni az előtérbe kihelyezett OPAC-os számítógépeket
  • használni a géptermet internetezésre
  • fénymásolatot készíteni

 

Minden elsőéves hallgató könyvtárismereti órákon vesz részt, ahol megismerkedik a könyvtár fel­építésével, az információkeresési technikákkal, az állomány összetételével. A könyvtár­hasz­­ná­la­ti szeminárium felvehető egész évben érdeklődés esetén.

A szabadpolcos olvasótermekben 400 férőhelyes, lámpával megvilágított asztaloknál le­he­tő­ség van a saját számítógép használatára is. Naponta kb. 2000 fő látogatót fogadnak.  A gép­te­rem­ben 15 gép található és ugyanitt prezentációk, kisebb kiállítások előadások, sze­mi­ná­ri­u­mok megtartására is van lehetőség.

Az olvasótermi szabadpolcokon a Dewey-féle osztályozási rendszer szerint találhatók a do­ku­men­tumok: hu­mán­tudományok, filozófia, vallás, társadalomtudományok és művészetek té­mák­ban.

Minden szolgáltatást ingyenesen használhatnak a beiratkozott személyek. A kölcsönzés, az ol­va­sóteremben a kézikönyvek és a periodikák használata nyitvatartási idő alatt lehetséges. A dis­szertációk és a speciális gyűjtemények csak meghatározott időben vehetők igénybe és az in­formációs pultnál igényelhetők. A fekete-fehér fénymásolás önkiszolgáló rendszerben mű­kö­dik. A könyvtárközi kölcsönzést pedig csak hétköznap délelőtt lehet intézni.

A könyvtár tájékoztató munkatársai eligazító sétákat is tartanak a könyvtárhasználók számára a felmerülő igények szerint. A séták időpontjait közzéteszik az információs pult hirdetőjén és a könyvtár weboldalán.

A Humán Tudományok Könyvtárának állomány 250 000 darabból áll, ebből 30 000 feletti a pe­­ri­odikák száma. A weboldalon hozzáférhető az elektronikus keresés, valamint az e-fo­lyó­i­ra­tok és az adatbázisok.

Az 1200 előfizetett folyóirat legfrissebb számai ABC-sorrendben vannak elhelyezve, a ré­geb­bi számok pedig a „könyvtári toronyban” (raktár) találhatók.

A könyvtár állományának egy része audiovizuális dokumentum: videók, CD-ROM-ok, DVD-k és floppyk, ezek a Média Könyvtárba kerültek elhelyezésre. A könyvtár katalógusában fel­dol­gozva szerepelnek, így különböző szempontok szerint visszakereshetők.

A könyvtár helyet ad a Palatina Könyvtár mikrofilmjeinek, valamint más fontos kézirat és ko­rai kiadású könyv mikrofilm-nyomatainak, amelyeket a könyvtári toronyba helyeztek el. A rit­ka könyvek és a speciális gyűjtemények szintén a könyvtári toronyba kerültek, ezekről az in­formációs pultnál adnak tájékoztatást.

 


IV.2.3. Műszaki és Természettudományi Könyvtár (B.A.T.S.)

 

Felépítése, működése és szolgáltatásai hasonlóak az előző könyvtáréhoz, 1999-ben ala­pí­tot­ták. Körülbelül 100 000 kötettel és 2675 folyóirattal rendelkeznek, amiből 527 nyomtatott és elekt­ro­nikus formában, 283 csak elektronikusan található meg biológia, kémia, kör­nye­zet­vé­de­lem, ökológia, fizika, vegyészet, matematika, mechanika, földtudományok, te­rü­let­ren­de­zés, atom­fizika témakörökben.

Az olvasóhelyiségekben egyszerre 204 főt képesek fogadni. Külön multimédiás terem is fo­gad­ja a felhasználókat.

 

A gépteremben itt is 15 számítógépen sza­ba­don netezhetnek, kereshetnek, ször­föz­het­nek, menthetnek, letölthetnek és nyom­tat­hat­nak a beiratkozott személyek mágnes­kár­tyá­ju­kat használva.

A dokumentumok digitalizálását megkezd­ték, és terveik között szerepel ennek be­fe­je­zése.

A könyvtár falait a kar egyik professzorától ka­­pott, 64 művészeti alkotásból álló gyűj­te­mény, köztük saját ké­pei díszítik.

 

 

 

IV.2.4. Istituto Technico Agrario Statale „G. Tomassi”

 

 

 

Az Istituto Technico Agrario Statale „G. Tomassi” mezőgazdasági szakközépiskolát 1948-ban alapították. Jelenleg egy másik, művészeti tárgyakat oktató, cosenzai szak­kö­zép­is­ko­lával összevonták, ez azt jelenti, hogy egy igazgató és adminisztratív személyzet irányítja az in­téz­ményt, de két telephelyen folyik a tanítás.

Az iskolának 150 tanulója van, ők öt osztályba járnak. Köztük 40 kínai diák is tanul, akik az olasz nyelvet emelt szinten tanulják. Az ő elhelyezésüket az iskola mellett található kol­lé­gi­um­ban oldották meg.

A Tomassi Szakközépiskolában 25 pedagógus tanít, heti 18 óra a kötelező óraszámuk.

A tantárgyak sorában legfontosabb helyen az olasz nyelv áll, különös tekintettel a külföldi diákokra. Emel­­lett a matematika a legfontosabb általános tárgy, és szintén fontosnak tartják az angol nyelv tanítását.

Az intézményben magas szintű gyakorlati oktatás is fo­lyik: a közismereti tárgyak mellett mezőgazdasági alap­ismereteket is oktatnak, ezek leginkább az is­ko­lá­ban is termelt növények termesztésére és gon­do­zá­sá­ra irányulnak; ilyen pl. az olíva- és borfeldolgozás teljes mun­kafolyamatának megismerése és elsajátítása. A di­á­kok maguk művelik meg az iskolához tartozó olaj­fa­ül­tet­vényt, gyümölcsöst, szőlőskertet, és az üvegházakban kü­lönböző zöldségféléket is termelnek. Az iskola híres a nyer­sen sajtolt olívaolajáról és DONNICI jelzésű bo­rá­ról, amelyek eladásából képesek az iskola működését se­gí­teni. Spe­ciális követelményei miatt az iskola „nehéz”, de ta­nu­ló­ik jó eredményei lehetővé teszik, hogy sok di­ák­juk foly­tas­sa tovább tanulmányait a felsőfokú oktatásban.

Az iskola könyvtára kis alapterületű. A könyvtárat vezető személy végzettségét tekintve tanár, könyv­tárosi képzettsége nincs. Munkáját bizonyos összegű „tiszteletdíjjal” honorálják. A könyv­tár minden nap, a tanítási idő alatt nyitva áll az iskola tanulói előtt.

Gyűjteményüket pályázatokon elnyert összegekből, valamint a kiadói (esetenként hibás) aján­dék­példányokból gyarapítják. A gyűjtőköri előírásoknak megfelelően elsősorban szakirodalmi anya­got (pl. a szőlőtermesztésről és borkészítésről), azon belül elektronikus do­ku­men­tu­mok­kal bővítik az állományt. A könyvtárban mezőgazdasági szakfolyóiratokat is gyűjtenek, ame­lye­ket 1 éves előfizetés útján kapnak meg. A könyvtár állománya mintegy 3000 dokumentum. Nagy hangsúlyt fektetnek az e-bookok gyűjtésére, amit egy miniszteri rendelet is előír.

A beszerzett dokumentumok adatait leltárkönyvben vezetik, amelyben feltüntetik:

  • a beszerzés dátumát
  • a mű szerzőségi adatait
  • a darabszámot
  • a beszerzési árat
  • a szakrendi besorolását

 

A könyvtári állományt tematikusan helyezik el a polcokon. A könyvtári állományon belül meg­találhatók a kézikönyvtárban enciklopédiák, lexikonok és szótárak. Az állomány kisebb ré­szét kitevő szépirodalmi műveket szerzői betűrendben tárolják. Külön része ennek az olasz szer­zők műveiből összegyűjtött könyvek. A szakirodalmi anyagot témájuknak megfelelően kü­lönítik el. Az állomány többi részétől elkülönítve őrzik az elektronikus dokumentumokat és a folyóiratokat.

A könyvtár alapvető szolgáltatásai a dokumentumok helyben használata, valamint a köl­csön­zés. Ezt kölcsönzési naplóban tartják nyilván, amelyben feltüntetik:

  • a kölcsönzés dátumát
  • a tanuló nevét
  • a kikölcsönzött dokumentum címét
  • a tanuló aláírását
  • a visszahozás dátumát
  • valamint a kiadó könyvtáros aláírását

 

A könyvtárban mindössze egy számítógép található, ezt a könyvtáros használja. Az állomány gé­pi feldolgozása megkezdődött saját maguk által kidolgozott adatbázisban.

Az iskolában minisztériumi ajánlás alapján olvasásfejlesztési program is zajlik: főként olasz­ta­nárok irányítása alatt speciális programokat indítottak mind a tanulók, mind a pedagógusok szá­mára, ahol előadásokat, majd azt követően közös megbeszéléseket tartanak a diákok ol­vas­mány­élményei kapcsán.

 

IV.2.5. Látogatás a cosenzai „Nemzeti Könyvtárban”

 

Olaszország 10 régiójának mind­egy­i­ké­ben mű­kö­dik egy-egy nemzeti könyv­tár, melyet a Kul­tu­rális Minisztérium fel­ügyel. A Calabria Ré­gió Nem­zeti Könyv­tárát 1978-ban alapították a ná­­po­­lyi Nemzeti Könyvtár fiókjaként, 1991 óta vi­­szont önálló intézményként mű­kö­dik. Az épü­­letet a XX. század elején az egyház építette Ca­­millo Sorgente atya kezdeményezésére, ak­kor iskola­ként működött. A II. világháborúban az épü­let régebbi részét lebombázták, az újabb rész megmaradt, és a könyvtár most ezekben a he­lyiségekben foglal helyet.

A Nemzeti Könyvtár 1985-ben költözött ide, jelenleg 94 munkatársuk van. Az óváros szí­vé­ben lévő intézmény előtt – és az épületbe belépve is – a felújításkor előkerült ókori görög ré­gé­sze­ti leletekből álló kiállítást nézheti meg a látogató.

A beiratkozás ingyenes a könyvtárba, egy arcképes kártya kitöltésével elfogadja a használó a könyv­tárhasználati szabályzatot és kötelezi magát annak betartására. Megadandó a név, az iga­zolvány típusa és lejárata.

Zárt raktári rendszerű, a dokumentumok a lel­tá­ri szám növekvő sorrendjében helyezkednek el. A kikölcsönzött dokumentumok helyén pe­dig őrjegy és a kötetet kikérő nyomtatvány egy példánya található.

A kölcsönzőben kell a dokumentumkérő la­pot ki­tölteni: dátum, belépőkártya száma, a kért mű adatai, a kérő neve és aláírása, fi­gyel­mez­te­tések és a hivatal lehetséges válaszai sze­re­pel­nek.

 

A könyvtár 60 000 dokumentummal rendelkezik, amit az SBN integrált könyv­tári rendszerrel feldolgoztak. Több könyvtárral közös katalógust épí­tenek a régión belül, melyek honlapjukról elérhetőek (http://www. bncs.librari.beniculturali.it).

Állományuk vásárlással, ajándékozással bővül, a kiadóktól pedig kö­te­les­pél­dányt kapnak. A könyvtár hétköznap 9,00-tól 19,30–ig, szombaton 9,00-tól 13,30-ig van nyitva, és naponta körülbelül 20 látogatójuk van.

A kölcsönző helyiségben szerzői, tárgyszó, elektronikus katalógust (OPAC) használhatnak a kereséshez a munkatársak. Külön katalógust épí­­tettek Corrado Alvaro írónak és Bellini zeneszerzőnek. A könyv­tár­kö­­zi kölcsönzés lehetséges, e-mailen keresztül kérhető és a szállítási költ­­sé­ge­ket az IFLA fizeti.

Az olvasóhelyiségekben szabadpolcos rendszerben találhatók a nem köl­­csö­nözhető kézikönyvek. Körülbelül 200 folyóirat legfrissebb szá­mai is itt kerültek elhelyezésre, a régebbi példányok raktárban vannak.

A multimédiás teremben hét számítógép ingyenesen áll a felhasználók ren­delkezésére ke­re­sés­re, kutatásra.

Külön helyiségben szintén szabadpolcon vannak a régi könyvek és do­ku­mentumok, illetve azok hiteles másolatai, továbbá a honismereti gyűj­temény.

Külön állományt képez a zenei részleg, ahol kiállítás és koncertterem is található. Az itt lévő kö­tetek száma kb. 14 000, az elektronikus do­ku­mentumoké pedig 1300. Gyűjtik többek között Gianandrea Gavazzeni, Stanislao e Giu­sep­pe Giacomantonio és Giuseppe Scalzo munkáit.

A könyvtár könyvkiadással is foglakozik.

 

IV.2.6. Giacomantonio Konzervatórium könyvtára

 

A cosenzai „Giacomantonio Kon­zer­va­tó­ri­um” könyvtára a város legrégibb ke­rü­le­té­ben, az Óvárosban található. A volt bencés apát­ság épületébe 1970-ben köl­tözött be a kon­zervatórium.

A zenei képzést 8 éves kortól kezdik, alap- és középfokú oktatás folyik az in­té­zetben. Ter­veik között szerepel, hogy egye­tem le­gyen a konzervatóriumból. A mint­egy 1000 hall­gatót 130 tanár ok­tat­ja. Húsz hangszeren fo­lyik a képzés.

Az iskola könyvtárát 1972-ben hozták lét­re. Je­lenleg három könyvtáros dolgozik itt: a könyv­­tár­vezető és két munkatársa. Egyikük a ka­ta­logizálásért felelős, a másik a köl­csön­zé­se­ket bo­nyo­lít­ja.

Kezdetben nagyon kicsi volt a könyvtár és az állomány, de folyamatosan bővítették az elmúlt évek során. A közepes nagyságú könyvtár csak zenei és zenetörténeti dokumentumokat, köny­ve­ket, kottákat, CD-ket gyűjt. Kiadói adományokból és vásárlásból gyarapítják a gyűj­te­ményt. Jelenleg 10 ezer könyv, CD és DVD található a könyvtár állományában.

A gyakorlati zeneoktatás mellett ének- és elméleti zeneoktatás is folyik. Ezek keretében a ba­rokk zenétől kezdve a legmodernebb zenei irányzatokat (pl. jazz, elektronikus zene) is tanítják hall­­gatóiknak. Az oktatás formája egyéni és csoportos. Saját, klasszikus zenét játszó, nagy­ze­ne­karral is ren­del­kezik a konzervatórium.

A könyvtárat a konzervatórium növendékei és tanárai használják. Külföldi hallgatóik en­ge­déllyel szintén látogathatják a könyvtárat. Naponta 9-től 13-ig és 15-től 18 óráig vannak nyit­va.

A szolgáltatásaik között szerepel a helyi állomány (könyvek és kották) kölcsönzése, könyv­tár­kö­zi kölcsönzés némi korlátozással, valamint bibliográfiai adatszolgáltatás és kutatás. Az ol­va­sóteremben tematikus könyvtárkatalógus, régi gyűjtemények katalógusa, a helyben hasz­nál­ha­tó könyvek (pl. fontos zenei szótárak, enciklopédiák, illetve régi könyvek újranyomtatott pél­dányai), fénymásoló és négy számítógép áll az olvasók rendelkezésére. Terveik között mé­di­a­tár létrehozása is szerepel, amelyben a zeneművek helyben hallgatását is lehetővé tennék.

1995 óta katalogizálják állományukat: ez kezdetben a hagyományos cédulakatalógust je­len­tet­te, az egyes tételeket tematikusan, hangszerek szerint katalogizálták. 2007 óta építik szá­mí­tó­gé­pes adatbázisukat (SBN), amely része a Cosenzai Nemzeti Könyvtárnak (Biblioteca Na­zi­o­na­le di Cosenza). Céljuk az volt, hogy fejlődjenek a számítógépes katalogizálás terén, és egy­út­tal megkönnyítsék szolgáltatásaik elérését az olvasóközönség számára. Jelenleg még csak a köny­vek feldolgozásánál tartanak (pl. zeneirodalom történeti monográfiája), de jövőbeni ter­vük, hogy az összes kottát és a könyvtárban megtalálható folyóiratokat is felvigyék a szá­mí­tó­gé­pes adatbázisba. Az online katalógus azért már most is lehetővé teszi a könyvtárhasználók szá­mára a könyvtár könyvei között a gyors és hatékony keresést: már láthatók a feldolgozott könyv­tári állomány adatai a Nemzeti Könyvtár Rendszerének három weboldalán (www.sbn.it; www.interculturale.it; www.bncs.metavista.it ).  A katalogizálást egy könyvtáros kolléga vég­zi.

 

IV.2.7. Látogatás a rendei „Városi Könyvtárban”

 

A könyvtárat egy hete adták át a helyhatósági választások alkalmából, amely a városi könyv­tár immár negyedik új egységének számít. A főkönyvtár mellett a gyermekkönyvtár és a régi köny­vek gyűjteménye képez külön egységet.  Az egyetem közelsége miatt elsősorban diák kö­zönségre számítanak, de bárki beiratkozhat. Nyilvános közkönyvtár.

Az igényesen megtervezett épületben korszerű, szép berendezéseket láttunk. A földszinten, a fo­gadó pulton kívül kon­fe­ren­ciaterem található, amely egyben ki­ál­lí­tá­soknak is helyet ad, eze­ket a he­lyi­sé­ge­ket bérleti díj nélkül igénybe lehet venni.

Az itt lévő két olvasóterem egyikében ha­ma­rosan médiatárat fognak kialakítani. A má­sikban Ca­labria kb. 1400 darabból álló hely­történeti gyűjteménye került elhelyezésre. Lá­to­ga­tá­sunk­kor füzetben re­gisztrálták a helyben használatot, ez a része a gyűjteménynek nem köl­csö­nöz­he­tő. Az állományt videokamerával védik.

Külön helyiségben van öt számítógép elhelyezve, amit maximum 1 órára vehetnek igénybe a hasz­nálók.

Az emeleten két iroda és három olvasóhelyiség található. Az egyik helyiségben került el­he­lye­zés­re a 990 dokumentumból álló régi könyvek gyűjteménye, amely a kulturális örökség részét ké­pezi. 20 éve kapták adományként, és hamarosan restaurálni fogják az elég rossz állapotban lé­vő kö­te­teket, amit magunk is láthattunk. Terveik között szerepel digitalizálásuk, ter­mé­sze­te­sen ezek a könyvek sem kölcsönözhetők.

A dokumentumokat, szépirodalmat, kézikönyveket vásárolják, és a Calabria-gyűjteményt fo­lya­matosan bővítik.

A könyvtár hétfőtől péntekig 8,00–19,00 óráig, szombaton 8,00–14,00 óráig tart nyitva. Hat könyv­táros dolgozik két műszakban, ebből három főnek egyetemi végzettsége van, három fő pe­dig egye­temi diploma mellett 120 órás tanfolyamot végzett.

Ottlétünkkor a könyvtár nem működött még rendeltetésszerűen, az állomány átköltöztetése sem fejeződött be, a gépek beüzemelése még nem történt meg. Viszont a már ott lévő gyűj­te­ményt, az olvasókat és a tanulni vágyókat így is fogadták.

 

IV.2.8. Istituto Istruzione Superiore IPAA – IPSSAR „F. Todaro”

 

A rendei Istituto Istruzione Superiore IPAA – IPSSAR „F. Todaro” szakközépiskolát Pi­et­ro Fa­biano alapította 50 évvel ezelőtt. Az iskola környezettudományi, mezőgazdasági, vegy­i­pari és vendéglátóipari szakközépiskola. Mintegy 530 tanuló végzi itt középiskolai ta­nul­má­nya­it, emel­lett felnőttképzés is folyik az intézmény falai között. Összesen 80 pedagógus ta­nít­ja a di­á­kokat.

A könyvtár sokáig elhanyagolt állapotban létezett, a jelenlegi könyvtáros kolléganő négy éve vet­­te át elődjétől az állomány gondozásának feladatát. Az eredetileg olasztanárként az is­ko­lá­ban dol­gozó könyvtáros a káoszból rendet a rendei városi és a cosenzai Nemzeti Könyvtárban dol­­go­zó kollégák segítségével tudott teremteni. Hatalmas munkát kellett elvégeznie, mert sem­­mi­lyen katalógus, leltárkönyv, kölcsönzési nyilvántartás nem létezett korábban. A korábbi évek­­ben heti 18, jelenleg heti 36 órában végzi a könyvtárosi feladatokat.

Az állomány négy éve fejlődik is: beszerzéseiket az iskola által biztosított éves pénzkeretből és aján­dékpéldányokból valósítják meg. Mára mintegy 7000 könyv, elektronikus do­ku­men­tum és folyóirat található a könyvtárban. Az állomány egységekre tagolódik. Szépirodalmi köny­veik kisebb számban vannak, el­sősorban olasz szépirodalmi sorozatok teszik ki ennek zömét.

A terem egyik végében a „humán tantárgyak” (pl. olasz irodalom és nyelvtan, történelem, pe­da­gógia, művészetek, földrajz és idegen nyelvek) dokumentumai sorakoznak a polcokon. El­kü­lönülve tárolják a természettudományos tantárgyak (matematika, fizika stb.), valamint a szak­mai tantárgyak (műszaki, technikai, háztartástani, egészségügyi stb.) könyveit. A két ál­lo­mány­egység a teljes állomány 2/3-át jelenti. A szakmai tárgyakhoz kapcsolódó video- és DVD-anyagokat elzárt szekrényben, leltári számuk sorrendjében tárolják. A kézikönyvtárban en­ciklopédiák, lexikonok, szótárak találhatók, és külön helyezték el a helyismereti gyűj­te­mé­nyü­ket.

Elkülönítve tárolják a tanulók számára rászorultsági alapon biztosított tankönyveket, illetve a vég­zett tanulók által írt „szakdolgozatokat” is. A folyóiratok részlegében szinte teljes egé­szé­ben mezőgazdasági jellegű kiadványok so­ra­koz­nak. Ezeket ingyenes példányként, aján­dék­ként kapják, nincs előfizetésük az időszaki ki­ad­vá­nyok­ra.

A könyvtár nagy, kb. 80 m2 alapterületű, egy légterű teremben található. Az itt tartott órákon húsz tanulónak van megfelelő férőhely.

A könyvtári állomány használói elsősorban az iskola diákjai, őket naponta 9 és 12 óra között fogadja a könyvtáros. A könyvtárhelyiségben betartandó könyvtárhasználati szabályokat jól látható helyen kifüggesztették.

Ezek közül néhány előírás:

  • a kölcsönzési idő 3 hét
  • legfeljebb három alkalommal hosszabbítható a kölcsönzés ideje
  • a megrongált, összefirkált dokumentumokat pótolni kell, ha ez nem lehetséges, az árát meg kell téríteni

 

A könyvek nyilvántartása rendkívül alapos és következetes: valamennyi könyvön feltüntetik a tu­lajdonbélyegzőt (ez az általunk látott könyvtárak egy részében nem mindig jellemző): a cím­lapverzón, a 30. oldalon és az utolsó szövegoldalon láthatók ezek. A könyvek gerincén és bel­ső borítóján a könyvtáros által készített címkén megtalálható a Dewey-féle tizedes osz­tá­lyo­zásnak megfelelő kulcsszó, a raktári rendnek megfelelő sorszám, valamint az iskola és a vá­ros neve. A tárgyszó és a leltári szám a verzón található.

 

A könyvek adatait leltárkönyvben rögzítik. Ennek a következő rovatai vannak:

  • leltári szám
  • az állományba vétel dátuma
  • a beszerzés forrása
  • a mű szerzőségi adatai: szerző, cím
  • a kiadó neve
  • a kiadás éve,
  • példányszám,
  • a dokumentum ára
  • az összes darabszám és ár (líra / EUR)
  • megjegyzések, lelőhely

 

A hagyományos leltári nyilvántartás mellett a WINIRIDE 4.0 számítógépes katalógusban is rög­zítik a dokumentumok adatait. Ez a rendszer a nálunk is jól ismert ISIS prog­ram­ra épül. A gyak­­ran kölcsönzött könyveket már felvitték a rendszerbe, így a ka­ta­ló­gus­ban már 3295 db tétel ta­lál­ható. A katalógusban a több szempontú visszakeresésre (szerző, cím, kiadó, tárgy­­szó stb.) is van mód.

Hagyományos cédulakatalógus a könyvtárban nincs. Helyette kötetkatalógust vezet a könyv­tá­ros, amelyben témakörönként tünteti fel a dokumentumok lelőhelyadatait (topográfiai / lelőhelyregiszter).

A könyvtár kölcsönzési nyilvántartása osztályonként történik. A „kölcsönzőkönyv”-ben fel­tün­tetik:

  • a kölcsönzés dátumát
  • a kölcsönző tanuló nevét és aláírását
  • a kölcsönzött dokumentum címét
  • a visszahozás dátumát

IV.2.9. Istituto Technico Industriale Statale „A. Monaco”

 

A cosenzai Istituto Technico Industriale Statale „A. Monaco” szakközépiskolát 1920-ban ala­pították, ahol gépészeti és műszaki oktatás folyik nappali és felnőttképzés keretén belül.

A nappali képzésben 1300 diák tanul 118 tanár irányítása mellett. Heti 36 óra a tanulók óra­szá­ma, hétfőtől szombatig járnak iskolába. Összesen 58 osztályuk van, amelyekben 20-27 ta­nu­ló van. Ők a legkülönfélébb szakokon sajátítják el a szakmai ismereteket, ilyenek pl. az elekt­ronika, elektrotechnika (e két képzés szinte teljesen azonos, ezért a folyamatban lévő ok­ta­tási reform során össze kívánják vonni), gépészet és az informatika.

A közismereti és elméleti szakmai tantárgyakat heti 20 órában, a szakmai gyakorlati órákat pe­dig heti 16 órában oktatják. Ez utóbbiakat az iskola épületében található tanműhelyekben tart­ják meg a tanárok. Az iskolai szakmai képzést kiegészíti egy minden évben kötelező két­hó­napos szakmai gyakorlat, amelyet különböző cégeknél, vállalatoknál kell a diákoknak le­töl­te­ni.

A cégek visszajelzéséből lehet tudni, hogy az intézmény magas szintű szakmai képzést nyújt. Ezt bizonyítja az is, hogy a szakközépiskolát sikeresen elvégző tanulók nagy része egyetemen foly­tatja tanulmányait, csak kisebb részük helyezkedik el a szakmájának megfelelő mun­ka­he­lyen vagy éppen vállalkozó lesz. Az iskola elsőként küldhetett diákokat a Leonardo Program se­gítségével külföldi tanulmányútra.

A felnőttképzésben 200 fő vesz részt, a képzés heti 29 órában folyik ugyanazokon a sza­ko­kon, mint a nappali képzésben.

A szakközépiskola könyvtára az iskola központi épületében található, eredetileg ez is tan­te­rem volt, ahol a tanulók az itt tárolt könyveket használhatták az órai felkészülésre. Négy évvel ez­előtt alakították át a termet könyvtárrá.

Az érdeklődő diákok előtt hétfőtől péntekig 8 és 14 óra, szombaton 8 és 11 óra között van nyit­va. A felnőttképzés napjain (hétfőn és szerdán) 18.30-ig várja a könyvtáros az olvasókat, köl­csönzőket.

A könyvtáros kolleganő eredetileg olasz szakos tanár, az alapvető szakmai ismereteket az egye­tem elvégzése utáni könyvtáros tanfolyamon szerezte meg.

A könyvtárban 15 férőhely van, időnként órákat is tartanak itt. Lehetőség van folyóiratok, ké­zi­könyvek helyben használatára, valamint a könyvtári állomány kölcsönzésére.

Az állomány 8000 dokumentumból áll. Az állományt a kiadók által adományozott köny­vek­kel, valamint vásárlás útján folyamatosan gyarapítják. Kisebb részben szépirodalmat, tör­té­nel­mi műveket, nagyobb részben műszaki, technikai és módszertani szakirodalmat gyűjtenek. Nagy hangsúlyt fektetnek a műszaki témájú szakfolyóiratok beszerzésére is, sőt a 10 szakmai idő­szaki kiadvány 1-1 példányát az iskolai laborokban is elhelyezik, hogy a tanulók és a pe­da­gó­gusok még gyorsabban tájékozódhassanak az adott szakterület legújabb fejleményeiről.

A könyvtár polcain elhelyezett könyvek több egységre tagolódnak. Elkülönítve tárolják a szép­irodalmi anyagot, ebben leginkább olasz regények, de a 1945 utáni külföldi szépirodalom vá­logatott gyűjteménye is megtalálható. A szakirodalmi dokumentumokon belül el­kü­lö­ní­tet­ték a kézikönyvtárat, amelynek polcain a legfontosabb enciklopédiák és szótárak sorakoznak. A többi szakirodalom a könyvtáros által készített tematikus sorrendben helyezkedik el. A köny­vek gerincén is feltüntetik azt a tárgyszót, amely alapján a könyveket a polcokon el­he­lye­zik. A könyvtárban megtalálható a hagyományos cédulakatalógus, valamint az elmúlt évek­ben a könyv­tár teljes állományát feldolgozták saját fejlesztésű számítógépes adatbázisukban (te­hát in­tegrált könyvtári rendszerük nincs, amely a feldolgozási munkát segítené). Ebben szer­zőre és címre lehet keresni.

A könyvtár a helybenhasználaton kívül természetesen kölcsönöz is dokumentumokat. A köl­csön­zést is sokan igénybe veszik. A könyvtáros a kölcsönzéseket a nagyalakú köl­csön­ző­fü­zet­ben tartja nyilván. Ennek különböző rovatai vannak:

  • a kölcsönzés sorszáma
  • a kölcsönzés dátuma
  • a kölcsönző tanuló neve, osztálya és aláírása
  • a kölcsönzött dokumentum szerzője, címe és leltári száma
  • a visszahozatal ideje

 

A könyvtár nagyon hatékony módon valósítja meg a központilag indított olvasásnépszerűsítési programot. Tanulóik számára „Emlékkönyv”-et hoztak létre, amelybe bárki ismertetőt írhat az általa olvasott könyv ajánlásaképpen. A mottójuk: „Gondolkozz, ahogy érzel.” A legjobb „ajánlásokat” az iskolai újságban is leközlik, ezzel is népszerűsítik a programot, amelyben eddig már 700 diák vett részt.

 

 

 

 

 

Végezetül álljon itt két gondolat az olvasmányélmények közül, melyek az iskola újságjában is megjelentek:

 

„Ha az idősek többet beszélgetnének a fiatalokkal, és ha a fiatalok meghallanák az időseket, valami változna. A tapasztalat növekedést ad.”  (S. Tamaro: Egy hang)

„ A legfontosabb dolog, amit megtanulsz majd az életben: tudj egyedül lenni! Előbb-utóbb eljön az az idő, amikor egyedül leszel önmagaddal. El kell, hogy viseld ezt, szembe kell, hogy nézz saját magaddal!” (K. Gallmann: Álom Afrikáról)

 

Csoportkép a „A. Monacco Szakközépiskolában”


V. Összegzés

Mind a két tanulmányút segítette a résztvevőket, hogy ne csak a meglátogatott országok könyvtári rendszerét ismerhessék meg, hanem saját országunk könyvtárpolitikáját is más megvilágításban láthassák. A külföldi tapasztalatok tükröt tartanak önmagunk elé. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy mind a spanyol, mind az olasz könyvtárügy súlyos problémákkal küzd.

A kiutat keresve hasonló megoldásokat láthattunk. A két fő útirány minden esetben az olvasóvá nevelés, illetve a könyvtárhasználó-képzés. Hasonlóan a hazai kezdeményezésekhez, az iskolán keresztül igyekszik a kultúrpolitika lépni. Mint ahogy az egész Unióra jellemző a fő anyagi források különböző csatornákon érkeznek, s nem direkt módon a könyvtárak felé. Az iskolai könyvtáraknak így még nagyobb szerep jut mind a két hatalmas munkában.

Tapasztalatokkal gazdagodva tértünk haza. A látottak alapján újragondolhatjuk munkánkat, az ötleteket hasznosítva dolgozhatunk tovább.



[7] I. (Katolikus) Izabella (Isabel la Católica), a Trastámarai-házból származó kasztíliai és leóni királynő (14741504) volt, aki – a férjével együtt – a spanyol történelem legjelentősebb uralkodói közé tartózik. Féltestvérét, IV. Hen­rik (14251474) királyt követte a trónon. Az ő gyermeke kasztíliai Katalin.

[8] San Juan de Dios (Istenes Szent János): az inkvizíció miatt 1 évre bolondnak nyilvánították, a Hospital Real-ba volt bezárva. Arra a következtetésre jutott, hogy szét kellett választani, külön elhelyezni a betegeket, beteg­sé­ge­ik szerint.

[9] Az iskolák és a karok listája letölthető http://www.ugr.es/pages/centros/facultades és http://www.ugr.es/pages/centros/escuelas internetes oldalról

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: