Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Lengyelné Molnár Tünde: Az információs és kommunikációs technológiák mint tanulástámogató rendszer

Nyomtatási nézet

Kvantitatív tartalomelemzés az Educational Media International folyóirat cikkei alapján

Educational Media International: The Offical Quarterly Journal of the International Council for Educational Media. Routledge, Taylor & Francis Group. ISSN 0952-3987. Továbbiakban: EMI


 

Indíttatás


 

Magyarországon és az Európai Unióban hatalmas igény van IKT-kompetenciákkal és mély szaktudással rendelkező szakemberekre.

Magyarország gazdasági mutatói biztatóak az infokommunikációs szakma jövőjét illetően, de komoly kihívás, hogy megfelelő humán erőforrást is biztosítson hozzá az ország.

Ha az ország 2012-es GDP változását tekintjük, jól látható, hogy a nemzetgazdasági ágak mindegyikének teljesítménye romlott, vagy változatlan a korábbi évhez képest, az egyetlen részterület, amely növelte a GDP értékét: az információ, kommunikáció területe. Kiemelendő, hogy az elemzés alapjául szolgáló értékeket a terület állami támogatások nélkül érte el.[1]

„A 21. század versenyképességének fontos tényezője a digitális gazdaság fejlődése, jelenleg is látszik, hogy az infokommunikációs nemzetgazdasági ágazat, dacára az általános recessziónak, jelentős mértékben tudott növekedni, emellett a beruházási potenciál is ezen a területen a legnagyobb. A hazai IKT-szektorban a vállalkozások döntő többsége magyar tulajdonú kis- és közepes méretű vállalkozás, ezáltal az általuk megtermelt nyereség nem hagyja el az ­országot.”[2]

Nemcsak a 2012-es adatok kimagaslóak, az infokommunikációs szektor mind gazdasági, mind társadalmi értelemben jelentős szerepet játszik Magyarországon. A Magyar Kormány adatai szerint „Az IKT-ipar a magyar GDP mintegy 12%-át adja, az ebben az iparágban foglalkoztatottak száma pedig az OECD-országok többségével összevetve is kiemelkedően magas.”[3] Azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a 2014-től 2020-ig tartó Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában a leszakadás veszélyére hívja fel a figyelmet: „Az ágazat további lendületes fejlődését fékező tényezők lebontását célzó, jól átgondolt és precízen megvalósított lépések nélkül Magyarország nem lesz képes kiaknázni az IKT-szektorban rejlő potenciált, és félő, hogy lemarad az európai országok közötti, már ma is rendkívül intenzív versenyben.”[4]

Az Európai Unió az elmúlt tíz évben kiemelt szerepet szánt az IKT-szektor fejlesztésének, több akcióterv is készült európai szinten, melyek hatására a magyar kormány is (2009 szep­tem­be­ré­ben) elkészítette akciótervét, melynek lényegét Varga Mihály, a magyar nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazza meg, hogy „Olyan szektorspecifikus intézkedéseket javaslunk, amelyek alapvetően a mikrogazdasági versenyképességre fókuszálnak.”[5] a komplett program a tudásgazdaság fejlesztésére irányul, magába foglalva

  • a humán erőforrás fejlesztését,
  • a továbbképzés-átképzés támogatását, valamint
  • a beruházás-ösztönzést célként kitűző programokat.

A fejlődést szolgáló intézkedésekre szükség is van, hiszen Magyarországon a lakosság hozzávetőlegesen fele nem rendelkezik még az alapvető IKT-ismeretekkel sem. Az Iparkamara jelentése szerint „197 milliárd forint GDP-kiesést (0,74%) jelent évente Magyarország számára”[6] az a szakadék, amely az uniós országok átlaga és hazánk között húzódik a digitálisan írástudók arányát tekintve.

Az iparkamara 2013-ban azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban önálló Infokommunikációs Operatív Programot valósítson meg, melynek első és legfontosabb pontja: jól képzett és tapasztalt IKT-munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása.

Véleményem szerint a megoldáshoz két területet kell fejleszteni:

  • a felsőoktatási informatikai képzéskínálatot, és
  • az IKT szerepét az oktatásban.


Felsőoktatási informatikai képzéskínálat fejlesztése


 

A magyarországi informatikai képzéskínálat elemzése során új diplomaprogramok létrehozására lenne szükség: a „hagyományos” szakokon évtizedek óta ismertek nemzetközi elvárások, mintacurriculumok. Ezek egyrészt egyesítik az egyetemi és az ipari-munkaerő-piaci tapasztalatokat (neves szakmai szervezetek, vállalatok ajánlásait), másrészt utat mutatnak szakirányok, új programok, tananyagok létrehozásához és alkalmazásához. A gazdaság szerteágazó informatikai rendszerei a fentieknél bonyolultabb, gyorsan változó követelményekkel lépnek fel, így az új diplomaprogramok igazodása egyre sürgetőbb.”[7]

Ha megnézzük a munkaerőpiac elvárásait, látható, hogy „az informatikus szakma szakembereit alkalmazó munkaerőpiac rohamosan mozdul el a »profi fejlesztők-mérnökök« világától az »információt menedzselő alkalmazók« felé.” [8]

Magyarországon a jelenlegi felsőoktatási informatikai oktatások egy-egy területre specializálódva képeznek szakembereket, melynek eredményeként

 

  • műszaki informatikus, vagy
  • programtervező-, vagy
  • gazdaságinformatikus képzettséggel rendelkeznek.

 

A képzés szerkezetéből adódóan a végzetteknek azonban csak a saját területükre van rálátásuk, az ettől eltérő kitekintő ismereteik minimálisak. Ezen változtatni csak újabb területen történő képzés elvégzésével tudnak. Jelenleg Magyarországon olyan informatikai képzés, mely átfogó ismereteket nyújtana, nincs.

A megoldást jelenleg a szakma valósította meg, megteremtette a saját képzéseit IT-területen: „IT-akadémiák”-at működtetnek különböző elnevezésekkel, hosszabb-rövidebb idejű képzésekkel. Ilyen hiánypótló tanfolyamokat az alábbi cégek mindegyike létrehozott:

 

  • CISCO,
  • Microsoft,
  • ORACLE,
  • IBM,
  • SAP.

 

Megoldással azonban a felsőoktatási intézményeknek is elő kell állni! A jövőben a felsőoktatási intézményeknek is a szakma elvárásainak megfelelő szakembereket kell képezniük, és szükséges az IT-képzés elindítása a felsőoktatásban, természetesen nem helyettesítve az előbb felsorolt informatikus-képzéseket, hanem esetleg a kijövő bachelor hallgatóiknak kínálni mesterképzést, vagy egyéb értékes szaktudással rendelkező diplomásoknak tanítani IT-ismereteket.


Az IKT szerepe az oktatásban


 

A Europen Schoolnet 2006-ban az OECD országokban végzett felmérést az ICT hatá­sairól az oktatásban, és arra a megállapításra jutott, hogy „pozitív korreláció mutatható ki az IKT-használat mennyisége és a matematikában elért PISA-eredmények között.” A felmérés azt is megállapította, hogy az „IKT-eszközökkel jobban ellátott iskolák teljesítménye magasabb, mint kevésbé felszerelt társaiké. A 16 évesek körében végzett vizsgálatok szerint pedig azok a tanulók, akiknek az osztályteremben szélessávú kapcsolat állt rendelkezésére, rendszerint jobb eredményeket értek el az országos tanulói felméréseken.” [9]

Ennek hatására a magyar kormány célértékként jelöli meg, hogy 2020-ra „a közoktatásban kerüljön sor az infokommunikációs oktatás újragondolására, mind az informatika mint tantárgy esetében, mind pedig az infokommunikáció mint szemléletmód, a tanulást segítő értékes kiegészítő eszköz tekintetében.”[10]

Ennek megvalósulásához elengedhetetlen, hogy tisztázzuk az IKT fogalomrendszerét, áttekintsük alkalmazásának lehetőségeit.

A tanulmány további részében az IKT definiálási formáit mutatom be, majd ezt követően áttekintem a fogalom alakulását és előfordulásait az Educational Media International című folyóiratban.


Az IKT fogalma


 

Az IKT fogalmára sokféle meghatározási módot találunk.

„Az infokommunikáció az Európai Unió hivatalos szóhasználatában az információ-technológia és az elektronikus hírközlés konvergenciáját, integrálódását fejezi ki.”[11]

Magyar adaptációja szerint: „infokommunikáció alatt mindazon eszközöket, technológiákat és alkalmazásokat, illetve azok használatát kell érteni, amelyek az egyén, a vállalkozás és az állam szintjén egyaránt értelmezhető minőség-, hatékonyság- és eredményességjavulást eredményeznek.”[12]

Stefan Detschew, a népszerű Impact of ICT in the developing countries on the economic growth című könyv szerzője egy általánosan használatban lévő megfogalmazást ad meg definícióként: „ICT consist of the whole range of technologies designed to access, process and transmit information: hardware, software, networks, and media for collection, storage, processing transmission, and presentation of information in the form of voice, sound, data, text, and images. They range from the telephone, mobile phone, hardware, software to the Internet”.[13]

A fenti meghatározások abban egységesek, hogy az IKT-t mint eszközt, mint technológiát (esetleg alkalmazást) definiálják. Az oktatás támogatásához a fogalmat ki kell egészíteni. Beszélhetünk IKT-alapú oktatásról, IKT-vel támogatott oktatásról, de az IKT mindig jelzőként szerepel. Ez a szerteágazó hatásrendszer jól érezhető Molnár György megfogalmazásában: „Az IKT fogalma: az Információs és Kommunikációs Technológiák olyan eszközök, technológiák, szervezési tevékenységek,
innovatív folyamatok összessége, amelyek az információ- és a kommunikációközlést, feldolgozást, áramlást, tárolást, kódolást elősegítik, gyorsabbá, könnyebbé és hatékonyabbá teszik.

Az IKT értelmezési lehetőségei:

  • Az IKT mint eszköz;
  • Az IKT mint ellenőrzési eszköz és automata technika;
  • Az IKT mint szervezési technika;
  • Az IKT mint média és összekapcsolható technika;
  • Az IKT mint fejlesztési és társadalomalakító folyamat;
  • Az IKT mint technikai gyakorlat.” [14]

 

Molnár György olyan értelmezést is ad az IKT fogalmára, mely alapján érthető, miért merül fel, hogy az IKT-t a multimédiát felváltó fogalomnak is tekinthetjük: „Az IKT-t olyan médiának tekinthetjük, amely lehetővé teszi az interakció és a kommunikáció különböző típusait: a gép-gép, az ember-gép és különösen az ember-ember közötti interakciót.”[15]

A fenti specifikus meghatározások után meg kell említeni, hogy az IKT fogalmát legtöbben – Kar-Tin Lee ausztrál professzorhoz hasonlóan – a következő általános formában használják: „In this article both IT and ICT refer to the use of a range of computer-related technologies (hardware, software, communications and associated technologies) in an educational setting.”[16]

Utolsó meghatározásként azonban az IKT oktatási folyamatokra összpontosító definícióját emelném ki, melyet Kis-Tóth Lajos fogalmazott meg az alábbi módon: „Az IKT az oktatásban elsősorban az oktatás kibernetikai, rendszer-elméleti, kommunikáció-elméleti alapokon történő megtervezésének olyan átfogó pedagógiai stratégiája, amely biztosítja a tananyag hatékony elsajátítását, korszerű információhordozó anyagok, eszközök és módszerek együttes felhasználásával.”[17]

Érdemes elgondolkodni az IT és az IKT fogalmának viszonyán is. Az IT (információs technológia) magában foglalja az IKT (infokommunikációs technológiát)? A szakirodalomban a leggyakoribb válasz, hogy „Information technology (IT) is synonymous with the term information and communications technology (ICT) used in various other countries.”[18]

A fogalomértelmezések zárásaként tekintsünk vissza a múltba, és nézzük meg a korábban használt Educational Technology meghatározását! Láthatjuk, hogy az IKT fogalma beleillik az Education Technology meghatározásába, azonban a fogalom túlmutat az oktatási szerepkörön.

„Educational tools or devices are objects, materials, instruments and technological equipment, facilitating the realization of pedagogical goals and vigorously promoting the school-based learning process, specific knowledge acquisition efforts and the direct (in some cases indirect) familiarization with reality via their capability of transmitting, recording, and storing information in an effective way.”[19]


Az IKT fogalmának előfordulása az EMI folyóirat cikkeiben


 

Kutatásomban választ kerestem arra, hogy a világban milyen tendencia figyelhető meg az ICT fogalmával kapcsolatban az oktatás terén. Az elemzés alapjául az Educational Media International című tudományos folyóiratot választottam, amely a világ minden tájáról érkező folyóiratcikkeket tartalmaz, de azon koncepciók megjelentetését helyezi előtérbe, amelyek széles körű érdeklődésre tarthatnak számot az oktatás terén.[20]

Kutatásom során kvantitatív tartalomelemzést végeztem az EMI folyóiratcikkei alapján, vizsgálva az Information and Communication Technology kifejezés előfordulásai, valamint az Information Technology, IT, ICT kifejezések előfordulásait. Az elemzés során a cikkek teljes szöveganyagát feldolgoztuk, a hivatkozott irodalomjegyzék nélkül. A cikkek teljes szövege elérhető a SCOPUS adatbázisban.

Az elemzés érdekes eredményeket hozott:

1. ábra: Az ICT szó előfordulásai

Az ICT kifejezés 1999-től jelenik meg a folyóirat szakmai szövegében, és előfordulási eloszlása nem egyenletes. Jól látható, hogy 2007 és 2011 kiemelkedik a többi év közül.

A kiugrás időszakát magyarázza a cikk elején említett Európai Uniós stratégia. Az EU 2007–2012-ig szóló stratégiájának fontos része volt az IKT, melynek társadalmi vitája már egy évvel korábban elérhető, így a tudományos folyóiratokban a hatása már érezhető 2007-ben.

A 2011-es kiugrásban nagy szerepe van a 2009-es PISA-mérésnek. „A PISA 2009 digitális szövegértés mérése számítógépes, internetes környezetben zajlott, s az információkeresést, szövegfeldolgozást, szövegértést vizsgálták.”[21] (Ennek eredménye: „A 16 OECD-országban végzett felmérés eredménye alapján Magyarország a 12–14. helyen áll a digitális szövegértést tekintve.”) A PISA-mérések eredménye több mint 1 évvel később kerül nyilvánosságra, így az ennek hatásait taglaló tudományos cikkek megjelenése 2011-re realizálható.

Az Information and communication technology/technologies kifejezések előfordulását vizsgálva az alábbi eredményt láthatjuk. A kifejezés teljes alakjának előfordulási gyakorisága szinte teljesen egyezik a rövidített forma előfordulásainak hisztogramjával:

2. ábra: Information and communication technology/technologies kifejezések előfordulásai

Egészítsük ki az elemzést a szövegkörnyezet figyelembevételével!

Ha megvizsgáljuk az ICT kifejezések szövegkörnyezetét, akkor azt tapasztaljuk, hogy vannak kifejezések, melyek a vizsgált időszakban egyenletesen megtalálhatóak:

 

  • ICT integration
  • ICT in education
  • Use ICT / ICT using
  • ICT skills
  • ICT in schools
  • ICT competencies

 

Azonban vannak olyan kollokációk, melyek egy-egy időszakra jellemzően kiugró értékekkel jelennek meg.

2007-ben – az előző kifejezéseken kívül – kimutatható néhány kifejezés gyakori előfordulása az ICT szóhoz kapcsolódva:

 

  • ICT training
  • ICT curriculum
  • ICT centers
  • ICT coordinators
  • ICT-mediated learning

 

Ha megnézzük a fenti kollokációkat, akkor jól látható az EU stratégiájának realizációja, hiszen az oktatásban az IKT előtérbe helyezése jelentős IKT-koordinációt, tréningszervezéseket jelentenek az oktatási intézmények számára, és megjelenik a tantervek szintjén az IKT-központú tanulás vetületében.

A másik sajátos szókapcsolatokkal kitűnő év a 2011, melyben az alábbi kifejezések dominanciája mutatható ki:

 

  • ICT policy
  • ICT school policy (a két kifejezés 20-szor szerepel a 2011-es cikkek szövegében, és összesen két előfordulása fedezhető fel a 2011-nél korábban vizsgált szöveg esetén).
  • ICT infrastructure (míg ez a kifejezés 1998 és 2010 között összesen 7-szer fordul elő, a 2011-ben megjelent cikkekben 13 előfordulása található meg).

 

Ez azt jelenti, hogy az IKT 2007-es oktatásközpontú kezelése 2011-re az oktatási politika szintjére emelkedett.

Az elméleti fogalmak tisztázásánál is érezhető volt, hogy nincs világos különbség az ICT és az IT fogalma között. Az IT előfordulásainak elemzése az EMI folyóiratban az oktatás terén történő használatra mutathat irányt.

Az IT kifejezést megvizsgálva látható, hogy a 2000-es évek elejéig preferálták a használatát:

3. ábra: IT rövidítés előfordulásai

2004-től kezdve csökken az előfordulása, mely az ICT kifejezés terjedésével lehet összhangban.

Ha a teljes alakját nézzük a kifejezésnek, akkor is megállapítható, hogy a kifejezés használata egyértelműen csökken, bár a rövidített fogalmához képest kissé eltérő ütemben:

4. ábra: Information technology/technologies kifejezések előfordulásai

Az IT szövegkörnyezet vizsgálatából egy gyakori kifejezést emelnék ki: „IT education”, mely a rövidítés szintjére emelkedve ITE formában is előfordul a 2000-es évek környékén.


Összegzés


 

Az IKT fogalmának megjelenése a Millenniumtól követhető, de meglepő módon előfordulási gyakorisága nem egyenletesen emelkedik az évek múlásával, hanem jelentős ingadozás jellemzi.

Az IT fogalmának használata kimutathatóan csökken.

Érdemes lenne egy újabb tanulmányban feltárni, vajon mi lehet az oka, hogy az IKT fogalma nem hódított exponenciális ütemben. Van-e olyan fogalom, ami jobban kifejezi a technikai eszközökkel támogatott oktatást? Találkozhatunk a következő kifejezésekkel:

 

  • internet (web-based) alapú oktatás, ami azonban csak egy része az IKT által lefedett területnek,
  • „IKT-val támogatott tanulási környezet” kifejezéssel, de szintén elszigetelten alkal­mazzák,
  • újmédia fogalma. Lehet, hogy az újmédia fogalma fogja betölteni a jövőben az oktatás területén az IKT-eszközök használatának megtestesítését? A választ keresve elvégeztem a new media kifejezések előfordulásainak vizsgálatát is az Educational Media International folyóiratban, melynek eredménye tükrözi a fogalom életútját: 1998 és 2002 között találkozhatunk vele a folyóiratban, majd 5 éven át egyetlen előfordulását sem láthatjuk, majd új jelentésben tér vissza 2008-ban. Ezt követően látható, hogy a fogalom megjelenik az oktatással kapcsolatos szakfolyóiratban, azonban előfordulási gyakorisága a vizsgált 2011-ig tartó időszakban még nem indokolja a fogalmak közti paradigmaváltást.

 

Összességében elmondható, hogy Magyarországon az IKT fogalma az oktatásban rendkívül jelentős. A cikk elején bemutatott irányvonalak is tükrözik, hogy az ország még jobban el akar mozdulni az IKT irányába, és ez az Európai Unió stratégiáiban is megtalálható. Azonban az Educational Media International folyóiratban, mely a világ minden tájáról beérkező tanulmányokat ad közre, nem érződik az IKT dominanciája az oktatás körül. A kérdés, hogy melyik út tekinthető trendnek? Véleményem szerint az IKT előtérbe helyeződése az Európai Unióban érezhető lesz az Educational Media International folyóiratban – csak a téma disszeminálási idejét figyelembevéve majd a 2013–2014-es év cikkeiben.




 

[1] A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Hírközlési és Informatikai Osztályának állásfoglalása. – In: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Hírközlési és Informatikai Osztálya, 2013. március. < http://it.bkik.hu/hir/36-Kamarai-javaslat-onallo-Infokommunikacios-OP-magvalositasarol >

[2] U. o.

[3] Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály: Augusztus végéig véleményezhető a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia.http://www.kormany.hu/ >

[4] Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020. < http://www.kormany.hu/ >

[5] Kormányzati akcióterv az IKT-szektor támogatására. – In: Prim Hírek. 2009.november 9.

[6] Lásd 5.

[7] Dobay Péter: a „Gazdaság-informatika” tantervek hazai gyakorlata és az EU keretrendszerei. „Business Information Systems” Curricula and the EU ICT Qualifications FRameworks. – In: IF2011 Konferencia kiadvány. < http://nodes.agr.unideb.hu/if2011/dokumentum/IF2011_CD_Kiadvany.pdf > p. 124.

[8] Uo.

[9] Balanskat, Anja; Blamire, Roger; Kefala, Stella: The ICT impact report. European Schoolnet, 2006. < http://colccti.colfinder.org/sites/default/files/ict_impact_report_0.pdf > p.3.

[10] Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020. < http://www.kormany.hu/ > p.72.

[11] Uo.: p. 11.

[12] Uo.: p. 11.

[13] Stefan Detschew: Impact of Ict in the Developing Countries on the Economic Growth. – Auflage, 2007. p. 28.

[14] Molnár György: IKT, hálózati és mobil kommunikációs megoldások az atipikus tanulási formák tükrében. In: 5. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning konferencia.

< http://www.mellearn.hu/events/5konf/prezentaciok/molnar_gyorgy.pdf > pp. 3-4.

[15] Molnár György: Az IKT-val Támogatott tanulási környezet követelményei < http://www.mszt.iif.hu/documents/szsz0803-molnar.pdf > p. 261.

[16] Kar-Tin Lee: Online learning in primary schools: designing for school culture change. In: EMI, 2006. June, p. 104.

[17] Kis-Tóth Lajos: A tanári tevékenység IKT alapelemei. 9. eLearningFórum. Konferenciakiadvány. ­SZÁMALK, ­Budapest, 2008.

[18] Kar-Tin Lee: Online learning in primary schools: designing for school culture change. In: EMI, 2006. June, p. 104.

[19] Dr. Fodor László: Az oktatás elmélete és metodológiája. Marosvásárhely, 2008.

[20] Aim és Scope. Educational Media International folyóirat weboldala. < http://emi.cardet.org/ >

[21] Balogh Ildikó (az Oktatási Hivatal osztályvezetője) nyilatkozata. Forrás: Pisa-jelentés a digitális szövegértésről: értelmezések és három kommentár. In: Einclusion. Az információs társadalmi befogadás magyar oldala. < http://einclusion.hu/ >

 


Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: