Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Dr. Szombati Zsigmondné: A látássérült fiatalok olvasási szokásai

Nyomtatási nézet

A látássérült gyermekek számára az irodalmi alkotásokkal történő megismerkedés a vizuális érzékelés hiánya miatt túlnyomórészt a hallás és a tapintás útján érhető el.

Ebben a világban az anyanyelvi nevelés még hangsúlyozottabbá válik, hisz a kultúrát, az élményeket a nyelv által érhetik el.

Minden nevelés-oktatás alapja az anyanyelv, mely lehetővé teszi a megismerést, az értelmi képességek fejlődését, a kultúra átadását és megtartását, valamint része a gondolkodás, a személyiség fejlődésének, de része az emberi kapcsolatoknak, a szocializációnak is. A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy az anyanyelv elsajátításának szintje befolyásolja az irodalmi műveltség területeit is.

A fiatalok számára az ismeretek közlése megfelelő motivációval, feldolgozása pedig az egyénhez igazított módszerrel lehet eredményes.

Ha az ismeretek feldolgozásának technikái nem rögzülnek iskoláskorban, azt később nagyon nehéz megszerezni. Az is félő, hogy a sikertelenségek miatt, az igény sem alakul ki.

Magyarországon 1893-óta ez idáig a látássérültek oktatása kizárólag a tapintáson alapult, a Braille-írás segítségével.

Az elmúlt évtizedek azonban elhozták számukra a hanganyagot és a számítástechnika világát, ezzel nem a lehetőségek bővültek csupán, hanem létrejöttek az ismeretek elsajátítását segítő új módszerek is.

Először szeretném bemutatni, milyen közvetítő eszközök segítségével válnak alkalmassá fiataljaink a koruknak megfelelő irodalmi alkotások befogadására.

A Braille-írás, -olvasás

Magyarországon 1893-tól ez a vakok oktatásának alapeszköze. A mai pontkonstelláció sok-sok módosítást követően 1901-ben érte el végleges formáját, a Louis Braille által kifejlesztett domború hatpontrendszer. A lehetséges kombinációk száma 64.

A Braille-olvasás a tapintás és a memória együttes fejlesztésével sajátítható el.

Az írást az olvasással egyidejűleg alakítjuk ki. Az olvasási készség kibontakozásának a taktilis mezőben kissé behatárolt szerepe van. Lassan megy végbe és gyengébb, mint látó társaiké. A Braille olvasásakor a tapintási tér csupán egy-két betűt képes befogni, tehát csak betűglobalitásról beszélhetünk. A szóglobalitás hiánya ad magyarázatot, a látókhoz viszonyított lassabb voltára.

Dr. Méhes József 1956 és 1962 között végzett vizsgálataiban bizonyította, hogy a látási defektivitás depriváló hatása kihat az olvasási strukturálódásra is és marasztaló hatású.

Véleménye szerint a legjobb olvasó elérheti a látó gyermekek átlagát, de a legtöbbjük olvasási deficitje a látókhoz viszonyítva csupán 45-50 százalékot mutat. Ezt azzal magyarázza, hogy a szimultán érzékleti tér a látóknál 6-8 betű, az észlelési mező ennél nagyobb 12-14 betű, 4-5 szó, míg a vakok esetében a szimultán szemléleti tér tapintási perceptuális ablak legfeljebb 1-2 betűt képes befogni. Így tehát a vakok esetében szóglobalitás nem jöhet létre. Szóglobalitásig csak az értelmi kiegészítéssel juthatnak el.

Eszerint az olvasás struktúrája: a betűfelismerés, a kombinatív készség és az olvasási gyorsaság.

Az elmúlt években átdolgozva Dr. Méhes József vizsgálati anyagát (legogram) hasonló eredményekre jutottam. Sajnos kontrollvizsgálatra nem volt lehetőségem, így Méhes 1956-os látó gyermekek körében végzett mérési eredményeihez tudtam viszonyítani.

Hat éven keresztül, kétéves ciklusokban figyelemmel kísértem tanulóink többségénél az olvasás minőségét és mennyiségét.

Azt tapasztaltam, hogy a hibák száma a gyakorlással csökken, szinte eltűnik, az olvasás sebessége pedig fokozatosan nő, hatodik osztály körül nagy lendületet vesz, majd még mindig nő, bár lassabb ütemben.

Azoknál a gyerekeknél, akik első osztálytól tanulják a Braille-olvasást az említett fejlődés látható. Náluk az olvasás nem kín, hanem örömteli elfoglaltság.

Rendszeresen felkeresik a könyvtárat, ahol a számukra kialakított olvasósarokban kutatnak információk után, vagy kikölcsönzik a megfelelő regényeket.

Könyvtárunkban összesen 900 mű van 5200 kötetben, 445 szerző tollából a hagyományos átírással, azaz Braille-táblával, majd a későbbi Picht-géppel készült művek száma 700, (4310 kötet), 310 szerzőtől. A művek száma: ismeretterjesztő 73, szépirodalmi 627, verseskötet 57 és prózai mű 570. Számítógéppel előállított művek száma 203, körülbelül 800 kötet, 135 írótól: 50 ismeretterjesztő- és 153 szépirodalmi mű, továbbá 4 verseskötet és 149 prózai mű. Évente 5-10 könyvvel, bővül a könyvtár.

Sajnos nehézkes a bővítés, mivel az átírás rendkívül költséges. Egy-egy kiadó örömmel bocsát rendelkezésünkre elektronikusan regényeket, amelyek nyomtatásához már csak kisebb átdolgozás szükséges. Örömteli lenne számunkra, ha hasonló segítséget több kiadó vagy nyomda is nyújtana.

Fiataljaink többsége általában 6. osztályos koráig rendszeres tagja a Braille-könyvtárnak. Főként szótárakat, lexikonokat, meséket és ifjúsági regényeket kölcsönöznek.

Ezen korosztály gyakran keres érdeklődésének megfelelő regényt a hangoskönyvtárban is.

De a gyerekeket arra próbáljuk ösztönözni, hogy a hangoskönyvtárat akkor keressék fel, ha a kiválasztott mese, vagy regény nem található meg a Braille-könyvtárban.

A Braille-könyvek hátránya, hogy rendkívül terjedelmesek. Bár ismeretes a rövidírás, mely ezen a problémán próbál segíteni, de sajnos kevés sikerrel. Képzeljük csak el, hogy egy regény megtölt egy nagyméretű utazótáskát.

Ugyanakkor mégis nagyon fontosak, mert például egy vers elolvasása, értelmezése, átélése igazán csak a Braille-el érhető el. A képzelet ereje ily módon képes érvényesülni, de fontos kelléke a mindennapi életnek is.

Hanganyag

A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében 1961 óta hangoskönyvtár működik. Művészek által felolvasott regények, ismeretterjesztő művek, tankönyvek stb. várják a kultúrára éhes olvasókat.

A hangoskönyvtárnak több mint kétezer olvasója van és csaknem 3200 könyv áll rendelkezésre. Évente megközelítőleg 100 könyvvel, bővül a könyvtár.

Az ország különböző pontján fellelhető Szabó Ervin könyvtári fiókokban is hozzá lehet jutni ezekhez a felvételekhez.

Napjainkban a kazettát felváltja a cd. A cd-én a felvételek biztonságosabban tárolhatók, és kisebb helyet foglalnak el. Iskolánkban 2004 óta működik cd-tár.

A szépirodalmi alkotások, ismeretterjesztő könyvek megválasztása a gyerekek életkorához igazodik. Pillanatnyilag a cd-tárban 4017 mű van, 1610 cd-n.

Közel 110 mese, meseregény, hasonló számban találhatók mesejátékok, állatokról szóló mesék, történetek és rádiójátékok is. Összesen mintegy 250 regény, 14 ismeretterjesztő anyag,12 színházi előadás, néhány idegen nyelvű könyv és nagy számú vers közül választhat az érdeklődő.

A hangoskönyvtár hátránya, hogy a félbehagyott műveket nem lehet megjelölni, ugyanott folytatni.

Számítástechnika

A látássérült fiatalok számítógép használata a gépírás oktatásával veszi kezdetét, ami 4. osztálytól heti két órában zajlik.

A résztvevők elsajátítják a tízujjas vakírást. Majd az írás sebességének javításával foglalkoznak. A gépírás oktatása ma már számítógépen történik.

A számítógépeket beszélő programokkal látták el. E program segítségével a vak gyermekek például a gimnáziumban együtt tudnak tanulni látó társaikkal, hisz amit a társak látnak, azt számukra a gép felolvassa. Az írógép, számítógép kapcsolatot teremt a világgal, az emberi társadalommal. Leveleket, különbféle dokumentumokat vagy akár iskolai dolgozatokat is tudnak írni. Ezeket a leveleket megjeleníthetik sík, de akár Braille-formátumban is.

A számítógép által a látássérültek számára is elérhetővé vált az internet. A combi Braille (Braille-sor) használatát is negyedik osztálytól kezdve tanulják a gyerekek. Megismerkednek, az úgynevezett Eurobraille-el, amely minimális mértékben ugyan, de eltér az eddig használt hatpontrendszertől.

Könnyen kezelhető. A monitoron levő információkat a 40 karakteres kijelzőn jeleníti meg. Kiemelten nagy szerepe van a nyelvtanulásban, valamint a siketvak fiatalok ismereteinek megszerzésében.

A számítógéppel rendelkezők az interneten keresztül pillanatok alatt letölthetik az elektronikus könyvtárból a számukra szükséges könyveket, információkat.

Iskolánkban a gyerekek 6. osztálytól számítógépen dolgozhatnak.

A tananyagot Braille-formában kapják meg, de fokozatosan áttérnek a számítógép használatára a dolgozatok és egyéb iskolai munkák elkészítésénél.

Ez elengedhetetlen, hiszen majd a továbbtanulás során szinte kizárólag számítógépet kell használniuk.

Nyolcadik osztály végére fiataljaink a számítógép használatában biztos tudásra tesznek szert. Sokan kedvelik az elektronikus könyveket.

Az interneten kedvükre válogathatnak érdeklődésüknek megfelelően.

A beszélőrendszerek közül napjainkban legolcsóbb a Windows magyar nyelvű szoftver, a cseh RosaSoft cég WinTalker programja. Külső beszédszintetizátor helyett a Windows alá telepített hangkártyát használja. Kompaktlemezen kerül forgalomba. A program másolásvédett, ami azt jelenti, hogy a számítógép párhuzamos kimenetére csatlakoztatott védelmi modul nélkül nem működik.

A számítógépet, ha billentyűzetről irányítjuk, a WinTalker-program segítségével a hangkártyán hallhatóvá válnak a szokásos módon telepített Windows általánosan használt vezérlőelemei (menüelemek, listaelemek, különböző gombok), valamint a Jegyzettömbbel vagy Wordpad szövegszerkesztővel megnyitott állományok. A Windows alapkiépítésén felüli alkalmazások hangosítása folyamatos. A program lehetőséget nyújt angol (amerikai) kiejtés szerinti visszahallgatásra is.

A WinTalker mellett többféle egyéb ernyőolvasó rendszer létezik, ezek azonban nem magyar nyelvűek. Ez annyit jelent, hogy – magyar Windows esetében is – a különböző elemek, szövegek idegen kiejtéssel hangzanak el.

Ezek közül a szoftverek közül a magyar látássérültek körében elsősorban a jaws for Windows és a Window-Eyes ismert, mindkettő amerikai fejlesztés. Kétségkívül mindkét program ernyőolvasó képessége nagyon fejlett. A szoftverek fejlettségéből adódik, hogy rengeteg beállítási lehetőséget kínálnak. Ezek érdemi igénybevételéhez azonban angol nyelvtudás és alapos számítástechnikai jártasság szükséges.

A jaws-program kombinálható a WinTalker magyar hangjával, amely nem azonos magával a WinTalker ernyőolvasó programmal, tehát a magyar hangot külön kell megvásárolni. A jaws for Windows és a WinTalker magyar hangjának összetársítása szakértelmet igényel, emellett a jaws programüzenetei még mindig angol nyelven (habár magyar kiejtéssel) hallhatók.

A Window-Eyes is megszólaltatható magyarul, de még a fentinél is körülményesebb módszerrel.

A jaws változatai már megszólaltathatók a legtöbb nyelven is. A Combi Braille (Braille-sor) a jaws ernyőolvasó rendszeréhez kapcsolt 40 karakteres Braille-kijelzővel rendelkező készülék.  Lehetővé teszi az információk nyolcpontrendszerben történő megjelenését. A beszélő rendszerek ára azonban igen költséges, a Braille-sor pedig a többség számára szinte elérhetetlen, hiszen több mint egymillió forint.

Szövegértés az alternatív módszerek tükrében

2006-ban egy felmérést készítettem a felső tagozatos diákok körében. Vizsgálatomban a szövegértésen keresztül kerestem azokat az alternatív módszereket, melyekkel a gyerekek örömteli, sikeres tanulmányaikat folytathatják.

Három tanulási módszert alkalmaztam, melyekhez egy-egy szöveg társult. A szövegtípusok közül a magyarázó és az elemző típusúakat használtam.

Osztályonként három szöveget kaptak, és így kizártam annak a lehetőségét, hogy kétszer ugyanazzal a szöveggel találkozzanak.

A kérdések az információ keresésére, a szöveg értelmezésére irányultak. Az információkeresésénél többszöri átnézéssel érték el eredményeiket. A szöveg értelmezésekor a hangsúly a részletekben lévő adatok és a ki nem fejtettek párosítása, valamint a részekre való koncentrálás volt.

A vizsgálatban részt vett ötödik osztálytól nyolcadikig, az egész felső tagozat.

1. módszer: A szöveget Braille-formátumban kapták meg. Elolvasása után válaszaikat is ugyanebben a formában írták le.

2. módszer: A számítógépen akusztikus kijelzéssel. A számítógép által felolvasott szöveget értelmezték és válaszaikat is a szövegszerkesztő segítségével adták meg. Itt azok a gyerekek, akik még csupán egy éve tanulták a gépírást, a számítógép használatát, lehetőséget kaptak Braille-válaszadásra, de nagyon kevesen éltek vele.

3. módszer: A hanganyag. A magnón, diktafonon a felvételt meghallgatták és Braille-írással válaszoltak a kérdésekre. A kérdéseket két formában kapták meg, részben a felvétel végén, részben pedig Braille-írással elkészítve. Mindhárom esetben önállóan dolgoztak és lehetőségük volt a szövegben a visszakeresésre is.

A vizsgálat eredményeiről röviden.

A hangfelvétel esetében a gyermekek túlnyomó része a Braille-kérdéseket használta, függetlenül attól, hogy ki milyen szinten olvassa a Braille-írást.

Ha a három módszer százalékos eredményeit hasonlítjuk össze, láthatjuk, hogy nincs nagy eltérés a számítógépes és a hanganyag eredményei között, csupán a Braille-módszer esetében gyengébb. (Számítógép 67%, hanganyag 68,15%, Braille 65,75%.)

A tanulók teljesítményeit figyelembe véve hat olyan gyermeket találtam, akik mindhárom módszerrel 80 százalék felett teljesítettek.

Számukra bármely módszer biztosíthatja a sikeres továbbtanulást. Többen voltak azonban olyanok, akik csak egy, s kevesen, akik két módszerrel értek el 80 százalék feletti eredményt.

Számítógépen 10 diák, auditív módszerrel 19 diák és Braille-módszerrel 10 diák tanul. Mint látjuk a Braille-módszerrel tanulók csupán az össztanulói létszám 30 százalékát teszik ki. Ha viszont figyelembe vesszük a másik két módszer eredményeit, akkor láthatjuk, hogy még 14 tanuló lenne eljuttatható arra a szintre, hogy eredményesen folytathassa tanulmányait és sikerekhez jusson. Ez pedig már a tanulók több mint 60 százaléka.

A vizsgálatban résztvevő tanulók közel 40 százaléka gyenge olvasóként jellemezhető. Ennek oka egyrészt, hogy az olvasás a gyakorlás hatására nyolcadik osztályig folyamatosan fejlődik, tehát az évek során még javulhat, másrészt az iskolánkba később bekerült diákok nehezen tudják behozni hátrányaikat.

Érdeklődésüket tekintve azonban elmondhatjuk, hogy örömmel olvasnak.

A kisebbek kizárólag a Braille- és a cd-tárban keresnek élményt adó érdekes könyveket. A felső tagozatban már változik a fiatalok módszerválasztása. Sokuk számára megmarad a Braille-könyvtár, de megjelenik az elektronikus könyv is.

Mivel a Braille-könyvtár és a cd-tár könyveinek száma eléggé behatárolt, így a bővebb válogatási lehetőség érdekében ellátogatnak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségében működő könyvtárba, vagy a neten felkeresik a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalát.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: