Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Pogány György: A Dante Könyvkiadó ifjúsági könyvei

Nyomtatási nézet

A Dante Könyvkiadó a két világháború közötti korszak egyik jelentős kiadója volt. A vállalat kiadványai között fontos szerepet töltöttek be a gyermek- és ifjúsági könyvek. A 14 év felettieknek szánt köteteinek száma több mint kétszáz, és ezzel a mennyiséggel fontos szerepet töltött be a serdülő lányok és fiúk ízlésének formálásában. A kiadó magyar szerzők művei mellett nagy számban adott közre fordításokat is. A megjelentetett könyvek nagyobb része esztétikailag és tartalmilag értékes alkotás volt, közülük néhány új kiadásban még ma is kedvelt olvasmánya az ifjúságnak. A tanulmány műfaji csoportosításban mutatja be a kiadó ifjúsági kiadványait: az ismeretterjesztő könyveket, az útleírásokat, klasszikus szerzők ifjúsági átdolgozásait, a lányregényeket, a történeti regényeket és életrajzokat, az állattörténeteket, valamint a jelenben játszódó kalandos és cserkésztörténeteket.

Pogány György, nyugalmazott könyvtárigazgató, Budapest

_________________________________

 

A Dante a két világháború közötti korszak jellegzetes könyvkiadója volt. Jellegzetes abban az értelemben, hogy – a többi kiadóhoz hasonlóan – mindenféle kiadvány megjelentetésére vállalkozott, nem volt meghatározott profilja, iparkodott ideológiailag semleges, a szélsőségektől mentes maradni, és inkább az urbánus, mint a vidéki polgári olvasóközönség ízlésvilágát próbálta könyveivel kiszolgálni; vagyis elsősorban üzleti haszonra törekedett.[1] A sikeres, sok könyvet megjelentető vállalatok[2] közé tartozott, és bár a kortársak közül jó néhányan némi joggal háborogtak provokatívnak érzett névválasztása miatt, vitathatatlan tény, hogy értékes, jó irodalmat is szép számmal jelentetett meg. Kiadványainak egy része ifjúsági és gyermekkönyv volt; a vállalat egyébként eredetileg „Ifjúsági Könyvkiadó” néven kezdte meg működését még 1918 őszén, igaz viszont, hogy a bibliográfiák tanúsága szerint első kötetei 1920-as évszámmal kerültek a könyvesboltokba. A cég a Corvina 1921. évfolyamának 199. lapján közölt hirdetményben tudatta, hogy az Ifjúsági Könyvkiadó elnevezést „Dante Könyvkiadó”-ra változtatta. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkerekedők, Zeneműkiadók és Zeneműkereskedők Országos Egyesülete tagjai között 1924. augusztus 1-jétől lehet találkozni a Dantéval, a kiadó a testület Könyvkiadói Szakosztályának volt tagja, képviselőjeként Erdős Ármin és Somló Dezső szerepelt a közleményben.[3] A névváltoztatás okaként egyébként azt közölték, hogy az eredeti név gyakran félreértésre adott okot, illetve kiadványai jellegét tévesen értelmezték. Az is közrejátszhatott a középkori géniusz nevének kétségtelenül merésznek tűnő fölvételében, hogy a kiadó saját nyilatkozata szerint a lektűrök kiadásából elért nyereségéből értékes irodalmat kívánt megjelentetni. Bár a kiadó új nevet vett föl, a gyermek- és ifjúsági könyvek a Dante egész fennállása alatt komoly szerepet játszottak kiadáspolitikájában, továbbá figyelemre méltó az is, hogy a könyveken kívül társasjátékokat és egyszerűbb, fából készült játékokat is forgalmazott, vagyis a gyermek- és fiatalkorú közönség fontos szerepet kapott a Dante üzletpolitikájában.

A kiadó alapítója és meghatározó személyisége Erdős Ármin volt. 1888-ban született[4] és a Singer és Wolfner cég alkalmazottjaként került kapcsolatba a könyvszakmával. Az I. világháborúban tartalékos hadnagyként küzdött súlyos, életveszélyes sebesüléséig. Gerinclövése miatt mozgásképességének nagy részét elvesztette, 75 %-os hadirokkantként tért haza a frontról, és 1918 késő őszén alapította meg a vállalatot Barta Sándor üzlettársával[5] együtt, aki helyett azonban rövid idő múlva sógora, Somló Dezső lett a társa.[6] Erdős Ármin volt a vállalat tényleges vezetője 1944-ig, amikor a németek letartóztatták és a megpróbáltatások elől a halálba menekült: feleségével együtt öngyilkos lett.[7]

Erdős Ármin és Somló Dezső a kiadó üzleti ügyeivel foglalkozott, a megjelent könyvek kiválasztásában irodalmár szerkesztőkre hagyatkoztak, bár természetesen a végső döntést a tulajdonosok hozták meg. Egy időben a még fiatal Szalai Sándor,[8] a későbbi szociológus professzor is a kiadó vezető munkatársa volt. A kitűnő író és műfordító, Laczkó Géza[9] 1940-től intézte a kiadó irodalmi ügyeit. Igazán karakterisztikus, meghatározó szerepet azonban Benedek Marcell[10] töltött be a Dante irodalmi programjának megvalósításában, aki szinte az alakulástól a 30-as évek végéig, egészen pontosan 1937-ig volt a kiadó lektora, vagy ahogyan beosztását nevezte, „irodalmi tanácsadója”, valamint számos kötet fordítója, illetve a kiadó egyik legjelentősebb kiadványának tartott Sauvageot-féle francia-magyar és magyar–francia szótár munkatársa.[11] Emlékező írásában szemléletesen idézte fel első találkozását a kiadó vezetőivel. A Vasvári Pál utcai, kopott és sötét helyiség egyáltalán nem nyerte el bizalmát, és amikor a még fiatal tulajdonosok megmutatták neki a kiadó addigi kiadványait – néhány ifjúsági könyvet, egy világirodalmi remekművet és egy akkor népszerű írónő „alkotásait” –, értetlenkedésének adott hangot: miben tudná segíteni a kiadót. Az egyik fiatalember ekkor kézbe vette a remekművet és kifejtette: „Mi ilyeneknek kiadásába szeretnők fektetni azt a pénzt, amit az ilyenekkel keresünk. Megmondom nyíltan: tőke nélkül kezdtük a vállalkozásunkat, amikor a harctérről hazakerültünk. Az első könyv jövedelméből adtuk ki a másodikat és így tovább. Egyelőre szükségünk van ilyen biztos kelendőségű könyvekre, de nem az a célunk, hogy életünk végéig ezekkel tömjük a közönséget. Ezeket megveszi magától is. Az ön dolga lenne kiválogatni azokat a könyveket, amelyekre előbb rá kell nevelni a közönséget.”[12] Benedek Marcell hosszú időn keresztül volt meghatározó irodalmi vezetője a kiadónak, és alapvetően korrekt viszonyt tartott fenn Erdős Árminnal: „Előre kell bocsátanom, hogy a Dante fő gazdáját, Erdőst, kemény és kíméletlen, de korrekt üzletembernek ismertem meg” – jellemezte a tulajdonost.[13] Mégis az egyik üzleti akciója miatt szakított a kiadóval: nevével visszaélve kísérelték meg az ügynökök az egyik kiadvány terjesztését, s a megrendelést aláíró kiskorú személy − pontosabban a család ellen − végrehajtást kezdeményezett a kiadó, amikor megpróbálták lemondani az előfizetést.[14]

A Dante Kiadó többek között Denis Diderot, Johann Wolfgang Goethe, Heinrich Heine, Honore de Balzac, Charles Dickens, Nyikolaj Vasziljevics Gogol, Ivan Szergejevics Turgenyev, id. Alexandre Dumas, Alphonse Daudet, Victor Hugo, Émile Zola, Romain Rolland, Anatole France, Ernest Renan, George Meredith, Knut Hamsun, Thomas Mann, August Strindberg, Erich Maria Remarque, André Maurois, Wladyslaw Reymont, Boleslaw Prus, Herbert George Wells, Jakob Wassermann, Arthur Schnitzler, Dmitrij Szergejevics Mereskovszkij, Alexandra Rachmanova, Roger Martin du Gard, Georg Bernard Shaw, Archibald Joseph Cronin, Louis Bromfield műveit adta ki – és természetesen számos lektűrt is, így például Wilhelmine Heinburgot, Vicki Baumot, Courths-Mahlert vagy a detektívregényeket író Edgar Wallace és Conan Doyle, valamint Maurice Leblanc, Arsene Lupin alakjának megteremtője műveit. A kiadott magyar írók névsora nem ennyire parádés, a klasszikusok más kiadónál már foglaltak voltak, közülük egyedül Gárdonyi Géza írásait tudta a Dante gyűjteményes életműkiadásban közzétenni. Emiatt kortárs szerzőket adtak ki, egyébként bátran jelentettek meg első kötetes írókat is, és számos alkotót a kiadó fedezett fel és vezetett be a könyvpiacra. Népszerű szerzőjük volt Ignácz Rózsa, Dallos Sándor, Tersánszky Józsi Jenő, Molnár Ákos, Sásdi Sándor, Tamás István, Szántó György, Szederkényi Anna, Kassák Lajos, Hegedűs Géza, Darvas József, Fekete István – tagadhatatlanul szintén imponáló névsor, ha hiányoznak is a ᾿20-as, ᾿30-as évek igazán nagy hazai szerzői, mint Móricz, Kosztolányi, Babits stb. A megjelentetett magyar írók világnézete, szellemi horizontja egyébként meglehetősen széles spektrumú volt.

A kiadó számos népszerű sorozatot is elindított, szépirodalmi jellegű vállalkozásai közül megemlítendők A regényirodalom remekei, a Szép könyvek, a Halhatatlan könyvek, a Magyar regényírók, a Külföldi írók, a Legjobb regények, a Modern regény klasszikusai, az Írás mesterei, a Korok és hősök, az Új magyar irodalom címűek. A Dante útleírást is adott ki, ezek többnyire szintén sorozatban láttak napvilágot, így a Kalandos utazások vagy a hasonló jellegű könyveket tartalmazó Világ körül, illetve A világjárás hősei elnevezésűekben. Ezek a sorozatok szervesen összetartoztak, több könyv adott esetben külön is napvilágot látott, illetve valamelyik más vállalkozásban is megjelent. A Műveltség címmel megindított, sorozatban különböző területeket bemutató ismeretterjesztő köteteket, illetve esszéket tettek közzé. Közkedveltek voltak egyes nagy személyek életművéből összeállított gyűjtemények, az úgynevezett breviáriumok is; ilyen kötet készült Adyról, Richard Wagnerről, Anatole France-ról és Dosztojevszkijről.

A Dante – mint szó volt róla – nagy számban jelentetett meg gyermek- és ifjúsági könyveket. A két kategória között nem lehet egyértelmű határvonalat húzni. Általánosságban úgy lehet megközelíteni a kérdést, hogy a gyermekkönyv olvasója vagy még inkább hallgatója – hiszen sokszor még nem önálló olvasásról van szó – a kisgyermek, az ifjúsági könyvé viszont a művet egyedül birtokba vevő kamaszkorú olvasó. Ahogyan nem lehet éles határvonalat húzni a gyermek- és az ifjúsági könyvek között, ugyanúgy problematikus lehet a „felnőtt” és az „ifjúsági” irodalom megkülönböztetése is: a klasszikus művek a maguk korában nem gyermekeknek vagy ifjaknak íródtak, csak az idők múltával vált egyre fiatalabbá olvasóközönségük (pl. Egri csillagok), sokszor egyébként külön átdolgozásban (Robinson, Don Quijote stb.). Éppen a Dante gyakorlata bizonyítja, hogy azonos műnek lehet „felnőtt” és „ifjúsági” kiadása, például az Egri csillagok esetében ifjúságiként hirdette a kiadó a Biczó András által illusztrált verziót, illetve Ignácz Rózsa Anyanyelve magyar című regényének egyik kiadása a hirdetések szerint az ifjúságnak szánt átdolgozás volt.

A továbbiakban a kiadó ifjúsági könyveit tekintem át − vagyis a kamaszkorú (tizennégy év feletti) olvasóknak szánt könyveket −, és figyelmen kívül hagyom a kisebbeknek írt leporellókat, mesekönyveket, valamint meseregényeket, viszont kitérek az ismeretterjesztő művekre, amelyeket a kiadó a tanuló ifjúságnak is javasolt. Sok könyve keresettségéhez egyébként az is hozzájárult, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett és ajánlott ajándék- és jutalomkönyvek listájára is felkerültek. A Dante ifjúsági könyveinek olvasottságáról szerény adatokkal rendelkezünk. Zsák Wilfried, a Fővárosi Könyvtár Százados úti fiókjának vezetője 1936-ban felmérést végzett a 15 év alatti olvasók körében; a könyvtár 600 gyermekolvasójának 100 nap alatt kölcsönzött olvasmányait dolgozta fel. Ezalatt az idő alatt összesen 9639 kötetet olvastak a gyerekek, ami 1187 különböző művet jelentett, 897 szépirodalmi és 290 ismereterjesztő munkát. A Dante által kiadott kötetek közül volt, amelyik nagyon magas olvasottságot ért el, például a Robinsont 51 alkalommal kölcsönözték, de nagy népszerűségnek örvendtek a dán Fleuron akkoriban megjelent állattörténetei is. Néhány mű és kölcsönzöttsége: Snipp, a nagy vadász: 19, Strix, az erdő réme: 29, Tigris ivadék: 13, Vörös banda: 19). Gárdonyitól az Egri csillagokat 32, az Isten rabjait 40, a Láthatatlan embert 27 alkalommal olvasták. A Tamás bátya kunyhójának is 24 olvasója volt, Erich Kästner két kötete közül a Pici és Anti 17, A repülő osztály viszont csak 6 olvasóra talált. Átlag alatti olvasottsággal tűnt ki Kosáryné Réz Lola több kiadásban is megjelentetett Tibi sorozata, melynek köteteit csak 6-6 gyermek vette kézbe.[15] Összehasonlításul néhány közkedvelt könyv olvasottsága: Pál utcai fiúk (33), Légy jó mindhalálig (22), de Amicis: A szív (52), Benedek Elek: Magyar mese és mondavilág (65), A kőszívű ember fiai (36), A dzsungel könyve (39), A két koldusdiák (45).

A kiadó valamivel több mint kétszáz könyvet, pontosabban címet jelentetett meg a kamaszkorú olvasóknak 1920 és 1944 között, és ezzel a mennyiséggel a korszakban az egyik legtöbb ifjúságnak szóló kötetet közreadó vállalat volt. Mivel egyes műveket többször is kiadták, az ifjúsági kötetek száma mintegy háromszáz volt. (A leporellók, mesekönyvek és a kisebb gyerekeknek kiadott címek száma háromszáz körül volt.) A szépirodalmi munkákon kívül a Dante útleírásait is tudománynépszerűsítő kiadványait is „ifjúságinak” tekintette, olyan műveknek, amelyek a középiskolás tanulóknak lehetnek hasznos olvasmányok. A kiadványokat az alábbi, műfaj szerinti csoportosításban mutatom be. A felállított kategóriák kétségtelenül vitathatók, mert egyes munkák más osztályokba is besorolhatók lennének, de korlátai ellenére lehetővé teszi a Dante ifjúsági könyveinek megismerését.


Tudománynépszerűsítő kötetek


Az e csoportba sorolt könyvek egy része életkortól független ismeretterjesztő munka, nem kifejezetten ifjúsági olvasmány, de a kiadó előszeretettel ajánlotta tudománynépszerűsítő köteteit az „érettebb ifjúságnak”. A kiadó ismeretterjesztő műveinek egyik sajátossága, hogy esszészerű stílusban íródtak és a nagy összefüggéseket igyekeztek megvilágítani. A műfajba tartozó könyvek tematikailag változatosak voltak, a humán területek mellett a természettudományok is helyet kaptak.

A történeti népszerűsítő munkák egy része Asztalos Miklós[16] közreműködésével jelent meg. Nagy jelentőségű és népszerű összefoglalást − A magyar nemzet történetét − Pethő Sándorral[17] közösen írták. Az egykötetes szintézis első kiadása 1933-ban még a Lantos Kiadónál látott napvilágot, és a következő évben tette közzé a Dante. A munka ajánlását Szekfű Gyula írta, és mint az új, reális történetszemlélet fontos művét ajánlotta az olvasók figyelmébe. Nem önálló alapkutatások nyomán készült a szintézis, elsősorban a Hóman−Szekfű-féle Magyar Történetre alapozva ismertette a magyar történelmet. Asztalos 1848-ig írta a szöveget, Pethő Sándor pedig a szabadságharctól a kötet megjelenéséig, egészen pontosan 1931-ig dolgozta fel az eseményeket. Az egykötetes, 560 oldalas munka több kiadásban is napvilágot látott, sőt 1937-ben olaszul is − Storia della Ungheria címen – megjelentette a Genio nevű milánói kiadó.

Asztalos Miklós a Rákóczi-évfordulóhoz kapcsolódóan írta meg a vezérlő fejedelem alapos életrajzát: II. Rákóczi Ferenc és kora. A közel 500 oldalas biográfia nagy ívű szintézis, amely méltó hozzájárulást jelentett a fejedelem halála 200. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekhez. A történész 1936-ban megállapodott a kiadóval egy újabb kötet, a Magyarország mint nagyhatalom című munka megírására.[18] A kézirat elkészült, a kiadó ki is fizette a honoráriumot, a szöveg azonban csak évtizedekkel később látott napvilágot. A szerző hagyatékában található és a posztumusz kiadás utószavában idézett visszaemlékezésből tudható meg, hogy „Leszállítottam a Danténak a középkori magyar diplomáciatörténetről írt nagy terjedelmű munkám kéziratát, amely a nemsokára kialakult német nyomás miatt nem jelent meg soha (korántsem volt németbarát)”,[19] tehát a Dante politikai okokból állt el a kiadástól. A kötetben egyébként Asztalos kifejtette véleményét az általa művelt történetírásról. Mint írta, különbséget kell tenni a történetkutatás és a történetírás között, az előbbi színtiszta tudományos munka, utóbbi viszont művészi feladat. A szintézisre szükség van, „az előadás megírása oly feladat, amelyet nem lehet iskolában elsajátítani, mert ez az átélés és ’átéltetni tudás’ művészi készségét is megkívánja tőle.”[20] Véleménye szinte a kiadó ismeretterjesztő könyveire vonatkozó általános jellemzésnek is felfogható. A vállalat 1935-ben jelentette meg Eduard Fueter[21] svájci történész 1815-1920: Egy mozgalmas évszázad története című monográfiáját. A kiadó Asztalos Miklóst kérte fel, hogy Havas József fordítását lektorálja, illetve a könyvet bevezesse, és magyar vonatkozású kiegészítéseket írjon hozzá.

A hazai történelmet anekdotikus formában tárgyalta két munka. Trócsányi Zoltán[22] írásainak gyűjteménye a tágan felfogott művelődéstörténetet képviselte, a Magyar régiségek és furcsaságok hat kötete élvezetes formában hozta közel az olvasókhoz a régebbi korok gyakran szórakoztató, különös eseteit. Hasonló jellegű munka volt Bevilaqua Borsody Béla[23] írása, a Magyar történelem anekdotákban.

Könnyed irodalmi formában, de sok hasznos tudnivalót bemutatva ismertette meg olvasóival Budapestet Ferenczi István (?-?): Az ország szíve: Regényes tanulmányút Budapesten című írása. Egy székely fiú, Székely Pista a fővárosban tölti Budai Béláéknál a vakációt, és a két középiskolás diák együtt fedezi fel a fővárost. Supka Géza[24] munkája sok-sok illusztráció kíséretében a technika és a tudomány világát mutatta be A béke és a háború csodái címen. A szerző egyébként a kiadóhoz írt 1939. XI. 19-ei levelében felvetette, hogy a szöveget ki kellene egészíteni bibliográfiával is, a Dante azonban nem fogadta el a javaslatot.[25] Tápay-Szabó László[26] szép kiállítású, sok képet tartalmazó kötete, Az ókor csodái az antik világ művészeti és építészeti emlékeit mutatta be.

A vallástörténet is jelen volt a Dante kiadványai között. Szimonidesz Lajos[27] tette közzé két tomusban A világ vallásai című összegzését, melynek kötetei külön is megjelentek. (Primitív és kultúrvallások: Iszlám és buddhizmus, Zsidóság és kereszténység.) Szimonidesz egyébként Ferenczy L. Tamás álnéven is publikálta a kiadónál egyik írását. Az Évezredek csodái című ismeretterjesztő munka a régészetet, az állati és az emberi ösztönvilágot, valamint a technika múltját, jelenét és jövőjét mutatta be fiatal olvasóinak.

Nem maradt ki a művészettörténet sem az ismeretterjesztő könyvek közül. A kiadó egyik legszebb kiállítású kötete volt a Barát Béla[28] – Éber László[29] – Felvinczi Takács Zoltán[30] által írt A művészet története. A mintegy 800 oldalas, több mint 100 képtáblát tartalmazó reprezentatív kötet számos kiadásban jelent meg. Felvinczi Takács Zoltán 1943-ban önálló kötetet publikált Kelet művészete címmel. Valódi reprezentatív munka volt Bortnyik Sándor[31]−Hevesy Iván[32]−Rabinovszky Máriusz:[33] Kétezer év festészete című albuma, amely újszerű módon, témák szerinti csoportosításban tárgyalta a festészet történetét. Benedek Marcell felesége, Győri Lujza[34] is a Dante szerzői közé tartozott, részben fordítóként, de önálló kötetet is publikált: Az empire építészet Pesten 1800–1849 című értekezése 1927-ben látott napvilágot.

Több zenei ismeretterjesztő kötetet is megjelentetett a Dante. Falk Géza[35] két munkát publikált, Vezető a zene világában – ez a munka zeneelméleti bevezetés a nagyközönségnek – és A magyar muzsika mesterei címmel ismeretterjesztő munkát közölt, amely magyar zeneszerzőket mutatott be. A sokoldalú és sokat publikáló Molnár Antal[36] hat kötetét jelentette meg a kiadó: Wagner-breviárium; Összhangzattan mint melléktárgy iskolai és magánhasználatra az 1. akadémiai osztály tanulói számára; Az új magyar zene; Jazzband; Bevezetés a zenekultúrába: a zeneművészet barátainak; A zeneművészet könyve. A két utóbbi kötet a Műveltség sorozat tagjaként jelent meg. Papp Viktor[37] írása Liszt Ferenc élő magyar tanítványai címmel került az olvasókhoz. Gál György Sándor[38] két kötetet publikált, az egyik összefoglaló zenetörténet volt és a Műveltség sorozatban is megjelent (A zene története), a másik pedig Liszt Ferenc regényes életrajza: Diadalszekér. A francia író, Romain Rolland[39] zenetörténetből doktorált és egy időben zenetörténetet tanított, életművében ennek megfelelően fontos szerepe volt a zenei írásoknak. Az 1920-as években a Dante számos zenei tanulmányát jelentette meg: Zenei miniatűrök 1-2, Haendel, Goethe és Beethoven, Beethoven.

A kiadó ismeretterjesztő könyvei részben a Műveltség című sorozatban jelentek meg. A korábban említetteken túl az alábbi kötetek láttak napvilágot: Benedek Marcell egyik legfontosabb és több kiadásban megjelent munkája, a Bevezetés az olvasás művészetébe. A kötet célja az volt, hogy megismertesse az olvasókkal az irodalmi alkotásokat, megkönnyítse befogadásukat, illetve a közönség értékes irodalomra nevelésének eszköze legyen, és így a kiadó közönségnevelő céljainak is megfelelt. Az irodalom megszerettetését szolgálta a Benedek Marcell szerkesztette Irodalmi miniatűrök három kötete, amelyekben írói portrék kaptak helyet. Nádai Pál[40] két művészetelméleti írást tett közzé a sorozatban: Jelenkori szépségtörekvések, Ízlésfejlődés és stíluskorszakok. Az amerikai Will Durant[41] filozófiatörténete, A gondolat hősei is több kiadást megért. A második, bővített edíciótól Halasy-Nagy József[42] magyar filozófusokról szóló kiegészítésével tette közzé a Dante. Alois Riehl (Alajos)[43] kötete a századforduló új filozófiai irányzatait ismertette: Bevezetés a jelenkor filozófiájába. Francis Sidney Marvin[44] világtörténetet írt, kötete A nyugati civilizáció fejlődése címmel látott napvilágot a sorozatban. Nem a Műveltségben jelent meg, de jelentős munka volt Balassa József[45] munkája, A magyar nyelv könyve című és A magyar nyelv múltja és jelene. Helyes magyarság alcímű kötet.

A holland születésű, de Amerikában élt Hendrik Willem Van Loon[46] a maga korában népszerű ismeretterjesztő szerző volt, több könyve magyar fordításban is napvilágot látott. A Dante két munkáját jelentette meg, az egyik a Nézz körül a Földön! A földrajz kistükre című, illetve alcímű, a másik pedig Az emberiség története az ősembertől napjainkig volt. Mindkét munka több kiadásban jelent meg. A német Joachim von Kürenberg[47] írása Háború a Földközi-tengeren címmel került az olvasókhoz és a térség földrajzát, történelmét ismertette meg olvasóival.

Néhány műszaki és természettudományos ismeretterjesztő kötetet is közreadott a kiadó. A közkedvelt Sztrókay Kálmántól[48] két kötetet jelentetett meg: A kis ezermester. Hasznos játékok és mulatságok a gyermekek számára volt az egyik (több kiadásban is), a másik pedig A fizika úttörői. Lambrecht Kálmán[49] szerzőként, szerkesztőként és fordítóként is közreműködött a kiadó ismeretterjesztő könyveinek megjelentetésében. A maga korában jelentős munka volt az Ősvilágok élete két kötete. Az első alcíme Az ősember (a kötet néhány fejezetét Kormos Tivadar[50] írta), a másodiké pedig Az ősember elődei: az ősállatok volt. Ő szerkesztette a Műveltség című sorozat A gondolat úttörői című darabjának két kötetét, melyek a tudománytörténet nagy alakjainak életrajzait közölték. Fordítóként elsősorban Francé Raoul (Rezső)[51] munkáit ültette át. A jeles tudós számos könyvét kiadta magyar nyelven a Dante, ezek közül az Ítél az élet címűt Benedek Marcell, a többit Lambrecht Kálmán fordította: A növények élete, A lét forrása, Az ember és a mindenség, Az élet könyve, Az állatok a történelemben.

James Jeans[52] angol fizikus a maga korának egyik legkedveltebb tudományos ismeretterjesztő írója volt. A Dante három kötetét jelentette meg: A csillagos ég titka, Az új világkép: fizika és filozófia, A rejtelmes világegyetem. Péter Rózsa[53] kötete az egyik legnagyobb könyvsiker lett, a Játék a végtelennel számtalan kiadásban jelent meg, és a magyar mellett számos idegen nyelven kiadták. A kötet célja az volt, hogy a matematikai gondolkodást, a nagy felfedezéseket megismertesse a laikusokkal, nem utolsó sorban a bölcsész végzettségűekkel és a diákokkal. Keletkezésében egyébként szerepe volt Benedek Marcellnek, aki egyszer bevallotta Péter Rózsának, hogy nem érti a matematikát. A kötet első változata végső soron kettőjük levelezéséből született meg.

A német Franz Kollmann[54] könyve két változatban is megjelent. A technika csodái címen publikált mutáció képmellékletek nélkül hagyta el a nyomdát, másik kiadása viszont némileg más címen (A modern technika csodái) látott napvilágot, és számos képtábla egészíti ki a szöveget. Maga a kötet hat részben mutatja be az anyagi világot, az energiát, a munka és az ipar világát, a közlekedési eszközöket, a távolból való érzékelést és a technika különféle határterületeit. Friedrich Lorenz[55] A gépek hősei című kötete a feltalálók és a találmányok érdekfeszítő históriája.

A második világháború kirobbanása néhány, aktuális témákat tárgyaló mű megszületéséhez járult hozzá. Juhász Vilmos[56] fontos könyve, a Nyersanyagháború azt próbálta bizonyítani, hogy a nyersanyagokban szegény Németország nem nyerheti meg a háborút és a magyar politika irányvonalát ezért meg kellene változtatni. Felvidék címmel és A visszatért és a még visszavárt Felvidék története, mai élete, kultúrája, földrajza, néprajza, műemlékei alcímmel kis könyvet publikált, valamint két térképgyűjteményt is szerkesztett: Történeti atlasz Európa korszakos változásairól, A régi és az új Európa atlasza.

A Dante ismeretterjesztő könyvei többnyire nívós, értékes kiadványok voltak. A korszerű, megbízható tartalmat olvasmányos formában közvetítették a közönségnek, és a középiskolás, de akár a felsőoktatásban tanulók is jól használhatták tanulmányaik kiegészítésére a köteteket.


Útleírások, úti kalandok

 

A Dante számos útleírást jelentetett meg, ezek túlnyomó többsége valamely sorozat részeként látott napvilágot. Ebben a műfajban három sorozatot jelentetett meg a kiadó. A Kalandos utazásokban tíz kötet látott napvilágot: Jakob Wassermann:[57] Bula Matari (Stanley élete[58]), Ernest Shackleton:[59] A Déli Sarok hajótöröttei; W. B. Seabrook:[60] Harcos beduinok között; Wilhelm Munnecke:[61] Hagenbeck[62] munkában; Megyery Ella:[63] Istenek, fáraók, emberek; Ernst Löhndorff:[64] Az óceán pokla; Richard Katz:[65] Panamától a Tűzföldig; Richard Halliburton:[66] Újra felfedezem Dél-Amerikát; Greenhorn (?-?): Három világrész csavargója, Roy Chapmann Andrews:[67] A sarkoktól az egyenlítőig. Sorozaton kívül jelent meg az amerikai Richard Halliburton Csodák könyve című kötete, mely a világ különleges helyeit mutatta be az olvasóknak.

A német kalandor, Fritz Ohle (?-?) az idegenlégió tagjaként járta be Észak-Afrikát. Élményeit több kötetben írta meg: Az ismeretlen Szaharában – a tomus A világ körül és A világjárás hősei sorozatokban és sorozaton kívül is megjelent, illetve Az idegenlégió karavánja című írása A világ körül sorozatban látott napvilágot.

„A világ körül” című vállalkozásban 25 kötet jelent meg, ez azonban összesen 21 címnek felel meg, mivel egyes írások új kiadásban is napvilágot láttak. Carveth Wells (1877–19??): A maláji dzsungelben, Székely László (1892–1946): Őserdőtől – ültetvényekig: tíz év Szumátra őserdeiben (új kiadása Süt a nap Szumátrán címen), Gustav Stratil-Sauer:[68] Az afgánok fogságában, Gunther Plüschow:[69] Vitorláson a csodák országába, Fritz Ohle két könyve: Az ismeretlen Szaharában és Az idegenlégió karavánja, Frederick O’Brien:[70] A haldokló szigetvilág, Fridtjof Nansen:[71] Utazás az úszó jégtáblán (új kiadásban is), Henry de Monfreid:[72] Rejtelmes Abesszínia, Megyery Ella: Egy tavasz Marokkóban (új kiadásban is), Aleko E. Lilius:[73] Kalózvilág a kínai vizeken, Hubert Renfro Knickerbocker:[74] Vörös gazdálkodás – fehér jólét, Richard Katz: Panamától a Tűzföldig (megjelent a Kalandos utazásokban is), Martin Johnson:[75] A kannibálok szigetén, Alfred Ernst Johann:[76] 40 ezer kilométer az ismeretlen Ázsián keresztül, Richard Halliburton: Üres zsebbel a világ körül, Attilio Gatti:[77] Musungu (új kiadás is), Karl Angebauer:[78] Ovambo. 15 év Délnyugat-Afrikában; Agnes Newton Keith:[79] Amerre a szél jár. Élet a trópusokon; Karen Blixen:[80] Volt egy farmom Afrikában; Gordon Maccreagh:[81] Két év Brazília őserdeiben.

A Dante harmadik, A világjárás hősei című sorozatában ugyan 22 kötetet jelent meg, de ebből csupán két mű nem kapott helyet a Kalandos utazások vagy A világ körül címűben. A két kötet közül Van Loon munkája, a Nézz körül a Földön! A földrajz kistükre sorozaton kívül is megjelent, Rátz Kálmán[82] Afrika ébred című műve viszont egyszerre jelent meg a sorozatban és sorozati jelölés nélkül. A könyv egyébként a fekete földrész országait, történelmét, gazdasági jelentőségét tárgyalta.


Klasszikus művek átdolgozásai


A klasszikus könyvek gyakorlatilag kivétel nélkül ifjúságnak készült átdolgozások voltak. A különböző adaptációk összehasonlítása sok tanulsággal járna, mindenesetre a két világháború közötti időszakban például a Defoe[83] által írt Robinsonnak 11 átdolgozása volt forgalomban. A Dante Benedek Elek,[84] a Franklin Gaal Mózes,[85] 1933-tól Domby Béla,[86] az Athenaeum Fülöp Zsigmond,[87] később Radó Vilmos,[88] a Szent István Társulat Vida Aladár (?-?), majd 1937-től Kertész Kálmán,[89] a Nova Kertész Erzsébet,[90] a Havas Kiadó Daróczi Sándor (?-?), a Magyar Cserkész Szövetség Temessy Győző[91] és az Unió Kiadó Forrai Miklós (?-?) átdolgozásában forgalmazta a regényt. Hasonló volt a helyzet Cooper[92] Bőrharisnya-sorozatával. A Dante kötetenként és együtt is megjelentette: Rézbőrűek. Cooper összes indián történetei. Az öt kötet sorrendje és a címe is eltér a mai kiadástól: Vadölő, Vadon útjain, Az utolsó mohikán, Bőrharisnya, A préri; vagyis az új fordításban Nyomkeresőnek nevezett rész a Dante kiadásában megelőzte Az utolsó mohikánt. A sorozatot Szirmai Józsefné (?-?) dolgozta át a magyar ifjúságnak. Az írótól napvilágot látott még A méhvadász és A vörös kalóz is, előbbit Szondy György,[93] utóbbit Benedek Elek fordította. Alphonse Daudet:[94] A kis izé (más kiadásban Egy gyermek története címen) önéletrajzi elemek felhasználásával írta meg egy szegény kisgyerek hányattatásaink históriáját. Swift[95] regénye, a Gulliver két része Szondy György átdolgozásában látott napvilágot. Bürger[96] halhatatlan Münchhausene a Dante kiadásában Z. Tábori Piroska[97] átdolgozásában került az olvasókhoz.

Homerosz Odysszeia-ja Czibak András (?-?) magyar prózai átdolgozásában jelent meg. A kötet előszava foglalkozott az átdolgozás elveivel, eszerint célja, hogy az ifjú olvasót előkészítse az eredeti olvasására. Nem példa nélküli az eljárás – érvel az adaptáló – , a Lamb-testvérek[98] Shakespeare meséit említi a sikeres és fontos átdolgozások között. Az Odysszeia esetében az eredmény izgalmas kalandregény lett, amely hűségesen követi az eredetit minden lényeges kérdésben és regényes elbeszélés mindenhol, ahol azt az eredeti megengedi. Harriet Beecher Stowe[99] regénye, a Tamás bátya kunyhója Benedek Marcell átdolgozásában került az olvasókhoz. A fordító az előszóban kifejtette, miért aktuális ma is a regény: „…még mindig van mit tanulni ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár, de még mindig megesik, hogy különbséget tesznek ember és ember között és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást.” Walter Scott[100] kisregénye, A remete a cég egyik első kiadványa volt, még mint Ifjúsági Könyvkiadó jelentette meg feltehetően 1920-ban. A kötetből egyébként közgyűjteményben nem maradt fenn példány. A mű későbbi kiadásai A fekete törpe címen jelentek meg, a Dante is ezzel a címmel közölte 1921-ben.


Lányregények


A Dante ifjúsági könyvei között nagy számban szerepeltek lányregények. Az ifjúsági irodalom sajátos típusának alapvető jellemzőit az alábbiakban lehet röviden összefoglalni: hőse rendszerint az olvasóval azonos életkorú fiatal lány, aki különböző kalandokon és megpróbáltatásokon megy keresztül, a regény végére megkomolyodik és többnyire révbe ér, vagyis a biztonságot jelentő házasságba, ami a női önmegvalósítás természetes és magától értetődő célja. A lányregény mint műfaj további jellemzője az érzelgősség és a didaktikus szándék.[101] Komáromi Gabriella nyomán mindezt még azzal lehet kiegészíteni, hogy a szentimentális lányregényben szűk az ábrázolt világ és szűk a tematika, ezek miatt ismétlődnek, vándorolnak a motívumok. Értékvilága is meglehetősen egysíkú, a XX. század elejének lányregénye a polgári életeszmény és a keresztény valláserkölcs közvetítését tartotta alapvető feladatának.[102] A Dante a magyar szerzők könyvei mellett sok fordítást is megjelentetett.

A lányregényekre is érvényes az a megállapítás, hogy nem lehet egyértelműen megkülönböztetni a felnőtt nőknek írt szentimentális könyveket a kamasz lányoknak szántaktól. Jó példa erre Hedwig Courths-Mahler,[103] akinek 23 művét jelentette meg a Dante, azonban csupán három könyvét ajánlotta a kiadó kifejezetten az ifjúságnak: A kis libapásztorlány, Apja lánya, Koldus grófkisasszony. A továbbiakban egy kétségtelenül önkényes, de az áttekintést megkönnyítő csoportosításban mutatom be a vállalat lányregényeit.


A szeleburdi leány megkomolyodik

Ezek a lányregények végső soron fejlődésregények, és mint ilyenek, a világirodalom nagy klasszikus műveivel tartanak távoli, nagyon távoli rokonságot. Gyakori jellemzőjük a szeleburdiságból következő humoros helyzetek ábrázolása, illetve a didaktikusság. B. Csűrös Emília[104] két regényét adta ki a Dante: Eltűnt egy kislány, Kislányból nagylány (a két összetartozó kötet együtt is megjelent Az erdélyi kislány címen). A két regény főhőse Horváth Lexi, akinek szülei külön élnek, ő egy leánynevelő intézet bentlakó növendéke. A szeleburdi Lexi egyik nap eltűnik, és számtalan bonyodalom után kerül elő, az első rész végére azonban megkomolyodik. A folytatásban Lexi lesz a román királyné látogatásához kapcsolódó demonstráció egyik szervezője, ami miatt letartóztatják és távoznia kell az intézetből. Csűrös Emília regénye kétségtelenül magyar érzelmű, ugyanakkor erős túlzásnak tűnik, hogy felkerült A fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek harmadik jegyzékére.[105] A két könyv folytatása más kiadónál jelent meg: Lexi békét köt, Lexi és a Vöröskereszt. Dánielné Lengyel Laura[106] három könyvét adta ki a Dante. Az idegen leány és folytatása, a Valaki elindul hőse Homolay Fleur – később már Flóra – aki szülei halála után Münchenből kerül nagynénjeihez Budára. A kis Fleur alaposan megváltoztatja a nagynénik életét, az elvált és tüskés Róza kibékül volt férjével, a lágyabb Jolán férjhez megy titkolt szerelméhez és a lány elhunyt apjának operáját nagy sikerrel mutatják be. A folytatásban Fleurból Flóra lesz és barátnőjével, Markó Erzsivel egyszerre lesznek boldog menyasszonyok. A szerzőnő harmadik könyve, a Magyar testőrök Bécsben című történelmi regény. A történet középpontjában Bessenyei György és a testőrök állnak, illetve Bessenyei reménytelen vágyódása Marie Antoinette után, ami miatt nem veszi észre Tardos Krisztinát, aki viszont hozzá vonzódik. A regény végére részben megoldódnak a szívügyek, Tardos Krisztina férjhez megy, Bessenyei is megtalálja hivatását az irodalomban.

Az Ego írói néven publikáló Rózsavölgyi Mórné Fried Margit[107] több könyvét jelentette meg a kiadó, közöttük két lányregényt: a Sári bátor ifjúságát és a Bodnár Ilus pályaválasztását. (A két regény Pesti lányok közös címen együtt is napvilágot látott.) Kormos Sári életrevaló kamaszlány, akinek édesapja elveszti állását. Sári lesz a családfenntartó, és megismerkedik Ivánnal, a komoly mérnökjelölttel – vagyis a regény végére minden megoldódik, a család anyagi gondjai megszűnnek, valamint Iván és Sári is egymásra talál. A Bodnár Ilus pályaválasztása Ilus megkomolyodásának története. A lány rosszul tanul a gimnáziumban, semmi sem érdekli, pontosabban csak a divat, szerény kishivatalnok apjától kiügyeskedi a drága divatos holmikat. Ilus otthagyja a gimnáziumot és elmegy dolgozni, lassan megkomolyodik; olyannyira, hogy egy jóképű fiatal orvos megkéri kezét.

Jellegzetes példája az ebbe a műfaji csoportba sorolható regényeknek Elisabeth Halden [108] Éva megjavul című lányregénye. Éva, az özvegy építész elkényeztetett leánya környezete kiállhatatlan zsarnoka. Édesapja külföldi megbízást kap, és amíg idegenben dolgozik, lánya egy erdészcsaládhoz kerül. Az összetartó család hatására Éva lassan megváltozik, megjavul. Max Mezger[109] Marika Madagaszkárba utazik című regényének főhőse Oswald Marika, aki földrajztudós édesapjával Madagaszkár szigetére utazik és fordulatos kalandok után válik komoly lánnyá.


Női példaképek

A lánykönyvek egyik alapvető jellegzetessége az erkölcsi útmutatás, a jeles példaképek életének megismertetése regényes formában. Gróf Apponyi Albertné[110] előszavával jelent meg a Magyar nagyasszonyok, illetve a Sok szép asszonyi élet című gyűjteményes munka. A két, összetartozó kiadvány összesen 25 jeles magyar asszony portréját tartalmazta. A két kötet anyaga egyébként együtt is megjelent Ezer év nagyasszonya címen. Az életrajzokat Laczkó Márta,[111] B. Radó Lili,[112] Dánielné Lengyel Laura, Benedek Rózsi[113] és Ego írta. Gönczi Magda[114] kötete szintén a magyar múltban kereste a példaképeket. Az Árpádházi királykisasszonyok négy életutat mutatott fel. Az első Zsófia volt, II. Béla király Admontban élt apáca lánya, őt követte Margitnak, III. Béla leányának életrajza, aki Bizáncban császárné lett, a harmadik királykisasszony Szent Kinga volt, IV. Béla leánya, Lengyelország és Litvánia védőszentje, és végül Mária, V. István leánya, aki Nápolyban lett királyné és az Anjou-ház, Károly Róbert az ő jogán szerezte meg a magyar trónt. Kertész Erzsébet életrajzának Harriet Beecher Stowe, a Tamás bátya kunyhója írója a főhőse. A szabadság angyala: Harriet Beecher-Stowe életének regénye című, illetve alcímű életrajzi kötetnek szerény magyar vonatkozása is van: Harriet Londonban találkozik Kossuth Lajossal. Ebbe a csoportba tartozik Dániel Anna[115] több munkája is: az Angyalkert Brunszvik Teréz életrajza, az Erzsébet királyné hőse pedig Sisi, Ferenc József hitvese. Ignácz Rózsa[116] Róza leányasszony című kötete Laborfalvi Róza életét meséli el.


Szentimentális és kalandos történetek

Marie Colmont[117] Hópacsirta című regénye érzelmes karácsonyi történet, a titokzatos messzi Északon játszódik, nem Finnországban, Svédországban, Dániában vagy Norvégiában, hanem egy kicsit mindegyik helyen. A. de Gériolles[118] A rút Katalin főhőse az árván maradt csodaszép Katalin, akinek kishúga sorsáért is felelősséget kell vállalnia. Katalin nevelőnőként próbál keresethez jutni, de szépsége miatt előbb-utóbb mindenhonnan elüldözik a féltékeny háziasszonyok. Ezért elhatározza, hogy elcsúfítja magát, és így foglalja el új állását. Úrnője könnyelmű fia azonban így is beleszeret Katalinba. A regény végére azután minden jóra fordul. Erna Heinberg[119] két könyvvel volt jelen a Dante kínálatában: Csitri közbelép és A vadóc. A két regény együtt is megjelent Csitri és Vadóc címen. A Csitri közbelép két testvérpár, Ulla és Signe története, akiknek szülei elszegényednek, és elvesztik a birtokot. A regény végére azonban a két talpraesett lánynak köszönhetően a dolgok jóra fordulnak.

Jeszenszkyné T. Irén[120] könyve, Az új otthon a háború után Hollandiába kerülő lányokról, Szabó Évike erdélyi menekültről és egy árva kislányról, Beke Annuskáról szól. Az árva Annuska Hollandiában marad, de „mégis magyar lány lesz, mert szíve, lelke magyar maradt”. Szabó Évike viszont hazajön, családi gondjai is megoldódnak. Szintén érzelmes történet Andre Bruyere (?-?): Kék kötényke, zöld kötényke című regénye, amely 1918 tavaszán játszódik: két zsémbes, egymással szüntelenül veszekedő rokon, Norbert bácsi és Aglaé néni a háború megpróbáltatásai elől távoli rokongyerekeket fogadnak be; a négy fiú és három lány azonban alaposan megváltoztatja az életüket.

Adéle de Leeuw[121] Könyvtáros kisasszonya főhőse, Nóra szegénysége miatt nem tanulhat egyetemen az érettségit követően, de megtalálja helyét az életben: a kisvárosban kölcsönkönyvtárat alapít, és a regény végére vőlegényre is szert tesz. L. Magyary Judit (?-?) regénye, az Örökség a hegyek között 1943-ban jelent meg, és a szerelmi bonyodalmak hátterében fenyegető valóságként rajzolódik ki a II. világháború. Katharina L. Oldmaedow[122] izgalmas története, A sárkányház titka egy régimódi nevelőintézetben játszódik: a lányok felfedeznek egy elhagyott kastélyt, amiről kiderül, hogy egy szegény író lánya örökli. Marjorie Damon (?-?) Kettő a kislány című, műfaji meghatározása szerint „vidám elbeszélés” egy árva ikerpár, a St. Jane intézetben élő Muriel, és rokonoknál lakó Toby története.

A magyar lányregény történetének talán legemblematikusabb alakja Tutsek Anna.[123] A Dante több könyvét is kiadta, összesen 38 kiadásban tette közzé az írónő munkáit. Igaz, a megjelentetett könyvek jó része mesekönyv volt, de ifjúsági lányregényei közül a Judit és a Régi emlékek egy kötetben is napvilágot látott Két leány élete címmel. Az Ágnes egy lopással ártatlanul megvádolt fiatal lány története, a regény végére persze minden jóra fordul. Mrs. George de Horne Vaizey[124] sok könyve közül két munkát jelentetett meg a Dante: Féltucat lány, Diáklányok. Mindkét kötet kamaszlányok közötti konfliktusokról szól. Valdor (?-?) Anni felfedezése című kötete egy gonosz házvezetőnő praktikáinak leleplezését meséli el a fordulatos történetben, a regény végére Anninak köszönhetően minden kiderül, a jók elnyerik méltó jutalmukat, a rosszak pedig büntetésüket. Jean Webster[125] Gólyaláb apó című érzelmes regénye ma is kedvelt a lányolvasók körében, az elmúlt években több kiadásban is megjelent.


Praktikus könyvek

Végezetül két, gyakorlati tanácsokat tartalmazó, lányoknak szánt könyv is megjelent a kiadónál. Madeleine H. Giraud[126] Zsuzsika és a jó modor című írása végső soron életvezetési tanácsadó, és B. Radó Lili kötete, a Segítek anyának. Mulattató és hasznos könyv a háztartás és konyha titkairól 10–14 éves kislányok számára című, illetve alcímű munka célja pedig a háztartási alapismeretek átadása volt.


Történelmi regények, életrajzok


A két világháború közötti időszak Magyarországon a történelmi regény nagy felívelésének ideje volt. Részben vigaszt jelentett a dicső múlt felidézése a sanyarú – Trianon utáni évek! – jelennel szemben, részben pedig a nemzeti érzés elmélyítését és nevelési célokat is szolgált. A megjelent történelmi regények fordulatos, kalandos történetet meséltek el, a nagy példakép és egyúttal nehezen elérhető eszmény az Egri csillagok volt. Gárdonyi két másik történeti regénye, A láthatatlan ember és az Isten rabjai is több kiadásban látott napvilágot a vállalat gondozásában. A Dante által kiadott ifjúsági történelmi regények a magyar történelem régebbi korszakát idézték meg, a török kor utáni időszak ábrázolása eddig nem szerepelt a könyvekben, illetve egy Mozartról szóló életrajz képviseli az egyetemességet. A lányoknak szánt életrajzi regényekről már korábban szót ejtettünk.

Avar Gyula[127] Kincses turbánja 1585-ben játszódik. Főhőse a török által elrabolt Bálint, aki fordulatos és izgalmas kalandok után visszanyeri szabadságát és édesapját is kiszabadítja a török fogságból. Fábián Gyula[128] népszerű íróként több műfajban is alkotott. Történeti és életrajzi jellegű írásai közül a Dante kiadta A kis Mozartot, illetve a Gábor diák: Zrínyi Miklós török diákja című, illetve alcímű regényt. A pályakezdő Fekete István[129] 1937-ben a Gárdonyi pályázaton nyertes történelmi regénye A koppányi aga testamentuma, amely a mai napig az egyik legnépszerűbb ifjúsági írás. Geréb László[130] regénye, a Mátyás király lantosa Janus Pannonius színes és érdekes életrajza. Gilde József[131] A gyermekvezér címmel írta meg a honfoglalás korában játszódó izgalmas regényét. Dániel Anna kötete, az István király útja Szent István korának nagyszabású ábrázolása; Endre, Béla és Levente menekülésével zárul a regény. Szép Ernő[132] Mátyás király tréfái címmel a nagy királyhoz kapcsolódó mintegy félszáz anekdotát, humoros történetet adott közre. Szentimrei Jenő[133] Verses magyar históriája igazi kuriózum: rövid elbeszélő költeményekben írta meg az ifjúság számára a magyar történelmet.


A jelenben játszódó kalandos regények, cserkésztörténetek


Az ebbe a csoportba sorolt könyvekre többnyire jellemző, hogy a regény történései a jelenben játszódnak, vagyis az olvasó, befogadó szinkronban él a szereplőkkel. Egy-két mű esetében zajlik a cselekmény az olvasás időpontjához viszonyított közelmúltban. Fábián Gyula egyik kötete, A zöld elefánt története például 1923-ban játszódik. Szereplői reáliskolai tanulók és cselekmény középpontjában egy értékesnek vélt bélyeg, a Zöld Elefánt eltűnése, valamint Kása Mátyás, a detektívet imitáló diák felsülése áll. A szerző Fehér Sas vagy a legutolsó delewar hős története című munkája „vidám diákregény”, indiánosdit játszó cserkészekről. A Rozmaring-őrs kalandjai főhőse Szűcs Pali jó képességű hetedikes gimnazista, aki azonban proletár származású. Amikor édesapja balesetben meghal, ott akarja hagyni a gimnáziumot, azonban cserkésztársai segítségével folytathatja tanulmányait, és végül Pali megállja helyét az életben. Az író e csoportba sorolható negyedik könyve a Táborozás a Balatonnál, a cserkészek és leventék közös balatoni táborozását meséli el. Kósa János [134] Snukó elindul a grundról című regényének főhőse szintén proletárfiú, aki számtalan bonyodalom és kaland után eljut az orvosi diplomáig.

Gesztelyi Nagy Zoltán[135] kötete, a Vakáció a tengeren egy fergeteges humorú archaikus irodalmi road movie: a történet Münnich úrról, a vidám, de kétbalkezes mérnök kalandjairól szól: tengeren és szárazföldön, egészen Japánig és vissza. Vass Emil (?-?) két vidám regénye, az Igazszavú Pista bá’ kacskaringós kalandjai és folytatása, az Igazszavú Pista bá’ afrikai kalandjai (a két regény együtt is megjelent Igazszavú Pista bá’ kalandos utazásai címen) némileg emlékeztet Gesztelyi Nagy kötetére, de Igazszavú Pista bá’ legközelebbi rokona Münchhausen báró és Háry János.

Más tónusú könyv Ignácz Rózsa regénye, az Anyanyelve magyar. Az írónő első könyve hallatlanul népszerű írás, később 16 kiadást ért meg és külön ifjúsági változat is készült belőle. Főhőse Kovács Ilona, a református leánygimnázium érettségi előtt álló tanulója, aki Kolozsvárott éli át a román belpolitika eseményeit, a soknemzetiségű városban, ahol a kisebbségi sorsba került magyarok keresik helyüket a világban. A kisebbségi kérdés Kosáryné Réz Lola[136] trilógiájában is megjelenik. A Tibi csapata és Tibi Magyarországon folytatása a Tibi a tengeren és Tibi Amerikában, valamint a trilógia záró kötete, a Tibi hazajön. Tibi egy felvidéki fiú, aki nehezen tud beilleszkedni a „tót” világba. Áttelepül édesanyjával Csonka-Magyarországra és itt megismerkedik Harry bácsival, az amerikás magyarral. A második kötetben édesanyjával és Harry bácsival Amerikába költöznek. Tibi egyetemre jár, egy szenátor munkatársa lesz, és a Népszövetség előtt harcol a trianoni döntés ellen. A „tótok” persze rágalmazzák Tibit, de sok kaland és bonyodalom után győz az igazság és a harmadik kötetben Tibiék visszafoglalják az egész Felvidéket. A kissé erőltetetten nemzeti érzelmű kötet – bár több kiadásban is megjelent – nem volt népszerű a gyerekek között, mint erről korábban szó volt.

Szép Ernő regénye az Édes, alcíme szerint Egy gyerek históriája, aki nagyon szerette a cukorkát lírai visszaemlékezése egy fiatalembernek, Kovács Pálnak a gyerekkorára, a gyerekkori nélkülözésekre és kicsi húga, Esztike halálára. Szentiványi Jenő[137] A nagy kalandja kamasz fiúk mindennapjainak színes krónikája.

Ebbe a csoportba néhány külföldi szerző írása is besorolható. Erich Kästner[138] két ifjúsági regényét adta ki a Dante: A repülő osztály középiskolás diákok rivalizálásán keresztül mutatja be a német tanulók életét, a másik könyv a Pici és Anti ( új fordításban Pötyi és Anti címmel látott napvilágot). A gazdag lány, Pici és barátja, a szegény Anti érzelmes, ugyanakkor izgalmas története is az író mély humanizmusát tanúsítja. Ursula Moray Williams[139] regényéből, a Mégis Péter az első az autók világát és egy bűncselekmény meghiúsításának izgalmas történetét is megismerhetik az olvasók.

Patrick Lewis Greene[140] Afrikai őrjárat című és Mihaszna csendőr az őserdőben alcímű regénye egy kamaszfiúról szól, akit környezete Mihasznának csúfol. A fiú abbahagyja tanulmányait és belép a Délafrikai Angol Csendőrségbe. Mihaszna az izgalmas kalandok során felnőtté válik, megállja helyét, és elnyeri bajtársai, valamint felettesei elismerését.


Állattörténetek

 

Az állatok irodalmi ábrázolása nagy múltra tekint vissza. Az ókori, középkori és kora újkori művek az állatokat antropomorf módon ábrázolják. A XIX. század végén keletkezett írások azonban már kevésbé moralizáló történetek, többnyire kalandregények, az ember és az állat kapcsolatát ábrázolják. A Dante által kiadott állattörténetek is ebbe a vonulatba illenek. Svend Fleuron[141] regényei a két világháború közötti időszakban nagyon kedveltek voltak. A Dante négy könyvét jelentette meg: Tigrisivadék: Egy macskacsalád története; A vörös banda. Egy rókacsalád története; Strix, az erdő réme. Egy erdei bagoly regénye; Snipp, a nagy vadász. Egyes kötetei a közelmúltban új kiadásban is megjelentek. E. Székely Mátyás (?-?) Kosárlakó az erdőben című regénye cicákról és emberekről szól, Tamás István[142] kötete, a Tücsök egy drótszőrű foxi története. George Wright (?-?) regényének szintén kutya a főszereplője. A Ripp, a kutyadetektív fordulatos történetben ötvözte a két népszerű motívumot, az állattörténetet és a detektívregényt.


Összegzés


A Dante az általa megjelentetett valamivel több mint kétszáz ifjúsági könyve révén fontos szerepet töltött be a kamaszok irodalmi ízlésének formálásában – mindkét nemet célozva − a két világháború közötti időszakban. A kiadványok rövid áttekintése után megállapítható, hogy többnyire esztétikailag és tartalmilag is értékes könyveket jelentetett meg a vállalat, és néhány kötete új kiadásban még ma is kedvelt olvasmánya az ifjúságnak. Ez valóban jelentős érdem, hiszen a gyermek- és ifjúsági irodalom sokkal gyorsabban avul el, válik elfeledetté az újabb korosztályok számára, mint a felnőtteknek írt könyvek.




[1] Erdős Ármin, a kiadó társtulajdonosa és tényleges vezetője jövedelme a könyvesek között az egyik legnagyobb volt 1942-ben, 118 275 pengő adózás előtti és 80 573 pengő tiszta jövedelme volt abban az esztendőben. Bálint Gábor (1942): Nagy jövedelmek a könyvszakmában. Magyar Könyvszemle, 116. 1. 100-103.p.

[2] A kiadó évente 50-60 kötetet adott ki, egyes esztendőkben azonban jóval száz cím fölött jelentetett meg újdonságokat.

[3] Corvina, 1924. 127.p.

[4] Születési évéről szól Az angyali Radnóti: Tolnai Gábor interjúja Szalai Sándorral. Magyar Tudomány, 2009. 170. 11. 1368-1380. p., 14. sz. lábjegyzet (1372.p.), illetve A Farkasréti temető 2003-ban. Budapesti Negyed, 2003. 2-4. (40-42). A temetőben Erdős Ármin a 28-1-39/40. jelzetű sírban nyugszik, életrajzi adatai: 1888–1944.

[5] Corvina, 1918. 35. XII. 20. 185.p.

[6] Barta Sándor 1919. február 21-én távozott a cégtől, Somló Dezső még aznap társtulajdonossá lépett elő. Corvina, 1919. 7. III. 10. 30.p.

[7] A Corvina 1944. VII. 23-ai 59. száma röviden hírt adott haláláról, eszerint „Erdős Ármin, a Dante Könyvkiadó társtulajdonosa, az első világháború többszörösen kitüntetett tisztje, 75 %-os hadirokkant hirtelen elhunyt.” (185.p.) A Corvina 1945. decemberi számában bővebben írt róla, ebből a nekrológból derül ki, hogy letartóztatása után öngyilkos lett. Gál György Sándor memoárjában is foglalkozik személyével és tragikus halálával: Gál György Sándor (1982): Atlantisz harangjai. Móra, Budapest 188-191.p.

[8] Szentágothai János (1983): Szalai Sándor. Magyar Tudomány, 732-734., Szalai Sándor: Önéletrajz. Holmi, 10. 1306.p.

[9] Laczkó Géza (1884–1953) író, műfordító.

[10] Benedek Marcell (1885–1969) író, irodalomtörténész, műfordító.

[11] Sauvageot, Aurélien (1988): Magyarországi életutam. Európa Könyvkiadó, Budapest, 245-261.p.

[12] Benedek Marcell (1936): Másfél évtized: Egy irodalmi tanácsadó vallomásai. In: Benedek Marcell (szerk.): Emlékkönyv 1919-1935. Budapest, Dante Könyvkiadó. 5-9., rövidebben, de hasonló szellemben írja le első találkozását Erdős Árminnal: Benedek Marcell (1965): Naplómat olvasom. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó. 349.p. A kiadó és Benedek Marcell kapcsolatát tárgyalja Benedek István is, aki viszont nem volt hajlandó Erdős Ármin nevét leírni, ironikusnak vélt módon mint „Dante urat” emlegeti a kiadó vezetőjét. Benedek István (1977): Benedek Marcell. Budapest, Magvető. 292-294., 382-389.p.

[13] Benedek Marcell: Naplómat olvasom. i.m. 362.p.

[14] Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Dante Könyvkiadó fondja, 6/47. (továbbiakban OSZK 6/…), az esetet ismerteti Benedek István: Benedek Marcell. i.m. 387-389.p.

[15] Zsák Wilfried (1937): A Fővárosi Könyvtár és ifjúsági olvasói. Klny. A Fővárosi Könyvtár Évkönyve. 6. Budapest, 8.p.

[16] Asztalos Miklós (1899–1986) történész, író, az 1930-as években az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, a II. világháború alatt a Miniszterelnökség kisebbségi szakértője. 1951-ben kitelepítették a Békés megyei Körösladányba, és a falu kulturális életének megbecsült személyisége lett.

[17] Pethő Sándor (1885–1940) publicista, történész, a Magyar Nemzet alapítója.

[18] OSZK 6/12.

[19] Asztalos Miklós (2003): Magyar nagyhatalom: A magyar külpolitika a kezdetektől 1526-ig. Máriabesnyő – Gödöllő, Attraktor Kiadó, 2. kötet, 398-401.p.

[20] uo. 1. kötet, 18.p.

[21] Fueter, Eduard (1876–1928) svájci történész, egyetemi tanár.

[22] Trócsányi Zoltán (1886–1971) nyelvész, irodalom- és művelődéstörténész, egyetemi tanár, műfordító. 1934-1939 között az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, a Magyar Könyvszemle szerkesztője.

[23] Bevilaqua Borsody Béla (1885–1963) művelődéstörténész, 1911–1914 között az OSZK munkatársa, egy időben régiségkereskedő, 1935-ig az Országos Hadimúzeum munkatársa. 1935-től írásaiból élt.

[24] Supka Géza (1883–1956) régész, művelődéstörténész, író, újságíró, politikus.

[25] OSZK 6/493.

[26] Tápay-Szabó László (1874–1941) író, újságíró, művelődéstörténész.

[27] Szimonidesz Lajos (1884–1965) evangélikus lelkész, 1919-ben baloldali magatartása miatt elbocsátották, íróként, újságíróként, művelődéstörténészként működött. 1948-ban vezérőrnagyként protestáns tábori püspök lett. A Hadtörténeti Intézet munkatársaként vonult nyugdíjba.

[28] Barát Béla (1888–1945) építészmérnök, művészettörténész.

[29] Éber László (1871–1935) művészettörténész, egyetemi magántanár, 1921-ben a Tanácsköztársaság alatti tisztsége miatt nyugdíjazták.

[30] Felvinczi Takács (névváltozat: Takáts) Zoltán (1880–1964) művészettörténész, egyetemi tanár, 1919-1948 között a Hopp Ferenc gyűjteményéből általa megszervezett Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója. Elsősorban Kelet-ázsiai művészeti kutatásai jelentősek.

[31] Bortnyik Sándor (1893–1976) festőművész, grafikus. A Dante Kiadó részére rendszeresen tervezett címlapokat és készített könyvillusztrációkat.

[32] Hevesy Iván (1893–1966) művészettörténész.

[33] Rabinovszky Máriusz (1895–1953) művészettörténész.

[34] Benedek Marcellné Győri Lujza (1885–1962) középiskolai tanár, műfordító, művészettörténész.

[35] Falk Géza (1899–1945) zeneszerző, zenei szakíró.

[36] Molnár Antal (1890–1983) zeneszerző, zenetudós, számos ismeretterjesztő könyv szerzője. Zeneszociológiai kutatásai úttörő jelentőségűek voltak.

[37] Papp Viktor (1881–1954) zenei szakíró, zenekritikus, Ady Endre baráti körébe tartozott.

[38] Gál György Sándor (1907–1980) zenetanár, zenei szakíró, zenészekről írt életrajzai nagyon népszerűek. Atlantisz harangjai című memoárja számos apró adalékot közöl a Dante Kiadóról.

[39] Rolland, Romain (1866–1944) Nobel-díjas francia író, esszéista.

[40] Nádai Pál (1881–1945) művészeti szakíró.

[41] Durant, Will (William) (1885–1981) amerikai filozófus, történész.

[42] Halasy-Nagy József (1885–1976) filozófus, egyetemei tanár.

[43] Riehl, Alois (1844–1924) német filozófus, egyetemi tanár.

[44] Marvin, Francis Sidney (1863–1943) angol történész.

[45] Balassa József (1864–1945) nyelvész, a Magyar Nyelvőr szerkesztője. Különösen fonetikai és nyelvjáráskutatási tevékenysége jelentős. Számos ismeretterjesztő munka szerzője.

[46] Van Loon, Hendrik Willem (1882–1944) Amerikában élő holland író, történész.

[47] Kürenberg, Joachim von (1892–1954) német író, esszéista. Életrajzi és történeti munkái Magyarországon is kedveltek voltak.

[48] Sztrókay Kálmán (1886–1956) matematika-fizika szakos tanár, a Földrengésvizsgáló Intézet munkatársa volt, de 1912-től tudományos ismeretterjesztő munkák írásából élt.

[49] Lambrecht Kálmán (1889–1936) paleontológus, az ősmadarak európai hírű kutatója. Számos szak- és ismeretterjesztő könyv szerzője.

[50] Kormos Tivadar (1881–1946) geológus, paleontológus.

[51] Francé, Raoul (Rezső) (1874–1943). Bécsben született, de kisgyermek korában édesapját Budapestre helyezték, itt szerzett mérnöki oklevelet. Münchenben, Salzburgban élt, de élete utolsó korszakában Budapesten telepedett le. Magát egyébként magyarnak vallotta. A biológia számos területét művelte, fő tudományos műve a németül írt nyolckötetes Die Welt der Pflanzen. A nagyközönségnek ír népszerűsítő munkái nagyon népszerűek voltak.

[52] Jeans, James (1877–1946) angol fizikus, csillagász.

[53] Péter Rózsa (1905–1977) matematikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

[54] Kollmann, Franz (1906–1987) német mérnök, technikai szakíró.

[55] Lorenz, Friedrich (1898–1964) osztrák író, újságíró.

[56] Juhász Vilmos (1899–1967) történész, újságíró, szerkesztő, fordító. A Markó utcai gimnáziumban Benedek Marcell tanítványa volt, a Dante Kiadó közeli munkatársa, a hatkötetes Új Lexikon egyik szerkesztője. 1949-ben emigrált, New Yorkban hunyt el.

[57] Wassermann, Jakob (1873–1934) német író.

[58] Stanley, Henry Morton (1841–1904) amerikai újságíró, felfedező, Afrika-utazó.

[59] Shackleton, Ernest (1874–1922) angol felfedező, Antarktisz-kutató.

[60] Seabrook, William Buehler (1884–1945) amerikai újságíró, utazó.

[61] Munnecke, Karl Wilhelm (1891–1954) német író.

[62] Hagenbeck, Carl (1844–1913) német állatkereskedő, állatkert-alapító.

[63] Megyery Ella (1889–1962) újságíró. Úti élményeiről könyveiben számolt be. 1945 után emigrált.

[64] Löhndorff, Ernst Friedrich (1899–1976) német tengerész, író.

[65] Katz, Richard (1888–1968) német újságíró, utazó.

[66] Halliburton, Richard (1900–1939) amerikai író, utazó. A Csendes-óceánon tűnt el, amikor egy kínai dzsunkán San Franciscoba utazott.

[67] Andrews, Roy Chapmann (1884–1960) amerikai utazó, őslénytankutató.

[68] Stratil-Sauer, Gustav (1894–1975) osztrák földrajztudós, egyetemi tanár, utazó.

[69] Plüschow, Gunther (1886–1931) német haditengerészeti repülő, utazó, író. Dél-Amerikában repülőjével lezuhant.

[70] O’Brien, Frederick (1869–1932) amerikai író, utazó.

[71] Nansen, Fridtjof (1861–1930) norvég sarkkutató.

[72] Monfreid, Henry de (1879–1974) francia utazó, író.

[73] Lilius, Aleko E. (1890–1977) finn utazó, újságíró, fényképész.

[74] Knickerbocker, Hubert Renfro (1898–1949) amerikai újságíró.

[75] Johnson, Martin (1884–1937) amerikai utazó, filmes, újságíró.

[76] Johann, Alfred Ernst (1901–1996) német újságíró, utazó.

[77] Gatti, Attilio (1896–1969) olasz utazó, író, filmes.

[78] Angebauer, Karl (1882–1952) német katona, telepes, író.

[79] Keith, Agnes Newton (1901–1982) amerikai író.

[80] Blixen, Karen (1885–1962) dán író, kenyai életét írta meg Volt egy farmom Afrikában című világhírű regényében.

[81] Maccreagh, Gordon (1886–1953) amerikai író, utazó.

[82] Rátz Kálmán (1888–1951) katonatiszt, jobboldali politikus, országgyűlési képviselő. 1945 után emigrált.

[83] Defoe, Daniel (1660–1731) angol író.

[84] Benedek Elek (1859–1929) író, szerkesztő, országgyűlési képviselő.

[85] Gaal Mózes (1863–1936) író, tankerületi főigazgató.

[86] Domby Béla (1895–?) bölcsészdoktor, szerkesztő, a Franklin Társulat lektora.

[87] Fülöp Zsigmond (1882–1949) középiskolai tanár, természettudományi szakíró, műfordító.

[88] Radó Vilmos (1847–1919) tanár, ifjúsági író, műfordító.

[89] Kertész Kálmán (1878–1940) római katolikus pap, hitoktató, író.

[90] Kertész Erzsébet (1909–2005) ifjúsági író. Középiskolai tanári végzettséget szerzett, de a 30-as évektől szabadfoglalkozású író volt. Elsősorban lányoknak írt életrajzai voltak népszerűek.

[91] Temessy Győző (1887–1977) szakíró, fordító, gimnáziumi igazgató, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, a Magyar Cserkészszövetség társelnöke.

[92] Cooper, James Fenimore (1789–1851) amerikai író.

[93] Szondy György (1889–1960) gimnáziumi tanár, ifjúsági író, műfordító, 1945 után az Akadémiai Kiadó munkatársa.

[94] Daudet, Alphonse (1840–1897) francia író.

[95] Swift, Jonathan (1667–1745) angol (ír) író.

[96] Bürger, Gottfried August (1747–1794) német író.

[97] Tábori Piroska, Z. (Závodszky Zoltán operaénekes felesége, Tábori Róbert író és Tutsek Anna írónő lánya) (1892–1947) ifjúsági író.

[98] Lamb-testvérek, Lamb, Charles (1775–1834) és Lamb, Mary (1764–1847) angol költők.

[99] Beecher Stowe, Harriet (1811–1896) amerikai író.

[100] Scott, Walter (1771–1832) angol (skót) író, költő.

[101] Lontay László (1982): Lányregény. In: Világirodalmi lexikon 7. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó, 17‑18.p.

[102] Komáromi Gabriella (1998): A gyermekkönyvek titkos kertje: Tanulmányok, esszék, kritikák. [H.n.] Pannonica Kiadó, 318-319., 328.p.

[103] Courths-Mahler, Hedwig (1867–1950) német írónő, a nőknek szánt irodalom egyik legismertebb képviselője volt.

[104] Csűrös Emília, B. (1897–1970) ifjúsági író. Nagyenyeden szerzett tanítónői végzettséget, első írásai Benedek Elek lapjában, a Cimborában jelentek meg.

[105] A fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzéke (1997). [Gyöngyös], W. Stoker Kft., 193.p.

[106] Dánielné Lengyel Laura (1874–1954) író, kritikus, újságíró. Ifjúsági regényei, főleg lányregényei nagyon népszerűek voltak.

[107] Ego (1881–1940) író. Elsősorban lányregények népszerű szerzője volt.

[108] Halden, Elisabeth (1841–1916) német írónő, lányregényeket írt.

[109] Mezger, Max (1876–1940) német író.

[110] gróf Apponyi Albertné (1867–1942) a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének elnöke.

[111] Laczkó (eredetileg Lineberger) Márta (1901–?) ifjúsági író. Magyar–történelem szakos középiskolai tanár volt.

[112] B. Radó Lili (Balassa Árpádné) (1896–1977) ifjúsági író. A Nemzeti Zenedében tanult, de az 1920-as évektől írással foglalkozott.

[113] Benedek Rózsi (1894–1978) ifjúsági író, műfordító.

[114] Gönczi Magda (1910–?) középiskolai tanár, író.

[115] Dániel Anna (1908–2003) író, műfordító. Dánielné Lengyel Laura lánya, francia-német szakos tanári diplomát szerzett, egy időben tanított. Lányregényei és életrajzi írásai népszerűek voltak.

[116] Ignácz Rózsa (1909–1979) író, műfordító, színművész. A Színművészeti Akadémián végzett, 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, de már ekkor rendszeresen publikált. Erdélyi témájú regényei és életrajzai ma is kedveltek.

[117] Colmont, Marie (1885–1938) francia írónő.

[118] Gériolles, A. de, eredetileg Genu de Regiol, Madame L. (1848–19??) francia írónő.

[119] Heinberg, Erna (1898–1976) dán írónő. Elsősorban lányregényeket írt.

[120] Jeszenszkyné T. Irén, Jeszenszky Ignácné Tirpák Irén (1864–1939) ifjúsági író. Polgári iskolai tanár volt, az 1920-as években a budapesti Deák téri leány polgári iskolában tanított. docplayer.hu/1325867- Evkonyve-az-1938-39-iskolai-evrol.html

[121] Leeuw, Adéle de (1899–1981) amerikai írónő.

[122] Oldmeadow, Katharina L. (1878–1963) angol írónő.

[123] Tutsek Anna (1865–1944) írónő, a Magyar Leányok (1894–1944) című folyóirat szerkesztője.

[124] Vaizey, De Horne Mrs. G. (1857–1917) angol írónő.

[125] Webster, Jean (1876–1916) amerikai írónő, Mark Twain unokahúga.

[126] Giraud, Madeleine H. (1880–1961) francia írónő.

[127] Avar Gyula (1882–1957) polgári iskolai tanár, ifjúsági író.

[128] Fábián Gyula (1884–1955) rajztanár, etnográfus, ifjúsági író.

[129] Fekete István (1900–1970) író. Elsősorban vadász- és állattörténetei népszerűek.

[130] Geréb László (1905–1962) irodalomtörténész, műfordító, a magyarországi humanizmus kutatója. Történelmi regényeket is írt.

[131] Gilde József (1884–1951) polgári iskolai tanár, ifjúsági író.

[132] Szép Ernő (1884–1953) író.

[133] Szentimrei Jenő (1891–1959) erdélyi író, az 1920-as évektől az erdélyi magyar irodalom egyik meghatározó alakja.

[134] Kósa János talán azonos a hasonló nevű történésszel (1914–1973), aki 1949-ben emigrált, és az Egyesült Államokban, illetve Kanadában lett egyetemi tanár és nemzetközileg elismert szociológus.

[135] Gesztelyi Nagy Zoltán (1915–1990) újságíró, író.

[136] Kosáryné Réz Lola (1892–1984) író. A két világháború közötti korszakban népszerűek voltak regényei.

[137] Szentiványi Jenő (1909–1986) író, újságíró.

[138] Kästner, Erich (1899–1974) német író, elsősorban ifjúsági könyvei közkedveltek.

[139] Williams, Ursula Moray (1911–2006) angol írónő, elsősorban ifjúsági könyveket írt.

[140] Greene, Patrick Lewis (1891–1971) Angliában született, de 1913-tól az Egyesült Államokban élt kalandregényíró.

[141] Fleuron, Svend (1874–1966) dán író.

[142] Tamás István (1904–1974) író. 1939-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

György Pogány: The books of the Dante Publishing House for young people

The Dante Publishing House was one of the significant publishers of Hungary between the I. and II. World War. The books for children and young people were very important among the publications of the company. It had more than 200 titles for juveniles above 14 years and took a prominent part in influencing and evaluating the taste of boys and girls in literature. The Dante Publishing House printed the works of Hungarian authors and also a lot of translations, the most of the books were valuable in content and aesthetical aspect, a few of them are reprinted and fashionable readings also nowadays. The study deals with the different genres, the types of the books published by Dante: the popular scientific literature, the descriptions of journeys, the editions of classics for young people, novels for young girls, historical novels and biographies, histories about animals and adventure stories of contemporary events or the life of the Boy Scout.

_________________________________

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: