Olvasás Portál

lovári  |  english

Eseménynaptár

       
 
 
 
 
H K SZ CS P SZ V
1
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
2
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
3
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
4
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
5
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
6
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
7
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
8
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
9
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
10
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
11
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
12
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
  • Szépirodalom és szépművészet Szent Margit szigetén
13
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
14
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
15
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
16
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
17
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
18
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
19
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
20
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
21
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
22
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
23
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
24
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
25
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
26
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
27
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
28
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
29
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
30
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
31
  • Balatoni nyár - kiállításmegnyitó
 
OPKM OFI

Könyv és Nevelés

Vass Zsuzsanna: A Beregszászi Magyar Gimnázium könyvtárának hétköznapjai

Nyomtatási nézet

Mielőtt bemutatnám, miként is telnek napjaink, szeretném, ha egy kicsit visszatekintenénk a múltba, s megismernék gimnáziumunk történetét. Azt, hogy egy anyaországtól elcsatolt területen fennmaradni akaró oktatási intézménynek az évek során mennyi próbát és megpróbáltatást kellett kiállnia mindazért, hogy a kárpátaljai magyar ifjúság saját anyanyelvén szerezze meg a tudást, s őrizze meg kultúráját.

2011 szeptemberében lett 116 éve, hogy megalakult a Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium. Beregszász város hagyományőrző társadalma gondoskodni akart az ifjúság színvonalas taníttatásáról. De a sors sokszor kegyetlen volt e tanintézményhez.

1864-től 1874-ig Beregszászban négyosztályos református felekezeti algimnázium működött, majd állami fiúiskola lett, melyet tanintézetünk ősének tekinthetünk.1895. szeptember 15-én megnyílt a Beregszászi Főgimnázium 1. osztálya 66 tanulóval. A gimnázium új épületét 1902 novemberében adták át. A tanintézmény 1919-ig főgimnáziumi rangot viselt.

Az új szellemi központ áldásos hatását a történelmi változások derékba törték. A gimnázium történetének egyik legválságosabb időszaka az 1918/19. és 1919/20. évek voltak, mivel a megszálló katonaságot a városi hatóság a gimnázium épületében helyezte el. 1919 júliusában Beregszászt cseh csapatok szállták meg. A tanítás csak néhány napig tartott, mert a cseh hatalom az iskola működését beszüntette. 1919. december 20-22-én történt meg az iskola átadása az új szlovák igazgatónak. Új tanárokat neveztek ki. 1920. március 22-én csak a VII. és a VIII. osztályban indult meg a tanítás a magyar diákok számára.

A csehszlovák államhatalom hűségeskü letételére kötelezte a tanárokat, a gimnázium pedagógusai azonban ezt megtagadták, annak ellenére, hogy az állásuk elvesztését jelentette.

Az elbocsátott tanárok a csonka Bereg vármegye területére mentették át a Beregszászi Gimnáziumot. 1919/20-as tanévet másodszor 1920. május 19-én Tarpán nyitották meg. Az iskola hivatalos elnevezése: a Tarpán működő Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium. A közoktatási kormányzat az iskolát 1921. augusztus végén Tarpáról Fehérgyarmatra költöztette.

Még 1919 decemberében az ungvári oktatási ügyosztály – a prágai iskolaügyi minisztérium határozata alapján – elrendelte, hogy „a magyar gimnázium mellett ruszin gimnáziumot és internátust létesítsenek Beregszászban.” Ennek az ünnepélyes megnyitására 1920. február 10-én került sor a görög katolikus templomban tartott szertartás keretén belül, amelyen 16 tanuló jelent meg. Az 1923/24. és 1924/25. években már közös évkönyveket adtak ki, amelyekben nagyon kevés a magyar szöveg, az is ruszin mondatok közé ékelve. Az addigi magyar nyelvű reálgimnázium, amelyben ruszin párhuzamos osztályok voltak, ruszin reálgimnáziummá lett magyar párhuzamos osztályokkal.

A bécsi döntés 1938 novemberében Beregszászt Dél-Szlovákia és Kárpátalja magyar többségű területeivel együtt visszacsatolta Magyarországhoz. A beregszászi gimnázium ruszin tagozata már október végén Bilkére települt át, a magyar tagozaton pedig bizonytalan időre tanítási szünetet rendeltek el. A magyar katonaság november 9-én vonult be Beregszászba és igénybe vette a gimnázium épületét. A tanítás csak január 3-án, csökkentett óraszámmal kezdődhetett meg.

1941 szeptemberétől a szovjet bevonulásig, 1944. október 26-ig a gimnázium teljes mértékben áttért a magyar tantervre. A háborús évek ellenére a gimnáziumi oktatásban minőségromlás nem következett be. 1944-ben a szovjet megszállók a MAGYAR GIMNÁZIUMOT megszüntették.

A XX. század 80-as éveinek végén a Szovjetuniót bejárta a „peresztrojka” szele, megszűnőben volt a hosszú évtizedekig tartó elszigeteltség, fellazult az ország oktatási politikájának egységes, merev irányítása. Így szóba kerülhetett a világháború előtti gimnáziumok sorsa. A beregszászi tanügyi osztály támogatásával létrehoztak egy kezdeményező csoportot a létesítendő magyar gimnázium alapító iratainak kidolgozására.

1991. szeptember 1-jén 51 tanulóval újraindulhatott a nyolc évfolyamos Beregszászi Magyar Gimnázium. Az 1993/94. tanévet a gimnázium a volt Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium kollégiumában kezdte el, s ez a Szőlőhegy utcai épület lett az állandó otthona. Ugyanis az eredeti épületére igényét nem nyújthatta be. A magyar királyi állami főgimnázium egykor közadakozásból emelt impozáns Vérke-parti épületében a szovjet időben ukrán iskolát nyitottak, s azt működtetik ott ma is, az 1992-ben indított ukrán gimnáziummal együtt.

1995-től a gimnázium Bethlen Gábor nevét viseli, mivel Beregszász egykor a fejedelem birtokaihoz tartozott.

A világ négy égtája irányába szétszóratott egykori beregszászi gimnazisták máig őrzik alma materük emlékét, szellemiségét s összetartozásuk jelképét: a Vérke partján ma is lombosodó öreg platánfák egy-egy levelét. A Vérke-parti öregdiákok − bár az idő haladtával mindegyre kevesebben − évről évre összegyűlnek, hogy több mint hat évtized távlatából is érzékeltessék: a beregszászi gimnázium egy életre szóló útravalóval bocsátotta a nagyvilágba növendékeit.

A Beregszászi Magyar Gimnázium elindítóinak anno s tanári karának ma is elsődleges célja a tehetséggondozás és a magyar nemzettudat ápolása: ez a tanintézmény falai között összegyűjti Kárpátalja minden régiójából, az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyék számos magyar településéről mindazokat, akik rendelkeznek a kellő adottságokkal, tehetséggel és elszántsággal ahhoz, hogy a jövő új magyar értelmiségi rétegét alkossák.

Az gimnázium könyvtára

Az BMG könyvtára a kollégiumi szárny földszintjén található, helyiségének alapterülete 53 m2. Ez magába foglalja a kölcsönző részleget, az olvasóteremet és a raktári részt is. Végleges helyét csak nemrégiben nyerte el.

Gimnáziumunk újraalakulása után a könyvtár mondhatni háttérbe szorult. Kezdetben a jelenlegi raktár helyén működött, amely egy igen kicsi és szűk terem volt. Igaz, az akkori könyvállomány sem volt túl nagy, mivel az ukrán állam a kötelező tankönyveken kívül mást nemigen biztosít számunkra. A mára igen nagyszámban kibővült könyvtárállományunk szinte teljes egészében a Magyarországról ajándékba kapott és pályázatokból nyert könyvekből származik. Ahogyan nőtt a könyvek száma, a könyvtárnak is egy nagyobb teremre lett szüksége. Így megkaptuk a földszinten lévő kollégiumi szobák egyikét. Bár ez már sokkal nagyobb helyiség volt, még mindig küszködtünk a helyhiánnyal. Ugyanis ez a szoba töltötte be egyszerre a kölcsönző részleg és az olvasóterem funkcióját is. A rendelkezésre álló bútorokból, valamint az ajándékba kapott fém polcokból igen barátságos termet sikerült kialakítani. Ennek ellenére a könyvtárnak még mindig egy nagy felújításra volt szüksége.

Aztán a 2009-es tanévnyitón megtudtuk, hogy egy szombathelyi házaspár végakarata szerint a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumra hagyományozta az életük során összegyűjtött könyveket. Ekkorra már evidenssé vált, hogy újra bővülni fog a könyvtárunk. Megkaptuk a mellettünk lévő újabb kollégiumi szobát. Szinte az egész évünk a felújítás jegyében telt. Először az ablakok és az ajtó cseréje, aztán a szomszédos szoba és a korábbi helyiség egybeépítése, a régi elkorhadt padló kicserélése és az elmaradhatatlan falfestés. Az új olvasótermünkbe még egy beépített polcrendszert is kaptunk, így egy csodálatos, irigylésre méltó gazdag könyvtárral bővült iskolánk.

A 2010-es tanévnyitón már az olvasóterem felavatására is sor került. Az elmúlt évben külön kölcsönző részleg és olvasóterem vártra az olvasni vágyó diákokat.

Kölcsönző részlegünkben a könyvek nagy választékát találhatjuk. Tankönyvek, szépirodalmi, módszertani és egyéb szakirányú könyvek vannak katalogikus elrendezésben. Összesen 25103 könyvünk van, ebből több mint 10000 tankönyv. Ezek 40 %-a ukrán, a többi pedig magyar nyelvű. A tankönyvállományból 7775 könyv az ukrán állam által kiadott tankönyv, a többi a Magyarországról kapott segédtankönyv, melyet a tanárok a kötelező tananyag bővítésére használnak.

A szépirodalmi és módszertani könyvek nagyobb része magyar nyelvű, melyek, mint már említettem, a magyarországi adományokból és pályázatokból származnak. Az ukrán szépirodalmi állományunk 330 darab.

Olvasótermünkben a Dr. Nagy Árpád és Dr. Paksy Ágnes volt szombathelyi egyetemi tanárok által ránk hagyott könyveket találjuk. Hogy miért lett az a végakaratuk, hogy az életük során összegyűjtött könyveket a Beregszászi Magyar Gimnáziumra hagyják, erre a kérdésre még fiaik sem tudtak választ adni, akik 2010. szeptember 1-jén részt vettek a szüleikről elnevezett olvasóterem megnyitóján. Valószínű, hogy valamikor a kilencvenes évek folyamán járhattak nálunk, s ez a látogatás késztette őket arra, hogy megemlékezzenek rólunk végakaratukban. Jelenleg 1970 darab könyvből áll az állomány, de ez nem képezi a teljes hagyatékot, melynek egy része nem került át Magyarországról. Köszönetünk jelképeként a hagyományozó házaspárról neveztük el az olvasótermet.

Az olvasóteremben a tudás bővítésére és az információ megszerzésére a könyveken kívül interaktív lehetőség is van, az itt elhelyezett három számítógép és a hozzá kapcsolódó internetkapcsolat segítségével. Korunkat az jellemzi, hogy a szükséges ismeretek mennyisége óriási, és ez szerte a világon óráról órára nő. Felgyorsult életünkben sokszor hasznos segítségünkre van a világháló.

A könyvtár gyakran a közösségi élet színhelye. A diákok szívesen gyűlnek itt össze órák után, s olvasással, a házi feladatuk megoldásával, vagy csupán szórakozással töltik el idejüket. A délelőtt egy csöndesebb időszak. Ilyenkor a gyerekek csak az órák közötti szünetekben jöhetnek a könyvtárba, ha éppen egy könyvre van szükségük a következő órára, vagy ha csak az előzőleg kikölcsönzött könyvet hozzák vissza. Aztán az ötödik-hatodik óra vége felé megindul a nyüzsgés. Először a kisebb diákok jönnek, akiket még a mesék birodalma varázsol el. Ekkortájt a felsőbb osztályoknak még tartanak az óráik, így a kicsik zavartalanul barangolhatnak Meseország területén. A tanítás végeztével megtelik a könyvtár. Kinek a házi feladatához van szüksége egy könyvre, valaki új olvasnivalót szeretne, aztán vannak olyanok, akik végre rászánják magukat, hogy a kötelező olvasmányokat kikölcsönözzék. Sokakat a számítógép és az internet vonz a könyvtárba.

Jómagam közvetlenül nem veszek részt a diákok oktatásában, mivel náluk sem a könyvtárismeretet, sem a könyvtárhasználatot nem tanítják kötelező óraszámban. Közvetve mégis jelen vagyok, mivel sokszor fordulnak hozzám,a fentebb felsoroltakon kívül akkor is, ha például referátumot kell készíteniük, vagy ha versenyekre készülnek. Ugyanis a könyvtár elsősorban az ismeretszerzés műhelye. Itt minden tantárgyhoz találnak szakirodalmat, ami jóval több információt tartalmaz, mint a tankönyvek.

A könyvtár feladata több annál, mint hogy az olvasó tudományos igényét kielégítése. Az irodalmi alkotások által művészi élményt is közvetít a gyerekek és tanárok számára. A könyv segítséget nyújt abban, hogy a diákok az olvasással kellemesen töltsék idejüket, de olvasmányaik fokról fokra szélesítik látókörüket is és bemutatják az emberi műveltség újabb és újabb területét. Minden könyv, amelyet elolvasnak, új ismerethez juttatja őket. Olvasmányaik segítik hozzá a gyerekeket az iskolai tananyag behatóbb elsajátításához, a tantárgyak egymás közötti számtalan kapcsolatának a felismeréséhez.

Mindenki számára szemmel látható az a fejlődés, amin az évek hosszú során könyvtárunk végigment, mégis még mindig sok hiányosságunk van, amelyek orvoslásában sokszor csak az anyagi okok szabnak határt. De bízunk benne, hogy valamikor beteljesülnek vágyaink s gazdag könyvtárunk tágas, kényelmes helyiségekbe kerül, ahol a kölcsönző részleg is kiszabadulna a zsúfoltságból és átláthatóbb lenne a gyerekek számára, s ahol végre elegendő tér nyílna a rendezvények, vetélkedők, író-olvasó találkozók levezetésére is. Hiszek abban, hogy a ma már egyre több családban megjelenő számítógép és az internet korszakában is megmarad a könyv varázsa, amint Babits Mihály megfogalmazta Ritmus a könyvről című versében:

 

Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,

hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:

mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember –

így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: