Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Fercsik Erzsébet: A hatszótagpos szabály a tankönyvekben

Nyomtatási nézet

A magyar helyesírás egyik legszövevényesebbnek tartott területe az összetett szavak írása. Valóban nagyon sok szabálypont foglakozik az egybeírás és a különírás problémáival, az akadémiai szabályzat valamennyi szabálypontjának kb. az egyötöde, szám szerint 59 szabálypont. Közülük az egyik leggyakrabban emlegetett és legtöbbször alkalmazott az úgynevezett hat szótagos szabály, melynek működését megfigyelhetjük az alábbi példákban.

Tükrözd az első feladatban megadott pontokat a koordinátatengelyre!

A következő feladatok megoldásakor rajzold meg derékszögű koordináta-rendszerben az ABC háromszöget, ha A (0;0); B (4;4); C (0;8)!

Ha egy négyszögnek van szimmetria-középpontja, akkor hány szimmetriatengelye lehet?

A legfontosabb energiahordozó a feketekőszén.

A kísérletben megfigyelhetjük, hogy az energianövekedést a víz hőmérsékletének növekedése jelzi.

Az energiaár-emelés takarékosságra és technológiai újításokra készteti a nagy felhasználókat.

Mit jelent az energiamegmaradás törvénye az elektromos áram hőhatásakor?

A fentiekhez hasonló esetekben a figyelmesebb tanulók gyakran meg is kérdezik, nincs-e sajtóhiba a könyvben, miért kell a látszólag hasonló szavakat (koordinátatengely-koordináta-rendszer szimmetriatengely-szimmetria-középpont; energiahordozó-energiaár-emelés) egyszer egybe, máskor külön írni. A kérésre a hat szótagos szabállyal válaszolhatunk, amely szerint A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket többnyire kötőjellel tagoljuk a fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény stb. (AkH. 138.) Ennek mintájára írjuk példáink közül a koordináta-rendszer, szimmetria-középpont és az energiaár-emelés szavakat.

No de miért nem kötőjeles az energiahordozó vagy az energianövekedés szóalak, hiszen ezek is hosszabbak hat szótagnál, az utóbbi nyolc, az előbbi hét szótag? Ha figyelmesen olvastuk az idézett szabályt, és alaposan megfigyeltük a példákat, akkor könnyen tudunk válaszolni a kérdésre. Az energiahordozó és az energianövekedés nem többszörös összetétel, mindössze két egyszerű szóból áll, és a két tagból álló összetételekre nem vonatkozik a hat szótagos szabály. Ugyanez érvényes a példamondatokban a koordinátatengely és a szimmetriatengely szavakra.

Feltűnhet a figyelmes olvasónak, hogy az energiamegmaradás többszörös összetétel, hiszen az igekötőt is összetételi tagnak kell tekintenünk, mégsem írtuk kötőjellel a szóalakot. Valóban így van, ám a hat szótagos szabály alkalmazásakor – a sok kötőjelezést elkerülendő – az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük önálló szónak. Emiatt a szótagszámtól függetlenül egybeírjuk például ezeket a szavakat: energiafelhasználásenergiaátalakításenergiafordítás, de kötőjelesek lesznek azok a két szótagú igekötőt tartalmazó többszörösen összetett szavak, amelyek hat szótagnál hosszabbak.energia-visszafordítástelefon-összeköttetéskeményítő-előállítás.

A hat szótagos szabály alkalmazásakor figyelembe kell vennünk még egy dolgot, amire az alábbi mondta mutat példát: A különböző zsebszámológépeken a normálalakot az EE vagy az EXP gomb segítségével tudjuk beírni.zsebszámológépeken szóalak többszörös összetétel, hét szótag, és mégsem kell kötőjellel írni. Ugyanis a szótagszámláláskor a toldalékok közül a jeleket és a ragokat nem vesszük figyelembe, hiszen ezek nem a lexéma tartozékai, csak a mondatba szerkesztéskor jelennek meg, az a szerepük, hogy a viszonyítást szolgálják. A többes szám jele és a határozórag nélkül az előbbi példa, a zsebszámológép csupán öt szótag, tehát bártan egybeírhatjuk, nincs szükség a kötőjeles tagolásra.

A harmadik toldalékfajtát, a képzőt azonban figyelembe kell vennünk a szótagszámláláskor, hiszen segítségével önálló szó, egy új szótári egység keletkezik. Ennek a részletszabálynak az ismeretében érthető és megmagyarázható, hogy például a növényolajiparáról szó annak ellenére, hogy nyolc szótag, mégis egybeírandó, de a növényolaj-ipari a kisebb szótagszám ellenére is kötőjeles.

Összefoglalva A magyar helyesírás szabályainak 138. pontját, amelyet a hat szótagos szabály néven szoktunk emlegetni, a szabály alkalmazásakor az alábbiakat kell mérlegelnünk.

  1. Hány tagú az összetétel? Ha két egyszerű szó alkotja az összetételt, akkor azokat a szótagszámtól függetlenül mindig egybeírjuk, bármilyen hosszú lesz is a szóalak, például környezetszennye-ződés,kötelességteljesítés. A hat szótagos szabály csak a többszörös összetételekre vonatkozik.

  2. Hány szótagból áll a többszörös összetétel? Ha a többszörös összetétel hat vagy annál kevesebb szótag, akkor egybeírjuk, például rendőregyenruhaszakmunkáshiány. A hat szótagos szabály csak a hat szótagnál hosszabb (hét, nyolc stb.) többszörös összetételekre vonatkozik.

  3. Van-e egy szótagú igekötő az összetett szóban? Ha igen, akkor azt a szótagszámláláskor nem vesszük figyelembe, például szabadalomátruházásszállítóberendezés. A hat szótagos szabály a szótagszámlálás szempontjából csak a két vagy több szótagú igekötőket tekinti összetételi tagnak.

  4. Van-e jelnek vagy ragnak minősülő toldalék a szóalakon? Ha igen, akkor a szótagszámláláskor azt sem vesszük figyelembe, például csipkebogyóteávalcukornádültetvényeikről. A hat szótagos szabály a toldalékok közül csak a képzőt tekinti a szó részének a szótagszámláláskor.

 

A felsorolt négy lépést végiggondolva könnyen megtalálhatjuk és javíthatjuk a hibát a következő tankönyvi mondatokban.

Az alkalmazkodás mindig anyagcsereváltozás, amelyet a környezet hatásai indítanak el. Többszörös összetétel, hét szótag, nincs benne igekötő, jel vagy rag sem, tehát a helyes forma: anyagcsere-változás.

A hasnyálmirigy két százalékát a hasnyálmirigy-szigetek alkotják.

Többszörös összetétel, a többes szám jele nélkül csak hat szótag, tehát a helyes alak: hasnyálmirigyszigetek.

Elvágták a proletárállamot a megmaradt gabonatermő területektől, szénbányáktól és más nyersanyag-lelőhelyektől. Többszörös összetétel, de jel és rag nélkül éppen hat szótag, ezért fölösleges a kötőjel. Helyesen: 
nyersanyaglelőhelyektől.

Különböző anyagokból álló folyékony és gázhalmazállapotú termékek kiválását is megfigyelhetjük. Többszörös összetétel, egytagú igekötő, jel és rag nélkül hét szótag, emiatt kötőjellel kell tagolnunk: 
gáz-halmazállapotú. A tévesztéshez talán hozzájárul az is, hogy a gázhalmazállapot szó kötőjel nélkül írandó, mert csupán hat szótag. Ebben a példában az újabb képző eredményezi a magasabb szótagszámot és ennek következményeként a kötőjeles írásmódot.

Nemcsak a szerzők, szerkesztők, korrektorok, hanem a felsőbb évfolyamos tanulók számára is hasznos lehet a fenti mondatok lépésről lépésre való helyesírási elemzése. Célszerű lehet, ha a szótagszámlálás bonyodalmai közben azt is tudatosítjuk, hogy a hat szótagos szabály végső soron az olvasót szolgálja. A kötőjeles tagolás meggyorsítja és megkönnyíti számára a hosszabb szavak felfogását és értelmezését.

 

Fercsik Erzsébet

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: