Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Szerafinné Szabolcsi Ágnes: A Könyv és Nevelés felhasználása az informatikus könyvtáros képzésben

Nyomtatási nézet

Napjainkban minden tudományterületen szinte az egyik legfontosabb információhordozó a folyóirat, mely nélkül elképzelhetetlen a szakirodalom naprakész követése. A Könyv és Nevelés című folyóiratot az OKI-OPKM Kiadói osztálya az igényes pedagógusok, az iskolai könyvtárosok és a közoktatásban dolgozó szakemberek számára jelentetik meg. A 2008-ban, újraindulása óta tízedik évfolyamába lépett szakmai orgánumot vizsgáljuk meg egy hazai felsőoktatási intézmény informatikus könyvtáros képzése szempontjából. Tesszük ezt azért, hogy a jövő számára megfogalmazhassuk gondolatainkat, véleményünket, elvárásainkat a könyvtáros szakma egyik igen jelentős szakmai kiadványának továbbfejlődése érdekében.

 

A hagyományok folytatása

A lap újraindulásakor a főszerkesztői beköszöntőben megfogalmazták, hogy vállalják a lap értékállónak bizonyult szakmai hagyományait.1 Küldetésüknek tekintik a szerkesztők, hogy amit a nagy elődök, Dolinai, Ferenczy, Gulyás, hirdettek, gondolataik megelevenedésére ma is törekednek. A könyvet és a nevelést – a szerzőkkel együtt – 21. századi, korszerű tartalmaikkal értelmezik, használják. A könyv mögött mindenfajta információhordozó megtalálható s a könyvtár fogalmát is korszerű értelmezésben használják.2 Megpróbálnak szembe fordulni azokkal az aggasztó jelenségekkel, melyekről számos szakmai cikket olvashatunk a kultúrával foglalkozó egyéb és a könyvtáros szakma meghatározó  lapjaiban: az olvasás válságával, a nyelvi igénytelen kifejezésmóddal, az európai összehasonlításban alacsony szövegértési képességünkkel. Nem csak diagnosztizálni akarják a problémákat, hanem megoldási kísérleteket próbálnak az olvasók elé tárni.3 Vizsgált időszakunkban (1999-2008) összesen 38 szám jelent meg, a következő rovatokban: Könyvtár, Olvasáspedagógia, Olvasáskutatások, felmérések a múltból, Ifjúsági irodalom, Tankönyv és taneszköz, Anno, Oktatástörténet, Neveléstörténet, Tanszer-múzeum, Fiatalok fóruma, időnként Kitekintés és rendszerint Hírek rovat is megjelenik.

 

A lap kiváló szerkesztők és a szakmát művelő szakemberek írásai segítségével formálódott. A főszerkesztő Balogh Mihály, a szerkesztők között megemlíthetjük Adamikné Jászó Annát, Balázs Mihályt, Csík Tibort, Jáki Lászlót, Nagy Attilát, Dán Krisztinát, Fogarassy Miklóst, Mohos Sándort, Éger Veronikát, Nádasi Andrást, Dárdai Ágnest (később Fischerné), Balogh Virág Katalint, Golnhoffer Erzsébetet, Kelemen Elemért, Munkácsy Gyulát. A szerzők között épp úgy megtaláljuk az OPKM munkatársait, a felsőoktatásban dolgozó kollégákat, a szaktanárokat, az iskolai könyvtárosokat, mint a szépírókat és a tudományos kutatókat. Csak néhány  név említésével jelezzük a szerzők sokféle hátterét: Adamikné Jászó Anna, Bartos Éva, Bényei Miklós, Bíró Zoltán, Bobokné Belányi Beáta, Bondor Erika, Dömsödy Andrea, Celler Zsuzsanna, Csík Tibor, Dán Krisztina, Elekes Eduárdné, Eszenyiné Borbély Mária, Fogarassy Miklós, Gellér Ferencné, Goda Beatrix, Goda Éva, Horváth Tibor, Jáki László, Jehoda Imola, Kamarás István, Katsányi Sándor, Kührner Éva, Murányi Péter, Nagy Attila, Pápayné Kemenczey Judit, Sáráné Lukátsy Sarolta, Suppné Tarnay Györgyi, Szabó Sándor, Szerafinné Szabolcs Ágnes, Tóthfalusi István, Vajda Kornél, Varga Domokos – s elnézést kérek a terjedelmi okok miatt kimaradóktól.

 

 

Az informatikus könyvtáros képzés és a Könyv és Nevelés

 

Magyarországon a 2006/07-es tanévtől kezdve a felsőfokú könyvtáros képzés áttért az un. Bologna-rendszerű többciklusú lineáris képzési rendszerre. 2006 szeptemberétől egyszakos formában az informatikus könyvtáros alapszakon, majd 2009 szeptemberétől e végzettségre építve master szinten képzik a könyvtárosokat. Lehetőség van PhD fokozat megszerzésére is és örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több szakmabeli szerezte már meg ezt a tudományos fokozatot a budapesti és a debreceni doktori iskolákban. Írásunkban most csak az alapszak képzési szempontjai szerint vizsgálódva megállapíthatjuk, hogy a képzési és kimeneti követelmények alapján elkészített tantervünkben igen sok szaktárgy keretein belül használják, használhatják oktatóink és hallgatóink is a Könyv és Nevelés írásait.

 

Rögtön a sikeres felvételi után az alapozó ismeretek között találjuk a Bevezetés a könyvtári ismeretekbe c. tárgyat, melyben a hallgató egy átfogó képet kap a hazai könyvtári rendszerről, felügyeletről, jogalkotásról, a könyvtárügy trendjeiről, stb. valamint a könyvtári szaksajtóról. Ekkor nyílik először lehetőségünk arra, hogy bemutassuk a szaklapot. Ezt követően a három féléven keresztül oktatott Bibliográfiai adatfeldolgozás óráin a második félévben, az időszaki kiadványok bibliográfiai leírása során vehetik kézbe a hallgatók az egyes számokat, végezhetik el a formai feltárást. Mivel a lap gyakran bemutat értékes, régi, könyvtártörténeti gyűjteményeket (pl. a pécsi Klimo Püspöki Könyvtárat a 2007. 4. sz.-ban, a Bibliotheca Corviniana a 2008. 2. sz.-ban), könyvtárakat, régi könyvritkaságokat, tankönyveket, így ajánlott irodalom formájában a három féléves Művelődéstörténet, könyvtártörténet c. tantárgy óráira készülve ismét forgathatja a hallgató a Könyv és Nevelés egyes számait. Tovább haladva a tárgyak között elérkezünk a Könyvtártanhoz, melynek óráin többek között foglalkozunk a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátásával is, s e témában is kínál számunkra olvasnivalót a lap. (pl. Kovács Mária a romákról a 2005. 3. sz.-ban, Kardos Ferenc a roma gyermekek olvasóvá neveléséről a 2005. 1. sz.-ban.) Az állománygyarapítás tárgyalásakor szívesen olvastunk a tájékoztatásban használt hagyományos eszközökről illetve a digitalizálás segítségével elérhető forrásokról. Ezeket az írásokat az Információforrások c. több féléves tárgy óráin is feldolgozták hallgatóink. (pl. Szabó Sándor: Használjuk-e még? A tájékoztatás hagyományos eszközei. 2006. 4. sz.-ban, a digitalizálásról a 2007. 1. sz.-ban több cikk, pl. Tószegi Zsuzsa). A szaklap legintenzívebb felhasználása természetesen a fő profilnak megfelelő könyvtár-pedagógiai tárgyakban, az Olvasásszociológia-olvasáspedagógia és a Gyermek- és ifjúsági könyvtári munka c. tárgyak keretein belül történik. Az említett órákon nélkülözhetetlennek tartom a Könyv és Nevelés jelenlétét. Oktatóként hasznosítjuk a cikkeket az előadások anyagának összeállításánál is (pl. a biblioterápia  meghatározásáról készített fordítás a 2000. 1. sz.-ban), a hallgatók felkészülnek a szemináriumi kiselőadásra (pl. az iskolai könyvtári munkáról, a szakfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatairól, a könyvtárhasználati órákról, a Bod Péter könyvtárhasználati versenyről, a könyvet népszerűsítő akciókról: Nagy Könyv, az olvasmányokról – fantasy, Harry Potter –, a memoriterek szerepe, tankönyvkritika, könyvkiadók bemutatása stb.) Szinte felsorolhatatlan a sok érdekfeszítő téma. Szembesülhetnek a hallgatók azzal is, hogy mit olvasnak, illetve nem olvasnak a korosztályukba tartozó fiatalok. (2001. 1. sz. Simon Piroska publikációja.) Olvasmányuk alapján saját felméréseik eredményeit össze tudják hasonlítani, véleményüket ütköztethetik, miközben hivatkozhatnak a szakirodalom megállapításaira. Nem egy esetben a szakdolgozatok témaválasztásában töltött be a lap  inspiráló szerepet. Azt kell mondanom, hogy mintha a szerkesztők képletesen a szakma karján, az ütőéren tartva kezüket éreznék, hogy mikor miről kell írásokat közölni. Ha épp az Etikai kódex munkálatai zajlottak, akkor arról, ha épp a könyvtárostanárok gondjairól, vagy a Helyesírási szótár érettségin való felhasználása volt aktuális (2006. 3. sz.), akkor erről olvashattunk színvonalas cikkeket. Magam is három gyermekem nevelésében számos oktatási kérdéshez, könyvtáros érdeklődésemhez, egyéni kutatásomhoz (Jáki László, 2006. 1. sz., Szendi Emma, 2004. 3. sz., Goda Beatrix, 2004. 1. sz.), mindennapi oktatói munkámhoz, nem művelt, de érdeklődéssel nyomon követve a magyar szakomhoz kapcsolódva olvastam kivétel nélkül szinte minden számban valami érdekfeszítő írást. Természetesen találok számomra kevésbé érdekes cikkeket is, melyek az informatikus könyvtáros képzés szempontjából és egyéni érdeklődésem miatt most vizsgálatomon kívül esnek. (pl. a fizika tantárgy oktatásában használható taneszközről, de ennek viszont a fizikusok örülnek.) Az új alapképzés harmadik évébe érve választható tárgyainkhoz kapcsolódva (pl. Tudománymetria, Szerzői jog) figyelemre méltó cikkeket találhatunk bibliometria és hivatkozásvizsgálat témájában, melyeket gyakran kérnek  számon a képzőhelyeken, hogy nem tanítunk kellő mélységben. Örömmel fogadtam tehát Csík Tibor és Celler Zsuzsa, valamint Dömsödy Andrea elemzéseit a 2000. 2. sz-ban. Nem beszéltem még a PR és  kommunikáció  (2004. 2. sz., 2008. 1. sz.), a szerzői jog (2004. 3. sz.),a tévézés (2004. 1. sz.), a számítógépezés, az Internet használata, a blogok iskolai könyvtári használatáról (2008. 2. sz.) közölt írásokról. A Menedzsment tantárgy oktatója örülhet, hogy az iskolai könyvtárosok számára az EU-s pályázatokban való részvételről is írnak. Gratulálok a sokszínűséghez!

 

A szerzők között örömmel  fedeztem fel kollégáimat, s így megállapítható az is, hogy  ez a szakmai orgánum  publikálási  lehetőséget is kínál  oktatóink számára. Megtisztelő számunkra nem egyszer a valaha nekünk is kötelező irodalomként megadott szerzők között a Könyv és Nevelés szerzői között megjelenni. Olvashattunk más képzőhely könyvtáros képzéséről, megvédett szakdolgozatokról is. A felvetett témák sorát még hosszan sorolhatnám. Írásom keretei nem teszik lehetővé, hogy hiánytalanul felsoroljam az értékes cikkeket. Válogatásom kizárólag a jelenlegi képzés szempontjainak volt alárendelve. A felsorolt tárgyak hosszú sora jelzi, hogy a képzés számára mennyire fontos a Könyv és Nevelés. Minden elismerésem tehát a szerkesztőségnek, várjuk továbbra is az igényes írásokat.

 

Nem tettem említést viszont arról, hogy a jelenlegi tanévben még utolsó évesek a hazai gyakorlatban korábban folytatott 8 féléves képzés két szakos, tanár-nem tanár szakos hallgatói. A történelem, a magyar, a matematika, a számítástechnika, az idegen nyelv és az ügyvitelszervező szakos hallgatók pedagógiai, módszertani, irodalomtörténeti, irodalomelméleti, tankönyvkritikai ismeretei bővítése érdekében különösen fontos megismerni, használni rendszeresen a lapot. Hospitálások, tanítási gyakorlatok alkalmával is forgathatják a könyvtár-pedagógiai szakfolyóirat lapjait, melynek elektronikus elérése nagyban megkönnyíti a szükséges információk megszerzését. Összegezve tehát az eddigieket, megítélésem szerint a Könyv és Nevelés c. szakfolyóirat egy korszerű, sokoldalú, igényes, meghatározó könyvtár-pedagógiai periodikum, mely használata nélkül az informatikus könyvtáros képzést el sem tudom képzelni.

 

 

Marketing

 

Balogh Mihály előbbiekben már idézett írásában csokorba gyűjtötte Benke Péter megfogalmazott kérdéseit a lap marketing tevékenységével kapcsolatban. Ezek közül a potenciális olvasókkal foglalkoznék elsősorban. A szűkös anyagiak ellenére komoly megfontolásra ajánlom az informatikus könyvtáros képzés hallgatóinak megcélzását, „becserkészését”. Az ország 12 képzőhelye kaphatna egy ingyenes példányt a lap számaiból, melyeket az oktatók munkaeszközként bemutatnának hallgatóiknak. A lap a képzőhelyek központi könyvtáraiban rendelkezésükre áll ugyan (nálunk 1 példány van előfizetve), a kiadvány elektronikus verzióját is használják, de tapasztalatom szerint a kézbe vehető, lapozható dokumentum nagyobb nyomot hagy a fiatal, számítógéphez szokott hallgatóban. (Talán életkoromból adódik – 50 év –, hogy a hagyományos nyomtatott verzió használatáról se kívánok lemondani, számomra egymás mellett él a kétféle információhordozó)  A  Könyv, Könyvtár, Könyvtárossal hasonló módon ismertetem meg hallgatóimat, s az ingyenes példányokat köszönettel fogadjuk a főszerkesztőtől  második éve. Neves, amerikai adatbázis-szolgáltató kötött szerződést évekkel ezelőtt könyvtárosokat képző intézmények között velünk is  ingyenes, online információ-visszakeresésre csak azért, hogy a hallgatók a szükséges ismeretek elsajátítása után, munkába állva igényeljék a hasonló szolgáltatást munkakörükben. Tekinthetjük ezt egy hosszabb távon megtérülő befektetésnek  s bízom abban, hogy a hallgatók nyomon fogják követni ennek a lelkes szerkesztőségnek az eredményes munkáját. Folytassák tovább azt a megszokott, igényes, szakmai felkészültséggel társult küldetést, melyre a szerzőkkel együtt egy életre vállalkoztak. Munkájukhoz kívánok jó egészséget, kitartást, további elkötelezett szerzőtársakat!

Jegyzetek 

 

1.

 

Balogh Mihály: Hogyan tovább Könyv és Nevelés? = Könyv és Nevelés. 2005. 7. évf. 2. sz. 6-12. p.

2.

 

Balogh Mihály: Hogyan tovább Könyv és Nevelés? = Könyv és Nevelés. 2005. 7. évf. 2. sz. 6-12. p.

3.

 

Balogh Mihály: Hogyan tovább Könyv és Nevelés? = Könyv és Nevelés. 2005. 7. évf. 2. sz. 6-12. p.

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: