Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Bányai Mátyás: Az Esztergomi Bencés Gimnázium szertárának rövid története

Nyomtatási nézet

Az első Ratio Educationis rendelkezései (1777) alapján vált a fizika önálló gimnáziumi tantárggyá. A fizika tanításával nem voltak túl igényesek sem a személyi, sem a tárgyi előírások. A szertárak szerényebb szemléltetőeszköz állománnyal rendelkeztek, a tantárgyat nem szaktanár tanította.

Jelentősebb változást az 1848-ban kiadott „Entwurf” (Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich) eredményezett, amelyet Magyarországon 1850-ben vezettek be. Ez a tanügyi szabályozás megszüntette a hatosztályos gimnáziumokat, helyettük a kedvezőtlenebb körülmények között lévőket négyosztályos algimnáziummá, a jobb feltételek között működőket pedig nyolcosztályos főgimnáziummá változtatta. Jelentősen megnövekedett a fizika tanításával szemben támasztott követelmény. Bevezették a szaktanári rendszert, a szerzetes tanároknak is szaktanári képzésben kellett részesülniük. A főgimnáziummá válás előfeltétele a magas szintű követelményeket is kielégítő szertári állomány volt.

Az 1896/7-es bencés rendi évkönyvben leírtak szerint „az Entwurfig nem is kereshetünk fizikai múzeumot”. A bencés rendiek anyagi helyzete a szabadságharc után rosszabb lett. Jelentős erőfeszítéseket kellett tenniük a tárgyi feltételek megteremtéséért. Valószínűleg valamilyen vizsgálat kapcsán kifogások merültek fel a szertári állomány színvonalát illetően.

1851 decemberében báró Augusz egy leiratot küld Takács Bernardin igazgatóhoz, amelyben kifogásolja a segédeszközök hiányosságát. Bár az igazgató válaszában alaptalannak minősíti ezt az állítást, bizonyos hiányosságokra azonban egyéb leírásokból mégis lehet következtetni. Az igazgató még 1852-ben felkeresi a polgármestert, és kéri, hogy a fizikai múzeum számára egy termet rendeztessen be, lássa el a szükséges szekrényekkel és egyéb eszközökkel. Egy korábbi szerződés alapján a város volt köteles gondoskodni az iskola karbantartásáról, anyagi igényeinek kielégítéséről. Ez az esztendő tekinthető az önálló fizikai szertár kezdetének.

A főgimnáziummá válás évében (1852) az újonnan kinevezett tanári kar sorában találkozunk Kühn Rajmund nevével. Ő tekinthető a szertár megalapítójának. A Kühn Rajmundot követő fizikatanárok, mint például Hollósy Jusztinián, Fehér Ipoly, elméletileg jól képzett tanárok voltak, szerették a kísérletezést, működésük idején a szertár sokat fejlődött. Az új épületben a fizikaszertár valóságos dísze volt az intézetnek.

Kühn kiválóan képzett tanár volt. Nagy igyekezettel látott hozzá, hogy a fizikai szertár (múzeum) minél jobban megfeleljen a főgimnázium igényeinek. Szinte egész nap a szertárban dolgozott. Volt egy lelkes segítőtársa, Leutelt Vince ny. cs. és tüzérkapitány. A kapitányt nagyon érdekelhették a fizikai kísérletek, mert az évkönyv tanúsága szerint (1869/70) nagyon sok fizikai eszköz készítésében vett részt.

Kühn 1865-ben rész vett a tankönyvbíráló bizottság munkájában is. 1865-ben egykori tanára, Kreusz Krizosztom főapát érthetetlen okból ezt az igen lelkes szertárfejlesztőt más munkakörbe osztja be. Kiküldi az 1867-es párizsi világkiállításra, hogy útközben tanulmányozza több németországi birtok kezelését.

1868-ban a kismegyeri bencés birtok jószágkormányzója lesz. Elöljárói ezzel a munkájával is nagyon meg vannak elégedve. Sok fizikai tárgyú értekezés szerzője.

Szertártörténeti érdekesség az is, hogy 1854-ben a főapát (Kreusz Krizosztom) az iskolának adományozta azt a távcsövet, amely ma is szertárunk működőképes, nevezetes darabja. Folyamatos használata érdekében a város egy obszervatóriumot rendezett be a rendház tetején.

Érdekes módon megtalálhatjuk ma a TIT előadások ősét a fizikatanárok ismeretterjesztő munkájában. A fizika tanítása, a fizikai ismeretek terjesztése túllépi az iskola falait, nem csak a tanulóifjúság, hanem a városi nagyközönség számára is tartanak fizika tárgyú előadásokat. A Kühn által szervezett obszervatóriumi bemutatások is ilyen ismeretterjesztő előadásoknak tekinthetők, és ez a hagyomány évtizedekig tovább él. Kühn előadást tartott a fizika egyes fejezeteiről az esztergomi és a vidéken működő tanítóknak. Jagicza Lajos a hetvenes években kísérletekkel tarkított felolvasásokat tartott a fizika érdekesebb részéről. Fehér Ipoly a Lőrincz utcai arénában élőképeket mutatott be nagyszámú közönség előtt. A bevételt az 1876-os árvízi károk enyhítésére fordították. Horváth Mátyás 1885-ben, Párkány visszafoglalásának 200 éves emlékünnepén a főgimnázium dísztermében skioptikonnal (vetítéssel) mutatott be történelmi képeket. 1896-ban a kíváncsi publikum előtt a röntgensugarak működését ismertette. A bevételből kívánták biztosítani a szegényebb tanulók millenniumi tornaversenyen való részvételét. A század elején, 1906-ban Dombai Nárcisz a naprendszerről, a Napról, a Geissler-csövekről és a röntgensugarakról tartott ismeretterjesztő előadást.

Sok esetben feltűnően szépek a múlt század végén és a XX. század elején készített szemléltető eszközök. Anyaguk nemes fából, esztétikus hatású rézötvözetekből készült. Kivitelezésük precíz, tartós. Feltűnő ötletgazdagságuk. Nagyok sok ma készített taneszköz ötlete ezekből táplálkozik (pl. transzformátorok, optikai pad, stb.).

A múlt században beszerzett több fizikai eszköz külföldről, legtöbb Bécsből származik. A hazai tanszergyártás a Calderoni cég működésével kezdődött (1819). Szertárunkban nagyon sok taneszköz található, amely a Marx és Mérei cégtől származik.

A harmincas években, valószínűleg gazdasági okok miatt szűkül a tanszergyártó vállalatoktól beszerzett eszközök száma. Szaporodnak a házilag készített, esztétikailag igénytelen (fuserált) taneszközök, állványok, foglalatok, stb. Tény, hogy a szükségmegoldás mögött is lelkes tanári munka és tantárgyszeretet húzódik meg.

Már a húszas években a rendkívüli tárgyak között találjuk a fizikai gyakorlatokat. Ezeken a gyakorlatokon a tanulók fakultatív alapon, kötelező óraszámon belül vehettek részt. Nagy volt az érdeklődés. Népszerűek voltak ezek a kísérletező órák, annak ellenére, hogy a tanulók évi 3-5 pengőt fizettek eszközrongálás és anyagbeszerzés címén. Az órákon tanulópárok párhuzamosan végezték ugyanazokat a kísérleteket, méréseket. Ez szükségszerűen a kíséreti eszközök nagyobb példányszámú beszerzésével járt együtt.

Az államosítás után a bencés rendi szertár állami tulajdonba került. Első szertárosai Sárgai József és Cserép Lajos voltak. Az állam és az egyház közötti kiegyezés után, amikor a volt Szent Imre reálgimnázium beolvadt a Szent István Gimnáziumba, egykori szertári felszerelésüket nem hozták magukkal. Ezek az egyházi tulajdonba visszakerült Temesvári Pelbárt gimnáziumé maradtak. A tanár- és ifjúsági könyvtáruk, valamint irattáruk anyaga és némely bútorzatuk (pl. a kémia szertárban lévő, máig is a legszilárdabb keményfa székek) iskolánkhoz került. A zárda épületébe történő átköltözéskor a szertári anyag fele a technikumé lett. A fizikai és a kémiai szertár a második emeleten lévő köves, alig fűthető, hosszú, folyosó alakú helyiségbe került. A tanév nagy részében, a téli hónapokban a dermesztő hideg miatt szertári munkát nem lehetett végezni. A helyiség minden szempontból átmeneti szükségmegoldást jelentett. Az ötvenes évek közepétől a kémiai szertárfejlesztés gyengébb ütemű volt, ami elsősorban a tanszergyártó vállalat nagyon szűk kínálatával magyarázható.

A hatvanas évek végén (1968) megkezdődött a gimnáziumi osztályok fokozatos elsorvasztása. 1972-ben fejezte be tanulmányait az utolsó gimnáziumi osztályunk. Az iskola profilváltásával együtt járó mélyreható változások kétségessé tették a régebbi taneszközök sorsát. Ezért 1970-ben a muzeális értékű szemléltető eszközök biztonságba helyezése érdekében – nagyobb mennyiségű könyvtári anyaggal együtt – 37 db műemlék jellegű fizikai kísérleti eszközt adtunk át a Balassa Múzeumnak.

1970-ben a fizikai és a kémiai szertár új helyre költözött. Az első emeleti folyosó végén alakítottuk ki a két szertárat, és a természettudományok tanítására alkalmas előadótermet. A szertárhelyiségek az igényeknek megfelelő méretűek, jól szellőztethetők, világosak, jól fűthetők. Különösen a fizikaszertár kellemes benyomású, harmonikus helyiség.

A hetvenes évek elejétől erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a fizika, kémia, majd később az önálló tárgyként tanított elektrotechnika oktatásában a tanulói kísérletek kívánt mértékű szerepet kaphassanak. Az egyes kísérleti eszközöket 15-15 példányban szereztük be, s így lehetőség adódik kb. harmincas létszámú osztály esetében is a páronkénti párhuzamos kísérletezésre. Emellett természetesen a tanári bemutató kísérletek sem maradhatnak el. Anyagi eszközök beszerzésére, a bútorzat korszerűsítésére a hetvenes években az iskolának jobb anyagi lehetőségei voltak, amit az iskola szaktanárai igyekeztek kihasználni.

(Megjelent a Komárom Megyei Pedagógusok Módszertani Füzete c. kiadványban. Tatabánya, 1981., pp. 59-66.)

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: