Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

n/a: Anno... Tanszerengedélyezések és bírálatok

Nyomtatási nézet

A vallás- és közokt. m. kir. miniszter az 1908. évi 50370. számú rendeletével a Velősy Lipót székesfővárosi elemi iskolai igazgató és Szabó Dezső székesfőváros elemi iskolai tanító által szerkesztett és Singer és Wolfner-féle budapesti könyvkereskedő cég által kiadott „Budapesti Földrajzi Füzet” című és a vázlatos térképrajzoláshoz tartozó munkát a hivatalos birálatok alapján a budapesti elemi iskolák III. osztálya száma alkalmasnak találta és használatra engedélyezte és az engedélyezett taneszközök jegyzékébe felvette.

Birálat

„Budapesti Földrajzi Irka” a vázlatos térkép rajzoláshoz. A népiskola harmadik osztályainak tanulói számára. Tervezte Velősy Lipót és Szabó Dezső.

Budapest, 1907. 45 lap.

A csinos kiállítású s még kéziratban lévő füzet tervezői okos kis művük megjelenésének okadatolására méltán szólaltatják meg a Tanterv megfelelő passzusait. A földrajztanításnak módszerét tárgyaló negyedik pont a térkép-rajzoltatásra vonatkozólag ugyanis a következőket mondja: „A térkép vázlatos rajzoltatása époly nagy fontosságú segédeszköze a földrajztanításnak, akárcsak maga a térkép, mert segítségével bármilyen földrajzi képet és jelenséget azonnal megrögzíthetünk. A csekély időre való tekintettel azonban, mely a földrajztanításra jut, nem volna ajánlatos és célszerű, ha a rajzoltatásra túlságosan sok időt fordítanánk. Éppen ezért ne kívánjon a tanító u. n. mutatós rajzokat, hanem elégedjék meg vázlatokkal és vázlatos rögzítésekkel. A vázlatokat a legegyszerűbb rajzfogásokkal és eszközökkel a anulók (az iskolai táblán bemutatott vázlatok nyomán) szabadon, minden segítő vonal alkalmazása nélkül, vessék papírra.” A Tanterv idézett részlete kétségtelenül igazolja a Budapesti Földrajzi Irka kiadatásának szükségességét.

Megállapíttatván a kezeim között lévő munkának teljes jogosultsága, azt kell immár vizsgálnom, hogy vajjon a tervezők a Tanterv intenciói szerint oldották-e meg, kétségtelenül nem könnyű feladatukat? Mert a feladat, te-kintve a tanuló ifjúság alig számbavehető rajzi készségeit, az ábrázolás alá kerülő objektumok bonyolult, szövevényes voltát és végül a kitűzött didaktikai célt, tényleg nem utolsó; s erősen ambicionálhatja a földrajztanítás leghivatottabb módszereit is.

A tervezők 21 vázlatrajzban adják Budapestnek és környékének egyes részleteit. Kiindulnak a tájékozódás helyéről, majd megrajzoltatják az égtájakat, az iskola alaprajzait különböző elhelyezésben és kivitelben, az iskola környékét, Göncöl-szekereket az északi csillagot, a Dunának budapesti szakaszát, a Vérmezőt és környékét, az egyes közigazgatási kerületeket, végül Budapestet és környékét.

E menet ellen nem sok kifogásunk van. Ami azonban van, az nem lényegtelen.

Így pl. a helyhez kötött (várbeli) iskola rajza után a helyhez kötött (a várbeli iskola) környék, felölelvén minden utcát, a legközelebbi teret, rajta egy templomot s egy szobrot, már nagy ugrást jelent. Az iskola alaprajza után egyelőre csak egy utcasor következhetik egy pár szomszédos ház megjelölésével.

Teljesen kihagyandónak tartom a Göncöl-szekér és az Északi sark-csillag rajzát, mely kedves is, csinos is, de egyáltalában nem instructiv. Nem, már csak azért sem, mert a Göncöl-szekér elhelyezése nem mindig ugyanaz! Nem szabad felednünk, hogy midőn e rajzokat másolhatjuk, egyuttal az emlékezeti képek rögzítésére is törekszünk. A Göncöl-szekér megrögzítésére vonatkozólag többet ér egyetlen, a természetben végzett észlelet, mint a rajzok egész légiója.

A Duna budapesti szakaszát kiegészítendőnek vélem. A rajz csak magát a folyót ábrázolja, partjai csak általánosságban vannak jelezve. Mivel nem fizikai földrajz értelemben vett folyóról; hanem szorosan megjelöltről van szó, okvetetlenül azon körülményekkel kapcsolatosan kell őt feltüntetni, melyek e részt budapesti szakasszá teszik. Ez ismertetők pedig nemcsak a hidak, hanem a budapesti partok is.

Az első kerületet ábrázoló vázlatrajzon vagy elhagyandók (s ez a helyesebb!) a szomszédos községek (Budakeszi, Budaörs, Budafok) vagy ha nem, akkor így jelőlendők: Budakeszi község határa, Budaörs község határa, Budafok község határa. S ez a megjegyzés érvényes mindazon vázlatokra, melyeken hasonló jelzések vannak.

Nagyon sok új jelzés van a X. kerület ábrázoló rajzon: hegycsúcs, patak, szőlő, temető új jelzéssel. Szőlőt már a harmadik kerületnél lehet felvenni…

Farkas Sándor

áll. tanítóképző tanár

(Az Orsz. Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője. M. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Budapest, 1908.  II. évfolyam 5. szám)

Véleményes jelentés

Endrei Ákosnak javított, magyar helyesírási füzeteiről. Vonatkozással az O. P. M. elnökségének 241/908. sz. kiadványára.

E füzetek javított kiadású példányaiban csak azt szükséges néznem, hogy a szerző a 145.559/907. sz. m. rendelet alapján miképpen érvényesítette 1907 november hónapban benyújtott bírálatom megjegyzéseit.

Amiket akkor megjegyeztem, azokból némelyeket elfogadott a szerző, de van olyan is, amit nem. Pl. én most is azt vallom, hogy a II. füzet végén csak hosszú mássalhangzókról kellene beszélnie, s most annyival inkább, mert az I. füzet V. pontjában a kettősjegyű mássalhangzókra vonatkozó véleményemet elfogadta, nem pedig kettős mássalhangzókról. Ugyancsak fentartom a IV. füzet XVIII. pontjának a ch-ra vonatkozó megjegyzésemet, hogy t. i. az inkább a XIX. pontba való volna.

Helyesen írta most a szerző ezt: Nagykároly (város), de viszont úgy tudom, hogy Nagy-Várad, nem pedig Nagyvárad.

Ezek után a javított kiadást még inkább ajánlom iskolai használatra, mint az első kiadást. S mivel meg vagyok győződve, hogy szerző mostani észrevételeim elsejét minden bizonnyal el fogja fogadni, s módot talál, hogy azt füzeteiben érvényesítse, egyebekben pedig az ily gyakorlati mű legigazibb megigazítója, a gyakorlati használat kivánja a maga szerepét: e művet bár-mely feltétel hivatalos kikötés nélkül ajánlom iskolai használatra.

Dr. Baló József

Az I. ker. áll. tanítóképző intézet igazgatója

(Az Orsz. Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője. M. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Budapest, 1908.  II. évfolyam 6. szám.)

Értékelés

Átlag: 3 (1 értékelésből)

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: