Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Rasmussen C.C:: A dán iskolai könyvtárak

Nyomtatási nézet

Robbanásszerű fejlődés időszakába léptek a dán iskolai könyvtárak. Fejlődésük olyan mértékű, hogy alapvető változásokat hoz az iskolai könyvtárak szervezetében és felépítésében, az iskolai könyvtárosok szakmai feladataiban és azok struktúrájában, ennek következtében pedig a dán iskolai könyvtárosképzésben.

Az iskolai könyvtárak legújabb fejlődése akkor kezdődött meg, amikor az új Folkeskole-val foglalkozó törvényt elfogadták. „Folkeskole = a volt nyolcosztályos általános iskolának megfelelő önkormányzati fenntartású alsó fokú és alsó középfokú iskola.”

Ez a törvény az egyes tanulót helyezi a középpontba, amely végérvényesen megváltoztatja a tanóra előkészítésének és levezetésének a folyamatát. A korábbiakhoz képest a tanítással kapcsolatos kulcsszavak a következőkre változtak: interdiszciplináris munka, fokozott szakmaiság, differenciálás az oktatás folyamatában, projekt módszer, a manuális és művészi önkifejezés alkalmazása. Mindezek azért alakultak így, hogy az iskolát képessé tegyék annak a feladatának a teljesítésére, hogy segítsen kialakítani a tanulókban a mai társadalom megkívánta különböző cselekvési képességeket.

Mindez nem férhet bele „az egy tanárral szemben egy osztály, egy osztályteremben, egyfajta tananyagot tanulva” koncepcióba. Szükségessé vált, hogy a tanár és diák számára olyan lehetőségeket teremtsünk a tanítási folyamatban, amikor lehetőségük van arra, hogy mindenfajta forrás és csatorna igénybevételével információt gyűjthessenek, az információt tudássá alakítsák és ezt a tudást mások felé továbbítani tudják.

A Folkeskole törvény megállapítja, hogy ennek egyik lehetőségét az iskolai könyvtár biztosítja. Annak hangsúlyozása érdekében, hogy az iskolai könyvtár az oktatási folyamat része, az új törvény elfogadása révén az iskolai könyvtárak a Kulturális törvény hatálya alól az Oktatási törvény (Folkeskole Act) hatálya alá kerültek. Az iskolai könyvtár könyvtár marad, de a hangsúly az alapvető könyvtári funkciókról a pedagógiai területre kerül át.

A törvény kimondja, hogy Dánia mind az 1700 önálló iskolájában oktatási szolgáltató központként működő iskolai könyvtárnak kell lennie. Az iskolai könyvtári területen történő innováció előmozdítása érdekében az Oktatási Minisztérium 1996-ban miniszteri rendeletet és útmutatókat adott ki. Ezenkívül kijelölt és képzett iskolai könyvtári szaktanácsadókat, akik a helyi önkormányzatoknak, az iskolai könyvtárak fejlesztésére irányuló erőfeszítéséhez segítségüket, szakértelmüket ajánlják fel. Fentiek megértéséhez szükséges, hogy bemutassuk a dán iskolai könyvtári rendszer jogi és gazdasági szervezetét.

A dán parlament (Folketinget) dönt egy dán általános iskola alapításáról, de a helyi önkormányzat feladata az, hogy gyakorlatilag és gazdaságilag létrehozza az iskolát. Ezért természetes, hogy vannak különbségek  – néha igen nagy különbségek – az egyik önkormányzat és a másik között, amely természetesen az iskolai könyvtárakra is kihatással van.

Az oktatási szolgáltató központ

Dániában az iskolai könyvtárakat és jövőjüket érintő viták az utóbbi néhány évben arra irányultak, hogyan írjanak le és hogyan alkalmazzanak a gyakorlatban egy olyan oktatási központot, amelynek feladata a napi oktató-nevelő munka segítése.

Különösen az információs és kommunikációs technológia területén végbement gyors fejlődés, az oktatóanyagok gyártása, melyek nemcsak nyomtatott anyagok, hanem elektronikus formában is, vagy akár a hálózaton jelennek meg, még tovább tüzelték ezt a vitát.

Ezután kezdhetjük meg egy oktatási szolgáltató központ körvo-nalainak fölrajzolását. A központ négy, egyformán fontos és szervesen egymáshoz kapcsolódó alapon nyugszik:

Szaktájékoztatás minden típusú oktatóanyagról, beszerzésük, feldolgozásuk, rendelkezésre bocsátásuk.

Médiaműhely lehetőségek biztosítása.

Kulturális kommunikáció és -szétsugárzás.

Részvétel az adott iskola fejlesztő munkájában.

Oktatóanyagok

Alapvetően az iskolai könyvtár fő feladata a tanulók és a tanárok ellátása megfelelő információval és tananyaggal. Mindegy, hogy ez az anyag könyv, nem nyomtatott dokumentum, vagy elektronikus formában létezik, a lényeg az, hogy a felhasználó számára a leginkább adekvát és egyszerűen alkalmazható legyen. Az iskolának ezenkívül meglévő dokumentumairól és azok lelőhelyéről hatékony és gyors áttekintési lehetőséget kell szolgáltatnia.

Médiaműhely

A projekt-módszer azt jelenti, hogy az iskola különböző műhelyeket hoz létre. Az iskolai könyvtár is egy ilyen hely, ahol műhelymunkát lehet végezni, többek között pl. médiagyártást. A tanulókat ösztönzik arra, hogy gyűjtsék, feldolgozzák és sugározzák szét az információt/tudást lokális hálózat, Internet, multimédia, képek, hangfelvételek, vagy felhívás, vagy ábrák segítségével. Mindezen különböző elemek koordinálására az iskolai könyvtár az egyik legmegfelelőbb szervezet.

Kulturális fejlesztőmunka

A iskolai könyvtári gyűjtemény és a könyvtár együttműködése más, kulturális intézményekkel, mint pl. közművelődési könyvtárak és megyei központok, az iskolai kulturális koordinációs és fejlesztőmunka természetes kulcspozíciójú egységévé avatja az iskolai könyvtárat.

Az iskola fejlesztő munkája

A dán Folkeskole törekvéseinek megfelelően elsősorban és leginkább helyi szinten fejlődik az iskola. Az iskolafejlesztés az iskolatanács, az igazgató, a tanári csoportok, a szülők és a tanulók szokásos feladata, és – központi szerepének köszönhetően – az iskolai könyvtár itt is meghatározó jelentőségű. Az iskolai könyvtárosokat az oktatási anyagok ismerete, fejlesztői és szaktanácsadói gyakorlatuk feljogosítja arra, hogy kiváló partnerek legyenek az iskola jövőbeni céljainak és a konkrét megvalósítás terveinek kidolgozásában.

Az iskolai könyvtárosok képzése

A dán iskolai könyvtárosok először és elsősorban szakképzett tanárok, és csak másodsorban iskolai könyvtárosképzésben részesült könyvtárosok. Az iskolai könyvtárosok nagyobb része tanít is a könyvtári munkája mellett. A jelenlegi iskolai könyvtárosképzés, mely a Dán Királyi Pedagógiai Főiskolán történik, 288 órás tanulmányokat tartalmaz. A főiskola néhány ágazatán a képzés három hónapig tart, míg más helyeken egy évig, de hetente egy napot az iskolában töltenek el.

Az évek során a képzést úgy alakították, hogy megfeleljen a Folkeskole támasztotta követelményeknek és normáknak.

A mostani törvényben az iskolai könyvtár központi szerepet kap, ezzel az iskolai könyvtárosokkal szemben támasztott igényekbe beletartozik még: bibliográfiák összeállítása, az oktatási anyagok kiválasztásában szaktanácsadás, az anyagok kiválasztásában új rendszerek kiépítése, tanácsadás a kollégák részére a pedagógia szakterületén valamint az iskolai könyvtár aktív, partneri szerepe a az iskola pedagógiai irányú fejlesztésében.

Jelenleg (1998 júliusában) a dán iskolai könyvtárosképzés felülvizsgálat és vita tárgya. A Dán Királyi Pedagógiai Főiskolán belső csoport dolgozott a jövőbeni iskolai könyvtárosképzés tartalmán, és a Dán Iskolai Könyvtárosok Szövetsége az Iskolai Könyvtárak Fejlesztési Alapjának gazdasági támogatásával az új iskolai könyvtárosképzés tartalmára és struktúrájára vonatkozó széleskörű jelentést és javaslatot készített.

Az iskolai könyvtárosképzés új verziójáról még nem mondható el, hogy végleges, de az alapelvek világosak, és a két csoport véleménye széles sávban egyezik azon a területen, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a jövő iskolai könyvtárosának, és abban, hogyan kell strukturálni az új képzést.

A Dán Iskolai Könyvtárosok Szövetsége ezzel foglalkozó csoportja a dán Folkeskole iskolai könyvtárosával szemben a következő követelményeket állítja az új ezredév küszöbén:

jó pedagógiai érzék,

iskolai könyvtárszakma áttekintése,

jó képességek az együttműködés és az információ szétsugárzásának területén.

Ugyanakkor az is fontos, hogy az iskolai könyvtáros képes legyen:

a szabványoknak megfelelően dolgozni,

fejlesztő irányultsággal tevékenykedni,

felfogni és gyakorlatba átültetni a jó gondolatokat,

a sokfelé irányultságot, bonyolultságot kezelni,

megbízható szakmaiságra támaszkodva tantárgyköziségben

gondolkodni és dolgozni,

a fejlesztési munkát alkalmi, erre a célra kialakított csoport

segítségével is elvégezni.

Úgy tűnik fel, hogy az iskolai könyvtárosok képzése modul-jellegű tanfolyam lesz, egy alapmodullal, mely az iskolai könyvtári munka alapjait tanítja meg, és legalább két elágazó modullal, melyek egyes szakterületekre szélesebben nyitnak. Ezek az elágazások továbbképzésként azok számára is elérhetők lesznek, akik már részesültek iskolai könyvtárosképzésben. Előreláthatóan iskolai könyvtártudományban doktori képzés része is lehetnek az elágazó modulok. A tervek szerint a Dán Királyi Pedagógiai Főiskola a koordinációs munkára iskolai könyvtári szaktanácsadót alkalmaz majd, akinek a feladata az lesz, hogy a különböző elágazások között az egyensúlyt biztosítsa, és azt, hogy minden egyes ágazaton legyen iskolai könyvtári szaktanácsadó. A képzés lényege és tartalma természetesen folyamatosan megfontolás tárgya kell, hogy legyen. A legfontosabb, hogy fenntartsuk azt az alapelvünket, hogy az iskolai könyvtár pedagógiai feladatokat lát el, de ugyanakkor a dán könyvtári rendszer része is. Jövőképünk jelenleg az, hogy a könyvtár és az Internet eddig soha nem látott mértékig fog fejlődni. A jövő iskolai könyvtárosai – a könyvtári rendszer többi tagjával együtt – valóban jól felkészültnek kell lennie ahhoz, hogy a lehetőségekből a legtöbbet tudja kihozni. (Fordította: Celler Zsuzsanna)

Rasmussen C.C.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: