Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Tamásné Fekete Adrienn: Mi végre van a könyvtárostanár az iskolában?

Nyomtatási nézet

Hirdetés:

Keresünk tapasztalt könyvtárostanárt:

aki több évtizede gyűjtött, de szakképzett könyvtárost még nem látott, az iskola különféle helyein feltalálható könyveinkből, folyóiratainkból, térképeinkből, kottáinkból,  kazettáinkból, videóinkból, CD-inkből, valamint néhány információtechnikai eszközünkből szolgáltatóképes könyvtárat tud létrehozni; a tankönyvekkel kapcsolatos teendőket ellátja; kialakítja az iskolatörténeti gyűjteményt;

aki nagy pedagógiai tapasztalattal és gyakorlattal, továbbá pedagógiai innovációs készséggel rendelkezik, hogy iskolánk olvasáspedagógiai programját jó kezekben tudhassuk, hogy a még gyermekcipőben járó informatika . könyvtárhasználattan- ismeretek műveltségi terület oktatását ill. oktatásának segítségét ellássa; tanítsa  szaktárgyát, s ha szükséges, helyettesítsen is;

aki kiváló médiaspecialista, iskolánk információtechnikai eszközeinek kiválasztásában  szakértőként vesz részt, továbbá a használók képzésében is jártas;

aki menedzser-szemléletű vezető, képes a könyvtár működési feltételeinek biztosításához  pénzt szerezni: profi pályázatíró; jó szervezőkészségével föllendíti az iskola és szűkebb-tágabb környezete kulturális életét (rendezvények, vetélkedők, szakkörök, iskolaújság, évkönyv stb.);

aki empatikus képességével biztosítja a könyvtár meleg, barátságos légkörét, megvalósítva  annak szocializációs szerepét; . és aki az előzőekben fölsorolt tevékenységek segítségével, továbbá példamutató magatartásával képes rávenni az eddig nem olvasó diákokat és tanárokat is az olvasásra, könyvtárhasználatra, könyvtárhasználtatásra; . s végül, ha mindez sikerült: az iskola minden dolgozóját és diákját kiszolgálja.

Figyelmeztetés: túlórapénz nincs!

Jelige: pedagógiai »szemlélet . MEG . váltóra« várunk!.

A tréfás hangú hirdetés ötletét egy menedzsereknek szóló hasonló felhívásból vettem. Tudom, hogy túlzó, helyenként gunyoros és kritikus, azonban igaz. Nem egy olyan iskolát ismerek, ahol a könyvtárostanár a könyvtár szakmai munká- ját túlórában, de túlórapénz nélkül végzi, saját szakmai lelkiismerete, hivatástudata által vezérelve. Saját könyveit is behozza a könyvtárba, mert nincs meg az állományban, de keresik, és úgy vásárol könyvet, folyóiratot .magának., hogy tudja, az iskola / könyvtár költségvetéséből (ha van) nem jut erre. Törölgeti a polcokat, és nyáron nagytakarítást vé- gez. Beugrik, ha helyettesítésre van szükség, rendezi az iskola ünnepségeit. Csinálja a rengeteg utánajárással, gonddal járó tankönyvrendelést. Figyeli a pályázatokat, előkeresi és megszerzi a rendeleteket, jogszabályokat, bármilyen könyvet és cikket, videót és CD-t bármelyik kollégának. És mindezt szívesen teszi. Jutalma a gyerekek szeretete, már azoké, akik bejárnak a könyvtárba. És kik azok a gyerekek, akik bejárnak a könyvtárba? Többnyire azok, akik már szeretnek olvasni, mert akik még nem, azok többsége az elhasználódott, többnyire szépirodalmi könyvektől nem csábul el, hiányoznak a gyermekfolyóiratok, nincs számítógép, vagy .csak. a könyvtáros munkagépe.

Miben reménykedhet a könyvtáros, az igazgató, a tanárok és a diákok? Abban, hogy a meglévő törvényekhez, jogszabályokhoz, normatívákhoz, normatív financiális céltá- mogatás is járul, s hogy a pedagógusképző intézményekből most kilépő tanárok (bármely szakosok) már rendelkeznek azzal az információ-, könyvtárhasználati tudással, és módszertani kultúrával, amely segít abban a szemléletbeli áttörésben, amely szükséges ahhoz, hogy az iskolai könyvtár betölthesse alapfeladatait. Nem valószínű, hogy ez gyorsan bekövetkezik, még ott sem, ahol mind a fenntartó, a vezetők, mind a szakemberek látják és érzik a szükségességét egy igazi forrásközpont típusú könyvtárnak, ahol a már sokszor idézett, szállóigévé lett Balogh Mihály.féle megfogalmazás igaz: .nem a könyvtár  van az iskolában, hanem az iskola a könyvtárban..1 Most kell fölkészíteni a ma és a jövő iskolai könyvtárosait, pedagógusait, iskolaigazgatóit  mindezekre a feladatokra, nincs idő a halogatásra, amíg az objektív feltételek megfelelőek  lesznek. Rendszerváltás történt, van és lesz a jövőben is, folyamatosan, az iskolában  is, a pedagógusszakmában, a könyvtáros szakmában. Állandóan tanulnunk, fejlődnünk,  mások tapasztalatait, eredményeit kreatívan alkalmaznunk kell. ..a haladás irányába fordított idegrendszerre van szükségünk.; a gazdasági verseny egyik kulcskérdése az oktatás forradalmi átalakítása.; nyugdíjunk vásárlóértéke is attól függ majd, milyen iskolákat építünk.. Marx György akadémikus megállapítása (1973) ma is igaz.

Ha gyermekeink többsége és mi magunk is olyan iskolába, munkahelyre járunk dolgozni, ahol nem az állandó megújulni tudás a trend, az előbb-utóbb a munkahelyünk elvesztéséhez vezet: ha nem vagyunk versenyképesek, munkahelyünk is megszűnhet. (Nem akarom itt hosszan ecsetelni sem az EU-csatlakozás, sem a tudomá- nyos.technikai fejlődés következtében kialakult helyzetet, az ezekből levonható következtetéseket, feladatokat, sem pedig a PISA 2000 felmérés magyar .eredményeit..) Az állandó megújulás képessége a tanulás képességén és szeretetén alapul. Egy ember tanuláshoz, olvasásához, iskolához való viszonyát többnyire az határozza meg, milyen élményeket élt át gyermekkorában az iskolában. Atanulás ma a legtöbb ember szá- mára komoly munka, erőfeszítés, sokuknak leküzdhetetlen akadály, mert nem tanultak meg tanulni, nem volt sikerélményük a tanulással kapcsolatban, nem ismerik saját ké- pességeiket, mert nem volt lehetőségük megismerni őket, és nem is hisznek bennük.

Olyan iskolát kell teremteni, ahol minden egyes gyereket el tudunk juttatni arra a szintre, hogy megtudja, melyik, milyen tanulási forma az, amely az ő képességeinek megfelel, melyik az a terület, ahol ő sikereket tud elérni. Példaértékű ebből a szempontból a finn iskolarendszer, ahol ..az oktatás minden esetben az egyes gyerekek szükségleteihez igazodik, egyetlen tanulót sem lehet kizárni a tanulásból, vagy éppen más iskolába átküldeni, úgy kell tehát alakítani a pedagógusoknak a tananyagot, a tankönyveket, a módszereket, hogy azok alkalmasak legyenek a bármelyik szempontból heterogén tanulócsoportok oktatására is3.. Ahhoz az ismerethez eljuttatni a gyerekeket, hogy melyik tanulási módszer hozza meg számukra a sikert, csak az iskola oktató-nevelő tevékenységének egésze, a nevelő- közösség minden egyes tagja és együttes hatása képes: a tanuló iskola. A tanuló iskola nem egyszerűen a tanuló diák és a tanuló, ismeretekben és módszerekben állandóan meg- újulásra kész tanár, de az együtt tanuló tanár és diák. Ennek az együtt tanulásnak a legjobban kihasználható munkaformáit, a legideálisabb helyszínét, munkahelyét a forrásközpont típusú könyvtár adhatja. Olyan sokrétű tevékenységet  tesz lehetővé, amelyben mindenki megtalálhatja a számára legalkalmasabbat, amely tanulási sikerélményt hozhat. Az órarend merev rácsai közé szorított tudom ányterületek illetve tanórák mellett itt, és ekkor van lehetőség, hogy a világot úgy szemléljük, ahogy van, sokszínűségében, különböző perspektívákból.

De nemcsak az órákon, könyvtárhasználati és más tantárgyak forráshasználati órá- in van lehetőség komplexitásában ismerkedni egy.egy témával, problémával, jelenséggel, hanem ott van a tanórán kívüli iskolai tevékenységek töméntelen fajtája, formája és lehetősége, amelynek irányítója, szervezője, segítője, szereplője vagy helyszíne, szeml éltetője, eszköze lehet a könyv, a folyóirat, a számítógép, a könyvtár és a könyvtáros. A könyvtáros egyébként is predesztinálva van erre az együttműködő, . segítő, . kiszolgá- ló, . útmutató, . irányító, . kreatív megismerő, . problémamegoldó, . igénykeltő szerepre, hiszen könyvtárszakmai munkája során is ezt az algoritmust használja.

Visszatérve kiindulópontomhoz, a hirdetéshez, valóban vállalni kell-e az iskolai könyvtárosoknak mindezeket a feladatokat? A könyvtárostanárnak, . úgy vélem . bizonyosan: mindezekhez a tevékenységekhez szükséges kompetenciákkal rendelkeznie kell, csak más-más szinteken. Mint az iskola olvasáspedagógiai programjának irányítója, szervezője  és egyik fő szereplője, példát adó tevékenységével terjesztője annak az informá- ciós-kommunikációs technológiának és kultúrának, amely az ő számára evidencia, . erre képezték ki. Ami hiányzik ebből a felkészítésből, az ennek a feladatnak a megvalósí- tásához szükséges könyvtár- és olvasáspedagógiai képzés. Nem csak a könyvtárostanárok képzésében. Egy fecske nem csinál nyarat, maximum olykor-olykor kisüt a nap. Az olvasáspedagógiai tevékenységhez hozzátartozik az is, hogy én magam olvasoke, és hogy az olvasmányaimról, film-, színházi élményeimről stb. .beszámolok-e. kollégáimnak,  diákjaimnak. A könyvtárpedagógiai munkába beletartozik az is, hogy a könyvtár fejlesztésével kapcsolatos elképzelések kialakításába bevonom a kollégákat, a gyerekeket és a szülőket is, hogy a tanulókat egy budapesti kirándulás alkalmával nemcsak az Országházba, az Állatkertbe viszem el, hanem az Országos Széchényi Könyvtárba  is. Az informatikai munkába beletartozik az is, hogy pl. a szokásos évi tanulmányi kirándulás megszervezésébe úgy vonom be a diákokat, hogy már az úti cél kitalálásában részt vehessenek. Ők nézzenek utána hová, miért érdemes elmenni, mit érdemes megnézni,  készítsék elő a döntést, szervezzék meg a kirándulást, tudják meg a vonat, a busz indulását, foglaljanak szállást, vegyék fel a kapcsolatot a célállomás egy iskolájának di- ákjaival, szervezzenek közös programot (sport, szórakozás), majd a kiránduláson ők legyenek az idegenvezetők, készítsenek fotókat. Hogy a hagyományos módon megrendezett iskolai ünnepélyek helyett, mellett, ahol csak az ünnepi öltözet jelzi a készülődést, olyan tevékenységeket végezzünk, amelyek valóban belül is megélhető élménnyé teszik ünnepeinket. Ezek olyan közös feladatok, amelyek szervezésében, irányításában, megvalósítá- sában az egész iskolának közösen kell dolgoznia. Mondhatnám úgy is, hogy projekt.

Ezek a feladatok többnyire meg is fogalmazódnak iskoláink pedagógiai programjaiban. A könyvtárostanárok feladata az, hogy töltsék meg ezeket a tevékenységeket azzal a tartalommal is, amit az informatika-könyvtárhasználat műveltségterület tartalmaz, és a tanulás, kommunikáció közös fejlesztési követelmény megkíván. Ami fiatal tárgyunk oktatási módszertanába is be kell építenünk a tanórán kívüli tevékenységek  olvasás- könyvtárhasználati- információs- kommunikációs ismereteit, készség- és képességfejlesztési lehetőségeit. Sőt, mivel ezek az ismeretek megváltoztatják,  vagy legalábbis újabb alternatíváját jelentik a tanulás, a kommunikáció módszeré- nek, ezért hatással van, hatással kell lennie más tantárgyak oktatására, tanulására is. Ki kell tehát lépnünk a könyvtár szentélyéből, meg kell ismertetnünk, terjesztenünk kell ezt a kultúrtechnikát! Az elmúlt évtizedben hatalmas lendülettel fejlődött ez a szakma, megannyi publiká- ció és könyv, tankönyv és munkafüzet segíti a munkánkat. Köszönet érte az alkotóknak! Afejlődésnek ezt a lehetőségét a NATnyitotta meg azzal, hogy önálló műveltségterületként  határozta meg az informatika-könyvtárhasználatot, gyakorlatilag legalizálta a rég- óta érlelődő folyamatot, de legalizálta a feladatainkat is.

Első számú feladatnak látom a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók olyan alapos könyvtárhasználati . informatikai felkészítését, amely a tanulmányaik sikeres elvégzésén,  a tudományos munkában való eredményes felhasználásán túl biztosítja e tudásanyag alkotó alkalmazását és átadását is az oktató-nevelő munkájukban.

Másodszor megszületésre várnak az olyan modern szaktárgyi módszertanok is, amelyek az egyes szaktárgyakba beépítve tartalmazzák a könyvtárhasználati ismereteket is.

Harmadszor megírásra vár . szerintem . egy olyan összefoglaló módszertan, amely a tanórán kívüli iskolai tevékenységek módszertanával is foglalkozna. Megírásra és nem annyira megalkotásra, mert mind könyvtárosaink mind pedagógusaink nagyon is innovatívak  ezen a területen. Mindez alapul szolgálhatna ahhoz, hogy a könyvtárhasználattan tantárgyközi jellege megvalósuljon. És ez csak az alap, hiszen ezt ki kell egészíteni a gyakorlatok sorával, hogy az elméletben megtanult ismeretek már a tanulóévek során kipróbálásra kerülhessenek. Ez a legnehezebb feladat, mert egy mai magyarországi átlagdiák, a jövendő pedagógus,  ugyan álmából felébresztve is el tudja mondani egy frontális óra menetét, sokkal kevésbé rendelkezik emlékekkel az iskolában folyó egyéni, csoportos vagy projektmunka területéről, nem tanult meg együtt dolgozni sem. A mai diákok pedagógussá válva pedig a saját maguk által megélt tanítási tapasztalatokat adják tovább.4

Mindenképpen szükséges a pedagógusok posztgraduális képzése/továbbképzése is ezen a területen. Nem küldhetünk (bár jó lenne), minden iskolába egy Nagy Attilát (olvasásszociológust), hogy fölébressze csapatával a csipkerózsika álmot alvó iskolák nevelőtestületeit, hogy a könyv, az olvasás, az iskolai könyvtár és saját maguk meglévő lehetőségeit  kihasználva katarzisként élhessék át a tanítás-tanulás, az együttes munka és a siker élményét.5 És mi legyen a könyvtárostanári képzéssel? A könyvtárostanár kompetenciája = egy bármilyen szakos tanár kompetenciája + könyvtárosi kompetenciák? Úgy gondolom, hogy nem! Vannak olyan ismeretek és olyan készségek, amelyek átadásához, fejleszté- séhez speciális ismeretek szükségesek. Vannak az iskolában olyan feladatok, amelyek ellátásához könyvtárosi és pedagógusi kompetenciák is kellenek, de ez nem teljesen egyenlő azzal, ami a kettőnek az összege. Ezt támasztják alá pedagógus végzettségű hallgatóim  is, akik gyakorló pedagógusként azonnal tudják hasznosítani az itt tanultakat.

Nagyon jó érzés visszagondolnom például arra a hallgatónkra, aki pár éve történelem szakos tanárként végzett főiskolánkon, s iskolai könyvtárosként dolgozva jelentkezett az informatikus-könyvtáros szakra. A projekt-módszerről tanultakat hasznosítva szervezte meg az óránk után pár héttel 5. osztályos tanulóinak azt a projektet, amelynek célja a Tisza ciánszennyeződésének megmérése volt. Ez érdekelte, izgatta akkor diákjait. A munkába bevonta a kémia és biológia szakos tanáraikat is, akik örömmel segítettek, és ahogyan hallottam, .megfertőződtek. e módszer által. Én a könyvtár-pedagógus gyakorlati munkájának 4 fő területét látom, ennek megfelelően  alakítottam ki a két féléves levelező tagozatos informatikus-könyvtáros hallgatók iskolai könyvtár tantárgyának tematikáját. (A tárgyat az egri Eszterházy Károly Főiskola levelező tagozatán kötelezően választható tárgyként tanítottam az elmúlt években. 2004. szeptemberétől változások lesznek e területen.)

Ezek:

1.könyvtárszakmai feladatok,

2. pedagógiai feladatok,

3. informatikai feladatok,

4. könyvtárvezetői feladatok.

Az órákon feldolgozandó témáim az alábbiak:

1. Az iskolai könyvtár, mint könyvtártípus . könyvtártipológia.

2. Az iskolai könyvtárak története Magyarországon . törvények, normatívák (könyvtári + oktatási).

3. Az iskolai könyvtárak és az iskolai könyvtárügy szabályozása külföldön.

4. Az iskolai könyvtárak nemzetközi normatívái . IFLA . irányelvek.

5. Az osztálykönyvtártól a forrásközpont -típusú könyvtárig.

6. Az iskolai könyvtár az iskolaszervezetben . mai tantervi szabályozások a kerettantervtől  a NAT-ig és az újabb kerettantervig, a pedagógiai program.

7. Az iskolai könyvtáros az iskolaszervezetben . a könyvtárkezelőtől a könyvtárpedagógusig.

8. A könyvpedagógus vezetői munkája: az iskolai könyvtár működését meghatá- rozó dokumentumok, az iskolai könyvtár SZMSZ-e, gyűjtőköri szabályzata, az iskolai könyvtáros munkaköri leírása, könyvtárfejlesztési tervek, munkatervek, beszámolók, statisztikák, adatszolgáltatás, felmérések, vizsgálatok. Tudomá- nyos munka, marketing, kapcsolatok (külső és belső), könyvtárkapcsolatok . együttműködés, szakfelügyelet, tanácsadás, minőségbiztosítás, oktatás, képzés, továbbképzés, pénzügyek, költségvetés, pályázatok, adományok, irattár, dokumentáció, nyilvántartások, biztonság, jogi, etikai kérdések.

9. A könyvtárpedagógus pedagógiai munkája. A tantervek problematikája. Az informatika- könyvtárhasználattan műveltségterület mint önálló ismeretkör és be- épülése, megjelenése a többi tantárgyban mint közös követelmény. A könyvtárhasználattan oktatásának módszertani sajátosságai, hangsúlyosan az egyéni, csoportos és projektoktatás módszerei. A könyvtárhasználati órák órarendbe beépített órái. Tanterv . tanmenet . óraterv, nevelési- oktatási folyamat. Tantervfejlesztés. A könyvtárostanár szerepe és feladatai az órarendszerű nem könyvtár-használati órák előkészítésében, lebonyolításában. A könyvtárostanár szerepe az órarendszeren kívüli pedagógiai munkában: . olvasáspedagógia: olvasási technika és olvasásfejlesztés; az egykönyvű oktatást ól a többkönyvű oktatásig és a szellemi munka technikájának elsajátíttatásáig; olvasáspedagógia és személyiségfejlesztés: az önismerettől a pályaválasztásig és a permanens művelődésre nevelésig; . speciális helyzetű tanulók és tanulócsoportok olvasás- és könyvtár pedagógiai segítése: tehetségnevelés, hátrányos helyzetű tanulók, romapedagógia; . könyvtári . informatikai szakkörök, olvasókörök, képzések (kollégáknak is), író- olvasó találkozók, iskolarádió, iskola-TV, iskolaújság, évkönyv, kis könyvtárosok  köre, tanulmányi versenyek, pályázatok, folyamatos versenyek, kiállí- tások, iskolai és a településhez kapcsolódó rendezvények, ünnepélyek, honismeret, helytörténet, iskolatörténet, szakkörök, napközi otthon, kollégium, tanulmányi  kirándulások és táborozások (könyvtárlátogatások is).

10. A könyvtárpedagógus könyvtári munkája. Az iskolai forrásközpont elhelyezé- se, könyvtárépítészet, berendezés és technikai felszerelés, gyűjteményszervezés,  állománygyarapítás, állományfeltárás, szolgáltatások. Az iskolai könyvtár különgyűjteményei: tankönyv . iskolatörténet . helytörténet.

11. Akönyvtárpedagógus mint médiaszakember: az információtechnikai eszközök kiválasztásától a használtatásig.

A tematikából, azt hiszem kiderül, hogy ez akkora anyag, hogy megtanításához semmik éppen sem elegendő egy év. Problémát okoz, hogy még a pedagógus végzettségűek sem kaptak képzést több olyan területen, amire szükség lenne: például ilyen az olvasástanítási  módszerek, vagy a fejlesztő pedagógia. Az említett problémák ellenére a képzés pozitívumának tartom (és ezt a hallgatók is megfogalmazzák), hogy e tárgy egy könyvtártípus problematikájának komplex, gyakorlatias szemléletű feldolgozása által olyan átfogó összképet ad a könyvtáros munkájáról, amely megerősíti, rendszerbe foglalja, kiegészíti az eddig tanult könyvtártörténeti, könyvtártani, informatikai alapokat. Sok hallgató kap kedvet ilyenkor, hogy iskolai könyvtárban, vagy egyáltalán könyvtárban dolgozzon. Mit kellene tanítani könyvtárpedagógia szakon vagy specializáción? Az ismertetett tematika egyfajta adaléka lehet a további gondolkodásnak a könyvtárostanári képzésről, amelyet alapos szakmai előkészítés, sok kolléga közös munkája érlelhet egésszé.

Jegyzetek

1. Balogh Mihály: .Van egy farmom Dániában. . ahol az iskola van a könyvtárban. = KKK. 1995. 2. sz.p.30.

2. Marx György: Iskolák a tudományos-technikai forradalomban. = Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai: válogatott dokumentumok gyűjteménye / szerk. Kálmán Gyula. . Bp.: Tkk., 1973. p.90.

3. Mihályi Ildikó: Világraszóló oktatási sikerek . és ami mögöttük van: finn elemzés a PISA-vizsgálateredményeiről. = Új Ped. Szle. 2003. 12. sz. p.93.

4. Nagyon szellemesen fogalmazza meg ezt a problémát a pedagógusokkal és tanárképzéssel foglalkozó cikkében Horváth Attila: .Aki a pedagógusképzésben dolgozik, tudja, hogy amikor meglátogatja 23 a hallgatókat próbatanításon vagy esetleg nyári táborban, akkor nem azt látja viszont, amit a pedagógusképzésben megtanítanak nekik, hanem azt a mintát, amit tízezer órás tapasztalatukban magukba szívtak. Nem a szociálpszichológia, a szakmódszertan vagy a neveléselméleti kurzusok gyakorlati megvalósításának gyarló kísérleteit, hanem Ilonka néninek, volt felsős osztályfőnökének platóni árnyékát látja a hallgató az osztályterem falán. In.: Horváth Attila: Félelem és remény . szervezeti ellen állás a változással szemben. = Új Ped. Szle. 2004. 4-5. sz. p.78.82.

5. Nagy Attila (írta és szerk.): Ovasásásfejlesztés, könyvtárhasználat . kritikus gondolkodás : Szócikkm ásolástól a paródiaírásig. . Bp. : Osiris, 2001. . (Nemzeti téka) Ez, az olvasójából is katarzist kiváltó könyv egy 3 évig tartó kísérlet ill. vizsgálat leírása, amelyet ezúton is ajánlok minden könyvtárosnak, pedagógusnak és szülőnek. . Akísérleti program célja: a világot és önmagukat »olvasni«, megérteni akaró diákok »tömeges előállítása«. volt. A kísérlet sikerült. i.m. p.14.

Felhasznált irodalom

1. Dán Krisztina: Az iskolai könyvtárak fejlesztésének stratégiája. = Új Ped. Szle. 2003. 1. sz. p. 3.14.

2. Ladányi Andor: A NAT és a tanárképzés. = Új Ped. Szle. 2003. 1. sz. p. 47.52.

3. Mihályi Ildikó: PISA 2000 . a hivatalos OECD-jelentés tanulságai. = Új. Ped. Szle. 2002. 7-8. sz. p. 189.203.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: