Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Gáti Csilla: Egy mai magyartanár első benyomásai a kötelező olvasmányok és a memoriterek (versek, prózai szövegek) listájáról

Nyomtatási nézet

A függelékben a gimnáziumi első osztálytól – évfolyamokra lebontva – a VIII. osztályig megtalálható a kötelező olvasmányok felsorolása.

 

Első olvasatra feltűnik, hogy a gyermekkori fejlődést és a korosztályi sajátosságokat figyelembe véve a meséktől, az ifjúsági regényektől indulnak ki a korabeli irodalomtanárok. A klasszikusnak számító Andersen, Grimm válogatás mellett a gyermeki fantáziát ma is megmozgató Robinson – történet is kötelező. A magyar meseirodalom értékei is hasznos és kötelező olvasmány: Benedek Elek, Móra Ferenc, Herczeg Ferenc. Úgy gondolom, hogy az olvasás megszerettetéséhez (amely szerintem elsődleges cél) is megfelelő ez a válogatás. Már az elsősöknél figyeltek a tanárok a műfaji keveredésre is, hiszen a próza mellett a versek olvasására is igyekeznek rávenni a nebulókat.

 

Petőfi költeményei közül a második osztályos tanulónak meg kell ismernie a családi verseket, illetve elbeszélő költeményeinek bizonyos darabjait. Ebben az évfolyamban már az ifjúsági regények kerülnek előtérbe.

 

Harmadik osztályban a magyar irodalomnak olyan remekeit kell olvasni, amelyek történelmi eseményeket, korokat idéznek fel. Újra téma Petőfi, még pedig a leíró versei. Arany János itt szerepel először, majd felmenő rendszerben minden további évfolyamon: az életkori sajátosságoknak megfelelően Arany több és több alkotása lesz követelmény. Hasonlóan, Jókai életművének regényei is több évfolyamon átívelően kötelezőek. A legtöbb Jókai-mű a VI. osztályosok részére van előírva. Ugyanebben az évfolyamban Szophoklész és Shakespeare remek drámái is elolvasandók.

 

A befejező évfolyamon az irodalom szemezget az erdélyi írók műveiből is.

 

Összességében az irodalomtanítás a magyar irodalom alkotásait emeli ki, ezekre helyez nagyobb hangsúlyt. A világirodalom jelentős alkotói kimaradnak a jegyzékből.

 

A könyv nélkül megtanulandó versek és prózák között az első két tanévben és nyolcadikban magyar népdalok memorizálása is követelmény. Vannak versek, amelyek megtanulása részenként és évfolyamonként van előírva, s így jutnak a végére a diákok: Pl.: Kölcsey: Himnusz; Vörösmarty: Szózat. A memoriterek között bőven találunk olyan alkotót, aki az adott tanév kötelező olvasmányai között nem szerepel. A teljesség igénye nélkül pl.: elsőben Babits – vers vagy Kisfaludy, Arany alkotása. Ötödikben Ady, Balassi… és még folytathatnám a sort. A szó szerint megtanulandó irodalmi alkotások a magyar irodalomhoz tartoznak, és leginkább a hazaszeretet, a magyarság, a hazafiság, a magyar történelem jelentős korszakát dolgozzák fel.

 

Az előírt memoriterek minden tanévben bőségesek, mert „a magyar irodalomnak e gyöngyszemeit lelki életünk maradandó kincseiül szánjuk, s az érettségi vizsgálatokon számon kérjük.” Az irodalom tanításának a könyv nélkül megtanulandó része, mintegy az életbe kikerülő diákok – a leérettségizettek, az „érettek” – számára útravalóul is szolgálnak a lélek építése, emelése céljából.

 

A világ nagyot változott azóta! Vajon a mai diákok hogyan fogadnák ezeket a kötelező olvasmányokat, illetve a szó szerint megtanulandó verseket, prózai részeket? Ma is meg kell szerettetni az olvasást a tanulókkal, ma is értékes alkotásokat kell a kezükbe adni a világ – és magyar irodalomból egyaránt, de más művészeti ágakból is. Azonban a mai fiatalok már mások, másféle dolgok érdeklik őket, és az internettel kitágult világban a lehetőségeik is kibővültek. Nekik itt, a jelenben másféle módon kell helyt állniuk, de természetesen az örök érvényű értékekkel – magyarságtudat, hazaszeretet, szerelem, szeretet – együtt.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: