Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Dömsödy Andrea: Hírek

Nyomtatási nézet

2004. április 15-én és 16-án az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szervezésében sor került a Kárpát-medencei magyar iskolatörténeti kutatás konferenciájára, valamint a Schola Orbis iskolatörténeti CD bemutatójára. A konferencián elhangzott előadások: Bényei Miklós: Helytörténet és iskolatörténet, Lászlófy Pál: Helyzetkép a romániai magyar közoktatásról, Hajnal Jenő: Magyar szellemű oktatás a délvidéken, Göncz László: Az oktatás kihatása a muravidéki magyarság nemzeti tudatára Trianontól napjainkig, Kassai Miklós: A kassai magyar iskolák múltja és jelene, Orosz Ildikó: Kárpátalja magyar iskolaügye, Vámos Ágnes: A magyarországi nemzetiségi oktatás helyzete, Munkácsy Gyula: Képes Iskolatörténet - a kép használata az iskolatörténeti kutatásokban, Thék György: Nyomtatási lehetőségek a Schola Orbis adattárból. Végül Bakó Anna és Szilágyi Erzsébet bemutatta a Schola Orbis adattárat.

*

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége április 10-én tartotta éves Közgyűlését Szovátán. A közgyűlésen részt vett Balogh Mihály főigazgató és Jáki László főosztályvezető. A szövetség elmúlt évi tevékenységét értékelő beszámolók után a küldöttek jóváhagyták a következő évi tervet, és megválasztották a Szövetség tisztségviselőit. A közgyűlésen Balogh Mihály tájékoztatást adott az OPKM szolgáltatásairól, s javaslatot tett további együttműködésre.

 

Üdvözöljük új laptársainkat

A Magyar Comenius Társaság Kutatócsoporta gondozásában Művelődés és Pedagógia címen uj nevelés- és művelődéstörténet tematikájú folyóirat jelent meg. Szerkesztője Demjén István szándéka szerint a folyóirat értékeket kíván menteni, s fórumot kíván biztosítani mindazoka kutatásoknak, melyek Borsod-Abaúj-Zemlén megye iskoláiban, egyetemein és főiskoláin születnek.

*

A Kodolányi János Főiskola támogatásával, Tölgyesi József szerkesztésében jelent meg a Neveléstörténet. Az évente négy számban megjelenő folyóirat Székesfehérváron jelenik meg.

A két új neveléstörténettel foglalkozó folyóirat több szempontból is kiemelt figyelmet érdemel. A pedagógiai folyóiratkiadás 163 éve alatt több mint hétszáz folyóirat szinte mindegyike közölt neveléstörténeti írásokat, de a most meginduló két folyóirat tiszta neveléstörténeti profilja egyedülálló. A vállalkozások bizonyítják, hogy gyorsuló világunkban nem csökken az érdeklődés múltunk értékei iránt. Két új laptársunk egy gazdag folyóiratrendszerbe illeszkedik, hiszen több mint félszáz folyóiratról van tudomásunk. Hogy ez sok vagy kevés, nehezen eldönthető. Ha olvasnak bennünket, ha vannak szerzőink, akkor bizonyára hozzájárulunk egy gazdag és értékes pedagógus társadalom szellemi arculatának alakításához.

A Könyv és Nevelés örömmel és tisztelettel üdvözli két új laptársát. Vannak találkozási pontjaink, ahol erősíthetjük, kiegészíthetjük egymást vagy éppen vitatkozhatunk. Célunk közös, s várjuk, reméljük a termékeny együttműködést.

 

Konferencia, program

Az OPKM A firkától a firkáig, Válogatás a múzeum gyermekrajzaiból című új időszaki kiállítás 2004. Május 5-étől tekinthető meg múzeumunkban.

Megtekinthető: H – Cs: 10.00 – 15.00, P: 10.00 – 13.00

Cím: 1089 Bp., Könyves Kálmán krt. 40.

*

Olvasáskultúra és kisebbségi sors címmel rendez nemzetközi konferenciát a Magyar Olvasástársaság 2004. október 1-3. között Zentán.

A konferencia programtervét a HUNRA 2004. márciusi hírlevelében olvashatják: http://www.ki.oszk.hu/hunra

*

A XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Könyvtáros Klub programjai közt több folyóiratunk profiljába is vágó program került megrendezésre:

Tovább is van, mondjam még?” A gyermekirodalom helyzete és a gyer­me- kek olvasási szokásai

Magyar Pedagógusok Háza - Az OPKM megújulási stratégiája, előadó:

Balogh Mihály

Dömsödy Andrea Könyvtár-pedagógia c. könyvének bemutatója, a szerzővel Emmer Gáborné és Varga Zsuzsa beszélgetett

*

Könyvtárpedagógia és tehetséggondozás címmel rendezte a Könyv­tá­ros­ta­ná­rok Egysülete 2004. április 24-én tavaszi szakmai napját a Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskolában és a könyvfesztiválon.

 

Egyéb

Április 16-án tartotta tisztújító közgyűlését a HUNRA, a Magyar Olvasás­tár­sa­ság. Az elnök Nagy Attila, a Könyvtári Intézet munkatársa, olvasáskutató lett, míg az alelnök Gereben Ferenc, a Pázmány Péter Egyetem docense, művelődéskutató.

A Tanácsba rajtuk kívül 8 tag került be, jelentős arányban képviselik magukat közöttük a fiatalok.

Az új tisztségviselők névsora: Nagy Attila (elnök), Gereben Ferenc (alelnök), Boldizsár Ildikó, Fűzfa Balázs, Kaszás Veronika, Kádárné Fülöp Judit, Kocsis Éva, Koszecz Sándor, Péterfi Rita, Steklács János (ta­nács­tagok).

Az IBBY Magyarországi Egyesülete 2004. április 25-én a XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon átadta Az Év Gyermekkönyve 2003. díjakat. Díjazottak:

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéért, Böszörményi Gyula a Gergő könyvekért, Bárd Johanna könyvtervező és Rényi Krisztina grafikus, Feuer Mária: Sárkánymese című könyvéért, amely a Móra Kiadónál jelent meg Elek Lívia illusztrátori munkásságáért Minerva Nova Kiadó a Jonatán Könyvmolyképző és a Jonatán Modern Könyvtára sorozataiért.

*

Megújult az OPKM honlapjának Iskolai könyvtárügy rovata. Megtalálhatjuk itt többek közt a vonatkozó jogszabályi idézeteket, hasznos dokumentumokat, linkajánlót, álláshirdetéseket és természetesen a Könyv és Nevelést is.

www.opkm.hu

*

Az OPKM honlapján elérhető virtuális könyvtárbemutatónk, melynek segítségével Honvéd utcai részlegeinkben barangolhat interaktívan.

http://www.opkm.hu/virtualis/nyito/nyitolap.html

*

Megjelent az Érettségiről tanároknak 2005. című elektronikus tájékoztató, mely az új érettségi követelményekről nyújt információkat.

A tájékoztató a KÁOKSZI megbízásából az OM támogatásával az OPKM-ben készült.

http://www.om.hu/letolt/kozokt/erettsegi2005/tanaroknak/index.htm

 

Tovább is van mondjam még?”

A gyermekirodalom helyzete és a gyermekek olvasási szokásai

 

A XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a fenti címmel rendezett egy csokor előadást a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Könyv­ki­adók és Könyvterjesztők Egyesülése.

Az előadások sorát Komáromi Gabriella nyitotta A boszorkány jó, a tündér hétfejű, a hős meg kétbalkezes. Az ezredforduló meséi címmel. Úgy látja, hogy ma a mesére, gyermekirodalomra nagy igény van. Ennek oka, hogy menekülünk a mesébe, a meseszerűbe, a mese átveszi a romantikus mű­faj helyét a felnőttek körében. Ezt mutatják, az olvasásszociológiai ku­ta­tá­sok, melyeknek eredményeként megtudhattuk, hogy olvasmányaink összetétele infantilizálódott a korábbi évtizedekhez képest, de ugyanezt vehetjük észre a sikerfilmek tematikájában is. Ugyanerre a jelenségre utal az is, hogy ma már olyan írók is írnak gyermekirodalmi műveket, akiket alapvetően „felnőtt íróknak” tekint a közvélemény. Tehát egyrészt kitolódott a mesekorszak a gyermekek életében, másrészt a felnőttek körében is nőtt a mesék iránti érdeklődés, nő a tündérmesék varázsa. Mindez annak ellenére így van, hogy a gyermekirodalomnak vannak még emancipációs problémái. A mesék viszont az ezredfordulón már mások még akkor is, ha a tündérmesék alapelemét a csodálatos történetet magukban hordozzák is. Az ezredforduló meséi poszt­mo­dernek, melynek gyökereit az 1970-es évekre vezeti vissza Komáromi Gabriella. A posztmodern mesében az író játszik a hagyományos me­sei szabályokkal, kijátssza azokat, kontrasztként, paradoxonként al­kal­maz­za a motívumokat. A hősöknek gyakran nincs kedvük hősnek lenni, a tör­té­net­ben nincsen kiszámíthatóság, gyakran a boldog vég is elmarad, inkább csak motívumokban él tovább a mesei hagyomány. Ma már az is előfordul, hogy egy gyermekirodalmi műből hiányzik a gyermeki szál, a gyermekek által is követhető történet, mondanivaló, a gyermekek által is érthető szóhasználat, utalások.

A mai mesék megszülethetnének a régi mesék nélkül? - tette fel a kérdést az előadó. A korábban elmondottakból pedig kiderült, hogy véleménye sze­rint nem, hiszen a posztmodern mese által felhasznált, kiforgatott mesei mo­tí­vu­mok régi mese nélkül nem léteznének. Mindebből pedig figyelmeztetésnek is vehetjük azt a következtetést, miszerint modern meséket csak addig lehet írni, amíg a régi meséket nem felejtjük el. Ez pedig még fontosabb a gyer­me­ke­knek szánt mesék esetében.

A gyermeki megértés témájához kapcsolódott Rigó Béla Géza malac a Maszat-hegyen. Tendenciák a mai gyerekköltészetben című előadásával. A cím­ben szereplő Géza malac (Weöres Sándor: A tündér) a gyermeki sze­mi­o­ti­ka gyermekverselemzésben, versértékelésben betöltött fontos sze­re­pé­re hívja fel a figyelmet. Az előadás során több példát is hallhattunk arra bi­zo­nyí­tékul, hogy a gyermekek a felnőttekkel ellentétben nem abszt­rak­tan, hanem konkrétan fogják fel a költői képeket. Ennek következtében minden gye­rekeknek szánt szövegnek sok-sok gyermeki értelmezése él gyermekeink fejében.

A magyar gyermekversnek három fejlődési szakaszát vázolta fel Rigó Béla az előadás második felében: A kifejezetten gyermekeknek szánt versek írásának első szakasza az oktató, tanító versek korszaka, mely hazánkban az 1930-as évekig tartott. A játékos versek korszaka követte ezt az időszakot, mely kezdetének Móricz Zsigmond A török és a tehenek c. versét te­kint­het­jük, és amely Weöres Sándor verseivel érte el csúcsát. Az 1970-es évek nem­csak a meseírás, de a gyermekversírás is új korszakába lépett. A svéd gyermekversek hazai megjelenésével a hazai írás is a beszélgető, szókimondó versek felé fordult. A mai gyermekversek viszont újra a játékos formákhoz térnek vissza.

A két elméleti megközelítés után megismerkedhettek az érdeklődők a Neumann-ház gyermekeknek szóló szolgáltatásával, portáljával az Olvasni jóval (http://www.olvasnijo.hu). Majd érdekes és sajátélményű mese­elem­zé­se­ket hallhattunk: Karakasné Kőszegi Katalin: A manógyár, Lázár Ervin könyve és Némethné Kapus Krisztina: Amália szerint a szomorúság Boldizsár Ildikó és Szalma János meséiben címekkel.

 

Összeállította: Dömsödy Andrea

 

Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny 2003/2004. tanév

 

Az Oktatási Minisztérium a könyvtárhasználat ill. a könyvtári informatika színvonalának emelése érdekében a 2003/2004. tanévre is meghirdette a Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyt.

A versenyen a tanulók négy kategóriában vehettek részt A verseny témája: UNIÓ KÖZELBEN: Európa története, földrajza, kultúrája. A III-IV. kategória számára ezen túlmenően az Európai Unió története, szervezete.

A döntő 2004. április 23-án került megrendezésre az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskolában.

 

Név

Intézmény

Felkészítő tanár

I. Kategória

Az ált. iskolák és a gimnáziumok

11-12 éves tanulói

1.

Soós Martina

Gárdonyi Géza Általános Iskola, Győr

Simon Gáborné

2.

Márton Zoltán

Deák Ferenc Gimnázium, Fehérgyarmat

Sipos Mária

2.

Shadeh Noura

Pécsi Tudományegyetem 1. sz. Gyakorló Általános Iskola, Pécs

Pammerné Fehérvízi Márta

3.

Boros Eszter

Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola, Békés

Veress Béláné

3.

Nagy Eszter

Gothard Jenő Általános Iskola, Szombathely

Szabóné Mészáros Ágota

3.

Veres Rita

Arany János Általános Iskola, Bükkábrány

Derekásné Orosz Andrea

4.

Kanyó Fanni

Arany János Általános Iskola, Kiskunmajsa

Balog Ferencné

5.

Marsicki Nikolett

Losonci Téri Általános Iskola, Budapest

Horváth Zoltán

 

 

 

 

II. Kategória

Az ált. iskolák és a gimnáziumok

13-14 éves tanulói

1.

Vargha Márk

Práter Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola, Budapest

Tóth Gézáné

2.

Kiss András

Középkerti Általános Iskola, Hajdúböszörmény

Nagyné Kiss Anikó

2.

Micskei Adrienn

Deák Ferenc Általános Iskola, Paks

Pétersz Mária

3.

Katona Máté

Árpád Gimnázium, Tatabánya

Slezák Istvánné

4.

Noé Ildikó

Somogyi Béla Általános Iskola, Körmend

Kondorné Karvalics Gabriella

5.

Csurgai

Horváth Lilla

Szent István Gimnázium, Budapest

Dragon Katalin

5.

Mező Anita

Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Ált. Isk. Gimnázium és SZKI, Eger

Tasi Imréné

 

III. Kategória

A gimn., szki, szakm. iskolák

15-16 éves tanulói

1.

Papp Nóra

Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár

Zseli Klára

2.

Lukács Mónika

Kanizsai Dorottya Gimnázium, Szombathely

Szentgyörgyváriné Kovács Éva

3.

Bátori Anna

Vetési Albert Gimnázium, Veszprém

Schall Bernadett

3.

Pfenning Ágota

Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd

Habszné Nédermann Anna

4.

Gémes

Veronika Eszter

Garay János Gimnázium, Szekszárd

Báló Marianna

5.

Putz Orsolya

Avasi Gimnázium, Miskolc

Benicsné Thuróczy Erika

6.

Bencsik Anna

Szent István Gimnázium, Budapest

Dragon Katalin

 

 

 

 

IV. Kategória

A gimn., szki., szakm. iskolák

17-18 éves tanulói

1.

Mecséri Annamária

Kölcsey Ferenc Gimnázium, Körmend

Laczó Tamás

2.

Raizer György

Krúdy Gyula Gimnázium, Nyíregyháza

Kalydy Zsuzsa

2.

Sarkadi Zsuzsanna

Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

Hársas Oszkárné

3.

Szalai Vivien

Bárdos László Gimnázium és Szakközépiskola, Tatabánya

Róka Imréné

3.

Vámosi Tünde

Eötvös József Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium, Tiszaújváros

Barva Enikő

4.

Orosz Éva

Katona József Gimnázium, Kecskemét

Sárosi Péterné

5.

Makai Éva

Kossuth Lajos Gimnázium, Mosonmagyaróvár

Lauer Katalin

A döntő megrendezését támogatták: Könyvtárostanárok Egyesülete, ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskola, Karinthy Frigyes Gimnázium, Krónika Nova Kiadó, Lázár Deák Térképészeti Alapítvány, Magyar Nagylexikon Kiadó Rt., Magyar Könyvklub, Nemzeti Tan­könyv­kiadó Rt., Reader’s Digest

Benkő Ilona

Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny

ügyvezető elnök

Email: iranyi@yahoo.com

 

Búcsú Borbély Sándortól

Búcsúzom tőled Sándor, a Pécsi Tudományegyetem nevében, amelynek megbecsült professzora voltál. Búcsúzom a szekszárdi főiskola nevében, ahol otthon voltál, ahol szerettél lenni, és mi szerettük, hogy velünk vagy. Búcsúzom tanártársaid nevében, akiknek nemcsak oktatója voltál, de sokunknak barátja is, és tanítványaid nevében, akiknek nemcsak kollégája voltál, de sokunknak barátja is, és tanítványai nevében, akiknek nemcsak oktatója voltál, de tanára, nevelője.

Hihetetlen ez a múlt idő, Sándor, s hogy ez már mindig így lesz, hogy most és mindig rólad már csak emlékezni fogunk. Terólad, aki szerettél élni és tudtál élni, már csak a múlt idő zárójelébe helyezett emlékek, történetek szólnak. Veled, aki annyira nem szeretted ezt a stiláris műveletet, megtörtént, zárójelbe tett a halál. Nincs három hónapja, hogy beszélgettünk, amikor előzmények nélkül közölted: meg fogok halni. Mint mindenki, akit letaglóz egy ilyen bejelentés, dadogva válaszoltam: mindannyian meghalunk, Sándor. Zavaromban hozzátettem: születtünk, pedig nem akartuk, s meghalunk, pedig élni szeretnénk, mint halandók, míg meg nem halnak .Közhellyel akartam betölteni azt a hiátust, mely egy ilyen beszélgetés során elválasztja az embereket. S most ez van, ez a szörnyű hiátus, léted hiánya.

Tizenöt évig kollégánk voltál .Megszerettünk, mert emberséged, műveltséged, emberi mivoltod szerethető volt Jelenség voltál alkatodban és habitusodban. Amikor végigballagtál, választékos eleganciával öltözve, a főiskola folyosóin, hallgatók raja lepett meg. Kérdeztek erről-arról, s te gyakran rövid esszéket rögtönözve válaszoltál, irodalmi csemegéket életbölcselettel és pedagógiai figyelmeztetéssel fűszerezve. Szerettek hallgatni, s talán nem is tudták, hogy az általad szerkesztett könyveken nőttek föl. Irodalmár voltál, egy sokak által lenézett műforma, a gyermek –és ifjúsági irodalom kiváló értője és ismerője. Kik írtak gyerekeknek, - adtad címül egyik könyvednek, s vallottad, hogy igazából csak azok választják ezt az irodalmat és létformát, akikben megvan a szokásosnál is nagyobb felelősség és alázat. Így gondoztad a Móra Kiadónál megjelent – egy majdani nyitottabb szemléletű irodalomtörténetben korszakosnak is tekintett – műveket, s szerkesztettél. A Szerkesztő voltál, mert amint egyszer mondtad, a szerkesztés az életed. Így ismertünk meg nagyon sokan, a régi magyar irodalomban élőktől kezdve a jelenkorral foglalatoskodókig. Igényesen, már-már aggályos gondossággal szerkesztetted a Pannonica Kiadónál a verseket, regényeket, novellákat bemutató, az irodalmat a fiatal olvasókhoz közelhozó „számos” sorozatokat. Mert hitted, semmi sem fontosabb a gyermek- és ifjúkorban, mint olvasni és értően újraolvasni.

Most, hogy az irodalmi létezés egy másik dimenziójába nyertél bebocsáttatást és otthont, szellemi névjegyeden ott áll még néhány aranynév: Adyé, Juhász Gyuláé, Tóth Árpádé. Kismonográfiákat írtál a Nyugat nagy nemzedékéről, de élettapasztalatod, s talán igazságérzeted is arra sarkallt, hogy figyelmet fordíts e nagy korszak „kismestereire” is. Mert jól tudtad, irodalmi kánon és megmérettetés nemcsak tehetség dolga.

Sok még a feladat Sándor, amit el kellett volna végezni. Csak az utóbbi évben lettél szerkesztőtársunk az Új Dunatájnál. Bölcs belátással berzenkedtél egy-egy szám összeállításánál, kevesellted a szépirodalomra jutó terjedelmet. Mert úgyszólván mindenkit ismertél a mai magyar irodalomban, s mindenkit el akartál juttatni az olvasókhoz, neves írót, költőt és pályakezdőt, pestit és vidéken élőt. Jól tudtad, csak egy magyar irodalom van, minden más, politikára, származásra, csoportosulásra sandító méricskélés csak pillanatnyi őrület. Számítottunk rád, Sándor, s vajákos módon hittük, hogy az irodalom majd meggyógyít. Utolsó beszélgetésünkkor terveinket soroltam a lapnál, és a főiskolán, s te, aki akkor már mély letargiával és utálattal nézted a testi romlást, felvillanyozódtál, hangod élettel telt meg, irodalomélettel

Most, hogy itt állunk hamvaid előtt, verssorok úsznak emlékezetünkbe a Halotti Beszédtől Kosztolányiig. De bármily csodálatos is a nyelv, nyelvünk, képtelen visszaadni azt a fájdalmat, mely elfog bennünket barátokat és tisztelőket, hogy 2004. január 23 esteli óráiban egy ember eltávozott közülünk. Borbély Sándor, aki most már a hatalmas ábécés könyv előtt ülve szelíden mosolyog ránk, balga gyermekekre, kik e könyv titkait próbáljuk silabizálni. Ő már mindent tud, bölcs felnőttként tudja; hogy nem is olyan nagy dolog a halál.

Így marad velünk, Sándor: az örök jelenben.

Horváth Béla

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: