Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Villangó István: Javaslat a „Magyar Pedagógiai Múzeumok Eötvös József Baráti Köre” létrehozására

Nyomtatási nézet

Előzmények, megfontolások

 

A magyar múzeumok történetére jellemző, hogy alapításukban, megépítésükben nagy szerepet játszottak a civil szervezetek, az e céllal szerveződő egyesületek. Nem csak a XIX. sz. végén és a századfordulón alakult, már patinás intézmények létrejöttében, hanem később, legújabb korunkban is tanúi lehetünk a társadalmi összefogás és támogatás eredményességének.

Ez utóbbi különösen jellemző a szakmúzeumokra, a szakgyűjteményekre: a közlekedési, az agrár- és ipartörténeti, az orvosi, a kereskedelmi és vendéglátóipari a bányászati és kohászati, a vízügyi stb. muzeális értékek megmentésére. Okkal mondhatjuk, hogy a vasutasok, a hajósok és a repülők, az agrár értelmiség, az erdészek, a vadászok, a mérnökök, a bányászok, a kohászok, az orvosok, vendéglősök, – nem sorolom tovább a foglalkozásokat – és e szakmák gazdasági egységei, intézményei nélkül nem jöttek volna létre, de legalább is nem tudtak volna megerősödni, nemzetközi hírű tudományos intézményekké válni az országos szakmúzeumaink, a kisebb szakgyűjtemények pedig meg sem születhettek volna a lelkes és önzetlen patrónusok nélkül.

Úgy ítéljük meg, hogy napjainkban – amikor az élet különböző területein egyre nagyobb szerepet kapnak a szakmai civil szervezetek – egy szerveződő országos pedagógiai szakmúzeumi ágazat különösen nem nélkülözheti az oktatásügy szereplőinek támogatását, részvételét.

A magyar iskola millenniumának országos programja, helyi rendezvényei bizonyították, hogy van érdeklődés és akarat, szellemi és anyagi erőforrás az iskolatörténeti kutatások, múzeumok, forráskiadások megsegítésére. A több száz millenniumi kiállítás, kiadvány és rendezvény azt bizonyította, hogy az ügynek jó szakmai háttere és társadalmi bázisa van. De legújabban is azt tapasztalhatjuk, hogy a legkülönbözőbb típusú iskolákban, településeken fokozottan érdeklődnek múltbeli emlékeik, hagyományaik iránt és keresik a megőrzés méltó formáit, kereteit. Meggyőződésünk, hogy az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár székházáról (Könyves Kálmán krt. 40.) született kedvező miniszteri döntésben is szerepet játszott a társadalmi összefogás és szakmai akarat. Lehet tehát értelmes célja és eredménye is a hasonló közösségi kezdeményezéseknek, erőfeszítéseknek.

Az OPKM ma már kiterjedt személyes kapcsolatokkal rendelkezik (oktatási, pedagógusképző intézményekben, közgyűjteményekben, kutatóhelyeken, stb.) akikkel ugyan folyamatos, de nem szervezett az együttműködés, az információk cseréje. Még kevésbé rendszeres a különböző helyeken munkálkodók kapcsolata.

A korábbi gyűjtő, „leletmentő” akciók is azt igazolták, hogy az iskolatörténeti emlékanyag megmentésében számítani lehet a külső partnerek, pedagógusok, gyűjtők közreműködésére. Az előzmények között tarthatjuk számon „Az ezer éves a magyar iskola Emlékbizottság” létezését, amely 1997-ben nem oszlatta fel magát és vállalta a művelődési-oktatástörténeti kutatások további elősegítését. Számítani lehet tehát a Kosáry Domokos vezette rangos testület támogatására is. Ugyancsak megújítható lenne az „Alapítvány” tevékenysége, amely ugyan önálló „jogi személy”, de céljaiban a két szerv – a Baráti Kör és az Alapítvány – olyan közel áll egymáshoz, hogy együttműködésük szakmai és gazdasági kérdésekben, feladatokban természetes lehetőség.

 

A Baráti Kör célja, feladata

 

Szakmai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújt az iskolatörténeti kutatások, gyűjtemények, kiállítások, kiadványok megvalósításához, a magyar neveléstörténeti emlékek, az iskolai hagyományok, a pedagógia és az oktatásügy kiemelkedő személyiségeinek – megkülönböztetett módon Eötvös József művelődéspolitikai tevékenységének – megismertetéséhez, népszerűsítéséhez.

Kiemelt feladatának tekinti, hogy szorgalmazza és elősegítse a magyar pedagógiai múzeum állandó kiállításának létrehozását, az oktatási intézményekben, közgyűjteményekben hasonló tárgyú bemutatók, emlékszobák, enteriőrök berendezését, az iskolákban lévő muzeális jellegű taneszközök, felszerelések, könyvtári és szertári anyagok fokozott védelmét, gondozását, az intézmény történetével kapcsolatos források feltárását, a legutóbbi évtizedek és a jelenkor jellemző oktatási eszközeinek megőrzését.

E célok érdekében

  • szakmai rendezvényeket (konferenciákat tájékoztatókat vitafórumokat, vetélkedőket, stb.) szervez, pályázatokat hirdet, gyűjtő akciókat kezdeményez, publikációs lehetőségeket teremt;

  • szorgalmazza az oktatástörténeti emlékek nyilvántartásba vételét, védetté nyilvánítását, restaurálását;

  • a pedagógiai fórumokat és a média nyújtotta lehetőségeket is felhasználva napirenden tartja a magyar iskolatörténet ügyét, ennek érdekében formálja, ha kell mozgósítja a közvélemény erejét;

  • kapcsolatot épít és összeköttetést teremt a gyakorló pedagógusok, az oktatásügyben általánosan érdekelt (pl. igazgatási érdekképviseleti) szervek, valamint a neveléstörténettel (művelődés-történettel) hivatásszerűen foglalkozó szakemberek intézmények, szervezetek, továbbá: a terület piaci szereplői (pl. a tankönyv kiadók és kereskedők, az iskolai berendezések, tanszerek gyártói és forgalmazói, az oktatási „non-profit” szervezetek, stb.) között.

 

 

A Baráti Kör tagsága

 

Tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgárságú magán vagy jogi személy, akit ebben más jogszabály nem korlátoz, s aki az alapszabályt elfogadva tagsági szándékáról írásban nyilatkozik. Így megkülönböztethető egyéni és testületi tagság. A tagsági díj összegét mindenki saját belátása szerint önként vállalja, később maga a szervezet alapszabályában közgyűlési határozatával rögzítheti.)

A lehetséges tagság köre:

  • a pedagógusok,

  • az oktatásügyi irányítás országos, területi és helyi szervei, intézményei és vezetőik munkatársaik,

  • az oktatási intézmények és közgyűjtemények művelődés- (nevelés) történettel foglalkozó munkatársai,

  • a tudományos élet, a felsőoktatás szakmailag illetékes reprezentatív személyiségei,

  • az oktatásban érdekelt vállalkozások, non-profit szervezetek és képviselőik.

 

A tagok jogosultságai, kötelezettségei

 

  • Rendszeres tájékoztatást kapnak az OPKM működéséről, terveiről, programjairól, kiadványairól, a pedagógia történeti gyűjtemények, múzeumok helyzetéről, rendezvényeiről.

  • Javaslataikkal, véleményeikkel részt vesznek az intézmény szakmai tevékenységének, fejlesztésének alakításában, az oktatástörténeti muzeológiával kapcsolatos fontosabb feladatok megoldásában.

  • Képviselik az intézmény érdekeit és a múzeumügyet a szakmai fórumokon, közvetítik igényeit a külső szervek felé.

  • Népszerűsítik, lehetőségeiktől függően anyagilag is támogatják az OPKM alap- és egyes célfeladatainak megvalósítását, a kisebb intézmények, gyűjtemények tevékenységét.

  • Díjtalanul vehetik igénybe az OPKM alapszolgáltatásait (kiállítások, helyben olvasás, kölcsönzés)

(Esetleg más iskolatörténeti kiállításokat is ingyenesen, vagy kedvezményesen látogathatják.)

  • Ingyenesen kapják a Baráti Kör által támogatott és kedvezményesen az OPKM által megjelentetett kiadványokat.

  • A Kör működtetéséhez, rendezvényeihez az OPKM biztosítja az alapvető tárgyi feltételeket.

 

Előkészítési, szervezési feladatok

 

  • Egy szűkebb körű előkészítő, szándékot kinyilatkoztató „bizottság” összehívása a javaslat megvitatására, a további teendők, feladatok meghatározására, a munkamegosztásra. Ideiglenes „elnökség” létrehozása, s az operatív munka megindítása.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: