Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Fercsik Erzsébet: A tankönyvek borítójáról

Nyomtatási nézet

Helyesírási és tartalmi szempontok

Hatéves korától hosszú ideig fontos szeptemberi élmény az ember életében az új tankönyvekkel való ismerkedés. Az első pillanat mindig a borító mustrája, amely egy kicsit meghatározza a tanulók további viszonyát a tankönyvhöz. Szerencsés esetben kíváncsivá tesz, felkelti az érdeklődést, további lapozgatásra késztet. Egy hatosztályos gimnázium első osztályába járó tanuló tankönyveit néztem meg „kívülről”, arra voltam kíváncsi, nyelvi és tartalmi szempontból milyen információkat közvetítenek a tankönyvek borítói. Összesen 23 darab könyvet vizsgáltam.

Azt tapasztaltam, hogy az egyéb típusú könyvek hagyományainak megfelelően a tankönyvek borítójára általában az alábbi információk kerülnek: a szerző vagy a szerzők neve; az évfolyam vagy az életkor megjelölése; a tankönyv címe, esetleg alcíme. Kiegészítő adatként előfordult még a sorozat megnevezése: Tanuljunk nyelveket! és a tantárgycsoport megnevezése: NATMűvészetek. Majdnem mindegyik borítón szerepel a kiadó neve, legtöbbször a kiadó rajzos emblémájával vagy a kiadó nevéből kialakított grafikus jellel kísérve.

 

A szerző vagy a szerzők neve

Hat olyan tankönyv szerepel a listán, amelynek szerzőit vagy a szerkesztőit nem jegyezték fel a borítóra.4, 6, 8, 16, 17, 20 Nem ismerhetjük meg a két atlasz készítőinek nevét, csupán a hátsó borító tájékoztat arról, kik vettek részt a térképek elkészítésének munkálataiban. Hiányzik a szerzők neve a matematikakönyvről és a matematikai feladatgyűjteményről, de megtaláljuk őket a belső borítón. Ugyanez a helyzet – csak éppen a 2. és a 4. oldalra száműzve a neveket – a négyjegyű függvénytáblázatok és az irodalmi szöveggyűjtemény esetében is. Hét tankönyvnek egyetlen szerzője van, még a maradék tíz tankönyv több szerző nevét tünteti fel a borítón.

A többszerzős tankönyvek borítóján gyakran egymás alatt, új sorban kezdve, betűrendben áll a szerzők neve.1, 7, 14, 15Az egymás mellé írt neveket a helyesírási szabályok alapján kötőjellel, méghozzá nagykötőjellel kell összekapcsolnunk. A nagykötőjel a legfiatalabb írásjelünk egyike, méretét tekintve kétszerese a kötőjelnek és fele a gondolatjelnek. A helyesírási szabályzat 11. kiadása ezt írja alkalmazásáról: „Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár, Újpest–Ferencváros rangadó stb.” (AkH.11. 263.). A felsoroltak között egyetlen olyan tankönyv van, amelynek borítóján vétettek e szabály ellen, és a nagykötőjel helyett csupán kötőjellel kapcsolják egymáshoz a szerzők nevét.13

A szabályzatból fent idézett példák azt mutatják, hogy a nagykötőjel tapad, azaz nem kell szóközt hagynunk sem előtte, sem utána. Ezt a megoldást vizsgált tankönyveink között egyetlen esetben alkalmazták.18 Tovább böngészve az idézett szabálypontot rábukkanhatunk arra a megjegyzésre, hogy „Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé” (AkH.11. 263.). Több különírt elemből álló tulajdonnév összekapcsolását bátran tekinthetjük bonyolultabb esetnek. Ilyenkor szerencsésebb megoldás a szóközök betoldása a nagykötőjel előtt és után, hiszen szóközök nélkül első pillantásra az első személynév keresztnevének és a második személynév családnevének szorosabb összetartozását érzékeljük. Tovább bonyolítja az írásképet a dr. rövidítés használata, hiszen szóköz nélkül ilyenkor látszólag az egyik szerző keresztneve és a másik szerző doktori címe kötődik a legszorosabban. A nagykötőjel és a szóközök helyes alkalmazását több borítón is megfigyelhetjük.12, 22, 23

Ugyancsak helyesírási kérdés a doktori cím megfelelő alkalmazása. A családnév előtti doktor szót, illetőleg dr. rövidítést folyamatos szövegben kisbetűvel írjuk, csak kiemelt helyzetben kezdjük nagybetűvel. A helyesírási szabályzat kiemelt helyzetre az aláírás és a levélcímzés mellett az oszlopba rendezett névsort hozza fel példának. Eszerint az egymás alá írt, oszlopba rendezett nevek mindegyike előtt nagybetűvel kell kezdeni a doktor rövidítését. Az egymás mellé írt, nagykötőjellel összekapcsolt szerzők nevében a mondatok szerkesztésének mintájára csak az alakulat kezdő név előtti dr. nagy kezdőbetűs, a többi név előtt már kisbetűvel írva jelenik meg. Akad olyan tankönyv is, amelynek borítóján nem tartják be ezt a szabályt.5

 

Az évfolyam vagy az életkor megjelölése

Több tankönyv borítóján szerepel, hogy melyik iskolai évfolyam számára készült. Az utóbbi másfél-két évtizedben az évfolyamok hagyományos jelölési rendszere felbomlott, hiszen például egy negyedikes diák járhat a hagyományos nyolcosztályos iskola alsó tagozatának utolsó évfolyamára (ebben az esetben 10 éves) vagy a hatosztályos gimnázium negyedik évfolyamára (ebben az esetben 16 éves) vagy a négyosztályos gimnázium utolsó évfolyamára (ebben az esetben 18 éves). Ezt a nehézkesen kezelhető rendszert a helyesírási szabályzat készítői is érzékelték. Az 1984-es szabályzat 11. lenyomatában a 292. pontban még azt tudatják, hogy az általános iskolai osztályok jelölése általában arab számokkal történik, a középiskolaiaké pedig római számmal. Ám a 12. lenyomatban ugyanebben a szabálypontban csak annyit közölnek: „Az iskolai osztályokat újabban arab számmal szokás jelölni: 2. osztály, 4. a v. 4/a osztály, 10. osztály”.

A tankönyvszerzők, kiadók egy része úgy kíván segíteni a helyzet megoldásában, hogy a diákok életkorát jelzi a borítón.1, 3, 4, 8, 17Ezzel a megoldással kicsit azt is sugallja, hogy az adott tankönyv az életkornak megfelelően bármelyik iskolatípusban (8 osztályos, 6 osztályos, 4 osztályos, 12 osztályos) használható. Mások inkább a belső címlapon hosszabb feliratokban tudatják az iskolatípust és az évfolyamot.3, 4

 

A tankönyv címe, esetleg alcíme

A vizsgált tankönyvek címét az információtartalmuk alapján három nagy csoportra osztottam. Az első csoport a rövid, tényközlő cím, amely általában a tantárgy neve, esetleg az évfolyam vagy a korosztály megnevezése, például Rajz; Fizika 7.; Irodalom 13-14 éveseknek. A névtani szakirodalom címke szerepűnek tartja az ilyen szigorúan tényközlő címeket.

A második csoport szintén címke szerepű, de valamivel több információt tartalmaz, mert a tantárgy megnevezése mellett egy-egy szóval utal a taneszköz jellegére is, például munkafüzet, atlasz, feladatgyűjtemény, szöveggyűjtemény, függvénytáblázatok stb. Ez a címtípus szintén összekapcsolódhat az évfolyam vagy a korosztály megjelölésével: Kémia 7. munkafüzet; Irodalmi szöveggyűjtemény 13-14 éveseknek. A fenti alapadatokat még egyéb, hasonló jellegű információk bővíthetik: Matematika – összefoglaló feladatgyűjtemény 10-14 éveseknek stb.

A harmadik csoportba azokat a címeket soroltam, amelyek enyhítik a tantárgyak hivatalosságát, és a tantárgy megnevezése mellett egyéb összefüggéseire is utalnak: Magyar nyelvtan és kommunikáció. Még inkább jellemzőek ebben a csoportban azok a címek, amelyek meg sem nevezik a tantárgyat, hanem csupán a témának vagy a tudományterületnek valamely jellegzetességét ragadják ki, sokszor meglepő módon: Tér-forma-szín; A Föld, amelyen élünk. A névtani szakirodalomban ezt a típust reklám szerepű címnek nevezzük, amelynek a legfőbb célja az, hogy megragadja az olvasó vagy a lehetséges vásárló figyelmét.

A legfeltűnőbb cím a természetismereti tankönyv és munkafüzet címe: A Föld, amelyen élünk. A munkafüzet hátsó borítóján ott szerepel a hat darabból álló sorozat mindegyik tagjának borítója, és bizony mind a hat borítóról hiányzik az amelyen kötőszó előtti vesző. A vizuális élményt korunkban sokan meghatározóbbnak tartják a nyelvi élményeknél. Ha ez így van, akkor nehéz dolga lesz a tankönyvet használó osztályokban a magyar nyelv tanárának az írásjelek tanításakor.

A tankönyvekről szerzett első benyomásokhoz a fenti adatokon túl hozzájárulnak még a színek, képek és a különböző grafikai és tipográfiai eljárások. Kettő kivételével3, 4 valamennyi könyv borítója többszínű, és majdnem mindegyik ábrát, képet vagy egyéb figyelemfelkeltő vizuális megoldást tartalmaz.

Összegzésül megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évtizedben az egérszürke egyentankönyvek idejét felváltotta a látványosabb megjelenésű tankönyvek kora. A hatásra való törekvést részben a vizuális eszközök alkalmazásában, részben a címek típusának gazdagodásában, a reklám funkciójú címek megjelenésében érhetjük tetten. Fontos szempont, hogy a nagy hatású vizuális gesztus tökéletes helyesírási és nyelvi megformálással társuljon.

 

A vizsgált tankönyvek:

1Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit 2000 Magyar nyelv és kommunikáció. Munkafüzet 13 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó.

2 Balla Árpád é. n. Történelem az általános iskola 6. osztálya számára. Korona Kiadó.

3 Berényi Eszter 1998. Irodalom 13-14 éveseknek. Református Pedagógiai Intézet.

4 Bewrényi Eszter 1998. Irodalmi szöveggyűjtemény 13-14 éveseknek. Református Pedagógiai Intézet.

5 Bonifert Domokosné dr. – dr. Miskolci Józsefné – Molnár Gyögyné dr. 1993 Fizikai feladatok gyűjteménye. Mozaik Oktatási Stúdió.

6 dr. Czeglédy István 1993. Matematika. 7. Tankönyvkiadó.

7 Csákány Antalné – Károlyházy Frigyes – Sebestyén Zoltán 1992. Fizika 7. Tankönyvkiadó.

8 Földrajzi Atlasz a 12-16 éves tanulók számára. 1999. Cartographia.

9 Helméczy Mátyás 1996. Történelem 7. Nemzeti Tankönyvkiadó.

10 Hutchinson, Tom 1998. Project English 2 Oxford University Press.

11 Hutchinson, Tom 1999. Project English 2 Munkafüzet. Oxford University Press.

12 Dr. Jakucs László – Nagy Gáborné 1995. A Föld, amelyen élünk. I. Mozaik Oktatási Stúdió.

13 Dr. Jakucs László – Nagy Gáborné 2000. A Föld, amelyen élünk. I. Munkafüzet. Mozaik Kiadó.

14 Kecskés Andrásné – Rozgonyi Jánosné 1999. Kémia 7. Munkafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó.

15 Kecskés Andrásné – Rozgonyi Jánosné 2000. Kémia. 7. Nemzeti Tankönyvkiadó.

16 Képes történelmi atlasz. 1998. Cartographia.

17 Kosztolányi József (szerk.) 1998. Matematika. Összefoglaló feladatgyűjtemény 10-14 éveseknek. Mozaik Oktatási Studió.

18 Környeiné Gere Zsuzsa – Reegnné Kuntler Teréz 1998. Tér-forma-szín. Nemzeti Tankönyvkiadó.

19László Enikő 1995. Rajz. Nemzeti Tankönyvkiadó.

20 Négyjegyű függvénytáblázatok. Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000.

21Dr. Pataki Pál 1992. Francia nyelvtan a középiskolák számára. Tankönyvkiadó.

22 Soignet, Michel – Szabó Anita 1996. France-Euro-Express 1 Nemzeti Tankönyvkiadó

23 Soignet, Michel – Szabó Anita 1996. France-Euro-Express 1 Francia-mukafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó.

4 Berényi Eszter 1998. Irodalmi szöveggyűjtemény 13-14 éveseknek. Református Pedagógiai Intézet.

(A jegyzetek listáját az írás végén betűrendben közlöm. A későbbiekben az utalás száma a betűrendi helyre vonatkozik. Szerző.)

6 Dr. Czeglédy István 1993. Matematika 7. Tankönyvkiadó.

8 Földrajzi atlasz a 12-16 éves tanulók számára. 1999. Cartographia.

16 Képes történelmi atlasz. 1998. Cartographia.

17 Kosztolányi József (szerk.) 1998. Matematika. Összefoglaló feladatgyűjtemény 10-14 éveseknek. Mozaik Oktatási Stúdió.

20 Négyjegyű függvénytáblázatok. Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000.

1 Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit 2000. Magyar nyelv és kommunikáció. Munkafüzet 13 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó.

7 Csákány Antalné – Károlyházy Frigyes – Sebestyén Zoltán 1992. Fizika 7. Tankönyvkiadó.

14 Kecskés Andrásné – Rozgonyi Jánosné 1999. Kémia 7. munkafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó.

15 Kecskés Andrásné – Rozgonyi Jánosné 2000. Kémia 7. Nemzeti Tankönyvkiadó.

13 Dr. Jakucs László – Nagy Gáborné 2000. A Föld, amelyen élünk. 1. Munkafüzet. Mozaik Kiadó.

18 Környeiné Gere Zsuzsa – Reegnné Kuntler Teréz 1998. Tér-forma-szín. Nemzeti Tankönyvkiadó.

12 Dr. Jakucs László – Nagy Gáborné 1995. A Föld, amelyen élünk. 1. Mozaik Oktatási Stúdió.

22 Soignet, Michel – Szabó Anita 1996. France-Euro-Express 1 Nemzeti tankönyvkiadó.

23 Soignet, Michel – Szabó Anita 1996. France-Euro-Express 1 Francia - Munkafüzet. Nemzeti tankönyvkiadó.

5 Bonifert Domonkosné dr. – dr. Miskolci Józsefné – Molnár Györgyné dr. 1993. Fizikai feladatok gyűjteménye. Mozaik Oktatási Stúdió.

1 Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit 2000. Magyar nyelv és kommunikáció. Munkafüzet 13 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó.

3 Berényi Eszter 1998. Irodalom 13-14 éveseknek. Református Pedagógiai Intézet.

4 Berényi Eszter 1998. Irodalmi szöveggyűjtemény 13-14 éveseknek. Református Pedagógiai Intézet

8 Földrajzi atlasz a 12-16 éves tanulók számára. 1999. Cartographia.

17 Kosztolányi József (szerk.) 1998. Matematika. Összefoglaló feladatgyűjtemény 10-14 éveseknek. Mozaik Oktatási Stúdió.

3 Berényi Eszter 1998. Irodalom 13-14 éveseknek. Református Pedagógiai Intézet.

4 Berényi Eszter 1998. Irodalmi szöveggyűjtemény 13-14 éveseknek. Református Pedagógiai Intézet.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: