Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Király Gyula: A magyar úttörőmozgalom kronológiája

Nyomtatási nézet

Akár jubileumi ajándékként is értelmezhetnénk azt a könyvet, amelyet 1999-ben jelentetett meg az Úttörőszövetség A MAGYAR ÚTTÖRŐMOZGALOM TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA címmel. Ajándék lehetne a társadalom számára, hiszen a ma felnőttjeinek döntő többsége emlékezetes úttörő-gyermekkort őriz az emlékezetében, és a könyv – nagy őrsi napló – az élmények felidézését segítheti. Jubileumi pedig, mert valóban bő fél évszázadot fog át 1945-től 1998-ig. Jóllehet nem valami ilyesféle évfordulós hangulat, hanem tudományos igény nyomán jött létre.

A könyv legterjedelmesebb részét az általános eseménytár, a kronológia adja. Szinte napi vagy heti sűrűséggel sorakoznak a mozgalommal kapcsolatos események. A hazai párt, KISZ, úttörő irányítási mozzanatok, konferenciák, rendezvények mellett külföldi kapcsolatok, táborok, utak is megtalálhatók benne. Tömör, egy-két mondatos leírások ezek. Kommentár, magyarázat, értelmezés, elemzés nélkül. A szerző ezeket az olvasóra bízza. Történész, pedagógus, hadakozó kedvű politikus stb. válassza meg saját elemzési szempontjait.

Az adattár valóban csak címszavakkal és dátumokkal sorolja fel az úttörőmozgalom/szövetség szabályzatait, a kongresszusokat, az országos konferenciákat, rendezvényeket, a különböző vezetőket, a kulturális és sportversenyeket. Itt találhatók az úttörőújságok és -folyóiratok szerkesztői, a központi úttörőtáborok (Csillebérc, Zánka) vezetői, az úttörőintézmények.

Bizonyos fogalmak magyarázataira a fiatal olvasóknak már szükségük van. Különösen az akkori mozgalmi zsargon kikerülhetetlen fogalmainál. Néhányat bemutat a könyv – érdemes lenne ezekkel a későbbiekben is foglalkozni.

A személynév-, tárgy- és helymutató szinte a legtöményebb fejezet. A dátumszerűség itt megfordul: a kronológiában szereplő nevek, események, fogalmak visszakeresését teszi lehetővé.

A mozgalomban kicsit is járatos olvasó számára még ilyen röviden, szárazon, tömören is beszédes a mű: képzeletében filmszerűen jelenik meg az átélt időszak eseménysora, megelevenednek a már-már fakuló, sárguló fényképek, mosolyognak, haragszanak az egykori arcok, hangzanak a hajrák-hurrák, az énekek…

Dr. Nádházi Lajos, a kötet szerzője évtizedeken át aktív, alkotó résztvevője volt a mozgalomnak. Neve nem csak a szakirodalomból, hanem a mozgalom életének mindennapi szervező-irányító mozzanataiból is ismeretes. A kronológia tehát egy többszörösen illetékes szakember alkotó munkája. (Talán ez a tény is egyik záloga az alkotás értékének.)

A Bevezetőben egyfajta vallomásként ad bizonyos tájékoztatás a műről, meggondolásairól. Utalásszerűen jelzi, hogy az áttekintett időszak folyamán különböző időszakonként (pl. kerek évfordulónként) tartalmas, kedves-színes krónikák, történelmi leírások, művek születtek közismert és kedvelt szerzők tollából: Záhonyi Ede, Gaál Ferenc, Derzsi Ottó. Köszönettel nyugtázza a segítséget, amit a Magyar Úttörők Szövetsége vezetőitől, az egykori Úttörőmozgalmi Múzeum és Könyvtár munkatársaitól, a Gyermekszervezet Történeti Múzeumától, valamint másoktól kapott.

A szerkesztői munkát P. Miklós Tamás végezte. Tiszteletreméltó teljesítmény! Indokolt a Szerkesztői előszó, mert szükség volt ismertetni azt a néhány meggondolást, amit a munka során figyelembe kellett venni. Az aprólékos válogatás, a csoportosítások, benne rangsorolások, mindezek szinte egyenkénti végiggondolása; döntések: mik kerüljenek be – ki?… Dicséretes! 337 nyomtatott oldal láttán is határozottan állítják a szerzővel, hogy a kronológia korántsem teljes…

Miben, mennyiben kereshetjük a könyv értékét?

A bármilyen értékelés(ek) nem térhet(nek) ki az Úttörő Szövegség Bevezető-jében említett tények figyelembevételére: – Hogy a II. világháború a különösen kegyetlen budapesti ostrom után – amikor a Valahol Európában című világhírű film eredeti alakjai lődörögtek éhesen, fázva, elembertelenedve a romok között – a munkáspártok kezdeményezésére új magyar gyermekmozgalom adott hírt magáról. Ők voltak a magyar úttörők, akik az amerikai ejtőernyők selyméből varrt tarka nyakkendőikkel váltak ismertté Budapest utcáin…

– hogy társadalmi rokonszenv kísérte útjukat…, …hogy a progresszív pedagógia megannyi fontos személyisége állt ki ebben az időben az úttörők mellett…, …hogy milyen árat – és milyen árulásokat – kellett fizetnie ezért a létért, ma is fontos neveléstörténeti kutatások tárgya…, hogy egy-egy táborozás…, kutatómunka, a nagy dunai árvizek idején megmutatkozott szolidaritás, később az Erzsébet-híd elkészítéséhez szükséges kohászati fémhulladék összegyűjtése, a színjátszó, a bábjátékos, a zenekari- és táncos fesztiválok, tanulmányi versenyek és úttörő olimpiák sora ebben az időben az igazi szolidaritás és igazi sikerek tapasztalatával szolgált többször százezernyi magyar gyermek számára… (9. o.)

Szóval tömegméretekben. Minden gyermeknek, nem csak kiváltságosaknak, akik meg tudták venni az egyenruhát, vagy a már jól nevelteknek…

A rendszerváltozáskor, 1989–90-ben is kb. százezres tagság – szülőkkel együtt – mondta ki hűségét az úttörőmozgalom iránt…

Gazdagabb lehetne talán a mű, ha több magyarázat, leírás szerepelne egy-egy téma, dátum alatt, utalna dokumentumok lelőhelyére, körülményeire stb. Jogos lehet az igény – meg még mennyi lehetne! –, de azokat már további más műfajokkal, munkálatokkal kellene teljesíteni.

A könyv jelen formában is komoly segítség annak, aki igényt tart rá: kutatónak, érdeklődőnek, ifjúsági vezetőnek.

Külön aktualitást ad a kronológiának az, hogy a most alakult Úttörők Baráti Köre megkezdte az úttörőmozgalom történeti, hagyatékainak, relikviáinak feltérképezését és megmentését.

A könyv kivitelezése egyszerű. Fűzve, műanyag fóliás borítással, rajta egyetlen színes ábra: a piros-fehér-zöld úttörőjelvény, benne a tábortűz lángjával.

A Magyar Úttörők Szövetsége hazánkban ma is a legnagyobb létszámú gyermekszervezet. Működési feltételei, körülményei pedig igen mostohák a tömeges felnőtt-gyermek szimpátia mellett is. Nevelőmunkáját azonban tisztességgel és színvonalasan folytatja. Történelmének ápolása pedig nem csupán a múlt tisztelete, hanem segítség, ötlettár a mai és a jövő gyermekmozgalmak számára. Visszapillantó tükör.

 

 

(Dr. Nádházi Lajos: A magyar úttörőmozgalom történeti kronológiája 1945–1998. Szerk.: P. Miklós Tamás. Szakmailag véleményezte: Ólmosi Zoltán. (Magyar Úttörők Szövetsége, 1999. Fk.: Rácz Péter.)

 

Dr. Király Gyula

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: